Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Könyvespolc Párducállapot Rónay György posztumusz regényét mutatta be a tele­vízió tegnap esti Nyitott 'könyv adása. Amikor e sorokat pa­pírra vetem, még nem tudni, milyen sikerrel tolmácsolta a feldolgozás a művet. Izgalmas regényt hagyott ránk a már eltávozott író, akinek prózai munkásságát 1963-as Esti .gyors című regénye fémjelzi. Ebből forgatta Fábri 7"*tán az Utószezon című filmet. Ró­nay lírájára leginkább a gon­dolatiság a jellemző, és is­mertté tette nevét tanulmá­nyaival is. A párduc és a gödölye cí­mű regényében a bűn és bűn- telenség, egyéni és kollektív felelősség kérdésével foglalko­zik, hőseit drámai, helyzetben mutatja be, múltat szembesít jelennel. Rónay György a sze­mélyi kultusz éveiről írt re­gényt. A korszak ábrázolása nem kis írói feladat. Bizonyí­tani látszik ezt az a tény, hogy igazán értékes mű egye­lőre kevés született a negyve­nesévek végéről, ötvenes évek elejéről. Sánta Ferenc Húsz órája és Gáli István A ménerí- gazda című regénye mérce le­het. A maga nemében izgal­mas, de írói eszközök hiányá­ban meglehetősen monoton nyelvezetű regény Vadász Fe­renc műve, melynek színhe- helye a Karolina utcai párt­iskola. Rónay György posztumusz regényének főhőse a polgár­ság képviselője, műve tehát a színhelyében, főszereplője életkörülményeiben, gondolko­dásában is jól megkülönböz­tethető az említett irodalmi alkotásoktól. Dr. Stoll Aurél törvényszéki bíró a nehéz évek egyikében utasítást kap 17 ezer film Mozi 1897-ből Az első bolgár mozielőadást 1897-ben rendezték meg Ru­sze Városában. Az első bolgár filmet, »A gavallér bolgár« című burleszkbe hajló szatí­rát a kiváló Vaszil Gendov színésszel és rendezővel a fő­szerepben 1915-ben mutatták be. Az első bolgár filmmú­zeumot is Gendov alapította. A múzeum anyagát a korabeli fotók, kéziratok, plakátok, ve­títő berendezések, az első filmújságok alkották. A mú­zeum örökét vette át az 1960- ban megalakult Nemzeti Filmárchívum, amely idővel a FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége tagja lett. Jelenleg 10 ezer filmpla- kátot, 20 ezer képanyagot, számtalan kéziratot, forgató- könyvet, orosz, francia, angol, Spanyol, német, magyar, tö­rök, japán nyelvű cikkeket Őriznek. Az archivált filméi? száma pedig meghaladja a 17 ezret A Nemzeti Filmharchi- vum évkönyvei ismertetik és népszerűsítik a filmművészet legújabb alkotásait. A filmanyagban számos történelmi értékű hazai és külföldi alkotás szerepel. Kö­zöttük nem egy olyan van, amely a világon csak egyedül itt található meg. Például az első bolgár hangosfilm, a né­mafilm korszakának egyes ritka darabjai. A mai kor bolgár filmjei­ből készült. válogatással az archívum a szocialista orszá­gokban és sok nyugati ország­ban vendégszerepei. Francia- országban például ötször, Nagy-Britanniában három­szor, Argentínában kétszer, Brazíliában háromszor szere­pelték a mai bolgár filmek, de előadták őket amerikai, kanadai, svájci, indiai, egyip­tomi mexikói és japán mozik­ban is. egy halálos ítélet kimondásá­ra. Ez a cselekedete később egy fiatal újságíró érdeklődé­sénél? középpontjába kerül. A harapós, látszatra embergyű­lölő bíró lassanként kitárul­kozik a fiatal-ember előtt. Val­lomásai a gyónást idézik fel. Rónay könyve címét Izaiás- tól kölcsönözte: »Együtt lakik majd akkor a farkas a bá­ránnyal, s a párduc együtt tanyázik a gödölyével.« Dr. Stoll a »párduc« ebben a re­gényben. Már diákkorában is így hívták. társai, a ragad­ványnévvel mintegy elismerve vezéregyéniségnek. Termé­szetesen »gödölyét« is állított mellé az író: Kende Pál fi­gurájában, aki látszólag ba­lek az osztálytársak mellett. Gúnyolódásaik célpontjává is válik. Az életbe kerülés után sem viszi sokra, egy poros kisváros vasútiállomásán tel­jesít szolgálatot, a felesége zsidó, s Kende 1944-ben ép­pen StoLLhoz fordul segítség­ért, hogy megmentse az asz- szonyt. Stoll ridegsége riasztó, nem segít. Mire a regény utolsó olda­laihoz érünk, már tudjuk: Kende Pali élt egész életet, a gödödyesors méltánylandóbb, tisztább a párducállapotnál. Igaz, ennek az igazságnak hi­telét gyengíti, hogy Rónay kissé krisztusira faragja Ken­de arcát. Az »erős« Stoll gyen­gének bizonyul a legfontosabb döntésekben. A regény legsikerültebb fe­jezetében dr. Stoll Aurél egy éjszakáját ismerjük meg: le­függönyözött gépkocsiban az ország első emberének villá­jába viszik, ahol a »Főnök« közli vele teendőjét, vagyis azt, hogy egy koncepciós per-, ben halálos ítéletet kell hoz­nia. Ebben a fejezetben az író remekel, mert egyrészt si­kerül bemutatnia egy min­denki által ismert politikus jellemét, másrészt viszont Stoll arculatát megrajzolni. Azt a pszichológiailag is meg­tervezett eseménysort, mely­nek hatására a bíró beadja a derekát. Rónay György műve — melyre az író katolicizmusa nyomja rá bélyegét — egy a tisztázó szándékú, de emiatt maradéktalanul megvalósítani nem sikerült regényeknek. U L. A Balaton nádas madarai Nádfoltok között hajt­juk könnyű csónakunkat be­felé, a Balatonba. A tó ma­dárvilágával ismerkedünk. Ér­deklődésünkhöz ez alkalom­mal különleges szempont is járul: mit láthat a Balaton érdekes, értékes madárvilágá­ból az a több ezer horgász, aki hasonlóképpen csónaká­zik át a nádason, majd lehor­gonyzóit járműjében, vagy horgászállásán órákon át ül? A nádas belső szegélyére ér­ve kitárul előttünk a Bala­ton panorámája. A meleg, de­rült nyári délután pasztell­színeinek harmonikus átme­netében gyönyörködhetünk. A tó párás, fényes ezüstjét a túloldalon lankás és kúpos hegyek erdeinek zöldje hatá­rolja. Mögöttük a Bakony ku- lisszaszerűen rendeződő sötét hegyhátai. Emitt kisebb nád- szigetek, kerek gyékényfoltok, haragoszöld kákacsoportok mögött a náderdő halvány zöldje. Tovább a lankás — jegenyékkel megtűzdelt — so­mogyi part. Csend van, amelyet csak el­mélyít a nádi madarak itt— ott felhangzó hangja és a si­rályok éles rikkantása. Kedves a fogadtatásunk: nem messze tőlünk tőkés réce ve­zeti öt fiókáját. A magasra tartott nyakkal élen úszó anyamadarat és a mögötte eleven uszályt alkotó kicsi­nyeket első pillantásra sodró­dó uszadékfának vélnénk, ha nem hallanánk a fiókák fi­nom, vékony »sip-sip-sip« szavát. Sötét árnyak tűnnek át a nádas ritkás szegélyén: szár­csa úszik ott két, anyányi, fekete-szürke színű fiával. A máskor oly hangosan kityegő madár most hangtalan, fgy nagyobb biztonságban van­nak a ragadozók elől. Nem messze, egy vízbe épí­tett horgászálláson lúd nagy­ságú madár fehérük. A ten­gerpartról Idáig kóborolt, halványszürke szárnyú, szép ezüstsirály. Három-négy dan­kasirály — jól ismert hazai madarunk — merészen röpül felé, és vág hozzá a levegő­ből. Egymás között is civa­kodnak, élesen rikoltva »kir- ré-kirré« harci kiáltásukat. Egy piros csőrű, fekete sap­kás küszvágó csér szinte füg­gőlegesen vágódik a vízbe. Csőrében kis hallal emelkedik ki újra. Vízből kiálló karó végére száll, hogy elfogyasz- sza zsákmányát. A hal férne sen csillogó farka föl-.fölcsa- pódik, amint a madár merev, magasra emelt nyakkal küsz­ködik elnyelésével. A küszvágó csérek uralják számukkal a terepet. Minden vízből kiálló karón egy-egy madár ül. Nagy versengés fo­lyik ezekért a jó kilátást és így könnyebb halászatot biz­tosító helyekért. Egy horgászálláson annyi csér ül, hogy. alig látszik tő­lük a faalkotmány. Minden újonnan érkező madarat han­gos csérogással fogadnak. ■Nemcsak nekik, de a danka­sirályoknak is kedvenc pihe­nőhelyük az ilyen »stand«. Ami meg is látszik rajta: a deszkák fehérre vannak »me­szelve«. Gondolom, a horgá­szok nem túl nagy örömére. Nagy fekete madár röpül át alacsonyan fölöttünk. Elő­re nyújtott nyakáról, fehér pofafoltjáról könnyen felis­merjük: kárókatona. A közeli Kis-Balaton érdekes fészkelő madara. Nagy halász, és fa­lánk halevő, de el kell néz­nünk kártételét. Hazánkban ma már kis számban él, és egyre ritkul ez a szép, ősi madár. Fehér hátú molnárfecskék cikáznak alacsonyan a víz fölött. Röptűkben isznak egy- egy kortyot a Balatonból. Törpegém emelkedik ki a nádasból. Furcsa, kalimpáló mozdulatokkal ereszkedik le újra. Ez a fekete-sárga, ga­lamb nagyságú, hosszú lábú madár a legkisebb gémfajunk. Két bakcsó röpül át a ná­das fölött. Komoran, behú­zott nyakkal szárnyalnak. A szürkület madarai. Az alkony közeledtét jelzik. Mi is a part felé fordít­juk csónakunk orrát. A nagy tó, a nádas csodás képét, a madárélet néhány ellesett, kedves epizódját visszük em­lékül magunkkal. És megértjük a horgászokat, akik mindezzel a szépséggel, érdekességgel is telítkeznek a kapásra várás hosszú órái alatt Dr. Marián Miklós HÉTVÉGI TÁIOLÓ Mezőgazdasági kiállítás és művészeti találkozók Háromnapos kiállítás és vásár fogad­ja mától a lá­togatókat Ka­posváron, a mezőgazda- sági főiskola lovas iskolájá­nak terüle­tén. Somogy, Toína és Ba­ranya kister­melői, mező- gazdasági üze-' mei — össze­sen negyven­öt intézmény, vállalat —mu­tatják be itt termékeiket. A kiállítás ma 11 órakor nyílik meg. Egy ér­dekes vasár­napi prog­ram: tíz óra-j kor nyilvános árverésen licitálhatnak, az ál­latokra az érdeklődők. A me­zőgazdasági kiállítás nyitva tartási ideje alatt számos kul­turális rendezvény is szóra­koztatja majd a minden bi­zonnyal nagy nézősereget A háromnapos rendezvénysoro­zat — melyről részletesen tá­jékoztatjuk majd olvasóinkat — a Toponárig közlekedő 8-as autóbusszal közelíthető meg. A Kaposvári Városi Termé­szetbarát Szövetség elnöksége által meghirdetett. Kaposvár turistája-mozgalom vasárnap újabb állomásához érkezik: úticél a tókaji parkerdő és Szenna. Reméljük, az időjá­rás is kedvez majd. A kaposvári filmszínházak közül izgalmas programot kí­nál a Vörös Csillag mozi. A korai előadáson a Radó Sán- dor-memoárból' készült Dóra jelenti című magyar alkotás tekinthető meg. Bán Róbert rendezte, a legendás hírszer­zőt »Dórát« Bodrogi Gyula személyesíti meg. A konspirá­cióval kapcsolatos az esti film is, mely James Grady A Ke­selyű három napja című regé­bXrâNŸ Ti M/S — Te drága! Te angyal! Jaj; de szeretlek! — Elhúzódik, a táskája után nyúl, kiveszi pénztárcáját, abból egy fény­lő kétforintost — Dobj! Jani rázza, rázza két marka között a pénzt, s szíve bizony a torkában ver, amikor vég­re a padra ejti. Márti utána kap, mohón fölemeli. — Fej — mondja aztán csa­lódottan. — Dobjunk még egyszer, Jancsi! A fiú nevet, mohón, felsza­badultan, — No, ne tréfálj! — Hülyeség! — int dühö­sen a lány. — Ilyen fontos dolgot a véletlenre bízni! — És ha az írás került vol­na felül? — kérdi Jani kajá­nul. — Akkor is szidnád a véletlent? A lány kezében ott van még a pénz, kínálja. — Olyan undok vagy — mondja durcásan. — Vagy mit szólnál, ha az írás jött volna ki, és én kez­dek utána alkudozni? Mi? Az hogy esne neked? — Hát — ejti vissza Márti táskájába a pénzt —, az biz­tos, hogy rosszul esne... — Látod! Ez most meg ne­kem esett rosszul! A lány megint hozzábújik. — De mikor úgy szeretlek! Jani magához húzza. — Tudod, hogy én is ... De értsd meg már: a házasság komoly dolog! Azt nem sza­bad elsietni! — És elmosolyo­dik, mert a szüleire gondol. 18. Hazakísérte még Mártát, s mert a. szülők elaludtak már odabent a lakásban, belopód­zott még hozzá a konyha mel­letti kis szobába (a hajdani »cselédszobába«, ahol külön­ben maga is lakik, otthon a Szív utcában), s csak jó másfél óra után indult haza. Éjfél is elmúlt már, amikor megzörren otthon a kulcsa. Egy cseppet hallgatódzik: mindenki alszik. Céönd, néma­ság, sötétség. Csak a nagyma­mi horkolása hallik az első szobából, ott alszik, Katival Anyáék beljebb. De nem! Miez? Miféle sur- rogás? Ez nem a nagymami horkolása, ez a varrógép! Halkan benyit a konyhába: anyja ott ül, a varrógép mel­lett ... Hogyhogy nem látta a fényt a folyosóról? Persze! Ott az ajtó üvegablakán a pokróc! — Csókolom — szól halkan. — Hát te? Anyja ránéz, a tekintete fáradt. — Postamunkám van. — Szegénykém! Nem elég egy postás a családban? A mama fáradtan mosolyog az olcsó tréfán. — Nem vagy éhes? — És áll is fel, derekát simítva, hogy készít valamit. — Hagyd! — mondja gyor­san. — Ettem. — Hol és mit? —■ kérdi az apja, hálóingben áll az ajtó- tan, és sötéthez szokott sze­me vakoskodva pislog. Aztán feleségéhez fordul. — És te, mama? Bírod még? Anya csak fáradtan moso­lyog és bólint. — Bírom, Karcsikéin. Az öreg fejét csóválja. — Nem lesz jó vége! — Kis csönd. — És te? — fordul megint hozzá. — Hol mász­káltál? Annak se lesz jó vé­ge, hogy folyton, lumpolsz, és sosem aiszod ki magad rende­sen! Anya közben mégiscsak összekapott egy kis elemózsiát, s letesz a fia elé egy tálcát, joghurt és sajt van rajta, s két zsemle. — Ha mégis éhes volnál, kisfiam... Jani leül, szel a sajtból, csak úgy, zsemle nélkül be­falja, s kanalaz hozzá & jog­hurtból. — Koszi, mami! — megint a joghurt, s most a zsemlé­ből is harap. — Képzeljétek, majdnem menősültem! Két szempár, négy szem me­red rá riadt döbbenettel. — Hogyhogy? — sikolt a mami. — Mi történt? — brummog az öreg. Jani röhög, élvezi az aré­nát. — Megkérték a kezem! — És te? — kérdi az apja gyanakodva: — Fej vagy írást játszot­tam, képzeljétek! — És? — Az öreg hangja nyomott. — Szerencsére a fej jött ki, így megúsztam a dolgot... — És ha az írás jött volna ki? — kérdi dermed ten a ma­ma. — Elveszed Magdit? Jani nevet. — Először is: Mártát, nem Magdit. — Az ki? — kérdi az öreg? — Nem is ismerjük! — így a mami. — Majd megismeritek. He­lyes kis jószág. — Hogy beszélsz te a lá­nyokról, fiam? — Jól: helyes kis csaj. Az öreg. nem veszi le róla a tekintetét. — Az anyád kérdezett va­lamit, fiam. Hogy ha az írás jött volna ki, elvennéd-e azt a kislányt? Határozottan bólint. — Persze, hogy el. Szava­mat adtam rá. A két szülő egymásra néz. — No, de hát Jamkám... — kezdi az öreg —, az ilyes­mit csak úgy? — ... Játék­ból? — De Janikám! — int két­ségbeesve a mama —-, az is­tenért, Janikám! Az ilyesmi csak hülyéskedés! Ezt nem szabad komolyan venni! Határozottan élvezi a hely­zetet, fölényesen int. — Hát nem tőletek tanul­tam, hogy az adott szó — szentség?! A két öreg hallgat, most kerüHk egymás tekintetét. — Na ugye! — mondja Ja­ni elégedetten. Ebben a pillanatban felpat­tan a konyhaajtó, és beront nagyamami, azon pongy olá­sán. — Hát itthon vagy, Jancsi­kám? Ide figyelj, kisfiam! Hogy én ezt megérhettem! — És öleli, csókolja a fiút. — De mit? — kérdd Jani. — Hogyhogy mit? Hát az esküvőt! Legyint — Dehogy lesz esküvő, nagymami. A fej jött ki, nem az írás... — Mi jött ki? — kérdi der- medten az idős hölgy. — Mi­féle fej? Miről beszélsz? — A fej vagy írásról.. ; — Eh ! —legyint dühösen nagymami —, ne idétlenkedj már folyton! Dehogyis nem lesz esküvő! Apád elveszi anyádat! (Folytatjuk) I nyéből készült, s a CIA tevé­kenységét veszi célba. Á Sza­bad Ifjúság Filmszínház mű­során Norman Wisdom fősze­replésével az Én és a tábor­nok szerepel. Este a román ítéletidőt vetítik. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban vasár­nap este megismétlik a Kál­mán Imre emlékhangversenyt a Fővárosi Operettszínház ze­nekarának és művészeinek produkcióját. Balatonboglár még mindig várja látogatóit: a kápolnában Imre István fest­ményei, a szoborparkban Ne­mes Attila alkotásai tekinthe­tők meg. Felhívjuk a figyel­met a zamárdi táj házra és »kincseire«. Itt állandó nép- művészeti bemutató jelent él­ményt a látogatónak. Ké­pünkkel viszont a Balatonsze- mesi Általános Iskola épületé­re szeretnénk irányítani a ref­lektorfényt. A volt Hunyadi­kastélyt 1733-ban építtette gazdája, s ez is egyike azok­nak az épületemlékeinknek, amelyek mellett , elmegyünk. Pedig a szerény külső után az udvarról érdekes képet mutat: a déli szárny — ahogy Szi­getvári György írja Építészeti emlékek Somogybán című könyvében — egy 12 körives, tornácra fűzött nemesi udvar­ház jellegzetes képét rajzolja ki, melyre csehsüveg boltozatú belső helységek ' fűződnek fel A Latinovits-emlékkiállítás most Balatonkeresztúron lát­ható. Balatonszárszón J ózsef Attila emléke előtt tiszteleg­het a hétvégi vendék a mú­zeumban. Fontos eseménysorozat meg­nyitójának színhelye lesz szombaton a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ. Baranya, Somogy, Tolna és Zala közös vállalkozása im­már kilencedik éve a dél-du­nántúli népművészeti hét. A közös bemutatkozásra azonban más jellegű hivatásos és ama­tőr közösségek is igényt tar­tanak.' Ebből a figyelemremél­tó igényből indult ki a rende­ző bizottság, amikor műfaji és időbeli bővítéssel élt. A ha­gyománykezdő megye, So­mogy dél-dunántúli művészeti találkozók színhelye lesz az ősz folyamán. A gazdag ese­ménysorozatot szombaton 18 órakor Nagyatádon dr. Balas­sa Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese nyitja meg. Ezt követően hagyományőrző együttesek mutatkoznak be. A dél-dunántúli fotókiállítás már 14 órától megtekinthető a Gábor Andor Művelődési Köz­pontban. Egyébként a sokat ígérő rendezvénysorozatban olyan programok szerepelnek E iajd, mint a barcsi népijáték- e.mutató, a marcali hangsze­res szólista találkozó, a siófoki amatőr művészeti tárlat, a kaposvári Fonómunkás-klub ünnepi estje, a pogányszentpé- teri és a kaposvári tudomá­nyos tanácskozás stb. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom