Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
Németh Kornél magyar bajnok 1 Ctealk: néhány I hetet kellett a somogyi motor ossport ked- > velőinek várniuk, hogy kedvencüket, I Németh Kornélt bajnokként kö&zönt- hessék. Ajkán bonyolították le a magyar bajnokság ható-, dik, befejező futamát, amely hivatva volt eldönteni, hogy öszesi- tésfoen kik léphetnek föl a képzeletbeli dobogóra. Az utólagos számítsa tás kiderült: methnek 250-es g ord ában Németh Kornél mar nincs oka az izgalomra, hiszen előnye olyan tetemes volt, hogy mindenképpen megnyerte a bajnokságot. Az egyik legjobb hazai pályán több mint tízezer néző szeme- láttára a K. Volán fiatal motorosa újabb bizonyítékát adta kivételes motorostudá&ának: mindkét futamban már az elején az élre vágott és fölényes biztonsággal utasította maga mögé az egész mezőnyt. Pedig ezúttal ebben a kategóriában indult a Szarka váron is »-megcsodált-« tudású motoros, a szovjet Regiimontas is. Németh őt is legyőzte. Nagy harc alakult kl a második helyért Czuni és Nátó között, végül is Czuni finiseit jobban. Németh a maximálisan megszerezhető pontmeny- nyiséiggel, 150-nel lett bajnok. Az ötszázas kategóriában ezúttal nem volt kaposvári induló, mivel Rofrics motorja nem volt rendben. Ebben a kategóriában Kökényessy hódította el a bajnoki címet. A Magyar Népköztársaság 1978. évi magyar motocross- bajnoka: 250 kcm: Németh Kornél (K. Volán). 2. Czuni László (Kiskunlac- háza), 3. Nátó János (Ép. Honvéd). 500 kcm: Kökényessy György (Zalka), 2. Oláh Kálmán (Zalka), 3. Mohácsi Jenő (BHSE).' * * * A kaposvári magyar bajnok számára ezzel nem ért véget a motorosidény, még több nemzetközi erőpróba vár rá. Vasárnap Kiskunlacházán a Druzsba Kupán indul, majd szeptember 21—26. között a csehszlovákiai Szedi icsanyban a baráti hadseregek tornáján áll rajthoz. Október 1- én Ausztriában a Bosch verseny a következő állomás, majd hat nappal később az NSZK-ban ül nyeregbe. Október végén még egy csehszlovák meghívásnak is eleget tesz. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Balatonlelle—Tab 3:2 (2:1) Tab, 400 néző. V.: Ducsai. Balatonlelle: Both — Brunner, Pusztai, Rlba, Vázsonyl, Masai, Bán, Bass, Basics, Takács Gy„ Takács B. Edző : Papp Gyula. Tab : Gróf (Kiss) — Ulreich, Vcndl, Szabó G., Molnár, Csontos, Mirel- <1en. Kovács 1., Vinltler (Berki L.), Kovács Gy., Berki I. Edző: Cza- bula Miklós. A színvonalas, izgalmas mérkőzésen szögletek után szerzett előnyt a vendég együttes. A 89. percben a hazaiak előbb 11-esből szépítettek, majd a 91. percben megítélt újabb 11-est Kovács I. elhibázta. Góllövők: Basics (2), Takács B., illetve Kovács I., Szabó G. (11-esből). Hatsiáz vívó Siófokon A 19. Balaton-bajnokságon hatszáz vívót köszöntöttek a tó déli »fővárosában«. Tíz ország küldte el versenyzőit. A szabadtéri pástokon folyó verseny egyik rangos sporteseménye a somogyi oldalnak. A férfi tőrben 154-en indultak. A végeredmény: győzött a szovjet Romanykov honfitársa, Lapioki előtt 3. Szafin, 4. Orosz. Női tőrben 100-an kezdték el a küzdelmeket A szovjet B; el óva nem tudta megnyerni harmadszor is. ezt a versenyt Az első három hely a magyaroké lett. Győzött Ifaj- zer Judit 2. Szolnoki, 3. Oláh. (A párbajtőr és a kardvívás végeredményét holnap közöljük.) Tab ifi—Balatonlelle ifi 2:0 Farkas István A forduló válogatottja: Heuthaler (VBKM Vasas) — Pintér (Barcs), Batki (Marcali VSE), Pordán (Siófok), Ren- czé (Kiss J. SE), Vacsi I. (Lengyeltóti), Szabó (Siófok), Vass (Balatonlelle), Baumhol- czer (Táncsics SE), Fábián (Kiss J. SE), Basics (Balatonlelle). A bajnokság állása: 1. Kiss J. SE 5 5 __ 23-2 10 2. B.-lelle 5 5 — — 16-5 1U 3. Táncsics SE 5 3 2 — 12-3 b 4. Latinca SE 5 3 2 — 13-5 b 5. Barcs 5 3 2 — 4-1 8 6. VBKM Vasas 5 2 2 1 12-7 b 7. Siófok 5 2 2 1 11-6 b 8. Nagyatád 5 2 1 2 13-8 b 9. Marcali VSE 5 2 — 3 9-11 4 10. Kadarkút 5 2 — 3 11-12 4 11. Csurgó 5 2 — 3 5-8 4 12. Lengyeltóti 5 1 1 3 7-12 3 13. Mernye 5 1 1 1 3 6-11 3 14. Karád 5 1 1 3 6-12 3 15. B.-földvár 5 1 1 3 6-17 3 16. Tab 5 — 2 3 9-14 2 17. B.-boglár 5 1 — 4 4-17 18. Lábod 5 — 1 4 5-21 1 SAKK Portísch nyeri Tilburgban a nemzetközi sakkversenyen Portisch Lajos megnyerte a nyugatnémet Hübner elleni függőjátszmáját, míg a harmadik fordulóban — sötéttel — a dán Larsen ellen mérkőzött, ez a találkozó függőben maradt Ribli kevesebb sikerrel szerepelt: függőjátgz- máját az angol Miles ellen_el- vesztette, s ugyancsak vesztett a harmadik fordulóban a csehszlovák Hort ellen. Az élcsoport: Miles 2 p., Timman és Portisch 1,5—1,5 (1—1), Riblinek 1 pontja van. b/r/mv nMSs Könyvespolc A TERÜLET Geoldógus: föld tan tudós; földtani kutatásokat végző szakember. Ennyi a szabatos meghatározása egy foglalkozásnak. Ami a fogalom mögött rejlik, azt mondja el nekünk a fiatalon elhunyt szovjet író, Oleg Kuvajev nemrégiben megjelent regénye, A Terület. Színhely: Csukotka. Havas hegyek és a tundra. S ezzel már jeleztük is, hogy embert próbáló vidékeken kutatnak arany után a geológusok és segítőtársaik: gépkocsivezetők, pilóták, aranymosók stb. Kuvajev — bátran mondhatjuk: izgalmas — regényében a szinte heroikus küzdelmet fogalmazza papírra. Szó, ami szó, a magyar olvasó eddig főként Jack London kalandorvérű alakszkaj aranyásóitól kapott fogalmat erről a kemény munkáról. OÍyan -vagányok próbálkozásairól, akik »vak tyúk is talál szemet« alapon kezdtek a munkához. Tagadhatatlan — s Kuvajev hivatkozik is Jack Londonra —, hogy az amerikai író művei hatottak a szovjet szerzőre. De az is igaz, hogy a munka azonossága is eredményez rokonvonásokat a két író művei között. A különbség az indítékban van. London hősei saját szakállukra — egyéni boldogulásukatelősegítendő — kutatják az aranyat, a Szeversztroj emberei államérdekből, szinte nincs is közöttük individualista. Ami viszont a hírnevet illeti, mindenki megpályázza ... Kuvajev —. igaz, ez kissé nehézkessé teszi a művet — a fejezetek élére rengeteg arannyal kapcsolatos idézetet gyűjtött. Meg nem állom, hogy egyiket, egy magyar vonatkozásút ne idézzek. III. Iván Mátyás királyunkhoz küldött követének utasításából valók e sorok: »A Nagy Fejedelem megparancsolja neked, hogy szólanái testvérünkkel, Mátyás királlyal, s kérnél tőle barátsága jeléül mestereket, akik ismernék az ércet, az aranyat és ezüstöt.« Mitől izgalmas Kuvajev regénye? Szóltunk arról a hatásról, melyet London művei gyakoroltak rá. Ez azonban csak bizonyos romantikus vonásokkal gazdagítaná a művet. A másik jellamző: az úgynevezett »termelési regények« legmarkánsabbjainak eredményeit használta fel Oleg Kuvajev. Munkája magán viseli az ocserk műfajának hatását is, némely részletében a dokumentumok szárazságával fogalmaz, még reálisabbá téve egy-egy cselekményfordulatot. Igazi embereket Ismerünk njeg művében. A Buddhának nevezett megszállott vezető, C-sinkov tulajdonképpen nem személyes vonásaiban rokonszenves, hanem célratörő keménységében, melynek csak egyik táplálója a tudományos gondolkodás, a másik érzelmi színezetű, intuíció szintű. Ez a Csinkov — ha kell — felsőbb vezetőjét megkerülve, a protekciót is igénybe veszi, ha tudja és érzi — a két dolog tehát elválaszthatatlan, ha róla beszélünk —, hogy ügyeskedésével népgazdasági hasznot eredményez. Beosztottjai, ellenlábasai is életteli figurák. Kuvajev írói erejét bizonyítja, hogy képes olyan szituációkat teremteni, melyek hitelesítik, hogy ! egy-egy »ellenfél« Buddha mellé sorol. Rövid ünnepeket hosszú, már-már embertelenül nehéz munkahónapok követnék. A hálál is a sarkúkban liheg olykor-olykor. A happy end — aranymezöt találnak — itt természetes, másként el sem tudnánk képzelni a regény befejezését. A könyv fordítóját, Soproni Andrást is dicséri. Kiadta a Európa Könyvkiadó. L. L. Eredetiben olvasta az Anyegint Egy hónap lYovgorodban Aki idegen nyelvet tanul és hosszabb időt tölthet abban az országban, amelynek anyanyelvét választotta, az tudja, milyen nagy előnyt jelenthet ez. Ismerjük azt a mondást, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Eredetiben olvasni a szépirodalmat, tájékozódni a külföldi szakirodalomban, felbecsülhetetlen érték. Az általános és középiskolákban kötelező tantárgy az orosz nyelv. A nyolc év alatt azonban csak alap-, illetve középszintet lehet elsajátítani. Azoknak, akik jó eredményt érnék el a tanulásban, orosz nyelvi tábort szerveznek. Az idén háromszáz diák vehetett részt ezen. Somogyból nyolcán indultak a Szovjetunióba egyhónapos továbbképzésre. Teg- lovics Géza, a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola negyedikes tanulója Novgorod- ban járt. — Hogyan jutott ki a táborba? — Tavaly az iskolában megnyertem a háziversenyt, eljutottam az országos versenyre is. Így engem választottak a tanáraim. — Milyen képzést kaptak? — Novgorodba százan mentünk, öt rajra osztották a társaságot. A mienk a szakközépiskolásoké volt. A rajokat trojkák (»hármasok«) alkották, amelyek kát magyar és egy szovjet diákból álltak. Ezen alapult a tanulási rendszer. Délelőtt öt órán keresztül hallgattunk előadásokat a szovjet tanár vezetésével, délután szabad program, majd öt órától egyéni felkészülés. Itt volt nagy szerepe a trojkának, az orosz társunk sokat segített. Ekkor készítettük el a naplót is, amelyet hazahoztunk. — Mi colt a foglalkozások alapja? — A mi csoportunk a nyelvtannal foglalkozott legtöbbet, mintegy e^er új szót Nincs telitalálat a totón A 35. játékhét telitalálatai szelvénye: xx22 2 221 2 2 1x2+1. Ilyen is régen fordult elő: sem 13-as, sem 13+1 találaté« szelvény nincs.' 18 fogadó ért el 12 találatot, nyereményük 101 489 forint. A tizenegyes 2070, a tízes 300 forintot fizet. tyiHa a $ dl alomul — És? — kérdi Kati. — Megkérted? — A parancsnokunk beszélt a háziákkaL Megkértem, és ő kötélnek állt. Díszbe vágta magát — különben tanító volt civilben, a katonai rangja meg főhadnagy —, és elment a háziakhoz, hogy a nevemben megkérje a kisasszony kezét... Egy hét múlva már meg is esküdtünk. — Aztán? — szól most Jani. — Könnyebb lett a sorsod? Az apja ránéz, a tekintete lángol. —• Megette a fene! A háziak ünnepi ruhában végigsírták az esküvőt, mint örömszülők, és ,csak a szertartás után derült ki, már otthon, a vacsoránál, hogy a kislány nem az övék... — Qltári! — rikkant Kati. Az apja' legyint — Hát ki volt? — Valami menekült 5 is'.'.I Csak szolgált ott náluk, akár jómagam... — És ki volt a kislány? A férfi elréved. — Valahonnét Lengyelországból, Lemberg környékéről került oda szegényke, a nagy háborús forgatagban... — És a szülei? Megint csönd van. A nagymama töri meg. — Nagy dolog! — int fölényesen. — AkKor most szépen elválsz tőle! A veje ránéz. — De drága nagymama! Nem mondana meg, nogy hol keressem? — Azt hiszed, tudom? Vagy hogy ő tudta? A szülei eltűntek, de hogy hova, ki tudta azt abban a nagv kavarodásban, fejetlen, tipródásban!,.. — Németek voltak? — Hát mit gondolsz i tudom én? Felőlem lehettek ottani németek is, lengyelek is, ukránok ... Vagy lettek? Litvánok? Hát ki tudná azt most már? Csend van, — És mi lett vele? — kérdd az asszony nyomottan. — Hazahoztad? — Akartam volna. De nem jött. Amikor elindultam hazafelé, mondtam, jöjjön velem. De csak a fejét rázta. Azért összecsomagolt velem együtt, és amikor elindultam, elindult ő is, hogy megkeresse az övéit... Akkor láttam utoljára, negyvenöt szeptemberében, a német—cseh határon. Sírt szegénykém, majd a szívem hasadt meg ... De azt mondta, a szülei fontosabbak ... Kati nevet. — Hány éves volt? Az apja a földet nézi. — Tizenhat — feleli halkan. 21. Ispánki délután felugrott a2 ügyvédhez, s beszámolt a dolgok legújabb. fordulatáról. Hermányi doktor fejét csóválta, hümmögött, beleforgatott a jogi könyveibe, s végül oda nyilatkozott, hogy különösebb vész azért így sincs, a végintézkedés egyértelműén rendelkezik, nem lesz hát akadálya az örökség átvételének. Egy veszély van: hogy a valóságos Ispánkiné esetleg megtámadja a végrendeletet — ám ennek valószínűsége körülbelül egv a százmdtliárdhoz... Áz az Is- pámkiné — ha ugyan él még valahol — már azt is régen elfelejtette, hogy volt valaha egy ilyen nevű férje... Ebben aztán némiképp megnyugodva, az örökös vidám lélekkel tért Haza, annál is inkább, hisz az estére esedékes esküvői lakomára a nagymama alaposan bevásárolt — s akár volt esküvő, akár nem: a kosztat meg kell enni, hiszen megromlik. A hűtőszekrény sem bír meg annyi mindent! Amikor az ügyvédtől hazaért, már az egész család otthon van. Kivételesen Jani is, és a szomszédos üzletbejáró is üres volt, amikor elment mellette ... így aztán jókedvűen ÜL le az asztalfőre, ahol már egy pohárka 'kitöltött pálinka várja, étvágygerjesztőnek. A kredencen négy üveg pezsgő mosolyog, oldaluk párás még, most vették ki a frizsiderből őket... Az asztalon ünnepi libasült, a kredencen torta... Felhajtja a kisüstit, és rákacsint Janira. — "Na, fiú! M^g+npst sincs kedved, á íríősülésheí? — Ésaz asztalra mutat, aztán a kre- dencre. — Megmelegszik a pezsgő, míg a vacsora végére érünk! Tölts, kisfiam! A ’dugó durran, a poharak megtelnek. A ház ura feláll, poharát a magasba emeli. —; Szegény, drága Aranka néni emlékére! Mindnyájan ■ isznak, nagymama a szemét törölgeti. Jani megint tölt, aztán ő emeli fel poharát. — És a házunkra! — Éljen, éljen! Aztán hozzálátnak a vacsorához. Libacombja mellől az öreg megint a fiára sandít. — Szegények vagyunk, de jól élünk! Alkalomadtán majd elmondhatod a ^kislányoknak... Ennék a Mártának például, aki a napokban itt pirítóskenye- rezett nálunk... (Folytatjuk) tanultunk meg. Csak oroszul beszélgettünk, s ez először nagyon furcsa volt. Az órán bármikor közbeszólhattunk, hogy neon értjük, készségesen megmagyaráztak mindent. — Fölmérhető volt-e a fejlődés az egy hőnap alatt? — Számomra igen. Amikor odamentem, az utolsók között voltam a társaságban, hisz a mi iskolánkban nem lehet olyan intenzív a nyelvtanulás, mint- például a gimnáziumban. Az egy hónap végén már a »mezőny« elején álltam. — Milyen emlékekkel jött haza? — Novgorod gyönyörű város. A délutáni szabad időnkben sokat sétáltunk a széles utcákon. Barangolásunkon mindig velünk voltak a szovjet diákok is. Novgorod az ország egyik legősibb városa. Feltűnő volt a sok szép templom, azt mondják, hogy minden utcára jut egy. Felejthetetlen az utolsó ott töltött napunk, amikor egy-egy ottani családnál jártunk látogatóban. — Milyen volt a kapcsolat az ottani fiatalokkal? — Szinte a nap minden óráját közöttük töltöttük, hisz ők segítettek a tanulásban. Szó-, rosabb barátságot a trojkánkba tartozó fiúval kötöttem. Ö Novgorod,ban jár műszaki főiskolára. Náluk a tíz osztály elvégzése után kell érettségit tenni, ezt követi a főiskola. Egyébként, életmódjukban, gondolkodásukban — természetesen — nem különböznek tőlünk. — Hogyan fogja hasznosítani a tanultakat? — A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szeretnék tovább tanulni. A műszaki könyvek között sok az orosz nyelvű. Itt mindenképp előnyt jelent a nyelvtudás. — Ës a szépirodalom? — Puskin Anyeginjét olvastam eredetiben, ez élmény marad. Nagyon bonyolult a nyelvi szerkezet, ezért nehéz fordítani. így az irodalmi műveket inkább magyarul olvasom. Most az a legfontosabb, hogy készülök az idei orosz versenyre. Szeretnék bejutni az országos döntőbe. i. £