Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
A fegyver nélküli világért Október ?4-én világszerte, hazánkban is, megemlékeznek az ENSZ megalakulásának 33. évfordulójáról. Ez a nap, a világszervezet napja az embereket arra figyelmezteti már több mint három évtizede: a nusztító világégés után jött létre a föld szuverén államait egyesítő szervezet. Ma már másfél száz tagja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének — többségük a fejlődő országok közé tartozik. A leszerelés kérdése, a fegyverkezésre fordított milliárdok sorsa a föld e legszegényebb régiói számára egyre égetőbb problémává válik. Egyszerű adat: a világ országai katonai célokra ma annyi pénzt fordítanak, mint amennyi bolygónk lakossága 45 százalékának évi jövedelme. Egy korszerű atom-tengeralattjáró árából a fejlődő világban 16 millió ember oktatását lehetne megoldani.. de meg sokáig lehetne sorolni számokat. A leszerelés századunk harmadik harmadában a föld minden lakója számára létkérdés. Az ENSZ az idén júniusban rendkívüli ülésszakon vitatta meg a leszerelés problémáit, s fontos munka- programot, nyilatkozatokat fogadott el. A Béke-világtanács rivaslatára a világszervezet 1978. október 24—30-át nemzetközi leszerelési h,étnek nyilvánította. A döntés célja: mint! több ember figyelmét felhívni korunk legégetőbb problémájára. A hazai békemozgalomnak ebből a szempontból nem kell I nehézségeket legyőznie. Or- ! i szagunkban a békepolitika nem csunán lelkes társadalmi aktivisták szívügye. Szocialista hazánk külpolitikai tevékenységében alapfeladat a nemzetközi és az európai bé- ; ke megőrzésére, a leszerelésre, az államok közötti együttmű- ] ködésre való törekvés. Kifejezésre jutott ez az MSZMP j KB október 12-i ülésén elfő- ! gadott határozatban : »Az eny- j hülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések előre- mozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mi- j előbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő konts- ruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javaslatára a középeurópai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon«. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a küldöttek többsége is rámutatott: életbevágó, hogy az emberiséget teljes megsemmisítéssel fenyegető nukleáris és rakétafegyverek korlátozásáról mielőbb megállapodások szülessenek, s hogy két világháború hadszínterén — Kö- zép-Európában — csökkenjen a fegyveres erők veszélyes koncentrációja, A szocialista országok igen sok kezdeményező javaslatot tettek eddig is tárgyaló partnereiknek. A leszerelés ügyének természetesen százmilliók hívei a tőkés országokban is. Annak ellenére van ez így, hogy a burzsoá propagandagépezet minden erővel arra törekszik, hogy az állítólagos szovjet veszélyről költött kampánnyal a leszerelés, a feszültség csökkentése ellen hangolja a NATO-országok lakóit. A neutronfegyver elleni tiltakozó lapokon álló 700 millió aláírás bizonyítja — erőfeszítésük hiábavaló, a nyugati országok polgárai is belátják: a fegyverkezési verseny nem biztonságot, hanem pusztulással fenyegető bizonytalanságot szül, a hadiiparba áramló milliárdok nem prosperitást teremtenek, hanem az inflációt, a válságot állandósítják. A leszerelési világhét rendezvényein országszerte nyilván sok szó esik minderről. A IX. kongresszusára készülő magyar békemozgalom aktivistái, előadói ezekre a problémákra, veszélyekre hívják fel a figyelmet. Az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalata bebizonyította: korunkban a békeszerető nemzetközi közvéleménynek egyre nagyobb a súlya. Az emberek békevágyát kifejező fejel ős szó nem a pusztába kiált Fegyelmezetten, felelősséggel Sziréna hangja riasztott Információáramlás a mezőgazdaságban TI divatos kifejezést hallva. csak a tömegtájékoztatási eszközökre gondolunk, pedig az információáramlás gyorsasága és hatékonysága a gazdasági fejlődés egyik alapvető tényezőjévé vált Milliós károkat okozhat egy gazdasági vezető tájékozatlansága. A szakmai információk gyors hasznosítása a termelés alapvető tartaléka. Sok példát kínál ennek szemléltetésére o mezőgazdaság. Az új kutatási eredmények és tapasztalatok továbbadásának hagyományos módjai a szakmai bemutatók, tanácskozások. Elgondolkodtató, hogy ezeket több helyen még ma is időrablásnak tekintik. Különös módon — vagy talán nagyon is érthetően — azokban a gazdaságokban vélekednek így, ahol a legnagyobb szükség volna az ablaknyitásra. A példamutató eredményeket elérő gazdaságok szakemberei sohasem tartják kárba veszettnek a tapasztalatcserével töltött időt, A •nádudvar! termelési rendszer kaposvári alközpontjának irodavezetője szerint a jó tájékozódás nem csupán a -gazdaság'ügye«. Aki nem figyel az információra, annak a -fűiébe kell kiáltani«. Kevésbé képletesen: aki néni megy el tájékoztatóikra — legutóbb az új' kukoricafajtákkal kapcsolatban szerzett tapasztala- tokról rendeztek ilyet — azokhoz ők mennek el. Tetemes veszteség származhat ugyanis abból, ha például egy növénytermesztő nem értesül egy gazdaságosabb, új módszerről, jobb termőképességű fajtáról, vagy nagyobb hatású j növényvédő szer megjelenéséről. A szakmai információ továbbításának alapvető módja lehetne a szakkönyv és a szak- film. Sajnos, mindkettő hatáslehetőségének csak a töredékénél tart. A szakfilmeknek — noha tavaly 44 készült — az évenkénti egy filmszemlét leszámítva nincs fórumuk. Azon az egyetlen bemutatón a filmek tizedrészét a szakemberek századrésze nézheti meg. Akadnak ugyan példák arra, hogy egy-egy üzem — például belső szakmunkásképzéshez — igényel filmvetítést, legtöbb hétven arrmban azt sem tudjáik, hogy van ilyen lehetőség. A szakfolyóiratok és a szakkönyvek közül több eljut a gazdaságokba, csakhogy — és ez a mezőgazdasági könyvhónapok idejének visszatérő újságcikktémája — kevesen olvassák el azokat. A jelmondat, hogy »a szakkönyv váljon termelőerővé« — csak cél. A szakmai igényesség és a Szakembereket jellemző örökös időzavar konfliktusából ritkán kerül ki győztesen az előbbi. így történhet meg a visszás eset, hogy egy gazdaság szakembere fűhöz- tához szalad tanácsért, miközben a legjobb megoldást kínáló szakcikk ott porosodik az irodája polcán. A gazdaságokon belüli információáramlás ugyancsak gyakran akadozik Az egyik gazdaságban a műhelyvezető elpanaszolta, hogy náluk nem becsülik az újításokat. Mint mondta, senki sem foglalkozik ezzel, és az újítási díjakat rendre -megspórolják«. -Érthető, hogy senki sem töri a fejét jó megoldásokon. Százezres károkat okoz az újítási kedv lelohasztása.-* Később kiderült; hogy « gazdaságokban külön újítási bizottságot hoztak létre, csak a nyilatkozó szakirányító nem tudott erről, mint ahogy arról sem, hogy épp az ő javaslatai alapján több ezer forintot is kifizethettek volna az újítóknak. Az egyik vezető elfelejtett szólni társának, vagy talán a másik felejtett el rákérdezni; tény, hogy elakadt az információ... Egy másik tsz vezetője elmondta: a legutóbbi havi ösz- szesítés készítésekor kiderült, hogy -elszaladtak« a költségekkel. .. -Ha nem sikerül meghúznunk a nadrágszíjat, veszteséges lesz az év.« Jellemző példa ez arra, hogy a gazdasági elemzés az események után kullog, ahelyett, hogy előtte járna és már a többletköltség vállalása előtt jelezné: baj lehet... Különösen fontos terület a piaci információ. Óriási kár származhat abból ha például az üzem egy olyan termelési ág fejlesztésébe kezd, amelynek -piaci ' éleptalyája« már hanyatlóban van. E téren a gazdasági irányítóit igyekeznek -hegyezni a fülüket«, de még így sem bizonyos, hogy meghallanak valamit. Az efféle információknak ugyanis nincs gazdájuk. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, vagy a tsz-szövetség igyekszik ugyan segíteni a tájékozódásban, még így is előfordul azonban, hogy váratlanul megváltozik a -piaci szélirány«. Hogy egy gazdasági vezető vagy egy szakember értesül-e arról, amiről értesülnie kell, ez ma a gazdálkodás látszólag talán mellékes, valójában alapvető kérdése. B. F. Szaggatottan, élesen felüvölt a sziréna. Tompa robbanások hangzanak, majd lángnyelvek csapnak a magasba, sűrű fekete füst lepi el a környéket Polgári védelmi szakaszok rohannak a veszélyeztetett helyekre. Éles szirénázással megérkeznek a tűzoltóautók, néhány perc, s vastag sugarakban ömlik a viza lángokra. Munkásőrök, rendőrök, ifjúgárdisták biztosítják a rendet. — Jelentem, hogy városunkban rendkívüli esemény történt. A veszély elhárítására riasztottuk a polgári védelmi szakalegységeiket s együttműködünk» a fegyveres testü- leteikkel1 is — tesz jelentést dr. Gáti István siófoki tanácselnök, városa polgári védelmi parancsnok Böhm József megyei tanácselnöknek, megyei polgári védelmi parancsnoknak. Ez volt az egyik érdekes, látványos mozzanata a Siófokon megtartott kétnapos polgári védelmi bemutató gyakorlatnak. A tanácselnöktől Laki Albert városi polgári védelmi törzsparancsnok vette át az irányítást, s rádión nyomban megkezdődött az utasítások, parancsok továbbítása. Megsérültek^ a lég- és a gázvezetékek, a közművek. Az égő házban sérült emberek maradtak. A műszaki és az egészségügyi szakalegység fegyelmezetten, nagy felelősséggel látott munkához Óvatosan hozták a sebesülteket, elsősegélyben részesítették őket A műszaki mentő alakulatok közben elszállítottak egy útban levő, megsérült gépkocsit a többiek pedig összekötötték a vezetékeket, megszüntették a veszélyhelyzeteket Badatonszabadiiban. a Rákóczi út végén néhány ház fertőző anyagtól szennyezett Műanyag fóliával, kátránypapírral, pokróccal és más holmikkal szigetelték el légmentesen az ajtókat, ablakokat a gazdasági épületeket lefedték a kutakat, a kertekben levő terményt s a takarmányt. A November 7. Termelő- szövetkezetben Valter Imre elnök, polgári védelmi parancsnok jelenti Virovecz József járasd parancsnoknak, hogy a rendkívüli esemény I lítják. miatt milyen intézkedésekre kényszerültek. Meggyorsították a termény- betakarítást, védőruhába, gázálarcba öltözött gépkocsivezetők hordják járműveikkel a fóliával letakart kukoricát, ezt külön tárolják, s nyomban le is fedik. A növényvédő gépeket szintén mentesítési célra használják fel. Ezéken is védőruhába, gázálarcba öltözött emberek ülnek, így fertőtlenítik az utakat. A Bem-tanyán a fertőzött állatokat mentesítik. A gondosan fertőtlenített állatoknak csak egy része kerül visz- sza az elkülönítő karámba, a többit kényszervágásra szálß BUZATERMELES SOMOGYI TAPASZTALATAI A vetőmag-felügyelőség — a MÉM-program részeként — a somogyi állami gazdaságokban és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fölmérte az idei búzatermelés helyzetét A tapasztalatok jó alapot adhatnak ahhoz, hogy a fajtahasználatban ma még föllelhető hibákat az üzemek kijavítsák, s növeljék az őszi búza átlagtermését megye- szerte. A fölmérés eredményeiről Váradi Gyula, a Somogy megyei Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyelőség vezetője tájékoztatott; — A Mezőgazdát? gi és Élelmezésügyi Minisztérium különösen jelentősnek tartja a racionális fajtahasználat megvalósítását. Gazdaságaink csak azokat a búzafajtákat termeljék, amelyek sajátos körülményeik között — talaj- viszonyok, időjárási tényezők, tápanyaggazdagság stb. — a lehető legnagyobb terméssel fizetnek, összetett feladat ez, megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Az első lépés éppen a mostani fölmérés lehet; ez megmutatja, hogy mi az, amit jól csinálnák a mezőgazdasági üzemek, s mi az, amit meg kell változtatni. Szembetűnő például a termesztett fajták nagy száma Somogybán. Még a szakemberek közül is csak kevesen gondolnák, hogy ebben az évben az állami gazdaságok tizenhat, a termelőszövetkezetek pedig huszonnégy búzafajtával foglalkoztak, köztük olyan -divatjamúlt« fajtákkal is, mintamiÍ lyen a Miranovszkaja 808, a Rannaja 12-, a Bácska és az Auróra. Az egyes fajták területi ré- I szesedését tekintve a 76 ezer hektár búzából a Libeüuláé a legmagasabb arány (22,2 százalék), ezt követi a Jubilejna- ja 50 (20,4 százalék), majd a Száva (12,8 százalék). A többi fajta területi részesedése kivétel nélkül 8 százalék alatt van. A három legnagyobb területtel szereplő fajtából csak az egyik étkezési, a másik kettő takarmánybúza. Korábban a két takarmánybúza- fajta, a Liballula és a Száva nagyobb átlagtermést adott, mint az akkor termesztett étkezési fajták, ez némiképp magyarázatot ad az arányeltolódásra. Most viszont más a helyzet: megyei átlagban az étkezési fajták hozama 39,8, a takarmánybúzáké pedig 35.8 mázsa hektáronként, s az előbbiek aránya az összes búzaterületből 63,2, az utóbbiaké 36,8 százalék. Az országos terv a terület 80—85 százalékán étkezési. 15—20 százalékán takarmánybúza termelése... Érdemes szólni arról is, hogyan fizetnek az egyes fajtáik. Megyei szinten a legmagasabb átlagtermést a Novo- sadska Rana 2. adta (44,6 mázsa), utána a GK. Fér. 2-es következik (43,1), a harmadik helyre a Novosadska Rana 3. került (42,2). Negyvenmázsás átlagtermés felett zárult még a Novosadska Rana 1., a Partizánka és az Mv—4-es betakarítása. A vetőmag-felügyelőség szakemberei a vizsgálódás során származás szerint is összevetették az egyes búzafajták somogyi -szereplését«. A hazai fajták a búzaterület 27,6 százalékát tették ki és 38,3 mázsás átlaggal fizettek. A külföldi fajtáknál meglehetősen nagy a szóródás. Az arányt tekintve a szovjet fajták állnak az első helyen, aztán a jugoszláv, majd az olasz fajták következnek, s a sort a bolgár fajta zárja. Átlagtermés szempontjából a jugoszláv fajtáké a vezető szerep, ezéket az olasz, a bolgár, majd a szovjet fajták követik. Az összehasonlító eredmények cáfolhatatlanul igazolják, hogy meghatározó szerepe van a búzatermelés eredményében a fajták jó kiválasztásának. A fölmérés arra is' rámutatott, hogy egyes fajták hat-tíz éven át is tartósan jó eredményre képesek, tehát indokolatlan cvröi évre fajtát vagy különösen fajtákat váltani. A tanulságok megszívlelése hozzájárulhat ahhoz, hogy Somogy előbbre lépjen búzatermelésével. Az V. ötéves terv előirányzatai szerint ugyanis 1980-ra 42— 44 mázsás országos átlagtermés a cél. H. F. Lehetetlen a kétnapos gyakorlat valamennyi érdekesebb eseményét fel^ sorolni. A kü- lörtböző üze- sí mektoen, gazdaságokban, a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál, a siófoki Sió, a ba- latonszabadi November 7. , Tsz-ben, a kórházban, a térképeket készítő törzsekben, s. a gyakorlatba bevont minden helyen egyet lehetett tapasztalni: fegyelmezett, felelősséggel végzett munkát! Vasárnap délután a siófoki Bányász-sporttelepen jókedvűen sorakoztak föl a gyakorlaton közreműködő csapatok. — Sokévi muhka, felkészülés után e két napon becsülettel vizsgáztak. Köszönöm helytállásukat, szolgálatukat, fegyelmezettségüket — mondotta Böhm József, majd a csapatok — éppen olyan fegyelmezetten, mint ahogyan a kiét nap során tevékenykedtek — elvonultak a gyakorlat vezetői, irányítói és a vendégek előtt. Elismeréssel nyilatkozott a polgári védeléin szakalegysé- geinek munkájáról, s a _lakos- ságnak a feladatot segítő nyugodtságáról, fegyelmezettségéről Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, aki egész vasárnap figyelemmel kísérte a nehéz, fárasztó gyakorlatot. Ugyanez volt a véleménye Perger Imre ezredesnek a polgári védelem országos parancsnokságának képviseletében. Elsősorban a város és a járás, valamint a termelőszövetkezetek, üzemek, fegyveres testületek ösz- szefogásának, együttműködésének eredményességét hangoztatta. A siófoki városi, járási polgári védelmi szak alegységek, a lakosság bizonyította a kétnapos bemutató gyakorlaton: bármilyen körülmények között képesek a lakosságot fenyegető veszély elhárítására, javainak mentésére. Szalai László
