Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Könyvespolc Párducállapot Rónay György posztumusz regényét mutatta be a televízió tegnap esti Nyitott 'könyv adása. Amikor e sorokat papírra vetem, még nem tudni, milyen sikerrel tolmácsolta a feldolgozás a művet. Izgalmas regényt hagyott ránk a már eltávozott író, akinek prózai munkásságát 1963-as Esti .gyors című regénye fémjelzi. Ebből forgatta Fábri 7"*tán az Utószezon című filmet. Rónay lírájára leginkább a gondolatiság a jellemző, és ismertté tette nevét tanulmányaival is. A párduc és a gödölye című regényében a bűn és bűn- telenség, egyéni és kollektív felelősség kérdésével foglalkozik, hőseit drámai, helyzetben mutatja be, múltat szembesít jelennel. Rónay György a személyi kultusz éveiről írt regényt. A korszak ábrázolása nem kis írói feladat. Bizonyítani látszik ezt az a tény, hogy igazán értékes mű egyelőre kevés született a negyvenesévek végéről, ötvenes évek elejéről. Sánta Ferenc Húsz órája és Gáli István A ménerí- gazda című regénye mérce lehet. A maga nemében izgalmas, de írói eszközök hiányában meglehetősen monoton nyelvezetű regény Vadász Ferenc műve, melynek színhe- helye a Karolina utcai pártiskola. Rónay György posztumusz regényének főhőse a polgárság képviselője, műve tehát a színhelyében, főszereplője életkörülményeiben, gondolkodásában is jól megkülönböztethető az említett irodalmi alkotásoktól. Dr. Stoll Aurél törvényszéki bíró a nehéz évek egyikében utasítást kap 17 ezer film Mozi 1897-ből Az első bolgár mozielőadást 1897-ben rendezték meg Rusze Városában. Az első bolgár filmet, »A gavallér bolgár« című burleszkbe hajló szatírát a kiváló Vaszil Gendov színésszel és rendezővel a főszerepben 1915-ben mutatták be. Az első bolgár filmmúzeumot is Gendov alapította. A múzeum anyagát a korabeli fotók, kéziratok, plakátok, vetítő berendezések, az első filmújságok alkották. A múzeum örökét vette át az 1960- ban megalakult Nemzeti Filmárchívum, amely idővel a FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége tagja lett. Jelenleg 10 ezer filmpla- kátot, 20 ezer képanyagot, számtalan kéziratot, forgató- könyvet, orosz, francia, angol, Spanyol, német, magyar, török, japán nyelvű cikkeket Őriznek. Az archivált filméi? száma pedig meghaladja a 17 ezret A Nemzeti Filmharchi- vum évkönyvei ismertetik és népszerűsítik a filmművészet legújabb alkotásait. A filmanyagban számos történelmi értékű hazai és külföldi alkotás szerepel. Közöttük nem egy olyan van, amely a világon csak egyedül itt található meg. Például az első bolgár hangosfilm, a némafilm korszakának egyes ritka darabjai. A mai kor bolgár filmjeiből készült. válogatással az archívum a szocialista országokban és sok nyugati országban vendégszerepei. Francia- országban például ötször, Nagy-Britanniában háromszor, Argentínában kétszer, Brazíliában háromszor szerepelték a mai bolgár filmek, de előadták őket amerikai, kanadai, svájci, indiai, egyiptomi mexikói és japán mozikban is. egy halálos ítélet kimondására. Ez a cselekedete később egy fiatal újságíró érdeklődésénél? középpontjába kerül. A harapós, látszatra embergyűlölő bíró lassanként kitárulkozik a fiatal-ember előtt. Vallomásai a gyónást idézik fel. Rónay könyve címét Izaiás- tól kölcsönözte: »Együtt lakik majd akkor a farkas a báránnyal, s a párduc együtt tanyázik a gödölyével.« Dr. Stoll a »párduc« ebben a regényben. Már diákkorában is így hívták. társai, a ragadványnévvel mintegy elismerve vezéregyéniségnek. Természetesen »gödölyét« is állított mellé az író: Kende Pál figurájában, aki látszólag balek az osztálytársak mellett. Gúnyolódásaik célpontjává is válik. Az életbe kerülés után sem viszi sokra, egy poros kisváros vasútiállomásán teljesít szolgálatot, a felesége zsidó, s Kende 1944-ben éppen StoLLhoz fordul segítségért, hogy megmentse az asz- szonyt. Stoll ridegsége riasztó, nem segít. Mire a regény utolsó oldalaihoz érünk, már tudjuk: Kende Pali élt egész életet, a gödödyesors méltánylandóbb, tisztább a párducállapotnál. Igaz, ennek az igazságnak hitelét gyengíti, hogy Rónay kissé krisztusira faragja Kende arcát. Az »erős« Stoll gyengének bizonyul a legfontosabb döntésekben. A regény legsikerültebb fejezetében dr. Stoll Aurél egy éjszakáját ismerjük meg: lefüggönyözött gépkocsiban az ország első emberének villájába viszik, ahol a »Főnök« közli vele teendőjét, vagyis azt, hogy egy koncepciós per-, ben halálos ítéletet kell hoznia. Ebben a fejezetben az író remekel, mert egyrészt sikerül bemutatnia egy mindenki által ismert politikus jellemét, másrészt viszont Stoll arculatát megrajzolni. Azt a pszichológiailag is megtervezett eseménysort, melynek hatására a bíró beadja a derekát. Rónay György műve — melyre az író katolicizmusa nyomja rá bélyegét — egy a tisztázó szándékú, de emiatt maradéktalanul megvalósítani nem sikerült regényeknek. U L. A Balaton nádas madarai Nádfoltok között hajtjuk könnyű csónakunkat befelé, a Balatonba. A tó madárvilágával ismerkedünk. Érdeklődésünkhöz ez alkalommal különleges szempont is járul: mit láthat a Balaton érdekes, értékes madárvilágából az a több ezer horgász, aki hasonlóképpen csónakázik át a nádason, majd lehorgonyzóit járműjében, vagy horgászállásán órákon át ül? A nádas belső szegélyére érve kitárul előttünk a Balaton panorámája. A meleg, derült nyári délután pasztellszíneinek harmonikus átmenetében gyönyörködhetünk. A tó párás, fényes ezüstjét a túloldalon lankás és kúpos hegyek erdeinek zöldje határolja. Mögöttük a Bakony ku- lisszaszerűen rendeződő sötét hegyhátai. Emitt kisebb nád- szigetek, kerek gyékényfoltok, haragoszöld kákacsoportok mögött a náderdő halvány zöldje. Tovább a lankás — jegenyékkel megtűzdelt — somogyi part. Csend van, amelyet csak elmélyít a nádi madarak itt— ott felhangzó hangja és a sirályok éles rikkantása. Kedves a fogadtatásunk: nem messze tőlünk tőkés réce vezeti öt fiókáját. A magasra tartott nyakkal élen úszó anyamadarat és a mögötte eleven uszályt alkotó kicsinyeket első pillantásra sodródó uszadékfának vélnénk, ha nem hallanánk a fiókák finom, vékony »sip-sip-sip« szavát. Sötét árnyak tűnnek át a nádas ritkás szegélyén: szárcsa úszik ott két, anyányi, fekete-szürke színű fiával. A máskor oly hangosan kityegő madár most hangtalan, fgy nagyobb biztonságban vannak a ragadozók elől. Nem messze, egy vízbe épített horgászálláson lúd nagyságú madár fehérük. A tengerpartról Idáig kóborolt, halványszürke szárnyú, szép ezüstsirály. Három-négy dankasirály — jól ismert hazai madarunk — merészen röpül felé, és vág hozzá a levegőből. Egymás között is civakodnak, élesen rikoltva »kir- ré-kirré« harci kiáltásukat. Egy piros csőrű, fekete sapkás küszvágó csér szinte függőlegesen vágódik a vízbe. Csőrében kis hallal emelkedik ki újra. Vízből kiálló karó végére száll, hogy elfogyasz- sza zsákmányát. A hal férne sen csillogó farka föl-.fölcsa- pódik, amint a madár merev, magasra emelt nyakkal küszködik elnyelésével. A küszvágó csérek uralják számukkal a terepet. Minden vízből kiálló karón egy-egy madár ül. Nagy versengés folyik ezekért a jó kilátást és így könnyebb halászatot biztosító helyekért. Egy horgászálláson annyi csér ül, hogy. alig látszik tőlük a faalkotmány. Minden újonnan érkező madarat hangos csérogással fogadnak. ■Nemcsak nekik, de a dankasirályoknak is kedvenc pihenőhelyük az ilyen »stand«. Ami meg is látszik rajta: a deszkák fehérre vannak »meszelve«. Gondolom, a horgászok nem túl nagy örömére. Nagy fekete madár röpül át alacsonyan fölöttünk. Előre nyújtott nyakáról, fehér pofafoltjáról könnyen felismerjük: kárókatona. A közeli Kis-Balaton érdekes fészkelő madara. Nagy halász, és falánk halevő, de el kell néznünk kártételét. Hazánkban ma már kis számban él, és egyre ritkul ez a szép, ősi madár. Fehér hátú molnárfecskék cikáznak alacsonyan a víz fölött. Röptűkben isznak egy- egy kortyot a Balatonból. Törpegém emelkedik ki a nádasból. Furcsa, kalimpáló mozdulatokkal ereszkedik le újra. Ez a fekete-sárga, galamb nagyságú, hosszú lábú madár a legkisebb gémfajunk. Két bakcsó röpül át a nádas fölött. Komoran, behúzott nyakkal szárnyalnak. A szürkület madarai. Az alkony közeledtét jelzik. Mi is a part felé fordítjuk csónakunk orrát. A nagy tó, a nádas csodás képét, a madárélet néhány ellesett, kedves epizódját visszük emlékül magunkkal. És megértjük a horgászokat, akik mindezzel a szépséggel, érdekességgel is telítkeznek a kapásra várás hosszú órái alatt Dr. Marián Miklós HÉTVÉGI TÁIOLÓ Mezőgazdasági kiállítás és művészeti találkozók Háromnapos kiállítás és vásár fogadja mától a látogatókat Kaposváron, a mezőgazda- sági főiskola lovas iskolájának területén. Somogy, Toína és Baranya kistermelői, mező- gazdasági üze-' mei — összesen negyvenöt intézmény, vállalat —mutatják be itt termékeiket. A kiállítás ma 11 órakor nyílik meg. Egy érdekes vasárnapi program: tíz óra-j kor nyilvános árverésen licitálhatnak, az állatokra az érdeklődők. A mezőgazdasági kiállítás nyitva tartási ideje alatt számos kulturális rendezvény is szórakoztatja majd a minden bizonnyal nagy nézősereget A háromnapos rendezvénysorozat — melyről részletesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat — a Toponárig közlekedő 8-as autóbusszal közelíthető meg. A Kaposvári Városi Természetbarát Szövetség elnöksége által meghirdetett. Kaposvár turistája-mozgalom vasárnap újabb állomásához érkezik: úticél a tókaji parkerdő és Szenna. Reméljük, az időjárás is kedvez majd. A kaposvári filmszínházak közül izgalmas programot kínál a Vörös Csillag mozi. A korai előadáson a Radó Sán- dor-memoárból' készült Dóra jelenti című magyar alkotás tekinthető meg. Bán Róbert rendezte, a legendás hírszerzőt »Dórát« Bodrogi Gyula személyesíti meg. A konspirációval kapcsolatos az esti film is, mely James Grady A Keselyű három napja című regébXrâNŸ Ti M/S — Te drága! Te angyal! Jaj; de szeretlek! — Elhúzódik, a táskája után nyúl, kiveszi pénztárcáját, abból egy fénylő kétforintost — Dobj! Jani rázza, rázza két marka között a pénzt, s szíve bizony a torkában ver, amikor végre a padra ejti. Márti utána kap, mohón fölemeli. — Fej — mondja aztán csalódottan. — Dobjunk még egyszer, Jancsi! A fiú nevet, mohón, felszabadultan, — No, ne tréfálj! — Hülyeség! — int dühösen a lány. — Ilyen fontos dolgot a véletlenre bízni! — És ha az írás került volna felül? — kérdi Jani kajánul. — Akkor is szidnád a véletlent? A lány kezében ott van még a pénz, kínálja. — Olyan undok vagy — mondja durcásan. — Vagy mit szólnál, ha az írás jött volna ki, és én kezdek utána alkudozni? Mi? Az hogy esne neked? — Hát — ejti vissza Márti táskájába a pénzt —, az biztos, hogy rosszul esne... — Látod! Ez most meg nekem esett rosszul! A lány megint hozzábújik. — De mikor úgy szeretlek! Jani magához húzza. — Tudod, hogy én is ... De értsd meg már: a házasság komoly dolog! Azt nem szabad elsietni! — És elmosolyodik, mert a szüleire gondol. 18. Hazakísérte még Mártát, s mert a. szülők elaludtak már odabent a lakásban, belopódzott még hozzá a konyha melletti kis szobába (a hajdani »cselédszobába«, ahol különben maga is lakik, otthon a Szív utcában), s csak jó másfél óra után indult haza. Éjfél is elmúlt már, amikor megzörren otthon a kulcsa. Egy cseppet hallgatódzik: mindenki alszik. Céönd, némaság, sötétség. Csak a nagymami horkolása hallik az első szobából, ott alszik, Katival Anyáék beljebb. De nem! Miez? Miféle sur- rogás? Ez nem a nagymami horkolása, ez a varrógép! Halkan benyit a konyhába: anyja ott ül, a varrógép mellett ... Hogyhogy nem látta a fényt a folyosóról? Persze! Ott az ajtó üvegablakán a pokróc! — Csókolom — szól halkan. — Hát te? Anyja ránéz, a tekintete fáradt. — Postamunkám van. — Szegénykém! Nem elég egy postás a családban? A mama fáradtan mosolyog az olcsó tréfán. — Nem vagy éhes? — És áll is fel, derekát simítva, hogy készít valamit. — Hagyd! — mondja gyorsan. — Ettem. — Hol és mit? —■ kérdi az apja, hálóingben áll az ajtó- tan, és sötéthez szokott szeme vakoskodva pislog. Aztán feleségéhez fordul. — És te, mama? Bírod még? Anya csak fáradtan mosolyog és bólint. — Bírom, Karcsikéin. Az öreg fejét csóválja. — Nem lesz jó vége! — Kis csönd. — És te? — fordul megint hozzá. — Hol mászkáltál? Annak se lesz jó vége, hogy folyton, lumpolsz, és sosem aiszod ki magad rendesen! Anya közben mégiscsak összekapott egy kis elemózsiát, s letesz a fia elé egy tálcát, joghurt és sajt van rajta, s két zsemle. — Ha mégis éhes volnál, kisfiam... Jani leül, szel a sajtból, csak úgy, zsemle nélkül befalja, s kanalaz hozzá & joghurtból. — Koszi, mami! — megint a joghurt, s most a zsemléből is harap. — Képzeljétek, majdnem menősültem! Két szempár, négy szem mered rá riadt döbbenettel. — Hogyhogy? — sikolt a mami. — Mi történt? — brummog az öreg. Jani röhög, élvezi az arénát. — Megkérték a kezem! — És te? — kérdi az apja gyanakodva: — Fej vagy írást játszottam, képzeljétek! — És? — Az öreg hangja nyomott. — Szerencsére a fej jött ki, így megúsztam a dolgot... — És ha az írás jött volna ki? — kérdi dermed ten a mama. — Elveszed Magdit? Jani nevet. — Először is: Mártát, nem Magdit. — Az ki? — kérdi az öreg? — Nem is ismerjük! — így a mami. — Majd megismeritek. Helyes kis jószág. — Hogy beszélsz te a lányokról, fiam? — Jól: helyes kis csaj. Az öreg. nem veszi le róla a tekintetét. — Az anyád kérdezett valamit, fiam. Hogy ha az írás jött volna ki, elvennéd-e azt a kislányt? Határozottan bólint. — Persze, hogy el. Szavamat adtam rá. A két szülő egymásra néz. — No, de hát Jamkám... — kezdi az öreg —, az ilyesmit csak úgy? — ... Játékból? — De Janikám! — int kétségbeesve a mama —-, az istenért, Janikám! Az ilyesmi csak hülyéskedés! Ezt nem szabad komolyan venni! Határozottan élvezi a helyzetet, fölényesen int. — Hát nem tőletek tanultam, hogy az adott szó — szentség?! A két öreg hallgat, most kerüHk egymás tekintetét. — Na ugye! — mondja Jani elégedetten. Ebben a pillanatban felpattan a konyhaajtó, és beront nagyamami, azon pongy olásán. — Hát itthon vagy, Jancsikám? Ide figyelj, kisfiam! Hogy én ezt megérhettem! — És öleli, csókolja a fiút. — De mit? — kérdd Jani. — Hogyhogy mit? Hát az esküvőt! Legyint — Dehogy lesz esküvő, nagymami. A fej jött ki, nem az írás... — Mi jött ki? — kérdi der- medten az idős hölgy. — Miféle fej? Miről beszélsz? — A fej vagy írásról.. ; — Eh ! —legyint dühösen nagymami —, ne idétlenkedj már folyton! Dehogyis nem lesz esküvő! Apád elveszi anyádat! (Folytatjuk) I nyéből készült, s a CIA tevékenységét veszi célba. Á Szabad Ifjúság Filmszínház műsorán Norman Wisdom főszereplésével az Én és a tábornok szerepel. Este a román ítéletidőt vetítik. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban vasárnap este megismétlik a Kálmán Imre emlékhangversenyt a Fővárosi Operettszínház zenekarának és művészeinek produkcióját. Balatonboglár még mindig várja látogatóit: a kápolnában Imre István festményei, a szoborparkban Nemes Attila alkotásai tekinthetők meg. Felhívjuk a figyelmet a zamárdi táj házra és »kincseire«. Itt állandó nép- művészeti bemutató jelent élményt a látogatónak. Képünkkel viszont a Balatonsze- mesi Általános Iskola épületére szeretnénk irányítani a reflektorfényt. A volt Hunyadikastélyt 1733-ban építtette gazdája, s ez is egyike azoknak az épületemlékeinknek, amelyek mellett , elmegyünk. Pedig a szerény külső után az udvarról érdekes képet mutat: a déli szárny — ahogy Szigetvári György írja Építészeti emlékek Somogybán című könyvében — egy 12 körives, tornácra fűzött nemesi udvarház jellegzetes képét rajzolja ki, melyre csehsüveg boltozatú belső helységek ' fűződnek fel A Latinovits-emlékkiállítás most Balatonkeresztúron látható. Balatonszárszón J ózsef Attila emléke előtt tiszteleghet a hétvégi vendék a múzeumban. Fontos eseménysorozat megnyitójának színhelye lesz szombaton a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ. Baranya, Somogy, Tolna és Zala közös vállalkozása immár kilencedik éve a dél-dunántúli népművészeti hét. A közös bemutatkozásra azonban más jellegű hivatásos és amatőr közösségek is igényt tartanak.' Ebből a figyelemreméltó igényből indult ki a rendező bizottság, amikor műfaji és időbeli bővítéssel élt. A hagyománykezdő megye, Somogy dél-dunántúli művészeti találkozók színhelye lesz az ősz folyamán. A gazdag eseménysorozatot szombaton 18 órakor Nagyatádon dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg. Ezt követően hagyományőrző együttesek mutatkoznak be. A dél-dunántúli fotókiállítás már 14 órától megtekinthető a Gábor Andor Művelődési Központban. Egyébként a sokat ígérő rendezvénysorozatban olyan programok szerepelnek E iajd, mint a barcsi népijáték- e.mutató, a marcali hangszeres szólista találkozó, a siófoki amatőr művészeti tárlat, a kaposvári Fonómunkás-klub ünnepi estje, a pogányszentpé- teri és a kaposvári tudományos tanácskozás stb. Somogyi Néplap
