Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
Falusi körkép TELI ESTEK ABLAKAI 60 éves a debreceni egyetemi könyvtár A havas évszak, úgy tét szik, téli álomba ringatja a kis somogyi falvakat. Mintha egy időre megszűnne az élet a dombok között kuporgó kucsmás házakban. Mozdulatlan fák, jeges tekintetű ab lakok, merevnek látszó füst a kémények fölött. Vajon igaz-e ez a kép, vagy csak látszat? Igaz is, látszat is. Egyik-másik faluban hiába keressük a művelődni vágyó közösségeket, a tevékeny népművelőt; másutt viszont (a .nehézségek ellenére is) tiszteletreméltó makacssággal gyúlnak ki újra és újra a könyvtárak, klubok, szakkör- helyiségek fényei. „Szőnokjdöltek” Ádándon Adandón például a mező- gazdasági szakiskola diákjai sokat foglalkoznak szabad idejükben irodalommal. Az irodalmi körnek 35 tagja van: Varga Ferenc és Házi Ferenc tanárok irányítják a művelődni vágyó kis közösség munkáját. — Az irodalmi kör népszerűségnek örvend a tanulóifjúság körében, de a falu közvéleménye előtt sem ismeretlen — mondja Varga Ferenc. — Mert nemcsak az iskolában, hanem a községben is rendszeresen szerepelünk különböző ünnepélyeken, rendezvényeken. Elmondhatjuk, , hogy immár rangot jelent az irodalmi kör tagjának lenni. Ez annál is inkább figyelemreméltó, mért szakmunkás jelöltjeink irodalmi műveltsége enyhén szólva nem túl magas, amikor a 8. osztály befejezése után ide kerülnek. Viszont a kör be örömmel járnak, verset, prózát mondanak, s közben egyre bensőségesebb kapcsolatba kerülnek, a régi és a niai magyar irodalommal. Tulajdonképpen ez az egyik nagyon fontos célja a munkánknak. Szerepelnek a fiatalok különféle versenyeken is. Fölléptek Nagyatádon, Pécsen és országos vetélkedőkön. Az iskola vertikális felépítésű KISZ-szervezetének egyik jól működő csoportja a kulturális alapszervezet. 23 tagja van. A munkásmozgalom kiemelkedő teoretikusainak, harcosainak életútját tanulmányozzák a többi között; minden tanuló egy-egy nagy előd életművéből készül fel, s előadást tart a többieknek. — Párttaggyűlésen határoztuk el, hogy tanulóinkat az eddigieknél jobban készítjük1 fel a közéleti munkára, szereplésre — mondja Varga Ferenc, aki egyébként a kulturális alapszervezet tanár pat- ronálója is. — A gyerekek az alapszervezeti munka során megtanulnak előadni, hogy úgy mondjam, »papír nélkül* beszélni a hallgatóság előtt. Hagyományteremtők, mecénások Az andocsi iskola neplánc- szakköre a múlt tanévben alakult Olasz Éva tanár két csoportban foglalkozik a tanulókkal; az ötödik-hatodikosok népi gyermejátékokat tanulnak, a hetedik-nyolcadikosok pedig már az egyszerűbb tánclépéseket is gyakorolják. Az úttörő kulturális seregszemlén, Siófokon, bronz minősítést kapott az együttes. — A műsorok összeállításában segítenek a gyermektánccal kapcsolatos kiadványok, főként a Népművelési Intézet által megjelentetett munkák — mondja Olasz Éva. — De a népi játékok, táncok egy részét maguk a gyerekek gyűjtötték szüleiktől, nagyszüleiktől. Olasz Éva az idén bábszakkört is alakított. Régebben Csökölyben foglalkozott bábozással, s tapasztalatát most az andocsi gyerekeknek adja át. Gamáson nincs hagyománya a népi kézimunkának, ez azonban nem akadályozta Jeszenszky Jánosné pedagógust /abban, hogy kézimunka-szakkört szervezzen a faluban. Az általános iskolásokkal kezdte, később a szülők is kedvet kaptak ehhez a hasznos és kellemes időtöltéshez. Különösen azok az asszonyok, akik Buzsákról, Korádról származtak Gamásra, segítik Jeszenszky Jánosné hagyományteremtő munkáját. A pusztaszemesi termelő- szövetkezet két pávakor mecénása. A bálvár.yosi és a pusztaszemesi együttesé. 1977-ben alakultak, s azóta szép sikereket értek el különféle szemléken, rendezvényeken. Hetenként egyszer próbálnak. vezetőjük . So- mogyvári Imre tanár. — Mindkét együttes tagjai felnőtt férfiak és nők, fiatalok, idősebbek vegyesen — mondja. — Nagyszerű érzés azt tapasztalni, hogy ezek a meglett, főként fizikai munkát végző emberek mennyire szeretnek együtt lenni, énekelni. Népművelői pályafutásom során ritkán találkoztam ekkora lelkesedéssel. Tavaly alakultak, s az idén léptek először közönség elé a somogyi művészeti szemle körzeti és járási ' rendevényein. Dicsérő oklevelet kaptak. Még ebben az évben jelentkeztünk a pávakörök és parasztkórusok országos minősítő versenyére, amelyet november 18- án és 19-én rendeztek Tabon. E versenyen mindkét kórus jő minősítést érdemelt ki. Folytatjuk a munkát, a jövő évi művészeti szemlére készülünk. A bálványosi együttes három részből álló műsort próbál. Az első részben somogyi dalokat adnak elő furulyakísérettel, majd a szú- kebb pátria népdalai következnek a citerazenekar közreműködésével. A harmadik résziben a zenekar szerepel. A pusztaszemesi pávakör ugyancsak somogyi gyűjtésű dalokat ad majd elő. A fiatalok kérésére... Kőröshegy nyári hangversenyei Európa-hírűek. Most itt is tél van. Az Árpád-házi templom orgonája legföljebb istentiszteleteken szólal meg. Ilyenkor Kőröshegy is olyan fejű, mint a legtöbb Somogybán. — Három éve a fiatalok kérésére alakítottuk meg a KISZ irodalmi színpad együttesét — mondja Maricsek Fe- rencné tanár. — Azóta kétszer vettünk részt művészeti szemlén, több-kevesebb sikerrel. Egy ideig szüneteltettük a foglalkozásokat, de januárban új műsort kezdünk próbálni, hogy a tavaszi művészeti szemlén részt vehessünk. Az iskolában is vezetek irodalmi szakkört. Danyi László rajztanár azt mondja, hogy a körös hegyi fiatalok rendkívül nagy érdeklődést mutatnak a képzőművészet iránt. Jelenleg 78 tagja van a szakitörnek, s kénytelen két csoportban foglalkozni a fiatalokkal a nagy létszám miatt. Egyelőre a z alapvető technikai fogásokkal ismerkednek meg, s mindenekéi ött »látni« tanítja őket. A cél természetesen a vizuális kultúra, a művészet- történeti műveltség alapjainak lerakása, de nem lehetetlen, hogy ennyi érdeklődő között néhány tehetség is akad. Danyi László tapasztalt tanár és szakkörvezető. Balatonföldváron már három éve foglalkozik az ottani képzőművészeti szakkör 12 tagjával A marcali járás Balaton- parti ékköve Fonyód. Művelődési házát rendszeresen látogatják a nagyközség és a társközségek fiataljai, felnőttjei.. Népzenei kör, népművészeti faragó-, hímzőszakkör, néptánccsoport, 3 10 ifjúsági klub működik Fonyódon. Különösen a faragószakkör népszerű. — Minden hétfőn 40—50 ember jár a faragószakkörbe melyet a buzsáki Óyanis Lász ló hivatásos népi iparművész vezet — mondja Matkó Im- réné, a művelődési ház Igazgatója. — A fonyódi és a környéki közönség kedveli a citerazenekarunkat is. Télen szinte minden héten meghívják őket szerepelni valamelyik munkahelyre. Mostanában falugyűlésekre járnak. Női és férfi énekkar, nagy létszámú fúvósegyüttes próbál rendszeresen a művelődési házban. A lírát kedvelő fiatalok nemrég klubot (úgynevezett versklubot) alakítottak. Működik fotószakkör, s mintegy 100 tagú bélyeggyűjtő klub. Angol-német nyelvtan- folyamot is szerveztek, — Ordacsehi, Balatonfeny- ves, Pusztaberény, Fehér- és Feketebézseny, Imremajor, Pálmajor lakói is rendszeresen részt vesznek rendezvényeinken — mondja az igazgatónő. — A nagyközségi üzemek, vállalatok, ha szükséges, személyszállító gépkocsikat küldenek a társközségekben lakó dolgozóikért. A fonyódi ipari szakmunkásképző intézet halijában a téli hónapokban fővárosi színművészeket fogadnak. A többi között Lukács Sándor, Bálint György, Garas Dezső, Madaras József, Sinkovits Imre látogat el a Balaton-parti nagyközségbe. ;?/. a. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára 1918 májusában nyílt meg. A könyvtárnak 1932-ben már 290 000 kötet könyve volt, napjainkban ez a szám egymillió. Jelentős a 100 ezer egységet tartalmazó zeneműtára. Képünkön: Az olvasóterem. Fiatal vezetők - egymás között Somogy gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetetlen a szellemi töke, a friss, korszerű gondolat. Különösen most, amikor előtérbe kerültek a vállalatok munkájának minőségi tényezői. Hatalmas tartalékok szunnyadnak még a különböző szervezetekben, és ezek elsősorban emberi tartalékok. Olyan, eddig kevésbé fontosnak tartott tényezők szerepe növekszik, mint a munkahelyi közérzet, az egyes emberek alkotóképességének kibontakozása, a rendszeres szakmai továbbképzés, a műveltség és a látókör szélesítése. Ezeknek — sajnos — igen sok helyen még nincsenek meg igazán a föltételei. Több vállalatnál a régi reflexek, meggyökeresedett gondolkodásbeli sémák gátolják, hogy az eredeti ötletek, messzebbre tekintő elképzelések megtermékenyítsék a munkát, és így nagyobb teljesítményű »motor* hajthassa a vállalati futóműveket. Hol van a hiba? Miért megy e fontos tartalékok föltárása, kihasználása olyan nehezen? Szélesebb körű, átfogóbb elemzést kívánna a válasz. Mi most ennek csak egyetlen szálát szeretnénk megragadni. Az egész országot behálózzák a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei, városi, sőt vállalati szervezetei. Kaposváron már évek óta működik az SZVT. Néhány hónapja a kaposvári szervezeten belül megalakult a fiatalok bizottsága. 15—20 fiatalember jár a bizottság külön programja alapján szervezett rendezvényeire. Ifjú szakemberek ők, néhány éve még az egyetem, a főiskola padjait koptatták. Onnan kikerülve szembetalálják magukat egy más valósággal. Ott hasonló gondolkodású, felkészültségű, életkorú társaság élt együtt. Itt a föltételek sokkal érde- sebbek, sokrétűbbek, nehezebb az alkalmazkodás. A fiatalok bizottsága éppen ebben próbál segíteni: megkönnyíti és gyorsítja az alkalmazkodást a sajátosan somogyi és sajátosan vállalati föltételekhez. Foglalkozásokat, amolyan »klubesteket« szervez az ifjú szakembereknek. A háromtagú bizottság egyik tagja Horváth Márta, a Mezőgép közgazdásza. Tőle kérdezem : — Miben segíthetnek ezc& a klubfoglalkozások? — Megérteni azt a környezetet, amelybe kerültünk. Talán nincs is olyan fiatal, alti ne nagy ambíciókkal, világmegváltó tervekkel kezdené a munkáját. Az egyetemen belénk oltották ezt a szellemet A vállalati valóság egészen más, és törvényszerűen más. Az emberi kapcsolatok nfor- málisabbak, kevésbé áttekinthetők, szűk korlátok közé szorulhat az ambíció. Az egyetemen nyíltan megmondtuk egymásnak: ebben hibáztál, nincs igazad, rossz nyomon jársz. A vállalati életben ez így nem megy. Hiányzik ez a nyílt szellem. Ha rossz munkát végez, szintén megtudja az ember, de kerülő úton ... Megtanulni a játékszabályokat, az eligazodást, ez minden kezdő szakembernek roppant nehéz. Nehogy ambíciójának kritikai szellemének csökkenésével, ragy teljes takarékra állításával fizessen érte. Ebben -tud sokat segíteni a fiatalok bizottsága. — Milyen foglalkozásokat tartanak? — Itt mindenről szó esik. Legtöbbet természetesen a szakmáról, a legújabb közgazdasági, politikai és kivált vezetéstudományi ismeretekről beszélünk. Az alapvető stílus a kötetlen eszmecsere. A vita. Gyakran rádöbbenünk: Hát ott is ez a baj! Nálatok is így mennek a dolgok?! S nemcsak tanul az ember a másiktól, hanem azt is érzi: hátországa van. A legfontosabb mégis az, hogy e beszélgetésekből kibomlik egyfajta képi a megyéről, a somogyi vállalatokról. így biztosabban észrevesszük, mit lehet és kell tenni. — Melyik rendezvénynek volt a legnagyobb sikere? — Amikor arról esett szó: konkrét esetben hogyan kell dönteni. Meghívtunk két somogyi vállalati vezetőt, akik voltak elég bátrak állni az -ostromot«. Saját vezetési gyakorlatukról faggattuk őket. Valós helyzeteket elemeztünk, döntéseket kritizáltunk. Talán nem hangzik nagyképűen, ha azt hiszem: mindkét »fél« sortat tanult. Mi az elemzés valóságos nehézségeiből, a megáldandó kérdések összefüggésnek mélységeiből kaptunk eckét. Egy vezetéstudományi ízakember pedig azzal búcsú- :ott egy foglalkozás végén: az i baj, hogy ezek a friss gon- lolatok nem jutnak be a valakit vérkeringési rendszeré- >e. Vajon hol van a gondo- atot át nem eresztő réteg? Új hanglemezek Zongoraczi ffráza í ok S Mme», nos, utóbb) években megjelent zongorafelvétel bizonyítja, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészeti irányítói biztonsággal ismerték fel hazai pianistáink tehetségét és az ebben rejlő piaci lehetőségeket. Ránki és Kocsis, Schiff és Falvai, Szabó Csilla és Tusa Erzsébet produkciói olyan keresett exportcikkekké váltak, amelyek utánnyomása még az évente csaknem hatmillió hanglemezt készítő dorogi gvárnak is gondokat okoz. Mert a magas előadói színvonal megfontolt műsorválasztással, olykor meglepetésekkel is párosul. Ránki Dezsőt például kizárólag a romantikus zongora- irodalom csodálatos interpre- t'dóraként, Chopin. Schubert, Schumann, Liszt föl kent tolmácsolójaként ismerhették eddig a hanglemezbarátok. Joggal keltett hát feltűnést a Hungaroton-hanglemezhetek alkalmából megjelent albuma, amelyen Mozart két Esz- dúr hangnemű versenyművét játssza a Liszt Ferenc Kamarazenekan közreműködésével. Sándor Frigyes dirigálásával: az első előadójáról Jeunehomme néven kfizé-mart koncertet, s a »bécsi* zongoraversenyek 449. K. számú első darabját. Ez utóbbi a klasszikus építkezési mód egyik legsikerültebb remeke, s Ránki kétségtelenül stílusosan »énekelteti*- hangszerét a második, andan- tino tételben, és fogja feszesre a ritmusokat a harmadikban, még's úgy érezzük: nem ez a konfliktusok nélküli, »sima* kiegyensúlyozottság az ő világa. Rendkívül széles érzelmi skálája és hasonlóan, kor-, láttalan technikai tudása a Jeu-( nehomme-koncertben bontakozik ki igazán. Abban az alkotásban, amelyet Charles Rosen, a neves pianista és szakíró — több érzelmi rétege és a szonáta-, valamint a concertofonna továbbfejlesztése miatt — az első igazi klasszikus versenyműnejt tart Ránki, mégis a korai romantikus jegyeket domborítja ki. Igazán itt is a második tételben érzi otthon magát, abban az »operás* szerelemzenében, a sóhajmotívum. a r°<- vök, az érzelmi hullán ok, a párbeszéd-esség már e.gy értei műén utal a Beethove n-zongoraversenyekre és általában a drámai- ság, a program igényére. * A gyönyörű, puha billentés, a hatásos, de sohasem teátrális megállások és a dinamikai szélsőségeknek — a hagyományos »lesimított* előadásmód ragadványaitói megfosztott — tolmácsolása inkább goethei- vvertheri, mint haydni képzeteket kelt. Még a rondóban is drámai töltet rejtőzik, néhol a motorikussá,? állítólag elengedhetetlen követelménye ellenére. Mai jegyzetünk másik »sztárját*, a több mint húsz esztendeje Párizsban élő Cziffta Györgyöt, a világ hangversenypódiumainak egyik körül- ’ rajongott kedvencét más fából faragták. Ö ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek eszménye a virtuozitás, a dús és feltétlenül szép hangzás, érthető hát, hogy új lemeze is csupa-csupa »bravúrszámot* tartalmaz. Még a két Chopin- darabbaru a gyász és a boldog szerelem érzelmi rétegeit elbűvölően ötvöző f-moll fantáziában és a lemondó hangulatú Fisz-dúr* impromtuben is inkább a precízen kidolgozott dallam formálásra és a sodró érzelemáradátra keM fígyei nőnk, s nem a drámai kontrasztokra. Ugyancsak a színfelrakás sokrétűsége jellemző Liszt elcsépelt Paganini-átiratainak, a La Campanel- lanak a tolmácsolására és Ravel töméntelen szinkezelési rafinériával megkomponált szonatinájának és A víz játéka című kompozíciójának előadására. Az ötvenes években »új Liszt Ferencnek« elkeresztelt Cziffra — nyilván grandiózus példaképének hatására — gvakran készít átiratokat közkedvelt művekre, s a Hungaroton új lemeze ezek közül is tartalmaz kettőt. Muiattatóan szellemes Rossini: A tánc című »slágerdalának« a parafrázisa, s a virtuóz technika korlátlan csillogtatására ad alkalmat a Teli Vilmos-nyi- tány csaknem negyedórás utánérzése. Azzal a fölösleges sallangokat mellőző, kizárólag a drámaiságra törekvő ökonómiával azonban, amely Liszt kései átiratait jellemezte. CZiiffra mindvégig adósunk marad. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy ez a briliáns, de felszínesen hatásvadász újrateremtési és. előadási mód manapság már csupán egy szombat esti családi összejövetel érzelmi-hangulati aláfestésére alkalmas. És technikai tananyagnak ifjú pianisták számára. U A. SomogtjiJiép/ap , Koterien eszmecsere és kritikai hang
