Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
A% új diáhotthon Lakótelepi íiatalok épült KISZ-lakótelep, nem is egy. Budapesten is akad néhány, közülük a pesüőrinciről vannak élményeim. Azt hiszem, az ország minden megyéjéből lehetne sorolni a példákat, ahol fiatalok kaptak új otthonokat, és a veszprémihez hasonlóan sok helyütt kalákában fáradoztak mielőbbi megvalósításukon. Pestlőrincen egy riport kapcsán arról érdeklődtem egy fiatal házaspártól, hogy lakótelepükön, ahol annak idején zömében fiatalok eresztettek gyökeret, tapasztaltak-e olyan változásokat, amelyek arra engednek következtetni, hogy más az itt lakók életmódja, életvitele, életszemlélete? Ügy vélik: minden »őslakóban« már megérett az érzés, hogy itt lakom, ez az otthonom, összefogtak azért, hogy parkok létesüljenek, játszóterek legyenek, sportversenyeken vetélkedtek a lakótelep »szánéiért«. Gyerekeik már a helyi művelődési központ törzslátogatói, szakköreinek tagjai. árpalotán, a Kálváriadombon épült bányász Ifjúsági lakótelepen az otthont, a lakást teremtő munka kovácsolta baráti közösséggé a szomszédokat. Közügynek tekintik a részvétéit az óvoda, iskola, vagy éppen az ABC-áruház építésében. A parkosítások, a lakótelepi társadalmi munkák mindenképpen a közösségi kötődéseket erősítik: még lehetne sorolni a példákat, de helyettük inkább nézzünk kissé előbbre. Eléggé szórványosnak, szervezetlennek látszik a lakótelepi közösségek kialakítására ható kezdeményezések, törekvések sora. Külön-külön utakat próbál becserkészni az ifjúsági szövetség, a Hazafias Népfront, a tanács stb. Mindenképpen összehangoltabban kellene olyan lehetőségeket felkínálni, amelyek egyrészt a lakótelepek anyagi valóságát gazdagítják, másrészt pedig a közős munkálkodás áttételeivel a'kollektív érzés mélyítését is szolgálják. V. L. Középiskolások Mekkája y Ä megye sok családjához érkezett levél augusztusban: »Kérjük a kedves szülőket, biztosítsák, hogy gyermekük 1978. szeptember 3-án (vasárnap) délelőtt 10 óráig elfoglalja helyét a diákotthonban.., A diákotthon nevelőtestülete és dolgozói szeretettel várják a kedves szülőket, s az új középiskolai diákotthon lakóit.-« Trombita- és dobszó nélkül — mondhatni csöndben — nyílt meg a kaposvári Damjanich utcai középiskolás diákotthon. Impozáns, szép épület, két szárnyrésszel. Rossz, de új épületeknél gyakran használt kifejezéssel, most lakják be a diákok. Négyszáznál többen. S van itt hatvan tanítóképző főiskolás hallgató is »albérletben«. Terényi Zoltán igazgató kalauzolt végig bennünket az új létesítményben. A színek fogtak meg bennünket először: a szelíd fehér, a harsány piros és a tintakék. E három szín a legjellemzőbb az épületbelsőImpozáns, szép épület Segít a pszichológus, szociológus, sexológus Családügyi bíróságok Lengyelországban évek óta kísérleteket folytatnak a családi ügyekre vonatkozó igazságszolgáltatás tökéletesítésére. A célkitűzés kettős: a létrehozandó szervezeti megoldások biztosítsák a hatékony bíráskodás lehetőségét, ugyanakkor legyenek előnyösek minden érdekelt állampolgár számára. Az egyik első lépés az volt, hogy pár éve 12 családügyi bíróságot hoztak létre. Átfogó elemzéseket készítettek a családról, a családi konfliktusok Megjelent a Somogy őszi száma „Gyümölccsel gazdag... Az évszakváltás színeivel | figyelmeztet az őszi hangulat- változásra Kerék Imre Gyümölccsel gazdag című verse. A Somogy nyári száma nyomot hagyott bennünk azúros verseivel, a bolgár összeállítás a tengert idézte. A Somogy újabb száma a begyűjtött terméssel — a kiegyensúlyozott színvonalú tartalommal — a szerkesztés »gazdálkodásának« a fontosságát húzza alá. Űj nemzedék érett hangján szólnak azok, akik itt nőttek föl, s akiknek az éréséhez részben Hozzájárult a folyóirat is. »Benke László, a Somogysárd- tóI származó költő első kötetében bizakodással és felelősséggel keresi egyéni hangját« — írja méltatója a Csordítok nyírvizet kötet kapcsán. Kelemen Lajos kötete is összeállt, hamarosan az olvasók elé kerülhet a nyomdát elhagyó munka. Itt mondom el, feltűnő, hogy a fiatal költők mily sok verssel fordulnak idősebb pályatársaikhoz: új jelenségnek számító nemzedéki keresés, találkozás példái ezek. Rögtön elveszíteném a bizalmamat, ha arra kéne rádöbbennem, hogy az érvényesülés útját egyengető törekvésekről vau inkább szó... Kerék Imre versei, a Gyümölccsel gazdag, az őszi csokor Ilonának és a Rekviem Yorickért, Kormos István halálhírére — a Somogy őszi számának a legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak. Kormos István és Nagy László hatása nyomon követhető haláluk után is: emberi, költői hagyatékukon nevelkedő nemzedék próbál útjukra találni... Folytatni azt, amit ők megkezdték. Takáts Gyula versválogatásáról, a Vulkánok, fügefák című kötetről írt elemző tanulmányt Vekerdi László. A tanulmány szerzője nemcsak a verseket próbálja értelmezni, hanem a róluk szóló méltatásokat is ismerteti — a kritika kritikáját adva. Berzsenyi niklai évei — itt töltött élete — távolabbi hagyomány. Az örökség tárházát nyitogatta Virányi Pál Dani uraság földjén című riportja. (E műfaj mintha a többi féltestvére lenne, oly ritkán kap helyet a Somogybán. Tudósítások helyett a maiság felmutatásának értékesebb tükre a riport, erre kellene több ösztönzést adnia a szerkesztésnek. Az eseménytudósítás aligha feladata a folyóiratnak, kivétel. — az irodalmi, művészeti élet fontos hírei, történései.) A Művelődés rovat az új iskolai dokumentumokra koncentrál, Rácz Jenő a felkészülésről irt, a közvéleményt kutatta. »A pedagógusköztudat- ra a bizakodás és a bizonytalanság egyaránt jellemző« — állapítja meg. A felügyelet célját világosan fejti ki: a legnagyobb őszinteséggel, jóakarattal segíteni a pedagógusokat feladataik megvalósításában. Kelemen Elemér a megyei oktatáspolitikai aktíván elmondott hozzászólásának kibővített változatát nyújtotta be a szerkesztőségnek. A pedagógus-továbbképzés új feladatait ismerteti. A Szülőföldünk rovat Hoch János kaposvári éveit idézi Király István kutatása nyomán, Laczkó András Pálóczi és Csokonai barátságát mutatja be. A húszéves Somogyi Fotó- és Filmklubról szóló történeti áttekintés az érdemekben gazdag csoport munkásságát állítja reflektorfénybe a jubileum alkalmából. A Somogy őszi számának a fotói is nagyobb részt a klub tagjainak munkái. H. B. alapvető okairól. Köztudomású, hogy a mai család intézményének működése — minden kedvező társadalmi átalakulás ellenére — rendkívül bonyolult. Nemegyszer elengedhetetlen a bírósági beavatkozás, hiszen a családi viszályoknak szélesebb társadalmi következményeik vannak. Világosan mutatja ezt a bíróság elé kerülő fiatalkorúak növekvő száma. Szintén sokatmondó a lengyelországi válások számának emelkedése (1976-ban 43 ezer). Egy házasság felbomlása pedig újabb problémákat okoz: a szülői felügyelet gyakorlása; a tartási kötelezettségek teljesítése; a vagyon, a lakás megosztása stb. Eddig a családvédelem terén a fiatalkorúak bíróságai maguk végezték a nyomozási és a megelőző tevékenységet is. Az idén január 1-től átalakították a lengyel bírósági szervezetet ; ezentúl büntető, polgári, valamint családügyi bíróságok fognak működni. Milyen jellegű ügyek kerültek a családügyi bíróságok hatáskörébe? A család és a gyermekek gondozására vonatkozó eseteken kívül — mint a válás, a tartásdíj, a vagyonmegosztás, a kiskorúak gondozása — átvették a büntetőügyeid egy részét is. Ez utóbbiakhoz tartozik a családtagok bántalmazása, a kiskorúak alkoholhoz szoktatása, valamint a tartási kötelezettség alóli kibúvás. Az új családügyi bíróságok Lengyelország minden nagyobb városában megalakultak, a bírói testületet 382 női és 114 férfi bíró alkotja. A gyámhatósági pártfogók munkáját csaknem 10 ezer társadalmi aktivista, több ezer népi ülnök, valamint pszichológusokból, szociológusokból, szexológusokból és pedagógusokból álló családügyi csrmn»*ok is segíteni fogják. re. A tágasság érzetét adják eg-úitt. A bejárat mellett — melyhez, mint a várakhoz híd vezet — a leendő portásfülke. Fiúk pingpongoznak a földszinti aulában. Innen nyílik az önkiszolgáló rendszerű étterem ajtaja — mintha valódi és nagyon kellemes bisztró volna —, innen tárul a nagy klubterem ajtaja is. A tervek szerint két színes televízión nézik majd a diákok a műsorokat. Van itt egy büfé is. A földszinten lesz a könyvtár, melynek három helyiségét egybe tudják nyitani. Megindulnak a rendszeres diákotthoni rádióadások, a stúdióterem már rendelkezésre áll. Igazgatóhelyettesi, igazgatói szobák, orvosi rendelő helyiségei. Az emeletre, a tanulószobákhoz széles lépcsősor vezet föl. Fönt kézzel rajzolt plakátok invitálnak francia műfordítói szakkörbe, gitártanfolyamra, fotósnak, anyanyelvi körbe stb. A két ügyeletes, Lukács Zsuzsi nagyatádi kislány és Béri László ordacsehi fiú igazít el bennünket. Benyitunk az egyik tanulószobába: tető- világítású, tiszta helyiség. Kettős íróasztaloknál tanulnak az otthon lakói. Igaz, szükségmegoldásként délelőtt a keresszekrény. Jozó Marika lengyeltóti és Böndicz Ibolya zákányi kislányt éppen beszélgetés közben zavartuk meg. Nincs rossz dolguk itt, annyi bizonyos. Ételmelegítő helyiség, vasa- lószoba. Fürdőik. Zuhanyrózsák sora, mosdókagylók rendje. Lukács Zsuzsi harmadéves tanuló lakott a Latinca kollégiumban is. Milyen érzés itt, ezt kérdeztük tőle. — Mi tudtuk, hogy itt szebb, jobb lesz. De, hogy ennyire...! Ott egyetlen helyiségben negyven ágy állt. Nyolcvanan-ki- lencvenen szorongtunk a tanulószobákban. Tíz zuhany jutott háromszáz gyerekre. Itt nincs nyüzsgés... Terényi Zoltán igazgatóé a szó. Ügy érzem, zökkenők nélkül indultunk ebben a SAÉV által épített, hétemeletes épületegyüttesben. Persze, mint mindenütt, itt is vannak bizonyos hibák: a lift nem működik, néha nincs víz a felső szinteken stb. Az indulás gondjai ezek. Fiatal nevelői testületünk van, ez jó is, gond is. Egyhetes tanfolyammal igyekeztünk felkéLeányszoba kedelmi szakközépiskolások órái folynak nyolc teremben, ilyenkorra azonban már átveszik a szobákat a kaposvári két gimnázium, a gépészeti szak- középiskola és a közgazdasági technikum tizenévesei. Van egy rajzterem is ezen a szinten, megfelelően bebútorozva. A gyerekek négyes szobákban laknak. Bognár Erzsébet, a tizenhét fős testület egyik fiatal pedagógusa kísér el bennünket, s mutatja be a már egyéni ízlést is tükröző lakószobákat. Négy, szürkével takart ágy fölött könyvespolc. Suzi Quatro, Elvis Presley és beategyüttesek képei. Beépített szülni az évnyitóra, a munkára. Hetenként tartunk értékelő értekezletet, továbbképzést. A tartalmi munkáért is mi felelünk. Már létezik a tizenkét fős cLiáktanács ■ és a felelősi rendszer. Nem titok, szeretnénk idővel elnyerni a kollégium rangot. Ehhez a lányok, fiúik segítsége, az önkormányzat életképessége is kell. Optimista vagyok, s ezt táplálja bennem, hogy az első akadályokat simán vettük. Bizonyára így lesz ez később is. Minden, adva van ehhez. Leskó László » M eggyőződésem,' hogy. nem ölhetett kézzel, a áültgalambra várva teng-leng ifjúságunk, miközben hol felerősödve, hol kissé csitulva folyik a »-Hogyan éljünk?-« vita. Vita, amely termékeny módon sokkal erezet- tebben hatol a kérdés mögé, ínint ahogy azt bármikor is gondoltuk volna. Alkotó vitaként gyűrűzik fiatalok és »•felnőttek-« között egyaránt akarva-akaratlanul magával sodorva a közömbösöket is. Az érett nemesfa is akkor adja ki magából mélyerezetét ha sokáig, gondosan csiszoljuk, munkáljuk. A hasonlat azután fogant meg bennem, hogy egy ankéton kérdésként kaptam: vajon milyen közösségek a lakótelepi fiatalok társulásai, lehet-e egyáltalán közösségformálásról beszélni, például egy ifjúsági lakótelepen, egy hajdani KlSZ-lakó- telepen? Tapasztalható-e egyáltalán különbség »-ifjúsági-« és »felnőtti-lakótelep között? A fiatalok akarnak-e valamit Is tenni egy lakótelep közösségéért? Tény, hogy bármilyen életkorú lakókkal benépesült lakótelepnek, új háznak, vagy városrésznek idő kell ahhoz, hogy lakói gyökeret eresszenek, alkalmazkodva hozzáidomuljanak új környezetükhöz. Tehát kell, szükséges egy bizonyos érési idő, amelynek elteltével már lehet keresni az árnyalatokat, lehet óvatosan számon kérni a közösségi jegyek mélyei-ezetét Különösebb szociológiai felmérés nélkül is köztudomású, hogy nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény szemében is két táborra szakad, a vélemény a lakótelepekről. Az egyik csoport alvó városrészeknek, befelé forduló, elidegenedő övezeteknek tekinti a lakótelepeket, a másik pedig az ellenkezőjét próbálja bizonyítani, és az ellenkezőjét szeretné tapasztalni is. Az utóbbiak mellé teszem le a voksomat, még akkor is, ha az első bizonyítása sokkal egyszerűbb lenne. Érvpéldákat keresek, és akadnak is. Kecskeméten a »szokásos« huzavonák és bonyodalmak után végre rheg- valósult az albérlők háza, fiatalok vertek tanyát az egyébként is új lakótelepi környezetben. A város a példát Szombathelyről vette, ahol már a korábbi években hasonló elképzelések alapján felépült és megvalósult a fiatal házasok otthona. Azóta tudtommal Szegeden is hont foglalhattak a fiatalok szintén »saját« házban, új lakóházak között. Pécsen szintén
