Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
Tizenkilenc szakmában, népgazdasági ágazatban ösz- szesen csaknem száztízezer szakszervezeti tag dolnozik Somogyban. Nyolc szakmának megyebizottsága is működik Kaposváron. A szak- szervezeti tagság 249 alav- szervezetben, illetve 42 vállalati, üzemi szakszervezeti tanácsban hallatja szavát választott képviselői útján — 14 500 szakszervezeti tisztségviselő, aktivista tevékenykedik megyénkben. Nagyrészt rajtuk keresztül jutnak tovább a döntések, a kérések és a javaslatok a megfelelő fórumoklíoz. Érdekképviseleti és érdek- védelmi testületek — halljuk s mondjuk gyakran, és hajlamosak vagyunk arra. hogy a’ szakszervezetek megítélésében, munkájuk számonkérésében erre a két feladatra szorítkozzunk. Pedig azon kívül, hogy képviselik. védik tagjaik 'érdekeit, törvényes jogait — idézünk a szakszervezetek alapszabályából —, »tevékenyen részt vesznek — a tagság aktivitásának rendszeres fokozásával — a tervezésben, a gazdasági építő- és szervező munka feladatainak megvalósításában, a szocialista munkaverseny szervezésében, az üzemi demokrácia fejlesztésében«. Szakszervezeti aktivisták, felelősök őrködnek azon, hogy balesetmentesen folyhasson a termelés a munkahelyeken; választott társadalombiztosítási tanácsok foglalkoznak egyebek között a nyugdíjelőkészítéssel, tagjaik betegeket látogatnak; a szakszervezetek üdülöbeuia- lókat osztanak a dolgozóknak és családtagjaiknak. Munkatársaink a szakszervezeti munka gyakorlati, munkahelyi érvényesüléséről próbálnak bemutatni egy-egy példát. Érdekvédelem és kezdeményezés A jogosultak első sorában Fiatalon, felelősséggel telepen megoldják a helyettesítést, még ha nem vagyunk is bővében a munkaerőnek — itthon azonban ez már nem megy... Természetesen mindig van pénzük arra, hogy karácsonyra megvegyék a fenyőre való szaloncukrot, mégis jólesik a szakszervezet ajándékcsomagja. Aztán itt van egy, az eddigi életüket megváltoztató lehetőség : — A szakszervezet minket is javasolt új lakásra... A munkáslakás-akcióban négylakásos házak épülnek majd itt, és ott vagyunk a jogosultak első sorában. Elképzelheti, mit jelent ez nekünk, hiszen most cselédlakásban lakunk... Segít a szakszervezet — kézzelfoghatóan, könnyen érzékelhetően. És mit vár, miben számíthat a kerület gazdasági vezetősége a szakszervezeti tagokra, az állattenyésztőkre, és hizlalókra meg a takarmánykeverő üzem dolgozóira? A sertéshústermelő kerületben jelenleg 1750 anyakoca van, egy' évben 24 ezer hízót értékesítenek az államnak. A keverőüzem az egész gazdaságot ellátja táppal, sőt a termelésből eladásra is jut több száz vagonnal. A gazdasági célok tehát adottak — és számottevőek. Hogyan segít a megvalósításban a szakszervezeti tagság? Meszler Józsej hizlalási brigádvezető, szb- titkár, Kovács József kerületi állattenyésztő, a pártalapszer- vezet titkára és dr. Iberpak- ker László üzemi állatorvos válaszol a kérdésre: — A kilenctagú szb és az öt bizalmi meg ugyanennyi bi- zalmihelyettes nemcsak tájékoztat, hanem jelzéseket, jó kezdeményezéseket is gyűjt Erre a kapcsolatra épült legutóbb például a gazdasági vezetőknek az a kérése: »fogjuk meg a szalmát«, ne kelljen máshonnan megvenni — mint tavaly is — az alomnak valót. Munkaidő után, szabadnapon, szabadságidő alatt hordták be az emberek a bálázott szalmát, s össze is gyűlt vagy 25—30 vagonnyi, ami bőven elég lesz. A bizalmiak mozgósítottak akkor, amikor több rakodómunkás is megbetegedett, és a tápot folyamatosan szállítani kellett, és akkor is, amikor a hízósertésekből több vagont kellett telerakni. Szabó György azt mondja: támaszkodhat a saját szervezetére, a szakszervezetre. A kerület vezetői állítják: bizton számíthatnak a szakszervezeti tagság összefogására, kezdeményezőkészségére^ z>zaoo Lyorgy, a Del-somo- gyi Állami Gazdaság somogy- tamóca-alsógyörgyösi sertéshústermelő kerületének . dolgozója mondja: — Munkaruhát, étkezési hozzájárulást kapunk, ez természetes. De nálunk egyes segélyeket szintén kérés nélkül juttat a szakszervezet. Itt van például a tanszervásárláshoz adott pénz. A nagycsaládosok, az egyedülálló nők kapják ezt, hogy kevesebb költség terhelje őket az őszi iskola- kezdésnél. Nekem három gyerekem van: kettő még általánosba jár, a nagyobbik most lett ipari tanuló Barcson. Hármukra összesen hatszáz forintot kaptam. Úgy tudom, rajtunk kívül kilenc család kapott még ilyen segélyt a kerületben. Hogy kérés nélkül juttatták, ebből is! látszik, jól ismerik valamennyi^ dolgozó körülményeit. Bizonyos, hogy egyedileg elbírálhatták, kit illet a támogatás ... Szabó György egyike a kerület 162 dolgozójának és az itteni 170 szakszervezeti tagnak (nem téves az adat:' a szakszervezetnek — a ME- DOSZ-nak — nemcsak az aktív dolgozók, hanem a nyugdíjasok is tagjai). 1961 óta szervezett dolgozó, s amikor számba veszi, hogy ő és felesége, aki szintén a telepen, az elletőben dolgozik, milyen támogatásban részesült a szakszervezet jóvoltából, bizony hosszú sort állít össze, csalt úgy »kapásból«. Például az egyik fiuk két hetet Gyöngyösön töltött üdülőbeutalóval ezen a nyáron. Hogy ők, a szülők, miért nem voltak még szakszervezeti üdülőben? — Kaptunk volna már jegyet, ajánlotta a titkár, de akkor ki viseli gondját itthon a' háztáji jószágnak?! A J normarendezés indokol! volt” Vigyáznak a dolgozókra dába, hogy leállítom a munkát. Máskor a mieink szereltek ugyanilyen állványszerkezeten, azt sem hagytuk szó nélkül. — Milyennek tartja a munkavédelmet a gyárban? — Nem jeles az osztályzat, de a jót megadhatjuk ... Nagy felfordulással jár a rekonstrukció, de a nyolc év alatt emiatt még nem fordult elő baleset. A korszerűsítés a munkakörülményeken is javít. ■ — Mi okoz gondot? — Elsősorban a baleset okának a megállapítása. Nagy körültekintésre van szükség. Szó sincs arról, hogy mindent a dolgozóra akarnak áthárítani, viszont azt se hallgathatjuk el, ha a dolgozó magatartása is közrejátszott. Bíró Bernadett alig lépte át a felnőttkor küszöbét. Köz- gazdasági szakközépiskolában érettségizett, aztán a DÉLVIÉP- hez került, a gépészeti osztályra, augusztus 15-től pedig a laborban dolgozik. -Azzal, hogy munkahelyet választott, nem ért véget számára a tanulás. — Különbözeti vizsga után elvégeztem a bajai vízügyi szak- középiskolát, most pedig a technikusi mi-- nősítő vizsgára készülök. A talajminták, adalékanyagok vizsgálata, a csőszigetelések ellenőrzése komoly munkát igénylő tennivaló. Ám ugyanakkora felelősségérzetre van szüksége ahhoz a feladathoz is, amelyet emellett ellát Bernadett ugyanis szak- szervezeti bizalmi, .és a vállalati szakszervezeti bizottság ifjúsági felelőse. — Másfél évvel ezelőtt választottak meg a kollégáim szakszervezeti bizalminak. A vszt-üléseken kellett képviselnem az osztályt. Ott, ahol a kollektív szerződésről, a törzsgárda tagságról volt szó, javaslatot tettem, véleményt nyilvánítottam. — És el is fogadták a javaslatait? Nem legyintettek, hogy túl fiatal? — Nem. Volt rá eset, hogy fizetésemelésről kellett dönteni. Elhangzott a javaslat, és én azt mondtam, ne kapjon. Persze, ez nem csupán az én véleményem volt, hanem a közösségé is, amelyet képviseltem. Végül az igazgató elé került a téma. és nekem adtak igazat. — Az idősebb munkatársai is bíznak magában? — Az osztályon én voltam a legfiatalabb, amikor megválasztottak. Soha nem tapasztaltam, hogy éretlennek tartanak. Az sem haragudott rám, aki akkor nem kapott fizetésemelést, hiszen javaslattétel előtt megkérdeztem a többieket is. A nőkkel talán nehezebb kijönni. Bennük mindig van egy kis tüske. Legalábbis úgy énük, hogy van...— Mint ifjúsági felelősnek mik a feladatai? — A pályakezdők ügyesbajos dolgait intézem. Különböző bérproblémákkal keresnek föl, lakásgondokkal állnak elő. A vállalat vezetői ezekben a kérdésekben is véleményemre alapozzák a döntésüket. — Előfordult, hogy valaki, miután meghozták a számára kedvezőtlen határozatot, elégedetlenkedett? — Még soha. Mint már mondtam, itt a közösség dönt, a többség akarata az érvényes, és én ezt tolmácsolom. Természetesen a saját véleményemmel együtt. Mert a bizalmi a többiek szószólója. Ha kérünk valamit, mindig figyelembe vesszük a lehetőség szabta határokat, a vállalat teherbíró képességét, tehát nem várunk olyasmit, amit lehetetlen teljesíteni. — Hat éve dolgozom ebben az üzemben. Munkatársaim választása rám esett, így az utóbbi három évben szakszervezeti bizalmiként képviselem őket, továbbítom gondjaikat, kéréseiket. Miért tagadnám, szókimondó vagyok, nem rejtem véka alá a véleményemet. Ezt mindenki tudja rólam, talán ezért is bízták rám ezt a feladatot.., Akármilyen tetszetős is, nem könnyű munka a mienk. Akár a fűrész mellett állunk, akár .a deszkákat állítjuk össze, megdolgozunk a keresetünkért. Idősebbek és fiatalabbak vagyunk együtt, speciális munkát végzünk, eltérő órabérért, s ez ellen nem is volt panasza senkinek. De, hogy , a teljesítménybérünk arányban van-e a végzett munkánkkal, ezt bizony már vitattuk. Úgy éreztük mi itt tizennyolcán, hogy kevesebbet kapunk, mint amennyire rászolgálunk. A szalagfűrészről vékony lécek futnak le: egész halom gyűlik össze a kellemes illatú fenyőből. Hadnagy Lajos, a fabi kaptárgyártó üzem faipari gépmunkása megszokott mozdulatokkal illeszti a fát a iuresziapnoz. az az a munira, amelyet órabérben végeznek. Tőle távolabb zsaludeszkákat állítanak össze: gyalulás, fűrészelés után egymáshoz igazítják a különálló darabokat, az egészet kétoldalt fémvályúba foglalják — így kerül ki a kezük alól a zsalutábla. Ennek a munkának a bére, pontosabban a zsaludeszka szeletelésének a díja már köbméter után jár — és itt jutott szerephez társai megbízásából és saját tapasztalatai alapján Hadnagy Lajos, a bizalmi. — A régi norma még 1975- ben lépett érvénybe, s e szerint 91 forintot kaptunk minden köbméter szeletelt zsaludeszka után. Szóltak az emberek, ne hagyjuk annyiban a dolgot. Igaz, áprilisban volt már egy normarendezés, de az más termékre vonatkozott, a mi problémánkat nem oldotta meg. így aztán most augusztusban elindultam, hogy végére járjak a dolgonak. Addig a főnökségen azt mondták, nem tudnak többet adni, de folyamatosan javítják majd a bérünket. A helybeli főnökünk, az üzem vezetője megértette a gondunkat. Hozzá az után mentem, hogy előtte szóltam a művezetőnek, aki szintén Ismerte a helyzetünket. Miután egyetértettünk abban, hogy ennél a munkánál normarendezésre van szükség, az üzemvezető lehívta a budapesti központból a normást. Ennek most már négy hete. Ö aztán felülvizsgálta a panaszunkat, és megállapította, hogy tényleg szoros a régi norma. A központban »áldásukat« adták a normás és az üzemvezetőnk javaslatára, és a vállalat igazgatója aláírta a 'módosítást.. Az új norma szerint egy köbméterért nem 91, hanem 103 forintot kapunk. Most vizsgázik majd az új norma.:. Hadnagy Lajos nem vár vállveregetést tizenhét munkatársától. Azt mondja : igyekszik megfelelni annak a bizalomnak amelyet három éve kapott, és amellyel még sohasem élt vissza. A szakszervezeti munki egyik felelősségteljes terület* a munkavédelem. Kétirányi harcot vívnak a munkavédelem társadalmi aktívád: a dolgozókkal az előírások megtartásáért, a munkahelyi vezetőkkel a termelés és a biztonság összhangjának megteremtéséért. József Lajos programozó £ szakszervezeti munkavédelm társadalmi felügyelő a Pa- muífonó-ipari Vallalat Kaposvári Gyárában. A szakszervezeti bizottság tagjaként, a ! munkavédelmi bizottság elnökeként irányítja ezt a munkát. Egész hálózat segíti őket, hiszen egy-egy munkavédeLm, felelős található a műhelybizottságokban, s hetvenkét munkavédelmi őr áll a rendelkezésükre. — A munkavédelmi őrök ruháján ott a jelyény, minden műszakban, éjjel-nappal szolgálatban vannak. Az a feladatuk, hogy a saját maguk, a munkatársuk őrei legyenek, vigyázzanak minden dolgozo egészségére, testi épségére. Sok mindent jeleznek ők, hiszen a legközelebb vannak a termelő dolgozókhoz. A rekonstrukció láttán mindig örülünk, amikor elvisznek egy régi, rossz gépet. Persze az új berendeI zésnek is van veszélyforrása. Nincs rosszabb érzés, mint amikor előfordul egy csonku- lás vagy egyéb ... — Előfordul? — Sajnos, volt egy csonkulás. Egy ipari tanulóval nem súlyos, de mégis tanulságos eset történt. Ügy nyúlt a géphez, hogy nem volt a helyén védőburkolt, a gyűrűsfo-nó pedig ment. A dolgozók oktatásra járnak, ellenőrizzük az ismereteiket, mégis figyelmeztetnünk kell ÖKet, hogy tartsák meg az előírásokat. A munkavédelmi őrök azonnal rögzítik a naplójukban, hol milyen hibát láttak. A gazdasági vezetők ezt naponta megnézik, és intézkednek. — Nem késnek néha az intézkedések? — Nem ez a jellemző, de előfordul. Azt még sohasem mondták, hogy »minek avatkozik bele«, hiszen tudják: nem lehet meglenni a munka- védelem nélkül. — Összeütközések vannak? — Nem mindig vált ki örömet egy-egy intézkedés. Például látom, hogy az öt méter magas fonodában labilis állványon szerelnek. Nem a mi embereink voltak, mégis lehívtam őket onnan. Feldugták az orrukat, szaladtak az iroKevés a tájékoztatás A Kaposvári Elektroncsőgyár dolgozóinak 70—80 százaléka nő. Valamennyi korosztály megtalálható. Fenyvesi Jánosné a »harmincasok* közé tartozik, két fiú anyja. — A gyerekek nemrég kezdték az iskolát. Milyen segítséget adhat a gyermekneveléshez a szakszervezet? — Én eddig nem kértem semmit, mivel nem szorultam segélyre. — Ez az egyetlen, amit a szakszervezettől kaphat? — Nem. Ezenkívül kérni lehet üdülőjegyet. Én is igényeltem, amikor a gyes-ről visszajöttem, de nem kaptam. — Mivel indokolták? — Nem mondtak semmit, csak értesítettek, hogy nem kapom meg. Azóta a férjem munkahelyétől kérünk. Miricsi Istvánná tíz éve dolgozik a vállalatnál, a sajtolóüzemben gyártáselökészí- tő. Gyermekei már felnőttek, nem szorulnak szülői támogatásra. — Már kétszer kaptunk üdülőbeutalót. Néhány fiatal kisgyermekes mamának lehetővé tették, hogy ne kelljen műszakban dolgoznia. Előfordult, hogy segített a szak- szervezet a dolgozók lakáshelyzetén. Ez ritkább eset, de van hagyomány is. Az egyedülálló ' gyermekes anyák iskolakezdés előtt minden évben kapnak szociális segélyt. Páldi Józsefné már három éve elérte a nyugdíjkorhatárt, de még most is dolgozik. A szakszervezettől soha nem kért, nem kapott semmit. — Miért vállalta a munkát? Nem használja ki a nyugdíjas pihenőéveket? — Egyedül élek, s ahhoz, hogy megfelelő nyugdíjam legyen, még dolgoznom kell. Előző munkahelyem a ruhagyár volt, betegség miatt nyolc évem kimaradt a folyamatos munkából. Nemrég adtam be a kérvényemet, hogy vizsgálják ki az ügyet. — Nem tudna a vezet ebben segiteni? — Ezt nem tudom, én nem kértem őket. Bár az jó lenne, ha az idős dolgozókat felkészítenék a nyugdíjra. — Minden üzemrészben van szakszervezeti bizalmi. Miért nem fordulnak hozzá? — Az ilyen dolgokban talán ő sem tehet sokat. Fizetésemelésnél, prémiumosztásnál a vezetők megkérdezik a szakszervezeti bizalmit is, figyelembe veszik a javaslatait. Kíváncsi voltam, hogy előtte megbeszélik-e ezt a dolgozókkal, hisz a közösség véleménye nem nélkülözhető a javaslathoz. Erre a kérdésemre mindenütt nemleges volt a válasz. Ha a bizalmi nem beszéli meg a munkatársaival, hogy ki a legérdemesebb a magasabb bérre, akkor mi alapján javasol? A legtöbb ember, akit a szakszervezet munkájáról kérdeztem,’ azt mondta először: én fizetem a szakszervezeti bélyeget. A lehetőségekről, amelyeket kihasználhatnának, nagyon keveset tudtak. A köztudatban két dolog ragadt meg. A segély, amelyet halál vagy családi problémák esetén kaphatnak é.s az üdii- sza'íSzer-[| lőjegy. A szakszervezeti bizalmiról pedig azt mondták mindenütt, hogy nagyon kedves, barátságos ember. Az ők érdekeit kell képviselnie, úgy választották, tehát ez a ma? gatartásforma elvárható. De mit valósít meg a feladatokból, mennyire ismerteti meg a dolgozókkal a lehetőségeket és feladataikat?
