Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

r Hosszú életű acél Az Egyesült Államokban, és Pnamciaorsizágban jó ered­ménnyel alkalmaznak egy új acélfajtát nagy igénybevételű, könnyűszerkezete^ létesítmé­nyekhez. Az új acél niklkel- vörösréz-niobium ötvözetű, jód hegeszthető. Hengerelt ál­lapotban húzószilárdsága 55 kilogramm négyzetmilliméte­renként, ami egyszerű hőke­zeléssel 69 kilogrammra nö­velhető — ellentétben a ha­gyományos szénacél 36 kilo­grammos szilárdságával. Ezen­felül ez az acél lényegesen koiTÓzióállóbb, s jobban hen­gerelhető hidegen, mint más acélfajták. Kis súly, nagy szilárdság és hosszú élettartam jellemzik ezt az új acélanyagot. aiamafn Festett világ Nagy hincs látás A modern élet mind na­gyobb követelményeket állít az emberi szem elé, töreked­ni kell tehát a tökéletes lá­tásélességre, a kifogástalan kétszemes együttlátásra. A gondoskodást kisgyermek kor­ban kell elkezdeni. Hatéves Gigantikus méretű rádióantenna Az amerikai haditengeré­szet régi problémája a haté­kony rádióösszeköttetés a víz alatt navigáló tengeralattjá­róival. Elsősorban az atam- tengeralattjórókról van szó, amelyek lemerülve is kötrü'l- hajózhatják a földet. Évek óta folyik a vita egy gigantikus méretű rádióanten­náról, amelynek üzemibe he­lyezése egyes tudósok vélemé­nye szerint zavarhatja az em­bert és környezetét. Most úgy látszik, zöld utat kaptak a hatalmas antenna megépíté­sére. A Michigan állaimban építendő 10 000 négyzetkilo­méter kiterjedésű antennát a föld alá helyeznék. Ilyen mé­retű rádióantennát eddig még csillagászati kutatások céljára sem építettek. A tervek sze­rint az atamtengemalattjáró- központ igen hosszú hullá­mokkal tartaná az összekötte­tést a nyílt tengereken navi­gáló egységekkel. A ví^ alatt ugyanis egyedül ezek a rá­dióhullámok terjednek. A ha­talmas antenna hatását erősí­tené a föld gyengébb vezető­képessége is, amely megnö­velné a rádiózás teljesítmé­nyét. A hetvenes évek elején je­lentek meg amerikai szakla­pokban az első olyan tudósí­tások, melyek a radar és bi­zonyos rádióhullámok káros élettani hatásairól adtak hírt így radarkezielőknél szívzava- rokat, idegrendszeri betegsé­geket és vérképi elváltozáso­kat észleltek. Ezért folyt so­káig a vita, engedélyezzék-e az óriás antenna megépítését. Most azonban az amerikai tu­dományos akadémia 18 háti kutatás után olyan értelmű jelentést adott ká, amely sze­rint »az antenna működésé­nek esetleges biológiai követ­kezményed minimálisak, és a káros hatások nem megalapo­zottak. Majmokon is végeztek kísérleteket, amelyek szintén negatív eredménnyel zárultak. A tudományos kutatok azon­ban felhívják az amerikai ha­ditengerészet figyelmét: meg­felelő biztonságos technikai módszereket kell alkalmazni, hogy kábeltörés esetén az ál­latvilág mentesüljön az elek­tromos hullámoktól. További beható élettani kutatásokat kell azonban indítani arra vonatkozóan, hogy a giganti­kus antenna nem tájolja-e el a hosszú vándorúját megtevő halak és vonuló madarak természetadta »iránytűjét«. Az amerikai környezetvé­delmi szerveket a jelek sze­rint nem nyugtatta meg tel­jesen a jelentés. kor alatt már felismerhetők a későbbi hibák jelei. A két­szemes együttlátás hiánya, il­letve az egyik szem látáséles­ségének jelentős csökkenése felnőttkorban gyakori. Okát főként a gyermekkori kan­csalságban kell keresni. S • meri a kétszemes együttlátás pontos szabályozására cs.ak I óvodás korban van lehetőség, szükséges a 3—4 éves gyer­mekek kötelező szűrővizsgála­tának bevezetése. A rövidlá­tás sokszor csak hatéves kor­ban kezdődik, majd később válik nagyobb fokúvá. Ezért lényeges a kisiskolások állan­dó szemészeti kontrollja. A rövidlátás, a tompalátás és kancsalság mellett súlyo­sabb — részint veleszületett, részint szerzett — látáskáro­sodások is előfordulnak, ami kisgyermek korban a tanulást hátráltatja, nehezíti vagy le­hetetlenné is teszi. A szakem­berek véleménye megegyezik abban, hogy a csökkent látá­sú gyerekeket ki kell válogat­ni az egyes osztályokból, és külön foglalkozásokat kell szervezni számukra. Csehszlo­vákiában még ennél is to­vább léptek, amikor tíz év­vel ezelőtt Prágában megszer­veztek és megnyitottak — Európában elsőként — egy kilenc évfolyamos iskolát csökkent látású gyerekeik szá­mára. Az intézmény a súlyos látászavarban szenvedő gyer­mekek részére olyan körülmé­nyeket és oktatási módszere­ket ' biztosít, amelyek elősegí­tik az adott lehetőségek kö­zött a megmaradt látóképes- ség fokozatos javítását ugyan­akkor a tananyag tökéletes elsajátításához is hozzásegítik a kis nebulókat. Képünkön : A gyermekek optikai eszközök — nagyító­üvegek, távcsöves szemüvegek stb. — segítségét is igénybe vehetik. A Csokonai utcai piros tég­lás ház kapu­jában a friss deszka és fű­részipar illata jellegzetes enyvszaggal keveredik. Az udvaron félig kész díszletele- mek, sürgés- forgás, idegen számára fur­csa, értetlen világ. Paloták készülnek itt és kunyhóik, várak és tisz­tes polgári ott­honok, erdőik és utcarészle­tek, primadon­nák bejövete­léhez lépcső­sorok, hagyó- ' mányos és ma- ] dern színpad­képek. Itt szü­letik az a fes­tett, kasírozott világ, mely es- ső vázlatot, majd a színes A szőlő útja ténként illúziót és hangulatot varázsol a színpadra. A Szín­házak Köziponti Műtermét több mint huszonöt esztendő­vel ezelőtt hívták életre. Az­óta itt készül az Operaházon és a Bábszínházon kívül min­den fővárosi színház díszlete. Évente általában nyolcvan. Dolgoznak fával, vászonnal, fémmel, enywel, festékkel. A műhely hetven dolgozója asz­talos, kasírozó, szobrász festő, művirágkészítő. Nemrég épí­tettek az udvaron egy nyolc­van négyzetméteres lakatos­műhelyt, s az épületben mű­ködik a varroda is. • Hogyan lesz az elképzelés­ből valóság, mi minden tör­ténik, amíg fölmegy a füg­göny? A rendező elolvassa a rábízott színdarabot, kialakít­ja róla a maga elképzelését, a színpadra vitel módját és formáját, s ezt megbeszéli a díszlettervezővel. Ez a kezdet kezdete. Ezután a díszletter­vező, aki már szintén elolvas­ta a darabot, elkészíti az el­rajzot, végül a makettet. A színpadképekhez műszaki rajzot vagy leírást is mellé­kel, hogy a kivitelezők pon­tosan a színpad adottságaihoz és 1 eh et őségeih ez mérten al­kalmazkodva tudják elkészí­teni a terveket. A műtermi munlka minden szakaszánál ott vannak a ter­vezők, akik nem vendégek a műhelyekben, hanem munka­társak állandóan ellenőrzik, segítik, figyelemmel , kísérik, miként valósulnak meg az elképzeléseik. Egy-egy díszlet általában három-^égy _hét alatt készül el, attól függően, milyen munkaigényes és hány elemből áll. A Csokonai utcai műterem­ben talán arra a legbüszkéb­bek, hogy nincsenek munka­erőgondjaik. S ennek egyik okát abban látják, hogy a színháznak — ennek az ősi műfajnak — még mindig megvan az a vonzása, mellyel évezredek óta hat az embe­rekre. A közlekedési dugók ára Az ősz legjellegzetesebb mezőgazdasági-kertészeti ter­méke a szőlő, amely nagy történelmi múltra tekint visz- sza. A kutatók egy részének a véleménye szerint a ter­mesztett szóló valamennyi fajtájának egy közös őse volt, éspedig a jégkorszak után a Dél-Európában és Nyugat- Ázsiában életben maradt ősi szőlőfajtából alakult váltiva- rú kétlaki szőlő. Ez a faj a Földközi-tenger mentén Nyu­gat-, Közép- és Kelet-Európá- ban, továbbá a Kaukázuson túlon Kisázsiában, a Kaszpi- tenger környékén és Nvugat- Ázsiában terjedt el. Más ku­tatók véleménye szerint a ma termesztett régi szőlőfajták több ősi szőlőfaj természetes keresztezéséből származtak, ez az oka a termesztett szőlő­fajták erős változatosságának. Az ősi keleti kultúrnépek, az egyiptomiak, föníciaiak, zsidók, perzsák stb. 5000—6000 évvel ezelőtt a vadon talált szőlők legértékesebb változa­tait már termesztésbe vonták, ezek a termesztés hatására tovább variálódtak, kereszte­ződtek, fogyasztásra alkalma­sabb termést hoztak. A bor­szőlőfajták egy része és a csemegeszőlő-fajták teljes számban az ősi keleti kultúr- államokból terjedtek el Euró­pában a rómaiak, arabok, fö­níciaiak, törökök révén az Ó-. közép- és újkor folyamán. A szőlő gazdaságosan ott termelhető, ahol az évi közép- hőmérséklet 9 C foknál nem alacsonyabb, és 21 C foknál nem magasabb. A szőlő a 40 ‘C fok feletti fölmelegedést már alig bírja elviselni. A szőlő semmilyen utóéré­sen nem megy keresztül, ezért csak éretten szedhető le. Az érés kezdete a zsendülés, ami­kor a bogyóhéj megszínese­dik, a bogyó puhul, savtartal­ma csökkenni, cukortartalma növekedni kezd. A teljes érés­ben a bogyóhéj a fajtára jel­lemzően színeződött, a leve­lekből megszűnt a bogyókba a cukor áramlása. Túlérésben a bogyó víztartalma a párol­gás miatt fogy, ezért a cu­kortartalom viszonylag emel­kedik. A túlérés végső foko­zata az aszúsodás. Képünkön: útra készen a csemegeszőlő-szál litmány a Szovjetunió déli részeiből északra. Angol közlekedéstudományi intézmények fölmérték, hogy mennyibe kerülnek üzem­anyagban az utcai forgalom­ban előforduló dugók. A las­san döcögő, majd újra meg újra megálló járművek ugyanis több üzemanyagot fogyasztanak, mint azok, ame­lyek rendes utazósebességgel huzamosabb időn át megsza­kítatlanul közleikednek. Az angol közlekedésügyi kutatólaboratórium megvizs­gálta, hogyan alakul az egy liter üzemanyag segítségéve! befutható pályaszakasznak a nagysága különféle típusú jár­művek esetében, a legkisebb személygépkocsitól kezdve a 20 tonnás teherautókig, ha a kocsik többé-kevésbé normális sebességgel haladhatnák, illet­ve, ha ebben a nagy forga­lom miatt akadályozva van­nak. Azt találták, hogy az üzemanyagot legjobban akkor használják ki, ha a jármű 50 kilométeres óránkénti sebes­séggel halad. Ha azonban az autós arra kényszerül, hogy óránként mindössze 16 kilo­métert tegyen meg, akkor az egy kilométer befutásához szükséges üzemanyagmennyi- ség megkétszereződik. Ha ugyanezek a járművek autó­pályán haladnak, altkor üzem­anyag-fogyasztásuk 10—20 százalékkal csökken a kedve­ző utcai forgalom esetében érvényes adatokhoz képest. Mindez bizonyítja: vala­mennyi ország üzemanyag- fogyasztása szempontjából mennyit számít az, hogy meg­felelő-e az úthálózat, és gyak­ran fordulnak-e elő közleke­dési dugók. Sokan ébresztőóra nélkül is pontosan az előre elhatáro­zott időpontban ébrednek. Egy osztrák professzor kísér­letsorozatban próbálta meg­határozni az ennek alapjául szolgáló időérzéknek a helyét Hangyákat naponta ötször etettek, pontosan ugyanab­ban az időben. Három nap múlva a hangyák percnyi pontossággal jelentek meg az etetéshez. Az így idomított hangyákat ezután a professzor idegmér­gek hatásának tette ki: ele­delükbe kámfort kevert, vagy kloroformmal bénította őket. A hangyák azonban nem hagyták magukat megzavar­ni: továbbra is pontosan meg­jelentek az etetéshez. A pro­fesszor ebből azt a következ­tetést vonta le, hogy az idő­érzék nem az agyban, az ideg- rendszerben, hanem maguk­ban a sejtekben székel. Ami­kor ugyanis anyagcseréjüket zavarta meg, a hangyák nem a szokott időpontban jelentek meg az etetéshez. Űjabb megállapítások a koffein hatásáról A szakemberek még nem tudják pontosan, hogy mi mó­don hat a koffein a vérellá­tottságra. Bonni tudósok meg­állapításai különös figyelmet érdemelnek, mivel néhány el­lentmondást tisztáztak. Szergej Hazanov Hogy mit szeretek? Nagyon szeretek szendereg- ni a fotelben. Órákig elnéze­getem a régi keresztrejtvé­nyeket. Kedvelem a'sakkot, a dominót, a kártyát, főképp az ultit, különösen ha nyerek! örülök, ha hallgathatom a rádiót, ahogy jön sorba. Imá­dom a tévében az esti tornát, amikor csini babák figuráz­nak. Élvezettel hallgatom az ismerősökről meg az idege­nekről szóló anekdotákat. Sa­játosan izgalmas, hogy ki, ki­től, mikor, miért vált el, ki mikor, hogyan, kivel állt ösz- sze. Az agglegényekről meg az aggszűzekröl szőtt mesék egyenest izgalomba hoznak... Micsoda élvezet órák hosz- szat telefonálgatni korábbi munkatársaimnak, főnökeim­már többször megállapították, hogy 150—250 milligramm koffeint juttatva a szervezet­be — ennyi koffeint tartal­maz 2—3 csésze feketekávé — a vérellátottság sem a bőrben, Azt ' sem az izomzatban nem vál­tozik említésre méltóan. Ez a koffein kettős hatásával ma­gyarázható: a perifériás kör­zetekben értágulást okoz ugyan, egyúttal azonban in- gerli a központi idegrend­szert is, s ennek érszűkülés a következménye. A koffeinnek e kettős hatása tehát kiegven- Iíti egymást a test perifériái­ban. Más a helyzet a szívvel kapcsolatban. A koffein gyor­sítja a szív működését, ezáltal növekszik a szív oxigénfo­gyasztása. Egyúttal tágulnak a koszorúerek is, ez azonban nem fedezi a fokozott igénye­ket. Ezért koffein hatására a szív »teljesítménytartaléka« csökken, s ez különösem akkor esik latba, ha már fennáll bizonyos szívgyengeség. A ku­tatók véleménye szerint az olyan betegeket, akiknek a szív­működése nem teljesen zavar­talan, el kell tiltani a kávé és egyéb koffeintartalmú ita­lok fogyasztásától Rz iiSSérzék tafye nek, osztálytársaknak, egyete­mi évfolyamtársaknak, álta­lános iskolai meg óvodás ha­veroknak. Szeretek elücsörög­ni a presszóban, bárban. Ál­talában szeretem szürcsölget­ni az életet. Micsoda élvezet elfogyasztani egy jó erőlevest, egy bőségtálat, egy húsos pi­rogot. Szenvedélyesen szeretek be­szélgetni a fociról, a Dinamó esélyeiről, a fiúk formájáról. Ha foci- meg hokirajongóra akadok, akkor akár egész nap is a témánál maradhatunk. Nem vetem ám meg a szel­lemes anekdotákat sem. Ami­kor nekem valaki azt mond­ja, hogy »hallottam-e már a legújabb viccet«, akkor már meg is ragadom az alkalmat, é* gyarapítóm gyűjteménye­met. Ezért bújom a könyvtá­rakat is. Az élclapokban va­dászok. Különösen csípem a Krokodilt. Amikor pedig szabad perce­im adódnak, akkor órák hosszat bámulok ki az abla­kon a semmibe. Kint az utcán a nap minden szakában, órá­jában és percében történik dalami! No és ami a legfontosabb: az emberek. Azok az angyali­ak. Különösen azok, akik en­gem körülvesznek. Valósággal imádom őket. Sokszor az egész kollektíva nálam tölti a napot. Élvezik a semmit­tevést. Ezért szeretem én ennyire a mi kis intézetünket... (Fordította: Sigér Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom