Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
A tartalékok nyomában Burgonyatermelési tanácskozás és bemutató Nem ér véget a földeken • 4 Hiányzik a „kiegészítő ágazat** X tartalékok feltárásáról, hasznosításáról sok szó esik mostanában. Talán egy kicsit több is, mint amennyi valójában történik a lehetőségek felkutatása, javakat teremtő hasznosítása érdekében. A megyei tsz-szövetség elemzése azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet. mert olyan területen folytattak vizsgálódást és vontak le megszívlelendő tanulságokat, amely évek óta visszatérő gondot okozott és okoz a megyének is, az érintett termelőszövetkezeteknek is. Pfeiffer Elemérrel, a tsz-szövetség titkárhelyettesével erről, a lehetőségeket feltáró, értékelő elemzésről beszélgettünk. — A veszteségérzékeny szövetkezetek körére terjedt ki a szövetség vizsgálata. Ez az újszerű megfogalmazás milyen tartalmat takar? — Hosszabb idő óta visszatérő tapasztalat, hogy a megye nyolcvankét termelőszövetkezetéből mintegy 25—30 évről évre pénzügyi gondokkal küzd. Vagy veszteséggel zárja az évet, vagy éppen a határon »táncol«, termelésének hatékonysága messze elmarad a megyei átlagtól. Azokat az üzemeket soroltuk ide, melyekben a hektáronkénti nyereség nem éri el az ezer forintot, a fejenként előállított bruttó jövedelem pedig 44 ezer forint alatt van. Az arány meglehetősen magas, a megye nyolcvankét szövetkezetéből huszonnyolc sorolható ezek alapján a veszteségérzékeny gazdaságok kategóriájába. Természetesen ezek között vannak olyanok, amelyek az utóbbi egy-két év gazdálkodása alapján jól érzékelhetően kifelé »törnek« ebből a körből, náluk egészséges fejlődés várható. Itt a legfőbb ideje, hogy szövetségünk az általános elemzésen túl, a mélyebb összefüggéseket is feltárva keresse ennek a helyzetnek az okait. ' rAr. előző szeptemberrel csaknem egyező, az idei tervnél valamivel több, 11,8 millió tonna ■ árut szállított el szeptemberben, az igényeket azonban korántsem tudta ; hiánytalanul kielégíteni a vasút. Ezt tükrözi a MÁV Vezérigazgatóság most elkészült értékelése a múlt havi teljesítményről. A különféle intézkedések ellenére a hazai fuvarpiacon igen feszült helyzet alakult ki, a magas igényeket nem győzte a vasút kapacitása, változatlanul nagy a kocsi- hiány. A halárállomások körzetében rendszeresen százszámra várakoztak a vagonok a fogadókészség hiányában, de sok volt a fölösleges ácsor- gás a hazai vasútállomásokon, vonalakon is, így nem tudta a követelményeknek megfelelően, elég gyorsan, »forgatni" a vagonokat a MÁV. Kiemelték a feladatok közül a szénszállítást, amely azonban csuk a hónap második felében javult. Több fontos tömegáruból, például kavicsból, cementből és cementgyártmányokból, téglából és cserépből, műtrágyából sokkal kevesebbet fuvaroztak a szükségesnél. A vasút háromnegyedévi összesített teljesítményei — ha nem lennének nyomasz- tóak az elmaradt szállítások — végső soron kedvezőek, az évi feladatokkal időarányosak. Nehéz lesz az utolsó negyedév a vasútnak, s különösen az lesz az október. A jelzések szerint ugyanis a napi tennivalók csökkenése nélkül pótolniuík kell az elma- . radt 1 szállításoknak legalább ^ egy részét. Az év végéig 34,5 ,—35 millió tonna áru vár a ' vasútra, amelynek októberben is legalább 11,8 millió tonnás teljesítményt kell nyújtania. A nagyobb feladatok végrehajtásához a MÁV vezetői — Milyen főbb tapasztalatokat szereztek a vizsgalat során? — A talajadottságbeli különbségek önmagukban nem adnak magyarázatot a gazdálkodás problémáira, mivel a huszonnyolc szövetkezet némelyikénél a föld aranykorona értéke alacsonyabb a megyei átlagnál, másoknál magasabb. Az eszközellátottság és az eredmény alakulása között már szarosabb összefüggés mutatható ki: ezeknek a gazdaságoknak az egy hektárra jutó nettó eszközértéké, huszonöt százalékkal alacsonyabb. mint a többi szövetkezeté. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy egy-két gazdaság kivételével ezek az eszközök — elsősorban az állattartó épületek — korszerűtlenek, felújításra szorulnak. — Ezeknek a gondoknak a megszüntetése elsősorban anyagi befektetést igényel, amire viszont fejlesztési források hiányában nincs, vagy esetleg mérsékelten van mód juk a szövetkezeteknek. — Vizsgálódásunk során ezért is szenteltük a fő figyelmet a termelésszerkezet és a jövedelmezőség összefüggéseinek a feltárására A hatékonyságot befolyásoló tényezők közül a termelésszerkezet módosítása, a tájadottságokhoz való igazítása igényli viszonylag a legkisebb befektetést, és a leggyorsabban hoz eredményt Figyelemre méltó az a tény, hogy a veszteség- érzékeny szövetkezetekben a növénytermelés részaránya a többi gazdaság átlagánál nyolc százalékkal alacsonyabb, az állattenyésztésé . viszont tizenhárom százalékkal magasabb. Ha hozzáteszem ehhez a már említett elavult épüleelsősorban a legfontosabb tartalékkal, a jobb szervezettséggel, a rendelkezésre álló fuvareszközök optimális hasznosításával számolnak. Belső j üzemi intézkedéseket hoztak mindenekelőtt az oktalan vo- natácsorgások csökkentésére, a forgalom jobb megszervezésére. Ehhez várják a fuvaroztatók együttműködését, az egyenletes és a késedelenl nélküli rakodásokat. Nagyszabású munkaverseny-sorozattal köszöntötték a Szovjetunióban az új alkotmány elfogadásának első évfordulóját. Egy esztendeje, hogy a szovjet állam legfelsőbb törvényhozó szerve, a legfelsőbb tanács egyhangú szavazással elfogadta az új alaptörvényt — a kommunizmus építőinek alkotmányát. Az alkotmány elfogadását megelőzően a tervezetet megvitatták a hatalmas ország minden köztársaságában, az északi-sarki halászok és a közép-ázsiai pásztorok, városlakók és földművelők, katonák és diákok. A vita helyett kapott a sajtóban is. Olyan össznépi »referendum« volt ez, melyben a résztvevők nem csupán »igen—nem« szavazataikkal döntöttek a tervezet sorsáról, de véleményükkel aktívan alakíthatták is országuk alaptörvényét. Keserű szájízzel voltak kénytelenek megállapítani a nyugati krem- iinológusok: a szovjet alkotmányvita a nép magas fokú demokratikus érettségét bizonyította. A vita ugyanis nem tekét, a megyei átlag alatti termelési mutatókat, akkor úgy vélem, -nem tévedtünk, mikor azt a következtetést vontuk le, hogy a gazdaságtalan termelés egyik oka a nem megfelelő szerkezeti arányokban keresendő. Tanulságos az a tapasztalat, hogy a növénytermelés jövedelmezősége az érintett üzemekben egy- harmaddal alacsonyabb, mint másutt. Közrejátszik ebben az, hogy itt alacsonyabbak a hozamok, így a többi üzemmel csaknem azonos költség itt viszonylag magasabb, ami önmagában jövedelemkiesést okoz. Másrészt — bár a természeti feltételek nem ezt kívánnák — néhány üzemben túlzottan magas a kukorica részaránya, s a kívánt hozam éppen a talaj adottságok miatt csák a magasabb ráfordításokkal biztosítható. Számításaink szerint, ha a vetésszerkezetet táj adottságaihoz igazítják, a többi szövetkezet átlagára alakítják, s ugyancsak a megyei átlaghoz közelítik a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát — azonos jövedelmezőséget feltételezve — igen jelentős eredménytöbblettel számolhatnának ezek a gazdaságok. — A melléküzemi tevékenység — több fórumon is foglalkoztak ezzel a témával —, befolyásolja az üzem gazdálkodásának jövedelmezőségét. — Elemeztük ezt is, és kiderült, hogy az alaptevékenységen kívüli munka részaránya azonos a megyei átlaggal, de a jövedelmezősége alatta marad az átlagnak. Tehát a gondok egyik forrása itt is kereshető. — A szövetség elnöksége a felmérés tapasztalatairól készített anyagot megvitatta, hasznosíthatónák, jónak tartotta ezt az elemzést. Mi lesz a következő lépés? — Az az állásfoglalásunk. hogy valamennyi érintett gazdaság tekintse át a helyzetét, végezze el azokat az elemzéseket, melyeket a huszonnyolc tsz átlagában mi is elvégeztünk, és határozza meg teendőit. Végül pedig testületi ülésen döntsenek arról, hogy hosszabb távon mit kívánnak tenni, mert ez . nem máról holnapra végrehajtható feladat. A szövetség függetlenített apparátusa felhatalmazást kapott az elnökségtől arra, hogy ezt a tevékenységet folyamatosan figyelemmel kísérje, ha kell, segítse. Szükséges, hogy erősödjön a jövedelemcentrikus szemlélet szövetkezeteinkben. A termelési szerkezet változtatása egy lépés ahhoz, hogy a veszteségérzékeny szövetkezetek köre fokozatosan szűküljön — fejezte be a beszélgetést Pfeiffer Elemér. csupán helyeslő hozzászólásokból állt : a végleges alkotmányszövegben több olyan módosítást is végrehajtottak, melyet a lapokban szót kapott hozzászólók javasoltak. Az egyéves szovjet alaptörvény évfordulóján a figyelem világszerte a szocialista nagyhatalom külpolitikai tevékenységére összpontosul. A megfigyelők emlékeztetnek rá: a Szovjetunió alkotmányába foglalta az ország békeszerető külpolitikájának elveit. Ezeket az elveket fejtette ki legutóbbi bakui beszédében Leonyid Brezsnyev ' is. Az SZKP KB főtitkára, a szovjet államfő rámutatott: a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben országa tovább folytatja elvi politikáját, együttműködik a baráti szocialista országokkal, szolidáris a nemzeti ' felszabadító mozgalmakkal és a fejlődő országokkal, s korrekt megállapodásokra törekszik a tőkés hatalmakkal. A szovjet külpolitika alkotmányban megerősített elvei közű] a legfontosabb a béke megőrzésére való törekvés. »Mindent megteszünk a íegyNéha különösen reagálunk a jóra. Évek óta nem volt ilyen eredményes éve a magyar mezőgazdaságnak a burgonyatermelésben, mint az idén, s különösen örvendeznünk kellene most, hiszen tavalyelőtt nem csekély fejtörésbe — és még több devizába — került a hiányzó burgonya pótlása. Az idén tehát bőven tegmett a gazdaságok földjein a barna gumó, s most szakemberek és »együttérzők« vállvetve aggódnak, vajon mi lesz a sorsa a töméntelen »értékesíthetetlen« terménynek. S bizonyára akadnak olyanok is, akikmár- már azt fontolgatják, jövőre valami mást kellene ültetni. Pedig a burgonya jó üzlet Többszörösen is az. Ez lehetne a summázata — többek között — annak a tegnap Nagyatádon lezajlott tanácskozásnak, amelyen a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztálya, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Solanum burgonyatermesztési rendszer, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Dél-somogyi Állami Gazdaság szervezésében az ország burgonyatermelésében érdekelt szakemberek gyűltek össze. Váncsa Jenő miniszterhelyettes megnyitójában arra a sajátságos és ellentmondásos fejlődésre hívta föl a figyelmet, amely az utóbbi évek hazai burgonyatermesztésében volt tapasztalható. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt hazánkban mintegy 220 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, átlagosan. 75—80 mázsájával hektáronként. Azóta ez a terület 93,5 ezer hektárra, tehát kevesebb mint a felére csökkent, ugyanakkor az átlaghozam ma már magasabb a 180 mázsánál, a viszonyítási időszak kétszeresénél. Magyarán: verkezési hajsza megállítása, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében, ezt tekintjük külpolitikánk alapvető feladatának — mondotta L. I. Brezsnyev Bakuban. Ügy véljük, hogy minden országnak — nagynak és kicsinek, atomfegyverrel rendelkezőnek és nem rendelkezőnek egyaránt — joga van a szavatolt biztonságra." A magas szintű szovjet állásfoglalás ismételten kifejezi azt a moszkvai törekvést, hogy a két világrendszer közötti kapcsolatokban megerő- sítsék, fenntartsák az enyhülési folyamatot. Ezt pedig az utóbbi időben jelentős akadályok gátolják. Leonyid Brezsnyev felhívta a figyelmet a NATO és az Egyesült Államok veszélyes lépéseire, a fegyverkezési hajsza fokozásának következményeire. A szovjet vezetés számára világos tény. a világ békéje megőrzésének szempontjából is elsőrendű fontosságú ügy a szovjet—amerikai hadászati, fegyverzetcsökkentési tárgyalások előbbrevitelc. Gromiko Rakodás — géppel. előtérbe került az intenzív nagyüzemi termelés, a korszerű gépesítés és a nagyobb képességű fajták bevezetése. Mindezek közismertek a szakemberek előtt, de az talán kevéssé ismert, hogy a növekvő termelési intenzitással és hatékonysággal párhuzamosan csökkent az egy főre számított burgonyafogyasztás. Az ok: csak az utóbbi időkben kezdtünk széles körben — nagyüzemi méretekben — foglalkozni a minőségileg jobb szovjet külügyminiszter legutóbbi amerikai tárgyalásai azzal biztatnak, lehetséges az egyetértés, s a rég várt egyezmény megszülethet. Az SZKP főtitkárának beszéde, a szovjet külügyminiszter állásfoglalása az ENSZ-ben bizonyítja: Moszkvában arra törekszenek, hogy az egész világban Biztosítsák a békét, a népek jogát a szabad életre, haladásra, biztonságra. Ez az oka, hogy a szocialista nagyhatalom elítéli az egyiptomi—Izraeli kü- lönalkut, s olyan közel-keleti rendezésre törekszik, amely valamennyi érdekelt népnek és államnak biztonságot garantál Ez a következetesség határozza meg a Szovjetunió viszonyát a szabadságukért, a felemelkedésért küzdő népekkel, nemrég függetlenné vált országokkal. Jól példázzák ezt a szovjet állam kapcsolatai a fiatal Afganisztáni Demokratikus Köztársasággal, s Afrika és Ázsia számos más haladó országával. A szovjet állam vezetőinek fontos állásfoglalásai bizonyítják: Moszkva következetesen megvalósítja az alkotmány elveit külpolitikájában. Tekintélyével, erejével a béke és a biztonság világméretű megvalósítását garantálja. fajtákkal. Része van a visszaesésben a korábban hozott helytelen intézkedéseknek is. A jelenlegi fejlődési ütem azonban biztató távlatot tára termelők elé, s az a tény, hogy a termelési rendszerek a nagyüzemi burgonyatermesztés 90 százalékát foglalják magukba, egyúttal szavatolja a további minőséget is. — Értelmetlenül és méltánytalanul riasztó hírek keringenek az idei burgonyatermés sorsáról — mondta a miniszterhelyettes, s felhívta a figyelmet: a sokak által emlegetett többlet körülbelül 15—20 százalék, ami tulajdonképpen elengedhetetlen a biztonságos és megfelelő minőségű termeléshez. Éppen ezért a jövőben is messzemenően támogatják és ösztönzik a burgonyatermesztés fejlesztését. A termelőknek azonban meg kell' találniuk azokat a módokat, amelyeknek révén ez gazdaságosan végbevihető. Ez utóbbi szempont volt az, amiért most éppen a Dél-somogyi Állami Gazdaság adhatott otthont a széles körű tanácskozásnak. Nemrégiben készült el, s javában üzemel már az az új, faszerkezetes burgonyatároló, amelyet a kaposvári Agrober tervezésében a gazdaság saját brigádja épített — elsőként az országban. A részletes adatok helyett álljon itt csak annyi: az épület messzemenően kielégíti az igényeket, benne emberkéz érintése nélkül kerül a földről érkező pótkocsikból a válogatógépsoron át végleges helyére a krumpli, és szintén emberkéz érintése nélkül kerül onnan a különböző partnerekhez. A létesítmény nemcsak egyszerűbben és gyorsabban volt kivitelezhető, hanem kevesebb mint a felébe került egy hasonló betonvagy téglaépítménynek. A jelenlegi termelési színvonal és a külföldről hozatott Import vetőmagok révén tehát biztosítani tudják a jövő évi termés mennyiségét és minőségét, éppúgy, mint az idei rekordnak számító esztendőben. Persze ehhez még egy fontos részágazatot is ki kell fejleszteni, a kockázat kiküszöbölését szolgáló többlet feldolgozására képes iparágat, amely burgo- nyapehely, burgonyaliszt vagy egyéb hasonló termek formájában hosszabb időre is tárolni’ képes viszonylag nagy mennyiségű tartalékokat. B. A. Nehéz negyedév előtt a MÁV Eredményeit, gondok a vasút őszi csúcsforgalmában V. M. Fólia védi a fa épületeket. Október 7. - a szovjet alkotmány napja ü békepolitika alaptörvénye
