Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
Pezsgő klubélet Kitárt ajtók / I I I 8© éve született Révai József Szobrot Vikár Bélának! Itagyan szép a hetes! pártház. A két évvel ezelőtt átadott épület már képeslapra is rákerült S a külső -képet kiegészíti a belső tartalmi munka. — A párthóz átadásakor elmondtam, hogy legyen ez az épület a község társadalmi, politikai, művelődési központja is — magyarázza szenvedélyesen Simon Gyula, a községi pártvezetőség titkára. — Én úgy érzem, hogy az első perctől ennek a szellemében tevékenykedünk. Valójában és átvitt értelemben is a község középpontjában van a székházunk. A kétéves tapasztalatok bizonyítják, hogy Hetes, valamint a két társközség, Csom- bárd és Juta, politikai és társadalmi tevékenységének mindig helyet adnak a szépen berendezett épületben. Tartanak ott testületi üléseket, különféle rendezvényeket, szövetkezeti küldöttgyűléseket. A politikai oktatásnak szintén a pártiház ad. otthont. Szakmai továbbképzésnek, nyilvános pártnapnak, előadássorozatoknak a céljára mindig van szabad helyiség. S a várható hallgatóságtól függően vagy a nagyteremben, vagy a klubszobában tartják a rendezvényt. Ebből már kitűnik, hogy kihasználják a lehetőségeket. A párttitkár úgy mondta, hogy naponta egy rendezvény számítható átlagban. Sokan csak azért kopogtatnak, hadd nézzék meg az épületet belülről is, hiszen annyi szépet hallottak róla. Mások a politikai könyvtárból szeretnének kölcsönözni. — Itt működik a KJSZ- kluib is — mondja Simon Gyula. — A fiatalok először idegenkedtek az új helytől, most azonban már a járás egyik legjobb ifjúsági klubjává fejlődött ez a harmincötnegyven tagú közösség. Van diszkó, de ezen kívül politikai tartalmú a klubélet Váradi Jánosné klubvezető megerősíti ezt. — Minden második héten előadás hangzik el, vitakört A Radnóti Miklós ifjúsági klub közkedvelt a községben. tartunk, TIT-előadók jönnek a klubba, vagy a helyi előadókat kérjük meg, hogy beszéljenek valamilyen témáról. A két KISZ-szervezet ^ tagjai, valamint KISZ-en kívüli fiatalok járnak ide. Most irodalmi műsorral készülünk november 7-re. Megkezdtük egy magnósklub technikai föltételednek kialakítását. Ez körülbelül egyéves programunk. A párttitkár sorolja a sikeres rendezvényeket. Volt már náluk nőnap, aztán fenyőünnep. A tsz ezen adta át az ajándékokat. Nagy volt az óvodások boldogsága, amikor karácsony után leszedhették a szaloncukrot a fáról. Az idén majd az épület előtt álló fenyőfát díszítik fel, s még a villanyt is kivezetik, hogy szebbek legyenek a fények. Nemrég zárt be a művelődési otthon nagy sikerű kézimunka-kiállítása náluk. — Nagyon jó a kapcsolatunk az iskola honismereti szakkörével. Az októberi forradalom 60. évfordulójára kiállítást rendeztek. Több százan megnézték, jöttek busszal a szomszéd falvakból is. Most a Tanácsköztársaság jubileumára készülnek ilyen rendezvénnyel. Ezenkívül összeszedték a fényképeket Hetes TIT-íitkár Hatszáz előadás évente Kovács Géza 1976. január elseje óta titkára a .TIT nagyatádi városi—járási szervezetének. Témánk a tudományos ismeretterjesztés, ennek helyzete a területükön. — Hány tagja van a szervezetnek? — Száznyolcvan emberrel számolhatunk. Külön szervezetet tudtunk teremteni Lá- bodon, Kutason, Segesden, Zákányban, Berzencén és természetesen Csurgón. Évente hatszáz előadást tartanak előadóink. Ez a szám azonban viszonylagos: sokan más funkcióban is gyakran adnak elő, de ezekről mi nem vezetünk statisztikát, sokszor nincs is tudomásunk róluk. Az »átfedések« természetesek. — A TIT-titkár jelenleg az atádi városi tanács művelődésügyi osztályán fogad... — Nincs helyiségünk. A gond azonban megoldódik. A Széchenyi téri volt bútorüzlet termeit kapjuk meg, az átalakítás terveit Szakonyi László, a tövál főmérnöke társadalmi munkában már el is készítette. Az országos központtői hétszázezer forintot biztosítanak erre a munkára. A leendő helyiségek között lesz klubterem, ahol előadásokat tartunk, beszélgetések zajlanak le, kamaraikiállításokat szeretnénk rendezni. Lesz egy iroda, mely egyben eszközeink tárolására is szolgál majd. Tud7 niillik felszerelésünk tárgyai ma még Kaposváron vannak, egyelőre nincs hova hozni ezeket. Ezért nincs könyvtárunk sem. Hogy nincs helyiségünk, természetesen nem jelenti azt, hogy nem jövünk össze időnként a FEK-ttdubban, a művelődési központban. — Szeretnénk a TIT-munka újdonságairól hallani valamit. — Éppen ma indítunk egy akciót a SÁÉV munkásszállásán. Magyarország és Európa tájait vesszük végig diavetítés, beszélgetések segítségével. Nemcsak földrajzi, hanem főként várostervezési, esztétikai szempontok alapján. Nagyatád fiatal város, még nagyok a lehetőségei a városkép alakítása tekintetében, ezért tartjuk fontosnak, hogy az emberek más tájak városaival ismerkedjenek, barátkozzanak. A SÁÉV munkás- szállásán kellemes társaság-' ban tudunk előadásokat tartani, ezek olykör a késői órákba nyúlnak. A téli műszaki napokat is megrendezzük újra. Tavaly háromszázan vettek részt ezen a rendezvény- sorozaton, köztük száz diák. Szorgalmazzuk a fiatalok kapcsolatát az üzemekkel olyan módon is, hogy például a Da- nuvia itteni gyárába a központból hívunk előadókat, akiik fejlesztéssel foglalkoznak, így, mire a gyerekek szakmunkások lesznek, már ismerik azokat a gépeket, melyek addigra talán, ide kerülnek. — Az eszközállomány mivel gyarapodik legközelebb? — Csillagvizsgáló berendezéssel, mely novemberben készül eL Szentmártoni Béla vezetésével nagyon sokat segítenek a kaposvári amatőr csillagászok. Komoly berendezés lesz, az optika átmérője 262 milliméter. Szakköröket szeretnénk szervezni, melyeiknek tagjaiból esetleg amatőr csillagászok is kikerülhetnének. Legközelebbi nagy rendezvényük Atádon lesz a művelődési központban: a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatói találkoznak a Délsomogyi Állami Gazdaság fiatal mérnökeivel, hogy fórum- jellegű tanácskozáson vitassák meg a kezdő szakemberek helyzetét, gondjait, terveit. L, L. múltjáról, fejlődéséről. Ebből állandó dekoráció készül az előtér főfalára. Sok-sok terv foglalkoztatja a községi pártvezetőséget. Ezek közül megyei szempontból is figyelemre méltó: állítsanak szobrot Vikár Bélának a pártiroda előtti parkban, ugyanis jövőre ünnepeljük a születésének 120. évfordulóját. — Mivel gazdagítják a párt- ház programját? — Szeretnénk még szorosabb kapcsolatot tartani a fiatalokkal. Fontos, hogy politikai tartalommal töltsük meg a társközségek tevékenységét. Több mint ötszázan járnak el dolgozni, közülük negyvennégy párttag. Az utóbbiakkal kerekasztal-beszélgetést, az előbbiekkel több találkozót tervezünk. Ha megértik, hogy közösek a feladatok, akkor jobban bevonhatjuk őket a munkába. Általános tapasztalat, hogy az úttörőcsapatban kiválóan tevékenykedő pajtásokat később nem lehet megtalálni a KISZ-ben. Most nagyobb figyelmet fordítunk majd arra, hogy átvezessük őket, otthonuknak érezzék a pártházat, megszűnjön ez a törés. Hetes közel fekszik a megyeszékhelyhez, jó a közlekedése, s nem vár rá az elnéptelenedés. Éppen ezért fontos, hogy minden réteg megtalálja az érdeklődésének megfelelő rendezvényeket a pártházban vagy a művelődési otthonban. Közösen sokat tettek már ezért, s az új tervek még tartalmasabb munkát ígérnek. Lajos Géza »Foglalkozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával, törvényeinek megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltételeit kutassuk. Újabb revízió alá vesszük mindazokat az elméleteket és tudományos rendszereket, amelyek alapjai lehetnének a szociális megváltás gyakorlati politikájának, és teret adunk minden olyan törekvésnek, amely új iránvokat keres és akar kijelölni«. így fogalmazta meg a tizenkilenc éves Révai és néhány társa azokat a célokat, melyek jegyében 1917 decemberében új folyóiratot akartak indítani. Ez a tervük akkor meghiúsult, de egy évvel később életre hívták az International c. folyóiratot, melynek első számát ez a program vezette be. Az irodalmi érdeklődésű, költői ambíciókkal rendelkező fiatalember, aki korábban Kassák Lajos Ma című avantgardista folyóiratában már új esztétikát hirdetett, ebben az időben a társadalmi kérdések felé fordult. A Galilei Kör tagjaként Szabó Ervin nézeteinek hatása alá került, részt vállalt a Korvin Ottó és Sallai Imre vezette forradalmi szocialisták akcióiból, majd 1918 novemberében az elsők között csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Révai alakja és tevékenysége a kommunista párt harcainak és építőmunkájának, a magyar marxista—leninista gondolkodás fejlődésének — korántsem ellentmondásmentes — folytonosságát képviseli és szimbolizálja a mozgalom első négy évtizedében. Sokoldalú forradalmár egyé- i niség volt. Gyakorlati forradalmár — a húszas évek közepétől a párt egyik legismertebb vezetője —, ragyogó tehetségű publicista, aki írásaival kommunisták generációinak gondolkodására, fejlődésére hatott: teoretikus, aki úttörő munkát végzett a marxizmus—leninizmus magyar viszonyokra való alkalmazása terén. A nemzeti kérdés, a nemzeti múlt értékelése, mely elméleti-publicisztikai munkásságának központi témája volt, már fiatal korától foglalkoztatta Révait. A nemzeti kérdés megítélésében 1919- ben még Szabó Ervin nyomdokain haladt, de már ebben az időben megfogalmazta azt az igényt, hogy le kell számolni a marxizmusnak azzal Szakoktatás magasabb szinten Az öreg fák, ha tudnának, arról mesélnének, hogyan zajlott a grófék élete itt, a kastély környékén. Azt is elmondanák, miként vált mindenki prédájává közvetlenül a második világháború után a délceg fenyők, szelíd nyírek árnyékában álló épület és berendezése. Később a kastélyt helyrehozták, és — így nevezték a környéken — erdésziskolának adott otthont. A park gondozott, még úszómedencét is építettek a fiatalok. .. Erdőgazdaságok, erdészetek, állami gazdaságok és mező- gazdasági termelőszövetkezetek kapnak szakember-utánpótlást az intézménytől. Most már nemcsak szakmunkás-bizonyítványt ad végzett hallgatóinak, mert ettől az évtől kezdődően szakközépiskolás tanulókból is indult egy osztály... Cseresznyés Géza, a barcsi erdészeti, vízépítési és vízügyi szakközépiskola középrigóci erdészeti szakmunkásképző iskolájának és kollégiumának vezetője mondta: — Az intézményben eddig csak szakmunkásokat képeztünk. Az idén harminchétén kezdték az első osztályt — ennyit vehettünk föl a nyolcvanöt jelentkező közül. Az egész Dunántúlról jöttek a fiúk, tizenketten somogyiak. A szakközépiskolában ennél jóval többen, huszonnyolcán vannak megyénkből a negyven tanuló között Az ősszel indult az első szakközépiskolai osztály Kö- zéprigócon. A hallgatóik Baranyából, Tolnából, Somogyból és Zalából érkeztek, e megyék középfokú erdészeti szakemberigényét igyekszenek majd kielégíteni. Az elméleti oktatás Barcson van, a gyakorlati képzés Rigóeon. A szakmunkásképző környékén, a tanműhelyekben és a gyakorló területeken minden rendelke- i zésre áll — a szakoktatókat is beleértve —, hogy a maga-1 sabb szintű képzés eredményes legyen. — Ez lett az ország legnagyobb olyan oktatási intézménye, ahol alap-, illetve középfokon együtt képeznek ki erdőgazdasági szakmunkásokat, illetve középfokú végzettségű szakembereket — tájékoztatott Cseresznyés Géza. — Néhány év múlva faipari szakközépiskola is indul itt, az országban elsőként, a faipariak középszintű képzésére. Ez a vidék — tekintettel Barcs fafeldolgozó iparára — különösen sok szakembert igényel. az értelmezésével, mely egyenesen tagadja mindenféle nemzeti erőnek a lehetőségét. A harmincas évek közepén — ugyancsak Szabó Ervin felfogásával vitázva — még határozottabban szögezte le, hogy a nacionalizmus mérgének nem lehet ellenmérge a nemzeti kérdés figyelmen kívül hagyása. A harmincas évék második felében a fasizmus elleni harcban fordulatot jelentő új irányvonal, a népfrontpolitika elméleti megalapozásában Révai kimagasló szerepet játszott. »Marxizmus és népiesség« c. munkájában (1938) a népi írók marxista értékelésébe ágyazva történetileg alátámasztotta és felvázolta a népi demokrácia koncepcióját. E művében, mely átmenetet képez történelmi írásai és irodalmi esszéi között, tárulkoznak fel leginkább Révai különleges elméleti kvalitásai. Irodalmi tanulmányaiban — Kölcsey, Petőfi és Ady költészetében — ugyanazt kereste, amit 1848 történetében. Ady ugyanakkor Révai számára nem pusztán izgató, politikai súlyú irodalmi jelenség volt, hanem egyben személyes élmény is. Húszévesen látta, hallotta a költőt, amint verseit szavalta a Galilei Körben és a Nyugat matinéján. »Ady mellé állni, azAdy- versekért lelkesedni, Adyt szeretni, rajongani érte: ez az én ifjúságomban az akkori magyar fiatalság számára a közéleti harcokban való részvétel első lépéseit, a magyar haladás mozgalmának és táborának támogatását jelentette« — emlékezett évtizedek múltán. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején keletkezett történelmi—irodalmi tanulmányainak közvetlen hatása sem lebecsülendő — a »Marxismus és népiesség« 1943-ban Kállai Gyula neve alatt itthon legálisan megjelent —, de még nagyobb jelentőségük lett a felszabadulás után, amikor a történelem- és irodalomtudomány marxista fejlődésére, a felnövekvő értelmiségi nemzedékek gondolkodására rendkívül mély befolyást gyakoroltak. A felszabadulás után Révai az MKP egyik vezetőjeként a hatalomért vívott harc számos területén töltött be irányító funkciót. Kezdettől a kommunisa párt vezető ideol- gusa, a Szabad Nép főszerkesztője, 1949-től népművelési miniszter. Neve elválaszthatatlan a kulturális forradalom nagy eredményeitől, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörésétől. A feszült nemzetközi helyzet és a part politikai irányvonalának torzulásai azonban egyre inkább beárnyékoltáK az o tevékenységét is. Sőt, személye valóban különös figyelmet érdemel, hiszen az MDP vezetői közül ő volt az, aki a dog- matizmus eluralkodásának következményeit — korabeli megnyilatkozásai tanúsítják — előre érzékelte. Ugyanakkor különleges képessegei révén mégis a szemléleti torzulásokkal terhes ideológia nagy erejű propagandistája, s egyben a kor áldozata, akinek pozitív törekvései — a sematizmus eileni harc megindítása — az adott viszonyok között szükségszerűen kudarcot vallottak. A Központi Vezetőség 1953 júniusi ütésén mélyreható önkritikát gyakorolt. A Politikai Bizottságnál kihagyták, s bár magas funkciókat ruházták rá, a következő években valójában mellőzött politikusnak számított. 1956 márciusában sürgette a XX. kongresszus tanulságainak levonását, és síkraszállt a törvényesség biztosítása mellett. 1956 júliusában ismét beválasztották a Politikai Bizottságba, de leromlott egészségi állapota miatt nem tudott teljes értékű tagja lenni a párt szűkebb vezetőségének. Az ellenforradalom után mintegy fél évet a Szovjetunióban töltött, majd ismét bekapcsolódott a politikai életbe. A belső helyzetet azonban több kérdésben tévesen ítélte meg. Egyoldalú — a dogmatizmus veszélyét lebecsülő — álláspontja az 1957. júniusi pártértekezleten jogos bírálatot váltott ki. Különvéleménye ellenére beválasztották a Központi Bizottságba, melynek haláláig tagja maradt. Élete utolsó éveiben értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Szemléleti fejlődése mindenekelőtt József Attila-tanul- mányain mérhető. E tanulmányok — Pándi Pált idézzük — »nemcsak a politikus önkritikái megnyilatkozásai voltak, hanem József Attila rehabilitálásának fejezetei és a Petőfi-példa megtisztulásának aktusai is, amelyek méltóan zárják le egy jelentős marxista gondolkodó és mozgalmi vezető ember szellemi pályáját«. U. K. Munkában az új csuklós traktor. Csaknem száz szakmunkás- tanuló és negyven szakközép- iskolás gazdagodik korszerű ismeretekkel az erdőgazdálkodósról, erdőművelésről, fa- hasznosításról, és természetesen megtanulják az ezekhez kapcsolódó gépek, technológiák alkalmazását is. Ezekben az években válik teljessé a gépállományuk, ezt a szakoktatás szolgálatába állítják. Az idén 1,2 millió forint értékű csuklós traktort kaptak, aztán egy oktatógéppel, két pótkocsival, egy Zsuk gépkocsival gyarapodtak. Várják a daru. a targoncák érkezését, jövőre pedig 400 ezer forint költséggel fölépítik a gépszínt. A tanulók képzésében mindez sokat jelent, hiszen az erdőgazdasági szakmunkás-bizonyítvány mellett a három év elteltével átvehetik a növényvédő szakmunkás-bizonyítványt, sőt a daru- és targoncakezelésre meg a vontatóvezetésre jogosító igazolványt is. A hét elején jártunk a rigód oktatási intézményben, akkor láttuk: a tanulók egy csoportja a gyérítést, a másik az erdőművelést tanulta, a harmadik pedig az erdőgazdasági munkagépekkel ismerkedett. Érdeklődéssel figyelték az új szerzemény, a csehszlovák gyártmányú csuklós traktor munkáját. H. P.
