Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

AZ MSZMP S O M O G Vf ;M E GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 268. szám 1978. november 14., kedd Csúcstalálkozó Párizsban Köztudott, hamarosan ma­gyar vendége lesz az Elysée- palotának: Giscard d’Estaing cinök meghívására Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára Párizs­ba utazik, s ezzel kétségtele­nül az utóbbi időben meg- i.inkülő magyar—francia kapcsolatok eddigi legjelen­tősebb állomásukhoz érkez­nek. Hogy e novemberi találko­zónak a vendégváró házigaz­dák milyen kiemelt szerepet szánnak, mutatja az általuk előszeretettel hagoztatott minősítő »csúcs« jelző Is, amely a francia diplomácia nyelvhasználatában csak a legnagyobb szintű tárgyaláso' kát jelöli. Amikor újságíró kollégákkal a francia kül­ügyminisztériumban a Szaj­na parti készülődés nyomait kutattuk, személyesen is ta­pasztalhattuk a lázas készü­lődés jóleső izgalmait. A Quai d Orsay-én, a külügy­minisztérium különböző fő­osztályain nagy körültekin­téssel készültek az »elnöki« dossziék, felölelvén a politi­kai, gazdasági és kulturális élet fontos területeit, a két­oldalú kapcsolatok erősítésé­nek távlatokba mutató, meg­vitatandó terveit és lehetősé gcik I.eghangsúlyosabban And- riani úr, a francia külügymi­nisztérium európai főosztá­lyának igazgatója, a magyar— francia gazdasági vegyes bi­zottság társelnöke fogalmazta meg: nincs ma felelős fran­cia politikus, aki sutba vetve a realitás tényeit, kétségbe vonhatná a szocialista orszá­gokkal, köztük a Magyaror­szággal való jó kapcsolatok kiépítésének szükségességét. E kapcsolatok erősítésének gondolata Jól Illeszkedik egyébként abba a változatla­nul vallott francia külpoliti­kai koncepcióba, amely az enyhülés Helsinkiben meg­hirdetett programjának és szellemének megvalósítására irányuk A francia diplomá­cia képviselői elismerik, hogy e folyamat erősödésében a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának kulcs­szerepe van, de sajátságos francia álláspont szerint az enyhülésért folytatott küzde­lemben az egyes nemzetek­nek Ls megvan a maguk fele­lőssége és lehetősége. Ezért is íurduit most a figyelem crő- ti Ijesen a találkozó felé. E novemberi magyar­francia »csúcs« kedvezően ki­hat majd — politikai ered­ményein túl — gazdasági kapcsolataink erősödésére is, amelyek, s ezt a külügymi­nisztérium gazdasági főigaz­gatóságán is elismerik: meny- nyiség és minőség tekinteté­ben jóval elmaradnak a két ország együttműködési lehe­íségeitől, jóllehet az utóbbi időben ezen a területen is edvező mozgások tapasztal­hatók. Franciaország fejlett ipará­val, s annak műszaki színvo­nalával kétségtelenül jelentős tényező a világ gazdasági életében. S ha időnként érik Is a tőkés gazdasági rendből törvényszerűen következő megrázkódtatások, jelentős iparágakban nagy lehetősé­gek rejlenek a tökésvilág ne­gyedik exportőrjével való együttműködésben. Tény azonban, hogy jelenleg a randa üzletemberek felénk irányuló érdeklődése megle­hetősen langyos és mérsékelt. A külügyminisztérium gazda­sági főigazgatóságán mindezt úgy citelmezik, s még tetsze­tős elmélet is van hozzá, hogy a magyar gazdasági elet földrajzi, történelmi és még nyelvi okokból is és gazdasá­gi szokásait tekintve eleve közelebb áll a német ajkú tő­késországokhoz, mint a tőle távolban levő Franciaország­hoz. A gazdasági főigazgató - ság vezetője persze elismeri: sajnos, sok esetben úgy kell noszogatni a francia üzlet­embereket, hogy elképzelé­seikkel a magyar piacokon jelentkezzenek. A francia fél szerint e tartózkodás mögött a szükséges ismeretek • hiá­nyából származó bizalmat­lanság is meghúzódik, s ez ellen a lehetőségek mélyebb megismertetésével lehet fel­venni az eredményesebb har­cot. Ebből a szempontból biztató, hogy márciusban Pá­rizsban, a főváros előkelő ne­gyedében, az Avenue Kleber 88-ban megnyílik a Magyar Műszaki Tájékoztatási Köz­pont A gazdasági együttműkö­dés kérdéseit latolgatva, kü­lönböző szinteken egyértel­mű a vélemény Párizsban: nem az adok-veszek túlságo­san is leegyszerűsített üzleti formája, hanem a termelés és értékesítés minden mozzana­tában együttgondolkodást feltételező kooperációké a jö­vő. Jelentős vállalatok és üzemek közvetlen »kézfogá­sáé« — akár a szerszámgép- gyártásban, a gyógyszerek és növényvédő szerek előállítá­sában, akár a korszerű ener­giák avagy egyes nyersanya­gok termelésében és haszno­sításában. A járműgyártás bau például a harmadik vi­lág piacainak reményében találhatná meg számításait az immár világhírű magyar Ikarus és az autónagyhata­lommá vált francia Renault. A mostani — három napra tervezett — találkozó előte­rében kétségtelenül a külpo­litikai, Európa jövője és biz­tonsága, valamint a gazdasá­gi kapcsolataink fejlesztésé­nek kérdései állnak. Ott lesz azonban a tárgyalóterem asz­talán a kulturális témák dossziéja is, amelyben szel­lemi termékeink fokozottabb cseréjét, a szakemberek köl­csönös látogatásait szorgal­mazó gondolatok és tervek kapnak helyek Jelentős találkozások alkal­mával hagyomány, hogy fel­idéztetnek az érintkezés tör­ténelmének nevezetesebb pil­lanatai. Most záró gondolat­ként csupán egy, de egészen friss — és jelképesnek is fel­fogható — eseményre utal­nék: egy, a halottak nan iá­hoz is fűződő párizsi ese­ményre, amelyen a vörös övezetben Ivry külvároska köztemetőjében sok százan vettek részt, hogy ama legen­dás huszonhármakra emlé­kezzenek, akik a náci meg­szállás idején az emberi mél- tósá" nevében szálltak szem­be a betolakodókkal, s éle­tükkel fizettek Párizs sza­badságáért Emlékművet avattak ezen a november 4-i déieiőttön. A messzire vörös­lő emlékoszlopon ott fény­lett az őszi napsütésben kőbe vésve: »Dicsőség azoknak, akik meghaltak, hogy Fran­ciaország éljen.« És a nevek között — lengyelek, franciák, örmények, olaszok társaságá­ban — három magyar név is olvasható: Élek Tamás,' Bo- zov József, Békés Imre ... Amikor a két európai or­szág együttműködésének kér­dései szóba kerülnek, most a legmagasabb szinten, földré­szünk és az emberiség jövője iránti felelősséggel, ez a fel- emelően szép történelmi lec­ke — bár ennek aligha van­nak hivatalos dossziéi — sem -kerüthefi-el a figyelmet Magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások Szonoda Szunao elutazott hazánkból Púja Frigyes külügyminisz­ter és a meghívására hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Szonoda Szunao japán külügyminiszter vasár­nap hivatalos tárgyalásokat folytatott A Külügyiminiszté­rium épületében lezajlott megbeszélésen részt vett Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes és Shinichi Sugihara, Japán budapesti nagykövete. A hivatalos - tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi élet főbb kérdéseit, megvitat­ták Magyarország és Japán kétoldalú kapcsolatainak ala­kulását, számbavették az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Szonoda Szunao, a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó japán külügymi­niszter, tegnap a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. LÁzár György, a Miniszter- tanács elnöke, az Országház­ban fogadta a japán diplomá­cia vezetőjét A megbeszélé­sen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Shinichi Sugihara. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Parlamentben fogadta Szonoda Szunaót. A találkozón részt vett Púja Frigyes és Shinichi Sugihara. Hivatalos magyarországi lá­togatását befejezve, Szonoda Szunao hétfőn Budapestről Csehszlováklába utazott A japán külügyminisztert a Fe­rihegyi repülőtéren Púja Fri­gyes és Házi Vencel búcsúz­tatta. Szonoda Szunao, Japán kül­ügyminisztere Púja Frigyes­nek, a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterének meghívására november 11. és 13. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A japán külügyminisztert fogadta Lo­sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek hivatalos tárgyalásaikon megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit és megvitatták a kölcsö­nösen érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi po­litikai és gazdasági kérdése­ket Szonoda Szunao Japánba teendő hivatalos látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást örömmel elfo­gadta. (MTI) 3000 tehergépkocsi munkája Somogyi szállítási körkép Több mint 3000 tehergépko­csi járja a megye útjait és fuvarozza az ilyenkor ősszel alaposan megnövekedett ter­mény- és árutöbbletek A mezőgazdasági üzemekben — kihasználva a kedvező időt — jól haladnak a betakarítás­sal, már csak kevés cukorré­pa és kukorica van kinn a földeken. A raktárakból és a földelőről kerekeken utazik to­vább az áru. Olyankor még éjjel is dübörögnek a répával, kukoricával telt gépkocsik, szerelvények. A vállalatoknál is — sajnos — ezekben a he­tekben tetőzik a forgalom. Az év utolsó negyedében adják föl az exportra, illetve a bel­földi partnereknek szánt készáru tetemes részét, s ez szintén tekintélyes forgalom- növelő tényező. Hogyan ál­lunk most az őszi szállítások­kal a megyében? A kérdést Fűzi Andrásnak, a megyei ta­nács szállítási bizottsága tit­kárának tettük föl. A Volán 13. számú Vállala­tának gépjárművei az eddig megszokottnál is több árut szállítanak. A vasúti forgalom közútra terelése okozza pél­dául ezt a többletet. Az idén a növényvédő szereket és a talajjavító anyagokat ugyan­csak a közúti járműveken juttatják el a megrendelők­höz. Ezért a szekszárdi 11-es számú Volán mintegy 8 gép­kocsival segíti ezt a munkát. A Volán 13. számú Vállalat a még jobb kocsikihasználás érdekében tovább üzemelteti több mint húsz 0-ra futott nagy teljesítményű gépkocsi­ját az őszi szállítások befeje­zéséig. A pótkocsikat szintén teljesen igyekszenek kihasz­nálni. Megszervezték a szom­bat-vasárnapi. éjjel-nappali fuvarozást a Zöldértnek és a Nagyatádi Konzervgyárnak. A brigádfölajánlások is ezt a munkát, segítik. A Kaposvári Cukorgyárban ütemterv szerint szájlítják a nyersanyagot. Volán és Szö­vaut-kocsik, irányvonatok hordják három megyéből a répát. Segít a honvédség is. Húsz gépkocsival közvetlenül a 'gépsor alól fuvarozzák be a nyersanyagot — kifogástala­nul. A kampányt eddig nem hátráltatta nyersanyaghiány, s a termelés az ütemterv sze­rint folyik. A Szövaut üzemegységének autói nemcsak a szerződött mennyiségiben szállítják el a zöldséget — ez a fő profiljuk — hanem ezen felül, igény szerint fordulnak járműveik. Somogy és Tolna megye áfész- einek huszonöt Szövaut kocsi segít a szállításban. Szombat- vasárnap 7—8 kocsi segít a cukorrépa-fuvarozásban. S ha szabad teljesítőképességük van hét végén — a Volánnal közös szervezésben — követ, kavicsot és egyéb építőanya­gokat is visznek. Az év vége közeledtével a vasúton érzik leginkább az árudömpinget. Sok somogyi vállalat sürgeti és szorgal­mazza készárujának elszállí­tását. Elfelejtik, hogy az őszi szállítások gördülékeny le­bonyolítása nemcsak a vasút és a Volán ügye, hanem a feladó és a fogadó vállalatoké j is. Annyi év után a fogadási és az áruberakási készség még mindig nem valami ma­gas színvonalú. Különösen szervezetlenek a szombat­vasárnapi kirakodások. A nagyobb feladatokat a szállítási bizottság hangolja össze. Az elmúlt hetekben is bevontak — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — közületi szállítási kapacitást. Elsősorban a Délviép. a Tan­ép, a húskombinát autóit vet­ték igénybe. Az év utolsó heteiben újra megnő az előszállítások fon­tossága. A következő év szál­lításainak sikere függ ettől. Ezért a szállítási bizottság hamarosan napirendre tűzi e kérdést. » Gyakorlaton A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tehené­szeti telepén a korszerű szarvasmarhatartás speciális mun- kafogásaival a gyakorlatban is ismerkedhetnek a jövő ag­rármérnökei. Képünkön: Első évfolyamos hallgatók az au­tomatikus fejőgéprendszer kezelését is megtanulják. (MTI-fotó — Manek Attila felv. — KS) Összekapcsolták az adriai kőolajvezetéket a Biagyar-jBflsszláv határon Tegnap délben jelentős ál­lomásához érkezett az Adria kőolajvezeték építése: Csurgó térségében, a magyar—jugo­szláv határán, a két ország beruházó és kivitelező válla­latai képviselőinek jelenlété­ben összekapcsolták a veze­ték jugoszláviai és magyaror­szági szakaszát. A Siófoki Gáz- és Olajszál­lító Vállalat beruházásaként létesülő 189 kilométeres ma­gyar szakasz építése tavaly augusztusban kezdődött. A ju­goszláv határtól Kára közsé­gig terjedő 85 kifométeres szakaszon a Siófoki Kőolajve­zeték-építő Vállalat és mint­egy száz kivitelező vállalat végezte a munkát, míg Kárá­tól Százhalombattáig — 104 kilométer hosszúságban — a csehszlovák Plynostav válla­lat munkásai dolgoztak. A munka során sokszor igen mostoha körülmények között, rendkívül nehéz terepen, 900 ezer köbméter földet mozgat­tak meg és a vezetéken kívül 183 egyéb műtárgyat építet­tek. A csurgói szivattyúállo­máson közvetlenül befejezés előtt állnak a munkák. Csur­gó és Százhalombatta között a vezeték mentén mindenütt a földbe fektették a hírköz­lést biztosító kábeleket. Ezzel nemcsak külön információs rendszert hoztak létre a táv­vezeték üzemeltetését segítő állomások között, hanem táv­vezérléssel működtethetik az úgynevezett tolózárakat is. December közepére a magyar szakasz készen áll az olaj fo­gadására, illetve szállítására. Jugoszláv területen is vé­geztek a Krk szigetétől Csur­góig terjedő 283 kilométeres Adria kőolajvezeték építésé­vel. Befejezés előtt áll a há­rom szivattyúállomás és a ve­zeték üzemeltetéséhez szüksé­ges berendezések építése és szerelése. (MTI) Egészségnevelési ankét Harcson A fölemelkedés útján A ' várossá válás folyamatát élénk érd ■eklődés kíséri ; új van születőben Barcson. Olyan korszaka ez a településnek, amikor nemcsak sokat várnak a lakosoktól, hanem minden ! kéz sokat is tesz. Nemcsak új gyárak, üzemek és intézmé­nyek, kiemelkedő munkasi­kerek jellemzik ezt a folya­matot, hanem változik az élet­forma is. Különösen ott, ahol mélyről indultak. A barcsi ci­gánytelep putrivilága már nem olyan sötét, mint ami­lyen évekkel ezelőtt volt. Száznyolcvanhét család épí­tett új lakást. »Bomlik a te­lep, ritkul a sűrű« — mond­ta dr. Cseke István rendelő­intézeti főorvos, aki filmet készített A fölemelkedés út­ján címmel az utóbbi évek nagyarányú változásairól. ! Tegnap délelőtt a barcsi if­I júsági és művelődési központ­ban egészségnevelési ankétot I tartottak — itt részletesen hallottunk a felemelkedés út­jának sok apró és fontos ál­lomásáról. A megyei egész­ségnevelési csoport, a megyei tanács egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottsága, vala­mint a helyi szervek hívták össze — elsőként a megyében Barcson — a cigánylakosság egészségnevelésével foglalko­zó ankétot. Gálosi Mihály, a nagyköz­ségi tanács vb-titkára, házi­gazdaként és a barcsi cigány­telep fölszámolásának egyik I szorgalmazójaként köszöntöt­te a vendégeket, köztük Új­vári Miklóst, a megyei párt­(Folytatás a 2. oldalon) Összehívták a Varsói politikai tanácskozó Az előzetes megállapodás­nak megfelelően 1978. novem­ber végén Moszkvában tart­Szerzodés tapsiamat testületének ülését ják meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének soron követ­kező ülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom