Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-05 / 286. szám
Hengisztu Hailé Mariam Budapesten Latln-Amerlka (Folytatás az l. oldalról) Ezután a Parlamentben Losonczi Pál és Mengisztu Hailé Mariam rövid megbeszélést folytatott, majd megkezdődtek a magyar—etióp hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Losonczi Pál; tagjai: Huszár István, Púja Frigyes, Biró József, Keserű Jánosné, Romany Pál, Gara: Róbert, Reményi Gyula és Várkonyi József. Az etióp tárgyalócsoport vezetője Mengisztu Hailé Mariam; tagjai: Berhanu, Bajeh, Gesszesz Volde Kidan, Jehu- laset Germa, Mengiszlu Ge- mecsu, dr. Asagere Jígletu, Tefera Volde Szemajet, dr. Feleke G edle Giorgisz, Ato Teszjaje Dinka, Getacsev Kibret és Teszfaje Volde Sze- lasszié. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a felek tájékoztatták egymást Magyarország és Etiópia helyzetéről, az országépítés eddigi tapasztalatairól Eszmecserét folytattak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, majd áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. A magyar—etióp hivatalos tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemezte. • • • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délelőtt a KB székházában fogadta a hazánkban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Mengisztu Hailé Mariam alezredest, a szocialista Etiópa ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnökét, állam- és kormányfőt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János és Mengisztu Hailé Mariam megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól, fejlesztésének lehetőségeiről,, a szocialista építőmunka eredményeiről Megtárgyalták a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit, különös tekintettel az afrikai földrész helyzetére. — A haladó erők harca az imperializmus és az újgyarma- tosítás ellen a békéért és a társadalmi haladásért közöß érdek — hangsúlyozták. Magyarország támogatja az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakat, szolidáris a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népekkel. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Púja Frigyes külügyminiszter és Várkonyi József, hazánk Addisz Abeba-i nagykövete. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap este vacsorát adott Mengisztu Hailé Mariam tiszteletére az Országház Vadásztermében. Rést vett a vacsorán Losonczi Pál, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Trautmanp Rezső, Katona Imre, Huszár István, Púja Frigyes, Bíró József, Keserű Jánosné, Romany Pál, Szépvölgyi Zoltán, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Csémi Károly, Várkonyi József és a politikai élet több más vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán Men- gi&zitu Hailé Mariam kíséretének tagjai is. * * * Mengisztu Hailé Mariam és kísérete délután —• Losonczi Pál és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes társaságában — a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára látogatott. A vendégeket Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és a főiskola vezetői üdvözölték. Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka tájékoztatta a vendégeket a katonai tanintézet életéről. Ezt követően a főiskola etióp és magyar zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített sportcsarnokában katonagyűlést tartottak. Csémi Károly megnyitó szavai után Losonczi Pál és Mengisztu Hailé Mariam mondott beszédet. Losonczi Pál pobárkSszöntője A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében őszinte örömmel köszöntőm körünkben Mengisztu Hailé Mariam alezredes elvtársat, a szociálisa Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnökét, az afrikai népiek forradalmi harcának kiemelkedő személyiségét és a kíséretében levő kedves etióp vendégeinket — mondotta pohárköszöntőjében Losonczi Pál. — Köszönjük, hogy meghívásunknak eleget téve. ellátogattak a Magyar Népköztársaságba. — Az 1974. szeptemberi forradalom új fejezetet nyitott Etiópia életében. Sikkor a haladó erők olyan képviselői vették kezükbe az ország irányítását, akik a nép életviszonyainak megjavítását, gazdasági, kulturális felemelését, egy emberibb társadalom megteremtését, a félfeu- dális és félkapitalista viszonyok fölszámolását, a szocializmusba való átmenet alapjainak lerakását, a népi die- mokratikus Etiópia fölépítését tűzték ki célul. Népünk — a párt vezetésével — több mint 30 éve halad a szocialista épités útján. Ez idő alatt nagy utat jártunk meg, történelmi feladatokat hajtottunk v,égre. és most a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. Magyarországi tartózkodásuk során alkalmuk lesz megismerkedni • eredményeinkkel pártunk, munkásosztályunk és egész népünk viv- ványaivaL A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb jellemzője. hogy a szocializmus pozíciói világméretekben erősödnek, a nemzeti felszabadító mozgalmak újabb sikereket érnek el, és tovább mélyül a kapitalizmus általános válsága. Igaz, hogy a nemzetközi enyhülési folyamat lelassult az imperializmus szélsőséges erőinek fokozódó aknamunkája következtében; a monopoltőkés csoportok fokozzák a fegyverkezési versenyt, megpróbálnak beavatkozni a szocialista államok belügyeibe, akadályozzák a meglevő válsággócok felszámolását, új feszültségeket teremtenek, és a politikai, gazdasági nyomás különféle eszközeivel igyekeznek meggátolni az önálló nemzeti fejlődés, a társadalmi haladás útjára lépett népiek törekvéseit. A szélsőséges imperialista körök politikáját egyre nyíltabban támogatja a kínai vezetés. A szocializmus és a ka pú talizmus világméretű küzdelmében Afrika a harc egyik fő színterévé vált. Az etiópiai, a mozambiki, az angolai népek győzelmei, a zimbabwei, a namíbiai és dél-afrikai népiek kitartó és áldozatos harca a nemzeti felszabadulásért minőségileg új helyzetet teremtett az afrikai földrészen. Az a tény, hogy egyre több afrikai ország lép a szocialista irányú fejlődés útjára. Az afrikai kontinensen végbemenő nagy változások ■aggasztják a nemzetközi imperializmust és szövetségeseit, mert veszélyeztetve látják politikai gazdasági és katonai érdekeiket. Amint az elmúlt időszak eseményei is bizonyítják: az imp>erialisták minden rendelkezésükre álló eszközt — a politikai befolyásolást, a gazdasági zsarolást és a durva katonai beavatkozást is — igénybe vesznek, hogy megakadályozzák az afrikai haladó rendszerek megerősödését, a kontinens nemzeti felszabadító mozgalmainak végső győzelmét Meggyőződésünk, hogy ezeket a reakciós törekvéseket Afrika haladó rendszerei és népiéi — amelyek élvezik a szocialista közösség országainak cselekvő támogatását, valamint a nemzetközi haladó erők szolidaritását — meghiúsítják. — A Magyar Népköztársaság — hasonlóan a szocialista közösség többi országához — természetes szövetségese az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak, ezért internacionalista kötelességének tekinti, hogy minden lehetséges módon segítse küzdelmüket — emelte ki az Elnöki Tanács elnöke. — A jelenlegi magyarországi tárgyalásaink is bizonyítják, bennünket a közös elhatározás vezényel hogy minden téren erősítsük és elmélyítsüfc a Magyar Népköztársaság és a szocialista Etiópia népiéinek baráti együttműködését. Szilárd meggyőződésünk, hogy kapcsolataink erősítéséhez adottak a feltételek ; érdekeink közösek, azonos célokért, egy fronton küzdünk az imperializmus és az újgyarmatosítás ellen, a békéért és a társadalmi haladásért — mondotta pohár- köszöntője végén Losonczi Pál. Mengisztu Hailé Mariam válasza Losonczi Pál szavaira Mengisztu Hailé Mariam válaszolt : — Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy továbbíthatom az etióp népnek a testvéri magyar nép iránt érzett nagyrabecsülését — mondotta. — A Magyar Népköztársaság és a szocialista Etiópia hasonló harci tapasztalatokra tett szert és azonos úton halad. A marxizmus—leninizmus ideológiája iránti elkötelezettség még közelebb hozta a két országot egymáshoz. Az a tény, hogy a magyar munkások, parasztok, forradalmárok az élenjáró Magyar Szocialista Munkáspárt zászlaja köré tömörültek, sikeresen hajtják végre a szocialista forradalmat, és elérkeztek a szocialista fejlődés jelenlegi szintjére, ösztönző és bátorító példa az olyan országok számára, mint Etiópia, amelyek a fejlődés szocialista útját választották. A magyar nép hosszú harcot vívott a feudális elnyomás, a kapitalista kizsákmányolás ellen, azért, hogy fölépítse a szocialista társadalmat. Etiópia széles néptömegei úgyszintén hatalmas áldozatokat hoztak, több évszázadon keresztül hősi harcol vívtak a betolakodók, az expan- zionisták, a fajüldözők ellen, és képesek voltak arra, hogy magasba emeljék a szabadság lobogó fáklyáját az afrikai földrészen. Az etióp forradalom — amely a marxizmus— leninizmuson alapszik, és amelynek vezérfonala a nemzeti demokratikus forradalom programja — létrejötte óta számos alapvető győzelmet aratott Az imperialisták, osztályellenségeink, és az észak-etió- piai szakadár zsoldosok nép- ellenes tevékenységük ö&z- szehangolásával ismételt támadásokat indítottak forradalmunk ellen azért, hogy megakadályozzák annak továbbfejlődését. Ügyszintén az imperializmus bátorította a reakciós Szomáliái betolakodók által Etiópia ellen elkövetett agressziót; ösztönözte, szervezte és összefogta a térségben levő reakciós rendszereknek az etióp forradalom ellen irányuló összeesküvését. E folyamatban — mint azt az egész világ tudja — súlyos veszély fenyegette nemcsak forradalmunkat, hanem nemzeti létünket is. Az etióp nép azonban visszaverte és megsemmisítette a forradalmi folyamat megtörésére, hazája területi integritásának megsértésére, nemzeti létének felszámolására törő reakciós erőket. A Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége rendkívül fontos volt népünk számára ebben a harcban, a külső agresszorok visszaverésében és a belső reakció mesterkedéseinek felszámolásában. Megragadom az alkalmat, hogy az etióp nép, az ideiglenes katonai kormányzó tanács, Etiópia valamennyi forradalmi ereje és a magam nevében őszinte köszönetét i mondjak a Magyar Szociális- j ta Munkáspártnak, a magyar kormánynak és népnek a történelmi jelentőségű segítségért. ' Mint az Egyesült Nemzetek J Szervezete, az Afrikai Egységszervezet és az el nem kötelezett mozgalom alapító tagja, Etiópia tiszteletben tartja e szervezetek elveit és döntéseit Teljes erejével támogatja a népek harcát nemzeti függetlenségükért, a békéért és a haladásért. A forradalmi Etiópia külpolitikája, amely a nemzeti demokratikus forradalom programja alapján valósul meg, tükrözi a proletár internacionalizmus iránti elkötelezettségünket. A békés egymás mellett élés lenini elvével összhangban, Etiópia kapcsolatokat tart fenn valamennyi állammal, miközben erősíti együttműködését mind a szocialista közösség országaival mind más haladó és demokratikus erőkkel. A leszerelés és az enyhülés a világ békéjének és biztonságának, továbbá az emberiség haladásának és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme mondotta végül az etióp kormányfő. — Az imperialista hatalmak és a nemzetközi reakció azonban továbbra is súlyos akadályokat állít a békéhez vezető úton. Ezért a békeszerető és haladó erőknek tovább kell fokozniuk erőfeszítéseiket. Úgy véljük, hogy jelenlegi látogatásunk, tárgyalásaink még közelebb hozzák egymáshoz Etiópiát és Magyarországot, tovább erősítik a két ország barátságát Junták haditánca November fordulóján úgy látszott, hogy »-egymás torkának ugrik« Lalin-Amerika legjelentősebb katonai diktatúrái közül kettő: Chile és Argentína három jéghideg, viharsöpörte sziget miatt a háború küszöbére érkezett... Aztán — váratlan fordulattal — mindkét diktatúra visszalépett a szakadék széléről, s a vitás szigetek ügye épp olyan bizonytalan, mint az összecsapás csúcspontján. A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét oka a latin-amerikai kontinens legdélibb — a sarkvidék felé nyúló — részét, az úgynevezett Tűzföldet keresztülszelő Beagle-csatorna. Pontosabban három kis sziget (Picton, Nueva és Lennox), amely a csatorna keleti, -tehát atlanti-óceáni kijáratánál fekszik. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a rendkívül nehéz időjárási viszonyok miatt a Tűzföldet keresztülhasító Beagle-csatorna nagy fontosságú és viszonylag stabil hajózási kapcsolatot biztosít az Atlanti- és a Csendesóceán között. Történelmileg az Argentína és Chile közötti kapcsolatokat rendező, csaknem százesztendős határszerződés elvileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes- óceáni, Argentína pedig atlanti-óceáni hatalom, s egyik ország sem lép föl az ellentétes irányba mutató terüjeti követeléssel. 1977-ben azonban a régi konfliktus újjáéledt. Mégpedig azért, ihert a hágai nemzetközi bíróság a Beagle- csatorna keleti kijáratát ellenőrző három szigetet Chilének ítélte. Ez nem változtatott azon. hogy mindkét ország hajói használták a csatornát A szigetek chilei Támadás a kairói bolgár nagykövetség ellen Bolgár állásfoglalás A szófiai rádió hétfőn este ismertette a BTA bolgár hírügynökség közleményét a kairól bolgár nagykövetségen lezajlott eseményekről és az üggyel kapcsolatos hivatalos bolgár álláspontról A közleményből kitűnik, hogy szombaton néhány száz egyiptomi állampolgár támadást intézett a kairói bolgár nagykövetség ellen, s az akció következtében az épületben súlyos anyagi károk keletkeztek. Az egyiptomi hatóságok ahelyett, hogy védelmet nyújtottak volna a bolgár diplomatáknak, két nappal később, hétfőn maguk is fegyveres támadást indítottak a nagykövetség ellen, és erőszakkal behatoltak az épületbe. Ezt követően az egyiptomi hatóságok őrizetbe vették a bolgár nagykövetet, az épületben tartózkodó többi bolgár munkatársat, ajtókat törtek fel, íróasztalokat zúztak ösz- sze, és a nagykövetség valamennyi helyiségében törvénytelen kutatást végeztek. A közlemény kibocsátásának pillanatában (hétfőn este nyolc órakor) az egyiptomi csendőrség és katonaság folytatta vandál cselekményeit a megszállva tartott bolgár nagykövetség épületében. Külföldi hírügynökségek jelentése szerint a felháborító, provokatív akciót a? egyiptomi belügyminisztérium magas rangú tisztviselői vezetik. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter hétfőn magához kérette Egyiptom szófiai nagykövetét és a Bolgár Nép- köztársaság kormánya nevében a leghatározottabb tiltakozását fejezte ki a nemzetközi kapcsolatokban példátlan cselekmény kapcsán. A bolgár külügyminiszter közölte az egyiptoqni nagykövettel, hogy az egyiptomi hatóságok fegyveres támadása a kairói bolgár nagykövetség ellen a nemzetközi jog és a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi konvenció alapvető elveinek legdurvább megsértése. Ennek az ellenséges cselekménynek az összes következményei az egyiptomi felet terhelik, — mondotta Petr Mladenov. A bolgár külügyminiszter az eset kapcsán táviratot intézett Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz. Hétfőn este Kairóban bejelentették, hogy Szadat elnök utasítására »vizsgálatot« rendeltek el a felelősök ellen. Nem közölték azonban, hogy hivatalos egyiptomi vélemény szerint kit tartanak a nagykövetséget ért súlyos provokáció ügyében »felelősnek«. Taraki Moszkvában tárgyal Katonai tiszteletadással fogadták hétfőn délelőtt Moszkva szovjet és afgán zászlókkal földíszített vnukovói repülőterén Nur Mohammed Tarakit, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnökét, miniszterelnököt. Taraki az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége é6 a szovjet kormány meghívására érkezett — küldöttség élén — hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába. Az afgán vezetőt nagy szeretettel köszöntötte Leonyid j Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Fogadására a repülőtéren megjelent Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromïko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagia, valamint több más szovjet vezető. Délután megkezdődtek a szovjet—afgán tárgyalások. birtoka viszont azt jelentette Argentína számára, hogy a két ország közötti esetleges krízis esetén Chile lezárhatja a csatorna atlanti- óceáni kijáratát. Ezt követően egészen 1978 őszéig tárgyaltak egymással a két katonai rezsim vezetői a három sziget ügyérőL November 2-án a tárgyalások megszakadtak, s ettől kezdve akut háborús veszélyről lehetett beszélni... Mindkét országban részleges mozgósítást rendeltek el. Argentína ipari központjaiban megkezdték a polgári védelmi gyakorlatokat, s a csaknem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsötétitésl gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegységeit a vitatott terület közelében koncentrálták... A feszültség csúcspontján váratlanul mindkét katonai diktatúra visszariadt a konfrontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokat kezdtek. • ezekről semmitmondó közleményt adtak ki. A nyilatkozat a két ország »történelmi sorsközösségét« emlegette, s kilátásba helyezte a »gazdasági integrációs törekvések« fokozását A voltaképpeni vitáról, amely a két katonai rezsimet a háború küszöbére juttatta, a közlemény egyetlen szót sem szólt A váratlanul »fölfüggesztett« katonai válság ilyetén alakulásának egyik magyarázata. hogy a kulisszák mögött Washington kétségbeesett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvetően kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál azonban lényegesen fontosabbak voltak a belpolitikai tényezők. Mindkét katonai diktatúra szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Ar» gentínában Videla tábornokin elnök legfőbb riválisa Massera tengernagy. A Chile elleni háborúban a santiagói diktátor, Pinochet flottájával szemben számszerű és minőségi fölényben lévő argentin flotta játszotta volna a döntő szerepet. Így a katonai feszültség további élezése automatikusan Massera hatalmi pozícióit erősítette volna. Ezt Videla természetesen meg akarta akadályozni. Ezért döntött úgy, hogy legalább ideiglenesen lefékezi a katonai válságot. Hogy ez nem ment hare nélkül azt jelzi a külügyminiszteri poszton bekövetkezett változás. A fékezési akcióval párhuzamosan Videla egy tengernagy kezéből a szárazföldi hadsereg képviselőjének kezébe adta a külügyminisztérium kulcsát Másszóval: elvette a Masse- ra-frakciótól és saját ellenőrzése alá vonta a külügyminisztériumot. Chilében Pinochet rezsim- je hasonlóképpen belső problémák miatt kényszerült visszahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társadalom egyre szélesebb rétegeinek szembefordulása a militarista terroruralommal Éppen a »szigetválság« napjaiban példázta ezt a chilei katolikus egyház és a kormány közötti heves összecsapás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kurzus belső szorításának enyhítését követelik. Burkoltabb formában zajlik a katonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a szigetvita tárgyalási szakaszában ez a küzdelem rövid időre nyílt formákat is öltött. Ekkor szorította ki Pinochet a juntából annak egyik alapító tagját, Leigh tábornokot, a légierő főparancsnokát. Lényegében véve tehát sem Argentínában, sem Chilében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szerkezete. hogy a junta vezérek kockáztatni mernék egy nyüt fegyveres összecsapás teher- próbáját. Voltaképpen ez az a pont, ahol a két uralkodó junta érdekei azonosak. S ez magyarázza, hogy miért maradt háború nélkül továbbra is megoldatlan a három stratégiai értékű sziget helyzete.