Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
GYERMEKEKNEK mÊÊmÊmmÊÊimÊÊÊmÊmÊmÊÊÊmaÊÊÊÊÊiÊÊÊÊÊÊÊÊÊmmÊÊmmÊÊÊÊÊÊÊÊmmÊmaÊKÊÊmmmaammÊ Á víz, a szárazföldi élet alapja Üjváry Zoltán A falánk ló Titye-totya tyúkanyó Hess innen, mert jön a ló. Ö húzza a szekeret, Forognak a kerekeit. A szekéren kocsis ül, Félálomba szenderül. Hopsza kocsis, hopsza ló, Zabba ment már a fakó. Csúnyán kárál tyúkanyó, Haszontalan ez a ló, Lelegelte a zabot, Kiscsikónak nem hagyott. Gazduram is haragos, Dorgálja a fuvarost: Ejnye Jóska, ejnye, hát Mit aratunk majd; szalmát? Bagdad városában élt egy- szer egy nagyon gazdag ember, aki igazságtalanságáról és fösvénységéről volt ismert. Ez az ember egy napon a piactéren elveszítette az erszényét száz arannyal. A veszteség nagyon bántotta, ezért kihirdette, hogy aki az erszényt megtalálja és visszaszolgáltatja, 10 arany jutalmat kap. Pár óra múlva jelentkezett a bírónál egy földhözragadt, szegény fazekas, aki az erszényt megtalálta a piacon. A bíró azon nyomban hívatta a gazdag embert, jöjjön, nézze meg az erszényt, olvassa meg a benne levő pénzt és azután adja oda a szegény fazekasnak a beígért jutalmat. A gazdag ember meg is jelent a bíró előtt, aki kezébe adta az erszényt és kérte, olvassa meg a tartalmát. Mikor a gazdag ember mind a száz aranyat egyenként leszámolta a bíró asztalára, az felszólította: — Most pedig fizesd ki a 10 aranyat a becsületes megtalálónak! — Én ennek az embernek egyetlen garast sem fizetek, nemhogy 10 aranyat — mordult a fazekasra a gazdag ember dühösen —, hiszen ez az ember tolvaj! — Én volnék tolvaj? — — kesergett a szegény fazekas —, hogy mondhatod ezt, uram, hiszen a talált pénzt az utolsó garasig visszaadtam az erszénnyel együtt! — Igen ám, de ebben az erszényben még egy drágakövekkel díszített, értékes arany melltű is volt — mondta a kapzsi gazdag, aki ily módon akarta megtakarítani az ígért jutalmat. — Bíró úr — fordult a mélyen megbántott, becsületes fazekas az öreg ítéletho- tóhoz —, én becsületszavamra mondom, a talált erszémi- ben semmi más nem volt, csafe ez a száz arany. A Föld felszínének több mint 70 százalékát tengervíz borítja. A fennmaradó száraz területeket pedig folyók, tavak hálózáta szövi át, bizonyos területeken állandó a hótakaró és a jég. Ez a hatalmas víztömeg körforgásban van a légkör és a szárazföld között. A fölmelegedett víz A bölcs bírónak nem került nagy fáradságába megállapítani, ki mond igazat. Egy pillantás a két ember arcára és máris mindent tudott. Ezért az erszényt a kezébe fogva kihirdette ítéletét: — Minthogy a szegény fazekas becsületszavát adta, hogy az erszényben, amelyet talált, száz aranyon kívül semmi más nem volt, úgy látom, hogy a fazekas nem a te erszényedet találta meg — mondta a kapzsi, gazdag embernek. — Te olyan erszényt keresel, melyben a száz arany mellett egy drágakövekkel kirakott melltű is volt. így hát neked várnod elpárolog; ha a légkör vízzel, azaz párával telített és törvényszerűségeinek megfelelően lehűl, a pára csapadékká alakul és visszahull a földre. A legtöbb csapadék a trópusi vidékeikre jut esőzések formájában, de a mérsékelt égövek lakói sem panaszkodhatnak. kell addig, amíg valaki egy olyan erszényt talál, melyben egy arany melltű is van. Mintán ezért az erszényért, melyben csak száz arany van, melltű nélkül, nem jelentkezett senki, legyen ez a tied, te derék fazekas, mert te vagy a becsületes megtaláló! A kapzsi, gazdag ember megszégyenülten távozott a bíró házából, a szegény fazekas pedig hálás szavakkal köszönte meg az igazságos bíró döntését. Nemsokára kis házat vett a pénzéből és így élt feleségével és gyermekeivel boldogan és becsületben élete végéig. A felszálló levegő minden esetben előbb fölmelegszik, a lefelé áramló pedig egyre szárazabbá válik, hogy a felszín közelében, már minden csapadéktól mentesen ismét párával telítődjék és felfelé törekedjen. Azokon a területeken, amelyek fölött a szárazabb légrétegek találhatók, ritka vendég az eső, olyany- nyira, hogy itt alakultak ki a sivatagok: a Szahara, az Arab-sivatag, a Góbi-sivatag, a Takla Makán, a déli féltekén található Kalahári-siva- tag és az ausztráliai nagy sivatagok. « Minden, szárazföldön keresztülhaladó víz elő'bb-utóbfo eléri valamelyik tengert, az eddigi édesvíz elegyedik a tengerrel és sótartalmúvá válik. A leghatalmasabb tengerek az óceánok, a legrégebbi földtörténeti időkben keletkeztek, sótartalmúk hosszú távon is állandó, áramlataik és egyéb mozgásaik is régtől valók, átlagos mélységük nagyobb, mint a tengereké. A következő óceánokat különíthetjük el: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán és az óceáni medencének számítható Északi Jeges-tenger. A többi tengert mellékten- gemek nevezzük, földrajzi helyzetük szerint léteznek földközi tengerek és a kontinensek nyílt partjai mentén található peremtengerek. A szárazföldek partjai mentén a tengerek átlagos mélysége 200 méter körül mozog, ezt a területet még a kontinensek talprészének tekinthetjük, az ezt követő átlagos mélység 3800 méter. Az ennél mélyebb területek a tengerek medrében igen ritkák, csupán az úgynevezett mélytengeri árkok (‘például a Csendesóceánban található Fülöp- árok) érik él a 8—10 000 méteres mélységet. A hőmérséklet-ingadozások évszakos méretekben sem érintik a 450 méternél mélyebb vízrétegeket. A trópusokon a tengervíz szinte mindig 26—28 fokos, a mérsékelt éghajlati övék környékén többnyire 8 fokos. A felszínnel érintkező víz hőmérséklete ingadozó, lefelé haladva lassan csökken, majd egy bizonyos mélységét elérve hirtelen hidegebbé válik, nagy mélységben állandó, de igen hűvös, hiszen a nap sugarai nem juthatnak le 400 méternél mélyebbre. A tengerek korai keletkezése, nagy területeken való megléte kedvező környezetnek mutatkozott az élő szervezetek keletkezéséhez. Itt jöttek létre az első egysejtű szervezetek. Házi mozi Valóságos házi mozit csinálhattok egy lámpa és a két kezetek segítségével. Világos színű, sima faltól két-három lépésre helyezzétek el a lámpát, kezeteket a lámpa és a fal közé tartsátok úgy, hogy árnyéka élesen, világosan és torzítás nélkül látszódjon a falom Ha kezeteket, ujjaitokat mozgatjátok, mulatságos árnyképek sorozatát »vetíthetitek« le és szórakoztathatjátok vele magatokat, társaitokat. A játékhoz az alábbi rajzokkal néhány ötletet adunk: LH»; Sas Hattyú Kecske Légy szemfüles! Vége a mérkőzésnek, győzött a közönség kedvenc csapata. Az aranylábú fiúkat éppen most fényképezik a fotóriporterek. Az ám, de ha jól szemügyre veszitek a játékosokat, furcsa dolgokat tapasztalhattok. Kitaláljátok, hogy melyek ezek? (A helyes válasz a 10. oldalon!) A becsület jutalma (Arab mese) Magyarország állatvilága Állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Kint reked a lüktető város, a sokféle zaj és sietés, mert a Nemzeti Múzeumban megérinti a látogatót a természet tisztéletet parancsoló csendje és nyugalma. S közben rádöbben az ember, hogy voltaképpen milyen keveset tud az őt körülvevő természetről. A Magyarország állatvilága kiállítás azonban nemcsak ismeretterjesztés, hanem figyelmeztetés is a környezetvédelemre. Óvjuk és védjük a természetet, az állatvilágot, mentsük meg a pusztulástól és őrizzük meg szépségét, gazdagságát az utókornak. Hazánkban jelenleg 324 féle madár és 81 féle emlős faj él a legkülönbözőbb lelőhelyeken. A legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló példányok a maguk természetes környezetében láthatók ezen a kiállításon. S ezek az állatok nem valamiféle megmerevedett panoptikumfigurák, hanem mindegyik megőrzi mozdulatlanságában is fajtájának jellegzetességét. Ügy tetszik például, hogy az erdei tisztáson látszólag nyugodtan pihenő őzek bármelyik pillanatban elinalhatnának a sűrűbe, a madarak tovaröppenhetnek, a vaddisznó, hogy mérgében felöklelhet valakit. Ennek a természetességnek az a szakmai titka, hogy a nagy állatokat, mint például a szarvast, nem tömik, hanem á preparátor művész előbb élethű tartásban megformálja az alakot és arra dolgozza rá a bőrt Egyetlen szarvas elkészítése egy preparátor háromhavi kemény munkáját veszi igénybe. A bölények bőrét még a háború alatt nyúzták le az állatkertben elpusztult állatokról, a jávorszarvas-bőröket pedig a le- ningrádi -múzeum ajándékozta. A kisebb emlősöket madarakat hosszú éveken keresztül vadászták a preparáto- rok. A halakat halászoktól vásároltáik. Hét esztendő telt bele, amíg nyolc preparátor a 250 fajtához tartozó 500 gerinces állattal elkészült. A diorámákat iparművészek tervei alapján, építészek készítették. Néhány hónap alatt 1130 négyzetméteres hátteret festettek, majd drótból, zsákvászonból és gipszből elkészültek a sziklák, végül »kinőtt« a növényzet, s ennek a héthónapi munkának nyomán született az Európában egyedülálló, teljes illúziót keltő, 123 méteres dioráma sor. A munka nem volt hiába való. A kiállítás átfogó képei ad az állatvilág fejlődéséről, -kialakulásáról az édesvízi szivacsokon, hidrákon; halakon, madarakon, az erdők-mezők gerincesein keresztül arról a változásról, mely az évezredek során végbement DRÁGAKÖVEK VÍZSZINTES: 1. Kavics. 3. Ellentmondók. 9. Megfejtendő. 11. Élesítette — régiesen. 12. Mássalhangzó kiejtve. 14. Tág betűi — keverve. 16. Földművelő eszközt, visszafelé. 17. Megfejtendő. 19. Asz- szony. 20. Irodalmi műfaj. 21. Ez. 22. Ellentétes kötőszó. 23. Esőben álL 25. Fiúgyermek — szóösszetételben. 27. Nem fölé. 29. Állóvíz. 30. Arc része. 31. Morzehang. 33. Számukra, 35. Mezei munkát végző. 36. Állat lába. FÜGGŐLEGES: 1. Felöltő. 2. Személyes névmás. 3. Szovjet sakknagymester volt. 4. Megfejtendő. 5. Gyocmos. 6. A töredékek. 7. Római 501. 8. Nehéz fémet. 10. Utoljára. 13. Lángoló. 15. Varróeszközzel. 18. Rák betűi — keverve: 19. Megfejtendő. 22. Éneke. 24. Egykori görög törzs. 26. Füzet. 28. .. ,-bota. 30. Előidézője. 32. Keresztül. 34. E. P. K. J. Beküldési határidő: 1978. szeptember 18., hétfő. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztre j tvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1978. szeptember 20-án, szerdán az Otthon és család című összeállításunkban közöljük. Somogyi Néplap
