Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

Hetfrehelyi beszélgetés MUNKASTÍLUS es politika Állandóan napirenden levő | kérdés a pártban — az irányí- ióízervekben éppúgy, mint az alapszervezetekben — a mun­kastílus, a munkamódszer fej­lesztése. Persze, viszonylag rit­kán kerül terítékre önálló na­pirendi pontként, inkább a mindennapi munka meneté­ben, a pártszervezetek előtt álló feladatok megoldása köz­ben foglalkoznak vele. S ez így is van rendjén, hiszen a munka módszereit, stílusát nem lehet elválasztani a tar­talmától. (Ez éppenséggel munkastílusunk fogyatékos­ságairól tanúskodna.) Mindez azonban nem jelenti azt, hogy olykor ne lenne célszerű a témán önmagában véve is el­gondolkodni, a tapasztalatokat általánosított formában ele­mezni. Amikor valamely pártszerv ezt teszi, mindig abból indul ki — és csak ebből indulhat ki —, hogy a munkastílus szo­rosan összefügg a politikával. Lényegi jegyeit a politikai irányvonal határozza meg. a módszerek azoknak a célok­nak megfelelően alakulnak ki. amelyeket a párt maga elé tűz. De minthogy a forma vissza is hat a tartalomra, s bizonyos értelemben maga is tartalmi funkciókat lát el, úgy a munkasu'los is hat a politi­kára. S ezt azért is fontos át­látni, mert a politika tartal­ma és a munkastílus között nem automatikusan alakul ki az összhang. Jó politikát is el lehet torzítani rossz módsze­rekkel. Konkrét és általános Épp ez indokolja, hogy a munkastílus, a munkamódszer olykor önmagában véve is ref­lektorfénybe kerüljön. Mivel nincs automatikus összhang, nem, nyugodhatunk meg, hogy a helyes politika önmagától is csupa helyes módszert szül. A stílust, a módszert tehát fo­lyamatosan gondozni, csiszol­ni, tökéletesíteni kell — éppen a politika következetes érvé­nyesülése érdekében. Sokféle összefüggése, elága­zása van ennek a kérdéscso­portnak. A politika és a mun­kastílus kapcsolódásai közül az alábbiakban csupán hármat kívánunk kiemelni. Az MSZMP politikájának alapvető vonása, hogy a szo­cializmus általános törvény- szerűségeinek érvényesülését a hazai valóságnak megfelelő módon, a konkrét magyaror­szági körülményeket messze­menően szem előtt tartva tö­rekszik előmozdítani. Abból indulunk ki. .hogy az általános I törvényszerűség k és a konk- ré sajátosságok nem választ- j hatók el > főképpen nem ál- I líthatók szembe egymással. Ezeket egységben kell vizsgál- j ni és szem előtt tartani. Ahhoz, hogy ez ne csak szándék legyen, hanem tény­leges valóság, ennek megfe- 1 lelő munkastílust kell kialakí­tani. Olyan munkastílust, i amelynek lényeges jegyei közé tartozik a marxizmus—leni- nizmus elveire épülő tudomá­nyosság. s az elmélet és gya­korlat szerves egysége. Tudo­mányos igényű valóság!átás és elemzés nélkül ugyanis nem ismerhetők meg alaposan a társadalom fejlődéstörvényei, a különböző folyamatok össze­függései és mozgató ru^ói. Csakis a marxista—leninista tudományosságra építve lehet­séges elvi alapon áltálánosíta- ni, elemezni a politikai gya­korlat tapasztalatait. Ezek az elemzések, általánosítások azonban nem lehetnek öncé­lúak, hanem hatniuk is kell a gyakorlatra, érvényre kell jut­niuk benne. Ehhez pedig na­gyon fontos a valóság tiszte­lete, az olyan elfogulatlan, tárgyilagos elemzés, amely ké­pes szembenézni a számunkra kedvezőtlen, eredeti szándé­kainkkal nem egyező vagy azokat egyben-másban nem igazoló tényekkel is. Csakis az ilyen munkastílus biztosíthat­ja, hogy a marxizmus—leni- nizmus igazolt alaptételei a konkrét feltételeknek, körül­ményeknek megfelelően jussa­nak érvényre politikánkban. Kétirányú bizalom Alapvető fontosságú vonása politikánknak a törekvés a párt és a nép szoros kapcso­latának fenntartására és ál­landó erősítésére, a legszéle­sebb dolgozó tömegek meg­nyerésére politikai céljaink megvalósításához. E törekvés sikere természetesen elsősor­ban a politika tartalmától függ. Ám nem lebecsülendő szerepe van benne a politikai tevékenység módszereinek, stí­lusának is. Hogy 1956 után si­került a párt és a nép kapcso­latait újból helyreállítani és mind harmonikusabbá tenni, abban nagymértékben közre­játszott, hogy az MSZMP a meggyőző, felvilágosító tevé­kenységet tekinti az alapvető­nek a társadalom irányítása során, s nem az adminisztra­tív szabályozást. A párt munkastílusának lé­* nyegi elemévé vált, hogy a po­litika kidolgozásától kezdve a gyakorlati megvalósításig együtt gondolkodik és cselek­szik a tömegekkel. Kikéri, meghallgatja, figyelembe veszi véleményüket; soha nem dönt róluk nélkülük. Minden veze­tőtől, tisztségviselőtől, vala­mennyi párttagtól igényli a beosztottakkal, a választókkal, a környezetükben élőkkel és dolgozókkal való személyes kapcsolatot. Kétirányú biza­lomra törekszik a tömegek és a párt között, s ennek része­ként nem titkolja el a közvé­lemény előtt a gondokat, a ne­hézségeket, a siKerteienségeket sem. Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy ha az MSZMP mun­kastílusában nem honosodnak meg ezek a vonások, ma alig­ha lehetne olyan viszony a nép és a párt között hazánk­ban. mint amilyen a gyakor­latban kialakult. Végül említést érdemel pár­tunk politikájának az a voná­sa is. hogy mindig törekszik idejében megoldani a társa­dalmi fejlődés megérett prob­lémáit, feladatait. Ez csak ak­kor lehetséges, ha a munka­stílust — az előbbiekben em­lített tudományosság mellett — operativitás és gyakorlati­asság jellemzi. Vagvis a párt- szervezetek nemcsak elemezni képesek hozzáértően a hely­zetet és a' teendőket, hanem ugyanilyen hozzáértően kéne­sek megszervezni azok vég­rehajtását is. A „döntő láncszem” Munkastílusunknak ezt a lé­nyeges elemét a jövőben még jobban, erősítenünk szükséges — éppen azért, hogy még kö­vetkezetesebben váljanak va­lóra pártunk XI. kongresszu­sának határozatai. Ebben se­gít bennünket a lenini mun­kastílus olyan vonása, minta »döntő láncszem« megragadá­sa minden szakaszban. A mód­szerrel élve határozta meg pártunk Központi Bizottsága is április 19—20-i ülésén, hogy a kongresszusi határoza­tok megvalósítása érdekében most a munka különböző te­rületein milyen konkrét fel­adatok megoldására kell össz­pontosítanunk erőfeszítésein­ket. Munkastílus és politika te­hát sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Politikai céljaink elérését segíti, ha a pártszer­vezetek a következő időszak­ban tovább fáradoznak mun­kastílusuk tökéletesítésén. Gyenes László Az elmúlt napok megyei eseményeinek élére Benke Va­lériának, a Politikai Bizottság tagjának, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottsága elnö­kének kaposvári látogatása kí­vánkozik. A megyei pártbi­zottság vendége csütörtökön aktívaülésen tartott előadást, majd a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mun­kájával ismerkedett. Fontos politikai rendezvény volt Ta- bon is: kedden dr. Molnár Bé­la, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnökhelyette­se volt az előadója a szolida­ritási nagygyűlésnek. Kevés az olyan család, ame­lyet . közvetve vagy közvetle­nül ne érintene a visszatérő szeptemberi esemény : a tan­évkezdés. Hétfőn benépesültek az iskolák, forgalmasabbak lettek az utcák, zsúfoltabbak az autóbuszok. Sok mindent elmondtunk már az idei tan­évről, az új tantervi követel­ményekről. Most csak annyit; sajnos, épp a legfontosabb in­tézménytípusban, az általános iskolákban alig javultak a kö­rülmények, a tavalyi évhez viszonyítva. Mert például igaz, hogy Barcson az új általános iskolában is megkezdődött a tanítás, de az is tény: Csur­gón az egyik iskola épülete sürgős és alapos felújításra szorul, Marcaliban pedig a készülő iskola késedelmes épí­tés« teremtett nyomasztó kö­rülményeket. örömmel adunk hírt viszont arról, hogy Ka­posváron az új kollégium bir­tokba vételével enyhült a me­gyeszékhely kollégiumainak zsúfoltsága. Nemcsak a gyerekek és a felsőoktatási intézmények hallgatói kezdték meg tanul­mányaikat a héten, hanem azok a felnőttek is, akik po­litikai ismereteik gyarapítá­sára cserélték hosszabb vagy rövidebb időre a munkacsar­nokot vagy az irodát az Ok­tatási Igazgatóság tantermére. Megkezdődtek a bentlakásos pártoktatási tanfolyamok, és elhangzottak az első előadások a Marxizmus-—Leninizmus Es­ti Egyetem általános tagozata­in és speciális kollégiumain is. A hét első napján, megyénk legrégibb gyárában, a Kapos­vári Cukorgyárban megkezdő­dött a répa feldolgozása. A szakemberek elégedetten álla­pították meg: bár valamelyest kevesebb lesz a termés a ta­valyinál, de a 14.fi százalékos cukortartalom jó minőségét je­lez. Megindult tehát a 85. kampány és ezzel együtt szá­mosmezőgazdasági üzem fontos őszi munkája: a répa betaka­rítása, szállítása. Persze, nem­csak ez ad gondos szervezett­séget és tervszerűséget igénylő feladatot ezekben a napokban a gazdaságoknak. A héten be­népesültek a gyümölcsösök is. A diákok több csoportja uta­zott — tanulmányaik megkez­dése előtt — az állami gazda­ságokba, hogy részt vegyen a szilva, az alma és a körte szü- retelésebea. A betakarítással egyidőben a jövő évi gabonatermés elő­készítésén is munkálkodnak a tsz-ekben, állami .gazdaságok­ban, hogy időben és jó talaj­ba kerüljön a vetőmag. Az utóbbi minőségére az idén sem lesz panasz — nyugtatták meg , a somogyi szakembereket is a Dombóvári Magtermeltető Vállalat e heti tájékoztatóján. De szóljunk arról is, hogy a megyei tanács-vb keddi ülésén —• egyebek között — elfogadta a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztését a tanácsok első félévi költségvetésének fel- használásáról és a fejlesztési alappal való gazdálkodásáról. A testület megállapította : a gazdálkodást a tervíegyelem erősödése és folyamatosság jellemezte. Kedvezőnek ítélte a helyi bevételi terveknek a tavalyinál jobb teljesítését, to­vábbá a fölkészülést az üdülé­si idényre, bár kénytelen volt megállapítani: a gyorsan nö­vekvő igények kielégítése így is gondot okozott. A fejleszté­si alappal való gazdálkodásról elmondták: bár az időarányos felhasználás valamennyi ága­zat közül a lakásépítésben a legkedvezőbb, számottevő le­maradás van a tavalyi teljesí­tés arányától. így azátadott ta. nácsi lakások száma is keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban volt. Tetézi a gondokat, hogy indokolatlanul hosszú idő telik el a műszaki átadás és a beköltözés között. Paál László Őszinte hittel Órákig tartó beszélgetés — gondokról, tervekről, a jövőt formáló útról. Fonyó Károly elnök, Luc za Tibor párt­titkár, dr. Mártán István ter­melési főmérnök elsorolta mi foglalkoztatja őket. A Dél- Zselic Termelőszövetkezetnek előbbre kell lépnie, mert nemcsak a közös gázdaság. hanem az ide tartozó három község — Hedrehely. Visnye. Kőkút — lakói életének for­málásáért is felelősek. Nenv ez az egyetlen ked­vezőtlen adottságú szövetke­zet. A több mint 5000 hek­tárnyi, területnek itt csak a fele szántó, a többi rét, le­gelő, erdő. S a szántóföld is gyenge. Ezt jelzi, hogy ter­melési értékük és bevételük 65—70 százaléka, nyereségük pedig teljes egészében à fa­üzemükből származik. — A faüzem fejlesztése, a termelés növelése gépesítés­sel, üzemszervezéssel a leg­fontosabb feladatunk. No, meg alaptevékenységünk fel­tételeinek korszerűbb megte­remtése is. Az idén előrelát­hatólag megkezdődik terüle­tünkön a talajjavítás, vásá­rolunk korszerű gépeket, hogy fejleszthessük a mezőgazda- sági termelést, a növényter­mesztést, az állatteneyésztést. Faüzem. Kétszáztíz nő és férfi dolgozik itt. Az elmúlt három év alatt 7 millió fo­rintot költöttek gépekre, be­rendezésekre. Fölépítettek több mint 2 millióért egy korszerű szociális épületet (női és férfiöltoző, fürdő, ét­kező van benne). A követ­kező években is milliókat fordítanak a termelő- és szál­lítógép-park fejlesztésére, s a mostani 45 millióról 1980-ra évi 52 millióra növelik a termelést,. — Sikerült kialakítani egy megbízható törzsgárdát, amely nemcsak a faüzem, ha­nem a termelőszövetkezet sorsát is szívügyének tekin­ti. Amikor az új szociális épülçt elkészült, a 18 tagú November 7-e szocialista brigád pihenőidejét feláldoz­va, éjszaka takarított, hogy az épületet átadhassuk. Lát­ták, hogy a rossz idő miatt lemaradtunk a dinnye mű­velésével. Három napig ka­páltak, segítettek, s ezt a ki­esést a munkájukkal is pó­tolták. Tudatformálásukra, munkássá nevelésükre azon­ban még nagyobb gondot kell fordítani. Arra törekszünk, hogy mielőbb önálló párt- szervezet alakulhasson a faüzemben. Kevés a szakem­berünk, a betanított munká­sokat ezért szakmunkássá képezzük, tanfolyamot indí­tunk a számukra. A termelőszövetkezet tevé­kenysége, működése meghatá­rozó a lakosság életében. Az óvodásoktól kezdve a fiatalo­kon át az egyedül élő örege­kig. A tsz vezetőinek felelős­ségét kell érezniük sorsuk alakulásáért. S a tények jel­zik: amiben lehet, segítenek. A Dél-Zselic Termelőszö­vetkezet a kadarkúti tanács­csal együtt Hedrehelyen át­alakított egy épületet — ’óvo­dának. Több tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a tsz gépei és a fa­üzem dolgozói. Október ele­jén nyílik meg az új óvoda, s a szövetkezet autóbuszával szállítja majd ide és haza az apróságokat. Húsz idős, ma-1 gános embernek adnak na­ponta a kadarkúti átész ven­déglőjéből meleg ebédet. A szállítási költséget ők fizetik Több tízezer forinttal járü- tak hozzá, hogy a .tanács ál­tal adott épületből — ugyan­csak Hedrehelyen — ifjúság: klub lehessen, így van ba­rátságos otthonuk a fiatalok­nak. Hallgatom a termelőszövet­kezet vezetőit, amint a gon­dokat és a terveket sorolják Szakemberek, képzett irányí­tók is kellenek. S hogy a fel­tételeket megteremthessék, a régi irodájukat szolgálati la­kásokká alakították át. Az ésszerűség és a takarékos i.a vezette őket. Mindössze 280 ezer forint költséggel négy — egyenként kétszobás — szolgálati lakást építettek. S mennyi minden tenniva­ló akad még? A 'növényter­mesztésben, az állattenyész­tésben is szocialista brigádo­kat szeretnének alakítani. •Gondok vannak a külterüle­ten élők egészségügyi ellátá­sával. Kocsit kap az orvos, az idős emberek gondozására pedig beteg ápolót fogadnak. Javítani akarják az élelmi­szerellátást is. — Jól sikerült kétnapos ki­ránduláson voltunk a Duna­kanyarban, — mondta az el­nök —. A munkában kiemel­kedőket vittük el. Minden évben megtesszük ezt, bejár­tuk már az országot. Az ősz­szel vásárolunk egy új autó­buszt, s jövőre külföldre lá­togatunk. Remélem, hogy szövetkezetünk kedvezően változó anyagi helyzete ezt minden évben lehetővé te­szi. Sz. L. Nincs egyenruha Beutaló a vendégszobába Gyönyörű, gondozott a park, ahol valamikor a Jan- kovich család vendégei sétál­tak. Az öreg fák lombjai kö­zül sárga kastélyépület ka­csint ki. Mellette egy moder­nebb húzódik — mutatva, hogy a park rendeltetése meg­változott. A régi grófi kastély neve ma: Fővárosi Tanács V. B. Iskola és Nevelőotthona, Szőlősgyörök. Kétszáz általá­nos iskolás korú fiú él és ta­nul- itt Huszonnyolc éve igye­keznek a nevelők otthont adni — és családi meleget terem­teni — azoknak a fővárosi gyerekeknek, akik szülő nél­kül maradtak. Tóth László igazgató, az ott­hon megalakulása óta itt dol­gozik. — Néhány hete a rádióból értesülhettünk róla, hogy a szőlősgyöröki gyerekek a Cse­pel Áruházban maguk válasz­tották ki a ruhatárukhoz szük­séges dolgokat. — A nyolcadik osztályt végzett diákok szakmát vá­lasztottak maguknak, s itt­hagyták a nevelőotthont. Két- ezer-hatszáz forintos ruhautal­vány formájában, kapják az állami támogatást, és saját íz­lésük szerint válogatják ki a szükséges holmikat. A Csepel Áruház vezetőivel megbeszé­lünk egy napot, korábban ki­nyitnak, s az áruház vala­mennyi osztályán a gyerekek rendelkezésére állnak. Ezenkí­vül minden gyerek kap tőlük száz forintot, ezzel kiegészít­hetik az összegyűjtött zseb­pénzüket. — Hogyan gadálkodnak a gyerekek a pénzzel? — Előzőleg itthon megbe­széljük, hogy melyeit a fonto­sabb darabok. Kollégiumba kerülnek, így nem szabad ki­hagyni még a legapróbb dol­gokat sem. Két-három fiúval egy tanár megy, s ha kell, éppúgy segíti őket tanáccsal, mint egy szülő. A gyerekek egyébként teljesen önállóak, megfontoltan választanak. — A tizennégy éven aluliak még intézeti ruhát kapnak. Ezeket hogyan válogatják ki? — Nincs semmiféle unifor­mis. A raktárban különböző fajtájú, fazonú és színű ruhák találhatók. Két egyformán öl­tözött gyereket alig látni. Ha otthonos környezetet és életet akarunk teremteni, akkor nem lehet egyenruhába öltöztetni a fiúkat. Ha megnézi a raktárt, négy-öt féle farmeröltönyt, in­get s a valamennyi üzletben kapható melegítőfajtát megta­lálja. Van egy szobánk — a berendezését most cserélték ki szebbre —, amelyet úgy ren­deztünk be, mintha egy csalá­di házban lenne. A nyolcadi­kos fiúk — egyszerre kettő­három — úgynevezett »beuta­lót« kapnak ide egy hétre. Ez idő alatt külön életet élnek, csak az iskolai és az étkezési idő kötött. Ök maguk szabják meg, hogy mikor tanulnak, s külön tévéjük, rádiójuk van, tehát szabadon rendelkeznek idejükkel. Persze ennek felté­tele a jó tanulás. Alig kezdtük el a beszélge­tést, kopogtak az igazgatói iroda ajtaján. Kedves ismerő­sök érkeztek. A Fővárosi Csa­tornázási Vállalat két munka­társa gyakori vendégek itt; évek óta pártfogolják az ott­hont —- felbecsülhetetlen érté­kű munkával, sok-sok szere­tettel. Bármikor jönnek, ün­nep nekik is, a gyerekeknek is. A másik vendég az iskola egyik volt növendéke, aki gyakran jön ide, s mindig sze­retettel pergeti vissza a régi eseményeket. Szép emlékeket őriznek az öreg falak. I. É. Egységek a közvetítőlánchoz A Druzsba URII- és tv-közvetítőlánchoz Ls készít egységeket a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyára. Hamarosan útnak indítják Szovjetunióba ebből a híradástechnikai ter­mékből az újabb szállítmányt. Képünkön: a berendezések műszeres bemérése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom