Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

HAZANK VARÁZSA A mikor Judit — Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában kitárja az ötödik ajtót, a tel­jes zenekar és az orgona' ha<- talmas, tiszta akkordjai érzé­keltetik a beáramló fény- özönt, a felülmúlhatatlanul csodálatos látványt. Nem tud­hatom, ki hogyan van ezzel, de én valahányszor külföldi útról megtérek, és felcsapó­dik előttem a határsorompó, mindig ezt a himnikus mu­zsikát vélem fölharsanni. Pedig ez a Magyarország nem is olyan nagyon tündért. Magasba törő vártornyait el­nyelte a történelem (II. Jó­zsef leromboltatta szinte va­lamennyit), meseszerű, stili­zált fák és félistenek helyett nyeregtetős házak, szabályta­lan lombú akácak, esendő em­berek fogadnak az út men­tén. Csak hát hazajönni iste­nien jó ebbe a tágas egű, de ezer hajú, itt-ott még min­dig poros, ám szemlátomást fiatalodó főnix-hazába. Haza­jönni jó — ezt bizonygatta a napokban dr. V. Z.-né is, aki ötvenhatban Nyugatra szaladt a fia után, de Ch-jelzésű ko­csija mostanában mind gyak­rabban tűnik föl a városban. Azért jött most is, hogy jól megszívhassa tüdejét itthoni levegővel, s jobban bírja oda­kint a következő egy-két esz­tendeig. Csónakázás közben hosszan áztatta kezét a Bala­tonban, s miközben a szeme megfényesedett, tűnődve mond ta : »A svájci tavak tisz­tábbak, de a vizük korántsem ilyen selymesen simogató.« Ha ezt érezte, higgyük el neki. Ügy van bizony, amint Ká­dár János mondta Debrecen­ben. Az utazni szerető embe­rek kétszer örülnek nálunk: amikor elindulnak valahova és amikor hazaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. De hát hogyan, mitől lett ez a mi országunk maraszta­ló, kellemes otthonává kom­munistáknak és hívőknek, magyar és nem magyar anya­nyelvű polgároknak egyaránt, s mi húzza vissza — legaláb­bis időnként — a világ más tájékain tántorgó hazánk­fiait? Ne áltassuk magunkat a magyar mezők szépségeivel, másutt is leiket gyönyörköd­tet a kitárulkozó, dúsar termő rónaság. Hagyjuk a haland- zsás szöveget hegyeink és lankáink egyedi bájáról — a glóbusz bővelkedik fensége­sebb csúcsokban és gazda­gabb völgyekben. Valljuk meg őszintén, új lakóházaink nem éppen idegenforgalmi látvá­nyosságok. Budapest a nyo­mába sem léphet Párizsnak. Turku kétségkívül városia­sabb, mint Kecskemét. Az osztrák falvakat virágos ab­lakok jellemzik, a mieinket még igencsak a széjjelség. Nincs értelme döngetni a mel­lünket, hogy különbek va­gyunk más népeknél, mert szorgalomban, higiéniában, az új dolgok iránti fogékonyság­ban is többen járnak előt­tünk Európában, Az NDK- ban magasabb az életszínvo­nal, mint nálunk. Hollandiá­ban tavaly átlagosan 56 má­zsa búzát arattak egy hektár­ról, nálunk csak 40,5-et. Hát akkor ? Mivel magyarázható, hogy mindahányan jól érez­zük itt magunkat? Miért kénytelenek elismerni még az ellenségeink is, hogy »Ma­gyarországról politikai okok­ból már nem disszidálnak az emberek?« Valóban csak a »jó evés és jó ivás« vonzza hozzánk a turisták tömegeit? Szűcs Mihályné gyári mun­kás egyszerűen válaszolt a miért-ek sokaságára: »Nem félnek nálunk az emberek semmitől, s ezt én nagyon jó­nak találom.« Igen, igen, ami pártunk politikájából fakad a varázs, vagy inkább az a légkör teszi, amelyben jól ér­zi magát a tisztességes hon­polgár. A párt — amely 750 ezer kommunista összeforrott- ságát jelenti — meg tudta győzni a lakosságot arról, hogy övé az ország, s kedvé­re formálhatja. Szeretünk énekelni, bajainkból is tréfát csiholni, s ez messzire hallat­szik. Gyakran még kijön be­lőlünk régi rossz énünk — le­gyintünk az okos szóra, és a keményebb munkától néha húzódozunk —, de azért szé­pen gyarapodik a bizalom. A Grafikák, fotók, könyvek Kiáliítás a Komszomolról Hatvan év küzdelem, önfel­áldozás. Legendássá lett fia- alok: Pavel Korcsagin, Zója, 1Vlatroszov, a testvérmegyénk­ből Liza Csajkina. A forrada­lom, a polgárháború, az or- lizágépítés, a Nagy Honvédő Háború, aztán az újjáépítés, majd a békés építőmunka él­vonalában mindig ott voltaik a komszomol isták. Nagyon szépen bemutatja e hat évtizedes példamutató munkát a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban nyílt kiállítás. A Komszo­mol megalakulása 60. évíor- lulójának tiszteletére összeál- iított anyag a legjellemzőbb képek, dokumentumok, köny­vek révén idézi fel az össz- szövetségi Lenini Kommunis- :a Hiúsági Szövetség tevé­kenységét. Lenin megállapítá­sát is olvashatjuk: »A fiatal- Ságra vár a kommunista tár­sadalom megvalósításának fel­adata«. A szövetség megalakulása alán a frontra mentek a fia­talok, később a tanulás, a munka várta őket. A történe­lem szinte »leolvasható« a Komszomol zászlajáról — ki- üntetésekben. A szövetség kétszer kapta meg a Vörös öászló rendet: 1928-ban a pol- ,’árháborúban szerzett harci érdemekért, aztán 1931-ben az .-lső ötéves tervben tanúsított íelytállásért. Utána három­szor a Lenin-rendet tűzték föl a zászlóra: 1945-ben. a Nagy Honvédő Háborúban tett ki­emelkedő szolgálatért, 1948- ban a szocializmus építésében való részvételért, 1956-ban a szűzföldek meghódításáért. : 968-ban az Októberi Forrada­lom Érdemrendet kapták meg. \ kiállításon még nem látha- ő a vörös zászló, mellyel a Komszomolt a jubileum alkal­mából tüntették ki. Ahogy a látogató körbesé­tál, az ifjúsági szövetség éle­tének jellemző eseményei a kitüntetések képei között ele-i yenednek meg szép grafiká­kon, fényképeken. A harmincnyolc milliós tag­létszámú Komszomol irányítja a több mint húszmillió tagot számláló pionírszervezetet. Az egyik képen sugárzó arcú gye­rekek állnak két sorban: az ünnepélyes tagfelvétel színhe­lye az Állami Lenin Múzeum. A tanulásról, a munkáról készült fölvételek között a Baj-kai—Amur vasútvonal építkezése különösen tetszett. A fiatalok az Orosz SZSZSZK- ban részt vesznek a nem feke­te földű övezetek átalakításá- I ban. Somogy testvérmegyéjé- I ben, Kalinyin területén más- [ honnan érkezett komszomolis- I ták is dolgoznak. I Sok fotó látható a kiállttá- I son a Kamszomol hazai és I nemzetközi eseményeiről, i Brezsnyev felszólalása a szer­vezet XVIII. kongresszusán, j dokumentumfelvétel az Októ- \ bér és a fiatalság elnevezésű I nemzetközi ifjúsági találkozó- j ról, amelyet tavaly rendeztek ’ meg Leningrádban. A leg- 1 frissebbek közül a Komszo­mol jubileumára megnyílt Al­kotó ifjúság nemzetközi kiál- j lítás kapott helyett. I A tárlókban sok orosz ! nyelvű brosúra, könyv, kiad- í vány ad ízelítőt a Komszo- ; mólról, az ifjúságról szóló po- I litikai irodalomról. Lenin a i Komszomol IL, III. kongresz- szusán. Lenin az ifjúsági szö­vetségek 'feladatairól, Kali­nyin, Gorkij az ifjúságról. Brezsnyev művei, köztük a tavaszi szibériai és távol-ke­leti látogatás krónikája: a címlapon fiatalok között áll Leonyid Iljics. Az irodalmi alkotások között fő helyre tették Qszirovszkij At. acélt megedzik, Fagyejev Ifjú Gárda, Solohov Emberi sors című művét. E tartalmas kiállítást szí­vesen ajánljuk az MSZBT- tagcsoportok, a kiránduló diá­kok, KISZ-esek figyelmébe. G. párt tanította meg az önfejű­eket is arra, hogy gondolkod­janak, s ne hangerővel, ha­nem érvek felvonultatásával győzzenek a vitában. Húsz év­vel ezelőtt még jelentős tö­megek gyanakodtak arra, akit egy üzem élére kineveztek, s megesett, hogy az igazgató fennhéjázással és dörgedel­mekkel reagált. Ma pedig, le­számítva a problémákat, a munkások bíznak a vezetők­ben és viszont. Aki tisztes­séggel végzi a dolgát, az va­lóban nem fél semmitől. Azért sietünk haza külföld­ről, mert szeretünk belebe­szélni a közügyekbe, s ennek mind több a látszata is. Nin­csenek kacskaringeik a párt politikájában, biztosan tud­nak rá alapozni és építeni az emberek. A párt 22 évvel ez­előtt kimondta, hogy nem­csak a végrehajtásban van szükség az üzemi, intézmé­nyi közösségekre, hanem már a tervezés és a döntés idősza­kában is. Előfordult, hogy egyesek ezt semmibe vették, de nem is maradtak sokáig a helyükön. A nép egésze min­denre jól emlékszik, s meg­jegyzi a politika ígéreteit. Látja, tudja, hogy nincs mel­lébeszélés, az MSZMP politi­kájában a tettek egybevágnak a szavakkal. Kertelés nélkül, az ország színe előtt beszé­lünk az ország gondjairól, és nem a bokacsattogtató, hanem a meditáló, meggyőződéses emberekhez fordulunk azok megoldása végett. Alkotó lég­körben élünk tehát, amely­nek alapja, legfőbb forrása — mint a kormány elnök is ki­emelte az országgyűlésen — “■pártunk nyílt, a keletkező ellentmondásokat és nehézsé­geket is feltáró marxista-le­ninista politikája, amelyet né­pünk magáénak vall, helyesli és tettekkel támogatja.-« S okat mérgelődünk azok miatt, akik a múltban is dolog nélkül eresz­tettek pocakot, de — félre­magyarázva a szocialista nem­zeti egység fogalmát — ma is a társadalom nyakán élős- ködnek. Ezek itt élnek köz­tünk, s a maguk huszadrangú proglémáit szemérmetlenül azok nevében sírják el, akik­nek még a 2-es, 3-as számú gondjait sem tudtuk megol­dani. Az ilyen ingyenélő, su­nyi alakoknak nehogy csókot adjon valaki olyan szándék­kal, hogy szegények, érezzék magukat jól ők is! Nem azok a jó magyarok, akik szájas- kodnak, hogy meghalnának a hazáért, hanem azok — le­gyenek volt kulákok vagy buzgó katolikusok —, akik csendes szorgalommal mun­kálkodnak érte. Az ilyenekkel teljes egyetértésben akarunk küzdeni tovább olyan Ma­gyarországért, amely szá­munkra a leggyönyörűbb, s amelynek határain mindig örömmel lépnek be a hazaté­rők és a külföldi látogatók egyaránt. Fonai Nándor A pHnal éle! előfeltétele A takarékossági világnap megyei ünnepsége Barcson A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkársága és az Országos Ta­karékpénztár megyei igazga­tósága Barcson, a művelődé­si központban rendezte meg szombaton a takarékossági vi­lágnap megyei ünnepségét. Ez az esemény csak este hat órakor kezdődött, a nagyköz­ség lakói azonban már reg­geltől megnézhették az MHSZ autó-, hajó- és repülőmodelle- zőinek bemutatóit, versenyeit is kiállítást látogathattak. Este Varga Károly, a Haza­fias Népfront megyei titkára ■nyitotta meg a megyei ün­nepséget. Az elnökségben he­lyet foglaltak Kovács Béla, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója, Sugár Imre, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Kiss József, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, a járási és a nagyközségi párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszerveze­tek, üzemek, intézmények ve­zetői. Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára méltatta a takarékossági világnap jelen­tőségét. — Az idén a várossá nyil­vánítás küszöbén álló Barcs1 nak jutott az a megtisztelő feladat, hogy otthont adjon a megyei takarékossági rendez­vények nyitó ünnepségének — mondta a megyei pártbizott­ság titkára. — Jó alkalom ez a számvetésre, a takarékos­ság néhány időszerű kérdésé­nek és feladatának áttekinté­sére. A takarékosság és a ve­le rokon fogalmak — gazda­ságosság, a tartalékok feltárá­sa, hatékonyság — az elmúlt években az érdeklődés előte­rébe kerültek. Az ok egysze­rű: annak a társadalomnak van jövője, az életképesebb, mely az össztársadalmi szük­ségletek mind teljesebb kielé­gítése érdekében megtalálja aaz emberi értékek és ter­mészeti kincsek ésszerűen ta­karékos hasznosításának mód­ját. Hiba lenne a takarékosság fogalmát leszűkíteni egy-egy területre, azonosítani csupán a pénzmegtakarítással vagy a gazdálkodással. A takaré­kosság, mint a szocialista tár­sadalom lényegi vonása, en­nél tágabb, átfogóbb fogalom Mint követelmény azonos a munka- és életmód egészével, gondolkodás- és magatartás- formát jelent. Jelenti a meg­levő, feltárt értékekkel való ésszerű sáfárkodást, valamint a fejlődés eredményeivel, kö­vetelményeivel összhangban az újonnan kínálkozó lehető­ségek kihasználását. A taka­rékosságnak ilyen értelmezése és főleg gyakorlása magában rejti a jövőre való tartalé­kolást is. A megyei pártbizottság tit­kára rámutatott, hogyan segí­tették a különböző intézke­dések e célok elérését a szo­cializmust építő országokban. Hazánkban a párthatározatok, az állásfoglalások alapvető teendőként jelölik meg: a fej­lődés eddigi eredményeire tá­maszkodva, a szocialista gaz­dasági integrációt elmélyítve, adottságainkat a világpiac magas színvonalú és gyorsan változó igényeihez igazítva ktll hasznosítani. A legfonto­sabb feladat a népgazdasági egyensúly — lehetőleg tartós tényezőkön alapuló — javí- Las a. Kovács Béla ezután a me­gye gazdasági helyzetét és a továbblépés feladatait ele­mezte, majd hangsúlyozta: a pazarlás idegen a szocialista társadalomtól, megnyilvánu­lási formái ellen a gazdaság- politika és a tudatformálás minden eszközével harcolni kell. A lakosság takarékos­sági kedvének növekedése mindenekelőtt a forint iránti bizalom növékedéséről tanús­kodik. Az idei takarékossági világnap jelszava, a Takaré­kosság — gondtalanabb élet azonban csak akkor válhat valósággá, ha a beosztó, előre­látó életmód, az idővel, az anyaggal és az energiával va­ló takarékosság általános ma­gatartásforma lesz. A beszéd után jutalmakat adtak át a délután legered­ményesebben szerepelt model­lezőknek, Mikola Ferenc pe­dig kitüntetést vett át dr. Kiss Józseftől a takarékszöve; keze­tek megalakulása óta végzett eredményes munkájáért. Az ünnepség a szuloki német nemzetiségi együttes, a Dráva délszláv együttes és a barcsi Boróka táncegyüttes színvo­nalas műsorával zárult. Ma mészkő—holnap cukorrépa Szolgáltatás hatvan tehergépkocsival — Annak a fuvaroztatónak a legjobb dolgozni, amelyik a legkörültekintőbben szervezi a szállításokat, ahol a lerako­dás sem húzódik el, és ezáltal több fordulóra futja az idő­ből... 1975-től vagyok az üzemegységben, sok szállítta- tónak dolgoztam, főként ZIL tehergépkocsival. Elégedett voltam például a Láng Gép­gyár dombóvári gyáregységé­vel, a Dombóvári Vasipari Szövetkezettel. Aztán jó szál­lítani a Somogy megyei Zöl­dért Vállalatnak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaságnak. Varga József, a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Válla­lat kaposvári üzemegységének gépkocsivezetője a megbízók kis töredékét sorolta fel. Mi­közben Zsillé László üzem­egység-vezetővel beszélget­tünk, többször megszólalt asz­talán a telefon: sorra kérték a gépkocsikat a hét végére... — Ilyenkor, a harmadik ne­gyedévben és a negyedik ne­gyedév elején több járműre lenne szükség, mint amennyi van. Az első félévben, ami­kor a Zöldérteknél nincs any- nyi áru* mint most, elegendő a meglevő gépparkunk is — mondta Zsillé László. A hat­van tehergépkocsi kisebb há­nyadát Tolna megyébe kül­dik, a járművek zöme So­mogybán fuvaroz. A Kapos­vári Húskombinátból afelől érdeklődtek teiefonon, hány kocsit kaphatnának vasárnap­ra. A válasz: 16—19 autót. S hogy szombaton mennyit, er­ről pénteken tudnak tájékoz­tatást adni. Zsillé László a fel­világosításhoz azt a kérést is hozzátette, hogy a szállítmá­nyok lerakását jobban szer­vezzék meg, mint legutóbb, mert “a gyerekek többet is fordulhattak volna, ha gyor­sabban lerakják a követ«. A húskombinátnak követ szállí­tottak a múlt szombaton és vasárnap — fűzte hozzá ma­gyarázatként az üzemegység- j vezető. — Komlóról hoztuk a zú­zott követ — mondta Varga József. — Itt, a lerakásnál körübelül másfél órát vártunk a Volán rakodógépére. így egv-két fordulóra telt csak, egyébként háromra is futotta volna... Az egyik hét végén Szulok- ba mészkövet szállított csak­nem húsz kocsi Bükkösdről, a kőbányából; a kaposvári tan­gazdaságnak hat-hét autó cu­korrépát fuvarozott. Az igé­nyekből következtetve újabb kő- meg répaszállítás vár a gépek egy részére. — Kielégíthetjük a szerző­déses partnerek igényeit — tájékoztatott az üzemegység­vezető —, a fennmaradó sza­bad kapacitást pedig a sür­gősségi szempontok alapján osztjuk szét. A mezőgazdasági termények betakarítása és az élőállat-szállítás kerül a sor elejére, szombaton és vasár­nap a Volánnal közösen j egyéb megbízásokat is teljesí­tünk. Egyetlen álló kocsink- sincs, mindegyiknek van munkája, így az alkalmi fuva­roztatók kéréseinek nem is te­hetünk eleget. Nem adhatunk kocsit például a lakosság tü­zelőanyag-szállításához... Sok esetben a szállítmány összeté­tele is meghatározza, vállal­hatjuk-e a megbízást. Fixpla­tós gépkocsijaink például szóródó áruk fuvarozására nem alkalmasak, mert ezt a rakományt csak kézi erővel lehet lerakni. Kézi munkaerő­ben pedig nem bővelkednek ,á fuvaroztatók ... Az üzemegységeknél a napi feladatok mellett arról sem feledkeztek el, hogy a gépe­ket télen is kell javítani, s ehhez megfelelő körülmények megteremtésére van szükség. Tervükben csaknem 163 ezer tonna áru elszállítása szerepel, gépkocsijaiknak több mint három millió kilométert kell megtenniük. Mindez alaposan igénybe veszi a gépparkot. Az üzemegység központjába már megérkeztek egyes vaselemek az énítendő niytott szírihez. Ezt a mintegy félmillió fo­rint költséggel megvalósuló létesítményt már a most kö­vetkező télen szeretnék igény­be venni az autók javításához, karbantartásához. Bútorok házgyári lakásokba A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat az idén 330 millió forint értékben gyárt szekrény- falakat. Termékeik tizenöt százalékát Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba exportálják. A vállalat a házgyári lakások lakószobáinak bútorozására szakosodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom