Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

Hengisztu Hailé Mariam Budapesten Latln-Amerlka (Folytatás az l. oldalról) Ezután a Parlamentben Losonczi Pál és Mengisztu Hailé Mariam rövid megbe­szélést folytatott, majd meg­kezdődtek a magyar—etióp hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Losonczi Pál; tagjai: Huszár István, Púja Frigyes, Biró József, Keserű Jánosné, Romany Pál, Gara: Róbert, Reményi Gyula és Várkonyi József. Az etióp tárgyalócsoport vezetője Mengisztu Hailé Ma­riam; tagjai: Berhanu, Bajeh, Gesszesz Volde Kidan, Jehu- laset Germa, Mengiszlu Ge- mecsu, dr. Asagere Jígletu, Tefera Volde Szemajet, dr. Feleke G edle Giorgisz, Ato Teszjaje Dinka, Getacsev Kibret és Teszfaje Volde Sze- lasszié. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a felek tájékoz­tatták egymást Magyarország és Etiópia helyzetéről, az országépítés eddigi tapaszta­latairól Eszmecserét folytat­tak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, majd áttekintették a nemzet­közi élet időszerű kérdéseit. A magyar—etióp hivatalos tárgyalásokat a teljes nézet­azonosság jellemezte. • • • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn délelőtt a KB székházában fogadta a ha­zánkban hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodó Men­gisztu Hailé Mariam alezre­dest, a szocialista Etiópa ideiglenes katonai kormány­zó tanácsának elnökét, állam- és kormányfőt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János és Mengisztu Hailé Mariam megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól, fej­lesztésének lehetőségeiről,, a szocialista építőmunka ered­ményeiről Megtárgyalták a nemzetközi élet kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseit, különös tekintettel az afrikai földrész helyzetére. — A haladó erők harca az im­perializmus és az újgyarma- tosítás ellen a békéért és a társadalmi haladásért közöß érdek — hangsúlyozták. Ma­gyarország támogatja az af­rikai nemzeti felszabadító mozgalmakat, szolidáris a szabadságukért, függetlensé­gükért küzdő népekkel. A találkozón jelen volt Lo­sonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Púja Frigyes külügyminiszter és Várkonyi József, hazánk Addisz Abeba-i nagykövete. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap este vacsorát adott Mengisztu Hai­lé Mariam tiszteletére az Or­szágház Vadásztermében. Rést vett a vacsorán Losonczi Pál, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Trautmanp Re­zső, Katona Imre, Huszár István, Púja Frigyes, Bíró Jó­zsef, Keserű Jánosné, Romany Pál, Szépvölgyi Zoltán, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Csémi Károly, Várkonyi Jó­zsef és a politikai élet több más vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán Men- gi&zitu Hailé Mariam kísére­tének tagjai is. * * * Mengisztu Hailé Mariam és kísérete délután —• Losonczi Pál és Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes társasá­gában — a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolára látogatott. A vendégeket Csémi Károly ve­zérezredes, honvédelmi ál­lamtitkár és a főiskola veze­tői üdvözölték. Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka tájékoz­tatta a vendégeket a katonai tanintézet életéről. Ezt követően a főiskola etióp és magyar zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített sportcsarnokában katonagyű­lést tartottak. Csémi Károly megnyitó szavai után Loson­czi Pál és Mengisztu Hailé Mariam mondott beszédet. Losonczi Pál pobárkSszöntője A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa nevében őszinte öröm­mel köszöntőm körünkben Mengisztu Hailé Mariam al­ezredes elvtársat, a szociálisa Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnö­két, az afrikai népiek forra­dalmi harcának kiemelkedő személyiségét és a kíséreté­ben levő kedves etióp vendé­geinket — mondotta pohár­köszöntőjében Losonczi Pál. — Köszönjük, hogy meghívá­sunknak eleget téve. elláto­gattak a Magyar Népköztár­saságba. — Az 1974. szeptemberi forradalom új fejezetet nyi­tott Etiópia életében. Sikkor a haladó erők olyan képviselői vették kezükbe az ország irá­nyítását, akik a nép életvi­szonyainak megjavítását, gazdasági, kulturális feleme­lését, egy emberibb társada­lom megteremtését, a félfeu- dális és félkapitalista viszo­nyok fölszámolását, a szocia­lizmusba való átmenet alap­jainak lerakását, a népi die- mokratikus Etiópia fölépítését tűzték ki célul. Népünk — a párt vezetésé­vel — több mint 30 éve ha­lad a szocialista épités útján. Ez idő alatt nagy utat jár­tunk meg, történelmi felada­tokat hajtottunk v,égre. és most a fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkálko­dunk. Magyarországi tartóz­kodásuk során alkalmuk lesz megismerkedni • eredménye­inkkel pártunk, munkásosz­tályunk és egész népünk viv- ványaivaL A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb jellem­zője. hogy a szocializmus po­zíciói világméretekben erő­södnek, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak újabb sike­reket érnek el, és tovább mé­lyül a kapitalizmus általános válsága. Igaz, hogy a nemzet­közi enyhülési folyamat le­lassult az imperializmus szél­sőséges erőinek fokozódó ak­namunkája következtében; a monopoltőkés csoportok fo­kozzák a fegyverkezési ver­senyt, megpróbálnak beavat­kozni a szocialista államok belügyeibe, akadályozzák a meglevő válsággócok felszá­molását, új feszültségeket te­remtenek, és a politikai, gaz­dasági nyomás különféle esz­közeivel igyekeznek meggá­tolni az önálló nemzeti fej­lődés, a társadalmi haladás útjára lépett népiek törekvé­seit. A szélsőséges imperialis­ta körök politikáját egyre nyíltabban támogatja a kí­nai vezetés. A szocializmus és a ka pú ta­lizmus világméretű küzdel­mében Afrika a harc egyik fő színterévé vált. Az etiópiai, a mozambiki, az angolai né­pek győzelmei, a zimbabwei, a namíbiai és dél-afrikai né­piek kitartó és áldozatos harca a nemzeti felszabadulásért minőségileg új helyzetet te­remtett az afrikai földrészen. Az a tény, hogy egyre több afrikai ország lép a szocialis­ta irányú fejlődés útjára. Az afrikai kontinensen végbemenő nagy változások ■aggasztják a nemzetközi im­perializmust és szövetsége­seit, mert veszélyeztetve lát­ják politikai gazdasági és katonai érdekeiket. Amint az elmúlt időszak eseményei is bizonyítják: az imp>erialisták minden rendelkezésükre álló eszközt — a politikai befolyá­solást, a gazdasági zsarolást és a durva katonai beavatko­zást is — igénybe vesznek, hogy megakadályozzák az af­rikai haladó rendszerek meg­erősödését, a kontinens nem­zeti felszabadító mozgalmai­nak végső győzelmét Meg­győződésünk, hogy ezeket a reakciós törekvéseket Afrika haladó rendszerei és népiéi — amelyek élvezik a szocialista közösség országainak cselek­vő támogatását, valamint a nemzetközi haladó erők szoli­daritását — meghiúsítják. — A Magyar Népköztársa­ság — hasonlóan a szocialis­ta közösség többi országához — természetes szövetségese az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak, ezért interna­cionalista kötelességének te­kinti, hogy minden lehetséges módon segítse küzdelmüket — emelte ki az Elnöki Ta­nács elnöke. — A jelenlegi magyaror­szági tárgyalásaink is bizo­nyítják, bennünket a közös elhatározás vezényel hogy minden téren erősítsük és el­mélyítsüfc a Magyar Népköz­társaság és a szocialista Etió­pia népiéinek baráti együtt­működését. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy kapcsolataink erősítéséhez adottak a felté­telek ; érdekeink közösek, azonos célokért, egy fronton küzdünk az imperializmus és az újgyarmatosítás ellen, a békéért és a társadalmi ha­ladásért — mondotta pohár- köszöntője végén Losonczi Pál. Mengisztu Hailé Mariam válasza Losonczi Pál szavaira Men­gisztu Hailé Mariam vála­szolt : — Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy továbbíthatom az etióp népnek a testvéri ma­gyar nép iránt érzett nagyra­becsülését — mondotta. — A Magyar Népköztársaság és a szocialista Etiópia hasonló harci tapasztalatokra tett szert és azonos úton halad. A marxizmus—leninizmus ideo­lógiája iránti elkötelezettség még közelebb hozta a két or­szágot egymáshoz. Az a tény, hogy a magyar munkások, parasztok, forra­dalmárok az élenjáró Magyar Szocialista Munkáspárt zász­laja köré tömörültek, sikere­sen hajtják végre a szocialis­ta forradalmat, és elérkeztek a szocialista fejlődés jelenlegi szintjére, ösztönző és bátorító példa az olyan országok szá­mára, mint Etiópia, amelyek a fejlődés szocialista útját vá­lasztották. A magyar nép hosszú har­cot vívott a feudális elnyo­más, a kapitalista kizsákmá­nyolás ellen, azért, hogy föl­építse a szocialista társadal­mat. Etiópia széles néptöme­gei úgyszintén hatalmas áldo­zatokat hoztak, több évszáza­don keresztül hősi harcol vív­tak a betolakodók, az expan- zionisták, a fajüldözők ellen, és képesek voltak arra, hogy magasba emeljék a szabadság lobogó fáklyáját az afrikai földrészen. Az etióp forrada­lom — amely a marxizmus— leninizmuson alapszik, és amelynek vezérfonala a nem­zeti demokratikus forradalom programja — létrejötte óta számos alapvető győzelmet aratott Az imperialisták, osztályel­lenségeink, és az észak-etió- piai szakadár zsoldosok nép- ellenes tevékenységük ö&z- szehangolásával ismételt tá­madásokat indítottak forradal­munk ellen azért, hogy meg­akadályozzák annak tovább­fejlődését. Ügyszintén az im­perializmus bátorította a re­akciós Szomáliái betolakodók által Etiópia ellen elkövetett agressziót; ösztönözte, szer­vezte és összefogta a térség­ben levő reakciós rendszerek­nek az etióp forradalom ellen irányuló összeesküvését. E fo­lyamatban — mint azt az egész világ tudja — súlyos ve­szély fenyegette nemcsak for­radalmunkat, hanem nemzeti létünket is. Az etióp nép azonban visszaverte és meg­semmisítette a forradalmi folyamat megtörésére, hazája területi integritásának meg­sértésére, nemzeti létének felszámolására törő reakciós erőket. A Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége rendkívül fontos volt népünk számára ebben a harcban, a külső agresszorok visszaveré­sében és a belső reakció mes­terkedéseinek felszámolásá­ban. Megragadom az alkalmat, hogy az etióp nép, az ideig­lenes katonai kormányzó ta­nács, Etiópia valamennyi for­radalmi ereje és a magam nevében őszinte köszönetét i mondjak a Magyar Szociális- j ta Munkáspártnak, a magyar kormánynak és népnek a tör­ténelmi jelentőségű segítsé­gért. ' Mint az Egyesült Nemzetek J Szervezete, az Afrikai Egy­ségszervezet és az el nem kötelezett mozgalom alapító tagja, Etiópia tiszteletben tart­ja e szervezetek elveit és dön­téseit Teljes erejével támo­gatja a népek harcát nemzeti függetlenségükért, a békéért és a haladásért. A forradalmi Etiópia kül­politikája, amely a nemzeti demokratikus forradalom programja alapján valósul meg, tükrözi a proletár inter­nacionalizmus iránti elkötele­zettségünket. A békés egymás mellett élés lenini elvével összhangban, Etiópia kapcso­latokat tart fenn valamennyi állammal, miközben erősíti együttműködését mind a szo­cialista közösség országaival mind más haladó és demok­ratikus erőkkel. A leszerelés és az enyhülés a világ békéjének és bizton­ságának, továbbá az emberi­ség haladásának és fejlődésé­nek nélkülözhetetlen eleme mondotta végül az etióp kor­mányfő. — Az imperialista hatalmak és a nemzetközi reakció azonban továbbra is súlyos akadályokat állít a bé­kéhez vezető úton. Ezért a békeszerető és haladó erők­nek tovább kell fokozniuk erőfeszítéseiket. Úgy véljük, hogy jelenlegi látogatásunk, tárgyalásaink még közelebb hozzák egymáshoz Etiópiát és Magyarországot, tovább erősí­tik a két ország barátságát Junták haditánca November fordulóján úgy látszott, hogy »-egymás tor­kának ugrik« Lalin-Amerika legjelentősebb katonai dikta­túrái közül kettő: Chile és Argentína három jéghideg, viharsöpörte sziget miatt a háború küszöbére érkezett... Aztán — váratlan fordulat­tal — mindkét diktatúra visszalépett a szakadék szé­léről, s a vitás szigetek ügye épp olyan bizonytalan, mint az összecsapás csúcspontján. A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét oka a latin-amerikai konti­nens legdélibb — a sarkvidék felé nyúló — részét, az úgy­nevezett Tűzföldet keresz­tülszelő Beagle-csatorna. Pontosabban három kis szi­get (Picton, Nueva és Len­nox), amely a csatorna ke­leti, -tehát atlanti-óceáni ki­járatánál fekszik. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a rendkívül nehéz idő­járási viszonyok miatt a Tűzföldet keresztülhasító Beagle-csatorna nagy fon­tosságú és viszonylag stabil hajózási kapcsolatot biztosít az Atlanti- és a Csendes­óceán között. Történelmileg az Argentí­na és Chile közötti kapcso­latokat rendező, csaknem százesztendős határszerző­dés elvileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes- óceáni, Argentína pedig at­lanti-óceáni hatalom, s egyik ország sem lép föl az ellen­tétes irányba mutató terüjeti követeléssel. 1977-ben azonban a régi konfliktus újjáéledt. Mégpe­dig azért, ihert a hágai nem­zetközi bíróság a Beagle- csatorna keleti kijáratát el­lenőrző három szigetet Chi­lének ítélte. Ez nem változ­tatott azon. hogy mindkét ország hajói használták a csatornát A szigetek chilei Támadás a kairói bolgár nagykövetség ellen Bolgár állásfoglalás A szófiai rádió hétfőn es­te ismertette a BTA bolgár hírügynökség közleményét a kairól bolgár nagykövetségen lezajlott eseményekről és az üggyel kapcsolatos hivatalos bolgár álláspontról A közleményből kitűnik, hogy szombaton néhány száz egyiptomi állampolgár táma­dást intézett a kairói bolgár nagykövetség ellen, s az ak­ció következtében az épület­ben súlyos anyagi károk ke­letkeztek. Az egyiptomi ható­ságok ahelyett, hogy védel­met nyújtottak volna a bol­gár diplomatáknak, két nap­pal később, hétfőn maguk is fegyveres támadást indítottak a nagykövetség ellen, és erő­szakkal behatoltak az épület­be. Ezt követően az egyipto­mi hatóságok őrizetbe vették a bolgár nagykövetet, az épü­letben tartózkodó többi bolgár munkatársat, ajtókat törtek fel, íróasztalokat zúztak ösz- sze, és a nagykövetség vala­mennyi helyiségében törvény­telen kutatást végeztek. A közlemény kibocsátásá­nak pillanatában (hétfőn es­te nyolc órakor) az egyipto­mi csendőrség és katonaság folytatta vandál cselekmé­nyeit a megszállva tartott bolgár nagykövetség épületé­ben. Külföldi hírügynökségek jelentése szerint a felháborí­tó, provokatív akciót a? egyiptomi belügyminisztérium magas rangú tisztviselői veze­tik. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter hétfőn magá­hoz kérette Egyiptom szófiai nagykövetét és a Bolgár Nép- köztársaság kormánya nevé­ben a leghatározottabb tilta­kozását fejezte ki a nemzet­közi kapcsolatokban példát­lan cselekmény kapcsán. A bolgár külügyminiszter közöl­te az egyiptoqni nagykövettel, hogy az egyiptomi hatóságok fegyveres támadása a kairói bolgár nagykövetség ellen a nemzetközi jog és a diplomá­ciai kapcsolatokat szabályozó bécsi konvenció alapvető el­veinek legdurvább megsérté­se. Ennek az ellenséges cse­lekménynek az összes követ­kezményei az egyiptomi felet terhelik, — mondotta Petr Mladenov. A bolgár külügyminiszter az eset kapcsán táviratot in­tézett Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz. Hétfőn este Kairóban be­jelentették, hogy Szadat el­nök utasítására »vizsgálatot« rendeltek el a felelősök el­len. Nem közölték azonban, hogy hivatalos egyiptomi vé­lemény szerint kit tartanak a nagykövetséget ért súlyos provokáció ügyében »felelős­nek«. Taraki Moszkvában tárgyal Katonai tiszteletadással fo­gadták hétfőn délelőtt Moszk­va szovjet és afgán zászlókkal földíszített vnukovói repülő­terén Nur Mohammed Tara­kit, az Afgán Népi Demokra­tikus Párt KB főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi taná­csának elnökét, miniszterel­nököt. Taraki az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége é6 a szovjet kormány meghívására érkezett — kül­döttség élén — hivatalos, ba­ráti látogatásra Moszkvába. Az afgán vezetőt nagy sze­retettel köszöntötte Leonyid j Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke. Fogadására a repülőté­ren megjelent Alekszej Koszi­gin miniszterelnök és Andrej Gromïko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagia, valamint több más szovjet vezető. Délután megkezdődtek a szovjet—afgán tárgyalások. birtoka viszont azt jelentet­te Argentína számára, hogy a két ország közötti esetle­ges krízis esetén Chile le­zárhatja a csatorna atlanti- óceáni kijáratát. Ezt köve­tően egészen 1978 őszéig tár­gyaltak egymással a két katonai rezsim vezetői a há­rom sziget ügyérőL Novem­ber 2-án a tárgyalások meg­szakadtak, s ettől kezdve akut háborús veszélyről le­hetett beszélni... Mindkét országban részleges mozgósí­tást rendeltek el. Argentína ipari központjaiban meg­kezdték a polgári védelmi gyakorlatokat, s a csaknem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsötétitésl gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegy­ségeit a vitatott terület kö­zelében koncentrálták... A feszültség csúcspontján váratlanul mindkét katonai diktatúra visszariadt a kon­frontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokat kezdtek. • ezekről semmitmondó közle­ményt adtak ki. A nyilatko­zat a két ország »történelmi sorsközösségét« emlegette, s kilátásba helyezte a »gazda­sági integrációs törekvések« fokozását A voltaképpeni vitáról, amely a két katonai rezsimet a háború küszöbé­re juttatta, a közlemény egyetlen szót sem szólt A váratlanul »fölfüggesz­tett« katonai válság ilyetén alakulásának egyik magya­rázata. hogy a kulisszák mö­gött Washington kétségbe­esett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvető­en kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál azonban lényegesen fonto­sabbak voltak a belpolitikai tényezők. Mindkét katonai diktatúra szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Ar» gentínában Videla tábornokin elnök legfőbb riválisa Mas­sera tengernagy. A Chile el­leni háborúban a santiagói diktátor, Pinochet flottájá­val szemben számszerű és minőségi fölényben lévő ar­gentin flotta játszotta volna a döntő szerepet. Így a ka­tonai feszültség további éle­zése automatikusan Massera hatalmi pozícióit erősítette volna. Ezt Videla természe­tesen meg akarta akadályoz­ni. Ezért döntött úgy, hogy legalább ideiglenesen lefé­kezi a katonai válságot. Hogy ez nem ment hare nélkül azt jelzi a külügymi­niszteri poszton bekövetke­zett változás. A fékezési ak­cióval párhuzamosan Videla egy tengernagy kezéből a szárazföldi hadsereg képvi­selőjének kezébe adta a kül­ügyminisztérium kulcsát Másszóval: elvette a Masse- ra-frakciótól és saját ellen­őrzése alá vonta a külügy­minisztériumot. Chilében Pinochet rezsim- je hasonlóképpen belső prob­lémák miatt kényszerült visszahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társada­lom egyre szélesebb rétegei­nek szembefordulása a mili­tarista terroruralommal Éppen a »szigetválság« nap­jaiban példázta ezt a chilei katolikus egyház és a kor­mány közötti heves összecsa­pás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kur­zus belső szorításának eny­hítését követelik. Burkoltabb formában zajlik a katonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a sziget­vita tárgyalási szakaszában ez a küzdelem rövid időre nyílt formákat is öltött. Ek­kor szorította ki Pinochet a juntából annak egyik alapí­tó tagját, Leigh tábornokot, a légierő főparancsnokát. Lényegében véve tehát sem Argentínában, sem Chi­lében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szer­kezete. hogy a junta vezérek kockáztatni mernék egy nyüt fegyveres összecsapás teher- próbáját. Voltaképpen ez az a pont, ahol a két uralkodó junta érdekei azonosak. S ez magyarázza, hogy miért ma­radt háború nélkül továbbra is megoldatlan a három stra­tégiai értékű sziget helyze­te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom