Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-01 / 283. szám
„ Tekintélyük a bizalmiaknak” Az SZMT elnökségének ülése a Mezőgép Vállalatnál A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap az üzemi demokráciáról tanácskozott. Napjaink egyik fontos kérdése ez. Az elnökség ülését a Mezőgép Vállalat Kaposvári Gyárában tartotta, hogy a tagok közvetlen benyomást, tapasztalatokat szerezzenek az üzemi demokrácia érvényesüléséről, megvalósulásáról, az esetleges gondokról. Két előterjesztés is segítette a tanácskozást: dr. Egerszegi László, a közgazdasági osztály vezetője az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről hozott MT—SZOT együttes határozat végrehajtásának tapasztalatait ismertette. Boros József igazgató és Nagy János, a vállalati szakszervezeti tanács titkára pedig e határozat szellemében arról készített jelentést: a Mezőgép Vállalatnál milyenek az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatai. A tanácskozáson Boros József igazgató beszámolt a két megyében, nyolc gyáregységben tevékenykedő vállalat idei eredményeiről, a jövő céljairól, feladatairól, és elmondta a munkájukat gátló gondokat is. Az SZMT közgazdasági osztálya jelentésében részletesen elemezve a tapasztalatokat, az eredményeket és a még tapasztalható hiányosságokat, megállapítja — ezek kijavítására megfelelő határozatok elfogadását javasolva —: »-Az új fórumrendszer hatására fokozódik az üzemi közvélemény érdeklődése a vállalat ügyei iránt, nőtt a vállalati kollektívák informáltsága, a közösséget érintő kérdések eldönté- 'sében való részvételre irányuló igény. Az összkép és az előrehaladás üteme kielégítő.-* Ugyanilyen gondossággal készítette el a vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetősége az SZMT elnöksége elé kerülő jelentést. Elemezték az üzemi demokrácia érvényesülésének eddigi tapasztalatait, s meghatározták a feladatokat. »A gazdasági és a szakszervezeti vezetés között jó együttműködés alakult ki, állandó és jó a munkakapcsolat a pártszervezetekkel is. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, tájékoztatják egymást, s a pártszervezetek segítik és ellenőrzik az üzemi demokrácia érvényre jutását. A vállalat társadalmi és gazdasági vezetése az üzemi demokrácia intézményrendszerének alapvető kiépítettségét és működési föltételeit jónak tartja. Szükségesnek tekinti viszont az irányitási és működési módszerek finomítását és fejlesztését. Közös, fontos feladat a dolgozók alaposabb fölkészítése, mozgósítása jogaik felelősség- teljes gyakorlása érdekében« — olvasható a vállalati jelentésben. Az elnökség tagjai végigjárták a most épülő gyár üzemrészeit. Beszélgettek lakatosokkal, marósokkal, betanított munkásokkal, ipari tanulókkal, szakszervezeti tagokkal és bizalmiakkal. Szinte általánosítható az a vélemény, amelyet Kiss Ká~ roly marós mondott; aki négy éve tölt be szakszervezeti bizalmi tisztséget : »Tekintélyük van a bizalmiaknait, mielőtt fontos kérdésekben — bér, jutalom, kitüntetés — döntenek, előbb véleményt kérnek tőlünk is, csak ezt követően határoznak.« E beszélgetést követően vitatták meg a jelentéseket. Nagyon sok kérdés, vélemény hangzott el. Az üzemlátogatás alkalmával szerzett tapasztalatok a vita, nemcsak az SZMT elnökségének adtak még teljesebb képet az üzemi demokrácia helyzetéről, hanem hasznos segítséget nyújtottak a Mezőgépnek is. hogy még előbbre léphessenek Sz. L. Napi kétszáz minta Műtrágyázás helyett növénytáplálás A talajerő-gazdálkodás legfontosabb feladatairól tanácskoztak tegnap a megye mezőgazdasági szakemberei, üzemi vezetői a megyei növényvédő és agrokémiai állomáson. A résztvevők megtekintették az új, most üzembe helyezett, modern, automatizált laboratóriumot is. »képvisel«. ez azt jelenti, hogy ezer kétszáz, hektónál alakulhat ki egy nap alatt pontos kép. Megvan tehát minden technikai és szervezeti feltétele, hogy megfeleljünk annak a miniszteri rendeletnek, mely sm# 'I vagy Beruházni — nem beruházni A munkabér-gazdálkodás látszólag nem túl bonyolult feladat. Aki ismeri egy gazdaságnak az év során elvégezendő munkáit, azok bérnormáit, a lehetséges bérfejlesztéseket, no meg az egészhez szükséges néhány szorzókulcsot, könnyen kiszámíthatja a kifizethető összeget. Csakhogy vannak tényezők, amelyekkel előre számolni lehetetlen. Ha például egy távoli országban sztrájk vagy épp harci események miatt vesztegelni kényszerülnek az áruval rakott hajók. Megtelnek a raktárak, néhány nappal később már itthon is torlódnak a szállítások, egy-két hét múltán pedig a termelő azt veszi észre, hogy kelendőnek hitt portékáját nem fogadják. Ezt mondjuk mostanában a »világpiac begyűrűzésének«. De hát mindez hogyan függ össze a munkabér-gazdálkodással? Sajnos, nem egy somogyi példa is akad az összefüggés illusztrálására. Az öreglaki Állami Gazdaságban az idén csaknem másfél millió forinttal több bért fizettek ki, mint amennyit a szabályozók lehetővé tettek volna. Az öreglaki Állami Gazdaság 1976-ban — kellő piaci tájékozódás után, egyebek közt számolva az akkor átadott zalai feldolgozó üzem igényeivel — baromfihús-termelési programba kezdett. Nem reméltek mesés nyereséget, egyszerűen fölmérték, hogy a hozzájuk hasonló, csak alaptevékenységet folytató gazdaságban kell lennie egy gyors pénzforgást lehetővé tevő ágazatnak, ahol a beruházás nem évek, hanem hetek alatt hoz jövedelmet. Fontos szempont volt az is, hogy a broylercsirke-termeléssel nő a gazdaság termelési értéke, nódot adva a bérek növelésére. (Alapvetően a termelési érték határozza meg a kifizethető bértömeg nagyságát.) Mindezen megfontolások után 1976-ban elkezdték és már egy évvel később befejezték négy Bábolna típusú ól csaknem 20 milliós építését. Az eredeti elképzelések szerint összesen. 12 ilyen ól épült volna. Az ez évre tervezett ötödik és hatodik ól építéséhez szükséges pénzt azonban a bank nem volt hajlandó meghitelezni. A pénzügyi szakemberek jól látták ugyanis, hogy a baromfi piaca »bedugult« és arra sincs garancia, hogy egykét év múlva — mire az öreglaki komplexum termelni fog — javul a helyzet. Lehet, hogy az öreglaki vezetők is látták ezt, az ő szempontjukból mégis máshogy festett ez a népgazdasági érdekből fakadó banki óvatosság. A döntés fölborította idei bérgazdálkodási terveiket A tervezett beruházás nemcsak a termelési értéket növelte volna, hanem az építőbrigádnak is munkát ad. E kettő alapja lehetett volna a tervezett bér kifizetésének. Tudni kell: ha az építőbrigád saját gazdaságának dolgozik, 17 százalékkal magasabb bértömeget .lehet elszámolni, mintha bérmunkákat végez. A saját építkezés elmaradt, a megállapodás szerinti béreket azonban ki kellett fizetni. Az emberek joggal mondhatták, hogy ők ugyanúgy dolgoztak »idegenben« is, arról nem tehetnek, hogy egy »szorzókulcs» hirtelen megváltozott. Végül is a gazdaság csaknem másfél millió forinttal több bért tizetett ki az idén, és emiatt 4 millió forint »büntetést« kell befizetnie. Ami ezek után izgalmassá teszi az öreglaki esetet, az az. hogy. a szóban forgó két baromfiól jövőre mégiscsak megépül. A gazdaság központi erőforrásból 1979-re 11 millió forintot kap a baromfitenyésztés fejlesztésére. Ezzel a jelenlegi 1,2 millió darabos termelésüket 1,5 millióra növelhetik. Ugyan lesz-e vásárlója ennek a másfél millió csirkének? Talán lesz ... Egy bizonyos : a gazdaságnak érvényes szerződése van a BOV-val, s a 11 milliót sem költheti másra... A közgazdasági igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy az ÁG vezetői szívesen fontolóra vették volna, hogy a 11 milliót esetleg más, kecsegtetőbb ágazat fejlesztésére költsék, erre azonban nincs mód. A történet nagyon elgondolkodtató. Hogyan lehet, hogy miközben a népgazdaság pénzére vigyázó Nemzeti Bank nem látja biztonságosnak a befektetést, egy másik állami szerv 11 milliót ad ugyanennek az ágazatnak a fejlesztésére? Az eset arra is utal, hogy tovább kell finomítani a szabályozórendszert ahhoz, hogy a népgazdasági és vállalati érdek mindig egybeessen, hogy utóbbinak ne fűződhessen érdeke olyasmihez, amire előbbi ráfizet. Az öreglaki gazdaságot ezen az év végén — jó eredményei ellenére is — talán »fekete báránynak« látják. Pedig hát nem a bárány fekete, csak a nézőpont és a megvilágítás rossz... Bíró Ferenc A termőtalajainkkal való ésszerű gazdálkodás alapvető érdekünk. Hangoztat juik, hogy nagy kincs a termőföld, tetteink azonban sok e cetben nem tük- ' rözik azt, hogy valóban annak tekintenénk. A lelki- ismeretet és a jó gazda gondosságát éb- resztgető agitáció mellett szükség lett valami másra is, melyet most már határozatok és rendeletéit tartalmaznak. A tegnapi tanácskozás és az új, modem laboratórium üzembe helyezése közötti szoros ösz- szefüggésről Szili Mátéval, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójával beszélgettünk. — Az eddig használatos műtrágyázás helyeit elterjedőben van egy új fogalom, a növénytáplálás. Milyen változást jelent ez? — Különösen az utóbbi öt évben hazánkban rohamosan nőtt a műtrágya-felhasználás. Ezt a szinte ugrásszerű meny- n-iségi fejlődést nem követte a minőség javulása, a tápláló- anyagok okszerű használata. Ez egy sor súlyos problémát vetett föl; kiemelem közülük a pénzügyi gazdasági hátrányokat és a környezetvédelmi gondokat A műtrágya, kivált a nitrogén energiaigényes termék, ára az utóbbi években jelentősen emelkedett. A növény igényeinél nagyob meny- nyiségben vagy a nem megfelelő időben kijuttatott műtrágya nem hasznosul, nem térül meg a termésben, tehát gazdasági kár keletkezik. Ezzel együtt jelentkezik a környezet szennyezése is, mivel a nem hasznosult, fölösleges nitrogén kimosódik, bekerül az élő vizekbe, jön a halpusztulás, nő az ivóvizek nitráttartalma, ami elsősorban a gvermekek számára rendkívül veszélyes. — Más szóval a drága pénzen megvett, rosszul használt műtrágyával szennyezzük a környezetet, amelynek megóvására ugyancsak nagy ősz- szegeket költünk. A veszteség tehát kétszeres. — Csak ezt a két tényezőt ragadtam ki a mennyiségcentrikus műtrágyázás hátrányaiból. de emellett jelentkezik egy sor egyéb jellegű gond is. Mindezek alapján halaszthatatlan, hogy a műtrágyázásról — nemcsak a szóhasználatban! — áttérjünk az okszerű növénytáplálásra. Olyan és annyi táplálóanyagot kell adnunk megfelelő időben a növénynek, amilyenre és ameny- nyire szüksége van. Ehhez nélkülözhetetlen a termőföldek ismerete, a pontos talajvizsgálat. E cél érdekében épült ki — rendkívül rövid idő alatt — hazánkban az agrokémiai hálózat, létrejött az egységes müszersorral, egységes metodikával, azonos nyilvántartással működő laboratóriumi hálózat, köztük a mienk. — Mit »tud« az új laboratórium? — Naponta kétszáz mintát elemzünk, és a minták tizenhárom különböző fizikai, kémiai, mennyiségi és minőségi tulajdonságát mutathatjuk ki. Mivel egy minta hat hektárt 1979. január elsejétől az üzemek számára kötelezően előírja a talajvizsgálatokat —■ legalább háromévenként —, mégpedig úgy, hogy az üzemek maguk veszik a mintát. — Az egész módszer sikere a mintavétel pontosságától, szakszerűségétől függ. Mi <* biztosítélca ennek? — Ügy vélem, a biztosíték sokoldalú. Az üzemi szakemberekkel több konzultációt, tanácskozást folytattunk, szakmai képzést tartottunk, elláttuk őket mintavevő eszközökkel. Tanácsokkal, közvetlen segítséggel mellettük leszünk a jövőben is. Az üzemeknek1 nemcsak általában érdekük, hanem zsebbe vágó gazdasági szükségszerűség is számukra, hogy termőtalajaikról pontos képük légyen, hogy okszerű növénytáplálást folytassanak. — Hogyan hasznosíthatják az üzemek a vizsgálatok tapasztalatait? A postai szolgáltatás helyzete Megyei NEll-ülés Kaposváron A posta egyfajta szolgáltatást végez. Hogy milyen színvonalon, azt a lakosság többsége naponta tapasztalhatja, hiszen ügyfelek vagyunk. Sajnos előfordul, hogy nem egy szolgáltató vállalat, hanem egy hivatal ügyfelei. Ez kiderül abból a népi ellenőrzési bizottsági jelentésből is, melyet tegnap vitattak meg a megyei NEB tagjai közösen a pécsi postaigazgatóság, a kaposvári 1. számú postahivatal, a megyei tanács illetékeseivel. A vizsgálati anyag számtalan olyan tényt állapít meg, mely sokunkat bosszant. Ám a vizsgálat során és még inkább az ülésen elhangzott válaszokból ezek okaira is fény derült. Az, hogy nem mindig megfelelő a postai szolgáltatás színvonala, több dologgal magyarázható. Egyrészt munkaerőgondokkal kapcsolatos. másrészt például azzal, hogy nehezen gépesíthetők az úgynevezett felvételi munkafolyamatok, s az egyszerűbb technikai eszközökből is keveset használ a posta. Közismert gond, hogy — különösen a kisebb hivataloknál — nincsenek megfelelő helyiségek. A lapterjesztés, a postai kézbesítés színvonala nem a legjobb. Ennek, többek között, szintén a munkaerő- hiány az oka. A kézbesítők dolga az előfizetési díjak beszedése is, ami sok időbe kerül. Ezért célszerű lenne, ha az előfizetők az újságdíjakat legalább negyedévre előre kifizetnék. Jó megoldás az átutalási betétrendszer, amely ugyancsak könnyítené, gyorsítaná ezt a munkát. A NEB-vizsgálat megállapította, hogy a küldemények többségét az érkezés napján kikézbesítik. Az ajánlott küldeményekkel kapcsolatos reklamációk száma kevés. Szóba került a postai értékcikkek postán kívüli árusításának kérdése is. Jó lenne, ha egyre több helyen vásárolhatnánk meg az ilyen árut. Sajnos, a különböző bélyeg- és levelezőlap-automatáktól nem szívesen »vásárolnak« az emberek, pedig ez is gyorsítaná a forgalmat. Az ország pénzforgalmának több mint 90 százaléka a postán keresztül történik. Ugyanakkor nincsenek megfelelő papírpénzszámoló automaták. Az egyes postahivatalok nyitva tartási ideje inikább hivatal, mint szolgáltató vállalat jellegről tanúskodik. így aztán a bolti bevételek egy részét nem lehet időben feladni, s más szolgáltatások is elmaradnak. Köztudomású az is, hogy túlságosan terheltek a telefonközpontok. Az ideális az lenne, ha a telefonkapacitás 80 százalékát használnák fel. Ez a megyei átlag, ám a városokban rosszabb a helyzet. Marcaliban például 97, Kaposváron 92 százalékos a kihasználtság. A postánál különösen fontos a megfelelő belső ellenőrzés. Ezen a téren szembetűnő a változás. Ma már az előforduló visszaélések zömét nem bejelentés, hanem megfelelő belső ellenőrzés révén derítik fel. Javult a társadalmi tulajdon védelme, a biztonsági berendezések többsége általában megfelelő, csupán néhány helyen fordul elő, hogy nem működnek a riasztócsengők. A tegnapi NEB-ülésen a postai szolgáltatás helyzetén kívül megvitatták a Kaposvári Városi-Járási NEB ez évi munkáját, majd a megyei NEB következő évi munkatervjavaslatát terjesztették elő. D, T. — Az egész országban egységes szaktanácsadási könyv alapján hasznosíthatók a vizsgálati eredmények. A módszertani útmutatón kívül még jó néhány feltételt kell biztosítani ahhoz, hogy ez a laboratórium, az agrokémiai hálózat tökéletesen megfeleljen a követelményeknek. Gondolok itt többek között a megfelelő minőségű és ütemezésű műtrágyaellátásra, agrokémikus specialisták munkába állítására, a megyében változatlanul meglehetősen alacsony szintű szervestrágya-fel használás növelésére, a mésztrágyázás folyamatossá tételére és lehetne sorolni tovább. Mindezekről a feladatokról, az okszerű növénytáplálás összefüggéseiről esett szó a szakemberekkel, a vezetőkkel folytatott megyei tanácskozásunkon — fejezte be a beszélgetést Szili Máté. V. M.
