Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

A »üpcsoia! politikai tartalma A párt politikai vezető szerepének a szocialista építés mai feltételei között is két fő összetevője van: a helyes marxista—le­ninista politikai irányvonal, mely a társadalmi valóságot objektiven tükrözi, figyelem­mel van fejlődési tendenciái­ra; és az a képesség, hogy meg tudja szervezni az egész osztályt és a tömegeket ennek gyakorlati végrehajtására. Mindkét vonatkozásban döntő szerepük van a dolgo­zók tömegszervezeteinek. A szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá válásával, a szocializmus alapjainak le­rakásával, az alapvétő szocia­lista érdekazonosság alapján társadalmunk egységessé vá­lik. Ugyanakkor ezen az ala­pon egy új differenciáltság is jellemzi a társadalmi viszo­nyokat, amelyek alapja, hogy megmarad továbbra is — bár új vonásokkal — a társadalom alapvető osztálytagozódása. A párt csak úgy töltheti be ve­zető szerepét, ha politikájá­ban valamennyi dolgozó osz­tály és réteg valóságos érde­kei. pozitív törekvései integ­rálódnak. Ezt részben közvet­lenül, saját tagságán keresz­tül, részben pedig közvetve, a dolgozók tömegzervezetei és mozgalmai útján valósítja meg. A párt a munkásosztály él­csapata — ez pedig nem zár­ja ki, sőt feltételezi, hogy a dolgozók minden rétegének leghaladóbb elemeit tömörítse soraiban. Nem mechanikusan, de a politikai célszerűség kö­vetelményei szerint a tagság összetételének vissza kell tük­röznie a társadalom szociális struktúrájának fő vonásait, meghatározó elemeit. Ily mó­don a párt — belső demok­ratizmusán keresztül — köz­vetlenül is jelzéseket kap a társadalmi folyamatokról, mozgásirányairól. Milyenek ehhez viszonyítva a társadalmi és tömegszerveze­tek jelzései és észlelései? A munkásosztály nagyobb cso­portjait szakmai* szempontból átfogó szakszervezetek; a pa­rasztság tömegeit egyesítő szö­vetkezetek; az ifjúsági szer­vezet; a nőmozgalom stb. nélkülözhetetlen funkciót töl­tenek be a párt politikájának kialakításában, formálásában, és továbbfejlesztésében. Az MSZMP minden lényeges kér­désben támaszkodik a tömeg­szervezetekre és -mozgalmak­ra. Minden törekvése arra irá­nyul, hogy fejlessze valóság­észlelő, szintetizáló és jelző képességüket. maximálisan biztosítsa ennek politikai fel­tételeit. A szocialista építés jelen­legi szakaszában pártunk kü­lönösen nagy figyelmet fordít azokra a társadalmi folyama­tokra, tendenciákra, melyek a munkásosztály soraiban men­nek végbe a tudományos-tech­nikai haladás széles körű ki­bontakozásával, a termelési szerkezet átalakításának, a korszerűség követelményei­nek hatására. A párt és az osztály viszonyában, miközben a legnagyobb politikai stabili­tásra törekszünk, ugyanakkor a gazdasági-társadalmi fejlő­dés minden korábbinál na­gyobb dinamizmusát szorgal­mazzuk. 0 ** nmagában is dialektikus ellentmondást fejez ki ez. A dinamikus fejlő­dés ugyanis szüntelenül meg­bontja a korábbi viszonyok talaján kialakult egységet, amelynek politikai konzekven­ciáival feltétlenül számolni kell. ­A párt ebben a helyzetben messzemenően számol a szak- szervezetek politikai segítségé­vel. Az új jelenségek, folya­matok érintik a parasztságot, az értelmiséget, de sajátos módon az ifjúságot, a nőket is. A .párt eme osztályokkal, rétegekkel kapcsolatos politi­kájában mindezt számításba is veszi, és ennek megfelelően foglalkozik a szövetkezeti mozgalommal, az értelmiségi szervezetekkel, a KISZ-szel, a nőmozgalommal. A fejlett szocialista társa­dalom építése össztársadalmi feladat, az egész nemzet ügye. Társadalmi céljaink megvaló­sulása egész népünk anyagi, szociális, kulturális felemel­kedését biztosítja, jólétet és békét jelent. Ez az össznépi és nemzeti program szoros köl­csönhatásban valósul meg a lakosság szűkebb környezeté- nek azon törekvéseivel, ame­lyeken életük mindennapos I és közvetlen feltételeinek ja­vítása érdekében tesznek. . Pártunk ennek nagy politikai jelentőséget ' tulajdonít, és ilyen irányú munkájában tá­maszkodik a Hazafias Nép­frontmozgalomra. A párt politikai munkájá­nak sarkalatos kérdése a dol­gozók reális szükségleteinek tanulmányozása. kielégítésük feltételeinek lehető legjobb biztosítása, ennek érdekében a társadalom valamennyi progresszív erejének mozgósí­tása. Tömegpolitikai munkájá­val közvetlenül is. de átfo­góan a tömegszervezetek út­ján igyekszik elnyerni a tö­megek elvi egyetértését és cselekvő támogatását. Nem téveszti szem elől az élcsapat ás a tömegek tudatossági szintje között levő különbsé­geket, Ezért nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a po­litikai munka tartalmi azo­nossága mellett megfelelően érvényesüljenek a módszerbeli sajátosságok. A pártnak mint politikai szervezetnek, a szocialista tu­datossága ^es a tömegszerve­zetek tudatossága között soha nem lehet mechanikus egybe­esés, a köztük levő különböző­ség, fejlettségi fokozat a lét­viszonyok általánosításának saiátos feltételei alapján ter­mészetszerű. A párt és á tö­megszervezetek viszonyának állandó eleme ennek az el­lentmondásnak a' . feloldása, mégpedig úgy, hogy a tömeg- szervezetek tevékenységének tudatossági fokát eg irre inkább a szocialista jelleg határozza meg. E folyamatban alapvető szerepe van a tömeg- szervezetekben dolgo­zó kommunisták felkészült­ségének, meggyőző készségé­nek, s nem utolsósorban an­nak a demokratikus légkör­nek, amely a vitához, feltétle­nül szükséges. A párt és a tömegek kap­csolatában az a lenini tanítás irányadó, hogy a tömegek tu­datosságának fokát a politiká­ban mmdig figyelembe kell venni. A politikát azonban mindig az élenjárókhoz kell igazítani, úgy, hogy a derék­hadtól el ne szakadjon. Ehhez tekintetbe kell venni a tö-^ megszervezetek tömegpolitikai tevékenységének, politikai be­folyásának tudatformáló ere­jét. Rákos Imre Árut a peremterüieSekEe apró falvakba . Somogy lakosságának széles körét érintette a megyei ta­nács 1975-ben született hatá­rozata, mely a falusi és vá­rosi peremkerületi boltok na­gyobb választékának megte­remtéséről, a rendszeres áru- uíánpótlás megszervezéséről és a hálózatfejlesztésről szóit. 120—140 ezer ember lakik So­mogybán ilyen területeken, életszínvonaluk, napi közérze­tük javítása szempontjából volt nagy jelentőségű ez a ha­tározat. Mi történt az azóta eltelt időben? Annyi kétségkívül megálla­pítható, hogv a fontos napi cikkek ellátásában korábban meglevő éles — és indokolat­lan — különbségek mérsék­lődtek. Az áruellátás azóta is évről évre javul, a városi pe­rem terű1 eteken nagyobb, az aoró falvakban kisebb mér­tékben. A különböző intézke­dések hatására a kis vegyes­boltokból kivonták a tartós, nem alapvető szükségleteket kielégítő árukat, ígv a legfon­tosabb élelmiszerekből, napi cikkekből jobb választékot le­hetett tartani. A határozat óta gyakrabban és pontosabban szállít a sütő- és a tejipar. A kis települése­ken és a külterületeken meg­szűnt. a háromnaponkénti, de jelentősen csökkent a kétna- Donkánfi kenyérszállítás is. Má már kétnaponként az üz­letek 5 százalékába se szállí­tanak kenyeret. Fejlődött a tejjel, tejtermékekkel való el­látás is. A határozatban a me­nyére előírt 80 százalék he- - Ivett már a települések 90 szá-1 zaléka kan naponta tejet. A " falusi ellátás javításában fon­tos szerepe van a barcsi ter­melőszövetkezetnek. Szintén bővült a korszerű táplálkozást szolgáló cikkek választéka. A kis települése­ken, peremterületeken nőtt a boltok konzervkínálata, emel­kedett. a mélyhűtött áruk for­galma, noha az értékesítési technika (hűtőpultok stb.) csak szerény mértékben fej­lődött. Fontos volt, hogy a munkahelyi büfék áruválasz­téka, a kiszolgálás színvonala is számottevően javuljon. Eb­ben az elmúlt években sike­rült eredményeket elérni. A nagyobb fejlődés akadálya, hogy e büfék csaknem mind kis alapterületűek, és ezért — részben — korszerűtlenek. Ezekben az években külö­nösen a falusi kereskedelmi hálózat változott kedvezően. Terven felül épült néhány ABC-kisáruház, és épül még ezután is. Egyre inkább kulcs­szerepük lesz faluhelyen az ellátásban. Ezeket — jó ér­zékkel — rendszerint a von- j záskörzetek központjában épí- j tik (Igái, Mennye, Kadarkút). Itt a korszerű kereskedelmi i munkának valódi központjai I alakulnak ki. E kis ABC-k be­kapcsolhatók a konténeres áruszállításba. A legtöbbet már úgy építik, hogy alkal­mas legyen a konténerek fo­gadására. A nagyobb alapte­rületű ABC-kben igazán meg­mutatható. hogy mennyi min­den kapható ma az országban. Nő a forgalom, gyakoribbak a szállítások. Amiért e községek lakosai a múltban még a me­gye- és járási székhelyre utaz­tak, azt most megkaphatják helyben. Kadarkúton például megszüntettek három kis bol­tot, s helyettük egy kis ABC nyílt. Ez az egy üzlet máris többet forgalmaz, mintameny­nyit a három előd együttesen ( eladott Hajdú György, a Fűszert kaposvári fiókjának igazgató­ja — 142 község 366 egységé­be visznek innen árut — sze­rint üzletpolitikájuknak egyik alaoelve, hogy az úgynevezett szűk keresztmetszetű, tehát korlátlanul nem kapható áruk ide is eljussanak. (Nescafé, banán.) Olyan cikkek is ked­veltek itt, amelyeket korábban szinte meg sem vettek faluhe­lyeken. (Például a szardínia.) A fogyasztási szövetkezetek a rendelkezésre álló fejleszté­si eszközök negyedét — .108 millió forintot — a kis telepü­lések hálózatfejlesztésére for- j dítják a tervidőszakban. Eh- ; hez a Belkereskedelmi Mi- j nisztérium és a* SZÖVOSZ 5— I 5, a megye 2 millió forintot I ad. A peremterületeken és a I kis településeken 1980-ig az 1 állami és a szövetkezeti fej - ! lesztések együttesen 9—10 ezer . négyzetméterrel növelik a ke- [ reskedelmi hálózatot. Kapos- I vár valamennyi sűrűbben la- j kott peremterületén lesz kor­szerű ABC, kisáruház. Meg­szűnik Nagyatád, Barcs, Mar­cali és Tab peremrészeinek le­maradása. A jövő év végéig központi támogatással tíz, ta­nácsi segítséggel pedig tizenöt létesítmény valósul meg. (Ezek nagyobb része már föl­épült.) Az apró falvakra, külterüle­tekre fordított nagyobb figye­lem fontos célja a megyének. Mert az ellátásban mutatkozó nagy különbség az életszínvo­nalban is jelentkezik. Ha nem kapható valamelyik áru, a ve­vő csak többletkiadás árán juthat hozzá. (Utazási költsé­gek.) A határozat megvalósí­tásának eredményei a forga­lomban is észlelhetők. Ma mér a vidéki áfész-ek lényegesen nagyobb arányban részesülnek a megye összforgalmából, mint az állami kiskereskedelem. Csupor Tibor lovítóközpont épül A jó idő akadályozta a munkát Gábor bácsi őrzi a titkot Gesztenyeszedés a százéves fák alatt Végy egy kilő szelídgeszte­nyét, vagy ha Iharosberény- ben élsz. szedd össze a vén fa alatt. Hámozd meg, majd főzd forró vízben, amíg meg­puhul, s aztán amilyen gyor­san csak lehet, húzd le a vé­kony hártyát róla. törd ál krumplinyomón, majd öntsd a közben már kész cukorszi­rupba, melyet két deciliter vízből és 80 deka cukorból készítesz. . Ha már sűrűre főtt az édes 'massza, önts ízlés szerint ke­vés rumot a gesztenyepépre, s tedd azt minél kisebb üve­gekbe. Ezzel már kész is a gesztenyelekvár, amelyet aján­latos az üveg színéig rummal felönteni, hogy az erős ital elzárja a levegőt és a bakté­riumokat a könnyen romló esztenyétől. Ily módon akar a következő szüretig is eltart­ható. Hogy mi készíthető belőle? Ezt bánnelyik iharosberényi asszony megmondhatja. Ne­kem a következőket árulták el: kenyéri-e kenve finom cse­mege. tésztába csavarva gesz­tenyés patkó süthető. ha krumplitörőn átnyomják és ejszínhabbal borítják, fris­sen tálalható a gesztenyepü­ré... Egyre azonban jól vi­gyázz! A már megbontott üvegben hamar romlik az édes massza, ezért ajánlatos olyan kisebb mennyiségben tárolni, amely egyszerre elfogyasztha­tó. lharosberényben gesztenye­fák magasodnak a legkisebb udvarokban is, fönt a hegyen pedig egymást érik az olykor több száz éves óriások. Né­melyik matuzsálemen két mázsa is terem. Jól jövedelmez a szelíd­gesztenye termesztése, és nem kell hozzá különösebb szakér­telem, sok munka sem. Csak türelem, mert bizony belete­lik huszonöt év is, mire érde­mes a felvásárlóhoz vinni a termést. Aki diót ültet, az unokájá­ra gondol — mondják —, aki gesztenyét, az talán a déd­unokájára. Itt a faluban, úgy látszik, mindig családszeretők voltak az em berek. Hosszú hagyománya van a délszaki gyümölcsnek, s rövid kihagyás után immár tizenöt éve fo­lyamatosan ültetik a fiatal fákat. Mert a gesztenyének nemcsak múltja és jelene, ha­nem jövője is van. Kevés vá­roslakó tudja elképzelni az eszpresszókat mondjuk feke- I tekávé ós gesztenyepüré nél­kül. Amikor hullani kezdenek a i fényes, barna szemek, megje­lennek a fák alatt az embe­rek, az utcákon pedig a tá­voli tájakról ideérkező Lada kombik, furgonok. Még az Alföldről, sőt az északi tájak­ról is eljönnek cukrászok, ke­reskedők vásárolni, erős kon­kurenciát jelentve ezzel a termelőszövetkezetnek. A tsz háztáji ágazata támo­gatja a termelőket, azonban a néhány forintos »ráígérás« csábító. Azért a többség még­is a biztonságot választja, s a gazdaság raktárában lassan embermagasságú halommá nő a beszállított gesztenye. Az idén kevesebb lett a termés, mint tavaly, s a háztáji ága­zat vezetője szerint ez meg­látszik majd a felvásárolt mennyiségen is. A múlt évi tíz vagonnal szemben jó. ha hat vagonnal sz-állíthatnak majd az országos hűtőipar csepeli gyárába. — Mi is gondolunk a jö­vőre — mondja Kulcsár La­jos, a háztáji ágazat vezetője, miközben a raktárban maga­sodó halmot vizsgáljuk. — Három éve már. hogy a ta­goknak gesztenyéért adjuk a fiatal fákat. Ez a megoldás mindkét félnek előnyös. Szá­munkra pedig biztonságot je­lent, hogy azok, akik ilyen körülmények között jutnak a fákhoz, a termést a szövet­kezetnek szállítják. Estefelé a falu utcáin, de még a termelőszövetkezet iro­dáiban is terjeng a sült gesz­tenye illata. Itt él a faluban Kiss Gábor bácsi, aki állító­lag a gesztenye miatt költö­zött ide tíz-tizenkét évvel .ez­előtt. Ö az egyedüli, aki is­meri a titkát annak, hogyan tarthatók el a szemek egészen márciusig anélkül, hogy meg- romlanának. De ő szigorúan őrzi a titkot, és nem árulja el, Igaz, ma már talán nem is olyan kíváncsiak az emberek, hiszen jó árat kínál a felvá­sárló ősszel is. licucsik András A nádudvari iparszerű termelési rendszer kaposvári alközpontjában a szakembe­rek egyik szeme sir, a másik meg nevet... Igen jó termést hozott ugyanis a napraforgó, jót a kukorica is, a cukorrépa termésátlaga azonban, elma­radt a várttól. Ez utóbbi betakarítása már túl járna a félidőn, ha nem lett volna ilyen szép idő... Nincs tévedés: a langyos na­pokban kockázatos a répa tá­rolása, így a gyár az üteme­zett mennyiségnél csak jóval kevesebbet vett át. A hét kö­zepéig több parínérgazdasá- gukban csupán »negyedgőz­zel« folyhatott a munka: A termésátlag várhatóan 330 mázsa körül lesz, és csak a rekod terméseivel hírnevet szerzett kiagyalóni tsz éri el az 1571 hektáros összterület átlagában tervezett 380 má­zsát. A jó cukorfok szerény ‘kárpótlást nyújt a 11 hetes nyár végi aszály okozta ter­méskiesésért. A napraforgó betakarítása már a hét elején befejező­dött. A termésátlag 19 mázsás volt! Egy része elkészült an­nak az 540 vagonos tárolónak., mely az osztopáni tsz, a ter­melési rendszer és a növény­olajipar közös beruházásaként épül Átadás után jórészt megoldódik az olajosmag mindeddig súlyos gondot és kockázatot jelentő tárolása. A KITE főnövénye a kuko­rica: a megyében csaknem 13 ezét hektáron szervezik, irá­nyítják és segítik ennek a nö­vénynek a termelését. Az időjárás csak az utóbbi hetekben volt ideális, így az érés a tavalyihoz képest két- három héttel elhúzódott. Ta­valy október közepén már a termés feie a tárolókban vorlt, most pedig még csali a terü­let negyedével végeztek. Az eddigi termésátlag 53—54 má­zsa, de a késői fajták beéré- sével ez az eredmény még ja­vulhat. A betakarítást 15 új, nagy teljesítményű kombájn segíti, három gép pedig útban van a gazdaságokba. Sajnos a ha­sonló szállítási késések — és ez legkevésbé a rendszer hi­bája — már megszokottak Hovatovább egy üzem számol is azzal, hogy a visszaigazolt kombájnt az aratás, a traktort a szántás befejezése után kap­ja meg... Azaz, esőkabátot eső után ... Hogy ez túlzás? Jelenleg például a győri gyárban nem készül Rába-motor.. . A KITE i alközpontjában jártunkkor jött a telex, mely szerint a gyártást csak november kö­zepén folytatják. A gyárnak nyilván jó oka van a »szü­netre«, az időpontot mégis rosszul választották meg. Fé­lő, hogy a motor, amelyet, november 16-án gyártanak, már csak »karácsonyi aján­dékként« érkezik Somogyba, azaz a szántás után. Holott most kéne. Például a nagy­berki tsz-nek, amelynek szak­vezetőivel ugyancsak talál­koztunk »kéregetőkörútjuk« közben . .. Talán lesz valahol egy tartalék, és talán hajlan­dók lesznek kölcsönadni ... Még a »kukoricázás« kezde­te előtt tanácskozást rendezett a KITE. Itt hangzott el az a tapasztalat, amely döntő le­het a jövő évi fajták kivá­lasztásánál. Közismert, hogy a hosz- szü tenyészidejű fajták nem­egyszer 10—15 mázsával is több termést adnak. Ez azon­ban — a termelési rendszer több évi adatainak elemzése alapján — csak ott igaz, ahol optimálisak a talajadottsá­gok. Ahol soványabb a föM — mint például a somog'-i szövetkezetek nagy részében —, ott a többlet már csak 3— 5 mázsa. Ez pedig kevés ahhoz, hogy ellensúlyozza a be­takarítás elhúzódásával járó nagyobb energiaköltséget, koc­kázatot (egy hosszan tartó őszi eső 10 mászával is ronthatja az eredményt), és végül a ké­sői fajták viszonylag rosszabb minőségéből fakadó vesztesé­geket. Mindezek alapján a ter­melési rendszer jövő évi ve­tési terveiben is főszeredhez jutnak a korai és középkorai fajták. Megtudtuk még, hogy az utolsó akadály is elhárult a kaposmérői tsz-ben építendő közös javítóbázis és KITE al­katrészraktár létrehozása elől. A mérői gazdaság már tervez­teti a mintegy 10 millióba ke­rülő létesítményt. Elkészülte — 1979 december — után a somogyi partnergazdaságok gépeinek nem kell többé az ország másik sarkába, Nád- üdvarra járniuk nagyjavítás­ra. B. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom