Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

AZ ELSŐ LÉPÉSEK

KomBnisták a közoktatásért

Szerteágazó feladatok várnak a kaposvári oktatási intézmények ez év júniusában alakult pártbizottságára. Az óvodákban, az általános és a középiskolákban, szakközépiskolákban meg a szakmunkásképző intézetekben, kollégiumokban tevékenykedő kommunisták, pártszervezetek munkáját irányítja és segíti. Az eddigi munkáról és a tervekről beszélgettünk Lukács Józseffel, a pártbizottság titkárával.

Szervezeti intézkedések

— Feladatunk röviden így fogalmazható meg : segíteni Kaposváron az oktatáspolitikai határozatok megvalósításéi, ennek érdekében összefogni az oktatási intézményekben dolgozó kommunistákat, pártalapszervezeteket. Eddig lényegében az eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges szervezeti intézkedéseket, lényegében tehát még csak az első lépéseket tettük meg.

Huszonkét pedagógus párt- alapszervezet, 350 kommunista. És hamarosan megalakul az önálló pártalapszervezet — huszonharmadikként — a gyakorlóiskolában is. Intézkedtek arról, hogy a kollégiumokban dolgozó kommunista nevelők a legtöbb gyereket adó iskolák pártalap- szervezetéhez tartozzanak, így jobban megismerik az iskolai oktató-nevelő munka helyzetét, gondjait és eredményesebben segíthetnek. Rendezni kellett több pártcsoport hovatartozását is, hogy hatékonyabban tevékenykedhessenek.

A pártbizottság titkárának szavaiból kitűnt, hogy a kezdeti lépéseken túl, a szak- szervezeti intézkedések mellett, megkezdték az oktatáspolitikai célok elérését segítő tervszerű munkát. Megalakítottak három munkabizottságot •— az oktatáspolitikait, a pártépítésit és az agitációs propagandamunka bizottságot —, s ezek már meg is kezdték működésüket

Az oktatáspolitikai munkabizottság felülvizsgálta és a pártbizottság decemberben tárgyalja az úttörőcsapatok nevelőmunkájának hatékonyságát, a jövő év első felében a középiskolai KlSZ-szerveze- tek nevelőmunkájának tapasztalatai kerülnek napirendre. Az agitációs propagandamunka bizottság fölmérte az intézmények vezetőinek, párttitkárainak politikaiideológiai képzettségét, s ennék alapján javasolják őket iskolára. Azt kívánják elérni, hogy mindenkinek meglegyen a beosztásához szükséges politikai-ideológiai végzettsége. Minden pártszervezetben jó eredménnyel tartják a politikai oktatást.

Rendszeres tájékoztatás

— A pártoktatásban a jövőben változtatni kívánunk — mondja Lukács József —, pártalapszervezeteink ugyanis eddig nem mindenütt vették figyelembe, hogy kommunistáink és a politikai oktatásba bevont pártonkívüli pedagógusok, illetve az intézmények technikai dolgozói különböző képzettségűek. A jövőben több oktatásformát indítunk, a jelentkezők egy részét a szakszervezeti tanfolyamokra osztjuk be. Jelenleg csak az 503-as és az 512-es szakmunkásképző intézetben működik politikai vitakör, pedig van iránta érdeklődés. Szeretnénk ezt több intézményünkben megszervezni.

Az intézmények vezetőinek és a párttitkároknak a rendszeres tájékoztatására nagy gondot fordítanak. A nemrég lezajlott országgyűlést követően az ott elhangzottakról, valamint a Politikai Bizottságnak az oktatáspolitikával foglalkozó határozatairól tájékoztatást adtak részükre, utána vitát, tanácskozást rendeztek. Hasonlót rendszeresen tartanak majd a jövőben is, külön-külön az érdekelt oktatási intézmények és párt- szervezetek vezetői részére.

Pártcpítés, felkészülés

Nemzetközi diáknap

November 17-én szerte a lási lehetőségeinek javításáért, világon sok millió diák emlé- az oktatás színvonalának kezik a fasiszták által legyil- emeléséért Ugyanakkor a szö- kolt társaira. Azokra is, aki- vétség tevékenységének elvá- ket 1939. november 17-én, a laszthatatlan része lett a ha- hitleristák által megszállt ladó politikai folyamatok és Csehszlovákia fővárosában erők támogatásié Az NDSZ brutálisan szétvert diáktünte- több mint három évtizede új- tések vezetőiként végeztek ki, ra és újra síkraszáll a reak- s ugyanakkor mindazokra, ció, a fasizmus, a háborús ve- akik diákként harcoltak és szély, a fegyverkezés, a faji életüket adták a szabadságért megkülönböztetés, a gyarma- az öt kontinensen. A pusztí- tosítás és a neokolonializmus tás, a pusztulás szörnyű nyo- minden formája ellen, kiáll a mai-romjai még mindenfelé békéért, a biztonságért, a né- láthatóak voltak a diákmártí- pék és országok szabadságárok városában, Prágában, ért, függetlenségéért, egyenlőamikor a világ sok országá- ségéért, a társadalmi igazságból oda gyűltek a diákfiatalok talanságok fölszámolásáért, és képviselői, hogy hitet tegye-, messzemenően szolidáris az riek az új, szebb, háború nél- elnyomott népek, a kizsákma- ícüli jövőért való harc mel- nyolt osztályok harcával, lett. 1946-ban, az első diák- Ebben a sokoldalú, széles világkonferencián határozták körű, progresszív tevékenyei a nemzetközi diáknap meg- ségben rendszeres fénypont a tartását, s itt döntöttek ar- nemzetközi diákság novem- ról is, hogy létrehozzák a de- béri harci napja, amely me- mokratikus, haladó érzelmű, mentő és ünnep is. Emlékezés antifasiszta diákok nemzetkö- a mártírokra, és ünneplése a zi szervezetét. sikereknek. Azoknak a sikeA Nemzetközi Diákszövet- reknek, amelyek évről évre ség azóta majdnem kilencven biztatóbbá teszik a békevá- ország sok millió diákját, tö- gyó, igazságszerető diákság möríti. Alapokmányának meg- számára a jövőt. Azt a szebb felelően harcol a diákság jo- jövendőt, amelyért a prágai gainak és érdekeinek védel- mártírok fiatal életüket álmáért, életfeltételeinek, tanú- dozták.

Értékesítési csúcs a Siófoki Állami Gazdaságban

Több mint ötven oktatási intézmény tartozik a pártbizottság hatáskörébe, s mindenütt tevékenykednek kommunisták. Am pártalapszervezet még a felében sincs, a többiben pártcsoportok mű- ködinek. Van olyan kívánság, hogy az óvodákban dolgozó párttagok szeretnének önálló alapszervezetben dolgozni, mert jelenleg a körzetükben levő iskolákhoz tartoznak. Az igény jogos, de nincsenek meg a szükséges feltételek.

Folyamatosabbá kívánjál* tenni — s ebben számítanak a pártcsoportokra — a pártépítési nevelőmunkát, hogy a párthoz vonzódó, a feladatukat kiválóan ellátó pedagógusokkal soraikat erősíthessék. A pártbizottság terveiben nemcsak a közeli, hanem a távolabbi jövőre vonatkozó feladatok is szerepelnek. Ismerve az 1980-ban, 1981-ben

az általános iskolákba kerülők várhatóan magas számát, már most fölmérték, milyen politikai és szervezeti intézkedésekre van és lesz ség.

— Időben és alaposan felkészülünk erre, hogy a tanulókat megfelelően fogadhassuk. Együtt kívánunk dolgoz- I ni az állami szervekkel, és még szorosabb kapcsolatot kialakítani az óvodákat, iskolákat patronáló üzemekkel, szocialista brigádokkal. Szeretnénk megvalósítani a »nyitott« iskolakapu elvét, s velük, valamint kommunista és pártonkívüli pedagógusainkkal összefogva elérni oktatás- politikai, nevelési céljainkat. Azt tapasztaltam — mondotta befejezésül a pártbizottság titkára —, hogy kommunista pedagógusaink érzik felelősségüket, lelkiismeretesen teljesítik megbízatásaikat. Ez olyan erő, amire a jövőben bátran alapozhatunk.

Szál ai László

Egyedül a nagy, sárga gépen

— Ez a legnehezebb. Tizenkét órát egyedül a gépen. örül az ember, ha valaki erre vetődik és megszólítja, pedig hát zavarja a munkában. És mégis: naponta egyedül, reggeltől estig... Unalmas? Megszoktam már! Ebbe nevelődtem, hát ezt kedvelem.

A kedvezőtlen időjárás, a kevés napfény mellen az idén súlyos jégverés is érte a Siófoki Állami Gazdaság gyümölcsösét. Énnek ellenére egyes gyümölcsfajtákból kiemelkedően jó termést takarítottak be. Összesen csaknem hatszáz vagon gyümölcsöt szedtek le a fákról a gazdaság dolgozói és az ifjúsági építőtábor lakói. Ennek több mint ( gyharmada — kétszá/.negyvenkilenc vagon — volt az őszibarack. Ezt követi mcny- nyteégben a száznegyveriki- lenc vagonnyi alma és a több mint kilencvenháram vagon kört«.

A termett értékek eladásának csúcsa most az év utolsó három hónapjában van. Szeptember harmincadikáig az éves tervezett bevételnek csak Ötvenhat százalékát érte el a gazdaság, összesen százhuszonhárom millió forint értéket adtak el. Terveik teljesítéséhez most, az év utolsó három hónapjában több mint kilencvenhat milliós árbevételt kell elérniük. Feszített és különösen jói szervezett munkát kíván a gazdaság dolgozóitól, hogy a nagy mennyiségű árut a tervezett költségek mellett megfelelő eredmény- nyel értékesítsék.

Alkonyodik.

Az egész nap szürke ég most még sötétebb.

Túl a széles szántón, a nyárfasor fölött varjak serege köröz, esti szállást keresve. Idáig alig hallatszik a zaj, s mesz- sze van az országút is ... A

traktor vezetőfülkéjében meleg van, és monoton a zúgás.

Az őszi mélyszántás az egyik legfárasztóbb munka; göröngyös a talaj, és nem lehet sietni. Ezt magyarázza Maróti István traktoros, a se- gesdi termelőszövetkezet K— 700-asának vezetője.

— A lelkiismeretesség a legfontosabb! Mehetnék gyorsabban is, de a lelkiismeretem nem engedi. Pedig az én zsebembe ettől nem lesz több a pénz, a téesznek azonban jobb lesz. Ha ráhajtanék, többet keresnék, viszont a jövő éyi vetés látná kárát. Pedig a munkát nézve senki nem

szűk- ' venné észre a különbséget*

— Nem érdekli a pénz?

— Dehogynem érdekel ! De hát úgy van ez, hogy ha szólok valamiért, azt mondhatnák, ne beszéljek, nem jói végeztem én sem a munkám, fgy viszont megmondhatom a magamét, tiszta a lelkiismeretem.

— És megmondja?

— Meg. Nem most nevelődtem. Annak idején, az egyesülés előtt az ötvöskónyi té- eszben is felszólaltam, ha volt mondanivalóm. Most se teszek másként. De hát ehhez lelkiismeret kell, csak ezt mondhatom.

— Ha rangsorolná a munkákat a téeszben, a magáét hova tenné?

— Nem tudom. Csak azt, hogy ha nem munkáljuk a földet, az állatoknak sincs mit adni. Ha lelkiismeretes a munkánk, akkor a többi is jól megy. Azért hát azt mondom,

itt kezdődik és itt fejeződik be minden a szántóföldön. A mi téeszünkben a növénytermesztés nagyon fontos; jól kell sikerülnie.

Novemberben korán alkonyodik. Az országúton fölkapcsolják fényszóróikat a járművek. A traktoros szívesen beszél, de arcára van írva a fáradtság.

— Megtisztogalódik az ember, vu&ora, tévé, aztán már takarodik el, mert reggél ötkor kell kelni. Majd télen könnyebb, lesz!

Télen a traktorosok a műhelyben dolgoznak. Akad munka ott is: javítani a gépeket, tisztogatni, ellenőrizni az alkatrészeket, napi nyolc órában. Más a munka, más a ritmus, mint kint, a szántóföldön.'

— Nekünk furcsa ott bent: ide menni, oda menni, mindig valami mást csinálni. Ott egészen mások a körülmények. Én ezt a munkát szoktam meg a traktoron, ezt csinálom huszonnégy év óta. Beindítom a motort, és megyek előre. Magam diktálom a tempót, hajtok amikor kell, és javítok, ha valami hiba akad.

— Akad?

— Előfordul. Ez vele jár a munkával. De itt, kinn mégis más. Jobb a levegő is.

Minden hiba kijavítható, s ha végez, visszaül a volán mögé, és elindítja a motort. Az öt vaskos eke a földbe hasít, nyomukban félméteresre tarajosul a barázda. Rázkódik, dülöngél a hatalmas gép, a traktoros erősen markolja a kormányt, s pontosan követi az előző nyomvonalat. Sokasodnak a hosszú barázdák, és a percek órákká nőnek.

— Az ember mindenfélére gondol közben. A maga gondjaira, a téesz ügyeire, a gépre; hogy ha bemegy, mit kelt megcsinálni, aztán a haverokra, a legutóbb látott filmre... Van idő ábrándozni.

— Legutóbb milyen filmet látott?

— A Röpülj pávát, meg a sportműsorokat. Mert bizony elfárad az ember, nincs sok kedve a tévézéshez. De' a sportot szeretem: a futballt meg a bunyót!

— Van kedvenc csapata? ‘

— Nincs, Szeretem a szép játékot.

— A magyarokét is?

— Az ember mérgelődik. És meg ne haragudjon érte, de arra gondolok, hogy ha ók is ilyen lelkiismeretesen dolgoznának a pénzükért, az eredményekért, akkor másként játszanának. Mert azt se lehet másként csinálni, én legalábbis úgy gondolom.

Nőtlen. Édesanyjával él öt- vöskónyl szélén egy házban, amit még cselédsorból szabadult apjának adtak egy kis kerttel, 43-ban. Van néhány állat is a ház körül, meg pár tőke szőlő a hegyen. Direkt- ternjő.

— Szórakozás inkább, nem iskok én annyit. A kocsmába is a társaságért járok, összejövünk a haverokkal, akikkel együtt gyerekeskedtünk. Megbeszélünk mindent, ami hétközben történt, meg a téesz dolgait, a sportműsorokat. Szóval eltöltjük együtt az időt.

— Mint egy klubban.

— Hát igen. De mifelénk inkább kocsmának hívják.

Utazott. Egy ízben a Szovjetunióban járt. Poltavára emlékszik, tetszett neki a modern fiatal város. Meg Kijev a rengeteg parkjáért, .de a házakat sokallotta. Nem szokta meg a nagyvárost. Itt, Se- gesden és otthon, Ötvöskónyi - ban ismer minden darab földet. És nincsenek elzárva a külvilágtól. Csak hát a ház öregecske, romladozó, sokba kerülne a javítása. , #

— Egészség legyen! — mondja búcsúzóul, s visszaül a kormány mögé. — Ha az ember egészséges, jól megy a munka, jól is keres, és előbb- utóbb egyről kettőre jut.

Pár másodperc múlva felmordul az irdatlan motor, és a sárga góliát, kormánya mögött Maróti István traktorossal, ráfordul a következő barázdára.

Bcncsik András

Értékeljük a békét

— Mit tud a háborúról?

— Csak annyit, amennyit a szüleimtől hallottam... Negyvenhétben születtem, nem is emlékezhetem semmire.

Nagyon kedves asszony Sziklai Gáborné, a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet elnökhelyettese, faipari ágazat- vezetője. A nagyközségi pártbizottságon azt mondták róla, hogy mindig lehet rá számítani. Ez természetes is, hiszen a szülői házból hozta magával ezt a szellemet. Édesapja a fűrészüzem vezetője, édesanyja körzeti párttitkár — mindketten kezdettől ott voltak a Dráva-parti település közéletében. A lányaiknak is mindig beszéltek a múltról, a tevékenységükről is. Most őt is nagy megtiszteltetés érte: a munkahelyi tanácskozáson megválasztották a IX. magyar békekongresszus küldöttének.

— Ilyen nagv fórumon még nem jártam. Bizony, meglepődtem, amikor engem javasoltak.

— Van gyereke?

— Kettő — mondja büszkén. — A kislányom öt-, a fiam kétéves.

— Otthon szó esik olyan té- aárói, mint béke, háború?

— A férjem is, én is faipari mérnökként végeztünk Sopronban. Még a névsorban is egymás mellett voltunk ... Egyetem után nyáron esküdtünk. Én egy évig Mohácson dolgoztam, s utána kerültem ide, a szövetkezetbe. A férjem a panelpaitketta-üzem vezetője. Gábor nagyon benne van a napi politikában: propagandista, tanít a marxista— leninista esti egyetemen. Így mindig szó esik otthon a napi politikáról, a külpolitikai eseményekről. Aztán ott van a tévé, a könyv ...

— Mt mondana el, ha szót kapna a kongresszuson?

Egy kicsit gondolkodik.

— Édesanyaként azt emelném ki, hogy értékelni kell a békénket..., sokkal jobban, mint aimennj'ire sokan értékelik. Én azt hiszem, hogy nálunk kellemes helyzetben vagyunk a család, a szociális juttatások és egyéb szempont- pontjából is.

Megint visszakanyarodunk a család történetére. Közvetetten mégis beleszólt a háború a két leánytestvér sorsába: a fűrészüzemben sok kárt okozott a front, nehezen indult az üzem, édesapjuk egy

ideig kihelyezve, máshol dolgozott. Így az édesanyjuk Villányban — odavalósi — adott életet mindkettőjüknek.

— A férje is barcsi?

— Nem, ő újpesti. Jól érzi magát itt...

Amíg beszélgetünk, többen is benyitnak az irodába.

— Milyen egy női vezető élete?

—■ A szövetkezetnek sok a vidéki kapcsolata, például a Balaton Bútorgyárral Veszprémben, Így sokat járok vidékre. A programunkat közösen szervezzük a férjemmel, s aztán, szerencsére, itt vannak a mamáéit Még a papa is gyakran őrködik nálunk, ha nincs, aki vigyázzon a kéi gyerekünkre.

— És a megbecsülés?

— Az elején, amíg az ember beleszokott, volt egy kis problémám. Most már mindenkit jól ismerek. A szövetkezet vezetősége szintén támogat.

Esténként odahaza leköti a két gyerek. Ügy mondja, addig nehéz, amíg ilyen kicsik. A férje barkácsol, aztán, zenét hallgatnak közösen. Sok olyan könyve van, amit idő hiányában még mindig nem tudott elolvasni. A kézimunkára se nagyon marad ideje.

A férje szakosítóra jár, s ha tártul, akkor ők hárman elvonulnak, és haliga tnak.

Sziklai Gáborné a városi rangra emelt Barcsot képviseli majd a kongresszuson. Büszke a Dráva-parti településre:

— Tudják, szép lesz Barcs. „ Lajos Géza