Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
EGYÜTT ÁZ ÉRTELMISÉGGEL Irta: dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője Hétvégi tájoló Szovjet filmek a moziműsorban P ártánk hat évtizedes útján mindig törekedett, s ma is törekszik arra, hogy tömegbefolyását szélesítse, s harcaiban a munkásosztály mellé a társadalmi haladás más erőit is felsorakoztassa. Kapcsolatait születésétől kezdve szorosra fűzte az értelmiség legjobbjaival. A szocialista átalakulás nagy feladataiban, a proletárdiktatúra megszilárdításában, a népgazdaság fejlesztésében és a kulturális forradalom lenini programjának megvalósításában a magyar értelmiség szellemi energiája, alkotó tevékenysége fontos szerepet kapott és kap ma Is. A munkáshatalom nemcsak lehetővé teszi, de igényli is az értelmiség aktív részvételét a szocialista építésből. Az elmúlt három évtizedben — hasonlóan társadalmunk más rétegeihez — jelentősen átalakult, új, szocialista vonásokkal gazdagodott értelmiségünk. Társadalmunk osztályszerkezete alapvető átrendeződésének következménye az, hogy a mai magyar értelmiség nagy részét már egykori munkások, parasztok, illetve azok gyermekei alkotják. Az értelmiség létszáma hatszorosára nőtt, hagyományos foglalkozási köre új pályákkal, szaJkmákkal gazdagodott Mai értelmiségünk mintegy kétharmada már szocialista társadalmunkban indult el pályáján. A munkásosztály és a parasztság egyre nagyobb arányban küldi gyermekeit a szellemi munka különböző területeire, s egyre több az olyan család, melyben együtt élnek munkások, parasztok és értelmiségiek. Nem kevésbé fontos az a változás sem, amely az értelmiség politikai-világnézeti arculatát formálta és formálja egyre jobban a szocializmus értékei szerint A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai sorában sok tanár, orvos, mérnök, művész, s más szakimájú értelmiségi található. Ebben is kifejezésre jut az a kölcsönös bizalmon nyugvó jó viszony, a társadalmi haladást szolgáló együttműködés, mely a párt és az értelmiség kapcsolatát általában is jellemzi. Egész értelmiségünkre mondhatjuk: munkájával, tetteivel nap nap után bizonyítja, hogy a munkásosztály céljait a magáénak tekinti, a szocializmus ügyét elkötelezetten szolgálja, sajátjának vallja nemzeti programunkat, a fejlett szocialista társadalom építését P ártunk Központi Bizottságának ez év áprilisi ülésén — a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását értékelve — sok szó esett az értelmiség növekvő társadalmi szerepéről. »-Nagyon nagy nyereség a pártnak — hangsúlyozta Kádár János előadói beszédében —, hogy a magyar értelmiséget sikerült megnyerni a szocialista társadalom építése ügyének. Ez tömegbefolyásunk egyik fontos tényezője.« Valóban elbizakodottság nélkül állíthatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az értelmiség kapcsolata immár két évtizede töretlenül fejlődik. A párt szövetségi politikájában az a felismerés ölt testet, hogy a szocializmus építésében együtt munkálkodó osztályok és rétegek alapvető érdekeltsége egybevág, s kölcsönösen egymásra utaltak. Ezen az alapon tág teret kap az értelmiség alkotó kezdeményezése, cselekvése, társadalmi önismeretet erősítő, tudatosító szerepe is. Az elmúlt időszak meggyőzően bizonyította: a szocialista építésminden korábbinál nagyobb lehetőséget biztosít az értelmiség alkotó munkájához, szellemi értékeinek hasznosításához A tehetség előtt kiszélesedett az érvényesülés lehetőségei s a társadalom építésének feladatai, új kérdései is mindjobban ösztönzik a tehetség kibontakozását A tapasztalatokból természetesen azt is tudjuk és munkánkban gondot fordítunk rá, hogy helyenként, esetenként meg nem értjá* közömoöaség és ■EdkfceUfeég fékezi a tehetség az alkotó aktivitás kibontakozását Tapasztalataink szerint továbbá gond, hogy az értelmiségiek helyi összefogása sok helyem nem megoldott. Bizony elég gyakran nem kapnak — különösen a fiatalok — kellő lehetőséget arra, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a szakmai vitákba vagy a közügyekbe, hogy tudásuk legjavát mozgósíthassák a közösség érdekében, a közösség szolgálatában. A párt a szocialista építés kezdete óta, de különösen az utóbbi két évtizedben tudatosan törekszik arra, hogy csökkentse azt a történelmi örökségként kapott aránytalanságot, mely a főváros és a vidék között gazdasági, szociális és kulturális területem mutatkozik. Ezek az erőfeszítések a művészeti, a felsőoktatási és tudományos élet területén egyaránt számottevő eredményeket hoztak. Űj egyetemeket, főiskolákat.'; kutatóintézeteket, művésztelepeket hoztunk létre., Nemzetközileg is jelentős értékeket képviselő nemzeti gyűjteményeknek adtak otthont vidéki városaink. Sok »országos* kezdeményezésnek, korszerű tudományos, kulturális, művészi törekvésnek, tartalmas kísérletezésnek a műhelye, szülőföldje egy-egy megye. Értelmiségünk java. — éljen falun vagy. városban — munkáját reális " társadalomismerettel, de a távlatokra is tekintve végzi, s messzemenően figyelembe véve a népgazdaság érdekeit, küzd az erőforrások szétforgácsolása és a provincializmus megnyilvánulásai ellen. B ár értelmiségünk minden csoportja saját szakmájában »elkülönülten« alkot, dolgozik, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szocialista építésben az értelmiségre közös feladatok is hárulnak. Ezek mindenekelőtt közéleti jellegűek, és elsősorban a közművelődés, a fejlődést szolgáló társadalmi tudatformáló tevékenység területén jelentkeznek. Az alkotó szellemi tevékenység jellege, hatása miatt is közéleti tinuhka. S nemcsak a pedagógus, a közművelődés' munkása, de az orvos, >az előadóművész, a mérnök, a jogász is formálja a közösséget magatartásával, példaadásával, világnézetével, kulturális érdeklődésével. ízlésével, s mindez »megtérül*, hiszenaz aktív részt vállalás, az eleven közéleti kapcsolatok lehetővé teszik, sőt gazdagítják az állandó tájékozódást és orientálódást, az értelmiségi kreativitást, a szellemi energiák mind Jobb hasznosulását. Aki bezárkózik, az nem képes munkája értelmének érzékelésére sem. Értelmiségünk közéleti gondolkodásának, tevékenységének fejlődése abban is megnyilvánul, hogy jelentős részük közvetlenül is szívesen vállal társadalmi-közéleti feladatokat, mindenekelőtt a szakmájához közel eső területeken. Sokan vesznek részt a különböző tudományos és társadalmi szervezetek munkájában, az ismeretterjesztésben és a közösségi művelődés egyéb formáiban. A tanácsok, a népfrontbizottságok, a társadalmi szervezetek és intézmények helyi és országos fejlesztési terveik kialakításán ban, végrehajtásában nagy haszonnal támaszkodhatnak ügybuzgalmukra, aktivitásukra. E feladatokban azonban mind az értelmiségnek, mind e szervezeteknek jócskán vannak még további tennivalóik is. A szocialista értelmiség műveltségközvetítő, felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenysége sok helyen egyenetlenségeket mutat. Miközben a városokban és a falvak többségében új összetételű értelmiség alakult ki.s örvendetesen megnövekedett a műszaki és agrárértelmiség, a jogászok, közgazdászok, orvosok száma, sok helyen ma is elsősorban a pedagógustól várják a közéleti fe1 adat vállalást. Nem tudatosodott még mindenütt, hogy az értelmiségiek tudására, tenni akarására minden 'korábbinál nagyobb szükség van. s tömegesebb bevonásuk a munkába, a közügyek Intézésébe a gyorsabb haladás egyik motorja. Megvan a lehetőség egy új, arányosabb és egyben nagyobb hatékonyságot ígérő munkamegosztásra, de ennek kiaknázása nemcsak az értelmiségtől, hanem a munkájukra számító intézményektől, szervezetektől, a szocialista demokrácia szélesebb körű és mélyebb érvényesülésétől is függ. A z értelmiség tevékenysége egyaránt irányul a jelenre és jövőre. A tudományok fejlesztése, a távlatok tervezése, az oktatás, a művészet — mind, mind a jövőt alapozza. Növekvő jelentősége van azonban a mai feladatok megoldásának, hiszen ettől függ a holnapi célok elérése is. Most elsősorban két területen kell a szellemi erőket jobban koncentrálnunk: a' gazdasági építőmunkában és a kultúrában, fejlődésünk anyagi alapjainak intenzív erősítésében és a szocialista tudatformálásban. Mindkettőit tekintve egyértelmű program áll előttünk, s a konkrét teendőket is ismerjük. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban részletesen meghatározta azokat a feladatokat, melyek az ipar fejlesztésével, a termelési strúktúra átalakításával, a mezőgazdasági termeléssel, a közlekedés és ráállítás fejlesztésével * kapcsolatosak. Ugyancsak hosszabb távra iránymutató programja van pártunknak a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészet, a szocialista tudat- formálás feladataira. Túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar értelmiség előtt soha nem volt ilyen átfogóan kimunkált cselekvési program, ilyen széles körű igény és lehetőség az alkotó munkára, mint napjainkban. A feladatok nehezek és bonyolultak, sikerekkel és gondokkal, régi és új ellentmondásokkal egyaránt meg kell küzdeni. Mégis — és éppen ezért — józan magabiztossággal, üres retorika nélkül is mondhatjuk: ma mindep haladó értelmiségi itthon érezheti magát, forradalmi tartalmú, személyiségét kiteljésítő feladatokra talál.a hétköznapokban, is. Ezek teljesítése ugyanakkor a szellemi energiák nagyfokú koncentrálását, a »felszabadító« hatású alkotómunka kibontakoztatását teszik szükségessé; A gazdasági feladatok között munkánk előterébe került a népgazdaság intenzív fejlesztése, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, termékeink versenyképességének javítása. A termelés hatékonyságának növelése szükségessé teszi a tudomány aktívabb részvételét, főként a műszaki- és agrárkutatás fejlesztésében rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználását, a külföldi szellemi vívmányok friss átvételét. Mindez elsősorban a műszaki, agrár- és közgazdász értelmiségünkre ró nagy feladatokat Igen sokat tehet a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésében, a kutatási eredmények gyors- hasznosításában, hiszen a kutatásban és a termelésben egyaránt bőven van. legyőzendő akadály. Kutatóinktól azt várjuk, hogy munkájuk során a korábbiaknál jobban vegyék figyelembe a gyakorlati alkalmazás feltételeit, adottságait. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgozóktól — mindenekelőtt a vezetőktől — az új iránti fogékonyság, kezdeményezőkészség terén várunk előbbre lépést, nem utolsósorban azt, hogy a szocializmus építésének tennivalóiban, közös gondolkodás és egységes cselekvés alakuljon ki a kutatástól a termelésig, az ötlettől az értékesítésig. Egyre nagyobb a szakképzés, a továbbképzés szerepe is a gazdasági hatékonyság növekedésében. A fokozódó műszaki-technológiai követelmények a szakemberek képzésében is új igényeket támasztanak. Növekszik a szakmai tudás, a széles látókör, a marxista—leninista világnézet, az általános műveltség szerepe. Közoktatásunknak is, de szakoktatásunknak és továbbképzési rendszerünknek talán az eddiginél még inkább számolnia kell ezzel az igénnyel. Az új tantervek kialakítása során ezért arra törekedtünk, hogy a korszerűbb általános műveltség nyújtása mellett javuljon a szakmai képzés, erősödjön alapozó jellege. A továbbképzés elmarad a szükségletektől, fejlesztése összehangolt munkát kíván, a szakemberek közreműködését igényli. Amíg a közoktatás feladata az alapozás, addig a munkahelyeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a továbbképzésben, a specializá- lásban. Nem kevésbé fontos a másik feladat: népünk műveltségének növelése, szocialista kultúránk gazdagítása, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése. Ez szorosan összefügg gazdasági feladatainkkal, de alapvető feltétele a szocialista demokrácia, erkölcs és életmód fejlődésének is. Értelmiségünk eddig is sokat tett a kulturális forradalom feladatainak megoldásáért. Fejlődésünknek azonban olyan szakaszához érkeztünk, amelyben társadalmilag döntő kérdéssé válik a korszerű műveltség, a reális valóságismeret és történelmi látásmód, a jelenben való eligazodás képessége, az egyre bonyolultabb kérdések helyes megválaszolása. Mindez növeli az értelmiség feladatait a közvélemény-formálásban, az Ismeretközvetítésben, a felvilágosításban, a művelődésben is. F.gyben számára is mind fontosabbá teszi folyamatos önképzését és továbbképzését H azánkban adottak a nyugodt alkotó munka feltételei. Hogy ezek stabilak legyenek, alapvető érdeke értelmiségünknek is. Az alkotás legfőbb feltétele az ösztönző, serkentő társadalmi igény. Ez hívja életre az újabb és újabb szellemi értékeket, ez sarkallja értelmiségünket további erőfeszítésekre. Fontos, hogy munkájukat mindenhol őszinte, figyelmes társadalmi megbecsülés övezze. Helyenként még találkozni lehet az értelmiségi munkát lebecsülő nézetekkel, a szövetségi politika megsértésével, a kellő támogatás, ösztönzés hiányával. Ezek leküzdése politikai feladat. A megbecsülés mértéke természetesen itt is — mint más területeken —■ a végzett munka. Társadalmi érdek, hogy a szellemi munkásokat, értelmiségünket — tevékenységük közvetlen és közvetett társadalmi hasznossága szerint — elismerjük, s alkotó aktivitásukat anyagilag és erkölcsileg egyaránt ösztönözzük. A munkásosztály, az egységesülő szocialista nemzet alapvető érdeke ez. Rendhagyó hét vége következik. Hosszabb munkahetünk után azok, akik szabad szombatosok, a vasárnapot, a hétfőt és a keddet is pihenésre, kul- turálódásra fordíthatják. Sajnos művelődési intézményeink jelentősebb részéből továbbra sem érkezik meg Tájolónk részére a heti program; nyilván ezek vezetői nem törődnek aWal : hány ember vesz részt egy-egy rendezvényükön. Az előzetes hírverés ugyanis a nézőszám emelkedéséhez vezetne, ebben szinte bizonyosak lehetünk. Vagy valóban ilven eseménytelenek a hét végék művelődési házainkban? A kaposvári Csiky Gergely Színház vasárnap délután 15 órakor Brecht A szecsuáni jó- lélak című példázatát adja elő Asher Tamás rendezésében. Hétfőn 15 órára bériei,- szüneti előadást iktattak be Hervé Nebáncsvirág című operettjéből a nagy sikerre való tekintettel. Este ugyancsak ezt az operettet játsszák. A produkciót Gothár Péter rendezte, A főbb szerepekben Réti Erika, Koltai Róbert Já- szai-díjas m. v., Olsavszky Éva Kossuth-díjas, Spindler Béla, Kiss Jenő és Mihályi Győző látható. Vezényel Hevesi András. A kaposvári Vörös Csillag Filmszínházban A nagy balhé című . amerikai kalandfilmet vetítik hétfőn George Roy Hill rendezésében. A főszerepeket Paul Newman és Robert Bedford alakítják. Két jobb sorsra érdemes vagányt játszanak, akik »rendet tesznek« az alvilágban. November 7-én, kedden ünnepi műsora lesz a Vörös Csillag mozinak. Miután délutáni előadáson levetítik a Fapados szerelem című magyar filmet, 17 ós 19 órakor A ' tshkcsata című színes, szinkronizált szovjet alkotás kockái peregnek majd, Keret- játéka egy kicsit emlékeztet a Csend erek a hajnalok című Vasziljev-regény filmfeldolgozásának keretjátékára : fiatalok indulnak a tankcsala hősei emlékművének koszorúzására. S közben megelevenednek az egykori események ... Ugyancsak ünnepi filmmű- sora lesz november 6-tól 8-ig a Szabad Ifjúság Filmszínháznak. Itt az első két előadáson * a Mimino című új színes, Szinkronizált szovjet alkotást vetítik. Egy pilóta, a hőse, aki helikopter után váratlanul repülőgép kapitánya lesz, s berepülheti szinte egész boly- tónkat. Hogy miért tér vissza ismét a grúz hegyekbe, öreg helikopteréhez, erről szól Georgij Danyelija filmje, Egvébként a Szabad Ifjúság esti programjában is figyelemre méltó alkotás szerepel: A iónevű senki (A Stróman) című amerikai film, mely az ötvenes évek .eleji »modern boszorkányüldözést« eleveníti fel. A televízió műsorából a hétfőn 20 óra 5 perckor kezdődő Golgota-folytatásra hívjuk föl a figyelmet. Az ellenállásból meríti témáját A vörös plakát című francia film, melyben a magyar származású Szabó László is játszik. Öt eddig Szabó István és Kovács András filmjeiben láthattuk. A vörös plakát 22 óra 55 perckor kezdődik. Kedden este a Golgota újabb része, a VII. szerepel a műsorban. Utána Kálmán Imre operettje, A montmartre-i ibolya lesz látható. A könyvbarátok figyelmét a Kossuth Kiadó néhány újdonságára hívjuk föl. Botos János Mit kell tudni az 1918—1919-es magyarországi forradalmakról ? című műve ismerteti a polgári demokratikus forradalom győzelmét, a KMP megalakulását, a szocialista forradalom féltételeinek érlelődését és a munkáshatalom győzelmét. Marx élete dokumentumokban — ez a címe annak a kötetnek, melyet Manfred Kliem állított össze. A kötetből kikerekedik a tudományos szocializmus megalapítójának portréja. Képünkkel a természetbarátoknak igyekszünk úticélt javasolni : a barcsi ősborókás minden évszakban más arcát mutatja. Könyv és politika Ismerősöm »büszkén« vallja, hogy ő nem politizál, ö csak dolgozik — a politika mások dolga. De nem politizálunk-e, amikor — és ahogyan — dolgozunk? Nem politizálunk-e azzal, ahogyan élünk, és amilyen emberek vagyunk? Akárhogy közelítjük is a dolgot, a politika hozzá tartozik mindennapi életünkhöz. És nemcsak olyankor, ha összejövünk egy klubban, politikai témákat megvitatni. Akarva, akaratlanul, naponta többször is véleményt nyilvánítunk közügyekben. Aki nem olvas újságot, nem tanulmányozza a politikai könyveket — az is politizál: más kérdés az, hogyan? Bonyolult és egyre bonyolódó világunkban megfelelő tájékozódás nélkül ma már lehetetlen eligazodni. Ehhez ad jó segítséget a politikai irodalom. A társadalom kérdéseivel, a gazdaságpolitika összefüggéseivel foglalkozó könyvek, kiadványok nemcsak tananyagként szolgálnak százezreknek, hanem állandó segítőtársai lehetnek millióknak jelenünk és jövőnk megértésében. Az idei — tizenhetedik — politikai könyvnapokat a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója jegyében rendezik. Ünnepi választék várja az olvasókat. A választék ünnepi, ám rendeltetése nem: a hétköznapokon kell e kötetekben leírtakat gyakorlattá alakítanunk. Huszonhat mű, csaknem egymillió példányban — ez jelzi az idei politikai könyvnapok számokban is kifejezhető termését. Könyvkiadásunk történetében először jelenik meg egyszerre A tőke mindhárom kötete. A kiadott művek között szerepel Kádár János új könyve is. A szocializmusért — a békéért című kötet az utóbbi hat évben elhangzott beszédeit és cikkeit tartalmazza. Ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat Siklós András díszes kivitelezésű műve, a Magyarország 1918— 1919. Korabeli képek, dokumentumok — sok közülük először kerül publikálásra — segítségével ad áttekintést az 1918-as és 1919-es magyar- országi forradalmakról, azok közvetlen előzményeiről. A politikai könyvnapokon nem feledkeznek meg azokról a társadalmi könyvterjesztőkről sem, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai irodalom minél több ember olvasmányává váljék. A tizenhat- ezret meghaladja azoknak a száma, akik több mint tíz éve foglalkoznak a politikai könyvek terjesztésével. A mai ünnepélyes megnyitón 98-an kapják meg a Kiváló könyv- terjesztő plakettet. A politikai könyvek iránti érdeklődés évről évre nő. Míg 1972-ben a Kossuth Könyvkiadó 177 művet jelentetett meg 3 millió 693 ezer példányban, az l°77-ben kiadott 209 könyv 4 millió 900 ezer példányban került a boltokba. A könyvnapok jelentőségét mégsem az eladott kötetek, az ankétokon, író—olvasó találkozókon részt vevők számával lehetne mérni. Egyetlen aktus, néhány kötet megvásárlása nem pótolhatja a rendszeres tájékozódást, az újra való odafigyelést. A ma kezdődő rendezvénysorozat jó alkalom.
