Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

I „Titkos erő...” Hangtompítós astő a filmgyárnak X Kutasi Állami Gazdaság tehenészçtének kiemelkedő eredményei majdcsaknem köz­ismertek. Sokan tudják pél­dául, hogy egy liter tej ön­költsége náluk a legalacso­nyabb a megyében. Olyany- nyira, hogy miikor a Kiváló vállalat cím negyedszeri át­adásának ünnepsége előtt a gazdaság igazgatójától , meg­kérdeztem : voltaképpen mennyi, kitért a válaszadás elöl. ►»Nem szeretném, ha más gazdaságbeliek ezt dicsekvés­nek vennék. Érje be annyi­val, hogy nálunk egyetlen fil­lér állami támogatás nélkül is .nyereséges a tejtermelés. Na­gyon jó a gárdánk ...« Az utóbbi mondattöredéket cik­kek sora támasztja alá. Nem­egyszer szóltunk már dicsé- rően brigádjaik eredményei­ről, társadalmi munkavállalá­saikról, példás munkafegyel­méről, csakhogy mindeddig megválaszolatlanul maradt a legfontosabb kérdés. Mi formálta ilyenné ezeket a kis közösségeket? Milyen titkos erő alakította munka- szellemüket, gondolkodás­módjukat? Magda József brigádvezető beismerte, hogy bár 16 éve él a brigádban, erre nem tud választ adni. így azután .csak úgy« beszélgettünk. — Alighanem lennének he­lyek, ahol a jelenlegi bérüket kevesebb munkával is megke­reshetnék. Akadnak eltávo­zok? — Volt egy ember, áld el­ment Azon a másik tehené­szeti telepen magasabb bért ígértek neki. Már három hét múlva ; itt volt, hogy vegyük vissza. Ügy érezte, hogy be­csapták ... — Miért, nem kapta meg a magasabb bért? — Megkapta, mégsem bfrta tovább. Elpanaszolta, hogy olykor az egész társaság he­lyett egyedül fejt, máskor különpénzt ígértek neki, ha ellátja a többiek állatait is. Néhányan ugyanis »szabadna­pot« engedélyeztek maguk­nak... Aki egyszer meg­szokta a rendet, az később nem bírja elviselni a fejet­lenséget és a fegyelmezetlen­séget így volt vele ez a bri­gádtag is... t— Visszavették? •—-Csak fél évvel később.; J!a is itt dolgozik. — Ügy mondták, a 34 bri­gádtagból csak kettő »háztá- jlzlk«... — A gyarapodás vágya minden emberben él. Csak­hogy nálunk az emberek ta­pasztalták, hogy a »többért« tenni nemcsak »»kerítésen be­lül« lehet. Látják, ahogy ja­vulnak a gazdaság eredmé­nyei, úgy vastagodik a borí­ték. Megtalálják a számításu­kat. — Ekkora jövedelemre má­sok is szert tesznek, mégis törik magukat a további ez­rekért ... — Tudja, az itt dolgozók többsége sohasem kötődött annyira a »saiát«-hoz. Sokuk nincstelen cselédémber volt — vagy azok leszármazottja —, aki — mint magam is — a gazdaság segítségével épí­tette meg házát. Alig van köztünk, aki ne dolgozna már legalább tíz éve a gazdaság­ban. Ennyi Idő után valahogy a közös érdek sajátjukká is lett... Csaknem valamennyi­üknek szépen berendezett ott­hona van már, családja. Nem tudok róla, hogy bármelyikük is balatoni villára gyűjtene, vagy a gyereknek vásárlandc kocsira... — A jó termelési eredmé­nyek nyilvánvaló alapja a jó munkaszellem. Voltakép­pen mi tart itt fegyelmet? — Mondhatnám, hogy s »közösség ereje«, hogy az új brigádtag is hamar megérti: jól kell tennie a dolgát, ha megbecsülést akar szerezni. Ezt azonban talán valaki, aki nem ismeri az itteni körül­ményeket, mellébeszélésnek vélné. így hát kezdem az ösz­tönzéssel. Minden embernek megvan a maga 38—40 álla­ta, amelyet gondoz, amelyért felel. Mgga gazdálkodik a ta­karmánnyal és számol az önköltséggel. Pontosan úgy. mintha a »háztájiban« volna. Az eredményeket rendszere­sen értékeljük, sőt eredmé­nyességi lista is készül, amelyen senki sem szeret utolsó lenni. Az egész brigád is »vetél­kedik« a gazdaság másik te­henészetének a brigádjával. A jelenlegi »állás« például 2,5 liter a javunkra. Nem is gondolná, milyen sokat jelent ez az ittenieknek. Hetente kérdezik, »hogy áll Bogát«. Nemegyszer voltam már ta núja dorgálásnak, amikor az egyik brigádtag felelősségre vonta egy, a közös eredményt kockáztató társát. — Egy másik gazdaságban megkérdeztem, miért nem próbálják ösztönzőbbé tenni a bért Azt válaszolták, nincse­nek meg a feltételek: »Ahhoz, hogy minőségi munkát vár­junk, megfelelő munkakörül­ményeket kellene teremte­nünk ...« — Tény, hogy a telep kor­szerűsége és a körülmények fontosak. Aligha lehet egy maréknyi elszórt szénát kifo­gásolni ott, ahol szeméthe­gyek állnak, a beszakadt, szétmállott padozatot sem le­het felsikáltatni. De hogy a körülmény mégsem minden, azt mutatja: vannak helyek, ahol jó körülmények között is rendetlenség van. Azt hi­szem, a titok nyitja mégis­csak az ember .., — Hogy lehet bekerülni a brigádba? — Az üj tagokat háromhó­napi próbaidői-e vesszük föl. Rendszerint már az első na­pon beosztjuk valamelyik ré­gi szakember mellé. A hang­súly az emberen van ... — Ha most jönne valaki kihez osztaná be? — Talán Balogh András­hoz vagy Tóth Jánoshoz. De rá merném bízni Bocskai Ist­vánra vagy Balogh Józsefre is... — Mi jár a fegyelmezetlen- kedőnek. Ha például valaki a pohár fenekére néz .. . — Először csak figyelmez­tetés. Harmadszorra kizárjuk. — Volt erre példa? — Tizenhat év alatt három’. — Hogyan lehetne valami­képpen más gazdaságokba is ►►exportálni« az itteni rendet és fegyelmet? — Sehogy. Egy brigád min­denütt csak a maga erejéből forrhat közösséggé. Mikor idekerültem, itt sem volt így. Voltak lazítok és lázítók, meg gyönge emberek is. A mai ál­lapot rengeteg apró lépés eredménye. Bíró Ferenc Régi gdndja a Magyar Film­gyártó Vállalatnak, hogy a zajos áramfejlesztő berende­zés akadályozza a helyszíni hangfelvételeket, éjszakai forgatásoknál zavarja a la­kosság nyugalmát. A Kapos­vári Vasipari és Műszaki Ipa­ri Szövetkezet a ZIL teher­gépkocsira szerelt aggregáto- kat zajcsökkentő burkolattal látja el. Á szövetkezet Berzsenyi ut­cai lakatosüzemében tavaly kettőt gyártottak a hangtom­pítós autóból, az idén ugyan­ennyire kötöttek szerződést Az egyik autó műszaki átvé­tele már megtörtént, és hoz­záfogtak a másik gyártásához is. A mintegy félmillió forint értékű járműből jövőre is ké­szítenek kettőt. Fák a környezet védelméért SOMOGY MEGYE felada­tai közé tartozik — egyebek mellett — a tervidőszak vé­Bolgár-román gazdasági kapcsolatok A bolgár—román árucsere­forgalom az elmúlt öt év alatt megduplázódott. Az árucseré­ben csaknem felerészt gépek szállítása szerepel. A közel­múltban kötöttek kétoldalú egyezményt a kohászati és vegyipari fejlesztés terén ter­vezett együttműködésre. En­nek egyik bizonyítéka az 1977 decemberében megkezdett Rusze—Glurgiu-i nehézgép- gyártó kombinát közös épít­kezése. Gyümölcsöző együtt­működés alakul ki a két szomszéd ország között a me­zőgazdasági gépgyártásban, az elektronikában és a könnyű­iparban is. A két ország mezőgazdasá­gi intézményeinek együttmű­ködése nemcsak árucserében nyilvánul meg, kicserélik ta­pasztalataikat, tudományos eredményeikről tájékoztatják egymást. Vetőmagot, tenyész­állatokat cserélnek, különbö­ző mezőgazdasági kutatási té­mákat közösen dolgoznak fel. Figyelmüket jelenleg az eró­ziós veszélyek elhárítására, új dohánytermesztési és -fel- dolgozási technológiákra, új típusú aratógépek kialakítá­sára, a melegházi növényter­mesztés hatékonyabb megva­lósítására fordítják. Egyezte­tik zöldségtermesztési prog­ramjukat. Cserélnek komplett élelmiszeripari feldolgozó be­rendezéseket, eljárásokat is. A prélóban énekellek Barátságban, egyetértésben élünk Darány, Laka-telefc.' _ Kellemes, őszi napsütésben szedi a szőlőt Vertkovci László, a Dráva menti Ter­melőszövetkezet pártvezető- ségének a titkára — korábban növénytermesztési üzemmér­nök — családjával, néhány is­merősével. Volt ugyan tavasz- szal egy kis jég. mégis bősé­ges a termés. Jólesik neki megállni egy rövid időre, be­szélgetni életéről, s a többi, itt élő délszláv nemzetiségi sorsáról. — A múltról én csak szü­leim, ismerőseim elbeszélésé­ből tudok, hiszen 33 éves va­gyok, 1945-ben születtem. Va­lamikor nemzetiségi kisebb­ségnek lenni nem volt köny- nyű. Nyelvünket hivatalosan nem használhattuk, kultúrán­kat nyíltan nem ápolhattuk. Családi összejöveteleken, meg a prélóban — a kukorica­vagy a tollfosztóhoz hasonló összejövetel, csak itt fonalat dolgoznak föl •— csendültek fel a horvát dalok... Miként és hogyan változott meg életük? — Barátságiban, egyetértés­ben élünk, s ez azt hiszem, mindent kifejez. Az alkot­mány nekünk is éppen úgy rögzíti jogainkat és kötelessé­geinket, mint mindenkinek. Bátran én butikén hasánál hat» juk anyanyelvűnket, anya- ! nyelvi oktatás folyik az óvo­dában és az iskolában is, van- • nak jól képzett, a szerb-hor- vát nyelvet beszélő pedagógu­sok. Kultúránkat, nemzeti ha- hagyományainkat szabadon ápolhatjuk. A Dráva együttes nemcsak községeinkben, ha­nem az ország több városá­ban, hazai és külföldi feszti­válokon mutatta be sikerrel műsorát, a délszláv nemzeti­ség népművészetet, dalainkat, táncainkat A Dráva-menti Termelőszövetkezetben több­ségében délszlávok dolgoznak, persze vannak magyarok is. Közös szocialista brigádokban tevékenykednek velünk együtt ; dolgozunk összefogva azért, hogy még jobban él­hessünk ... Potony, Tótújfalu, Lakócsa. Szentborbás. A legnagyobb J összefüggő terület hazánkban, ahol délszlávok élnek. Két­nyelvű utcai feliratokat lehet mindenütt látni, s ez találha­tó a középületeken, közintéz­ményeken is. Nagyon sokan a fiatalok közül — mint Vert­kovci László is — magyar leányt vettek feleségül, illetve a leányok magyar férjet vá­lasztottak. Saját újságjuk van, a pécsi rádió rendszeresen su­gároz külön műsort a délszláv nemzetiségnek. Művelődési ház, könyvtár áll rendelkezé­sükre. — összehasonlíthatatlanul más itt az élet, a Dráva men­tén, mint amilyen a múltban volt. Most azt tervezzük, hogy — amint a feltételeket bizto­sítani tudjuk — az iskolában, néhány tantárgyban bevezet­jük a kétnyelvű oktatást. Per­sze, néhány dologra még szük­ség lenne más területen is. Erről is beszél majd a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének VIII. kongresszusán, ahol az itt élő soit száz délszláv csa­ládot képviseli Vertkovci László. S ahol a legutóbbi kongresszus óta eltelt ered­ményekről meg a tennivalók­ról tárgyalnak. A lakócsai művelődési ház igen elhanvagolt állapotban van, megérett a felújításra. Fontos ez, mert székhelyköz­ség. Szívesen segítenek ebben társadalmi munkában, mint ahogyan tették a most épülő, hamarosan átadandó lakócsai gyógyszertárnái, ahol 200 ezer forint értékű munkát végez­ték. Drágák a Jugoszláviából érkező szerb-horvát tanköny­vek, szépirodalmi művek. Kellene egy olyan művelődé- siház-igazgató, aki ismeri a nyelvet, a délszláv kultúrát, népszokásokat, és eredménye­sen tudja segftefú népművé­szeti együttesünk, működését. Vertkovci László Lakócsán született, ma Darányban él. Szülei és munkája, gyermek­kori barátai, egykori iskola- társai azonban elszakíthatat­lan szállal fűzik a délszlávok lakta településekhez. Öröm­mel vállalta a kongresszusi küldött! felelősségteljes meg­bízatást. hogy megváltozott életükről szólhasson. ívz. L. géig 2700 hektár új erdő tele­pítése, illetve fásítása. Ennek nagyobb részét — 1000 hek­tárt — a termelőszövetkeze­tek végzik, kisebb hányadát állami vállalatok. Az erdősí­tésnek egyik legfontosabb te­rülete a majorfásítás. A tele­pítések jó része az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek állattartó telepei, ma­jorjai körül folyik. Miért ilyen kiemelten fon­tos ez? Indokolhatnánk egy­szerű szépészeti szemponttal: egy árnyas, ligetes, facsoport­tal körülvett puszta, major sokkal kellemesebb látvány a szemnek, mint a csupasz ló- és istállóíalak és a sáros utak. De van ennél fontosabb, át­fogóbb indok is. A megyében 400—500 mezőgazdasági telep fásítását kell elvégezni. Ebből 120 sertéstelep vagy nagy­üzemi állattartó telep. Ez utóbbiaknak komoly nép- gazdasági hasznuk mellett erős környezetszennyező, -ká­rosító hatásuk is van. A nagy tömegű trágya szaga szennye­zi a levegőt, s erdő vagy li­get nélkül ez a földfelszínen árad szét. Ha viszont fák ve­szik körül e telepeket, a le­vegőmozgás függőleges, fölfe­lé irányul. Ezek a ligetek te­hát »kéményei« az állattartó telepeknek, segítségükkel szel­lőzik a környék. Majorfásítást már korábban is végeztek a megyében. A telepítés huszonkét helyen gyakorlatilag befejeződött. Különösen jól sikerült a ba- latonszabadi tsz Dózsa-mator­jában, Kéthelyen, Meszteg- nyőn. Gyakori, hogy az ólakban, sertesnevelőkben képződő nagy tömegű trágyát vízzel távolítják ei. Ez a híg trágya természeti környezetbe kerül­ve veszedelmes szennyező for­rás. Különösen az élő vize­ket veszélyezteti. Megkötésük­ben a fásításnak is fontos szerepe van. Több tsz, állami gazdaság majorjában nyárli­geteket telepítettek — a Bö- hönyei Állami Gazdaságban 70 hektárnyit —. s ezek rész­ben fölveszik, fölhasználják a híg trágyát. A nyárfa jellem­ző tulajdonsága. hogy nagy mennyiségű vizet párologtat el. a trágya szervesanyag-tar- talmát pedig megköti. Ezt a rendszert példaszerűen épí­tették ki Böhönyén. Hasonló elvek szerint fejlesztik Há- romfáu is. A majorok fásítása, a meg­levő ligetek rekonstrukciója folyamatos a megyében. Ta­valy 43 majorban volt ilyen munka, az idén mintegy 20 helyen. E munkához sok se­gítséget ad a kaposvári erdő- rendezőség. Több helyen irá­nyítja a telepítést, szervez, szaktanácsot ad. Egy-egy te­lepítés gyakran hosszú beru­házási folyamat részéként megy végbe. Az erdőrendező­ség segít megszerezni az in­gatlanokról és a kezelési vi­szonyokról a dokumentumo­kat, a művelési ág megvál­toztatására szóló engedélyt, és talajvizsgálatokat végeztet. Nagyobb beruházásoknál a terveket, a dokumentumokat az Erdészeti és Faipari Egye­tem készíti. A megye természetes kör­nyezetének védelmében fon­tos szerepe van a talajvéde­lemnek. Meredek területeken fásítással lehet megakadályoz­ni a szél és a csapadék okoz­ta pusztulást. Erre néhány jó példa van a Siófok és a Tab környéki dombvidéken. Fontos szerepük van az erdő­sávoknak Balatonnagyberek- ben és a megye déli részén. Itt a könnyű talajokat a fák kötik meg. Nélkülük elkerül­hetetlen lenne — mint a múltban — a nagy homokvi­harok kialakulása. Kiemelt gazdasági feladat a termőföldek védelme az ész­szerű földhasználat érdekében. Egyes, földművelésre kevésbé alkalmas területeken — a megye fontos gazdasági érde­keivel összhangban álló ütem szerint — lassacskán, fokoza­tosan megszűnik a termelés. Ezek a területek azonban nem maradhatnak pusztán, parla­gon. Erdőművelésbe kerülnek. A terv szerint várható nagy­ságuk 1976—90 között 17 700 hektár lesz. AZ ERDŐNEK, a gazdag faállománynak fontos szerepe lehet a vízvédelemben is. Itt különösen a Balatonról van szó,, amelybe napjainkban a különböző vegyszerekben és szerves anyagokban dús pata­kok torkoltának. Somogybán 21 ezer négyzetkilométer te­rület vizei sietnek a Balaton felé, ez a tó vízgyűjtő terü­lete. Ugyanakkor ezen a ré­szen az elmúlt 25 évben 13 600 hektár új erdőt telepítettek. Az erdősített földfelszín majd­nem vegyszermentesnek te­kinthető, egyfajta természetes szűrőként működik. — Az erdősítés, a fásítás a VI. ötéves tervben is fontos feladatunk lesz — mondja Szántó Gábor, az erdőrende­zőség igazgatója. — Ezért már most összegyűjtjük a tsz-ek, állami gazdaságok el­képzeléseit, s ezek összesíté­sén dolgozunk. Cs. T. 3 ill il

Next

/
Oldalképek
Tartalom