Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
I HÉTVÉGÉ Fényorgonát épített Legfontosabb a barkácsgép Hosszú, sokablakos, bontásra ítélt családi házba csöngetek be Kaposváron, a Füredi utca elején, szemben az új városrésszel. — Nem vagyok a szavak embere. Ügy érzem, sokkal inkább a tetteké — mondja Ruczek László, az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet másodéves autóvillamossági műszerésztanulója. Ezért nem bánkódtam annyira, amikor érettségi után nem vettek Eöl a pécsi műszaki főiskolára. Persze ázért az idén újra megpróbálom, csábít a tudás, a gyakorlat mellett a nagyobb elméleti fölkészültség. — Mióta foglalkozik barkácsolással? — Beleszülettem, úgy érzem, »a véremben van.. .» Édesapám iparos, a nagybátyám, a nagyszüleim szintén kisiparosok. Nem jártam még iskolába^ amikor karácsonyra megkaptam életem első vil- lanyvasútját Ebben ugyan nincs semmi különös, hisz napjainkban sok szülő megveszi ekkora korú gyermekének, engem azonban nem elégített ki a kis elipszis pálya. Hulladékfából, rossz golyóstollbetétből, rongyból, meg fagyipénzből kuporga- tott összegen elkezdtem építeni az első terepasztalomat Ezt — ahogy bővültek ismereteim és lehetőségeim — még jó pár követte. — Ügy tudom, régebben is foglalkozott már elektronikával, rádióépítéssel. — Elsősorban az építés fázisai, az új technikai megoldások érdekelnek és érdekeltek mindig. Szívesen emlékszem vissza a rádiószakkörök morze gyakorlásaira az általános iskolában, Sántha tanár úr rádiótörténeti előadásaira szintén. Üjra és újra nagy kedvvel veszem elő ezt a témát, új megoldásokon, lehetőségeken töprengve. — Szívesen végez minden • féle munkát az asztalostól, a műszerészig. Mit tart a legfontosabb szerszámnak? — A manapság már kapható sok nagyszerű szerszám közül a jó barkácsgép a legfontosabb. A többi szerszám már »magától jön-«. Még a legkisebb háztartásban is szükség van egy jó csavarhúzóra, kalapácsra, éles fűrészre. Természetesen most a Segítenek az szb-k Fellendül a természetjárás az üzemekben Társadalmunk életében a testnevelés és a sportmozgalom szerepe erősen megnövekedett, s egyre tovább fokozódik. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő sportbizottság október 16-án megalakította a legnagyobb tömegeket mozgósító és átfogó természetjáró albizottságot. Az albizottságnak hét elnökségi tagja van. Az alakuló ülésen Völgyi László, az SZMT sportreferense vázolta az elképzeléseket. A természetjárás rendkívül népszerű és elterjedt időtöltés. A legkulturáltabb, a legegészségesebb aktív pihenési, ismeretszerzési és szórakozási lehetőségek egyike. A szak- szervezeti bizottságoknak, az üzemi, a munkahelyi sportfelelősöknek éppen ezért a turisztikát — mint testedzést, mint kulturális nevelési lehetőséget — gyakorlati munkájuk középpontjába kell állítaniuk. Minél több dolgozó ismerje meg a természetjárás sokféle formáját, és kedvelje meg azt. Sokszínű, változatos túrákat, találkozókat, köztük szocialistabrigád-találkozókat lehet rendezni. Ezek megszervezésének egyetlen munkahelyen sincs akadálya. Előnyös, ha természetjáró szakosztályt vagy egyesületet alakítanak az üzemben, a munkahelyen. Ott, ahol nem működik sportegyesület, alakítsanak külön természetjáró sportegyesületet. Több kisebb vállalat együttesen is alakíthat ilyet. A szakosztály megalakítását a sportegyesület elnöksége mondja ki. A megalakulást mindkét esetben be kell jelenteni az illetékes testnevelési és sportfelügyelőségnek. Az a fontos, hqgy minden munkahelyen keltsék föl a kirándulások, a túrázások, az aktív pihenés iránti igényt A természetjárók legyenek a szocialista sport népszerűsítői és szervezői. Az SZMT sportbizottságának albizottsága kapcsolatot tart a különböző ipari ágazatokban dolgozó munkásokat, alkalmazottakat közvetlen irányító vállalati szakszervezeti bizottságok sportfelelőseivel. Ellátja őket tanácsokkal, túraprogram-ajánlatokat, honismereti, nép- és képzőművészeti, történelmi ismeretekkel foglalkozó és a turisztika érdekeit szolgáló ismeretanyagokat küld. A tervek szerint három év múlva minden vállalatnál működik majd természetjáró szakosztály. Az albizottság jövőre megszervezi az SZMT-n belül az alapfokú túravezető tanfolyamot, mintegy 30—40 hallgatóval. A túrabizottság minden évben egyszer a természetjárást népszerűsítő kiadványok elkészítését, továbbá évente egy-egy alkalommal a mozgalom eredményeit, gondjait, feladatait tartalmazó évkönyv kiadását tervezi. A természetjáró klub még az idén megkezdi működését az SZMT-székházban. Az aktívák részére ismeretterjesztő előadásokat és különböző rendezvényeket tartanak majd. speciális szerszámokról nem beszélek. A vas- és az ezermesterboltokban mindenki megtalálhatja a számára megfelelő fölszerelést. Nem olcsók, az biztos, sokszorosan megtérül azonban a befektetés, ha örömünket leljük a munkában. Hozzá tehetem : a kölcsönzés is járható út — Honnan meríti az ötleteket a munkáihoz? — Sok újat és nehézségei hoz magával a fejlődő, rohanó élet csak nyitott szemmel kell járni, és megpróbálni a lehető legegyszerűbb módon megoldani ezeket a gondokat Van egy jó folyóiratuk a barkácsolóknak, a havonta megjelenő Ezermester. Arra hívom fel a figyelmet hogy bármennyire kidolgozott megvalósított munkákat láthatunk is az újságban, kész tervrajzok szerint kezdhetünk a feladat megvalósításához, mindig igyekezzünk saját igényeinket és lehetőségeinket is átgondolni. Ne féljünk a kísérletezéstől, az esetleges módosítástól sem. Lehet hogy ezek a kísérletek először még nem válnak be, de kitartó munka után nem marad el a siker. — Milyen szempontok szerint kezd hozzá egy munkához? — Annak elbírálása a legfontosabb, hogy gazdaságosan kivitelezhető-e a gondolat milyen az anyag-, a szerszámszükséglet Utána nagyon fontos a pontos tervezés, még a kis barkácsmunkáknál is. Elvem: »inkább kétszer mérni, mint egyszer sírni!« Az anyagpazarlás kerülhető el ilyen módon. — Mivel foglalkozik az utóbbi időben? — A Donnerban építkezünk. Ez sok időmet elveszi. Édesapám szenvedélyes horgász. Amíg nem volt betiltva a motorcsónak a Balatonon, a kis dióhéj csónakra szerelt 50 köbcentissel járta a vizet. Ekkor gondoltunk egy nagyot és megépítettünk egy Csepel-akkumulátorral hajtott villanymotoros erőátvitelt Építettem keverőpultot erősítőt fényorgonát A legutóbbi Alkotó ifjúság pályázaton a keverőpultommal megyei első helyezést értem el. Ennek révén utazhatom a december elsején megrendezendő budapesti országos bemutatóra. K. Zs. i császár vára Prágától délnyugatra, * Bertmaka Karlstejn büszke vára. 1348-at írunk. A tehetséges és igen művelt politikus, anyja után cseh származású IV Luxemburgi Károly már két éve uralkodik német- rpmai császárként és cseh királyként. Csehországot választja birodalma, a korabeli Közép- Európa legnagyobb államközössége kulturális és politikai központjává, melynek élén rövid idő múltán császári címmel állott Jól átgondolt kultúrpolitikai programjának — ezt IV. Károly Csehországban 1348-ban a prágai Újváros és az egyetem megalapításával kezdte meg — Karlstein várának felépítése is egyik része volt. Ez a vár volt arra hivatva, hogy a birodalmi koronázási ékszerek őrzője legyen. Megépíttette a párizsi Sainte Chapelle mintájára Karl- stejn várában a Krisztus szenvedéseinek szentelt kápolnát a vár legfontosabb és legnagyszerűbb helyiségét amelyet egyúttal hozzáférhetetlen kincstárnak is használtak. Az erkélyeket a koronázási ékszerek tartozékait 1423-ig őrizték Karlstejn várában, ekkor Zsigmond király először Magyarországra, majd egy évvel később Nürnbergbe vitette át A Szenvedések-ká- polnája ezután (1619-ig) a cseh királyság levéltárának és a cseh koronázási ékszereknek nyújtott fedelet Ezzel megváltozott ugyan Karlstejn eredeti jelentősége, a vár azonban továbbra is megőrizte állam jogi fontosságát A vár négy részből állott, s ezek jelentőségük szerint fokozottan egyre magasabbra kerültek. Ezek: a vár előtti térség a bejárati kapuval, a várparancsnokság épülete, a kétemeletes császári palota a káptalani templommal és a Nagy-torony, az egész épület magva. A császárnak és kifolyó völgyében áll vül a korabeli európai festőiskolák élenjáró művészei séretének a vár megtekintésekor három részre osztott utat kellett megtennie a kápolnáig, a falak freskói egyre pompásabbak lettek, s a Nagy-toronyban elhelyezett Szenvedések-kápolná j ában (Szent Kereszt kápolnának is nevezik) érték el a csúcsot. A freskók témakörei (bibliai mozzanatok, valamint a császár pozícióját és hatalmát dicsőítő ciklusok) egymáshoz kapcsolódtak, s ugyanolyan felfelé ívelő gradációval következtek egymás után, mint a vár építészeti megoldásában. Ezek a freskók és táblaképek teszik ma Karlstejnt az Alpeseken túli XIV. századbeli festőművészet legjelentősebb kincstárává. Fennmaradásukat — bár néhol csupán torzókként — a festőművészeknek (akik kétségkívoltak) arra irányuló törekvése biztosította, hogy ne csupán szépséget adó technológiát alkalmazzanak, hanem olyat, amely tartós. Egészen különleges művészi alkotás — az építőművészet és a belső dekoráció összhangjának kiváló példája — a Szt. Kereszt kápolna díszítménye, melynek festészeti alkotásait túlnyomó részben IV. Károly udvari festője, Theodorikus mester készítette. A 130 darabból álló táblaképsorozata a XIV. századbeli festőművészet egész világon egyedülálló galériáját képezi. A császári palota restaurálási költsége 2,5 millió koronát igényelt, s ott 1978 novemberében, IV. Károly halálának 600. évfordulója alkalmából állandó kiállítást rendeznek be. Ssarvastelepítés A nemes külsejű, szép megjelenésű szarvasok kialakulásának központja az őslénytani leletek tanúsága szerint Ázsiában volt. Ma azonban Ausztrália kivételével valamennyi földrészen megtalálható, bár Afrikában csak az Atlasz-hegység vidékén élnek. Különösen érdekesek azok a foltos testű fajok, amelyek Elő-Indiában, Japánban és az Usszuri vidéken élnek Rendkívül tetszetős külsejük miatt e három szarvas képviselőit a föld legkülönbözőbb vidékein, így például még Ausztráliában, Uj-Zélandon és Madagaszkáron is meghonosították, s míg eredeti hazájukban ma már mindhárom szarvast a kipusztulás veszélye fenyegeti, a telepítések olyan jó eredménnyel jártak, hogy új hazájában ma már mindhárom szarvas vadászható is. A szarvasok idegen tájakon való telepítésének régi hagyományai vannak. Így például már a középkor kezdetén Európa számos országába betelepítették az európai dámszarvast. Igaz, a dámvadak az utolsó jégkor közti időszakban már éltek Európában, az utol? ' ’égkor után azonban csupa,: isázsia területén maradtak fenn. Csak hogy Kisázsiában ma már Hazánkból is kap lapokat Ujsággyűjíemény Lvovban Nem volt tanzániai dollárja teljesen kipusztultak. E szép szarvasfajt jelenleg már nemcsak Európában, hanem szinte az egész világon mindenütt meghonosították, ahol csak megfelelő volt számukra a környezet. Sok helyen ma már nemcsak parkokban, vadaskertekben, hanem a szabad természetben is élnek. Jó példa erre hazánk dámvadállománya. A különböző szarvasfajok természetesen jelentős gazdasági értéket képviselnek, szinte minden testrészük felhasználható. Húsuk különösen ízletes. Agancsukból dísztárgyakat készítenek, bőrük kitűnő minőségű. Trófeájuknak vadászati szempontból van különös jelentősége, számos országnak fontos devizabevételt jelent. A bőrrel, tehát a »hánccsal« borított agancsot a gyógyszeriparban használják fel. A Szovjetunióban gazdaságokban, félvad állapotban gondozzák ezeket a szarvasokat. Mikor az agancs megfelelő stádiumban van, befogják a bikákat, és lefűrészelik az agancsokat; a szarvasok nem pusztulnak el. a következő évben új agancsot növesztenek. Ezeket az állatokat tudományosan kikísérletezett, tápanyagokban gazdag takarmányon tartják, így rendkívül hagy és súlyos agancsokat növesztenek. Képünkön: Legújabban japán szarvasokat telepítettek Szibériába, ott várhatóan kedvező föltételeket találnak a szaporodásukhoz. Érdekes levelet kapott egy hónappal ezelőtt a szerkesztőség Lvovból. A. L. Levitan, aki munkás a város egyik üzemében, egy példányt kéri a Somogyi Néplapból újság- gyűjteménye számára. Mint mindenhova, ide is angol, német nyelven írta meg levelét. Azóta már érdekes hobbijáról, a gyűjteményéről is beszámolt kérésünkre. — A Szovjetunióban sokan gyűjtik az újságokat Erre nagyok a lehetőségek, hiszen 7844 újság jelenik meg a Szovjetunió minden népének a nyelvén. Ezek közül 29 össz-szövetségi lap, 156 szövetséges köztársaságbeli, 312 táj-, megyei és autonóm körzeti, 95 autonóm köztársaságbeli vagy autonóm területi. Megjelenik 657 városi, 2907 járási, 3688 üzemi lap (ebből 273 kolhozújság). A gyűjtőket az is érdekli, milyen változások vannak Például 1976 januárjától 1977. március végéig 29 új lap jelent meg a névváltozásokat is beleszámítva, s ebben az üzemi lapok nincsenek benne. — Milyenek az újsággyűjtemények? — A gyűjtők többféle szempont szerint alakítják ki gyűjteményüket. Vannak a rendszerezett gyűjtemények. Aki ezt választja, az minden újságot gyűjt a változásokkal együtt. A másik fajta a nyomdai-újságírói gyűjtemény. Aki ezzel foglalkozik az gondot fordít a változásokra, a rovatokra, a kiadás helyére, az ünnepi kiadásra (számra), a különkiadásra. A történelmi jellegű gyűjteménybe a régi újságok tartoznak: illegális, partizán, háborús, forradalmi, kommunista agitációs újságok és mások. — Milyen az Ön gyűjteménye? — Az enyém nyelvi jellegű. Azt a célt tűztem magam elé. hogy minden nyelvű újságból legyen kettő-kettő, amelyet kiadnak a világon. Jelenleg nyolcvanhét nyelven vannak lapok a gyűjteményemben. — Hány magyar újságot kapott eddig? — A Somogyi Néplapon kívül tizenegy megyei lapom van, megszereztem a központi lapokat, egy hetilapot, az Élet és Irodalmat. Magyar nyelvű a Szovjetunióban megjelenő Kárpáti Igaz Szó is. — Vannak-e beszerzési nehézségei ? — Sajnos, igen. Tanzániából is kértem újságot. Erre kaptam egy értesítést, hogy előbb fizessek be egy tanzániai dollárt, aztán majd elküldik a lapot. — Mekkora a gyűjteménye? — Valamivel több, mint ezer újságom van. — Melyek a legérdekesebb példányok? — Szovjetunióban vannak egészen kis népek, egy-égy mindössze néhány ezer. Az ő számukra is adnak ki könyveket, tankönyveket, újságokat. Lapjaikat mindenképpen a legérdekesebbnek tartom a gyűjteményemben. Megvan az első cseh lap első száma, aztán szereztem újságot Guadeloupe szigetéről, San Marino Köztársaságból. Uruguay- ból megkaptam a szláv emigránsok haladó szervezetének a lapját és még sorolhatnám. A. L. Levitan rendszeresen levelez a szerkesztőségekkel, s kérését általában teljesítik. Nagy örömmel venné, ha somogyi újsággyűjtőkkel is kapcsolatot teremthetne. Reméljük, hogy vágya teljesül. L. G.
