Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

Három városban és két községben fl Latinca szabadegyetem a monkásmiveiedéséit Nem változtak a feltételek A TERVSZERŰ ismeretter­jesztés szerves része, kedvelt formája Somogybán a Latinca szabadegyetem. Ez a munka az egész megyére kiterjed. A legutóbbi sorozatra több mint ötszázan jelentkeztek: hall­gatták a nemzetközi politikai, a földrajzi, a pedagógiai — ez utóbbit a munkásszülőknek rendezték — előadásokat ; részt vettek Marcaliban és Nagyatádon a szocialista bri­gádvezetők I akadémiáján, a középvezetőig közgazdasági témájú előadássorozatain Nagyatádon, a komplex mű­vészeti rendezvényeken ugyan­csak Nagyatádon, a konzerv­gyárban és a Danuvia gyár­egységében, aztán az irodalmi programokon Kaposváron, a SAÈV munkásszállásán, va­lamint az 503-as és az 512-es szakmunkásképző intézetben. A különböző tagozatok hall­gatóinak egyharmada mun­kás és szakmunkástanuló volt Kaposváron, a nagyatádi és a marcali rendezvények részve­vői pedig kivétel nélkül üze­mi dolgozók. Az előadások szervezésében közreműkö­dött a TIT megyéi és nagy­atádi szervezete, a nagyatádi és a marcali művelődési köz­pont, számos üzem népműve­lője, kultúrfelelőse. Ezekre a partnerekre építi a most, ok­tóberben indult újabb sza­badegyetemi sorozat sikerét is a Latinca Sándor Művelődési Központ Kaposváron most külpoliti­kai, irodalmi, földrajzi, nép­rajzi tagozatok lesznek, és újból megrendezik a szocia­listabrigádok fórjimát. Nagy­atádon művelődéstörténetet hallgathatnak a résztvevők, környezetvédelmi előadások pedig az atádi művelődési központban, a konzervgyár­ban, illetve Csurgón és a Ku- tasi Állami Gazdaságban lesz­nek. Marcaliban a magyar munkásmozgalom történeté­vel ismerkedhetnék a Latinca szabadegyetem itteni tagoza­tának hallgatói, s ezúttal is megrendezik a szocialista bri­gádvezetők fórumát. A részvételi föltételek nem változtak: iskolai végzettség­re, szakképzettségre és foglal­kozásra való tekintet nélkül bárki látogathat egy vagy több tagozatot a kaposvári iro­dalmi és a nagyatádi művelő­déstörténeti tagozat kivételé­vel — ezekre bérlet, vagy az egyes előadásokra szóló jegy váltható. A rendezvények in­gyen látogathatók. Érdekes előadások szerepel­nek a különféle tagozatok programjában. A kaposvári külpolitikai tagozat hallgatói egyebek között a közel-keleti, a latin-amerikai kérdésekről tájékozódhatnak; a földrajzo­sok Finnországról, Spanyolor­szágról hallhatnak. A népraj­zi tagozat hallgatóit megis­mertetik a magyar népművé­szet évszázadaival, a somogyi népi díszítőművészettel, a ré­gi magyar temetkezési szoká­sokkal. A szocialista brigádok fórumán Kaposváron, illetve Marcaliban, a két város V. öt­éves tervi fejlesztési tervéről és az eddigi megvalósításról, a megye gazdasági helyzeté­ről, természet- és környezet- védelmi témákról tartanak előadásokat, illetve vitát. Marcaliban egyebek között megyénk legfiatalabb városá­nak fejlődéséről, az 1918-as polgári forradalom és a Ta­nácsköztársaság helyi esemé­nyeiről hallgathatnak előadá­sokat. a tagozat hallgatói. NAGYATÁDON a Fejeze­tek a hazai művelődés- és társadalomtörténet köréből című tagozat rendezvényeinek a Gábor Andor Művelődési Központ ad helyet. Az elő­adások mellett a Népszínház műsora és filmvetítés is sze­repel a programban. A kör­nyezetvédelmi tagozat nap­jaink e területen jelentkező problémáit tárgyalja előadá­sok és kerekasztal-beszélgeté- sek keretében, tíz foglalkozá­son. A színhely ezúttal Csur­góval és Kutassal is bővül, s olyan fontos témákat beszél­nek meg, mint például azt, hogyan alakul az ember bio­lógiai jövője; milyen társa­dalmi érdekek fűződnek az emberi környezet védelmé­hez. A tagozatok foglalkozásait általában az esti órákban tartják; az előadások októ­bertől mároiusig lesznek. Az elmúlt évek tapasztalatai ta­núsítják; a* Latinca szabad- egyetem jó szolgálatot tett mindazoknak, akik igénybe vették az önművelésnek ezt a formáját. Sokan közülük ked­vet kaptak a továbbtanulás­hoz. Ennek az igénynek a föl­keltése volt az egyik cél, ami­kor a programokat összeállí­tották. H. F. Prágai képtár tárlata Budapesten A Prágai Nemzeti Képtár mutatkozik be a Szépművé­szeti Múzeumban : csaknem 250 ezer lapot számláló grafi­kai gyűjteményéből a XIX— XX. századi európai és cseh rajzokat tárja a magyar kö­zönség elé a ma megnyíló ki­állításon. November 10-töl pedig a Szépművészeti Mú­zeum a Prágai Nemzeti Kép­tárban' állítja ki grafikai gyűj­teményéből a XIX. és XX. századi európai művészek raj­zait — tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken Garas Klára főigazgató. Elmondta: mindkét tárlaton elsősorban a francia és a német művészek alkotásaival szemléltetik _ az európai rajzművészet fejlődé­sét. Ezek a művek szép szám- j ban találhatók mindkét gyűj­teményben. A vendégtárlaton a legko­rábbi korszakot, a romantikus, illetve a biedermeier festők műveit Schwind és Delacroix vázlatai, Alt akvarelljei, Kriehuber portréi képviselik. Világhírű művészek: Renoir, Rodin, Sisley, Signac, Cezan­ne, Chagall, Kirchner, Klint szén-, toll-, krétarajzai, akva­relljei az impresszión izmustól j a kubizmusig terjedő stílus- irányzatokat jelzik. Picasso rózsaszínű, az analitikus ku- bizmus és a szintetikus kubiz- mus korszakában ' készített raizai különösen nagy érde,r lődésre tarthatnak számot. „Fénjkoszorú“ a szüreti bálban »►Éjszaka van, éjszaka van, fekete éjszaka van...« — jut­nak eszembe Kassák sorai, miközben az autó fogyasztja a kilométereket Igáitól a Ba­laton felé vezető úton. Kint valóban éjszaka van, a sötét­be két hatalmas tölcsérként fúródnak a kocsi sárgás fé­nyű reflektorai. A feketeséget a távolból egyre közeledő csillagok: egy község fényei váltják fel. Andocs. A szombat esti né­maságot a település közepén hangzavar űzi eL Az italbolt felől hangos zeneszó szűrődik be a kissé leeresztett abla­kon. Megállunk, s gyalogosan teszünk egy sétát arrafelé. Hatalmas sátrat állítottak az italbolt bejárata elé, s az így kétszeresére növelt területen bálozók mulatnak. Nem nehéz kitalálnunk, hogy szüreti bál ez a javából. Bent a ponyva alatt szinte a zene ütemére himbálóznak a zsinórra fűzött szőlófürtök, alattuk fiatalok és idősebbek ropják a táncot, az egyik sarokban meghúzódó beatzenekar muzsikájára. A hangulat láthatóan jó, a ze­ne pedig meglehetősen ismerős. Meglepő, mert a rádióban is hallható mai slágerek szinte az első percben felismerhetők. Megtévesztő a hasonlóság, az eredeti dallamba csak ritkán csúszik be egy-egy hamis, ki­rívó hang. A fiatal muzsikusok egy időre leteszik >*a lantot«: szü­net következik. Nagy betűkkel festve ez áll a dobon: Halox. — Honnan ered és mit je­lent ez a név? — szólítjuk meg eket. , [ — Görög szó, és a jelentése fénykoszorú — kapjuk a vá­laszt az orgonistától. Hamarosan azt is megtud­juk, hogy a zenekar a múlt nyár elején alakult először csak három taggal: Jáger Józseffel forgona, gitár, ének). Csehi Józseffel (dob, ének) és Bcnke Lászlóval (basszusgitár, ének). Simon Béla (szólógitár, ének) csak később csatlakozott hozzájuk. Első perctől kezdve arra törekedtek, hogy minél tökéletesebben tudják leját­szani a divatos slágereket, s ezáltal jól szórakoztassák a diszkó-színvonalhoz szokott fiatalokat. Jáger tanult ango­lul, ő fonetikusan leírja a többieknek a számok szövegét, s azok így »»magolják be«. Sok gyakorlással elérték azt, hogy zeneileg is elfogadható minőségben tudnak »»tálalni« mintegy 60 számot. Ebből csak három a saját szerzemény, a többi a divatos slágerek közűi való. Külön-külön mindegyikük tett OSZK-vizsgát, amely 1980-ig érvényes, így legáli­san játszhatnak falusi bálok­ban. Egy éve lépnek föl rendszeresen az észak-somo­gyi községekben — főleg a siófoki járásban —, s szinte minden hét végéjük foglalt. A felszerelés az övék, jó részét maguk csinálták. Június 10-én két saját szer­zeményükkel indultak a ka­posvári dél-dunántúli pop- fesztiválon, ahonnan a barcsi Barokk együttessel közösen jutottak tovább Pécsre, a dön­tőbe. Ott a 28 együttes kö­zött nem kerültek a legjobb három közé. Teljesen amatőrként zenél­nek, mindegyiküknek van »polgári« foglalkozása is. Já­ger például a zamárdi Papri ka-csárda üzletvezető-helyet­tese, Csehi a balatonszárszói tejüzemnél sofőr, Benke a za­márdi DÉDÁSZ-nál lakatos- hegesző, Simon ugyanitt beta­nított munkás. Hetente két­szer próbálnak a balatonszár­szói művelődési házban, ahol a KISZ-szervezet a patrónu- suk. Letelt a negyedórányi szü net, s a zenekar játszani kezd. Amíg- a hálózó fiatalok táncolnak, vagy' hallgatják a zenét, jó néhány üktől meg­kérdezzük: mi a véleményük a zenekarról? Szinte vala­mennyien egy véleményen vanak: a Halox még nem romlott el! Nem hiszik ma­gukról, hogy ők a Rolling Stones, igyekeznek egyszerűen csak játszani, a szüneteket nem nyújtják el úgy, mint a legtöbb hasonló együttes. Amikor elhagytuk az ando- csi szüreti bált, a Smokie együttes Tudod, hogyan sze­lese című slágere úszott utá­nunk a sötétségbe. Gyarmati László Anyám könnyű álmot ígér Tompa László előadóestje Nyelvtanuló csepeliek A Csepel Vas- és Fémművek Munkásotthonában az idén is több világnyelvet sajátíthat­nak el az érdeklődök. A nyelvoktatásban egyre több fizikai dolgozó vesz részt a korszerű audio-vizuális eszközökkel berendezett oktatótermekben­A FAIPARI MÉRNÖKKÉPZÉS OTTHONA Sopron nevét számos jelző­vel emlegetik: műemlék vá­ros, üdülőváros, a hűség vá­rosa. Az utóbbi két évtized­ben Sopron, az iskolaváros jelentős tényezővel gazdago­dott: itt képezik a mérnökö­ket hazánk egyik leggyor­sabban fejlődő iparága, a fa­ipar számára. 4 fejlődő magyar faipar Faiparunk a felszabadulás után egyike volt azoknak az iparágaknak, melyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. Néhány korszerűtlen, magán­kézben levő fatelep, szazad eleji gőzfűrész, famegmunká­ló gép stb.: ezek jelentették a faipart. A modem fatermékek: bú­torok, ajtók, ablakok, épület- szerkezetek stb. készítéséhez a korszerű alapanyagok gyár­tását kellett először megva­lósítani. A fűrészüzemek, modernizálása mellett új ter­mékek előállítását kezdték meg, a farostlemezekét és a forgácslapokét. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány vi­lágszerte az újratermelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét. Ezek közül az egyik legfontosabb a fa. Értékét igazán felismer­ve nálunk is új impulzusokat kapott a feldolgozó ipar fej­lesztése. Az európai színvo­nalú bútor-, forgácslap-, fa­rostlemezgyárak mellett ha­zánkban épült meg a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. Elmondhatjuk: faiparunk ma dinamikusan fejlődik. Felsőfokú szakemberképzés A fejlődés záloga: a meg­felelő számú, jól képzett szakembergárda. Ezeket a szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, két szakon képezik. A tanulmá­nyi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon há­rom év. A hallgatók a legma­gasabb fokú műszaki alap­képzésben részesülnek, hogy azután a jól berendezett la­boratóriumokban, az egyetem új, 1000 négyzetméter alap- területű tanműhelyében és a faipari üzemekben a termelé­si ismereteket is megszerez­hessék. A bútor-, ajtó- és ablakgyártási, a fűrész- és lemezipari gyakorlatok mel-_ lett többek között a belső építészetben és a hajóépítés­ben is jártasságot szereznek. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a vá­ros és festői környezete. A Selmecbányáról ide költö­zött egyetemen az elődök ha­gyományait szeretettel ápol­ják. A KISZ saját klubházá­ban egyetemi színpad és szakkörök működnek. Az or­szág egyik legmodernebb egvetemi könyvtárát is itt avatták nemrégen. Az egye­tem sportkörében 11 szakosz­tály dolgozik; működésüket a sportcsarnok és a sportpá­lyák segítik. A végzett faipari mérnö­kök és üzemmérnökök a leg­különbözőbb munkaterüle­teken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalosipari-, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszer- gyárak várják az új szakem­bereket. Az üzemi gyakorlat megszerzése után közülük ke­rülnek ki a kutatómérnökök és a szakma közép- és felső­szintű oktatásában részt ve­vő pedagógusok is. Egy mérnök — négy álláshely A pályázati rendszer beve­zetése óta a vállalatoknál pályázat útján lehet elhelyez­kedni. Egy végzett szakember négy álláshely között válo­gathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint ahány végez. Ez érthető, hiszen a faiparban ma az üzemi mun­ka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Az egyetem figyelemmel kíséri végzett mérnökeinek a pályafutását, számukra mér­nöktovábbképző és szakmér­nöki tanfolyamokat szervez. Tíz év vállalkozásait, elő­adóestjeit sűríti Tompa Lász­ló újabb műsora, az Anyám könnyű álmot ígér. Sütő András nagy sikerű napló­jegyzeteivel egészült ki az összeállítás. A Hazánk Euró­pa — Fábry Zoltán-i megfo­galmazása állott eddig is elő­adóestjeinek középpontjában. Üj műfajt teremtett Tom­pa: kezdettől szívesen nyúl az esszéhez. Azt is tudni, mi vezette erre. (összeállításai­nak erénye ez a következe­tesség.) Az irodalmi esszé sajátosságai felelnek meg leginkább annak az előadó- művészi törekvésnek, ame­lyet programul tűzött maga elé. A művészi tanulmány — az esszé magyarra fordítva — vitázó, meggyőző sajátos­ságait fejlesztette ki az elő­adóművészét számára. Föl­mutatva, hogy a lüktető, sod­ró erejű esszé is pódiumké­pes lehet. Tompa pódiumról fölhangzó tanulmányai Icépe- sek magukba olvasztani a kü­lönböző műfajokat, példa rá legújabb összeállítása, mely­ben versek, naplórészletek, esszék, interjúrészietek hang­zanak el. Korábban kiemeltük, hogy Tompa olyan élő irodalmi »anyagot« szólaltat meg, me­lyet a felejtés kútjából ho­zott föl. önmagában is érté­kes vállalkozás ez, de ahogy műsorai épültek, mind szem­betűnőbbé vált az is, hogy nemcsak erről van szó. Ady Endre a Duna vallomása cí­mű verse, Illyés Gyula A Magyar Nyelvőr ünnepére írt sorai felelnek meg az elő­adóművészi kifejtés szándé­kának. Fontos pillére a haza- fiságot példázó összeállítás­nak a nacionalizmus leleple­zése: Ady A nacionalizmus alkonya, Bartók Béla a nép- dalkutatókhoz írt munkája. Fábry viszontagságos sorsa — a magyar nyel és iroda­lom élete — tárul föl Balogh Edgárnak küldött leveléből. Sütő András lírai naplójegy­zetei az egyén sorsán keresz­tül mutatják be a közösségi érzéseket. A konkrét és az elvont igazság, a történés és az általánosítás különös öt­vözete sajátos dramaturgiát kölcsönöz Tompa előadásá­nak. Sütő így kezdi az Anyám könnyű álmot ígér című könyvét: Egy napon így szólt anyám: Írhatnál rólunk is valami könyvet. — Nocsak! — néztem a szavai után, majd tréfára fogván a dol­got, azt kérdeztem boltos módra: milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúsá- gos? — Igaz legyen — mond­ta..; Ezt választotta mottóul — ezt a lelkiismereti parancso­latot — az előadóművész Tompa László is az igaz ha- zafiság értelmi-érzelmi föl­tárásának útjára, H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom