Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

A tartalékok nyomában Burgonyatermelési tanácskozás és bemutató Nem ér véget a földeken • 4 Hiányzik a „kiegészítő ágazat** X tartalékok feltárásáról, hasznosításáról sok szó esik mostanában. Talán egy kicsit több is, mint amennyi valójá­ban történik a lehetőségek felkutatása, javakat teremtő hasznosítása érdekében. A megyei tsz-szövetség elemzése azért is érdemel megkülön­böztetett figyelmet. mert olyan területen folytattak vizsgálódást és vontak le megszívlelendő tanulságokat, amely évek óta visszatérő gondot okozott és okoz a me­gyének is, az érintett terme­lőszövetkezeteknek is. Pfeiffer Elemérrel, a tsz-szövetség tit­kárhelyettesével erről, a le­hetőségeket feltáró, értékelő elemzésről beszélgettünk. — A veszteségérzékeny szö­vetkezetek körére terjedt ki a szövetség vizsgálata. Ez az újszerű megfogalmazás mi­lyen tartalmat takar? — Hosszabb idő óta vissza­térő tapasztalat, hogy a me­gye nyolcvankét termelőszö­vetkezetéből mintegy 25—30 évről évre pénzügyi gondok­kal küzd. Vagy veszteséggel zárja az évet, vagy éppen a határon »táncol«, termelésé­nek hatékonysága messze el­marad a megyei átlagtól. Azo­kat az üzemeket soroltuk ide, melyekben a hektáronkénti nyereség nem éri el az ezer forintot, a fejenként előállí­tott bruttó jövedelem pedig 44 ezer forint alatt van. Az arány meglehetősen magas, a megye nyolcvankét szövetke­zetéből huszonnyolc sorolható ezek alapján a veszteségérzé­keny gazdaságok kategóriá­jába. Természetesen ezek kö­zött vannak olyanok, amelyek az utóbbi egy-két év gazdál­kodása alapján jól érzékelhe­tően kifelé »törnek« ebből a körből, náluk egészséges fej­lődés várható. Itt a legfőbb ideje, hogy szövetségünk az általános elemzésen túl, a mé­lyebb összefüggéseket is fel­tárva keresse ennek a hely­zetnek az okait. ' rAr. előző szeptemberrel csaknem egyező, az idei terv­nél valamivel több, 11,8 mil­lió tonna ■ árut szállított el szeptemberben, az igényeket azonban korántsem tudta ; hiánytalanul kielégíteni a vas­út. Ezt tükrözi a MÁV Ve­zérigazgatóság most elkészült értékelése a múlt havi telje­sítményről. A különféle intézkedések ellenére a hazai fuvarpiacon igen feszült helyzet alakult ki, a magas igényeket nem győzte a vasút kapacitása, változatlanul nagy a kocsi- hiány. A halárállomások kör­zetében rendszeresen száz­számra várakoztak a vagonok a fogadókészség hiányában, de sok volt a fölösleges ácsor- gás a hazai vasútállomásokon, vonalakon is, így nem tudta a követelményeknek megfele­lően, elég gyorsan, »forgatni" a vagonokat a MÁV. Kiemel­ték a feladatok közül a szén­szállítást, amely azonban csuk a hónap második felében ja­vult. Több fontos tömegáru­ból, például kavicsból, ce­mentből és cementgyártmá­nyokból, téglából és cserépből, műtrágyából sokkal keveseb­bet fuvaroztak a szükséges­nél. A vasút háromnegyedévi összesített teljesítményei — ha nem lennének nyomasz- tóak az elmaradt szállítások — végső soron kedvezőek, az évi feladatokkal időarányo­sak. Nehéz lesz az utolsó ne­gyedév a vasútnak, s külö­nösen az lesz az október. A jelzések szerint ugyanis a na­pi tennivalók csökkenése nél­kül pótolniuík kell az elma- . radt 1 szállításoknak legalább ^ egy részét. Az év végéig 34,5 ,—35 millió tonna áru vár a ' vasútra, amelynek októberben is legalább 11,8 millió tonnás teljesítményt kell nyújtania. A nagyobb feladatok vég­rehajtásához a MÁV vezetői — Milyen főbb tapasztala­tokat szereztek a vizsgalat során? — A talajadottságbeli kü­lönbségek önmagukban nem adnak magyarázatot a gaz­dálkodás problémáira, mivel a huszonnyolc szövetkezet né­melyikénél a föld aranykoro­na értéke alacsonyabb a me­gyei átlagnál, másoknál ma­gasabb. Az eszközellátottság és az eredmény alakulása kö­zött már szarosabb összefüg­gés mutatható ki: ezeknek a gazdaságoknak az egy hektár­ra jutó nettó eszközértéké, hu­szonöt százalékkal alacso­nyabb. mint a többi szövetke­zeté. Tovább nehezíti a hely­zetet, hogy egy-két gazdaság kivételével ezek az eszközök — elsősorban az állattartó épületek — korszerűtlenek, felújításra szorulnak. — Ezeknek a gondoknak a megszüntetése elsősorban anyagi befektetést igényel, amire viszont fejlesztési for­rások hiányában nincs, vagy esetleg mérsékelten van mód juk a szövetkezeteknek. — Vizsgálódásunk során ezért is szenteltük a fő figyel­met a termelésszerkezet és a jövedelmezőség összefüggései­nek a feltárására A haté­konyságot befolyásoló ténye­zők közül a termelésszerkezet módosítása, a tájadottságok­hoz való igazítása igényli vi­szonylag a legkisebb befekte­tést, és a leggyorsabban hoz eredményt Figyelemre méltó az a tény, hogy a veszteség- érzékeny szövetkezetekben a növénytermelés részaránya a többi gazdaság átlagánál nyolc százalékkal alacsonyabb, az állattenyésztésé . viszont ti­zenhárom százalékkal maga­sabb. Ha hozzáteszem ehhez a már említett elavult épüle­elsősorban a legfontosabb tar­talékkal, a jobb szervezett­séggel, a rendelkezésre álló fuvareszközök optimális hasz­nosításával számolnak. Belső j üzemi intézkedéseket hoztak mindenekelőtt az oktalan vo- natácsorgások csökkentésére, a forgalom jobb megszervezé­sére. Ehhez várják a fuvaroz­tatók együttműködését, az egyenletes és a késedelenl nél­küli rakodásokat. Nagyszabású munka­verseny-sorozattal köszöntöt­ték a Szovjetunióban az új alkotmány elfogadásának első évfordulóját. Egy esztendeje, hogy a szovjet állam legfel­sőbb törvényhozó szerve, a legfelsőbb tanács egyhangú szavazással elfogadta az új alaptörvényt — a kommuniz­mus építőinek alkotmányát. Az alkotmány elfogadását megelőzően a tervezetet meg­vitatták a hatalmas ország minden köztársaságában, az északi-sarki halászok és a kö­zép-ázsiai pásztorok, városla­kók és földművelők, katonák és diákok. A vita helyett ka­pott a sajtóban is. Olyan össz­népi »referendum« volt ez, melyben a résztvevők nem csupán »igen—nem« szavaza­taikkal döntöttek a tervezet sorsáról, de véleményükkel aktívan alakíthatták is orszá­guk alaptörvényét. Keserű szájízzel voltak kénytelenek megállapítani a nyugati krem- iinológusok: a szovjet alkot­mányvita a nép magas fokú demokratikus érettségét bizo­nyította. A vita ugyanis nem tekét, a megyei átlag alatti termelési mutatókat, akkor úgy vélem, -nem tévedtünk, mikor azt a következtetést vontuk le, hogy a gazdaságta­lan termelés egyik oka a nem megfelelő szerkezeti arányok­ban keresendő. Tanulságos az a tapasztalat, hogy a nö­vénytermelés jövedelmezősége az érintett üzemekben egy- harmaddal alacsonyabb, mint másutt. Közrejátszik ebben az, hogy itt alacsonyabbak a hozamok, így a többi üzem­mel csaknem azonos költség itt viszonylag magasabb, ami önmagában jövedelemkiesést okoz. Másrészt — bár a ter­mészeti feltételek nem ezt kí­vánnák — néhány üzemben túlzottan magas a kukorica részaránya, s a kívánt hozam éppen a talaj adottságok miatt csák a magasabb ráfordítá­sokkal biztosítható. Számítá­saink szerint, ha a vetésszer­kezetet táj adottságaihoz igazítják, a többi szövetkezet átlagára alakítják, s ugyan­csak a megyei átlaghoz köze­lítik a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát — azonos jövedelmezőséget fel­tételezve — igen jelentős eredménytöbblettel számol­hatnának ezek a gazdaságok. — A melléküzemi tevé­kenység — több fórumon is foglalkoztak ezzel a témával —, befolyásolja az üzem gaz­dálkodásának jövedelmező­ségét. — Elemeztük ezt is, és ki­derült, hogy az alaptevékeny­ségen kívüli munka részará­nya azonos a megyei átlag­gal, de a jövedelmezősége alatta marad az átlagnak. Tehát a gondok egyik forrása itt is kereshető. — A szövetség elnöksége a felmérés tapasztalatairól ké­szített anyagot megvitatta, hasznosíthatónák, jónak tar­totta ezt az elemzést. Mi lesz a következő lépés? — Az az állásfoglalásunk. hogy valamennyi érintett gaz­daság tekintse át a helyzetét, végezze el azokat az elemzé­seket, melyeket a huszon­nyolc tsz átlagában mi is el­végeztünk, és határozza meg teendőit. Végül pedig testületi ülésen döntsenek arról, hogy hosszabb távon mit kívánnak tenni, mert ez . nem máról holnapra végrehajtható fel­adat. A szövetség függetlení­tett apparátusa felhatalmazást kapott az elnökségtől arra, hogy ezt a tevékenységet fo­lyamatosan figyelemmel kísér­je, ha kell, segítse. Szüksé­ges, hogy erősödjön a jöve­delemcentrikus szemlélet szö­vetkezeteinkben. A termelési szerkezet változtatása egy lépés ahhoz, hogy a veszte­ségérzékeny szövetkezetek kö­re fokozatosan szűküljön — fejezte be a beszélgetést Pfeiffer Elemér. csupán helyeslő hozzászólások­ból állt : a végleges alkot­mányszövegben több olyan módosítást is végrehajtottak, melyet a lapokban szót kapott hozzászólók javasoltak. Az egyéves szovjet alaptör­vény évfordulóján a figyelem világszerte a szocialista nagy­hatalom külpolitikai tevékeny­ségére összpontosul. A megfi­gyelők emlékeztetnek rá: a Szovjetunió alkotmányába foglalta az ország békeszerető külpolitikájának elveit. Ezeket az elveket fejtette ki legutóbbi bakui beszédében Leonyid Brezsnyev ' is. Az SZKP KB főtitkára, a szovjet államfő rámutatott: a rendkí­vül bonyolult nemzetközi hely­zetben országa tovább foly­tatja elvi politikáját, együtt­működik a baráti szocialista országokkal, szolidáris a nem­zeti ' felszabadító mozgalmak­kal és a fejlődő országokkal, s korrekt megállapodásokra törekszik a tőkés hatalmakkal. A szovjet külpolitika alkot­mányban megerősített elvei közű] a legfontosabb a béke megőrzésére való törekvés. »Mindent megteszünk a íegy­Néha különösen reagálunk a jóra. Évek óta nem volt ilyen eredményes éve a magyar mezőgazdaságnak a burgonya­termelésben, mint az idén, s különösen örvendeznünk kel­lene most, hiszen tavalyelőtt nem csekély fejtörésbe — és még több devizába — került a hiányzó burgonya pótlása. Az idén tehát bőven tegmett a gazdaságok földjein a barna gumó, s most szakemberek és »együttérzők« vállvetve ag­gódnak, vajon mi lesz a sorsa a töméntelen »értékesíthetet­len« terménynek. S bizonyára akadnak olyanok is, akikmár- már azt fontolgatják, jövőre valami mást kellene ültetni. Pedig a burgonya jó üzlet Többszörösen is az. Ez lehet­ne a summázata — többek között — annak a tegnap Nagyatádon lezajlott tanács­kozásnak, amelyen a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztálya, az Állami Gazda­ságok Országos Központja, a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Solanum bur­gonyatermesztési rendszer, a Magyar Agrártudományi Egye­sület, valamint a Dél-somogyi Állami Gazdaság szervezésé­ben az ország burgonyaterme­lésében érdekelt szakemberek gyűltek össze. Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes megnyitójában arra a sajátságos és ellentmondásos fejlődésre hívta föl a figyel­met, amely az utóbbi évek hazai burgonyatermesztésében volt tapasztalható. Mintegy ti­zenöt évvel ezelőtt hazánk­ban mintegy 220 ezer hektá­ron termesztettünk burgonyát, átlagosan. 75—80 mázsájával hektáronként. Azóta ez a te­rület 93,5 ezer hektárra, tehát kevesebb mint a felére csök­kent, ugyanakkor az átlagho­zam ma már magasabb a 180 mázsánál, a viszonyítási idő­szak kétszeresénél. Magyarán: verkezési hajsza megállítása, a béke és a biztonság megszi­lárdítása érdekében, ezt te­kintjük külpolitikánk alapve­tő feladatának — mondotta L. I. Brezsnyev Bakuban. Ügy véljük, hogy minden ország­nak — nagynak és kicsinek, atomfegyverrel rendelkezőnek és nem rendelkezőnek egy­aránt — joga van a szavatolt biztonságra." A magas szintű szovjet ál­lásfoglalás ismételten kifejezi azt a moszkvai törekvést, hogy a két világrendszer kö­zötti kapcsolatokban megerő- sítsék, fenntartsák az enyhü­lési folyamatot. Ezt pedig az utóbbi időben jelentős akadá­lyok gátolják. Leonyid Brezs­nyev felhívta a figyelmet a NATO és az Egyesült Álla­mok veszélyes lépéseire, a fegyverkezési hajsza fokozá­sának következményeire. A szovjet vezetés számára vilá­gos tény. a világ békéje meg­őrzésének szempontjából is elsőrendű fontosságú ügy a szovjet—amerikai hadászati, fegyverzetcsökkentési tárgya­lások előbbrevitelc. Gromiko Rakodás — géppel. előtérbe került az intenzív nagyüzemi termelés, a korsze­rű gépesítés és a nagyobb ké­pességű fajták bevezetése. Mindezek közismertek a szakemberek előtt, de az ta­lán kevéssé ismert, hogy a nö­vekvő termelési intenzitással és hatékonysággal párhuzamo­san csökkent az egy főre szá­mított burgonyafogyasztás. Az ok: csak az utóbbi időkben kezdtünk széles körben — nagyüzemi méretekben — fog­lalkozni a minőségileg jobb szovjet külügyminiszter leg­utóbbi amerikai tárgyalásai azzal biztatnak, lehetséges az egyetértés, s a rég várt egyez­mény megszülethet. Az SZKP főtitkárának beszéde, a szov­jet külügyminiszter állásfogla­lása az ENSZ-ben bizonyítja: Moszkvában arra törekszenek, hogy az egész világban Bizto­sítsák a békét, a népek jogát a szabad életre, haladásra, biztonságra. Ez az oka, hogy a szocialista nagyhatalom el­ítéli az egyiptomi—Izraeli kü- lönalkut, s olyan közel-keleti rendezésre törekszik, amely valamennyi érdekelt népnek és államnak biztonságot ga­rantál Ez a következetesség hatá­rozza meg a Szovjetunió vi­szonyát a szabadságukért, a felemelkedésért küzdő népek­kel, nemrég függetlenné vált országokkal. Jól példázzák ezt a szovjet állam kapcsolatai a fiatal Afganisztáni Demokra­tikus Köztársasággal, s Afrika és Ázsia számos más haladó országával. A szovjet állam veze­tőinek fontos állásfoglalásai bizonyítják: Moszkva követke­zetesen megvalósítja az alkot­mány elveit külpolitikájában. Tekintélyével, erejével a béke és a biztonság világméretű megvalósítását garantálja. fajtákkal. Része van a vissza­esésben a korábban hozott helytelen intézkedéseknek is. A jelenlegi fejlődési ütem azonban biztató távlatot tára termelők elé, s az a tény, hogy a termelési rendszerek a nagyüzemi burgonyatermesz­tés 90 százalékát foglalják ma­gukba, egyúttal szavatolja a további minőséget is. — Értelmetlenül és mél­tánytalanul riasztó hírek ke­ringenek az idei burgonyater­més sorsáról — mondta a mi­niszterhelyettes, s felhívta a figyelmet: a sokak által em­legetett többlet körülbelül 15—20 százalék, ami tulajdon­képpen elengedhetetlen a biz­tonságos és megfelelő minősé­gű termeléshez. Éppen ezért a jövőben is messzemenően támogatják és ösztönzik a burgonyatermesz­tés fejlesztését. A termelők­nek azonban meg kell' talál­niuk azokat a módokat, ame­lyeknek révén ez gazdaságo­san végbevihető. Ez utóbbi szempont volt az, amiért most éppen a Dél-somogyi Állami Gazdaság adhatott otthont a széles körű tanácskozásnak. Nemrégiben készült el, s javá­ban üzemel már az az új, fa­szerkezetes burgonyatároló, amelyet a kaposvári Agrober tervezésében a gazdaság saját brigádja épített — elsőként az országban. A részletes adatok helyett álljon itt csak annyi: az épü­let messzemenően kielégíti az igényeket, benne emberkéz érintése nélkül kerül a föld­ről érkező pótkocsikból a vá­logatógépsoron át végleges he­lyére a krumpli, és szintén emberkéz érintése nélkül ke­rül onnan a különböző partne­rekhez. A létesítmény nem­csak egyszerűbben és gyor­sabban volt kivitelezhető, ha­nem kevesebb mint a felébe került egy hasonló beton­vagy téglaépítménynek. A jelenlegi termelési szín­vonal és a külföldről hozatott Import vetőmagok révén tehát biztosítani tudják a jövő évi termés mennyiségét és minő­ségét, éppúgy, mint az idei re­kordnak számító esztendőben. Persze ehhez még egy fontos részágazatot is ki kell fejlesz­teni, a kockázat kiküszöbölését szolgáló többlet feldolgozására képes iparágat, amely burgo- nyapehely, burgonyaliszt vagy egyéb hasonló termek formá­jában hosszabb időre is tárol­ni’ képes viszonylag nagy mennyiségű tartalékokat. B. A. Nehéz negyedév előtt a MÁV Eredményeit, gondok a vasút őszi csúcsforgalmában V. M. Fólia védi a fa épületeket. Október 7. - a szovjet alkotmány napja ü békepolitika alaptörvénye

Next

/
Oldalképek
Tartalom