Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

H békéért és a szocializmusért 20 éves a Béke és Szocializmus című folyóirat 195S I szeptemberében jelent meg A Béke és a Szo­ciaLizmus Kérdései, ma a Béke és Szocializmus címet viselő folyóiratnak a kommunista és munkáspártok elméleti, tájékoztató kiadvá­nyának első száma. A folyóiratot a kommunista és munkáspártok képviselői­nek 1957. évi moszkvai tanács­kozása után alapították. 1953 márciusában több kommunis­ta ■ és munkáspárt képviselő­jének Prágában tartott tanács­kozásán hoztak határozatot a lap kiadására. Akkor 19 nyel­ven 22 országban jelent meg és 80 országban terjesztették. Nem egy helyen illegálisan, titkosan. Ma több mint más­fél száz országban, több mint félmillió példányban, csak­nem 50 nyelven jelenik meg ez a nagy hatású orgánum. A nemzetközi szerkesztő bizott­ság székhelye Prágában van. A folyóirat népszerűsíti a marxista—leninista pártoknak napjaink fő problémáival kapcsolatos álláspontját. Meg­világítja a kommunista moz­galom stratégiai és taktikai kérdéseit. Elemzi és terjeszti a háború és az imperializmus ellen, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért, a burzsoá ideológia különféle megnyilvánulásai ellen vívott harcban szerzett tapasztalato­kat. Bemutatja a világ külön­böző helyein működő kommu­nista és haladó pártok, szer­vezetek életének és tevékeny­ségének fontos jelenségeit. Elősegíti a pártok kölcsönös tájékoztatását és tapasztalat- cseréjét. Feladatának tekinti tehát a marxista—leninista elmélet terjesztését, propagá­lását, viták szervezését. Nagy súlyt helyes olyan elméleti kérdések megvilágítására, mint a különböző országoknak a szocializmusba való átme­nete, a szocialista építés ál­talános törvényszerűségeinek és az egyes országok nemzeti sajátosságainak az összekap­csolásában szerzett tapaszta­latai, a szocialista államok po­litikai, gazdasági, kulturális együttműködésének kérdései. Harcol a proletár internacio­nalizmus további erősítéséért, a békét akaró erők összefogá­sáért. A folyóirat célja továbbá, hogy leleplezze a nemzetközi munkásmozgalom soraiban je­lentkező revizionizmust és dogmatizmust. Küzd a mun­kásosztály akcióegységéért. Előmozdítja a kommunista és a szociáldemokrata pártok kő zötti kapcsolatokat, és segíti az együttmunkálkodás dését. fejlő­Manufakturális állapotok TsEB-vizsgálat a tsz-ek melléküzemági itívékenységéről A megyei népi ellenőrzési bizottság júniusban vizsgálta a megye 12 termelőszövetke­zetének a mezőgazdasági alaptevékenységen .kívüli munkáját. A vizsgálat — melyben részt vettek a járási NEB-ek is — eredményét, ta­pasztalatait tegnap vitatta meg á megyei bizottság. , Több kérdésre keresték a választ a vizsgálatot végzők, például arra is, vajon indo­kolt-e a tsz-ek ilyen jellegű tevékenysége? A válasz: »Se" gítik, jól kiegészítik a szö­vetkezet gazdálkodását és jö­vedelmezőségének alakulását. Nagymértékben hozzájárul­nak a lakosság ellátásához, a helyi árualapok bővítéséhez.« A vizsgálat során sok po­zitív tapasztalatot szereztek a népi ellenőrök. Lényeges, ] hogy így megoldják a mun­kaerő foglalkoztatását, s az ilyen területen dolgozók egyes mezőgazdasági csúcsmunkák idején átcsoportosíthatók. Né­hány termelőszövetkezetben azonban nem ez a helyzet. Nem a tsz-tagok dolgoznak az üzemekben, hanem alkaV mazottak, akik kizárólag egy­fajta ipari tevékenységet foly­tatnak. Ennek érezhető kö­vetkezménye, hogy az ilyen tsz-melléküzemág néhány na­gyobb vállalattól, ipari üzem­től »elszívja« a munkaerőt. Ez pedig nem kívánatos. El­gondolkodtató az is, hogy va­jon mindig és mindenütt létjogsultsága van-e a legkü­lönbözőbb ipari vagy ipari jellegű tevékenységnek. Mert az ilyennek elsősorban, min) azt számtalan megyei példa is bizonyítja, a mostoha kö­rülmények között gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nél van jelentősége. Itt ugyanis a kiegészítő tevékeny­ség »kihúzza« a tsz-t a baj­ból. Tehát, szükség van rá, persze nem úgy, hogy sok al­kalmazottat foglalkoztatnak. Tény, hogy a kiegészítő te­vékenység jövedelmező. Per­sze ennek egyik oka — mint azt a tegnapi ülés részvevői saját tapasztalataik alapján elmondták — az alacsony esz­közellátottság. Az egyik olda­lon — a mezőgazdasági mun- . kák során — a legmodernebb gépek dolgoznak, a kis üze­mekben viszont manufaktúra' lis állapotok uralkodnak. Szá­zad eleji gépek működnek, szinte minden munkafolyama­tot kézzel végeznek. Nincse­nek megfelelő szociális léte­sítmények. Korszerűtlenek a körülmények, az üzemek álta­lában régi, többé-kevésbé át­alakított épületekben kapnak helyet, s mindezek gátat szab­nak a fejlesztésnek. Ez a helyzet többek között a sió­foki tsz húsfeldolgozójában is, ahol korszerű technológia be­vezetésére lenne szükség, ám ezt az elavult kis üzem nem teszi lehetővé. A tegnapi vita során szó esett a termelőszövetkezetek és az ipari üzemek közötti kooperációról is. Sok tsz vé­gez bérmunkát valamilyen vállalatnak, amely biztosítja a szükséges berendezéseket, gépeket. Az együttműködést elsősorban a fővárosi vállala­tok igénylik. Talán célszerű lenne, ha egyes somogyi üze­mek is — bár ilyen kevés van — keresnék a kooperá­ció lehetőségét a gazdaságok­kal. A gazdaságoknál a szolgál­tatás az egyik legfontosabb melléküzemági tevékenység. Ilyen például a saját építő­brigád, amellyel a termelő- szövetkezetek a kisebb beru­házásokat elvégeztetik, • arról nem is szólva, hogy a kar­bantartás nélkülük megoldha­tatlan. Ha van szabad kapa­citásuk, ezek a brigádok a tagság, vagy éppen külső megrendelők részére is dol­goznak. Hasonló a helyzet a szállításnál is. Amíg az álla­mi szolgáltatás hiányos vagy éppen nem is létezik, addig a mezőgazdasági üzemek ilyen jellegű tevékenysége nélkülözhetetlen. A NEB munkatársai az il­letékes szervek részére.javas­latokat dolgoztak ki. Ezek közül az egyik : a gyenge ter­mőhelyi tsz-eknél meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy -» természetesen a he­lyi adottságok figyelembevé­telével — milyen tevékeny­séggel lehet az üzemek jöve­delmét kiegészíteni. Másrészt szükséges a manufakturális állapotok felszámolása, és a már meglevő kisegítő üze­mekben a korszerűbb techno­lógia kidolgozása, bevezetése. I). T. Részt vesz a nemzeti fel­szabadító, az antiimperialista mozgalom kérdéseinek, a füg­gőségben élő és a még gyar­mati országok társadalmi, po­litikai fejlődése távlatainak kidolgozásában. A folyóirat szerkesztősége rendszeresen szervez elméleti konferenciákat, eszmecseréket. A tudományos kutatócsoportok a kollektív marxista gondolat fórumai, amelyeken alkotó vitában ismertetik a különbö­ző álláspontokat, és kijelölik a megvitatott kérdések meg­oldásának közös módszereit. Ezeken az elméleti megbeszé­léseken a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiválóságai, haladó közéleti személv.»-' » marxista tudósai veszned részt. A Béke és Szocializmus fennállásának húsz éve alatt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő eseményeinek évfordulóira szervezett tanácskozásokat vi­lágszerte nagy érdeklődés kí­séri. A lap hasábjain megje­lennek a testvérpártok veze­tőinek elemző cikkei. A szer­zők között megtalálhatjuk a munkásmozgalom veteránjait, állami és közéleti vezetőket, tudósokat, újságírókat. A fo­lyóirat nemcsak a kommunis­ták írásait közli. A kommu­nista pártok helyes irányvona­lának megfelelően síkraszáll az összes antiimperialista erő összefogásáért. Együtt harcol korunk minden forradalmi szervezetével, közös akciókra serkenti azokat. Somogyi lucerna Svájcba Szőlőtörköly mint takarmány? — A nyulak is Karácsonyról élnek fl Kanyargós út visz Kereki- ből Bálványosra, s még mi­előtt a falu első házait elér­nénk, a szürke betonszalaghoz egy keskeny üzemi út csat­lakozik. Jó szemű embernek kell lennie annak, aki idejé­ben észreveszi ezt a betorkol- lást, különben túlmegy a cé­lon. Tábla nem jelzi, csak az idevalósiak és az errefelé já- ratosabbak tudják: az üzemi út Karácsonypusztára vezet. Itt található az a takarmány- gyár. amely szerényen meg­húzódik a dombok között. Olyan szerényen, hogy megye- és országhatárunkon belül majdesaknem ismeretlenebb helység neve és terméke, mint külföldön... A pusztaszemesi Oj Kalász Termelőszövetkezet kará­csonypusztai lucemalisztüze- mében lisztet csak akkor ké­szítenek, ha a présgép elrom­lik, valójában tehát csalóka az elnevezés. De ennek »szü­letett« annak idején, amikor a gazdaság megépítette, és azóta sem »keresztelték át«. Pelletet gyártanak lucernából: a pillangós zöldhozamát még a mezőn apróra szecskázzák, ezt a hatalmas tömeget apró rudacskákká préselik. Az üzemben májusban kezdték a termelést, amikor vághatták a lucernát. A munka eltart október máso­dik feléig, akkor saját állat- állományuk ellátására silóku­koricát dolgoznak fel, ugyan­csak pelletnek. Ebből 20—30 vagonnyi értékes takarmány készül. Az üzem kizárólag saját alapanyaggal dolgozik, vagyis az a nyers takarmánytömeg kerül Krácsonypusztára, ame­lyet maguk vetettek és taka­rítottak be. Hatszázh'úsz hek­tárnyi lucernaterületük ter­marxista—leninista pártok orgánumaként a Béke és Szocializ­mus a kommunista világmoz­galom növekedésével együtt nő és fejlődik. A húszéves fo­lyóirat továbbra is elsőrendű feladatának tekinti a marxis­ta—leninista elmélet kérdé­seinek kidolgozását és meg­világítását, a világban végbe­menő' forradalmi folyamat fejlődése által fölvetett idősze­rű témák ismertetését, rend­szeres közzétételét, propagá­lását. Magas színvonalon hir­deti a marxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tu­dományos kommunizmust. Megmutatja, annak a tanítás­nak mindent legyőző erejét és elévülhetetlen időszerűségét, amely minden körülmények között a cselekvés vezérfona- ! la a kommunisták számára. mesének csak elenyésző há­nyadát hasz­nosítják szé­naként Eddig húsz vagon lu- cernapelletet szállítottak Svájcb^ ; szep­temberre és októberre to­vábbi százöt­ven vagonra szóló megál­lapodásuk van nyugati ex­portra. Régi jelentős part­nerük a, hazai megrendelők közül a Böhö- nyei- Állami Gazdaság: het- ven-nyolcvan vagon takar­mányt igényel Karácsony-» pusztáról, , eb­ből majdnem ötven vagon­nal már meg­kapott. Az idén először állították munkába az üzemet úgy, hogy csak a lucernára számítottak (.'korábban zöld takarmányke­veréket is feldolgoztak). A szállítmányok egymást követik a határból: a gépek és az emberek hétfő reggeltől va­sárnap reggelig egyfolytában dolgoznak. Idei tervük mint­egy háromszáz vagon állatele- ség, s hogy teljesítőképessé­güket a lehető legjobban ki­használják, nyűltápot is ké­szítenek, havonta 15—16 va­gonnal. A nyúltáp 45 száza­I V. S. I A »végtermék«, a pellet, külföldön Is keresett takarmány. Az apróra szecskázott lucernát tolólapáttal továbbítják a szárító fogadógaratjához. lékban lucemalisztet tartal­maz. A nyúlpremixet a Phy- laxia Vállalattól kapják. a többi adalékanyagot keverő­üzemektől vásárolják. Erre a termékre a fogyasztási szövet­kezetele a legnagyobb meg­rendelők, havonta hat-hét vagonnal adnak a keszthelyi szakszövetkezetnek is. Az üzem teljesítőképessége nagyabb, mint amennyit az említett termékek előállítása igényel. Gazdaságossági meg­fontolások adták az ötletet ahhoz, hogy bővítsék eddigi készítményeik skáláját. Kül­földi irodalma és a Bajai Ál­lami Gazdaságban hazai pél­dája is van a szőlőtörköly, takarmánnyá történő feldolgo­zásának, s most a pusztasze- mesi termelőszövetkezet veze­tői is foglalkoznak a gondo­lattal: az egyébként »holt sze­zonként« kieső időszakban magas keményítőtartalmú ta­karmányt készítenek a szőlő­törkölyből. Alapanyagot a Balatonboglárí Aüami Gazda­ságból és Kötéséről hozná­nak. Addig is, amíg az elképze­lésből valóság lesz, bőséges munkát ad a lucernatáblák termése. Naponta tíz-tizenegy vagon zöldet dolgoznak fel, ebből három és fél vagonnyi pelletet készítenek attól füg­gően, mekkora a pótkocsis vontatók rakományának a nedvességtartalma. H. F. A szilvaügy tanulságai . Az átvételt szervezni kell Ha a felületes tájékozottság vagy éppen a tájékozatlanság szervezetlenséggel párosul, »ügy« lesz valamiből. Ilyesmi történt most a szilva felvásár­lásánál, átvételénél, hiszen az elmúlt napokban nem egye­dül a somodori Fejős Józsefné fordult szerkesztőségünkhöz panasszal, hogy leszedte a még nem teljesen érett, befő­zésre. alkalmas szilváját, és most nem veszi át tőle a fel- 1 vásárló. »Ráadásul — mond­ta többek nevében — koráb­ban azt mondták, szedhetjük, h'zhatjuk.« — Aztán — mint ahogy ez lenni szokott ilyen esetben — lábra kapott olyan hír is, hogy megszüntetik a felvásárlást, ami újabb »olaj« a bosszúság, a felháborodás tüzére. Mi húzódik meg a mostani, szerencsére a megyében nem mindenütt jellemző szilvaügy hátterében? Mint ismeretes, a kisgazdaságok termelését az áfész-ek szervezik. A Zöldért megyei vállalata velük van kapcsolatban ; a termeltetés­nek is, az értékesítésnek is így lényegében szervezett lánco­lata van. Tekintettel arra, hogy öt évvel ezelőtt volt ilyen jó termés ebből a gyü­mölcsből, előre látható volt, hogy a nagy mennyiség za­varmentes felvásárlása, el­szállítása fokozott és igénye­sebb szervezést, felkészülést kíván. A Zöldért megyei vállalata több mint másfél hónappal ezelőtt, július első felében föl­kérte az áfész-eket, hogy mér­jék fel körzetükben a termést, jelezzék a vállalatnak: na­ponta milyen mennyiséget vesznek át, illetve adnak to­vább. Kiderült, hogy az áfész-ek a száz vagonos szer­ződéssel szembén előrelátha­tóan 220 vagon szilvát vesznek át, és továbbítanak a vállalat­nak. Az érés közeledtével a Zöldért újból elvégezte a ter­mésbecslést, és arra a követ­keztetésre jutott, hogy leg­alább háromszáz, háromszáz­harminc vagon (csak kister­melőktől származó) szilva for­galmazására kell felkészülnie. Mivel naponta 7—9 vagonnál több gyümölcs forgalmazására képtelenek, augusztus 10-én ismét körlevélben fordultak az áfész-ékhez, melyben rész­letesen leírták nemcsak a mi­nősítés módját, hanem az áruátvételt is, nevezetesen azt, hogy a felvásárlás napi üte­mezését 48 órával előbb köz- lik, s ettől a mennyiségtől — — éppen a zavarmentes szál­lítás érdekében — húsz szá­zalékig lehet csak eltérni. A húsz százalékon felüli meny- nyiséget szabad felvásárlási formában veszik át. Néhány áfész-nél — Marca­li, Böhönye — ennek szelle­mében szervezik ezt a mun­kát, és viszonylag zavarmen­tesen, ütemesen történik az értékesítés, az átvétel A pa­naszok — legalábbis szerkesz­tőségünkhöz — a kaposvári áfész körzetéből érkeztek. Ne­héz eldönteni, hogy ki követte el a mulasztást, a kistermelő, aki előzetes bejelentés nél­kül leszedte gyümölcsét, vagy a felvásárló, aki nem tartotta be. vagy nem ismerte a kör­levélben foglalt napi ütemezés rendjét.. Mert nem arról van í ", hogy megszűnt vagy meg­szűnik a szilva felvásárlása, hanem arról, hogy csak szer­vezetten, az átvétel ütemét szabályozva lehet ezt a hatal­mas mnnyiséget felvásárolni, és a feldolgozó iparnak, a fo- gvasztónak továbbítani. A várható termés mintegy harmadát vették át eddig, va­lójában a felvásárlás első sza­kaszánál tartunk. A mostani gondok megszüntetéséhez az kell, hogy az ütemezést a sa­ját érdekében minden érintett tartsa be. A termelő, mielőtt leszedi a gyümölcsét, tájéko­zódjon, mikor adhatja át, a felvásárló pedig, ha ígéretet tesz az átvételre, teljesítse is azt. Egy bizonyos — mondta Báli Gyula, a Zöldért igazga­tója —, hogy minden eladás­ra kínált szilvát átvesznek, de ilyen hatalmas mennyiség for­galmazását csak ütemesen, fo­kozatosan lehet végrehajtani. Van a szilvaügynek egy má­sik, elsősorban a jövőre vo­natkozó tanulsága is. Gyorsí­tani lehetne az átvételt, ha a kistermelőktől is jó minőségű, exportra alkalmas gyümölcs kerülne a felvásárlóhelyekre. Azonban a nagy mennyiség mellett a minőség sok kíván­nivalót hagy maga után, a gyümölcsök jó része válogatás nélküli, molyos, pajzstetűs — exportra alkalmatlan. (Eddig az átvett száz vagonnyi meny- nyiség'ből többszöri átváloga­tással mindössze két vagon­nal sikerült külföldre szállíta­ni.) Ez arra int. hogy az eddi­ginél több törődést, gondosko­dást kíván a kiskertek, a szór­ványgyümölcsösök növényvé­delme. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom