Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
Megjelentek az 1979. évi naptárak Csinosítják a lakóhelyet Mindenkit mozgósítsanak védelmére Megjelentek az 1979. évi naptárak. 1979-re 67-féle művészi naptárt adtak ki, 90 •zer példányban. Magyarországon a felszabadulás után, az ötvenes évek közepén kezdődött meg a művész naptárkiadás, az 1957. és az 1958. évre még csupán egy- egy típus készült, 8—10 ezer példányban. Az utóbbi húsz esztendőben csaknem ezerféle naptár jelent meg, mintegy 10 millió példányban. Az új naptárak — a Kossuth, a Révai, a Glóbus, az Ofszet és Szekszárdi Nyomda, valamint a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet gyors munkájának eredményeként — kevés kivétellel már forgalomban vannak. Ugyancsak elkészültek a vállalatok megrendelésére készült, a magyar árukat, művészeti értékeket népszerűsítő és nem utolsósorban a magyar nyomdaipar színvonalát hirdető reklámnaptárak is. Ahol fórumot tudnak teremteni, ott teremtsenek a környezetvédelemnek. Ezt az útravalót adta a Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap, meghallgatva a környezetvédelem népfrontmoz- galmi támogatásáról, a tisztasági, a virágosítási és a fásítási akciókról adott tájékoztatást. Két éve önnálló a környezetvédelmi munkabizottság, s azóta önállóan és más szervekkel együtt sokat tett a természet- és a környezetvédelemért. A munka középpontjába azt állították, hogy mindenhol tegyék társadalmi üggyé a környezetvédelmet és öntevékenységre buzdítsanak a feladatok megoldásában. A munkabizottság minden évben tart két-három nagy rendezvényt, ezenkívül számtalan az olyan kisebb helyi megmozdulás, amelyen megvitatnak egy-egy környezet- védelmi probléráát. A mozgalom számára is fontos, hogy Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban, Barcson. Csurgón és máshol megalakult az önálló munkacsoport, s ez nagyban előrelédíti az öntevékeny helyi környezetvédelmi mozgalom kibontakozását. A környezetvédelmi törvény alapján sok szerv foglalkozik e fontos munkával, több területen születtek eredmények. Rumszauer János erdőmérnök, a munkabizottság elnöke hangsúlyozta, hogy ők nem sajátítják ki ezeket az eredményeket. Azt tartják a legfontosabbnak, hogy az aktívák széles körben nagy figyelemmel kísérik a környezet védelmét, észrevételeket tesz„Meseországban élünk99 Hétvégi tájoló Csillagvár miiii vár Az igali óvoda helyettes vezetője, dr. Kenéz Istvánná az intézmény bemutatásának végén így summázta a gyerekek és az itt dolgozó felnőttek megelégedettségét: — Meseországban élünk. Hatmillió-négyszázezer forintba került a négycsoportos, kényelmes gyerekintézmény. A tanácson elmondták: 1976- ban teremtődtek meg a pénzügyi alapok, egy év múlva már az építők betonozták a falakat, s'a kicsik nemrégiben birtokukba vehették az épületet. Érdekelt az is, hogyan »■jött össze« a csaknem hat és fél millió. A tanácselnök még jól emlékszik az adatokra, fejből adta össze a megyei óvodapályázaton nyert egymillió négyzázezret, a berendezésre kapott kétszázezret és a helyi áfész, a ráksi termelő- szövetkezet, a DÉDÁSZ há- romszázhúsz-ezer forintos támogatásának összegét — majd hozzátette: amennyi a hatmillió négyszázezerből még hiányzott, azt helyi erőből fedezték. (Négymillió négyszáznyolcvanezer forintot fordított tehát a tanács az új óvodára.) A tereprendezés, kerítésépítés. igényelt eddig társadalmi munkát. Az erdészet épületfával járult hozzá, hogy modem otthon épülhessen az igali, a ráksi és a kazsoki gyerekeknek. A SÁÉV építette óvoda száztíz gyerek számára otthonos körülményeket nyújt. A három település minden igény- jogosult gyermeke osztozhat az óvodai örömökben, kiveheti részét az általános iskolára előkészítő programból. Az igali iskolának nemcsak etetői lesz könnyebb a feladata: / megkapták a régi óvodaépületet, és két tanteremmel bővíthetik a zsúfolt intézményt. Az átalakítás már megkezdődött. Az óvoda háromról négyre emelhette a csoportok számát. Érdeklődésünkre azt is elmondták — jogos büszke-í séggel —, hogy mind a hét óvónő szakképzett. Három fiatal most végzett, pár hónapja állt munkába. Felkészültségüket dicsérte a helyettes vezető. A környező községekből autóbusszal utaznak Igalba a kicsinyek. A két szomszéd községből vettek föl óvodai alkalmazottakat, akik a gyerekekkel utaznak. Csak egy panaszuk van az utazásra. Az autóbusz — kérik — elvihet- né a gyerekeket az óvodáig, hogy ne kelljen egy kilométert gyalogolniuk oda, majd vissza. A község fejlesztéséről szólva a tanácselnök elmondta, hogy sok mindent — ami eddig nem valósulhatott meg — pótolniuk kell. Ilyen az orvosi rendelő is. Az igali betegek az orvos lakására járnak, N e ijedjen meg! Nem azért ülök ide, hogy fizessen. És részeg sem vagyok. Tudom, mit beszélek. Maga íróféle ember. Mondok egy történetet, azt Írja meg. A Hosszú Papáról beszélek. Így hívta mindenki. Az igazi neve fölösleges. Nem mond semmit. Békésebb, szorgalmasabb embert nem ismertem. Egy gyufaszál nem sok, annyit sem tett keresztbe senkinek. Fölötte aludtam a munkásszállóban. Egy szobában tizenketten. És egy helyen dolgoztunk. Ö segédmunkásként, én kőművesként. Ennyi az egész... Ügy élt, mint akinek se kutyája, se macskája. Valahonnan az Alföldről jött fel, még az ötvenes években. Az ünnepeket is mindig a szállón töltötte. Néha hívta egyikünk, másikunk, de maradt. — Majd kotyvasztok magamnak valami finomat — mondogatta —, azzal kész az ünnep. — Nem tagadom, szeretett. Ragaszkodtam hozzá. El-el- mentünk iszogatni. Be nem rúgott. Ha ingyen mérnék a sört, bort, akkor se lehetett volna berugatni. — Hohó! Bolond lennék — mondta. Nézz csak körül és lásd azt a sok marhát. Vedelnek ész nélkül. Szórják a pénzt. Az még nem lenne baj, ha jóra adnák, de mit vesznek rajta? Betegséget! Egy hétig itt fáj, ott fáj. Hát megvan az ilyeneknek a négy kerekük...? Ünnepi ruhában sohasem láttam. Sem én, sem más. Pedig volt neki. Ezt onnan tudom, hogy félszárnyú vasszekrényünk szomszédos volt. Mikor vette volna föl? Nem nőzött, nem csavargóit. Nem járt templomba, lakodaloméit folyik-a rendelés. .Elsődleges feladataik sorába tartozik egy új orvosi rendelő megépítése, a közeljövőben van rá kilátás. Az óvoda udvarán kiásott gödrök, folyik még a terep- rendezés, elkezdődött a homokozók, szabadtéri játékok építése. Segítenek a lakosok, szívesen áldoznak a községért. Koszorú ba, se flancos helyekre, örült, ha lefekhetett. A szombat-vasárnap se kivétel. Évente egyszer-kétszer ha szóba került az ünneplő. Akkor is leintett, mert azt mondta, úgy érzi magát benne, mintha szögbe ülne. Dolgozott Hosszú Papa. Dolgozott a cégnek, a fejeseknek, meg a maszekoknak. Kőműves volt ő, kész kőműves. Iskola nélkül is jobban értette a szakmát, mint bármelyikünk. Csak hát a vállalat papír nélkül nem ismerte el, nem fizette ezt soha. A maszek persze kőművesként melóztatta, mert annak a munka a fontos, nem a papír. Nem törtetett, nem járt élen, nem mutogatta magát, csak dolgozott. Nem volt tagja semminek, soha. Könyvet se forgatott... Az ünnepekre kivettem a szabadságom. Amikor visszajöttem a szállóra, rögtön feltűnt: szobatársaim egy kupacban ülnek az ágyon, mint a bokor alatt a krumplik. — Hol van a Hosszú Papa? — jött ki a számon rögtön. — Meghalt — felelték kurtán. — Hogy-hogy meghalt? — kérdeztem érjtetlenül. — Meghalt és kész!.'.'. Másfél hete... Péntekre rá, amikor elmentél. Mi is ag ünnepek után tudtuk meg... Amikor visszajöttünk, már nem volt itt... A gondnok mondta: elvitték, mert meghalt .., Mindenkinek eljön az ideje... Az övé is eljött ... — mondták. És tudja, min morfondíroztak az én szobatársaim? a környezet nek. Az önkéntes őrségnek ma már ezer tagja van, s kívülük még számtalan, a közért tenni akaró állampolgár őrlködik a' természetes és a művi környezet védelmében. Igen hasznosak jelzéseik. Nem maradnak hatástalanok a balatoni őrjáratok. Nevelési szempontból nagy a jelentőségük az úttörők környezetvédelmi őrjáratainak. Az észrevételek eljutnak az illetékesekhez, a megyei népfront-titkárság ugyanis évente 15—20 közérdekű jelzést továbbított a vízminőséggel, 30—40-et a köztisztasággal kapcsolatban a társadalmi őrségek tevékenysége alapján. Az emberek nagy tömegét mozgósítja Somo'gyban is a környezet szépítése, a faültetés, a virágosítás. Az üzemek, majorok csinosítása szintén eredményes. Évente átlagosan százhúsz ezer facsemetét ültetnek el a megyében az akciók keretében. Népszerű a Tiszta, virágos Balaton-partért mozgalom, egyre nagyobb a visszhangja a TESZÖV-vel együtt meghirdetett versenynek, amelynek célja a termelőszövetkezetek területének a szépítése. Ahogy nő a mozgalom szerepe a környezetvédelemben, úgy egyre több fórumon képviselteti magát a munkabizottság is, kezdeményezője egy-egy tanácskozásnak, rendezvénynek. Azt is vállalja, hogy tájékoztatást adjon. Többek között a köztisztasággal foglalkozó NEB-vizsgálat tapasztalatait megismertették a nagyobb települések szakembereivel és a lakosság képviselőivel. Az eredmények a közszemlélet formálódását bizonyítják. A megyei elnökség ülésén kikristályosodott. hogy fontos a szoros együttműködés a tanácsokkal, ezenkívül pedig , az ésszerű munkamegosztás a környezetvédelemben részt vevő szervek között. A megyei elnökség, amelynek ülésén részt vett Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is, elismerte a környezetvédelmi munkabizottság eddigi tevékenységét, s arra ösztönözte, hogy még határozottabban mozgósítson a természet és a környezet vedel-1 mére. L. G. I helyett Az öreg pénzén. Megtalálták az egyik bakancsában a takarékkönyvét. Bemutatóra szólt. Ezt is kiderítette valamelyik okos. Százhúsz ezer forint volt benne. — Ennyi az élet — mondták. — Hiába a sok pénz, úgy halt meg, mint egy csavargó ... A kutyák sem ugatták meg... Hát érdemes volt neki gürizni? ... — Érdemes — mondtam —, és elkezdtem magyarázni, hogy azok a házak, amelynek falai között emberek laknak, őérte beszélnek. El akartam mondani, meggyőzően, de a szóforgatás nem kenyerem. — Marhaság — mondták és röhögtek. — Azok a házak nem mentek el a temetésre ... Akik meg benne laknak, nem ismerték ... A melósnak nem jár emléktábla ... Ez a százhúsz ezer, ez, ami maradt... Ez mérhető, kézzel fogható ... Ennyit ért! Nagyszerű ötletem támadt. — Megvan — mondtam. — Megvan, mire használjuk a pénzt. Nem osztjuk el. Nem azért dolgozott, hogy elvinyár ózzátok kurvákra, italra. Az ő pénze, az ő élete. Legyen hát az övé. Síremléket készítettünk. — És ki gondozza? — kérdezték. — Nem kell gondozni — mondtam. — Olyat veszünk, amit nem ver föl a gaz. Aminek kő a lapja. — Ennyi pénzért tíz sírhoz is elegendő követ adnak — mondták. — Majd márványból készíttetjük, az sokba kerül — mondtam. Képünkkel a télen is nyit- J va tartó balatonszentgyörgyi épülethez »tájoljuk« olvasóinkat- S nemcsak az érdekes »csillag épület« kedvéért, hanem a reggel 9-től 13 óráig látható kiállításért is. Mit ajánl nekünk a szombat-vasárnap? A gyerekeknek Mesélő bábok címmel 12-re matinét a Killián György Művelődési Központban, Kaposváron. Kezdés délelőtt 10- kor. Ugyancsak vasárnap indul Lipótfa, Szilvásszentmár- ton irányába a terinészetked- velők egy csoportja a Latin- ca Sándor Művelődési Központ szervezésében, ezt olvastuk a Kaposvári Műsor című havi füzetben. Nemcsak a Csiky Gergely Színházba, hanem budapesti előadásokra is jegyet biztosít a kaposvári rendezvényiroda. Bizonyára sokan igénybe veszik majd ezt a szolgáltatást, hiszen a napokban olyan bemutatókat tartottak, mint Gombrowitz Operett című műve a Vígszínházban, Bere- ményi Géza Légköbmétere a Pesti Színházban, a Mondok, mondok éneket című összeállítás a Radnóti Miklós Irodalmi Színpadon. Azok, akik a kaposvári Csiky Gergely Színház szombat-vasárnapi programját részesítik előnyben, 11-én 19 órakor Brecht A szecsuáni jólélek című példázatát látják majd Nemes Nagy Ágnes fordításában. Ugyanezt a darabot játsszák vasárnap a 15 órai előadáson — Hosszú Papa biztosan hiábavalónak tartaná. — Most nem tartja hiábavalónak — mondtam. — Most tényleg nem — mondták vigyorogva. — Láttam, nem tetszik a síremlék gondolata. De nem mertek ellene szólni. Sunyin bólogattak. Aztán még vitatkoztunk: mi legyen rajt. Volt aki azt mondta, derékba tört fa, az szép. De baromság, a papa nem volt fiatal. Égy éve hiányzott a nyugdíjhoz. Keresztek meg angyalok is szóba kerültek, de az is Ifíi- lyeség volt, mert egyikünk sem tudta, milyen hiten élt. Isteneket csak akkor emlegetett, ha káromkodott. Végül egy fölfelé csúcsosodó kőben egyeztünk meg, márványtáblával, amire ráírhatjuk, hogy ő Hosszú Papa, a kőműves, aki mestere volt a szakmájának és fölépített sok-sok házat. Legalább holtában ismerjük el, hogy nem volt kontár. A ztán kézbe vettem a dolgokat, de sokra nem mentem, mert közben a többiek meggondolták magukat. Följelentettek. »Elherdálom a pénzt, és nincs jogom holmi kőre költeni.« Megidéztek a rendőrségre. A pénz az államé lett... Hosszú Papa valamiféle boncintézetben kötött ki. Gondolom, az orvosok tanulnak rajta... Ugye, magának vannak gyermekei? — Csak egy? Sebaj, az is elég. Lesz, aki eltemeti. Oltári szerencséje van... De azért írja meg ezt a történetet. Legalább koszorú helyett. Bartha Szabó József Színes, szinkronizált szovjet film kockái peregnek a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházban, a címe: Sebzett madarak. Nyikolaj Gubenko alkotása a háborúval foglalkozik, lélektani oldalról közelítve meg az akkori eseményeket. A mű az 1977-es cannes-i fesztiválon jó kritikákat kapott. A Vörös Csillag moziban 15 és 17 órai kezdettel vetítik. Az esti, 19 órakor kezdődő előadáson a Filmbarátok Körének műsorában már szerepelt Ingmar Bergman-film, a Suttogások és sikolyok »megy«, nem kisebb sztárokkal, mint Ingrid Thulin, Harriet Andersson, Liv Ulman. A rendező így beszélt erről az alkotásáról: »Egyszer szeretnék filmet csinálni egy szentről, aki azonban teljesen mindennapi ember lesz. Sem a környezete, sem ő maga nem fogja tudni azt, hogy ő szent. De mégis az.« Ez a »szent« haldoklik. Nővérei — félresikerült életűek — asszisztálnak haláltusájához. Érezhetően csehovi a fogantatás — A három nővér —, Bergman azonban természetesen sajátos, öntörvényű filmet produkált. A gyerekeknek ebben a moziban vasárnap délelőtt az Aladdin, és a csodalámpa című rajzfilmet vetítik. A Szabad ifjúság Filmszínház a Két balláb az ezredben című színes angol alkotást ajánlja mindkét hétvégi napra.. Kissé mostoha lett a rádió, mióta a televízió elterjedt. Pedig szombaton 18 óra 45 perckor Miroslav Krleza hangjátékát, a Részeg novemberéj, 1918-at ajánlják, Ács Károly fordításában. Rendezte Kőváry Katalin. Gábor Miklóst, Lukács Sándort, Inke Lászlót hallhatjuk benne a Kossuth-adón. A Szerb-Hor- vát-Szlovén Karadj ordj évi c Királyság megalakulása időpontjában játszódik, akkor, amikor a Horthy-Magyaror- szág területet vesztett. Tallóztunk a rádió vasárnapi műsorában is. A Puskin-regény- ből készült A kapitány lánya című rádiójátékra hívjuk fel a figyelmet. 18 óra 50 perckor kezdődik a Kossuth-adón. A XVIII. század második felében játszódó mű főként a diákoknak ad majd élményt, akik most- tanulnak erről a műről, s Puskinról. Bessenyei Ferenc, Venczel Vera, Bihari József, Tahi Tóth László és Kovács Károly neve olvasható a szereposztásban. Jó hír a zene barátainak: közvetlenül a puskini mű első részének elhangzása után — második rész a jövő vasárnap! — kezdődik Mozart háromfelvonásos operájának, a Szöktetés a szerájból címűnek a rádiófelvétele Erdélyi Miklós vezényletével. Ebben a már elhunyt nagy énekesek közül újra hallható lesz Kishegyi Árpád és Székely Mihály. Pillantsunk a megyehatáron túlra ! Dombóvárról kaptuk a meghívót Szemenÿey Ferenc festőművész kiállítására, mely 11-én 15 órakor nyílik a városi művelődési központban. (Bezerédi utca 21.) A kiállítást Csáky László nyitja meg. H. B.
