Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Jog és propaganda

A Jog — a maga bonyolult, gyakran kiismerhetetlen szabályaival — igencsak misztikus valami. Legalábbis a kívülállónak, a laikusnak. Aligha irigyelhető az az állampolgár, ak1 ügyei intézésénél rákényszerül a különféle átfogó és részletszabályok megkeresésére Hogy valamennyien tisztában legyünk legalább alapvető jogainkkal, kötelességeinkkel,

ezért néhány esztendeje határozat született a jog propagálásáért, népszerűsítéséért.

Hogy tudjuk mit tehetünk, mit kell tennünk.

Természetesen nem azzal a gondolattal, hogy ettől kezdve minden magyar állampolgár tudós jogásszá válik. Olyan szakemberré, akinek nincs szüksége segítségre ügyei intézésekor: a vételnél, az eladásnál pered vitelénél vagy jogvitáinál. A jog népszerűsítését ellenző tábor igencsak szélsőséges véleménye mindmáig az, hogy szükségtelen a propaganda. A különféle jogi kérdések eldöntésére a jogászok hivatottak (ez a kötelességük), s különben is, ha betegek vagyunk, nem a szakkönyveket bújjuk, hanem orvoshoz fordulunk.

Szükség van rá, hogy a laikus tudjon a legalapvetőbb jogi normákról, azonban nem egyszerű rálelni a népszerűsítés leghatásosabb módszerére. Vegyük például az ismeretterjesztő előadásokat. A szónok beszéljen akár a leg- ékesszólóbban az öröklés szabályairól, a választások megkövetelte kötelességekről, vagy éppen az adásvétel módjáról szavai feltehetően csak azokban ragadnak meg, akik az adott időpontban végrendelkeznek, vesznek, esetleg eladnak. Más szóval : érdekeltek a témában. Van kérdésük hozzáfűznivalójuk az előadó szavaihoz.

Persze badarság lenne azt gondolni, hogy az ismertetés az egyetlen formája a jog népszerűsítésének. Mindenképpen ide sorolhatók a különféle intézmények szervezte jogi tanácsadások is. Meri kétségtelen, hogy a kérdésre válaszoló jogász konkrét, gyakran sürgető eseteket old meg, ám szavaiból a segítségre vágyó a jog egészéről vagy inkább az adott részterületéről szintén képet kaphat. Kell-e mondanom, hogy itt is menynyire lényeges az érdekeltség megléte? A sürgősség vezeti ugyanis az ügyfelet az említett jogi tanácsadókhoz.

Más dolog a törvények, a rendeletek megszövegezése. A szabályok nyelve tehát. Tételezzük fel, hogy a hazánkban születő jogszabályok logikusan megszerkesztett alkotások. Olyan tételeket tartalmaznak, amelyek egymásra épülnek, s valóban szabályozzák a társadalmi viszonyok adott részterületét. Nos, ezek a gondolkodó ember számára világos szabályok misztikussá válhatnak azáltal is, hogy szerkesztőik mit sem törődnek a szövegezéssel. A hatalmas, több soron átkígyóz,, körmondatokat a kívülálló nehezen érti meg, vagy egyáltalán nem igazodik ki rajta A lényeg : nem lesz attól »szabályabb« egy szabály hogy nyelve kifejezetten szakmai, a szükséges hétköznapi helyett. Mert az életünket rendszerbe foglaló normák ismerete mindannyiunknak fontos.

Félreértés ne essék, korántsem a felvilágosítás ellen beszélek. Inkább mellette. Hangsúlyozva, hogy — mint mindenhol — a megfelelő módszer nélkülözhetetlen. Meg kell lelni a helyes arányt a szükséges és a szükségtelen között. Mert az alapvető dolgokkal illik tisztában lennie mindenkinek, aki szerepel a közéletben: intézi ügyeit, kérvényez vagy fellebbez. És ehhez szükséges a propaganda.

E

gy tanácsadást tartó jogász mondta: — A helyes módszer híján a jelenlegi állapot megmerő vedhet. Vagyis: a kérdező, a segítségért jövő állampolgárok majd mindegyike úgy hiszi, tudja annyira az ügyére vonatkozó szabályokat, mint a kérdezett. Mert elolvasott néhány közlönyt, hallott valamit a »-szomszédtól«. A jog korántsem olyan misztikus, mint hisszük. De annál komolyabb valami, hogy a lényegét »pletykaszinten« el lehessen sajátítani.

M. P.

Új gépeken készül a nagyatádi cérna

Megnyílt a somogyi műszaki és közgazdasági hónap

A népgazdaság fejlesztésének időszerű kérdései

Tegnap megnyílt a somogyi műszaki és közgazdasági hónap rendezvényeinek sora Kaposváron. Megtelt a megyei pártbizottság székhazának nagyterme. A rendezvények sorát Sugár Imre, az MTESZ Somogy megyei szervereiének elnöke, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Ott volt Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Horváth László, a városi tanács elnökhelyettese és Banka Margit, a megyei KISZ-bizott&ág titkára.

A megnyitó előadást dr. Szikszói Béla, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese tartotta a népgazdaság fejlesztésének aktuális kérdéseiről. A kérdés időszerűségét bizonyítja, hogy a tervidőszak felénél tartunk. Sikerült-e leküzdeni azokat a kedvezőtlen jelenségeket, amelyek néhány éve a világgazdasági válság nyomán nálunk is jelentkeztek, illetve lovább fejlődtek-e a tervidőszak kezdetén meglevő kedvező tendenciák? Az azóta eltelt idő bébizoutyítatta, hogy népgazdaságunk rugalmasan képes alkalmazkodni a változásokhoz, jó a lakosság ellátása, és nőtt az életszínvonal. A mindezeket döntően befolyásoló gazdasági munkát azonban hátráltatja, hogy számunkra előnytelenül módosultak a külgazdasági feltételek és a gazdálkodás egyes belső tényeződ is. A világpiaci ; rak kedvezőtlen átrendező- ' ése miatt a tervidőszak ele- : ín már tartósan számolni ’ ellett az egyensúly megbomlásával. Ezért az egyik legfontosabb célkitűzés ennek a helyreállítása volt. A megvalósítást akadályozta, hogy a tőkés országok elhúzódó válsága gátat vetett a magyar export nagyobb kiterjesztésének.

A belső tényezők közül a' '-'gszámottevőbb, hogy csákóm teljesen kimerültek a

íbad munkaerő-tartalékok, tervezőknek, a gazdasági t '.akembereknek már számolniuk kellett azzal, hogy az új és újabb munkáskezek bevonása a termelésbe többé nem a növekedést tápláló tényező. A műszaki fejlődéssel nőtt a vállalatoknál az eßzközigényesség, és nagyobb figyelmet kellett — országos szinten — szentelni az alap- anyag-kitermelő ágazatok

fejlesztésére.

Az ötéves tervi célkitűzések között fontos helyen szerepelt: 1980-ig megtartani a növekedés dinamizmusát, és a fejlődés minőségi tényezőire kell helyezni a hangsúlyt Vagyis a gazdaság fejlődése, az exportmunka fokozódása járjon együtt egy széles körű szerkezeti változással. A korszerű követelményeknek jobban megfelelő, egészséges népgazdasági szerkezet a későbbiekben tartós alapja lehet az exportképesebb termelésnek és az életszínvonal további emelésének. Ne az importkorlátozás, hanem az exportkiterjesztés legyen a szerkezeti átalakulás fő eszköze !

Közeledvén 1970-hez, indokolt a kérdés; hol tartunk e célkitűzések megvalósításában? E célok általában teljesülnek, főleg a hatékonyság tartalékainak kihasználásában értek el sikereket a vállalatok. De az is igaz, hogy a szerkezeti átalakulás a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb volt. A gyárakban, üzemekben, a munkagépek mellett dolgozók munkaideje hasznosabb, tartalmasabb, tevékenységük eredményesebb, mint eddig volt. A gépek, berendezések kihasználása

azonban nem javult eléggé. Sőt a kettő együttes eredménye a vártnál kedvezőtlenebb. A vállalatok és a szövetkezetek nem mindig elő- relátóak, a drága, devizáért beszerzett gépek, anyagok gazdaságos, tervszerű és hatékony föl- és kihasználásában. Egyes vállalatoknál az ilyen anyagok kezelését már- már a pocsékolás jellemzi.

A jelenlegi gazdasági-pénzügyi szabályozórendszer sem egyértelmű. Megköti a vállalatok kezdeményezőkészségét, tompítja az árak és a költségek iránti érzékenységüket, s ugyanakkor számtalan kibúvót is hagy nekik. A jövőben következetesebbé, a népgazdasági érdekeknek jobban megfelelővé kell tenni — egyértelműbb, módosított szabályzókkal — a vállalati magatartást.

A következő években — népgazdaságunk 1977—78-as helyzetét figyelembe véve — még nagyobb ügyeimet kell szentelni az egyensúly helyreállítására. Ki kell munkálni az értelmesen szigorú anyagfelhasználás rendszerét. Dinamikus termelésnövelésre csak ott legyein mód, ahol az korszerű szerkezetváltozással is megalapozható.

Az előadás után Sugár Imre a Szocialista kultúráért kitüntetést adta át Tóth Istvánnak az MTESZ-ben végzett munkája elismeréséül.

Cs. T.

Cémagyárat avattak tegnap délután Nagyatádon. A pasztellszínűre festett üzemcsarnokokban vadonatúj cér- názókat állítottak föl. Korszerűek a festőüzem berendezései is és vegykonyhájában több mint 3 ezer színárnyalatot tudnak kikeverni. A most fölépült 2500 négyzet- méter alapterületű új kiszerelőüzemben a szivárvány minden színében a világ harminc országának megrendelésére csomagolják a hímző- és a varrócérnát Itt készül a szinte állandóan hiánycikknek számító ombré-fonal; az amelyiknek a sötéttől fokozatosan halad a világos felé a színe és a közismert gyöngy- fonal, a perié.

Ebben az évben 1400 tonna késztermék hagyja el a gyárat. Ez eddig az üzem teljesítőképességének felső határát jelentette; a most befejezett gépi rekonstrukció eredményeképpen azonban. jövőre már 1600 torma készáru kerül ki az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepéről. A fiatal város legöregebb — 1911-ben épült — üzeme ugyanis jogi státuszát tekintve telep. A rekonstrukció egyik eredménye az is, hogy a régi szürke falak között igazi gyár alakult ki. Mert az elmúlt másfél év alatt — Krauth Pálné a Pamutfonó-ipari Vállalat vezérigazgatója fogalmazott így tegnap délután Nagyatádon — »varázslat« történt : az üzemcsarnokokban alacsonyabb lett a zajszint. magasabb az orsók fordulata, szebb, simább az innen kikerülő cérna. Ez a »varázslat« több száz ember megfeszített és összehangolt munkájának az eredménye.

A nagyatádi cémagyár rekonstrukciója 150 milliárd forintba került: annyiba,

amennyit eredetileg terveztek. A beruházás az előírt határidőnél korábban valósult meg, s ebben mindenkinek része van, aki itt dolgozott.

Az új csarnokot a Somogy megyei Tanácsi Tervezővállalat mérnökeinek elképzelése alapján a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai építették. E munka értéke 40 millió forint: a tervek átadásától az építkezés befejezéséig azonban alig több mint egy év tellett el. Az új kiszerelő elkészítése volt a feltétele annak, hogy költöztetni lehessen a gépeket kidobni és újakkal helyettesíteni a matuzsálemi korú eérnázókat. Akadt közöttük olyan is, amelyiknek a gyártási éve 1913 volt.

Az új Volkman-gépek között avatta föl tegnap délután dr, Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes a rekonstrukcióval megfiatalított, öreg gyárat. Részt vett az ünnepségen dr. Bíró György né, a Textilipari Dolgozók Szákszervezetének főtitkára. Kovács László, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Hamvas János, a nagyatádi városi pártbizottság első titkára és Vítz Ferencné, a nagyatádi tanács elnöke. Ott voltak az avatáson a Pamut- fono-ipari Vállalat többi gyárának képviselői és az építők.

Krauth Pálné vezérigazgató köszöntőjében elmondta :

— Voltak nehéz pillanatok, amikor betont kellett törni, és gépeket áthelyezni. A

munkát végző emberek áldozatvállalásának köszönhető, hogy az áttelepített gépek egy órával később már ismét dolgoztak. Helyükre pedig új technikát hoztunk a világból, azért, hogy velük a világszínvonalon tudunk dolgozni.

Az avatóünnepség néhány percére leálltak a gépek is áz üzemcsarnokban. A munkásnak a gépek között hallgatták dr. Szabó Imre miniszterhelyettest.

— A magyar gazdaság nehezebb körülmények között dolgozik — mondta. — Megnőtt a nyersanyagok — közöttük a pamut — ára. Ma körülbelül 20 százalékkal több készterméket kell adni ugyanannyi pamutért, mint öt évvel ezelőtt. Ezt a húsz százalékkal magasabb árat nekünk jobb munkával, értékesebb termékekkel lehet csak gazdaságosan megfizetni.' Az itt dolgozó emberek munkájának színvonalát bizonyítja, hogy addig, amíg a piac

Energia és lelkiismeret

SAntháné Takács Piroska a Somogy megyei Sütőipari Vállalat egyetlen technológusnője. Feladata a gyártási technológiák kidolgozása, a normák felülvizsgálása, az úgynevezett mellékprofil: a tarhonya-, a piskótalap-, a sós teasütemény-, a kókuszcsók-. ! a babapiskóta- és a morzsa- I gyártás kézben tartása. Égy j héten átlagosan háromszor 1 megy vidékre, hiszen a vállalat huszonhat üzemében mindig jócskán akad tennivaló. Volt úgy, hogy huzamos ideig hajnali ötkor indult, és este tízre ért haza. Zimányi születésű, ma is ott él. Ha a munkája úgy kívánja, fizetőven- déglátó-szobában lakik akár j egv hétig is, amíg a helybeli j sütőüzemben zökkenő nélkül tudják gyártani az új terméket, vagy amíg vissza nem tér szabadságáról az üzemvezető, j Felelősségteljes beosztása mellett ő a vállalat szabvány- ügyi megbízottja. Budapesten végezte el a féléves szabványjogi tanfolyamok A döntőbizottsági bíráskodást is megtanulta; két éve a vállalati döntőbizottságban elnökhelyettes. Januárban egy hónapra

Szegedre utazik, az élelmiszer- higiénikusi tanfolyamot akarja elvégezni. Emellett a KISZ- hizottság vezetőségi tagja.

— Hogy lehet ezt bírni?

— Tenni akarással.

Amikor elvégezte az általános iskolát, Kaposvárra jelentkezett az élelmiszeripari szakközépiskola cukoripari szakára. Aztán Budapestre került a Kertészeti Egyetem tartósító karának konzervsza- kára.

— A fővárosban töltött évek mély benyomást tettek rám. bár mint falusi kislánynak elég sok gyötrődést is hozott a kezdeti időszak. Tizenné gyen laktunk egy szobában, de az utolsó évre már felépült a korszerű kollégium.

Amikor megszerezte az üzemmérnöki diplomát, rövid ideig a Szigetvári Konzetv- gyárban dolgozott, de húzia a szíve Somogyba. Harmadik hónapja dolgozott a sütőipari vállalat laboratóriumában, amikor »-bedobták a mély vízbe«.

— Művezető lettem az új kenyérgyárban. Voltam vagy huszonhárom éves, és olyan pékek tartoztak a kezem alá,

akik évtizedeket töltöttek el a szakmában. Az volt ám a kemény időszak ... Amikor azt kellett mondanom, hogy szerintem ez igy vagy úgy jobb lenne... Hamar rájöttem: célravezetőbb, ha az öreg szakmunkások véleményét meghallgatva, javasolom a magam módszerét, mintha a művezetői jogomnál fogva utasítom őket. Ha az üzemben járok, mindig visszahívnak. Pedig még ma is emlegetik, hogy szigorúbban számon kértem az alapos géptaikarítást, mint a férfi művezetők.

Piroska egy évig volt három műszakban művezető. 60—65 ember tartozott hozzá. Két és fél éve helyezték a termelési osztályra technológusnak. Két férfikollégája mellett ismét bizonyítania kellett. Ügy érzi: befogadták.

— Elvégzem a munkámat olyan szinten, ahogy tőlem telik.

A döntőbíráskodást is igyekszik a legjobb tudása, a lelkiismerete szerint gyakorolni. Beszélgetésünk végeztével egy újabb tárgyalásra sietett.

a i.

telítettsége miatt nehéz eladni a textilt külföldön, a cérna keresett cikk a világpiacon. Látni kell azonban azt is, hogy ezeket a piaci pozíciókat csak akkor tudja megtartani a gyár, ha kiváló, minőségben még kisebb önköltséggel állítja elő termékeit.

A délutáni munkásgyűlésen azokat^ köszöntötték, akik a legtöbbet tették a rekonstrukció sikeréért. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyújtották át Kärtsch Jánosnak., az Újpesti Cérnagyár főmérnökének és Rigó Lásziónénak. a beruházási főosztály vezetőjének. Gál István, a nagyatádi telep hegesztőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. A Minisztertanács által alapított Kiváló Munkáért. kitüntetést kapta Bosnyák Péter tmk-cso- portvezető. Czoller Lajos lakatos. Dombói János. a TANÉP főmérnöke. Franc Lajosné beíró, Gibizer Lajos villanyszerelő, Gregor István, i nagyatádi telep vezetője, Lovkó Imre műszaki vezető, Horváth István főmechanikus, Jakab János, a TANÉP brigádvezetője, Lakosa Ferencné meós. Németh István lakatos, Pintér Józsefné csoportvezető, Szalai János fonalfestő és Vámos Mihály lakatos.