Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
Tizentûli riporterek Újszerű kezdeményezés eredményeként riporterszakkör alakult e héten a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A legjobban fogalmazó pajtások kéthetenként »mérik össze tolláikat«, azaz versenyeznek ötletességben, talpraesettségben. Annyi már az első foglalkozáson is kiderült, hogy ha a helyesírás ' még nem is, a borsos diákhumor már erősségük .,. A tfzentúli riporterek megismerkednek az újságírói műfajokkal és a lapkészítés néhány kulisszatitkával is. Nyomon követik majd, hogyan válik a kéziratlapokból újság. Ügy tervezik, hogy az évi munka hasznát egy, az iskolájuk életét bemutató újság kiadásával bizonyítják majd .. Senki ne gondolja persze, hogy közülük akárcsak egy is újságírónak készül. Egy, ilyen döntés amúgy sem volna még egészen megalapozott a hatodik vagy hetedik osztályban. Egyszerűen csak érdekli őket az újság, és kedvet éreznek hozzá, hogy írjanak önmagukról — önmaguknak. Iroda- lomtanárnőjük szerint a szakkör már akkor is eredményes lesz, ha értőbb újságolvasókká válnak, no meg, ha az írásgyakorlatok némiképp kamatoznak a fogalmazás tantárgy jegyeiben ... Sok sikert, tízentúli kollégák! E helyen is szívesen látjuk legsikerültebb írásaitokat! GYERMEKEKNEK Mi lehet a titkuk? Valami titkuk van ezeknek a gyerekeknek. Jól tanulnak, kitűnő úttörőmunkát végeznek, emellett jut idejük 3—4 léié szakkör munkájába bekapcsolódni. eljárnak rendszeresen sportolni. Hogyan csinálják? Nézzük csak meg, hogyan tanulnak. Zsuzsi: Az írásbelit aznap azonnal-megírom. Akkor még emlékszem a magyarázatra, sokkal könnyebb. A tanulást hagyom a következő óra előtti napra. — Tanultok-e reggel vagy tízpercben? Gabi: A tanítás kezdete előtt és minden tízpercben elolvasom még egyszer a következő óra anyagát. Hacsak valami jó játék nincs ... Gyuri: Csak nehezebb dolgozatok előtt tanulok a szünetben. — Izgultok-e feleléskor? Bandi: Nekem van lámpalázam. Mikor kimegyek felel- | ni, azt mondogatom magam-1 ban: én ezt a leckét megta-j nultam, nekem tudnom kell. Gabi: Megpróbálok nem gondolni rá, hogy osztályzat-1 ra megy. ügy veszem, mint- j ha csak beszélgetés lenne. ! — Mikor kezditek otthon a j tanulást? Bandi: Ebéd után pihenek, ! újságot olvasok. Négy óra fe-1 lé kezdek nek.i Gabi: Három órakor ülök le a könyv mellé. Mindig napvilágnál tanulok. Lámpafénynél elálmosodom. Mire fájt a foga a cicának? A nyitott ablakon át besettenkedett hívatlan cirmost a házigazda Éppen most tessékeli ki a konyhából, ahol az éppen valami finom illatot szimatolt Kössétek össze a számokat szép sorban, az elsőtől az utolsóig egy-egy vonallal. s megtudjátok, mire fáj a cica foga. (A helyes választ megtaláljátok a 14. oldalon.) Zsuzsi: Este nem jó tanulni, akkor kevésbé eredményes. — Meséljétek el, hogyan tanultok! Bandi: A nehezebb tantárgyakkal kezdem. Egyszer szünetet tartok, mikor hazaérkeznek a szüleim. Velük beszélgetek egy kicsit. Gyuri: Én megpróbáltam bekapcsolni a magnót, de úgy nem . lehet összpontosítani a figyelmet. Legföljebb a rajznál. Zsuzsi: Az órán nagyon kell figyelni. Én már ott megértem, otthon egyszer-két- szer elolvasom az anyagot, és meggyőződöm róla, hogy tu- dom-e. Bandi: A szöveges részt elolvasom kétszer, aztán megpróbálom hangosan elmonda ni. Ha nem megy, újra meg újra elolvasom, amíg nem sikerül. Zsuzsi: A képletet érteni kell, bemagolni reménytelen. Ha két anyag egyesül, tudni kell, mi lesz belőle. Gabi: Ügy ellenőrzőm, hogy tudom-e a képleteket, hogy előveszek egy tiszta papírt, és sorjában leírom őket fejből. — Mit gondoltok, sokan miért tanulnak gyengén? Zsuzsi: Van aki magol, nem értelemszerűen tanul. Ha nem szóról szóra kérdezik az anyagot, beijed, és mindent elfelejt. Gyuri: Nemegyszer a tanár olyat kérdez, amit az órán elmondott, de ők nem figyeltek Zalán Tibor Vadludak Megbántotta titkon valaki a fákat. Ágaikon minden levél hirtelen elsápadt. Esőt hoz az este ezüst csengők csengnek, valahol a felhők mögött csillagok merengnek. Alkonyégen vadlúd- csapat V-betűje: szomorúan tűnik át a kéklő messzeségbe. rá. A tankönyvben pedig nincs benne. Gabi: Sok gyerek nem kezd el idejében tanulni. Mondjuk uszodában tölti a délutánt. Miié leülne a könyvhöz, fáradt, nincs kedve tanulni. Bandi: Én azt látom, hogy kevesen győződnek meg róla. tudják-e már az anyagot. Idő előtt abbahagyják a tanulást. Hát mindössze ennyiből áll a titkuk! En tudom, tanító néni! Nadszálat utánzó pocgéin Amikor gémféléink legkisebb fajával, az alig gerle nagyságú pocgémmel először találkoztam, általános iskolás korú kisfiú lehettem. Folyóparti nádas-füzesben bújkál- tam madarak után, vizesen, sárosán, s hirtelen az egyik bokor alacsony ágán gallyacskákból készült fészket pillantottam meg. A fészekben négy- furcsa, fején még sárgás pilléket Viselő, hosszú csörü és jókora lábú fióka állt. Alighogy észrevették, máris négyfelé igyekeztek a nádszálakba és iűzbokrok ágaiba kapaszkodva. Amikor pedig egyikükhöz túlságosan közel találtam menni, a gémfióka, mely éppen egy vastag nádszálon kapaszkodott felfelé, lassan megmerevedett: nyakát és csőrét függőlegesen felfelé nyújtotta és úgy maradt, mozdulatlanul. Utánozta a nádszálakat! Csodálkozva néztem. Barnán csíkozott begyével és mellével beleolvadt a környezetbe, ha nem tudtam volna, hogy ott áll, talán nem is vettem volna észre. A pocgém vagy más nevén törpe gém, hazánk minden nádasában, vizparti területén előfordul. (Elterjedése Közép- Európában gyakorlatilag a nádirigóéval egyezik, amely szintén ott karicsol a legkisebb kubikgödör nádfoltjában is.) Egyéb gémféléinkkel ellentétben általában nem társasán fészkel, bár néha előfordul, hogy több pár is költ egymás közelében. A pocgém igazi életeleme a nádas sűrűje, a szabadban csak ritkán és rövid távolságokra repül'. Ha hirtelen kikerül megszokott életteréből, néha egészen tanácstalanná válik. Legutóbb az egyik gyűrűzőtáborban, ahol jó néhány, már repülő fiatal pocgém is a hálónkba került egyiküket gyürűzés után a nádastól távolabb eső réten engedtük szabadon. A kis gém láthatóan nem tudta, mit is csináljon a számára teljesen szokatlan környezetben. Határozottan zavarban volt. I Lassú léptekkel ide-oda sétált a fűben, de felrepülni nem mert. Amikor egy ágacskát tartottam eléje, boldogan és látható megkönnyebbüléssel mászott fel rá, és nyakát magasra nyújtva merev, megtévesztő pózával kísérletezett. Végül is, megsajnáltuk, és valaki visszavitte a nádas közelébe, ahol aztán nyomban elrepült. A pocgém különböző vízi ..... , rovarokkal, apró szeméthalakfeszekből, j kai táplálkozik, de elcsípi a vigyázatlan békát is, sőt alkalmilag apró madárfiókákat is kiemel a nádszálak között épült fészkekből. Zsákmányára a víz felett ülve leselkedik, mozdulatlanul vár az alkalmas pillanatra, amikor prédáját villámgyors csörvá- gással keríti meg. Társaihoz hasonlóan vonuló madár, mely hozzánk áprilisban érkezik, ősszel pedig szeptember táján vonul el. Egyes példányok még októberben is mutatkoznak. Téli szállása Kelet- és Dél-Afri- kában van. Elvétve Dél-Eux'ó- pában és a Szahara oázisaiban Is áttelel egy-egy péld- dány. Ilyenkor ősszel viszonylag gyakran találkozhatunk vonuló példányokkal, akár a Balaton mellett, akár a Duna, Tisza vagy kisebb vizek partjainál, amint alacsonyan repülve, egyik nádfoltból a másikba váltanak át. A pocgém hazánkban védett madár, pusztítása, a fészkelő párok háborgatása minden időben tilos. Sch. E. Keresd a részletekéi! ~ • -SCSp Két teljesen különböző kép látható rajzunkon. Az egyiken egy részlet a baromfiudvarból, a másik egy tengerparti csendéletet ábrázol. Ha azonban hosszabb ideig figyelitek az első ábrát, rájöttök, hogy annak bizonyos részletei megtalálhatók a második képen is. Melyek ezek? (A helyes válasz a 14. oldalon.) C h k orgy ár a i n k Messze földön, távol erdőtöl-mezótől, kőházak rengetegében élt az a magányos asz- szony, kinek egyetlen leánya nagy beteg volt. A derék orvosok mindent megpróbáltak, mégsem segíthettek rajta. — A bajt szomorúságnak hívják, és a tiszta örömöt, amely meggyógyítaná, nem lehet receptre felírni — csak ezt mondogatták. Aztán el is maradoztak a doktorok. Az anya sokat kesergett, míg egyszer egy éjjel különös \álmot látott. Madárka röppent eléje és ezt csipogta: — Ha azt akarod, jő asz- szony, hogy meggyógyuljon a leányod, indulj el a hajnali napfénnyel. Kopogtass be annak az öreg, szakállas embernek az ajtaján, aki az utca végén lakik, az aprócska házban. Aztán a madár elröppent, s vele az álom. Az asszony szépséges hajnalra ébredt, amely még a kőházak közé is reménységet hoz. Csendesen öltözött, nehogy felébresz- sze leányát, és elindult. Az öregember házába illedelmesen bekopogtatott, mire az ajtó kinyílt. A konyhában, amelyet műhelynek is nevezhetnénk, egy fehér szakállas öregember vidáman fúrt-fara- gott, s nem is csodálkozott a hajnali vendégen. A madárfa titka — Jó reggelt — válaszolt az asszony köszöntésére, akit szívélyesen fogadott és mindjárt hellyel kínált. — Egy madárka jelent meg álmodban, ugye, jó asszony? — kérdezte az öreg, mielőtt az szólhatott volna. — Igen, így volt. Tán még azt is tudod, hogy beteg a leányom? — csodálkozott az asszony. — Azt is tudom — válaszolt a jóságos öregember, majd így folytatta: — Ami igaz, én nem vagyok orvos, mégis tudok orvosságot a szomorúságra. A becsületes mesterségem a hegedűkészítés, és éppen most készültem el azzal a bűvös hegedűvel, amelynek különleges fáját madárfának nevezik az erdőben. Hogy miért? Azt is elárulom, hiszen így értheted meg a titkát. Hát jól figyelj szavaimra ! — öreg erdő mélyén élt az a fa, amely már nagyon elfáradt, képtelen volt leveleit kibontani. Az idő eljárt felette. Hogy vigasztalják, annyi, de annyi madárka szállt ágaira, mintha azok lettek volna a levelei. ^Szebbnél szebb dalokat énekeltek neki. A dallamok átjárták az öreg fa egész testét, le egészen a legapróbb gyökeréig. Egy alkalommal azonban a fa egyik ága annyira elgyöngült, hogy nagyot reccsenve letört. Éppen akkor, amikor a legtöbb dalos madár üldögélt rajta. Ettől szegények annyira megijedtek, hogy többet nem is mertek az ágakra telepedni. Most már igazán nagyon magányos lett a fa. Nem csoda, hogy az arra járó szellő megsajnálta, simogatni kezdte. És csodák csodájára, ettől a fa dalolni kezdett. Éppen akkor jártam abban a távoli erdőben, hogy megkeressem azt a fát, amelyből a világ legkülönlegesebb hegedűjét elkészíthetném, A szegény asszony csak hallgatta a történetet, s úgy érezte, mintha az álma folytatódna. Pedig eleven valóság volt, hiszen máris kezébe adta az öreg a bűvös hegedűt, amelyet abból a dalos madárfából faragott. — Hogyan fogadhatom el ezt a drága jószágot? Miből fizetném? özvegy vagyok, régóta. Nincs nekem már egyéb kincsem, csak a leányom — kesergett az asszony. — Vidd csak! Nem jár érte fizetség — válaszolt az öreg, majd így folytatta: — Jó szívvel adom. Hiszen, ha a kis beteg meghallja a hegedűszót, tudom, meggyógyul. Hogy jót tehettem, számomra mindennél többet ér. Sok hegedűt készítettem világéletemben. Kaptam értük annyi pénzt, amely bőven elegendő, még ha száz esztendeig élek is. Az asszony nem győzte köszönni a csodálatos hegedűt. Aztán futott, futott vele haza. A szobába lépett, mire felébredt a leánya. Riadtan nézett körül, csak akkor mosolyodon el, amikor megpillantotta a hegedűt. — Ez'lesz a te orvosságod, kislányom — szólt hozzá szelíden. Azzal a fezébe adla. A leány szeretettel cirógatta a hangszert, mire az, mint varázsszóra, megszólalt. Húrjairól az erdő madarai daloltak olyan szépen, hogy a kis beteg szívéből egyszeriben elszökött a kínzó szomorúság. Csordultig telt vidámsággal. Jutott abból mindenkinek, akivel azután találkozott. Ezentúl édesanyjával együtt jókedvűen végezték munkát jukat. Szépséges szőnyegeket készítettek. Beszőttck az erdőt, mezőt, még a madárfát is, telis-tele madarakkal. Vízszintes: 1. Lassú mozgást 5. Egyik szülő. 8. A közelebbit. 9. Ének. 11. Mutatószó. 12. Az első hazai cukorgyár megalapítója. 15. Vércsatornák. 16. Atkukkant. 18. Fegyveres testülethez tartozik. 20. Megfejtendő. 21. Inda hangtalanul. 22. A folyó igy születik. 24. Félig öcsi. 26. Az argon Vegyjele. 28. Lassú állat. 31. Macska. 34. Megfejtendő. 36. Híres erdő Somogybán. 37. Takács Anna. Függőleges: 1. Megfejtendő. 2. Az ételek egymásutánja. 3. Ádám becézve. 4. Pedagógusra. 6. Péksütemény. 7. Névelő. 8. Történelmi városunk. 10. Lokomotív GT. 13. Tokod hangtalanul. 14. Megválik tőle. 17. Azonps mássalhangzók. 19. Dőre egynemű betűi. 23. Megfejtendő. 24 Fiútestvér. 25. Szántatlan föld. 27. Ilona becézve. 29. Névmás visszafelé. 30. Idős bácsika. 32. A kör része. 33. Menyasz- szonv. 35. Félig oszt. K. J. Beküldési .határidő: 1978. november 13., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1978. november 15-én, szerdán, az Otthon és család című összeállításunkban közöljük.
