Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
-O VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K I Ara: 80 fillér Somogyi Népim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 281. szám 1978. november 29., szerda Szerelés helikopterrel Kommunisták egymás között Jövőt formáló érdeklődés A Paraguayi Kommunista Párt küldöttsége Somogybán Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett a Paraguayi Kommunista Párt küldöttsége. Antonio Maidana, a párt első titkára, a delegáció vezetője fogadta Varga Péternek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának köszöntését a megyei pártszékház előtt. Vendégeink rövid látogatásuk során Somogy életévei, társadalmi fejlődésével, a mezőgazdaság eredményeivel ismerkednek. Az első nap programja politikai tájékoztatóval kezdődött. Varga Péter bevezetőjében a Somogy megyei párt- bizottság nevében köszöntötte a vendégeket és elmondta: — Tudjuk, hogy a paraguayi kommunisták nehéz körülmények között harcoltak, és harcolnak napjainkban is. Minden eredményüknek — amelyet a paraguayi népért, a haladásért vívott harcban értek el — őszintén örülünk; szolidárisak vagyunk Önökkel, és elismerésünket fejezzük ki hősies munkájukért. Ez a gondolat adott alkalmat arra, hogy a vendéglátó fölelevenítse a mi pártunk múltját, huszonöt éves illegalitásának, küzdelmének — és életüket áldozó hőseinek — emlékét. A továbbiakban részletesen bemutatta Somogy megyét; beszélt a felszabadulás történelmi-társadalmi előzményeiről, az országépítő munkáról, a nagy társadalmi átalakulásról. És mert jól ismerte a paraguayi kommunisták gondjait, tevékenységük «össztüzének- irányát, két — számukra ma legizgalmasabb — kérdésre összpontosította a figyelmet. A magyarországi tulajdonviszonyokról és szövetségi politikánkról volt szó. Köztudomású, hogy a dél- amerikai országban a párt most mindenekelőtt a parasztság sorskérdéseire keres választ. Érthető, hogy vezetői hallatlan szenvedéllyel, jövőt formáló érdeklődéssel kutatják a létező szocializmus tapasztalatait. Izgalom ült az arcukon, s úgy záporoztak a kérdések hogy a pártszékházban — és délután a termelőszövetkezetben is — alig győztek válaszolni a vendéglátók. Voltaképpen nem alakult ki eszmecsere. Kérdést kérdés követett, és a választ újabb kérdés, mert mélyen — és minden ízében, részletében — ismerni akarják viszonyainkat, harcunk kezdetét, történelmi előzményeit, módszereinket és sikereink titkát. A krónikás aligha tudná szavakkal visszaadni a találkozó izgalmát, amelyet túlzás nélkül nevezhetne politikai műhelymunkának. Ehelyett hadd bizonyítsák a kérdések hogy mi mindenben adhat segítséget egy hatalmon levő párt, egy szocialista ország építését vezető párt az illegalitásban küzdők jövöterem- tésehez. Antonio Maidana világosnak és % szemléletesnek minősítette a tájékoztatót ; megköszönte, hogy tények és gondok áradásából ismerhették meg az átmenetet a nagybirtoktól a szocialista mezőgazdaságig. De a legapróbb részletekre is kíváncsiak. Szinte elnéző mosollyal kérdezte meg elsőként: — Ha a nagybirtokok felosztása után a parasztság tulajdonába került a föld, hogyan tudták később meggyőzni a parasztokat, hogy szövetkezzenek? Bizonyára sok ideológiai, politikai kérdés merült föl e folyamatban... A válasz őszinte volt, mint mindig, hiszen nincs és nem lehet titkunk. Kétszer kezdtünk hozzá a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Az volt az alap, hogy szilárd legyen a munkásosztály hatalma, hiszen a munkásosztály, támogatása, aktív segítsége nélkül nem érhettük volna el célunkat ... És szóba kerültek az akkori ellentétes nézetek, velük szemben a párt szilárd elhatározása, s megkezdődött a korántsem könnyű felvilágosító munka. A végeredmény : a magyar viszonyoknak megfelelően, a lenini szövetkezeti elv betartásával jutottunk el a célhoz. Az ennél jóval részletesebb válasz újabb kérdéseiket szült. Alfredo Alcortát, a párt másodtitkárát érdekelte a tsz-ek és az állami gazdaságok helyzete; számos kérdést tett föl hirtelenében. Hány ember dolgozik a mezőgazdaságban? Hány százalékuk állami gazdasági és hány tszdolgozó? Milyenek a jövedelmi viszonyok, az átlagkereset? És hogyan működnek a háztáji gazdaságok; az ország mezőgazdasági termelésének hány százalékát adják? A szövetkezetekben milyen bérezés van, és másfajta juttatást kapnak-e a tsz-tagok? A párt első titkára azt tudakolta, hogy ha minden hónapban biztosított bért kap a tsz- tag, akkor milyen összefüggés van a havi javadalmazás és az év végi részesedés között? Julio Rojas, a politikai bizottság tagja a gépesítés színvonaláról érdeklődött, és a vendéglátók — Varga Péteren kívül Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság osztályvezetője — mindenre kielégítő választ adtak. Kommunisták tanácskoztak egymás között. Nem voltak titkaik. A kérdéseket jövőt formáló érdeklődés szülte, s a tapasztalatátadás internacionalista kötelesség. Abból is következik ez, ahogy a küldöttség vezetője nyilatkozott röviden, tartalmasán, újra csak elnézést kérve a sok kérdés miatt: — A mi országunkban az emberi erő a legnagyobb, és az állaté ... ha van állat. Önök itthon vannak, s ha otthon van az ember, minden természetes. De ha valakik egy kapitalista országból jöttek, ráadásul Dél- Amerikából.., Nem volt ok a magyarázatra. Ha lehetséges, délután még jobban felvillanyozva érdeklődtek a Paraguayi Kommunista Párt vezetői, amikor dr. Exner Zoltán kíséretében Somogysárdra, a Haladás Termelőszövetkezetbe látogattak. Gál Sándor, a járási pártbizottság első titkára. Farkas Kálmán, a helyi pártvezetőség titkára, Erdélyi Lajos tsz- elnök fogadta őket, s három úttörő virággal, vörös nyakkendővel és kedves, marasztaló szóval. A tsz elnöke — mintha megérezte, isnjerte volna a vendégek igényét — tömören összefoglalva, de semmi lényegest el nem hagyva adott tájékoztatót hogy azután széles teret engedjen a kérdezősködésnek, a tapasztalatszerzésnek. S mert szemléletesen mutatta be a csaknem hatezer hektáros gazdaság fejlődéstörténetét, a tsz-tagok életkörülményeinek változását, az irányítás módszerét, egyre szembetűnőbb eredményeiket jó alapot adott a további munkához. Olyany- nyira, hogy sötét este lett. és alig maradt idő a gazdassg megtekintésére. Ez azonban nem szomorított el senkit hiszen mélyről fakadt az érdeklődés, és úgy teltek a jegyzetfüzetek lapjai, hogy — kimondva vagy kimondatlanul — az volt a vendéglátók érzése: ha apró morzsákkal is, de évtizedes tetteikkel a szövetkezetiek is hozzájárulhattak egy távol élő nép pártjának harcához. Mi volt a téma? Az emberek élete, a szövetkezet. És messziről kellett indulni, mert a vendégek többször is hangsúlyozták: országuk — ha a méretek és a fejlődési fokozatok tekintetében van is különbség — a felszabadulás előtti Magyarországhoz, a nagybirtokok Magyarországához hasonlítható. Erdélyi Lajos megkapó szemléletességgel, szinte láthatóan idézte föl a múlt emlékképeit, a »béresfalu-« lakóit, akiknek 90 százaléka az uradalomban dolgozott; a vályogból épült, nád- fedeles házakat, a föld, víz és villany nélküli »falusöté- tét-«, s nyomában a fényt, az új házak sorát. És még rá is kérdeztek: Csakugyan, minden házban van villany? Emberi oldalról közeledtek a gazdasághoz. És záporoztak à kérdések. Hogyan szólhat bele a tsz-tag a szövetkezet irányításába? Hogyan élnek a nyugdíjasok? Építhet-e saját házat a tsz- tag, és ha igen, kap-e segítséget hozzá a tsz-töl? És ha kapott, eladhatja-e a házát? És a szövetkezet beleszól-e abba, hogy mennyit kérhet érte? A kérdés mélye nyilvánvaló: van-e alkalom a nyerészkedésre? Nincs. A tsz- tagok 40 százaléka csakugyan szakmunkás? És hol, hogyan szerezték meg a képesítést. Több-e a jövedelmük, mint másoknak? A párt hogyan vesz részt a közgyűlések elő- i készítésében? És milyen ideológiai munkát végez a párt- szervezet a tsz-tagok között'’ Hogyan gazdálkodik a tsz? Kap-e hitelt és mennyi a kamat? Hogyan tervezik meg a havonkénti bérezést? És elégedettek-e a szervezettséggel? A kérdések fele sem férne el az összefoglalóban, de úgy tetszik: a felsoroltak hűen bizonyítják a már többször leírt megállapítást: jövőt formáló érdeklődés jellemzi a Paraguayi Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatását. Antonio Maidana, a párt első titkára elégedettségét fejezte ki az eszmecsere végén, amikor azt mondta: — Köszönjük ezt a megható, baráti fogadtatást. Köszönet az úttö rőknek kedves figyelmességükért, a házigazdáknak a tájékoztatóért és kérdéseinkre adott válaszaikért, a magyarázatokért. Személyes tapasztalatokat szerezhettünk így arról, hogy egy magyarországi termelőszövetkezet hogyan fejlődött a hőskortól napjainkig. A részesedéstől az élet- körülményekig, a módszerek tői a politikai munka eredményeiig minden itteni tapasztalat nagyon hasznos a számunkra. Ha tőlünk megkérdezik, hogyan élnek az emberek a szocializmusban, mindig konkrét választ várnak. Érthető, hiszen csak így tudják összehasonlítani az ö életüket, küzdelmüket a szocializmusban élő emberekével. A mi pártunk is mindig ezt a módszert követi: nem általánosságokat, hanem konkrét választ ad a konkrét kérdésekre. Fontos volt hallanunk, hogy Magyarországon, Somogybán milyen életük volt az embereknek a felszabadulás előtt, és tapasztalni, hogy milyen mélyreható változás ment végbe azóta. Ennek birtokában a mi pártunk munkája, tevékenysége is világosabb lesz; szavunk is jobban eljut a paraguayi parasztemberekhez. A mi népünk Olyan országban él, ahol 25 család birtokolhat 16 millió hektár földet, ahol egy külföldi vállalat 2 millió hektár fölött rendelkezhet. Ezért nagyon fontosak számúnkra a magyarországi tapasztalatok. Kétszeresen is köszönjük a szíves fogadtatást és a türelmet, ahogy kérdéseinkbe válaszoltak. Antonio Maidana ezután emléket adott át a pártvezetőség titkárának: a párt zászlaját, és emléklapot, amelyet az idén adtak ki a Paraguayi Kommunista Párt születésének 50. évfordulóján. A vendéglátók ajándékkal viszonozták a kedves megemlékezést, majd együtt megtekintették a gazdaság gépműhelyét, szervizállomását és nagy teljesít ményű szárítóját. A Paraguayi Kommunista Párt küldöttsége ma a Bala- tonboglári Állami Gazdaságba látogat. A Balkán bolgár légiforgalmi társaság már három éve végez építési-szerelési munkákat olyan helyeken, ahol mái módon nincs lehetőség erre. Nemrég fejezték be például az egyik hegység nehezen megközelíthető helyein a villany- vezetékek fölszerelését. Ott emeltek be először 6,5 tonnás oszlopokat is. Ez a helikopter személyzetének bátorságát dicséri, hiszen eddig még öt tonnánál nehezebb terhekkel nem dolgoztak. Ma érkezik Budapestre Hafez AI~Asszad Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losoncéi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására ma, szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al- Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. Fokozott erőfeszítések a leszerelésért Fegyver szállítási embargót sürgetnek Izraellel szemben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú — politikai — bizottsága kedden hajnalban (közép-európai idő szerint) egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely fokozott erőfeszítéseket követel elsősorban az atomfegyverrel rendelkező államoktól — annak érdekében, hogy kötelező érvényű és hatékony nemzetközi megállapodásokat érjenek el a leszerelés területén. A dokumentum szorgalmazza, hogy váltsák valóra az ENSZ-közgyűlés rendkívüli (leszerelési) ülésszakán hozott határozatokat és döntéseket. Az 1. számú — politikai — bizottság 120 szavazattal elfogadta azt a határozatot is, amely a jelenlegi leszerelési mechanizmus kérdéseivel foglalkozik. A dokumentum utal rá, hogy haladást kell elérni a nukleáris leszerelés és az atomfegyverek fölszámolása terén. A határozat egyik pontja javasolja, hogy 1982- ben New Yorkban tartsák meg az ENSZ-közgyűlés 2. rendkívüli — leszerelési — ülésszakát. Ezzel kapcsolatban a szocialista országok képviselői sajnálattal állapították meg, hogy a határozat szövege nem tartalmaz utalást a leszerelési világkonferencia összehívására. Az 1. számú — politikai — bizottság egyhangúlag jóváhagyta továbbá azt a 21 ország által előterjesztett határozattervezetet, amelyben felszólítják a világ országait: a nemzetközi leszerelési hét keretében — amelyet évente október 24-től tartanak meg — átfogóan propagálják a fegyverkezési verseny beszüntetésének és újabb hatékony leszerelési intézkedések meghozatalának szükségességét. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága határozattervezetet fogadott el: ez kéri a Biztonsági Tanácsot, hogy rendeljen el általános és kötelező érvényű fegyverszállítási embargót Izraellel szemben. Az Egyesült Államok ihlette Camp David-i megállapodások háborús veszélyére hívta föl a figyelmet Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet politikai osztályának vezetője. A PFSZ »külügyminisztere« az ENSZ-közgyűlés hétfőn kezdődött palesztin vitájának megnyitójában szólalt föl. Mint Kaddumi mondta: akár állandó érvényt szereznek egy szerződés formájában az egyiptomi—izraeli megállapodásoknak, akár nem, elfogadhatatlanok az arab világ számára. A »keserű orvosság megéde- sítésére tett kísérletnek« nevezte a palesztin vezető az esetleges palesztin önigazgatásra tett ködös ígéreteket, s leszögezte : minden palesztinnak — a megszállt területen lakóknak és bármelyik menekülttábor lakóinak — joga, hogy egy független palesztin állam polgára legyen.
