Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

Megjelentek az 1979. évi naptárak Csinosítják a lakóhelyet Mindenkit mozgósítsanak védelmére Megjelentek az 1979. évi naptárak. 1979-re 67-féle mű­vészi naptárt adtak ki, 90 •zer példányban. Magyarországon a felszaba­dulás után, az ötvenes évek közepén kezdődött meg a mű­vész naptárkiadás, az 1957. és az 1958. évre még csupán egy- egy típus készült, 8—10 ezer példányban. Az utóbbi húsz esztendőben csaknem ezerféle naptár jelent meg, mintegy 10 millió példányban. Az új naptárak — a Kos­suth, a Révai, a Glóbus, az Ofszet és Szekszárdi Nyom­da, valamint a Papírárukészí­tő Ipari Szövetkezet gyors munkájának eredményeként — kevés kivétellel már for­galomban vannak. Ugyancsak elkészültek a vállalatok meg­rendelésére készült, a magyar árukat, művészeti értékeket népszerűsítő és nem utolsó­sorban a magyar nyomdaipar színvonalát hirdető reklám­naptárak is. Ahol fórumot tudnak te­remteni, ott teremtsenek a környezetvédelemnek. Ezt az útravalót adta a Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap, meghallgatva a kör­nyezetvédelem népfrontmoz- galmi támogatásáról, a tiszta­sági, a virágosítási és a fá­sítási akciókról adott tájé­koztatást. Két éve önnálló a környe­zetvédelmi munkabizottság, s azóta önállóan és más szer­vekkel együtt sokat tett a természet- és a környezetvé­delemért. A munka közép­pontjába azt állították, hogy mindenhol tegyék társadalmi üggyé a környezetvédelmet és öntevékenységre buzdítsanak a feladatok megoldásában. A munkabizottság minden évben tart két-három nagy rendezvényt, ezenkívül szám­talan az olyan kisebb helyi megmozdulás, amelyen meg­vitatnak egy-egy környezet- védelmi probléráát. A mozga­lom számára is fontos, hogy Siófokon, Nagyatádon, Marca­liban, Barcson. Csurgón és máshol megalakult az önálló munkacsoport, s ez nagyban előrelédíti az öntevékeny he­lyi környezetvédelmi mozga­lom kibontakozását. A környezetvédelmi törvény alapján sok szerv foglalkozik e fontos munkával, több te­rületen születtek eredmények. Rumszauer János erdőmér­nök, a munkabizottság elnöke hangsúlyozta, hogy ők nem sajátítják ki ezeket az ered­ményeket. Azt tartják a leg­fontosabbnak, hogy az aktí­vák széles körben nagy figye­lemmel kísérik a környezet védelmét, észrevételeket tesz­„Meseországban élünk99 Hétvégi tájoló Csillagvár miiii vár Az igali óvoda helyettes ve­zetője, dr. Kenéz Istvánná az intézmény bemutatásának vé­gén így summázta a gyerekek és az itt dolgozó felnőttek megelégedettségét: — Meseor­szágban élünk. Hatmillió-négyszázezer fo­rintba került a négycsoportos, kényelmes gyerekintézmény. A tanácson elmondták: 1976- ban teremtődtek meg a pénz­ügyi alapok, egy év múlva már az építők betonozták a falakat, s'a kicsik nemrégiben birtokukba vehették az épüle­tet. Érdekelt az is, hogyan »■jött össze« a csaknem hat és fél millió. A tanácselnök még jól emlékszik az adatokra, fejből adta össze a megyei óvodapályázaton nyert egymil­lió négyzázezret, a berende­zésre kapott kétszázezret és a helyi áfész, a ráksi termelő- szövetkezet, a DÉDÁSZ há- romszázhúsz-ezer forintos tá­mogatásának összegét — majd hozzátette: amennyi a hat­millió négyszázezerből még hiányzott, azt helyi erőből fe­dezték. (Négymillió négyszáz­nyolcvanezer forintot fordí­tott tehát a tanács az új óvo­dára.) A tereprendezés, kerí­tésépítés. igényelt eddig tár­sadalmi munkát. Az erdészet épületfával járult hozzá, hogy modem otthon épülhessen az igali, a ráksi és a kazsoki gyerekeknek. A SÁÉV építette óvoda száz­tíz gyerek számára otthonos körülményeket nyújt. A há­rom település minden igény- jogosult gyermeke osztozhat az óvodai örömökben, kivehe­ti részét az általános iskolára előkészítő programból. Az igali iskolának nemcsak et­etői lesz könnyebb a feladata: / megkapták a régi óvodaépü­letet, és két tanteremmel bő­víthetik a zsúfolt intézményt. Az átalakítás már megkezdő­dött. Az óvoda háromról négyre emelhette a csoportok szá­mát. Érdeklődésünkre azt is elmondták — jogos büszke-í séggel —, hogy mind a hét óvónő szakképzett. Három fia­tal most végzett, pár hónapja állt munkába. Felkészültségü­ket dicsérte a helyettes ve­zető. A környező községekből autóbusszal utaznak Igalba a kicsinyek. A két szomszéd községből vettek föl óvodai alkalmazottakat, akik a gyere­kekkel utaznak. Csak egy pa­naszuk van az utazásra. Az autóbusz — kérik — elvihet- né a gyerekeket az óvodáig, hogy ne kelljen egy kilomé­tert gyalogolniuk oda, majd vissza. A község fejlesztéséről szól­va a tanácselnök elmondta, hogy sok mindent — ami ed­dig nem valósulhatott meg — pótolniuk kell. Ilyen az orvo­si rendelő is. Az igali bete­gek az orvos lakására járnak, N e ijedjen meg! Nem azért ülök ide, hogy fizessen. És részeg sem vagyok. Tudom, mit be­szélek. Maga íróféle ember. Mondok egy történetet, azt Írja meg. A Hosszú Papáról beszé­lek. Így hívta mindenki. Az igazi neve fölösleges. Nem mond semmit. Békésebb, szorgalmasabb embert nem ismertem. Egy gyufaszál nem sok, annyit sem tett kereszt­be senkinek. Fölötte aludtam a munkásszállóban. Egy szo­bában tizenketten. És egy helyen dolgoztunk. Ö segéd­munkásként, én kőműves­ként. Ennyi az egész... Ügy élt, mint akinek se kutyája, se macskája. Vala­honnan az Alföldről jött fel, még az ötvenes években. Az ünnepeket is mindig a szál­lón töltötte. Néha hívta egyi­künk, másikunk, de maradt. — Majd kotyvasztok ma­gamnak valami finomat — mondogatta —, azzal kész az ünnep. — Nem tagadom, szeretett. Ragaszkodtam hozzá. El-el- mentünk iszogatni. Be nem rúgott. Ha ingyen mérnék a sört, bort, akkor se lehetett volna berugatni. — Hohó! Bolond lennék — mondta. Nézz csak körül és lásd azt a sok marhát. Vedelnek ész nélkül. Szórják a pénzt. Az még nem lenne baj, ha jóra adnák, de mit vesznek rajta? Betegséget! Egy hétig itt fáj, ott fáj. Hát megvan az ilyeneknek a négy kerekük...? Ünnepi ruhában sohasem láttam. Sem én, sem más. Pedig volt neki. Ezt onnan tudom, hogy félszárnyú vas­szekrényünk szomszédos volt. Mikor vette volna föl? Nem nőzött, nem csavargóit. Nem járt templomba, lakodalom­éit folyik-a rendelés. .Elsődle­ges feladataik sorába tartozik egy új orvosi rendelő megépí­tése, a közeljövőben van rá kilátás. Az óvoda udvarán kiásott gödrök, folyik még a terep- rendezés, elkezdődött a ho­mokozók, szabadtéri játékok építése. Segítenek a lakosok, szívesen áldoznak a köz­ségért. Koszorú ba, se flancos helyekre, örült, ha lefekhetett. A szombat-vasárnap se kivétel. Évente egyszer-kétszer ha szóba került az ünneplő. Ak­kor is leintett, mert azt mondta, úgy érzi magát ben­ne, mintha szögbe ülne. Dolgozott Hosszú Papa. Dolgozott a cégnek, a feje­seknek, meg a maszekoknak. Kőműves volt ő, kész kőmű­ves. Iskola nélkül is jobban értette a szakmát, mint bár­melyikünk. Csak hát a vál­lalat papír nélkül nem is­merte el, nem fizette ezt so­ha. A maszek persze kőmű­vesként melóztatta, mert an­nak a munka a fontos, nem a papír. Nem törtetett, nem járt élen, nem mutogatta magát, csak dolgozott. Nem volt tagja semminek, soha. Könyvet se forgatott... Az ünnepekre kivettem a szabadságom. Amikor vissza­jöttem a szállóra, rögtön fel­tűnt: szobatársaim egy ku­pacban ülnek az ágyon, mint a bokor alatt a krump­lik. — Hol van a Hosszú Pa­pa? — jött ki a számon rög­tön. — Meghalt — felelték kur­tán. — Hogy-hogy meghalt? — kérdeztem érjtetlenül. — Meghalt és kész!.'.'. Másfél hete... Péntekre rá, amikor elmentél. Mi is ag ünnepek után tudtuk meg... Amikor visszajöttünk, már nem volt itt... A gondnok mondta: elvitték, mert meg­halt .., Mindenkinek eljön az ideje... Az övé is el­jött ... — mondták. És tudja, min morfondí­roztak az én szobatársaim? a környezet nek. Az önkéntes őrségnek ma már ezer tagja van, s kí­vülük még számtalan, a kö­zért tenni akaró állampolgár őrlködik a' természetes és a művi környezet védelmében. Igen hasznosak jelzéseik. Nem maradnak hatástalanok a balatoni őrjáratok. Nevelési szempontból nagy a jelentősé­gük az úttörők környezetvé­delmi őrjáratainak. Az észrevételek eljutnak az illetékesekhez, a megyei nép­front-titkárság ugyanis éven­te 15—20 közérdekű jelzést továbbított a vízminőséggel, 30—40-et a köztisztasággal kapcsolatban a társadalmi őr­ségek tevékenysége alapján. Az emberek nagy tömegét mozgósítja Somo'gyban is a környezet szépítése, a faülte­tés, a virágosítás. Az üzemek, majorok csinosítása szintén eredményes. Évente átlagosan százhúsz ezer facsemetét ül­tetnek el a megyében az ak­ciók keretében. Népszerű a Tiszta, virágos Balaton-partért mozgalom, egyre nagyobb a visszhangja a TESZÖV-vel együtt meghir­detett versenynek, amelynek célja a termelőszövetkezetek területének a szépítése. Ahogy nő a mozgalom sze­repe a környezetvédelemben, úgy egyre több fórumon kép­viselteti magát a munkabi­zottság is, kezdeményezője egy-egy tanácskozásnak, ren­dezvénynek. Azt is vállalja, hogy tájékoztatást adjon. Töb­bek között a köztisztasággal foglalkozó NEB-vizsgálat ta­pasztalatait megismertették a nagyobb települések szakem­bereivel és a lakosság képvi­selőivel. Az eredmények a közszem­lélet formálódását bizonyít­ják. A megyei elnökség ülé­sén kikristályosodott. hogy fontos a szoros együttműkö­dés a tanácsokkal, ezenkívül pedig , az ésszerű munkameg­osztás a környezetvédelem­ben részt vevő szervek kö­zött. A megyei elnökség, amely­nek ülésén részt vett Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is, elismerte a környe­zetvédelmi munkabizottság eddigi tevékenységét, s arra ösztönözte, hogy még határo­zottabban mozgósítson a ter­mészet és a környezet vedel-1 mére. L. G. I helyett Az öreg pénzén. Megtalálták az egyik bakancsában a ta­karékkönyvét. Bemutatóra szólt. Ezt is kiderítette vala­melyik okos. Százhúsz ezer forint volt benne. — Ennyi az élet — mond­ták. — Hiába a sok pénz, úgy halt meg, mint egy csa­vargó ... A kutyák sem ugat­ták meg... Hát érdemes volt neki gürizni? ... — Érdemes — mondtam —, és elkezdtem magyaráz­ni, hogy azok a házak, amelynek falai között embe­rek laknak, őérte beszélnek. El akartam mondani, meg­győzően, de a szóforgatás nem kenyerem. — Marhaság — mondták és röhögtek. — Azok a há­zak nem mentek el a teme­tésre ... Akik meg benne laknak, nem ismerték ... A melósnak nem jár emléktáb­la ... Ez a százhúsz ezer, ez, ami maradt... Ez mérhető, kézzel fogható ... Ennyit ért! Nagyszerű ötletem támadt. — Megvan — mondtam. — Megvan, mire használjuk a pénzt. Nem osztjuk el. Nem azért dolgozott, hogy elvinyár ózzátok kurvákra, italra. Az ő pénze, az ő éle­te. Legyen hát az övé. Sír­emléket készítettünk. — És ki gondozza? — kér­dezték. — Nem kell gondozni — mondtam. — Olyat veszünk, amit nem ver föl a gaz. Ami­nek kő a lapja. — Ennyi pénzért tíz sírhoz is elegendő követ adnak — mondták. — Majd márványból ké­szíttetjük, az sokba kerül — mondtam. Képünkkel a télen is nyit- J va tartó balatonszentgyörgyi épülethez »tájoljuk« olva­sóinkat- S nemcsak az érde­kes »csillag épület« kedvéért, hanem a reggel 9-től 13 óráig látható kiállításért is. Mit ajánl nekünk a szom­bat-vasárnap? A gyerekeknek Mesélő bábok címmel 12-re matinét a Killián György Művelődési Központban, Ka­posváron. Kezdés délelőtt 10- kor. Ugyancsak vasárnap in­dul Lipótfa, Szilvásszentmár- ton irányába a terinészetked- velők egy csoportja a Latin- ca Sándor Művelődési Köz­pont szervezésében, ezt olvas­tuk a Kaposvári Műsor című havi füzetben. Nemcsak a Csiky Gergely Színházba, hanem budapesti előadásokra is jegyet biztosít a kaposvári rendezvényiroda. Bizonyára sokan igénybe ve­szik majd ezt a szolgáltatást, hiszen a napokban olyan be­mutatókat tartottak, mint Gombrowitz Operett című műve a Vígszínházban, Bere- ményi Géza Légköbmétere a Pesti Színházban, a Mondok, mondok éneket című összeál­lítás a Radnóti Miklós Irodal­mi Színpadon. Azok, akik a kaposvári Csiky Gergely Színház szombat-vasárnapi programját részesítik előny­ben, 11-én 19 órakor Brecht A szecsuáni jólélek című példázatát látják majd Nemes Nagy Ágnes fordításában. Ugyanezt a darabot játsszák vasárnap a 15 órai előadáson — Hosszú Papa biztosan hiábavalónak tartaná. — Most nem tartja hiába­valónak — mondtam. — Most tényleg nem — mondták vigyorogva. — Láttam, nem tetszik a síremlék gondolata. De nem mertek ellene szólni. Sunyin bólogattak. Aztán még vitat­koztunk: mi legyen rajt. Volt aki azt mondta, derékba tört fa, az szép. De baromság, a papa nem volt fiatal. Égy éve hiányzott a nyugdíjhoz. Keresztek meg angyalok is szóba kerültek, de az is Ifíi- lyeség volt, mert egyikünk sem tudta, milyen hiten élt. Isteneket csak akkor emlege­tett, ha káromkodott. Végül egy fölfelé csúcso­sodó kőben egyeztünk meg, márványtáblával, amire rá­írhatjuk, hogy ő Hosszú Pa­pa, a kőműves, aki mestere volt a szakmájának és fölépí­tett sok-sok házat. Legalább holtában ismerjük el, hogy nem volt kontár. A ztán kézbe vettem a dolgokat, de sokra nem mentem, mert közben a többiek meggon­dolták magukat. Följelentet­tek. »Elherdálom a pénzt, és nincs jogom holmi kőre köl­teni.« Megidéztek a rendőr­ségre. A pénz az államé lett... Hosszú Papa valamiféle boncintézetben kötött ki. Gondolom, az orvosok tanul­nak rajta... Ugye, magának vannak gyermekei? — Csak egy? Se­baj, az is elég. Lesz, aki el­temeti. Oltári szerencséje van... De azért írja meg ezt a történetet. Legalább koszorú helyett. Bartha Szabó József Színes, szinkronizált szovjet film kockái peregnek a ka­posvári Vörös Csillag Film­színházban, a címe: Sebzett madarak. Nyikolaj Gubenko alkotása a háborúval foglal­kozik, lélektani oldalról köze­lítve meg az akkori esemé­nyeket. A mű az 1977-es cannes-i fesztiválon jó kriti­kákat kapott. A Vörös Csil­lag moziban 15 és 17 órai kezdettel vetítik. Az esti, 19 órakor kezdődő előadáson a Filmbarátok Körének műso­rában már szerepelt Ingmar Bergman-film, a Suttogások és sikolyok »megy«, nem ki­sebb sztárokkal, mint Ingrid Thulin, Harriet Andersson, Liv Ulman. A rendező így beszélt erről az alkotásáról: »Egyszer szeretnék filmet csi­nálni egy szentről, aki azon­ban teljesen mindennapi em­ber lesz. Sem a környezete, sem ő maga nem fogja tudni azt, hogy ő szent. De mégis az.« Ez a »szent« haldoklik. Nővérei — félresikerült éle­tűek — asszisztálnak haláltu­sájához. Érezhetően csehovi a fogantatás — A három nővér —, Bergman azonban termé­szetesen sajátos, öntörvényű filmet produkált. A gyerekek­nek ebben a moziban vasár­nap délelőtt az Aladdin, és a csodalámpa című rajzfilmet vetítik. A Szabad ifjúság Filmszínház a Két balláb az ezredben című színes angol alkotást ajánlja mindkét hét­végi napra.. Kissé mostoha lett a rádió, mióta a televízió elterjedt. Pedig szombaton 18 óra 45 perckor Miroslav Krleza hangjátékát, a Részeg novem­beréj, 1918-at ajánlják, Ács Károly fordításában. Rendezte Kőváry Katalin. Gábor Mik­lóst, Lukács Sándort, Inke Lászlót hallhatjuk benne a Kossuth-adón. A Szerb-Hor- vát-Szlovén Karadj ordj évi c Királyság megalakulása idő­pontjában játszódik, akkor, amikor a Horthy-Magyaror- szág területet vesztett. Tallóz­tunk a rádió vasárnapi mű­sorában is. A Puskin-regény- ből készült A kapitány lánya című rádiójátékra hívjuk fel a figyelmet. 18 óra 50 perckor kezdődik a Kossuth-adón. A XVIII. század második felé­ben játszódó mű főként a diákoknak ad majd élményt, akik most- tanulnak erről a műről, s Puskinról. Bessenyei Ferenc, Venczel Vera, Bihari József, Tahi Tóth László és Kovács Károly neve olvas­ható a szereposztásban. Jó hír a zene barátainak: közvetlenül a puskini mű el­ső részének elhangzása után — második rész a jövő va­sárnap! — kezdődik Mozart háromfelvonásos operájának, a Szöktetés a szerájból című­nek a rádiófelvétele Erdélyi Miklós vezényletével. Ebben a már elhunyt nagy éneke­sek közül újra hallható lesz Kishegyi Árpád és Székely Mihály. Pillantsunk a megyehatáron túlra ! Dombóvárról kaptuk a meghívót Szemenÿey Ferenc festőművész kiállítására, mely 11-én 15 órakor nyílik a vá­rosi művelődési központban. (Bezerédi utca 21.) A kiállí­tást Csáky László nyitja meg. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom