Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
Mb együttműködésre van szükség a megye építűipari szervezetei között Dr. Ábrahám Kálmán miniszter látogatása Somogybán As Adriára készüllek Az ismeretszerzés nem ért véget Somogybán tárgyalt tegnap dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Délelőtt Kaposváron a megyei pártbizottság székházában Varga Péterrel, a megyei pártbizottság első titkárával és Böhm József megyei tanácselnökkel az építésügyi ágazat helyzetét értékelték. Foglalkoztak a megye építőipari kapacitásával, az építőanyag-iparral. Területfejlesztési, városrendezési, valamint építéshatósági kérdéseket vitattak meg. Délután a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kar oosvári központi telepén a vállalat fejlesztési elképzeléseiről hallgatott meg tájékoztatót dr. Ábrahám Kálmán. Ezt követően látogatást tett a poligonüzemben, fölkereste a lakatosüzemet, és megnézte, hogy miként készülnek üzemi körülmények között a fürdőszoba-térelemek. Ezt követően a SÁÉV új munkásszállásának nagytermében a megyében működő építő- és építőanyag-ipari vállalatok, szövetkezetek, valamint a tervezővállalat vezetőivel és párttitkáraival találkozott. Beszámolót hallgatott pieg arról, hogy miként ítélik meg az idei év teljesítését a vállalatok, és hogyan készülnek föl A hallottak után összefoglalóját egy kérdéssel kezdte a miniszter: találkoztak-e már így, együtt a Somogybán működő építő- és építőanyag- ipari vállalatok, szövetkezetek, valamint a tervezőintézet felelős vezetői. A felelet: így együtt még soha nem ültek tárgyalóasztalhoz. — Pedig nagy szükség van az ilyen összejövetelekre — mondta dr. Ábrahám Kálmán. — Az 1979. évi terv célkitűzéseinek valóra váltása nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy az ágazathoz tartozó különböző szervezetek összehangolják tevékenységüket, együtt dolgoznak és segítik egymás munkáját. Ezt követően részletesen szólt az építési ágazatra váró feladatokról. Dr. Abrahám Kálmán lapunk munkatársának így ösz- szegezte somogyi látogatásának tapasztalatait: — A megye vezetőivel a somogyi építőipar helyzetét elemeztük és megállapítottuk, hogy az idei célkitűzések valóra váltására megvan a remény. Abban is egyetértettünk, hogy a megyében az utóbbi években jelentkezett építőipari feladatokat meg kell oldani. A megoldás módjaként a meglevő szervezetek között a feladatok pontos elhatárolását és következetes számonkérést jelöltük me2- Felhívtuk a szervezetek figyelmét arra, hogy kétirányú együttműködéssel léphetnek előre: a feladatok megoldásában egyformán érdekelteknek kell lenniük a megrendelő, a beruházó és a kivitelező szervezeteknek, s a teljesítés érdekében eggyé kell válni. A megyében 16 építőipari szervezet működik, ezeknek létét helyesnek tartjuk; de megállapítottuk azt is, hogy a jelenleginél jóval szorosabb együttműködésre van szükség, és minden szervezet csak azt a munkát vállalja el, amit el is tud végezni. E feladatok megoldása érdekében a megye és a minisztérium fölméri, hogy miként alakul a területi építési igény és a kapacitás összhangja az 1979—80-as években, s mi várható a hatodik ötéves tervben. E vizsgálat megállapításai alapján tesz- szük meg majd közösen a szükséges intézkedéseket. A siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat lesz az Adria kő- olajvezeték magyar szakaszának üzemeltetője. Erre szakembereket kellett kiképezni. A GOV-nál nem késlekedtek: tíz ember nemrég fejezte be a tanulást. Marfas Kornél mérnök: — Azt régóta tudta mindenki, hogy föl kell készülni, és rengeteg új dolgot kell megtanulni. Az Adria berendezései a legmodernebbek : Magyarországon ilyeneket nemigen találni. Amikor a vállalat kiírta a pályázatot, sokan jelentkeztünk. — Persze megtalálják a számításukat. — Nem volt mézesmadzag. Tízen elvégeztük a tanfolyamot, de még ma sem tudjuk, hogy ki mikor indulhat dolgozni. A tengeri kikötőben az átvételnél és a jugoszláv— magyar átvételi állomáson dolgoznak majd a szakemberek. Az is lehet, hogy nem megyünk mind a tízen, a keresetről sem hallottunk. Egyszerűen tudtuk, hogy szükség van a tanulásra. — Azért, gondolom, mindenkiben van valami állandó izgalom, hogy vajon mikor mehetnek. — Valóban van — mondja Várhegyi Béla biztonságtechnikai előadó. — De ez nem amolyan »húsosfazék« várás. Technológiai újdonságokkal foglalkozunk, csupán rajzokból ismerjük azokat a berendezéseket, amelyekkel majd dolgoznunk kell. Én gépész vagyok, és most egy sor, a veLengyeltótiban a naptár előtt járnak gyészekre tartozó dolgot kellett elsajátítanom. Valóban izgulok, mert nagyon érdekes munkám lehet. Szabó Lajos, a személyzeti osztály vezetője beszélt a tanfolyam megszervezéséről : — Erre a tanfolyamra pályázatot hirdettünk, s húsz jelentkező közül választottuk ki a tíz embert. Megnéztük, hogy milyen az elméleti fel- készültségük, mekkora a gyakorlatuk, s az is feltétel volt, hogy a munka során «-tárgyalóképesek-« legyenek; tehát tudjanak valamilyen nyelvet, és tudjanak önállóan dönteni fontos kérdésekben. Az üzemviteli főosztályon összeállították a tanfolyam tematikáját, mi fölkértük az előadókat, s megindulhatott a tanulás. A szakmai elméleti részben sokoldalú felkészítést kaptak az emberek, hogy ne csak egy szakterülethez értsenek, s még olyasmit is meg kellett tanulniuk, mint a kikötői szabályok, az alapvető hajózási ismeretek. Megismerkedtek a jugoszláv gazdasági élettel. Még az ottani szokásokról is szót ejtettünk, mert az ilyen dolgoktól is sok függ. Ezenkívül biztonságtechnikai, elsősegélynyújtói képesítést szereztek és intenzív német nyelvtanfolyam is volt Marjas Kornél: — Az ismeretszerzés nem ért véget. Az itthon föllelhető berendezésekkel — például az egyetlen magyarországi turbinás olajmérővel — néhány napos gyakorlati tanfolyamon ismerkedünk majd. A nyelvtudást is frissen kell tartani. Egy kicsit irigylem azt a társunkat aki horvát nem Szép termelési eredményt ért el a Budapesti Kötőipari Szövetkezet lengyeltóti üzeme. Október 28-án teljesítették az 1978. évi feladatokat, s már a jövő évi terven dolgoznak. Háromezer pulóver, bébitipegő elkészült, s a december 16-i üzemzárásig várhatóan még ötezer darab kötöttárut gyártanak. A teljes termelés így eléri a 171 ezer darabot. zetiségi területen született éa ez az anyanyelve. Persze neki is csak az ottani emberekkel lesz könnyű dolga. Az Adria hivatalos nyelve a német, a számítógép (az egész vezeték komputer vezérlésű) szintén németül »beszél«. Sok a francia berendezés, jugoszláv és amerikai szabványok szerint dolgozunk majd, és a kikötői nyelv angol. — Nincs könnyű dolguk..— Ez a legkevesebb — derül csodálkozásomon Várhegyi Béla. — A rengeteg újdonság nemcsak nekünk lesz váratlan. A jugoszlávok ugyanilyen szintről indulnak. Bizonyára lesz olyan dolog, amellyel tanulás ide, tanulás oda, mi is. ők is először találkozunk. A* lesz az igazi próbatétel. Persze, ha az ember elkezd dolgozni, belejön. Nem boszorkányság. Csak a kívülállónak látszik olyan nehéznek a jövő. A jó felkészülés biztosíték a zavartalan munkára. A tíz ember között a legalacsonyabb képzettségűnek is van érettségije, emellett legalább egy szakmája, és a hathetes bentlakásos tanfolyam után rengeteg ismerettel fölvértezve, akár ma elindulhatnának. — És ha nem lesz szükség mindannyiukra? Fölöslegesnek tartják majd ezt az erőfeszítést? — Nem! Az önképzés mindenképpen szükséges. És most módszeresen tanulva, jól ren- szerezett tudást gyűjtöttünk. Itthon is kamatoztathatjuk — válaszol Marjas Kornél, társa pedig sűrűn bólogat rá. , V . I* P. Növényvédelmi tájékoztató A babzsizsik kártételének megelőzése HERNESZ FERENC A hagyaték Most már csak azt kérném, hogy ne feledkezzenek meg rólam, mert ahogyan fogy az erőm, annál jobban elkel az • a kis segítség, amit azelőtt olyan pontosan elküldték nekem. És azt is kérem, hogy a jövőben ne az én címemre küldjék azt, amit nekem szánnak, hanem a rokongyerekére, aki egyébként itt lakik az én házamban, és Szilágyi Imrének hívják. Mert én hamar rosan elutazom a rokonokhoz, az ország másik végébe, és ki tudja, mikor engedi meg az állapotom, hogy visszajöjjek. A gyerek majd elszámol nekem mindenről...« A gyerek... A Szilágyi Imre lakásán tartott házkutatás során levelek, pénzküldeményekről szóló iratok, elküldött levelek másolatai kerültek elő. A vallomásból és a kihallgatásokból kitűnt, hogy Szilágyi Imre és szülei nemcsak tudtak özvegy Bar- tafalvy Akosné háború alatti cselekedeteiről és későbbi kapcsolatairól, amelyeket a külföldön élő egykori meg- menekítettekkel tartott, hanem éppen ez a most huszonhét éves fiatalember volt az, aki a zsarolásra rávette az egyre idősödő asszonyt — Amikor először hallottam Zsófi néni történetét még gyerek voltam, és úgy haton rám az égési, mint egy izgalmas mese — vallotta később Szilágyi Imre. — Lehet, hogy kiszínezte az eseményeket, de ettől azok még érdekesebbek lettek... Középiskolás voltam már, amikor egyszer nála nyaraltam, és éppen arról hozott értesítőt a postás Zsófi néninek, hogy csomagja érkezett Ausztráliából. Én mentem el a csomagért, aztán izgatottan bontottuk fel. Volt abban minden. Ruha, babkávé, kakó, még csokoládé meg cukor is ... — Akkor javasoltam először, hogy kérni kellene még. Ennél is többet érdemelne ő azért, amit a háború alatt tett Az sem ártana, mondtam, ha panaszkodna, hogy rosszul megy a sora, mert ugyan hogyan tudódna ki, hogy jómódban él? Messze van Ausztrália, nem jönnek azok ide, hogy ellenőrizzék; tényleg rászorul-e a segítségre ... Később, amikor katona voltam és meglátogattam Zsófi nénit, megkérdeztem tőle, támogatják-e még az ausztrál rokonok — mert ő gyakran rokonainak titulálta ezeket az ismerőseit. Mondta, hogy van, amelyikkel megszakadt a kapcsolata, de a többség havonta küldi a pénzt, a csomagot Akkor én előálltam az ötlettel; fogadjon szót végre, és követeljen tőlük több pénzt. De neki nem kell több, mondta. Nekem viszont jólesne, mondtam. Ha szót fogad nekem, és elégedetlen hangú levelekkel ostromolja az ausztrálokat, nem maradok hálátlan. Gondoljon arra az időre, mondtam Zsófi néninek, amikor már annyira öreg lesz és tehetetlen, hogy semmire se megy a pénzzel, ajándékkal. Akkor én majd eljövök hozzá, s ha családom lesz, azt is , hozom magammal, és gondját viseljük. Ebben bízhat, nyugtatgattam. Hiszen ezt kérte volna ő is tőlem, örült meg a javaslatomnak. Csak azt nem tudta, hogyan álljon elő a kérésével, hogy mi tartsuk el, ha rászorul egyszer. — És akkortól egymást követték a zaklató levelek. Egyiket-másikat meg is mutatta, mielőtt elküldte, vagy a másolatot tette elém, mert mindegyiket másolattal írta. Elégedett voltam vele. Nem állítom, hogy mindig szívesen írta ezeket a leveleket. Talán lelkiismeret-furdalást is érzett, amikor a sorsát sö- tétebb színűre festette a valóságosnál. Mert nem lett volna neki panasza akkor sem, ha továbbra sem küldenek neki többel a szokásos havi összegeknél, apróbb ajándékoknál. Csak hát most már úgy érezte, szívességet tesz nekem, amiért viszontszl- vességet kap egykor: eltartjuk, gondozzuk és ápoljuk, ha egyszer úgy hozza majd a szükség. — Szüleim tudták, hogy Zsófi nénit odakintről anyagilag támogatják. Arról azonban, hogy később én bujto- gattam követelőzésre, panaszkodásra, hogy mit ígértem neki az eltartásával kapcsolatban, fogalmuk sem volt. Boriska pedig, a feleségem, mindvégig semmiről semmit nem tudott Sajnálom szegényt. De arra gondoltam, hogy ami nekem hasznomra van, az neki sem árthat. . (Folytatjuk) A tárolt bab veszedelmes kártevője a babzsizsik. A károsított. érett babszemen több szabályos, kerek lyuk hívja fel a figyelmet a kártételre. A bogár távozása előtt hártyaszerű képződmény fedi a lyukat, erről könnyen felismerhetők a fertőzött, lárvákat tartalmazó szemek. A kártevő apró, barnás színezetű ormányos bogár, a hátoldalán levő jellegzetes szürke foltokról könnyen felismerhető. Lárvái (fehér színű, kifli alakú kukacok) csoportosan találhatók egy-egy magban. Évente több nemzedéke fejlődik, és nemcsak a babot, hanem a borsót, a bükkönyt és a szójababot is károsítja. Tömeges elszaporodásakor a lárvák a babot a felismerhetetlenségig összerágják, és étkezésre vagy vetésre alkalmatlanná teszik. Nagyüzemekben a tárolás megkezdése előtt kötelező a termény gázos fertőtlenítése. Az étkezési bab legnagyobb részét viszont a háztájiban termelik, s a termés egy részét visszatartják újabb vetéshez, esetenként akkor is, ha az zsizsikkel fertőzött. A fertőzést elsősorban azzal előzhetjük meg, ha nem tároljuk huzatnosabb ideig a babot. Akármilyen kis tételről legyen is szó, az étkezési bab tárolóhelyéül alacsony hőmérsékletű helyiséget válasszunk. A padláson tárolt és vékony rétegben szétteregetett babban megakadályozhatjuk a kártevő elszaporodását, s ha a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, a zsizsik elpusztul. A kártétel jelentősen csökkenthető a raktár vagy a padlástér rendszeres és gondos tisztításával, továbbá azzal, hogy csak fertőzésmentes babot tárolunk. A boltokban vásárolt étkezési babot előzőleg fertőtlenítették. Házikertekben, ahol a babot köztesként termesztik, a kártevő szabadföldön és ösz- szekötött vagy lábonálló kukoricaszár védelmében is áttelel, így a következő évi fertőzés egyik fontos kiinduló forrása lehet. Nagyon fontos ezért a kukoricaszárat még az ősz folyamán felhasználni, illetve a fel nem használtat elégetni. A vetőmagnak szánt babot tárolás előtt csávázni kell Hungária L 2 porozószerrel, 1 kiló vetőmaghoz 2 gramm szert adagolva. A csávázott vetőmagot étkezési, takarmányozási célra felhasználni nem szabad. A keveredés megakadályozása érdekében ezért a csávázott babvetőmagot feltűnően megcímkézve, elkülönítva kell tárolEladunk 8 nyolchónapos méncsikót. Érdeklődni: Előre Tsz, Ecseny. (94628) VARINSKY K—406—1 típusú gumikerekes kotrógépre vizsgázott nehézgépkezelőt felvessünk Költségvetési Üzem, Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 3.