Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
ISZTAMBULI JEGYZETEK Krúdy-emlékest Ázsia határán Szindbád volt velünk — Kedves magyarjaim, most pedig Átviszi ek benneteket Ázsiába. — Akiknek a bejelentés szól, a nögyvenhárom tagú Cooptourist-csoport tagjai, felnőtt férfiak, nők; aíki- től a közlés származik, öt- venvalahány éves hölgy. (Szólítsatok Magdinak.) Néhány órára ő az idegenvezetőnk. Harminchat éve került Isztambulba, német, angol, francia tolmács, még jól beszél magyarul, de már törökül gondolkodik. Félpertuiban vagyunk, ő tegezi a buszon levőket — Taposs a gázra, te Pista gyerek, ne légy mafla! — így a pilótához —, mert ezek az őrült törökök leszorítanak téged. Hogy piros, ne törődj vele. Adj gázt dudálj, te élhetetlen. — Ketten vezetnek, miközben jó ötvenes tempóban haladunk a Fevzi pasa, majd a Ceddesá Ordu úton, át az Aramyszarv-öblöt átívelő Galata Köprüsü-hídon. Észbontóan sok a kocsi, a lámpák meg mintlia dísznek lennének. Három-négy sávban hömpölyögnek a buszok, személyautók, közöttük sza- márfogat gyalogosok rohannak át medvetáncoiltató vezeti az állatát. Hordárkocsikat előzünk, tulajdonosuk inát megfeszítve igyekszik feljutni az emelkedőre, s ha közben megáll mellette valaki, szilvát, narancsot, banánt mér az autósoknak. Fülsiketítő a dudálás, semmihez sem hasonlítható a hangzavar. Ez az összevisszaság tartja össze a forgalmat (Néhány órás akli- matizálódás után pilótánk: ha komolyan vennék az autósok a lámpákat, itt percek alatt megbénulna a város.) Magdi asszony karmester módjára vezényli Pistát s közben »idegenvezet«. Harminchatezer taxi van a városban, de a legöregebb török sem látott közülük egyet sem működni. — Alkudjatok, mindenütt alkudjatok, magyaljaim. — Egymillió vendégmunkás dolgozik az NSZK - ban, a szabadságra hazatérők összetört roncskocsijai végig követik a Jugoszlávián át ha- závezető országutakat. Egyfe- leséges ország lett Törökország, bizony elég egyet is eltartaniuk. Magdi asszony beszél, beszél; a kemény élethez szokott napi 10—12 órát dolgozik, meg kell szolgálnia a pénzét Eközben Európa széléhez érünk, már a Boszpo- rusz-hídon járunk, 160 méterre az öböl fölött Fevzi pasa se láthatta ilyen eiragadónak a három tengert, mint innen látszik a város. Még 1800 méter, és Ázsiában vagyunk. Csak lelépni már a buszról, rátenni a talpadat Ázsia földjére, belekóstolni a levegőbe ... Egy kisvárosban vagyunk, mindent aszfalt borít A tenger felől borzongató szél fúj. A parton üzlet mellett üzlet, távolabb a kompállomás, kis halászbárka köt ki éppen szomszédságában. Lent a halászok, fent a fogók. A vevő a partról lemutat azt éppen azt a halat kérem, a halász dobja, a fogó ember a magasban elkapja, és kasz- szírozza a pénzt. — Mister! — fogja meg valaki a vállamat Menjek véle, van neki gyára, áruháza. Egy-. szerre megtörik a varázslat. Még csak Ázsia szélén járunk, néhány ködobásnyira az öreg kontinenstől. Magdi asszony közben a busz utasaival egy áruházba megy. Ügy mondja, a városé, elegánsabb, mint sok sztamlbuli, kilószámra az arany, szobákat töltene meg a perzsaszőnyeg, mipden kapható, ami a világon csak van. — De alkudni ne próbáljatok! Itt szabott árak vannak, ez nem bazár. A parton szerzett ismerősöm egy szűcshöz cipel. Sok és régóta porosodó, divatjamúlt bőrkabát bunda. Még érdeklődő sincs. Persze az a másik, a szemben levő, a fényes áruház, kötött árak, van pénze a városnak... A tulajdonos fáradtan legyint Már hogy lenne a városé. Csak éppen a főnök ügyes ember, megszerezte' magának az idegenvezetőket azok meg cipelik oda a turistákat Az utca egy nagy cirkusz: a járdákon végesteien végig kocsik. Autóbuszok, vadonatúj kamionok, traktorok, amerikai, japán luxuskocsik. Medvetáncöltató lesi az áldozatát tíz líra elég, és üti a dobot A nagy darab bamba állat pedig láncával is adva az ütemet idétlenül toporog. Egy térszerűen kiszélesedő útnál halárusok, süteményárusok. Közeledik a zárás, a halasok söprik az asztalokat, le a földre, ami megmaradt (Ez szabály.) Majd jönnek a kóbor kutyák, macskák, tízezerszámra ténferegnek az utaJó kezdeményezés Október első napjaiban nyűt meg Szennában a falu- múzem. Somogyi népi emlékeink, a zsúpfedeles házak, a szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a református templom és a papiak, a rinyakovácsi füstöskonyha, a favázas épület szépen faragott oszlopaival, a csökölyi lakóház és a gazdasági épületek azóta nagyon sok látogatót vonzanak. Kaposvárról, a messzi környékről érkeznek érdeklődök, közöttük sok külföldi. Nemcsak a falumúzeum, hanem a zselici táj, a környező erdők, dombok látványa is kirándulásra ösztönöz. Családok szombati, vasárnapi programjában szerepel a szennai látogatás. A kaposvári áfész a környezetbe illő hangulatos kisvendéglőt nyitott t közelben. Ennek jó híre szintén vonzza a vendé ' skct. Sok embernek nincs gépkocsija, s bár van menetrendszerű buszjárat, ez a csoportos iskolai kirándulásokra nem alkalmas. Ezért elismerésre méltó a Volán Utazási Iroda kezdeményezése. Fe'hívásc-al fordult a kaposvári általános és középiskolákhoz, tanintézetekhez azzal, hoky külön autóbusztól gondoskodik. Az iskolák vezetői örömmel fogadtak ezt a kezdeményezés:: október 5-től naponta 2—3 esetben viszi a Volán gépkocsija B.ermáUi a tanulókat, A Berzsenyi, a Krénusz, a Tóth Lajos meg a többi általános iskola, a szakmunkásképző intézetek, a gépipari szakközépiskola tanulói járlak már a falumúzeumban, s mennek, amíg tart a jó idő A csoportos iskolai kirándulókat a múzeum gondnoka kalauzolja. Néhány forintjukba kerül csak a gyerekeknek, s megismerhetik a somogyi néni emlékek szennai gyűjteményét, ismeretekben gazdagodnak, néhány kellemes órát tölthetnek e szép tájunkon. A dicséretes és sikeres kezdeményezést érdemes lenne továbbfejleszteni. Bizonyára jó néhány üzemünk KISZ- fiatalsága, szocialista brigádjai szívesen kirándulnának közösen a szennai falumúzeumba. Talán csak az okoz gondot, hogy a Volán szombat és vasárnap kivételével indítja e különjáratokat. Az üzemek fiataljai, a brigádok pedig főként a szabad szombatjaikat használnák föl a közös kirándulásra. Érdemes lenne az igények és a lehetőségek összhangját megteremteni, hogy minél többen eljuthassanak szabad idejükben Szennába. A Volán Utazási Iroda — a jó kezdeményezés elindítója — bizonyára megtalálja erre is a megoldást ! kon, Sztambulban ők a köz- tisztaság letéteményesei. Az ám, kap a fejéhez a turista. Még neim látta az egyetemet. Egy városra való diák, 32 ezren tanulnak a falai között. Ezek a falak azonban most bevehetetlenek, körbefogják állig felfegyverzett, géppisztolyos katonák. (Mindig höbörögnek valami miatt a diákok — mondta az idegenvezető. Közben egymást érik a városban — nem az egyetemen — a robbantásos merényletek.) Tanácsosabb hát galambokat etetni. Tizenévesek vesznek körül az egyetem előtti téren, búzát szórnak a tenyerembe — hát nem édesek —, adj enni az isten madarainak. Amikor távozni akarsz, megfogják a karodat: és a mani, mister, a mani... Ne csodálkozz a srácokon, könnyen lehet, hogy családfenntartók. Valamiből élniük kell. A háromezer éves város legalább felében a turistáké. A gyerek, mi az, hogy gyerek, ott van a bazárban, vizet árul, cigarettával házal, cipőt tisztít, támasztja az üzlet ajtaját, és hívja be a vevőket. És a gyerek ott csüng az iránytaxik ablakában, tíz órán át zötyög, száguld a városon át, reggeltől estig kiabálja az útirányt. Az apja, a fivére vezet, ő meg szerzi az utasokat. A veszélyben osztozik a pilótával Hol van kérem a szakszervezet, hol késnek az olvasói levelek: ilyen fiatalon, ilyen munkára, ilyen ijesztő körülmények között Közben ki tudja hányán irigyliik a kis Juszufot, hiszen munkája van, ő szedi a pénzt a főnöknek, nem igaz, hogy nem marad belőle neki is valamennyi. ; Egy társát aki még talán I nyolcéves sem lehetett, az | Atatürk sugárút sarkán láttam. Csapjunk egy görbe estét alapon elmentünk heten az éjszakába mulatót keresni. Egy diszkós fiú csapott le ránk, és cipelt le foszforesz- káló pincéjébe, ö volt a pincér, a lemezlovas, az edőtán- cos, heten pedig a teljes vendégsereg. Innen tartottunk éjszaka kettő felé a szállodába, amikor megláttam a gyereket Az anyja az aszfalton ült, hátát a falnak vetette, ölébe kuporodva aludt a fiú. Mellettük sózott hámozott uborkát, perecet kiabáltak, nappali volt a forgalom. Az anya akár egv őrangyal, vigyázta gyermeke álmát. Az övét pedig Allah, mert ez a világ már úgy van elrendezve, hogy mindenki és minden megtalálja benne a helyét Legyen éjszakai nyughelye az Atatürk sugárút Isztambulban, a tengereknek ebben a szomorítóan szép, mesés városában. Ferenczi József (Folytatjuk) Szita Ferenc igazgató köszöntötte hétfőn este a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban azokat akik megjelenésükkel bizonyították, hogy a száz éve született Krúdy tisztelői, olvasói. Az előadóterem zsúfolásig megtelt Jelenlétével megtisztelte az eseményt az író lánya, Krúdy Zsuzsa is. Barta András irodalomtörténész bevezető előadásában személyes emlékét mondta el. Másodéves bölcsészhallgató korában ismerkedett meg Krúdy Gyula nevével. Egy idős úr állított be hozzá a redakcióba, kéziratot hozva megőrzésre. Krúdyról írta meg emlékeit Krúdyról, aki költő és bohém volt — így mondta. A kéziratot elolvasva Barta András tiaen- négy-tizenöt regényt, elbeszéléskötetet kölcsönzött ki a könyvtárból, s valósággal szerelmese lett Krúdy írásművészetének. Az ötvenes évek eleje volt ez; 1953-ban — az író születésének hetvenötödik évfordulóján — nem jelent meg kötele a halhatatlannak. Az iskolában sem tanították, mert dekadensnek bélyegezték. Krúdy Gyula ma az egyik legtöbbet olvasott magyar író. Évenként harminc-negyvenezres példányszámban jelennek meg művei újra és újra. Mi a titka? Idézetekkel jól válaszol erre a kérdésre a megyei könyvtár új kiadványa, mely Máté Juditot, az összeállítóját dicséri. Kosztolányi Dezső ezt irta: »...Krúdy Gyula szereti a múltat, s ez már majdnem azt jelenti, hogy költő. Csak egy túlfinomult, friss és egész lélek érezheti vissza így a letűnt századokból mindazt, ami archaikus szépség, bájos és intim ódonság«. Szerb Antal így vélekedett: »Krúdy Gyula irodalomtörténetünk és kritikánk nagy adóssága Nem vették komolyan, mert nem tartozott semmi komoly klikkhez, bohém emberalakjából hiányzott az önreklámozás, ami ma az írói méltóság elengedhetetlen feltétele, írásaiban is kevesebb volt a pretenció, mint a megvalósított szándék, pénzt akart keresni és ahelyett remekműveket írt.« S egy mai vélemény, Bálint Tiboré: »... mintha álom és egyéni lét szüntelen egymásba mosódva, miként csak a zenében szokott történni.« 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Pályáján rendkívül nyomorúságos körülmények között indult. Regényeiben hívják Szindbád- nak, Rezeda Kázmémak stb... Világa álom és valóság, múlt és jelen, látomás és költészet egyszerre. Nincs társa irodalmunkban, aki a szürreáliák világában ennyire honos lett volna. Szabó Ede Krúdy- könyveben felhívja a figyelmet csillogóan lirai, humorosan groteszk, ironikusan és keserűen szatirikus, rajongással és lemondással teljes, szándékoltam ódivatú és merészen modem stílusára. Izgalmas szerepet teremt magának: az elkésett lovag, az »utolsó gavallér« szerepét, biedermeier idillt játszik, s titkon dantei pokolkörökben jár. A hétfői est műsorát úgy válogatták össze, hogy minden arcát ’ megismerhettük. Rajhona Ádám, a Csiky Gergely Színház tagja és Demján Éva előadóművészinő tolmácsolásában hallottuk elbeszéléseit, s egy megrendítő kis- publicisztikáját a jóléti bizottság »csizmás kandúrjairól«, azaz a mezítlábas gyerekekről, akik cipőt kaptak. Demján Éva Krúdy Zsuzsa Írását is felolvasta, s megidézte nekünk a Krúdyra versben emlékező Juhász Gyulát. Az est sikeréhez a kaposvári zenetanárok triói járultak hozzá bensőséges muzsikálással, Mozart és Haydn egy-egy művét szólaltatva meg. L. L. Műveltségi játék a Balatonról A Balatoni Intéző Bizottság, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Rádió Irodalmi osztálya körkapcsolásos rádióvetélkedőt rendez a Balatonról a következő témakörökben: biológia, földrajz, fürdőkultúra, irodalom, helytörténet, néprajz. A tó menti települések műveltségi játékának fővédnöke dr. Abrahám Pál építésügyi és városfejlesztési miniszter, a BIB elnöke. Célja, hogy a vetélkedő során a Balatonnak és környékének természeti, gazdasági és kulturális értékeit bemutassák a hallgatóknak azok segítségével, akik nem csupán nyaranta töltenek itt rövi- debb-hosszabb időt, hanem állandóan itt élnek, s jól ismerik szűkebb pátriájukat Somogy és Veszprém megye képviselőivel, valamint a BIB munkatársaival való tanácskozás után a Magyar Rádió képviselői és a Balaton környéki települések közművelődési szakemberei már hozzákezdtek a szervező munkához. Nyolc csapat indul a vetélkedőn, amelyet hét alkalommal egypnes adásban közvetítenek. Négy elődöntő és két középdöntő után következik a kiét legjobban szereplő csapat döntő versenye. Alkalmanként két-két csapat áll a mikrofon elé, s a kérdéseket a rádió stúdiójában teszi fel Rapcsányi László játékvezető. Minden csapat saját városában, illetve falujáBerény Róbert emlékkiállítása A Nemzeti Galériában megnyílt Berény Róbert festőművész emlékkiállítása. A csaknem harminc művet bemutató tárlat november 19-ig várja az érdeklődőket. ban — a helységek művelődési intézményében — válaszol. Az elődöntők rendje a következő: november 15-én Siófok és Fonyód, december 13-án Balatonfüred és Tihany- Zánka, január 10-én Balaton- földvár és Balatonlelle, február 7-én pedig Keszthely és Balatonalmádi csapata méri össze tudását A középdöntőket márciusban és áprilisban, a döntőt májusban közvetítik. Az adásokkal négyhetente szerdánkét jelentkezik a rádió, 70 perces időtartammal a Kos- suth-adón, 19 óra 15 perckor. A játék tétje nem »csekély«. A két fődíj az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által felajánlott olyan létesítmény, amelyre a győztes csapatokat kiállító településeknek a legjobban szükségük van. Teszem azt, egy iskola, egy óvoda, egy könyvtár, vagy más, jelentősebb beruházást igénylő intézmény. Ezenkívül a játékban szereplő személyek munkáját, fáradságát is — egyéni dijakkal — honorálják. A forgatókönyv írói közölték a csapatokkal azoknak a forrásmunkáknak a címét, amelyeknek alapján a kérdése két összeállították. A nyolc Balaton-parti helységben már megalakították a hattagú csapatokat, amelyeknek minden tagja egy-egy témakör specialistája. A felkészülést megkezdték. Az adáskor a zsűri a stúdióban értékel. A bíráló bizottságban a Balatonnak olyan szerelmesei és értői foglalnak helyet, mint például Keresztúry Dezső akadémikus, Állami- és Herder-dí- jas költő. Somogyi Néplap Sz. L.
