Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
Hatezer érettségi bizonyítvány Ünnepség a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában »Kaposvárott érettségi vizsgálattal végződő reális irányú leányközépiskola állíttassék fel, és ez ügy továbbvitelére intézőbizottság küldessék ki« — hangzott el a javaslat 1917 novemberében, a Turul-szállóban tartott »nagyértekezleten*. És nemsokára, 1918. szeptember 9-én megkezdődött a tanítás az új intézetben a Bíró Lajos alapító igazgató által megfogalmazott jelige jegyében: »Aedes minervae fi- liabus nostris im memórián pacis factae!» — vagyis: a tudományok szentélye leányaink részére, a béke emlékének. A tegnap megrendezett ünnepség, a gazdag oklevél- és medáliiakíáUítás is bizonyította hogy a hetedik évtizedéhez érkezett intézmény valóban a tudomány szentélye volt, sőt, e státusa manapság szilárdabb, mint valaha. Harmincezer diák tanulta itt rövidebb- hosszabb ideig a természet- és társadalomtudományokat, közülük hatezren eredményesen érettségiztek. Az innen indult, később országos hírnévre szert tett fizikusoknak, matematikusoknak, színművészeknek, sportolóknak, rádióriportereknek se szeri se száma, s a matrónakorba lépett alma mater egy világhírű tanítvánnyal is büszkélkedhet : Lorenz Kornéliával, az egykori nagy Wagner-énekes nővel. De a jelenlegi eredmények sem szerényebbek. Az egyetemekre, főiskolákra jelentkező diákok több mint felét évről* évre fölveszik, s tiszteletreméltó az országos tanulmányi versenyeken, sport- vetélkedőkön, építőtáborokban, Helikon művészeti fesztiválokon szerzett helyezések száma is. Megalapozott volt hát az a kirobbanó jókedv, amely a tegnapi ünnepség kamasz résztvevőit eltöltötte. Elsősorban az egyelőre kevéssé ismert, de feltétlenül ígéretes irodalmi színpad tagjait. Műsoruk első világháborús somogyországi polgár- lány-leveleteből, ildomos közhelyekbe burkolt »félszerelmi* vallomásokból, a korra jellemző írásos dokumentumokból, versekből állt össze vitriolosan csípős montázzsá. A megvalósítás méltónak bizonyult az összeállításhoz, olyannyira, hogy az etikettet feledő nézőnek számtalanszor támadt kacaghatnékja a rengeteg humorral fűszerezett »dokumentumkoktél* ízlelgetésekor. Tetszett a diákszín- játszók természetessége, az általában jellemző szép szövegmondás. Érdemes megemlíteni egy különlegesen tehetséges versmond ó-szín játszó diáklány, Szabó Izabella nevét. szép orgánumáért és ritka előadói képességeiért. Jó emlékezetünkben őrizzük meg az énekkar — Dorogi István tanár által betanított és vezényelt — Kodáiy- produkeióit, a tavaszi Helikon- ünnepségekre készülő diákzongoristák ízléses Chopin— Musszwngszkij- és Bartók-játékát, s a századunk magyar irodalmának klasszikusait idéző versmondókat. Jogosan késztette ismétlésre a lelkes közönség azt a nagyszerű énekszextettet is. amely Mózes Ernőnek, az iskola negyedikes ta nul ói á n ak szerzeményét, egy kedves karácsonyi dalt adott elő — a tanintézet első zenei ősbemutatójaként! Az áhitatos hangulat feloldásáról, a nagydiákosan szellemes harsányságról a »stúdió- műsor* részvevői gondoskodtak. A tanári — és igazgatói — »rigolyák* kipécézése. egy- egy Iskolai fonákság pellengérre állítása, a különösen emlékezetes »aranymondások* felidézése az intézet légkörére vetett jó fényt — hála érte az ellenállhatatlan humorú nebulóknak és a betanító tanárnak, Béres Gyulának. A diákok — Munkácsy-kró- nika címmel — négyoldalas újságot szerkesztettek, amelyben a szárnyaikat bontogató ifjú zsurnaliszták és széplite- rátorok vallanak a névadó festőművészről, az aima mater múltjáról, az önképzőköri munkáról, az ifjúsági szervezetről, az énekkar fejlődéséről, a sportéletről. A diáklap különleges értéket is tartalmaz: a Kossuth-díjas költő, Nagy László Pegazus-ábrázolását, amely hat éve látható az intézet vendégkönyvében. A felirat — »Jól éreztük magunkat ebben az iskolában*— azoknak a vendégeknek a gondolatát is kifejezd, akik tegnap láthatták-hall'hatták a művészeti csoportok műsorát és megtekinthették a gazdag »ereklyekiállítást.« L A. Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság Kulcs a tervszerűbb munkához Munkásművelődés a húskombinátban Hétvégi tájoló Pásztorok, pásztorok öt ülést tartott ebben az évben a Somogy megyei Tanács Közművelődési Bizottsága: tegnap érkezett el a mérlegkészítés ideje. Dr. Balassa Tibor, a bizottság elnöke — a néhány elmaradt téma ellenére — tartalmasnak ítélte az évi munkát, melyben fontos szerepet kapott az ellenőrzés, az üzemi közművelődés folyamatos vizsgálata, s az a szándék, mellyel javítani lehet a dolgozók igényeinek hatékonyabb kielégítését. Részt vett a bizottság a megye távlati közművelődési tervének kialakításában is. — Ami elmaradt, az a jövő évi feladatok sorában első helyre kerül — mondotta a bizottság elnöke, és ismertette az 1979-es munkatervet. A kórusmozgalom, a könyvterjesztés, a képző- művészeti élet értékelése mellett ismét több üzem, termelőszövetkezet készíti el beszámolóját a munkahelyi közművelődésről és terjeszti a bizottság elé. Tegnap a Kaposvári Húskombinátban folyó közművelődési tevékenységet értékelték, természetesen közösen az üzem képviselőivel. Hogy mennyire hasznosak ezek a beszámolók, azt hiszem, jó példa erre a tegnapi tanácskozás, melyen talán sikerült »oltást« adni a húskombinát gyengének ítélt közművelődés: tevékenységének. Ha az »oltás* megered, és ebben bízunk, akkor a kritika, a számos javaslat megérte a fáradozást A húskombinát jelentése ugyan kiemelte a könyvtári munka fontosságát, jelentőségét, a végzett munka eredményességét; szólt az oktatás szerepéről — különösen most, amikor jelentős beruházás folyik az üzemben —, ám a közművelődés határát nagyon leszűkítették. Még a fentebbi néhány téma esetében is. A többi mint kétezer dolgozót foglalkoztató Kaposvári Húskombinátnál százhetvenheien nem végezték el a nyolc általánost. Az is igaz, hogy a szakemberek továbbképzésére jelentős energiát fordítanak. Miből erednek az üzemi közművelődés fogyatékosságai? — tették föl többen is a kérdést. Kiderült, hogy a Kaposvári Húskombinát gazdasági vezetői nem fordította* kellő gondot a közművelődésre, a társadalmi szervek sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megyénk egyik legnagyobb üzemében színvonalas, tartalmas élet folyjon, a termeléssel együtt. Tudjuk, événte rendszeresen támogatja az üzem a szomszédos ÊDOSZ Művelődési Házat De a Kaposvári Húskombinát dolgozói nem érzik magukénak az • intézményt annyira, mint a cukorgyáriak. Persze — és ezt ugyancsak aláhúzták a bizottság tagjai — arra is vigyázni kell, hogy ne maradjon magára az üzem, segítséget kell nyújtani az itt dolgozóknak a közművelődésben is. Az ÊDOSZ Művelődési Házban csupán az épület területének a negyven százaléka áll a környék lakossága, az üzemek rendelkezésére. És ezen is változtatni kell. A városi művelődésügyi osztálynak, az ÉDOSZ megyebizottságának is többet kell tennie. Persze, a gyökeres változáshoz a belső tartalékokat is jobban ki kell használni, s ez ugyancsak a gazdasági vezetők, társadalmi szervek dolga. A megyei közművelődési bizottság tegnapi ülésén elfogadták a jövő évi kiemelkedő megyei rendezvények tervét, amelyet Hausz Gyula, a megyei művelődésügyi osztály vezetője ismertetett. H. B. Hofládon és Vörsön este bekopognak az ajtón: — Be szabad-e mutatni bőcsüleíes hajlékukban a betlehemi kis Jézusikát? — Szerencsés jó estét a házigazdának. Ha még vendégei nem voltak, immár megjöttünk. istentől küldettünk Betlehemet őrizünk. All félre, te banya, ne nézz, mint a vas- vel'la, sárkányfülű pofa takárodj a sarokba, mert megtanítalak a törökök táncára. No, gyere be, te vén dadö! — Hu-hu-hu ! Háromszázhatvanöt esztendeje, hogy a hegyelk-völgyekban jártainkéi tem. Mind a harminckilenc farkast ezzel a kincseres-kan- csorás botommal földhöz vertem. Gyere be, te pajtás! A betlehemezóket Idéztük, víg pásztorünnepet. Ezt idézi fotónk is, mely a Rippl-Római Múzeum néprajzi anyagára hívja föl a figyelmet. , Karácsony-ünnep közel. Meghívót kaptunk a mosdóéi tüdőgyógyintézet Új Tükör klubjába ma este 19 órára. Télidő—hóvilág címmel zenés-irodalmi műsort rendeznek. Megnyitják a Fába faragott világ kiállítást is. Napsugár, hópihék ... címmel Albert Áron dr. mond köszöntőt. S. Perjés Margit klarinéton, Balázs István hegedűn, Kardos Kálmán zongorán. Pallós László csellón játszik. Takács Miklós verset mond. A kiállítók: Acs Józsefné, Bodó István, Farkas Ernő, Fülöp János, Horváth Sándor, Kovács Csaba, Nagy Tibor, Lendvai Istvánná, Sutler Zoltán és Szőke István. Ide illik Babits Jerzy EeSïgey » Mister MacAretik í üzletel FORDÍTOTTA) BÁBA MIHÁlY Senki sem tudta, hogy az őrnagy beszéde a mozgósító behívókról, a gyakorló központokról és à kiegészítő körzetekről, mesék a jó gyerekek számára. Az igazság az volt, számunkra nem akadt egyenruha, sem egyszerű puska, nem is beszélve a speciális felszerelésekről. Szeptember 6-án este a rádióban felolvastak Umias- towski ezredes had parancsát, hogy minden férfi azonnal hagyja el a fővárost. A történészek a mai napig vitatkoznak azon,, hogy ez oltári ostobaság volt-e, vagy az előretolt hitleri diverzáns kém ügyes tette. Varsóból minden kelet felé vezető út tömve volt menekültekkel. Megbénítottak minden katonai mozgást A kék, felhőtlen égen szüntelenül megjelentek a stukák, bombázták és géppuskázták a fegyvertelen tömeget A menekülők között voltam én is. Egészen Brzescig meneteltem. A hídon már senkit sem engedtek át a Búgon. Minden pillanatban várták a felrobbantását, mert a németek egészen Ostrolekáig jutottak el, és a másik oldalról megtámadták a várost A további menekülésnek nem volt semmi értelme. Visszaindultam nyugat felé. Mellékutakon, toronyiránt a mezőn sikerült eljutnom Ot- wock közelébe. Sehol sem találkoztam németekkel. Hozzám hasonló, kóborló fiúktól hallottam, hogy Varsó még mindig védekezik. Különben Minsk Mazowiecki felől már hallani lehetett az ágyúk dörgését, és az éjszaka látható tűzfény a legrosszabbra engedett következtetni. Néhány véletlenül megismert fiatalemberrel elhatároztam, hogy átvágunk a lublini országúton, és a Visztula partján eljutunk az ostromlott fővárosig. Az országúitól csak két falu választott el bennünket: Rzakta és Glinianka. Tudtuk, hogy Glinianka faluban nagy létszámú német hadsereg állomásozik, ellenben Rzakta szabad. Elhatároztuk, hogy Rzaktába megyünk, és egy kis pihenés után megpróbálunk eljutni Glinianka mellett az országúton. Óvatosan vonultunk a falu felé. Az egyik pillanatban egy kis erdő akadt utunkba, mint egy kis sziget, melyet burgonyaföldek öleltek körüL Amikor bementünk a kis erdőbe, két lengyel egyenruhás katona ugrott ki a bokorból. Pattant a vezényszó: — Kezeket fel! Ne mozdulj! Egy pillanat múlva egy zászlós jött hozzánk, ellenőrizte papírjainkat, kikérdezett bennünket, hogy kerültünk oda. Látszott, hogy nagy gondban volt miattunk, hogy ott voltunk a cserjésben. A kis katonai osztag már néhány napja ott rejtőzködött. Senki, még a falu lakói sem sejtették jelenlétüket. A mi véletlen felbukkanásunk a leleplezéssel fenyegette őket. A zászlós végül elhatározta, hogy a parancsnokhoz kísértet bennünket. III. Mentünk az erdőn át. Mindenütt jól álcázott állások látszottak. A szétszóródott katonai egységekkel ellentétben nagyszerű egyenruhában és jól felfegyverzettek voltak. Észrevettem néhány páncéltörő ágyút és több géppuskát is. A katonák gondosan öltözöttek, tiszták voltak. Az erdő közepén állt a parancsnok sátra. A zászlós eltűnt benne, és csak a szolgálati jelentését hallottuk: — Százados úr, . zászlós alázatosan jelenti, az őrség feltartóztatott és ide vezetett öt civilt. A sátorlapot felhajtották, és elegáns századosi egyenruhában magam előtt láttam Henryk Makareket. Roppant csodálkozó arcot vághattam, mert fölnevetett. Megparancsolta, hogy adjanak enni a négy embernek, engem meg behívott a sátrába. Amikor egyedül maradtunk, Henryk meghallgatta javaslatunkat és megmagyarázta, hogy szó sem lehet arról, hogy eljussunk Varsóba. Különben, véleménye szerint, a főváros sorsa ugyanúgy, mint az egész hadjárat sorsa Lengyelországban, eldőlt. Az ellenállás még néhány napig eltart, aminek különben semmiféle stratégiai jelentősége nincs. Egyedül Magyarországra lehet még áttörni, onnan Jugoszlávián és Olaszországon át Francia- országba. Az ő osztaga holnap éjjel útnak indul, és magukkal vihet bennünket. — Jerzy, gyere velem — próbált rábeszélni. — Hadnaggyá léptetlek elő és az adjutánsom leszel. Csak akkor jutott eszembe, hogy Makareket annak idején felvették a tisztképzőbe, de öt hónap múlva leszerelték. Szerencsétlenül esett le a lóról, és megsértette a gerincét. Több mint egy évig speciális fűzőben járt. — Mondd meg nekem — kérdeztem —, honnan az egyenruhád és a katonáid, akiket vezetsz? Hiszen téged leszereltek, mint alkalmatlant Henio vidáman felkacagott: — Egyenruha — mondta —, egy nagy kofferben találtam, más holmikkal együtt, egy elhagyott kocsiban Lublin mellett. A tiszt urak meglógtak kelet felé, de útközben biztosan elfogyott a benzinük. Ebbe az egyenruhába öltöztem fel, úgy gondolván, hogy ez a maskara segít nekem elkapni valamilyen közlekedési eszközt. De amint megjelentem ebben az egyenruhában, a katonák, akik nem tudták megtalálni elveszett egységüket, hadtestüket, ahol csak a fiatal parancsnokok maradtak, egyenként jelentkeztek nálam. Észre sem vettem, és máris néhány száz ember parancsnoka lettem. Ugyanaz a tervem volt, mint neked: áttörni Varsóba. Útközben volt néhány csatározásunk. kétszer szétvertek bennünket, de villámgyorsan összeszedtük erőnket. így értem el Rzakta alá, de a további út a fővárosba, még az olyan erős csapat számára is, mint a mienk, egyszerűen lehetetlen. Ezért határoztam el, hogy áttörünk Magyarországra. Ez sem lesz könnyű feladat. de remélem, hogy legalább egy részünk átjut. (Folytatjuk.) Mihály tói ez a versidézet; »Süt a nap, elállt a hó már, / mégis pelyhek hullanak: f puhán, halkan, pehelymód száll / pillanat és pillanat.« Tabon, a Zichy Mihály Művelődési Házban az öregeknek rendeztek karácsonyünnepet. A gyerekeknek a nagyatádi Gábor Andor városi művelődési központban bizonyára szintén ünnepi esemény a népi gyermekjátékok kiállítás. Ugyanebben a városban a könyvtár szombaton 15 órára mesemúsarra hívja a kicsiket. Lant, flőte, furulya címmel rendezik meg a nagyatádi FÉK-ben szombaton 19 órakor a Bakfark Bálint lanttrió estjét, melyen karácsonyi zeneművek hangzanak majd feL Hídvégi Valéria iparművés« Játszóterek és játékok című kiállítása várja a kaposvári fverekeket a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. A kaposvári mozik műsorán pedig a következő filmeket találtuk: a Vörös Csillag Filmszínház szombatig a Piedone Hongkongban című olasz vígjátékot játssza a korai előadásokon, este 19 órakor pedig a Férfiak póráz nélkül című, ugyancsak olasz vígjáték kockái peregnek. Huszonnegyedikén, vasárnap délután 15 órakor a gyerekeknek Michaela és a bársonymackó címmel meseösszeállítást vetítenek. Hétfőtől pedig újra: Piedone Hongkongban, Férfiak póráz nélkül. A Szabad Ifjúság mozi kí: nálata: huszonharamdikáig 16 órakor a Megjött apám Afrikából című csehszlovák, 18 és 20 órakor a Felkavart víz című amerikai film. December 24-én A vakond és a muzsika összeállítást a gyerekeknek szánták 16 órai kezdettel. Huszonötödikétől újra az Ab- ba-filmet vetítik. A Laíinca moziban szombaton A dal ugyanaz marad (Leed Zeppelin együttes), vasárnap a Szivárvány című filmet játsszák. A Rákóczi mozi a Dundiorr és társai c. belga rajzfilmre invitálja a kicsiket vasárnap. Minden bizonnyal sok nézője lesz a kaposvári Csiky Gergely Színház Candi de-pro- dukciójának az ünnepekben. Szombaton, hétfőn és kedden kerül színre. Szombaton és hétfőn 19, kedden 15 órai kezdettel. Csak néhány műsor a televízió programjából. Shakespeare Sok hűhó semmiért, A francia nő és a szerelem, Victor Hugo A nyomorultak; ünnepi hangverseny, A tör- ’•'nysértő seriff, Tarzan titkos kincse, San Francisco utáin stb. Lesznek, akiknek a karácsonyfája alatt könyvek kínálják magukat olvasásra. Első könyves íróra hívjuk föl a figyelmet. Kutasi Gyula Az j üveghegyen túl című elbeszéléskötetét a Magvető Kiadó jelentette meg. A főként munkástémákat megfogalmazó szerző bizonyára több jó novellával mutatkozik be. Somogyi Néplap
