Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

& szebb és tisztább Kaposvárért! Felhívás a város szocialista brigádjaihoz Tóth Lászióné, a Szakszer­vezetek Somogy megyei Ta­nácsa elnökségének tagja, a Somogy megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás szb-titkára mondta nemrég az SZMT elnökségi ülésén: — Minden üzem, vállalat, hivatal dolgozói megtehetnék azt, amit az állomás mun- katársai rendszeresen végez­nek: az intézmény területén és közvetlen környezetében állandóan rendet tartanak, parkosítanak. Egyszerűen azért, mert szeretjük, ha a munkahelyünk nemcsak be­lül, hanem kívül is csinos, rendezett.., Való igaz: az állomás kör­nyéke a gondozottságával ma­gára' vonja a toponári város­rész felé igyekvők figyelmét. És azt is mindjárt észreve­heti bárki, hogy az épület előtt, illetve mellett telepített növények, aztán az utak, a kerítés nem ötletszerű munka gyümölcsei, hanem átgondolt, tervszerű tevékenység ered­ményei. Azt már az állomá­siaktól tudhatjuk meg, hogy mindebben milyen sok társa­dalmi munka van ... Tegnap érdekes tanácskozás színhelye volt az intézmény könyvtárterme. Az állomás hét szocialista brigádjának vezetői álltak elő az ötlettel: o hét munkahelyi közösség mozgalmat indít Kaposvár fel- szabadulása 34. évfordulójá­nak tiszteletére a tiszta, ren­des megyeszékhelyért. Az ösz- szejövetelen a kezdeményező brigádok vezetőin kívül ott volt Szili Máté, az intézmény vezetője, Kopházi Ferencné és Tóth Lászlóné, az állomás párttitkára, illetve szb-titkára, vendégként dr. Szerényt Já­nos, az SZMT vezető titká­ra, dr. Kovács Ferenc, a Ka­posvári Városi Tanács elnöke és Galabár Emil, a MEDOSZ megyebizottságának titkára. — A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a város közterü­leteinek — parkoknak, terek­nek, utaknak — van gazdá­juk: a tanács gondoskodik ró­luk. Az üzemek, vállalatok, intézmények telephelyeinek némelyike viszont olyan képet mutat, mintha gazdátlanok lennének, pedig a rendterem­tést, a szépítést elsőként ott kellene kezdeni Ilyen elgon­dolásból indultak ki a mi kö­zösségeink, s külön kertész vagy udvaros nélkül is elér­ték azt, ami itt ma látható. A hét szocialista brigád ősz­Százezer ablak Az Épületasztalos-Ipari és Faipari Vállalat 1978-ban ötven­ezer darab festett, üvegezett és ötvenezer darab festetlen ablakot gyárt. Jövőre kezdik az úgynevezett bukó-nyíló va- salású ablakok gyártását. A különféle ablakokhoz 125 ezer négyzetméternyi üveget használnak fel évente. A képen : Festett ablakkeretek a szárítóban. szesen mintegy kétezer-ötszáz társadalmi munkaórát adott, s ennek zömét az intézmény környékére áldozták. Ho más­hoz is alkalmaznák ezt a mód­szert, szebb, gondozottabb le­hetne Kaposvár, mint amilyen jelenleg... Szili Máté így összegezte az indítékot, mely a brigádokat arra késztette, hogy felhívás­sal forduljanak Kaposvár va­lamennyi munkahelyi közös­ségéhez. Ezután a brigádveze­tők körvonalazták, hogyan képzelik el a munkák mene­tét, ellenőrzését és értékelé­sét. Legfontosabb a telephe­lyek rendbetétele. A végered­mény a fontos, hangsúlyozták, s e végből összefogják a bri­gádok erejét. Minthogy az ál­lomás szocialista közösségei­ben szép számmal vannak szakemberek, szívesen adnak tanácsot más brigádoknak is. — Azt szeretnénk elérni, hogy a megyeszékhely fel- szabadulásának évfordulójára már szemmel látható válto­zást eredményezzen a felhívá­sunk — mondták a brigád­vezetők. Dr. Szerény! János mondta: — Az állomás szocialista brigádjainak kezdeményezése olyan alapról indul, amely példaként szolgálhat. Elhatá­rozásuk, hogy Kaposvár többi munkahelyének közösségeit e példa követésére szólítják fel, érdemes arra, hogy városszer­te figyelembe vegyék. A tegnap megvitatott és formába öntött felhívás ha­marosan eljut a megyeszék­hely valamennyi munkahelyé­re. Hogy a növényvédelmi­sek kezdeményezése, a moz­galom kibontakozása »mit ér« majd Kaposvárnak, erről dr. Kovács Ferenc tanácselnöknek ez a véleménye: — örülünk annak, hogy a hét szocialista brigád közös felhívással fordul a többi kö­zösséghez. Becsüljük szándé­kukat, amely szerint osztozni szeretnének velünk azokban a gondokban, melyeket a város szépítése, rendben tartása je­lent Igénybe vesszük a szak­mai irányításra felajánlott se­gítséget is, és a siker érde­kében anyagi támogatást nyújtunk. Joggal számíthat a kezdeményezés a lakosság egyetértésére, hiszen a cél mindannyiunk érdekét szol­gálja, akik a megyeszékhe­lyen élünk, dolgozunk. A tegnapi tanácskozás elha­tározásaiból következtetve az idei felszabadulási évforduló csupán az első állomás lesz, s a mozgalom tovább folyta­tódik — o szebb és tisztább Kaposvárért... H. F. Harc az időért Meghódítható a naprendszer! November 2-án, csütörtökön a déli órákban visszatért a földre a Szojuz—31 szovjet űrhajó. Két kozmonautája, Vlagyimir Kovaljonok pa­rancsnok és Alekszandr Ivan- csenkov fedélzeti mérnök ke­reken 140 napig tartózkodott a világűrben, Föld körüli pályán (jórészt a Szaljut—6 űrátlo- más fedélzetén). Csaknem öt hónapig tartó küldetésük alaposan megváltoztatta az űrrekorderek rangsorát. A rangelsők Táblázatunk közlése előtt megjegyezzük, hogy az idő­tartam-rekorderek első tíz helyezettje között mindössze négy amerikai maradt. A tíz rangelső mintegy 970 napot töltött a világűrben, ebből a hat szovjet asztronauta több mint 650 napot (!) birtokol (s 320 nap marad az USA űrha­jósainak). Megjegyezzük: né­hány kozmonauta napjainak száma több utazásból tevődik össze. íme a (napra kerekített) rangsor: 140 nap a világűrben 1. V. Kovaljonok 142 nap (2 űrutazás) 2. A. Ivancsenkov 140 nap 3. G. Grecsko 126 nap (2 űrutazás) 4. Romanyenko 96 nap 5. G. Carr (USA) 83 nap 6. W. Pogue (USA) 83 nap 7. E. Gibson (USA) 83 nap 8. V. Szevasztjanov 81 nap (2 űrutazás) 9. P. KI ! műk 71 nap (2 űrutazás) 10. Alan Bean (USA) 70 nap. Érdemes megjegyezni, hogy Ivancsehkovék teljesítménye igazi, nagy »ugrás«, rekord­juk csaknem 50 százalékkal felülmúlta Grecskóék 96 nap­ját. Ha a kedves olvasó azt gon­dolná, hogy most csupán »•egyszerű« (és persze bámu­latos) rekordjavítás történt, természetesen téved. Itt sok­kal többről van szó. Kovaljo­nok és társa ugyanis új idő­tartam-kategóriába lépett! A bolygóktól a csillagokig (?) Ha a Szovjetunió és az USA már mo6t olyan személyszállí­tó űrhajóval rendelkezne, amely képes lenne a Venue vagy a Mars elérésére, akkor az »időfedezet« a következő­képpen alakul. A legkisebb energia igényű pályán egy Ve- nus-utazás (csak oda) 146 na­pot igényel. Ezt Kovaljonok és társa éppen teljesítette. Egy Mars-utazás időigénye 260 nap (ennek a felén már túl­jutottak). Am az évszázad vé­gén, amikor ezek az expedí­ciók technikailag megvalósul­nak, a rakéták már sokkal gyorsabbak lesznek. így a Szojuz—31 két űrhajósának teljesítménye mindkét bolygó meglátogatásának időigényét csaknem teljes egészében fe­dezni fogja! (Az ember tehát alkalmas a Föld testvéreinek meghód ítására !) Az 1970-es évek elején egy űrhajózási kongresszuson ér­dekes előadás hangzott el. Az űrutazások időtartamát a kö­vetkező (persze nem általáno­san elfogadott) kategóriákra osztották. I. 1—10 nap: Ebbe a kategóriába tartozik az új űrhajók berepülése, < Hasonló gondole, kölcsönös tanulná valók Ifjúsági küldöttség járt az NDK-ban A* Allamt Ifjúsági Bizott­ság négytagú delegációjának tagjaként Haffner László, a megyei tanács ifjúsági titká­ra nemrég az NDK-ban járt Az NDK Minisztertanácsa irányításával működő Ifjúsági Kérdések Hivatala hívta meg tapasztalatcserére az Á1B képviselőit — Schwerin is Potsdam megyében, valamint Berlin­ben jártai\ Melyek a legérde­kesebb tapasztalataik? — Két dolgot írtam föl vastag betűkkel a jegyzetfü­zetembe. Az egyik az ifjúsági szállodarendszer, a másik a sportlétesítmények hálózata. Ez utóbbi nálunk jól ismert dolog, tudjuk, hogy az NDK- ban igen fejlett a tömegsport, élsportolóik eredményei ön­magukért beszélnek. Még így is imponáló és meglepő volt az »adathalmaz«, amelyet megismertünk. Nálunk még öröm, ha egy-egy városban van, vagy a közeljövőben lesz sportcsarnok, uszoda ... Ott még a 20—30 ezer lakosú ki­sebb helyeken is általában két-három van. A szálloda- rendszert is megismerte már jó néhány magyar fiatal, aki az NDK-ban turistáskodott, erről azonban már keveseb­ben tudnak itthon, mint a sportról. Háromféle céllal fej­lesztették ki a hálózatot. Tá­mogatják a belföldi túrázást, helyet akarnak adni az or­szágba érkező kispénzű kül­földi fiataloknak, és csere­üdültetésekkel el akarják ér­ni, hogy minél több fiataljuk jusson el külföldre, a baráti országokba. Érdekes, hogy a szállodákat — minden me­gyében van 15—20 belőlük —, I az ifjúsági szórakozóhelyeket, művelődési központokat min­denütt a megyei tanácsok if­júsági kérdések, testnevelés és sportosztályai működtetik. — Milyen szervezeti rend­szert alakítottak ki az ottani tanácsok az ifjúsággal való foglalkozásra? — Az említett osztályok foglalkoznak mindenütt a fia­talokkal. Mindennel, ami a 14—25 éveseket érinti. Ez eltér a mi gyakorlatunktól, nálunk csak néhány éve van­nak ifjúsági titkárok, s min­den osztálynál külön-külön foglalkozik valaki a fiatalok­kal. Szerintem meggondolan­dó lenne, hogy megalakíthat­nánk-e mi Magyarországon, a tanácsoknál az ifjúsági osz­tályokat Feltűnt, hogy na­gyon szoros az együttműkö­dés a megyei, járási és váro­si tanácsok ifjúsági osztályai és az FDJ (az ottani KISZ) között. Véleményezik egymás határozatait, és a választott testületekbe kölcsönösen el­küldik képviselőiket Egymás nélkül megbénulnának. Na­gyon pontosan szervezett a rendszerük, * hasonlóan szi­gorú rendben működik a köz­ponti szerv — az Ifjúsági Kérdések Hivatala — és a megyei tanácsok közötti ösz- szeköttetés. 1965 óta létezik ez a rendszer, 1974-ben újí­tották meg az ifjúsági tör­vényt, tehát jól bevált mód­szerekkel dolgoznak. Beszél­getéseink során azt is el­mondták, hogy van tanulni- valójuk tőlünk is, mert — talán épp a szoros szervezett­ség miatt — néha nem elég­gé gördülékeny a munkájuk. — Melyek most az NDK legfontosabb ifjúságpolitikai gondjai? — A szabad idő eltöltésé­vel (kivéve a sportolást és a turistamozgalmat) elégedet­lenek, az ifjúsági létesítmé­nyeik Irányításával ás mfBtiV désével sincs rendben min­den, és kiemelt feladat az MMM (nálunk Alkotó Ifjú­ság) mozgalom javítása. Az NDK-ban korábban igen jól kiépült az ifjúsági házak rendszere, ez azonban csak a könnyed szórakozást szolgál­ja. Most kezdik kialakítani a mi ifjúsági klubjainkhoz ha­sonló, kisebb közösségeket foglalkoztató hálózatot, hogy segítsék a komolyabb elfog­laltságot, a közművelődést Az Alkotó ifjúsággal hason­lóak a bajok, mint nálunk, nem mindig alkalmazzák az MMM-ben született találmá­nyokat, újításokat. Növelni akarják az ifjúsági brigádok szerepét. Átadnak nekik egy- egy létesítményt — mi egy ilyen öntözőrendszert láttunk —, s azért a brigád felel. Ne­kik kell működtetniük, kar­bantartaniuk, fejleszteniük é* így tovább. — Miről esik a legtöbb sző a fiatalok között? — A lakásgond az első. Bár a szociális juttatásokkal — munkásszállás, étkezés, al­bérlőház — jobban állnak, s jobb a bölcsődei, óvodai rend­szerük is, ez nem vigasztalja azokat, akik szeretnének sa­ját fészekhez jutni. Rengeteg a padlástérbeépítés. Nálunk szalmaláng volt ez a mozgo­lódás, mert a fiatalok nem kaptak hozzá megfelelő tá­mogatást, inkább akadályoz­tuk, mint segítettük a tetőtér hasznosítását. Ott a tanácsok fölmérik a beépíthető padlá­sokat, és minden évben meg­határozzák, hogy mennyit kell lakássá alakítani. Az ilyen lakások nyolcvan százalékát fiatalok kapják. b T. Piaci korkép Szólószőlő és „mazsola" újonc űrhajósok kipróbálása stto. (A cseh, a lengyel és az NDK-beli újoncok mindig 7 napig tartózkodtak fent!) II. 10—100 nap: Ez az időtartam fedezi a legbonyolultabb holdutazást vagy Föld körüli keringést (űrállomáson való tartózko­dást). A »rovat« 10—20 nap feletti -részének, minthogy egy holdutazás ennél tovább nem tart, nincs gyakorlati jelentő­sége. A 20—100 nap közötti időtartam csupán arra jó, hogy átevezzünk a következő kategóriába: ugorjunk egy jó­kora nagyságrendet. III. 100—1000 nap: Ez a legfontosabb kategória (mai ismereteink szerint!). Ezer napon belül ugyanis — a jövő évezredben — a nap­rendszer valamennyi bolygó­ja felkereshető, az út — akár a Plútó bolygóig — oda-vissza megjárható! IV. 1000 nap felett: Ez az intersztelláris ■— csil­lagközi — utazások időigé­nyének alsó határa, egyelőre a »jövő zenéje«. A tudomány jelenleg nem foglalkozik vele, csak fantasztikus regények lapjain fordul elő. Kovaljonok és Ivancsenkov a nagyszerű időtartam-világ­rekordon kívül azzal örökítet­te meg a nevét, hogy teljesít­ményük új időtartam-kategó­riát nyitott meg az űrhajózás számára. Bebizonyították, hogy á naprendszer bolygójá­nak elérésében az ember nem lesz akadály. Ohki Károly Aki a kilónként 20 forintos, fonnyadt zöldpaprikát drágáll- ni merte, számolhatott az áru- sdk fölháborodásával. »Félórá­ja még 25-ért adtam! Ne nevettesse ki magát, aranyos­kám!« Az agyafúrtabbak »le­mentek« 2,50-re — igaz, da­rabonként A három hét előtti geszte- nyeözön a múlté. Az ár 22 és 25 forint de a pesti árak­ról jól tájékozott kaposváriak ezt úgy vették, mint a cuk­rot. Szólószólő csak egy helyen volt, 15 forintért, a többi jobb ha nem szólt. A 10 forintos szőlők eladói jobban jártak volna, ha várnak még néhány napot, és mazsolaként adják el portékájukat A sütnivaló tök ára annyi­féle volt, ahányan árulták. Adtak már egy forintért, de volt 7-ért is darabonként gefélék közül némiképp alá- szállt — már csak 80—90 fo­rint — a dióbél Klója. A megyei Zöldért többnyi­re fővárosi árakon kínál. A különleges körte 12,50, a nem kevésbé különleges alma 11,60. Mindkét cikkből van persze gyengébb minőségű is, olcsóbban. Az almát a Zöldért mozgóárusa a piacon tovább­ra is 4,50-ért kínálta. A szőlő a szabad piacon jóval olcsóbb. Az üzletekben a javát 20-ért adják. A gesztenye hivatalos ára 26 forint, de még ez is 8—10 forinttal olcsóbb a pes­tinél. A Zöldért boltjaiból jórészt már eltűnt a paprika és a pa­radicsom, de még nem jelent meg a déligyümölcs. B. P. Télies hideg, a hozzá illő magasabb árak, de még őszies kereslet jellemezte a tegnapi kaposvári hetipiacot. Legtöbb és legszebb a körte volt, me­lyet 10 forintért mértek. Egy helyen volt 15-ért is. Ennek mindenki csodájára járt, de senki sem vette. Az alma is­mét szaporodott, de még min­dig csak fancsalian mosolyog a 6—8 forintjukat leszámoló vásárlókra. A paradicsomárusok újsze­rű mértékegységeiket vezettek be. »Egy kupac« nyolc forint, »egy zacskó« tíz forint. Az egyik vevő »megsaccolta«, hogy a kupac lehetett vagy negyed kiló. Hiába, ez már nem lecsószezon... A tarkabab bombaüzlet, 20 forint volt literje, de volt hely, ahol egy kis bögrényit 15-ért kínáltak. Megjelölt a naspolya 10 forintért, és ugyanennyiért akadt még birs is. Volt kel­bimbó 5 forintért csomónként és gyerekriogató spenót 2,50- ért. Ezekhez képest drága a vegyes zöldség 10-ért A főző­hagyma ára 8, a dughagymáé 22. A gombapiac két árusa uralta a piacot, mégsem kért többet 40 forintnál. A cseme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom