Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
Nádbútor exportra Reklámvásár — vásárreklám kezemben egy nagy, vidéki bútorgyár színes, gazdagon illusztrált áruismertető füzete. Egy bizonyos ülőgarnitúráról ezt olvasom benne: Nappalik, társalgók ideális berendezése. .. Alacsony ára, kárpitozása, hosszú élettartama, stabil konstrukciója a nyugati országokban is, előnyös értékesítési lehetőségeket biztosít. Később előveszem az egyik reggeli lapot, amely — vannak még véletlenek —, történetesen ugyanennek a gyárnak az igazgatóját szólaltatja meg. És mit olvasok? Tengernyi panaszt, egyebek közt a bútorszövethiányra, és ehhez fűjzve égy megjegyzést: Ritkaság, hogy olyan szerencsénk legyen, mint egy bizonyos nyugati céggel kötött üzletnél ; nem kellett nekik a bútor a 200 forintos szövettel, helyette a 80 forintos ócska kordot kérték, és évek óta szériában viszik ... Engedje el az olvasó a további bizonyítást. Tény, hogy könnyen felismerhettem, egyazon bútorról szól mindkét »mese'-'. Azaz, hogy egyik sem az, csupán — főként a reklámfüzet — nélkülözi a teljes őszinteséget. Mert az a bizonyos szövet nem is annyira ócska, csupán igénytelenebb nyersanyagból készült, egyszerűbb kelme, amelyet szívesen vásárolnak puritán bútorok kedvelői. Ezzel azt is elmondtam, mit kellett volna a mértéktelen túlzásokkal reklámozó füzetecskének hirdetnie ebben az esetben. Persze, az őszinteség, a kéz- ' zelfogható tények közlése «szép« -általánosságok helyett, csupán egy a korszerű reklámozás sok követelménye közül. Hadd említsek egy másikat is, amely nemcsak szakmai, hanem egyszerű «fogyasztói« szemmel megítélve is elsőrendű. Az ötletre gondolok, a jó, szellemes ötletre. Meghívót, mint mindig, az őszi BNV idején is tucatnyit hozott a posta, sajnos, a szó szoros értelmében tucatmeghívókat. Az egyik azonban nagyon elütött a szokványtól Jó példáról lévén szó, hiba lenne nevet nem említeni. A Kőbányai Gyógyszerárugyár, amely a Fabulon készítmények reklámozásában már annyi eredetiségről tett tanú- bizonyságot, továbbra sem pihen babérain. (Pedig azt hihetnénk, megteheti, hiszen éppen ,az ügyes és kitartó hírverés következtében közismert fogalommá lett a Fabulon.) Ezúttal egy szokatlan tájékoztatóra invitálták a címzetteket, amelyen — a csaknem óhatatlanul unalmas szóbeli tájékoztatás helyett — önmagukért beszélő új termékeiket és az ezzel kapcsolatos filmet mutatták be. Jó gondolat ez is, hiszen az információk mai áradatában, a tengernyi szót, szöveget mellőzve, szívesen hagyatkozunk a látható, a kíváncsiságunkat ténylegesen felkeltő valóságra. Könnyű belátni, hogy a színvonalról van szó, pontosabban arról, vajon a reklámra költött pénzt — sokat, vagy keveset — értelmesen használják-e föl? Mert hogy sok-e, vagy kevés a reklámkiadás, elsőrendűen ettől függ. Természetesen vannak egyéb tényezők is, de annyi valószínű, hogy az okos, céltudatos reklám költsége nem kidobott pénz. Tagadhatatlan, hogy a kívülálló könnyen tesz reklámellenes kijelentéseket. De miért legyintenénk az ilyesmire? Hiszen kívülállók teszik a közönséget. A reklám lebecsülése részben abból ered, hogy nap nap után találkozunk az utcán, az újságban, a moziban, a tévében és nem utolsósorban a vásáron, nem csupán a hirdetőt, de magát a reklámot is lejárató reklámmal. P edig e téren — jó és rossz értelemben egyaránt — könnyű lelepleződni. Moziban ülünk, szünet következik. Némelyek kimennek, de sokan a helyükön ülve, továbbra is szórakozottan bámulják a vásznat. Nézzük, de alig-alig látjuk, mi folyik ott. Egyszer csak elhalkul a duruzsolás, itt-ott elismerő szó hallatszik, a szellemes csattanón sokan nevetnek. Az ügyes kis film elérte célját: fölkeltette és ha pillanatokra is, lekötötte figyelmünket, valamit eszünkbe juttatott. Egyebek közt azt is, hogy ez jó reklám. A jóra pedig érdemes figyelni. Balog János Népművészeti cikkeket csomagolnak exportra. Balatonl szolgáltatók Ígéretes tervet „dédelgetnek" Balatonszárszótól Világosig, de az úgynevezett parti települések «háta mögött« is széles körű szolgáltató tevékenységet végez a Sió Ipari Szövetkezet. 17 helyen van női- férfí fodrászata, illetve cipójavító, fényképész, órás, háztartási gépjavító, rádió-tv szerelő részlege, ezenkívül ágyneműt kölcsönöz, mosást vállal, olajkályhát javít stb. Fuvaroz is. 14 tehergépkocsival rendelkezik a szállítási részleg, s megbízhatóan végzi a többi között a téli tüzelő házhoz szállítását Mintegy 150 ember dolgozik a szolgáltató ágazatban, 70 dolgozó a szövetkezet árutermelő ágazatában tevékenykedik. Az utóbbi munkahelyeken vasipari termékeket gyártanak, javítanak ipari hőmérőket, fényreklámokat készítenek, illetve javítanak. Solymosi Gyula, a Sió Ipari Szövetkezet elnöke elmondta, hogy az idén 33 millió forint bevételt terveztek, s a háromnegyed évi eredmények ismeretében (a tervüket időarányosan teljesítették) az esztendő végére sem várható lemaradás. Ez biztosra vehető azért is, mert a szolgáltatási ágazatban eddig 15 százalékkal teljesítettek, többet, mint a múlt év azonos időszakában. Például a fodrászatok bevétele tavaly szeptember 30-ig 3 millió 900 ezer forint volt, az idén pedig 4—500 ezer ■forinttal több. A nem várt nagyságú idegenforgalom érthetően a szolgáltató részleg dolgozóitól is sokat követelt, de a többletmunkáért természetesen (teljesítménybérben dolgoznak) a méltó javadalom sem maradt el. Jó ideig gondot okozott a szövetkezet vezetőinek, no meg a lakosságnak is a rádió- tv javító részleg elégtelen munkája. A »gebinben« végzett javítás nem bizonyult megfelelőnek, s már-már a szövetkezet jó hírének is ártott. Mintegy másfél hónapja (miután fölszámolták a %i- bint) egy új javítóműhelyt alakítottak ki, rendeztek be, s azóta itt öt fiatal szakember javítja a rádiókat, televíziókat. Az új műhely új kollektívájának eddigi szolgáltató tevékenységével elégedett a vezetőség és a lakosság. Rendkívül szűk helyen, mostoha körülmények között dolgozik viszont a háztartási kisgép javító részleg, s egyelőre — új helyiségek hiányában — semmi reményük, hogy valamelyest javuljon a helyzetük. Január 1-től tovább bővítik hálózatukat. A szövetkezet veszi át a tabi szolgáltató részleget is. amelyhez jelenleg fodrászat, kozmetikai üzlet és cipőjavító műhely tartozik; ezenkívül létesítenek egy felvevőhelyet, ahova a meghibásodott ház tartási gépeket, rádiókat, televíziókat szállíthatja a lakosság. Az árutermelő ágazatban is van újdonság. Augusztusban szerződési kötöttek a MÜÁRT-tal, melynek értelmében az import mágnesszelepek garanciális javítását a Sió Ipari Szövetkezetre bízták. Ezt a munkát három szerelő végzi Siófokon, s tevékenységük évente mintegy másfél millió forintot jövedelmez a szövetkezetnek. A zökkenőmentes, megbízható szolgáltatás fontosságát nem kell bizonygatni. Azt sem, hogy a Balaton-parton tevékenykedő szövetkezetre — különösen az idényben —I rengeteg feladat hárul. A szolgáltatás — következésképpen a szövetkezet — fejlődése elsősorban a lakosság és a nyaralók érdeke, de a fejlesztés. lehetőségeit megkeresni, a feltételeket megteremteni a szövetkezet vezetőinek, illetve dolgozóinak kell. Néhány, e beszámolóban említett példa is bizonyítja, hogy a Sió Ipari Szövetkezel kollektívája mindent elkövet avégett, hogy helytálljon, továbblépjen, Öregbítse jó hírét. Most például egy meglehetősen ígéretes tervet «dédelgetnek a vezetők, amelyet a VI. ötéves tervben valósíthatnák meg. Eszerint a jelenlegi központot (most itt vannak az irodák is) egy korszerű, tágas szolgáltató kombináttá alakítják májd át, ahol az alsó szinten szerelómühelvek. az emeleten modern fodrászat, kozmetika, általános testkultúra szalon, mini-szauna, kondícióterem stb. lesz. A mostani árakat figyel-—nbe véve a terv mintegy 4 millió 'forintból valósítható meg. Remélhetőleg soi- kerül rá. Sz. A. Valóságos népművészeti múzeum a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet siófoki, közporiti telepén levő mintaterem. Megtalálhatunk itt mindent a szövetkezet legkeresettebb termékeiből : bu- zsáki, kalocsai hímzéssel díszített térítőkét, blúzokat szoknyákat, magyaros motívu- mú, fából készített étkészleteket, bútorokat. S persze igen sok divatcikk is van, ez szépen ötvöződik a népművészettel: magyaros hímzésű far- meröltönyök, nadrágok, pulóverek és kardigánok láthatók. — Ilyenféle termékeket más szövetkezetek is kínálnak. Ha versenyben akarunk maradni, s megtartani a régebbi hazai és külföldi vevőinket — meg újakat is szerezni —, akkor állandóan törekednünk kell az igényék mind jobb kielégítésére. Évente 30—40 új termékkel jelentkezünk — mondja Széli István, a szövetkezet elnöke. Szavalt, törekvésük helyességét, üzletpolitikájuk gyakorlati eredményét bizonyítja: az idei termelési értékük az öt évvel ezelőtti 17 millióról 38 millióra emelkedett. Ezt a folyamatos növekedést kívánják a jövőben is megvalósítani. Céljuk, hogy a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet termelési értéke 1980-ra elérje a 48 millió forintot. Bőséges a választék, háromszázféle terméket készít 470 dolgozójuk. Hatvan százalékuk bedolgozó. Legnagyobb a választék a népművészeti termékekből, csaknem 200 fajta készül a lakástextiliától kezdve a ruházati cikkekig. Évi kétmillió forint értékű hímzett blúzt szállítanak Olaszországba. Franciaországba és más nyugati államokba. Hosszú évek óta készítenek szovjet megrendelésre gyermekruhákat, 1978-ban 120 ezer darabot. Az idén szállítanak először Ausztriába hímzett gyermekruhákat: mintegy 9000 darabot kértek tőlük. Fonott bútorokból évi 16 millió forint értékű készül, s 1,2 milliós nyugati megrendelésnek tesznek eleget az idén. A napokban küldtek el fonott, bútoraikból — vasvázas hintaszékből, asztalokból, kerti székekből — egy szállítmányt a Szovjetunióba. Ez volt az első, amelyért szocialista országnak küldtek. Az idén és jövőre is mintegy 300 ezer forint értékű fonott bútort adnak szovjet megrendelésre. Több hazai és külföldi vevőjük kívánságára nádból is készítenek bútorokat. Ehhez Készül a fonott bútor. Vietnamból, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről szereztek be alapanyagot. Magyaros mintájú bútorokat készítenek francia és olasz megrendelés- re. . Az importnádból asztalokat, foteleket, 2—3 személyes kanapékat gyártanak. Áz Ártex Külkereskedelmi Vállalattal 15 millió forint értékű bútor készítésében állapodtak meg. A hazai piacot sem hanyagolják el. Az egyik nagykereskedelmi vállalattal már szerződést kötöttek 1979-re 60 ezer darab hímzett bébi- és gyermekruhára. Korábban csupán 2000 ilyen terméket kérték tőlük. Az országban egyedül ők készítik egy kisebb telepükön a centiméterszalagot, évente négyszázezret. Most azt tervezik, hogy Siófokra telepítik át e részlegüket, bővítik a termelést és exportra is szállítanak majd. A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet nagy gondot fordít a termelés növelésére, új termékek készítésére. FontosJ nak tartják ezenkívül a szakember-utánpótlást is. Tavaiy végeztek azok a fiatal leányok — összesen 48-an —. akik az általános iskolát befejezve hozzájuk mentek megtanulni a női szabó szakmát. Nyolcvan százalékuk most is ott dolgozik. Az idén végzett fiataloknak azonban még a fele sem maradt, s a szakmát sem folytatja. A szövetkezet vezetői a jövőben a tanulók szerződéskötése előtt még jobban együtt dolgoznak az iskolával, a pályaválasztási intézettel. Ösztöndíjas szerződést kötnek a fiatalokkal, s ez is elősegíti, ho-gv a szövetkezetben maradjanak. Szalai László A szakszervezeti jogsegély- szolgálat alig néhány éves múltra tekinthet vissza Somogybán. A cél az volt. hogy a dolgozók a munkahelyükön kapjanak mgenyugtató választ vitás jogi kérdéseikre. Ezáltal az ügyintéző jogalkalmazó szervek mentesülnek a fölösleges adminisztrációtól, a dolgozókat pedig megkímélik attól, hogy sok időt, fáradságot fordítsanak jogi vonatkozású ügyeik intézésére. A Dél-somogyi Állami Gazdaságban és a Nagyatádi Konzervgyárban néztük meg, hogyan dolgozik a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Mindkét helyen nagyjából azonos időben. 1976 őszért kezdte meg működését a bizottság, tehát kétévnyi tapasztalat van mögötte. A fizikaiak vannak többségben Dr. Diviánszk-i János, a Dél-somogyi Állami Gazdaság jogtanácsosa, a jogsegélyszolgálati bizottság vezetője előrebocsátotta, hogy jóllehet fő céljuknak a tanácsadást, a felvilágosítást tartották és tartják ma is, a dolgozók többsége érdemi ügyintézést kél' a bizottság tói. Elnyerték a dolgozók bizalmát Jogsegélyszolgálat a munkahelyeken — Az első évben hetvenegy, az idén szeptember végéig hatvanöt dolgozó fordult hozzánk. A jogsegélyszolgálatot igénybe vevők 85 százaléka fizikai dolgozó. Legtöbben az ügyiratok elkészítéséhez kérnek segítséget, vagy azt kérik. képviseljük érdekeiket bírósági ügyekben. Négyen járunk a bizottságból a kerületekben tartott fogadóórákra. A dolgozók főként késő .ősszel és télen jönnek a panaszaikkal. ez azonban — mezőgazdasági ngy üzemről lévén szó — érthető. Volt rá példa, hogy óvodai elhelyezés dolgában is bennünket kerestek . . . A kerületi központok irodáin ott a tábla, mikor tartja fogadóóráit a jogsegélyszolgálati bizottság. Somogytarnó- cán, Lábodon, Nagykorpádon, Nagybarátiban és az atádi központban minden hőnap első és utolsó keddjén állnak a segélykérők rendelkezésére. Keresik a módját annak, hogy a többi kerületben is. rendszeresen fogadják a dolgozókat. — Éves program szerint dolgozunk, munkánkról beszámolunk a vállalati szak szép vezeti bizottság titkárának. Egyébként az ügyfelektől tudjuk és magunk is tapasztaljuk, hogy a jogsegélyszolgálati bizottság megalakulása óta jóval kevesebb az ügyes- bajos dolgokban történő utazgatás, levelezési A nvole-tíz évvel ezelőttihez képest 80— 90 százalékkal csökkent a panaszok száma. Most már nemcsak a gazdaságból, hanem máshonnan is jönnek hozzánk tanácsért, felvilágosításért. Ez is bizonyítja: tudnak létezésünkről, bíznak segítségünkben. Nemcsak üzemi feladat A Nagyatádi Konzervgyárban szintén ügveítek arra a jogsegélyszolgálati bizottság összeállításakor, hogy a tagok általában járatosak legyenek a. dolgozókat leginkább érintő kérdésekben. A gazdaságban és a gyárban is az üzemi jogtanácsos az egyik erőssége a bizottságnak: ott dr. Diviánsz- ki János, itt pedig dr. Kelemen Tibor a «jogi szakértő« a társadalmi testületben. Kau- rics János, a Nagyatádi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának titkára mondta: — Tavaly mintegy félszáz esetben fogadta a dolgozókat a bizottság, s most kapott előszót: megbízást bírósági képviseletre. Egyik munkásnőnk polgári peres ügyében járnak el. Vállalatunk minden dolgozója igényt tarthat jogsegélyre, köztük a gyes-en, iskolán, tanfolyamon levők, a nyugdíjasok, az ipari tanulóink, ösztöndíjasaink, továbbá az özvegyek és az árvák is. Pontosan kidolgozott hatáskör-lista az irányadó abban, mi mindenre terjed ki a bizottság; tevékenysége. A Nagyatádi Konzervgyárban nem vált be a fogadóórás tanácsadás, felvilágosítás rendje: egyre kevesebben tartották magukat a kiírt időponthoz, ezért el is tekintettek a módszer merev alkalmazásától. Most a bizottság tagjait — a jogtanácsost. az anyag- és áruforgalmi főosztályvezetőt. a munkaügyi osztályvezetőt, a számviteli csoportvezetőt, az üzemszervezőt, az előadót, a titkárnőt — a munkahelyükön keresik föl a jogsegélyért folyamodók. A Dél-somogyi Állami Gazdaságban hallottuk: a Házi Jogtanácsadó füzetei és más jogi sorozatkiadványok segítik a bizottság munkáját, a Nagyatádi Konzervgyár szak- szervezeti bizottságának titkára a tavaly Nagyatádon rendezett jogsegélyszolgálati napot említette, mint a jogi ismeretterjesztés hatékony fórumát. Mindkét helyen ismertté váltak a bizottságok, élvezik a dolgozók bizalmát, mert szolgálatot látnak el. h. r. llj termékek, növekvő termelés
