Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

Koszorúzás Goes László emlékére Gács László, a magyar kom­munista mozgalom kiemelke­dő harcosa születésének 75. évfordulója alkalmából szom­baton koszorúzási ünnepsége! rendeztek a fővárosi Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és Központi Ellenőr­ző Bizottsága nevében Vár- konyi Péter, a KB tagja, il­letve Venéczi János, a KEB titkára, a Magyar Rádió kép­viseletében Hárs István elnök és Zentai János, a pártbizott­ság titkárhelyettese, a Magyar Televízió képviseletében Me­gyeri Károly elnökhelyettes és Bernáth Rózsa, a pártbi­zottság titkára helyeztek el koszorút Gács László urnájá­nál. Vetik a búzát Hatszáz hektárnyi területen kezdte meg a búza vetését az iharosberényi Termelőszövcíkezct. A munkálatokkal a jövő hét végére készülnek el. November 7, Hatékonyság a tanácsi munkában Beszélgetés dr. Raft Miklóssal Dr. Raft Miklós, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese a megyei jo­gásznapon Somogybán járt, s a rendezvény egyik előadója volt. Elóauása megkezdése előtt kerestük fel, hogy vála­szoljon néhány, a tanácsi munka hatékonyságával kap­csolatos kérdésre. — A hatékonyság általában nehezen mérhető, gyakran közhellyé kopott kifejezés. Va­jon mérhető-e a lanacsi mun­ka hatékonysága? — Számokkal semmiképpen. A közigazgatásnak be kell töltenie társadalmi rendelte­tését, hogy működése törvé­nyes. szakszerű, egyszersmind gyors, eredményes, ennélfog­va gazdaságos legyen. Szük­ség van egy. a korábbinál na­gyobb hatásfokkal működő közigazgatási szervezetre, azaz ipari hason+*t*;*l éi¥® ■'•1'WVéftri *kéil az igazgatási tevékenység termelékenységét. A közigaz­gatás társadalmi hatása, ha­tékonysága a társadalmi vi­szonyok alakulásán mérhető. Nehéz ez azért, mert a kife­jezetten közigazgatási jellegű feladatok végrehajtása sem tisztán a közigazgatási szervek teljesítménye. — A közigazgatási munka eredményességéről milyen módon lehet meggyőződni? — A hatékonyságot legin­kább az tükrözi, hogy mi az felelő. Természetesen nem le­het minden javaslatot megva­lósítani. nem lehet lakótele­peket, óvodákat, bölcsődéket építeni bárhol és bármikor. De ahol ilyet építenek, az el­sősorban azért történik, mert ott van rá a legnagyobb szük­ség. És hogy ott kell, azt az emberek véleménye — a ta­nácstagok révén a tanácsok­hoz eljutott véleménye — döntötte el. Természetesen e2 sokkal bonyolultabb kérdés aminek most csupán az egyik oldaláról szóltam. Arról, hogy milyen a köz- igazgatás színvonala. miként válik egyre hatékonyabbá a tanácsi munka, naponta meg­győződhetünk, mi »ügyfelek-, akik gondjaink megoldását várjuk. D. T. MAI KÖM MENTÁR (INK Derűlátó kijelentést válasz­tottam írásom címéül. Szeret­ném. ha beigazolódna, nem azért, hogy utána büszkén ki­jelenthessem: lám, én meg­mondtam előre, hanem azért, mert egész társadalmunk és szűkebb hazánk sok hasznot látna csupa nagyszerűen sike­rült ifjúsági parlamentből. Melyek a derűlátás alapjai? Először is a, korábbi jó ifíú- sági parlamentek. A kialakult hagyományok, à fiatalok köz­életi gyakorlottság?. -Másod­szor a jó előkészítés. Az Ál­lami Ifjúsági Bizottság részle­tes útmutatót adott ki az 1978-as parlamentek megren­dezéséhez. A korábbiakban el­sősorban az volt néhány ilyen tanácskozás hibája, hogv nem sikerült megfelelő keret­be foglalni, nem tudták pon­tosan a fiatalok, hogy mik a jogaik és mi egy ifjúsági par­lament hatásköre. 1977-ben született határozat arról, hogy hány évenként és miként kell megrendezni a fiatalok tanácskozásait és ar­ról, hogv e fórumok egy-ee;y munkahely — gyár, intéz­mény, szövetkezet — életében milyen helyet foglalnak el, így az idén már nincs »kibú­vó-“, a parlamentek pontos — és bővített — jogkörrel ren­delkeznek. el kell fogadni őket. Az lett volna jó, ha nem kell ilyen szigorúan körülír­ni a jogokat, hanem — ahogy a jó vezetők részletes rendel­kezések nélkül is megtették — mindenki megérti az ifjú­sági parlamentek .szükségessé­gét és odafigyel rájuk. Az idejében kiküldött út­mutató, a jó ideje a köztudat­ban levő dátum — október 15-én megkezdődnek az ifjú­sági parlamentek — lehetősé­get adott arra, hogy a ^fiata- lok, a KISZ-szervezetek és a vezetők előre gondolkodja­nak, nyugodtan szervezhessék a tanácskozást, s mélyreható elemzést készítsenek a válla­latok, intézmények gondjairól, alaposan fölkészüljenek a par­lamentre. Ügy gondolom, elég is ennyi bizonyíték a derűlátás­hoz; a parlament csak jól si­kerülhet. Hiba lenne azonban, ha el­hallgatnám, látok néhány buk­tatót Is. Ezek között első he­lyen áll, hogy miként készül­tek a fiatalok. Elsősorban raj­tuk áll vagy bukik a fórum sikere. Épp azért rajtuk, mert ma már nem panaszkodhatnak; úgyis hiába teszünk javaslato­kat, hiába követeljük jogain­kat, hiába vetjük föl a hibá­kat, pusztába kiáltott szó ma­rad mindez. Az 1977-es hatá­rozatok teljes biztosítékot ad­nak arra, hogy ez nem for­dulhat elő, vagy. ha igen, a parlamentet semmibe vevő ve­zetőt felelősségre lehet vonni. Tehát, ha a fiatalok vállal­ják a közéleti szereplést, ha felelősséget éreznek környeze­tükért, s alakítani, javítani akarják körülményeiket, zölÜ utat kapnak. Itt az alkalom, hogy minél többen bizonyítsák: harcot in­dítottak a közönv ellen. 1978. október 15. Kezdődnek a par­lamentek. n p. emberek véleménye a köz-, igazgatásról. Eajnos gyakori, hogy a lakosság véleményé, nem tőle kérdezzÜK, hanem magunk mondjuk olyannak, amdy.ennek hallani szeret­nénk. A visszajelzésben nagy 1 a tanácstagok szerepe. Ok na­ponta találkoznak az embere­ket leginkább foglalkoztató gondokkal, bajokkal, s rajtuk keresztül mi is az ilyen gon­dok részesei lehetünk. Való­jában azonban ez kevés. Ten­! ni kell azért, hogy minél ke­vesebb legyen a gond. — Megszűntek u kis köz­ségi tanácsok. körzetesítet- tünk, azaz bevezettünk egy új formát. Vajon ez az új forma hordoz-e új tartalmat? — Nem mindig, legalábbis még nem. Nagy erőt Igényelt a szervezés. Mérhető eredmé­nyekről még nem beszélhe-1 ,tün^ APjfa.k,, hogy minden kis község Ón­álló közigazgatási terület le­gyen. nem volt létjogosultsá­ga. A társadalmi, gazdasági fejlődésből törvényszerűen következett ez a lépés. Ter­mészetesen ahhoz, hogy az átszervezés eredményességé­ről beszéltünk, el kell telnie egy kis Időnek. A szervezeti keretek adottak, a következő j feladat, hogv tartalommal ! töltsük meg őket. — A közigazgatási szervek jogalkalmazását megfelelő-j nek tartja? I — A statisztika is azt bizo­nyítja, hogy eboen nincs uaj. Lveine 2,5 millió haiáro- zaiot hoznak, és ezeicnek kd- ruibeiüi az ö százalékát fel­lebbezik meg. A fellebbezések alig több mint tizedrészének lehet helyt adni, ami azt mu­tatja, hogy az első fokú ha­tározatok nem einamarKodot- tak, hanem alapos munka eredményei. És ha már az imént a forma és a tarta­tom egységéről volt szó: mind­ez bizonyltja, hogy az új szer­vezeti forma kezd megtelni tartalommal. A körzetesítés révén ugyanis lehetővé vált, hogy egyre több képzett em­ber — közgazdász, tanácsi akadémiát végzett — dolgoz­zon a tanácsokon. így szín­vonalasabbá válik a munka, mert az egyes helyeken a legmegfelelőbb emberek dol­goznak. —- A közérdekű, bejelenié-} sek,' javaslatok intézésének módját törvény szabja meg. Véleménye szerint ezeket a javaslatokat — s ilyenek a tanácstagok észrevételei is — mindig súlyuknak megfelelően kezelik? ■— Ebben a témában most folyik az országban egy KNEB-vizsgálat. Remélem, hogy sok olyan tapasztalatot szereznek majd, amely segíti a tanácsi munkát. Úgy érzem azonban, hogy az ilyen ügyek kezelése a tanácsoknál meg­Burátok járlak nálunk a héten bolgár testvérmegyénk­ből, Kardzsaliból a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak meghívására. Az ötnapos hivatalos, baráti látogatás so­rán ipari és mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézmé­nyeket tekintettek meg. Ka­posváron kívül Csurgóra, Nagyberkibe és Siófokra lá­togattak. Ahogy a küldöttség vezetője búcsúzóul hangoztat­ta, öröm volt számukra ez a látogatás. hogv áttekintést nyerhettek a megye gazdasá­gi, társadalmi és politikai életéről. A két szervezet — a kardzsall hazafias front és a Hazafias Népfront megvei bizottsága — a kapcsolatfel­vételt együttműködési megál­lapodással pecsételte meg. El­határoztak a kapcsolat rend­szeres folytatását, úgy, hogy évente delegációt cserél a két szervezet. Az együttműködési megállapodás alapvető célja a két megye életének, a nép­front-mozgalom tevékenysé­gének megismerése, a népeink közötti barátság továbbmélyí­tése. Ennek során kölcsönösen tanulmányozzák a város- és közaégpolitikal munkál, a tár­sadalmi munka szervezésének módszereit, a népfront együtt­működését más szervekkel. Bolgár barátainkon kívül finn fiatalok is Jártaik me­gyénkben a héten, ők a köz­művelődésről, az iskolákban folyó munkáról tájékozódtak. A héten nem csupán ez, a lá­togatás terelte a közvélemény figyelmét a fiatalokra, az is­kolára. Megkezdődtek, és de­cember húszadikáig tartanak a pályaválasztási hetek. A csurgói ünnepélyes megnyitót követően a megyében min­denütt számos rendezvény és program segíti a fiatalokat és a szülőket a nagy döntésben, a pályaválasztásban. Mivel a döntésben a családnak kulcs­szerepe van, az idén több le­hetőséget teremtenek arra. hogy a szülők jobban megis­merhessék a választható élet­pályákat, Emberi sorsokat meghatározó hetek ezek, hi­szen sem a társadalomnak, sem az egyénnek nem mind­egy az, hogy sikerül-e a pá­lyaválasztó fiatalnak megta­lálnia azt a szakmát, amelyet művelve a leghasznosabb tag­ja lehet társadalmunknak. Döntésre készül sok ezer fia­tal és bizonyos, hogy ez. a héten kezdődött és több mint két hónapig tartó gazdag ren­dezvénysorozat segít a leghe­lyesebb döntés meghozatalá­ban. Eligazítás, útmutatás a fia­taloknak az Is, ami ezen a héten kezdődött Balatonsze- mesen, a Minisztertanács üdü­lőjében. A propagandisták szo­kásos év eleji előkészítő tan­folyamának adott otthont ez a szép környezetű üdülő. Há­romnapos turnusokban , vált­ják egymást a propagandis­ták. Az első héten két cso­portban több mint négyszázan vettek részt a különböző el­méleti, ideológiai és gyakor­lati jellegű előadásokon, Il­letve a megye vezetői állal tartott fórumon. Az év negyvenegyedik mö­göttünk álló hetét a nyárra emlékeztető szép verőíény jel­lemezte. Az »idősebb hölgyek nyara« — mint hallani lehet ez.t különböző megfogalma­zásban — valóban segítőtár­sul szegődött, elsősorban a mezőgazdaság őszi, nagy fel­adatát végző emberhez. Es egy tegnap szerzett »gyors­mérleg- szerint az. ember jól él ezzel a természet adta se­gítséggel. Mára a csaknem ki­lencvenhat ezer hektár vetés* re vájó terület háromnegye­dén kész a magágy, s negy­ven százalékán földben van már a mag. ezen belül a bú­za huszonhárom-huszonöt szá­zalékút vetették el a nagy­üzemek. Befejezés előtt áll a burgonya szedése és a cukor­répa több mint negyven szá­zaléka kikerült már a föld­ből. S bár a melengető nap­fény sokat segít az érésben, a legtöbb gondot még mindig a kukorica okozza. Az igen magas víztartalom miatt csak nehezen, lassan halad a beta­karítás mintegy kilencvenhá- rom ezer hektár alig több mint tíz százalékáról került le ed- i dig a termés. És ha valak'k [ különösen hálásak az »idő- ! sebb hölgyeknek« ezért a szép októberi időért, akkor azok a szőlőtermelők, a szőlősgazdák. A mézszínű napfénytől nap­ról napra édesednek a fürtök és a korábban lankadó re­mény újra éled: mégiscsak jó szüret lesz. Márta Kivonás tanulságokkal Egy szám. mondjuk egy te­henészeti telep tejtermelését kifejező adat, lehet sok is, ke­vés is, attól függően, hogy miihez viszonyítjuk. Hu azt nézzük, mennyit termelt ez a telep tíz évvel ezelőtt — fel­téve. hogy már létezett —, akkor bizonyára öles számso­rokkal ábrázolhatnánk a vi- tathatatlan fejlődést. De ha azt vizsgálnánk, hogy ma. , a jelenlegi technikai és techno­lógiai körülmények között hol tarthatnának, a számsor sem­mivel ■sem volna rövidebb ... Kivételek persze mindig voltak, most is vannak. Akad­nak élelmes és »szerencsés- szakemberek, akik jó időben fölismerve egy új lehetőséget, belevágnak... Az ilyen »kí­sérletezőknek« az esetek több­ségében beválik a számításuk. Mint például a balatonkilitr termelőszövetkezet vezetői­nek. akik az egyébként nem rossz. 3000 liter fölötti átlag­gal tejelő magyar tarka tehe­neket az akkor még sok vitá­ra okot adó holstein-frízre cserélték föl. Jól jegyezzük meg ezt a 3000 litert! A szerencse az volt, hogy véletlenül »adódott« egy vá­sárlási lehetőség. Az, hogy éltek vele, mert volt pénzük rá, már aligha vonható a sze­rencse forgalomkörébe. A tör­ténet hosszú és látványosnak aligha nevezhető. De ismer­jük a kiindulási és a végpon­tot — a mai helyzetet —, s az összehasonlítás több mint fi­gyelmet érdemlő. Ma a 136 tiszta vérű hol- stein-íriz tehén átlagosan 5800—5900 liter tejet ad egy évben. Lehetne több is, állí­totta a gazdaság főállatte- nyésztője. de nem érdemes erőltetni részben azért, mert a többlettej túl sok abrakot követelne, ami nem gazdasá­gos, .másrészt az így kizsarolt állatok tönkremehetnek. Ezért hát beérik a »szerény« átlag­gal, nem mondva le a későb­bi hatezer literes stabil szín­vonalról. A keresztezett, úgynevezett F—1-es állomány most négy és fél ezer liter tejet ad tehe­nenként. Mindent összevetve a telep idei átlaga az előzetes becslések alapján körülbelül öt és fél ezer liter tej lesz! A különbség részben az új fajtából adódott, részben ab­bé’ hogy teljesen új istálló épült •— hatmillióért, ami már az első két évben megtérült —, illetve korszerű, zárt fejő- géprendszert alkalmaztak. Ma már senki előtt nem kétséges, hogy megérte. Csakhogy az összehasonlítás és a levonható tanulságok itt egyáltalán nem érnek véget. Nézzük csak még egyszer: a. telep átlagos termelése a vál­toztatás előtt 3000 liter volt. Az idén a megyei tehenészeti szaktelepek — 27 van belőlük átlagos termelése a tervek sze­rint 3327 liter tej lesz. Tehát a nagy költséggel létesült »tej- cenitrumok« alig haladják meg e—• átlagosnál kisebb gazda­ság három évvel ezelőtti szín­vonalát. A több mint kétezer literes különbséget nem lehet csupán a tiszta vén? fajtáknak betudni. Már csak azért sem, mert jó pár évvel.ezelőtt be­indult a keresztezés, s ma már nemcsak az ötréen száza­lékban »beoltott« állatok, de az immár háromnegyed rész­ben holstein-fríz képességűek is termelnek. Átlagot az egyedivel hason­lítani nem túl méltányos, kü­lönösen. ha az egyedi csúcstel­jesítményt ért el. Mégis meg kell .tennünk, hiszen az, hogy megyénk a tejtermelést te­kintve a 18. helyen áll — 19 megye közül — dicsőségnek aligha nevezhető. Érdemes te­hát a jóra figyelni. Egyetlen összehasonlító adat még Ide kívánkozik, már csak azért is. mert a balaton- kiiiti termelőszövetkezetet nem »sportszerű« állami gaz­daságokkal is összehasonlíta­ni. (Más kérdés, hogy állja ve­lük a versenyt.) Tehát: a me­gyei termelőszövetkezeti szak­telepek már több mint 3600 literrel maradnak el a Bala- ton'parti gazdaság mögött. A különbséget bármelyik terme­lőszövetkezet elfogadná ered­ménynek ! Nemrégiben azt írtuk, baj van a szaktól epekkel. íme, példa bizonyítja — szerencsé­re nem csupán ez az egy —, hogy lehet jól és gazdaságosan is termelni. A számok nem rsalnalt. 1 'ég egy egyszerű kivonás, hogy halomra dönt­se a szépen fölépített magya­rázatokat ... A tanulságok, azt hiszem, könnyen levonhatók. De lás­suk be végre: nem elég eze­ken elgondolkodni! Ben esik András Somogyi Néplap A parlament csak iól sikerülhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom