Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Vita a A közelmúltban újabb ta­nulmány látott napvilágot a kávéfogyasztás és a szívbe- t agségék kapcsolatáról. Az egyesült államokbeli Georgiá­ban 2530 fehér és színes bőrű nőt és férfit vizsgáltak meg ebből a szempontból. Az ered­mények azt mutatják, hogy ami a szívbetegségeket illeti, nincs lényeges különbség azok között, akik sok kávét fogyasztanak, illetve akik egy­általán nem, vagy csak kevés kávét isznak naponta. Ez mindenki számára jó hír, bár a kávé még így sem tekinthető közönséges italnak, mint pl. a kakaó vagy az üdí­tő italok stb. A kávéfogyasz­tás: életforma. 1972-ben a bostoni egyetem közreadott egy tanulmányt, miszerint szoros összefüggés van a kávéfogyasztás és a szívinfarktus között. Azóta ez a téma rengeteg vita tárgyát képezte. A fent említett kísérletben részt vevő reprezentatív cso­port tagjait hosszas megfigye­lésnek vetették alá és termé­szetesen figyelembe vették a legkülönbözőbb befolyásoló tényezőket, így pl. a dohány­zást, ami tudvalevőleg veszé­lyes tényező. Mindent egybe­vetve,' a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott kávé mennyi­sége nem befolyásolja lénye­ges mértékben a szívbetegsé­gek, a szívinfarktus kialakulá­sát. ccóavnakn Tökéletesebb futbalipálya Támad a malária Az Egészségügyi Világszer­vezet 1954-ben programot tű­zött Ids a malária teljes fel­számolására Földünkön. Az ötvenes években ez a Deteg- ség — hála a DDT-nek és az egyéb rovarirtó szereknek — kezdett visszahúzódni Afriká­ban és más kontinensen egy­aránt. Sajnos, a malária is­mét támad, és a kép kezd riasztóvá válni. Indiában 1977-ben már 6 millió malá- riás beteget tartottak nyilván, ellentétben az 1966-os 60 ezer beteggel. Egy évtized leforgása alatt 100-szorosára .emelkedett a betegek száma! Ázsia más országaiban is ha­sonló a helyzet. Pakisztánban minden ötödik ember malá- riás. Ceylon szigetén 2 millió a maláriás betegek száma. Dél-Amerika egyes országai­ban a betegek száma meg­duplázódott, illetve megnégy­szereződött az utóbbi tíz év­beli. Afrikában vannak olyan falvak, ahol jóformán min­den ember maláriás. Ezen a kontinensen egyébként évente 1 millió gyermek hal meg maláriában. Törökországban a hatvanas évtizedben úgy látszott, sike­rül felszámolni ezt a beteg­séget, de 1977-ben már fél­millió maláriás beteget tar­tottak nyilván. Növekszik a maláriás betegek száma- még a Földközi-tenger térségeiben, és sajnos Európa egyes orszá­gaiban is mind gyakrabban üti fel a fejét. (Franciaor­szágban évente 2 ezer ember kapja meg ezt a betegséget.) Az Egészségügyi Világszerve­zet 1977 decemberi adatai szerint a világon 200 millió ismét a maláriás betegek szá­ma. Ebben a számban a kínai betegek száma az adatszolgál­tatás hiánya miatt nincs ben­ne. Az orvosok most azt ku­tatják, mi az oka a malátia újbóli térhódításának. Sajnos, évtizedek folyamán a malária fő közvetítői, a szúnyogok re- zisztenssé váltak a rovarirtó szerekkel szemben. Az afri­kai kontinensen még mindig DDT-vel védekeznek, de ez a A változatos vesekövek Kőzép-Eu- rópában a ve- sekövesség a lakosság 0,5—2 százalékát érin­tő betegség, j Ugyanakkor a I természeti né­peknél hatá­rozottan rit­kábban fordul elő. Az orvos- tudomány szin­te kialakulása óta keresi a kőképződés okait, de tudo­mányos alapos­sággal és ki­emelkedő ered­ményekkel csak az elmúlt egy­két évtized büszkélkedhet. A kövek a vi­zeletben oldott anyagokból, az anyagcsere végtermékei­ből álló kris- tályós képződmények, miad összetételük " alapján sokfélék lehetnek Leggyak- rabbak a kalcium-oxalát, kal­cium-foszfát, magnézium-am- mónium-foszfát és a húgysav- tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák következté­ben a kőképző vegyületek olyan nagy mennyiségben ke­húgysavas kövek esetében pontosan fordított a helyzet, mert ezek rendszerint steril és erősen savas vizeletből csapódnak ki. Ahányfélék kémiai szem­pontból a kövek, legalább annyi oka van a kőképzödés- nek. Bizonyos azonban, hogy valamennyi kőféleség képző­dését elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elválto­zásai, amelyek vizeletpangást okoznak. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szö­vődmények elkerülésére gyak­ran nincs más mód, mint a sebészeti beavatkozás. Legjobb és legszerencsésebb azonban a vesekőképződés megelőzése, annál is inkább, mert a vese­kő hajlamos az újraképződés­re. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak létre en­nek megakadályozására. Képünkön egy ritka vesekő­gyűjtemény. vegyszer, sőt a Diledrin is már lassan hatástalanná válik a szúnyogok irtásában Át kellene térni tehát más ro­varirtó szerekre, de ezeknek az ára 10—100-szoros a ÜDT- hez viszonyítva. A fejletlen és fejlődő trópusi országok ese­tében ez jelentős anyagi ter­helést vonna maga után. Ugyanakkor az ember szer­vezete is új és hatékonyabb gyógyszereket igényelne a ma­lária leküzdésére. Ma már a kininnél százszor nagyobb ha­tásfokú gyógyszert tudnak elő­állítani, de ezeknek szintetikus gyártása igen drága. A malári­át közvetítő szúnyogok ki is »raffinálódnak« az idők folya­mán. A közép-amerikai konti­nensen a malária fő közvetí­tője az Anopheles albimanus nevű szúnyog. A falvakban és településeken a lakóházak falait DDT-vel permetezik be, így próbálják kiirtani a szú­nyogokat. Az említett rovar azonban nem száll rá a fa­lakra, hanem közvetlenül, »direktben« rárepül áldozatá­ra, kiszívja vérét, majd be- lakmározás után kirepül a faluból és DDT-mentes helyen telepszik le. Végül még egy veszélyes tényezőre hívják fel az orvo­sok a figyelmet A turizmus is kedvez a malária terjedé­sének. öt osztrák turista halt meg nemrégiben maláriában. Ezek trópusi területről tértek haza, az orvosok nem ismer­ték fel a maláriát, és influen­zával kezelték az áldozatokat Az európai orvosoknak pedig azt tanácsolja az Egészségügyi Világszervezet: foglalkozza­nak többet a trópusi betegsé­gekkel. Automata ápolónők A »Sirecust 300« az NSZK kórházaiban a súlyos betegek állapotára vagy a műtét folya­matára felügyelő automata »■ápolónők« új, harmadik ge­nerációja. A berendezés re­gisztrálja és elemzi a szív munkáját, a pulzust és a vér­nyomást, a beteg lélegzését és hőmérsékletét A szervezet működésének zavara esetén a berendézés bekapcsolja az ügyeletes ápolónő és orvos szobájában elhelyezett riasztó rendszert Világszerte próbálkozások folynak a futballstadionok műgyeppel való be'oorítására. Az elképzelések szerint a mű­gyep egy 2—3 cm vastag, szá­las műanyag burkolat lenne, amelyet a 25 cm vastag ka­vicsalapra terített, 6 cm-es aszfaltburkolatra fektetnének rá. Á műgyepszőnyegen leját­szott labdarúgó-mérkőzés után egyetlen vesztes sem hivat­kozhatna az irreális körülmé­nyekre, a sárra, a felázott vagy göröngyös talajra. Kora tavasztól késő őszig teljesen azonos körülmények között folyhatnának a mérkőzések a műgyepen, amit természetesen a játékot is élvezetesebbé ten­né, s így valószínűleg a né­zőszámot is növelné. További előnyei is lennének a mű­gyepnek, ha elterjedne: csök­kenne a sérülések száma és kisebbednének a pálya fenn­tartás ma még igen tetemes költségei. Képünkön az ankarai űj futballstadion különleges gyepfelelületének kialakítóit láthatjuk munka közben, ök nem kifejezetten műgyeppel fedett pályát készítettek, ha­nem azt a megoldást válasz­tották, hogy a valódi gyep­szőnyeget műanyaggal prepa­rált talajra fektették le. Az Ausztriában kidolgozott mű­anyag talaj felső rétege — a kép bal felső sarkában lát­ható metszeti rajz szerint — nem /rothadó, szintetikus szá­lakból készül, amelyek meg­védik a gyepet, s gyökereit megóvják attól, hogy a játé­kosok rúgásai következtében kiforduljanak. Az alsó réteg jó nedvszívó képességű, cellu­lóz szálakból áll, amelyek tá­rolják a fű növekedéséhez szükséges tápanyagokat és a nedvességet, s megfelelő csí- raképességet biztosítanak a beültetett fűmagoknak. Téli havazások előtt ezt a gyeptí- pust is, a tisztán műgyeppel borított pályafelületet is ha­talmas műanyag fóliákkal te­rítik le. Ezek eltávolítása után tökéletesen egyenletés felüle­tű pályán kergethetik a lab­dát a futballisták. Húspótlék A legértékesebb, de egyben legszűkösebb és ezért legdrá­gább fehérjetáplálék a hús. Eddig mérsékelt sikerrel járt az olcsó húspótlék kutatása, lényegében csak a szójabab­ból sikerült nagy fehérjetar­talmú, a húshoz hasonló ízű és szövetű — rostos szerkeze­tű — készítményeket előállí­tani. Újabban angol kutatók kidolgoztak egy új eljárást, Ké­rülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristályosodnak, először ho­mokot, majd végül követ al­kotnak. Vannak olyan fertőző bak­tériumok, amelyek a vizelet­ben élnek és a saját anyag­csere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammóniát termelnek, amely kétféle ve­sekőnek is az alkotórésze. A iAúózomj ven'e — nem jé Több évtizedes — egyesek amely visszautasította az erő- szerint évszázados — harcban szakos férjek letartóztatását, győztek az amerikai nők: jú- csupán azért, mert házasságot nius végének egyik szép nap- kötöttek áldozatukkal« — nyi- . ján a New York-i rendőrség latkozta a Megvert Nők Per- fönöke kimondta, hogy a jö- beli Képviselete nevű szerve­vőben le fogják tartóztatni zet. azokat a férjeket, akik verik A mostani döntés nem köny- a feleségüket. nyen született meg: voltakép­Laurie Woods asszony, is- pen annak a pőrnek a lezá- mert ügyvédnő ezt a határo- rása, amelyet 1971-ben indí- zatot kommentálva kijelentet- tott 71 New York-i asszony a te: rendőrség ellen, sőt a városi »Kétszáz évig a rendőrség tanács illetékes osztálya ellen csak nézett, és visszauiasitot- is, amely visszautasította, ta, hogy segítségére siessen hogy »beavatkozzon« hasonló azoknak az asszonyoknak, aki- ügyekbe. A New York-i dón­két a férjük brutálisan bán- tés jelentősége főleg az, hogy talmazott. A rendőrség passzi- az egyesült államokbeli jogi vitása folytán ezek a férjek szemléletben nagy szerepe van mind brutálisabbak és brutá- egy-egy hatóság döntésének lisabbak lettek.. mint precedensnek, ezért erre »A New York-i rendőrség hivatkozva most már másutt mostani döntése szakítást je- is várható az áttörés a nők lent azzal a gyakorlattal, védelmének e fontos frontján. A sínek concorde-ja ttj világrekord: 260 kilomé­ter óránként! A francia vasút új »csodavonata« érte el pró- baútján. Strasbourgból kiin­dulva negyedóra múlva ért a 45 kilométerre fekvő Sélés- tatba. A 200 méter hosszú szerel­vény tíz egységből áll: nyolc utasvagon, elől és hátul pe­dig egy-egy, összesen 8125 ló­erős villanymozdony. A pá­rizsi újságok a »Sínek Con- corde-ja«-ként ünneplik — emlékeztetve a hangsebesség­nél két és félszer gyorsabb francia—angol utasszállító re­pülőgépre. A francia vasút vezetői azt tervezik, hogy a vonat utód­jait 1981-től a Párizs—Lyon között külön erre a célra épí­tendő pályán járatják. A vo­nat egyszerre 400 utast szál­líthat majd 260 km-es sebes­séggel. A viilámvonat ezzel túlszárnyalja a világ eddigi leggyorsabb vonatát, a Tokió és Oszaka között 240 km-es sebességgel száguldó japán »Hikari«-t. Az új pályán nem lesznek látható jelzőberendezések. A sínek között húzódó vékony kábel útján komputer közli majd a mozdonyvezetővel a szükséges adatokat, minde­nekelőtt azt, hogy a követke­ző öt kilométeren szabad-e a pálya. Mert 260 km-es sebes­séggel 3 és fél kilométer a féktávolság ! Önálló mozdonyok már másfél évszázada harcolnak a sebességrekordért. 1832-ben az amerikai New-Orleans és Jackson között egy gőzmoz­dony 128 km-es sebességet ért el. 1903-ban a német vasút az AEG és a Siemens által kö­zösen konstruált elektromos kocsival 210 km-es óránkénti sebességgel állított fel világ­rekordot. Ezt csupán 28 év múlva, 1931-ben, döntötte meg az ugyancsak német »sínzep­pelin«: a propellerrel hajtott különleges mozdony 230 km- re fokozta az óránkénti sebes­séget A második világháború után a franciák kerültek az élre. 1953-ban egy francia villanymozdony 243 km-es tel­jesítménnyel ugrott az élre, ezt a rekordot két évvel ké­sőbb egy újabb típussal 331 km-re javították. Sínen futó mozdonyok számára ma is ez a világcsúcs. A más elvek alapján épült kísérleti jármű­vek gyorsasági rekordját úgyancsak a franciák tartják: az »Aerotrain« elnevezésű, légpárnás vonat a kísérleti pályán 1969-ben 422 km-es óraátlagot ért eL amely bőséges nyersanyagfor­rás feldolgozására ad lehető­séget. Közismert, hogy a vá­góhidak hulladékai — a vér és a belsőségek — jó részéből legföljebb kisebb értékű ter­mékek, takarmánylisztek, enyv stb. készülnek, vagy éppen szemétbe kerülnek. Az angol kutatók eljárása ezeknek a nagy tömegű és értékes fe­hérjékben gazdag hulladé­koknak a »mesterséges« hússá való feldolgozását oldja meg. A vért előbb centrifugálják, eltávolítják belőle a vörös vértestecskéket, majd vá­kuumban sűrű péppé tömé- nyítik. Ezt a pépet finom fu- ratú szálképző fonófejeken nyomják át, és a keletkező szálakat egy dobon csévélik fel. A belsőségeket — gyo­mor, tüdő, lép — első lépés­ben aprítják és lúgos oldattal oldják ki belőle az emészthető fehérjéket. A visszamaradó kötőszöveteket eltávolítják, a fehérjeoldatból pedig savval kicsapatják a fehérjét Cent- rifugálás után a fehérjepépet szintén szálképző fejen nyom­ják át, és a keletkező szála­kat egy dobra csévélik fel. A belsőségből készült fehérje­szálakat úgy keverik, hogy az értékes, nélkülözhetetlen ami- nosavak a természetes húshoz hasonló arányban legyen ben­nük. Ezután ízesítik, és végül rostokká fonva a szálakat, valóban húsra emlékeztető ízű és alakú, teljes értékű fehér- jetáplálékot' nyernek. Az eljá­ráshoz nagy reményeket fűz­nek, hiszen a vágóhídi hulla­dék értékesítése hatalmas mennyiségű fehérjetáplálé­kot adhat. Sorítogyl Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom