Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
H békéért és a szocializmusért 20 éves a Béke és Szocializmus című folyóirat 195S I szeptemberében jelent meg A Béke és a SzociaLizmus Kérdései, ma a Béke és Szocializmus címet viselő folyóiratnak a kommunista és munkáspártok elméleti, tájékoztató kiadványának első száma. A folyóiratot a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. évi moszkvai tanácskozása után alapították. 1953 márciusában több kommunista ■ és munkáspárt képviselőjének Prágában tartott tanácskozásán hoztak határozatot a lap kiadására. Akkor 19 nyelven 22 országban jelent meg és 80 országban terjesztették. Nem egy helyen illegálisan, titkosan. Ma több mint másfél száz országban, több mint félmillió példányban, csaknem 50 nyelven jelenik meg ez a nagy hatású orgánum. A nemzetközi szerkesztő bizottság székhelye Prágában van. A folyóirat népszerűsíti a marxista—leninista pártoknak napjaink fő problémáival kapcsolatos álláspontját. Megvilágítja a kommunista mozgalom stratégiai és taktikai kérdéseit. Elemzi és terjeszti a háború és az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, a burzsoá ideológia különféle megnyilvánulásai ellen vívott harcban szerzett tapasztalatokat. Bemutatja a világ különböző helyein működő kommunista és haladó pártok, szervezetek életének és tevékenységének fontos jelenségeit. Elősegíti a pártok kölcsönös tájékoztatását és tapasztalat- cseréjét. Feladatának tekinti tehát a marxista—leninista elmélet terjesztését, propagálását, viták szervezését. Nagy súlyt helyes olyan elméleti kérdések megvilágítására, mint a különböző országoknak a szocializmusba való átmenete, a szocialista építés általános törvényszerűségeinek és az egyes országok nemzeti sajátosságainak az összekapcsolásában szerzett tapasztalatai, a szocialista államok politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének kérdései. Harcol a proletár internacionalizmus további erősítéséért, a békét akaró erők összefogásáért. A folyóirat célja továbbá, hogy leleplezze a nemzetközi munkásmozgalom soraiban jelentkező revizionizmust és dogmatizmust. Küzd a munkásosztály akcióegységéért. Előmozdítja a kommunista és a szociáldemokrata pártok kő zötti kapcsolatokat, és segíti az együttmunkálkodás dését. fejlőManufakturális állapotok TsEB-vizsgálat a tsz-ek melléküzemági itívékenységéről A megyei népi ellenőrzési bizottság júniusban vizsgálta a megye 12 termelőszövetkezetének a mezőgazdasági alaptevékenységen .kívüli munkáját. A vizsgálat — melyben részt vettek a járási NEB-ek is — eredményét, tapasztalatait tegnap vitatta meg á megyei bizottság. , Több kérdésre keresték a választ a vizsgálatot végzők, például arra is, vajon indokolt-e a tsz-ek ilyen jellegű tevékenysége? A válasz: »Se" gítik, jól kiegészítik a szövetkezet gazdálkodását és jövedelmezőségének alakulását. Nagymértékben hozzájárulnak a lakosság ellátásához, a helyi árualapok bővítéséhez.« A vizsgálat során sok pozitív tapasztalatot szereztek a népi ellenőrök. Lényeges, ] hogy így megoldják a munkaerő foglalkoztatását, s az ilyen területen dolgozók egyes mezőgazdasági csúcsmunkák idején átcsoportosíthatók. Néhány termelőszövetkezetben azonban nem ez a helyzet. Nem a tsz-tagok dolgoznak az üzemekben, hanem alkaV mazottak, akik kizárólag egyfajta ipari tevékenységet folytatnak. Ennek érezhető következménye, hogy az ilyen tsz-melléküzemág néhány nagyobb vállalattól, ipari üzemtől »elszívja« a munkaerőt. Ez pedig nem kívánatos. Elgondolkodtató az is, hogy vajon mindig és mindenütt létjogsultsága van-e a legkülönbözőbb ipari vagy ipari jellegű tevékenységnek. Mert az ilyennek elsősorban, min) azt számtalan megyei példa is bizonyítja, a mostoha körülmények között gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nél van jelentősége. Itt ugyanis a kiegészítő tevékenység »kihúzza« a tsz-t a bajból. Tehát, szükség van rá, persze nem úgy, hogy sok alkalmazottat foglalkoztatnak. Tény, hogy a kiegészítő tevékenység jövedelmező. Persze ennek egyik oka — mint azt a tegnapi ülés részvevői saját tapasztalataik alapján elmondták — az alacsony eszközellátottság. Az egyik oldalon — a mezőgazdasági mun- . kák során — a legmodernebb gépek dolgoznak, a kis üzemekben viszont manufaktúra' lis állapotok uralkodnak. Század eleji gépek működnek, szinte minden munkafolyamatot kézzel végeznek. Nincsenek megfelelő szociális létesítmények. Korszerűtlenek a körülmények, az üzemek általában régi, többé-kevésbé átalakított épületekben kapnak helyet, s mindezek gátat szabnak a fejlesztésnek. Ez a helyzet többek között a siófoki tsz húsfeldolgozójában is, ahol korszerű technológia bevezetésére lenne szükség, ám ezt az elavult kis üzem nem teszi lehetővé. A tegnapi vita során szó esett a termelőszövetkezetek és az ipari üzemek közötti kooperációról is. Sok tsz végez bérmunkát valamilyen vállalatnak, amely biztosítja a szükséges berendezéseket, gépeket. Az együttműködést elsősorban a fővárosi vállalatok igénylik. Talán célszerű lenne, ha egyes somogyi üzemek is — bár ilyen kevés van — keresnék a kooperáció lehetőségét a gazdaságokkal. A gazdaságoknál a szolgáltatás az egyik legfontosabb melléküzemági tevékenység. Ilyen például a saját építőbrigád, amellyel a termelő- szövetkezetek a kisebb beruházásokat elvégeztetik, • arról nem is szólva, hogy a karbantartás nélkülük megoldhatatlan. Ha van szabad kapacitásuk, ezek a brigádok a tagság, vagy éppen külső megrendelők részére is dolgoznak. Hasonló a helyzet a szállításnál is. Amíg az állami szolgáltatás hiányos vagy éppen nem is létezik, addig a mezőgazdasági üzemek ilyen jellegű tevékenysége nélkülözhetetlen. A NEB munkatársai az illetékes szervek részére.javaslatokat dolgoztak ki. Ezek közül az egyik : a gyenge termőhelyi tsz-eknél meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy -» természetesen a helyi adottságok figyelembevételével — milyen tevékenységgel lehet az üzemek jövedelmét kiegészíteni. Másrészt szükséges a manufakturális állapotok felszámolása, és a már meglevő kisegítő üzemekben a korszerűbb technológia kidolgozása, bevezetése. I). T. Részt vesz a nemzeti felszabadító, az antiimperialista mozgalom kérdéseinek, a függőségben élő és a még gyarmati országok társadalmi, politikai fejlődése távlatainak kidolgozásában. A folyóirat szerkesztősége rendszeresen szervez elméleti konferenciákat, eszmecseréket. A tudományos kutatócsoportok a kollektív marxista gondolat fórumai, amelyeken alkotó vitában ismertetik a különböző álláspontokat, és kijelölik a megvitatott kérdések megoldásának közös módszereit. Ezeken az elméleti megbeszéléseken a nemzetközi kommunista mozgalom kiválóságai, haladó közéleti személv.»-' » marxista tudósai veszned részt. A Béke és Szocializmus fennállásának húsz éve alatt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő eseményeinek évfordulóira szervezett tanácskozásokat világszerte nagy érdeklődés kíséri. A lap hasábjain megjelennek a testvérpártok vezetőinek elemző cikkei. A szerzők között megtalálhatjuk a munkásmozgalom veteránjait, állami és közéleti vezetőket, tudósokat, újságírókat. A folyóirat nemcsak a kommunisták írásait közli. A kommunista pártok helyes irányvonalának megfelelően síkraszáll az összes antiimperialista erő összefogásáért. Együtt harcol korunk minden forradalmi szervezetével, közös akciókra serkenti azokat. Somogyi lucerna Svájcba Szőlőtörköly mint takarmány? — A nyulak is Karácsonyról élnek fl Kanyargós út visz Kereki- ből Bálványosra, s még mielőtt a falu első házait elérnénk, a szürke betonszalaghoz egy keskeny üzemi út csatlakozik. Jó szemű embernek kell lennie annak, aki idejében észreveszi ezt a betorkol- lást, különben túlmegy a célon. Tábla nem jelzi, csak az idevalósiak és az errefelé já- ratosabbak tudják: az üzemi út Karácsonypusztára vezet. Itt található az a takarmány- gyár. amely szerényen meghúzódik a dombok között. Olyan szerényen, hogy megye- és országhatárunkon belül majdesaknem ismeretlenebb helység neve és terméke, mint külföldön... A pusztaszemesi Oj Kalász Termelőszövetkezet karácsonypusztai lucemalisztüze- mében lisztet csak akkor készítenek, ha a présgép elromlik, valójában tehát csalóka az elnevezés. De ennek »született« annak idején, amikor a gazdaság megépítette, és azóta sem »keresztelték át«. Pelletet gyártanak lucernából: a pillangós zöldhozamát még a mezőn apróra szecskázzák, ezt a hatalmas tömeget apró rudacskákká préselik. Az üzemben májusban kezdték a termelést, amikor vághatták a lucernát. A munka eltart október második feléig, akkor saját állat- állományuk ellátására silókukoricát dolgoznak fel, ugyancsak pelletnek. Ebből 20—30 vagonnyi értékes takarmány készül. Az üzem kizárólag saját alapanyaggal dolgozik, vagyis az a nyers takarmánytömeg kerül Krácsonypusztára, amelyet maguk vetettek és takarítottak be. Hatszázh'úsz hektárnyi lucernaterületük termarxista—leninista pártok orgánumaként a Béke és Szocializmus a kommunista világmozgalom növekedésével együtt nő és fejlődik. A húszéves folyóirat továbbra is elsőrendű feladatának tekinti a marxista—leninista elmélet kérdéseinek kidolgozását és megvilágítását, a világban végbemenő' forradalmi folyamat fejlődése által fölvetett időszerű témák ismertetését, rendszeres közzétételét, propagálását. Magas színvonalon hirdeti a marxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudományos kommunizmust. Megmutatja, annak a tanításnak mindent legyőző erejét és elévülhetetlen időszerűségét, amely minden körülmények között a cselekvés vezérfona- ! la a kommunisták számára. mesének csak elenyésző hányadát hasznosítják szénaként Eddig húsz vagon lu- cernapelletet szállítottak Svájcb^ ; szeptemberre és októberre további százötven vagonra szóló megállapodásuk van nyugati exportra. Régi jelentős partnerük a, hazai megrendelők közül a Böhö- nyei- Állami Gazdaság: het- ven-nyolcvan vagon takarmányt igényel Karácsony-» pusztáról, , ebből majdnem ötven vagonnal már megkapott. Az idén először állították munkába az üzemet úgy, hogy csak a lucernára számítottak (.'korábban zöld takarmánykeveréket is feldolgoztak). A szállítmányok egymást követik a határból: a gépek és az emberek hétfő reggeltől vasárnap reggelig egyfolytában dolgoznak. Idei tervük mintegy háromszáz vagon állatele- ség, s hogy teljesítőképességüket a lehető legjobban kihasználják, nyűltápot is készítenek, havonta 15—16 vagonnal. A nyúltáp 45 százaI V. S. I A »végtermék«, a pellet, külföldön Is keresett takarmány. Az apróra szecskázott lucernát tolólapáttal továbbítják a szárító fogadógaratjához. lékban lucemalisztet tartalmaz. A nyúlpremixet a Phy- laxia Vállalattól kapják. a többi adalékanyagot keverőüzemektől vásárolják. Erre a termékre a fogyasztási szövetkezetele a legnagyobb megrendelők, havonta hat-hét vagonnal adnak a keszthelyi szakszövetkezetnek is. Az üzem teljesítőképessége nagyabb, mint amennyit az említett termékek előállítása igényel. Gazdaságossági megfontolások adták az ötletet ahhoz, hogy bővítsék eddigi készítményeik skáláját. Külföldi irodalma és a Bajai Állami Gazdaságban hazai példája is van a szőlőtörköly, takarmánnyá történő feldolgozásának, s most a pusztasze- mesi termelőszövetkezet vezetői is foglalkoznak a gondolattal: az egyébként »holt szezonként« kieső időszakban magas keményítőtartalmú takarmányt készítenek a szőlőtörkölyből. Alapanyagot a Balatonboglárí Aüami Gazdaságból és Kötéséről hoznának. Addig is, amíg az elképzelésből valóság lesz, bőséges munkát ad a lucernatáblák termése. Naponta tíz-tizenegy vagon zöldet dolgoznak fel, ebből három és fél vagonnyi pelletet készítenek attól függően, mekkora a pótkocsis vontatók rakományának a nedvességtartalma. H. F. A szilvaügy tanulságai . Az átvételt szervezni kell Ha a felületes tájékozottság vagy éppen a tájékozatlanság szervezetlenséggel párosul, »ügy« lesz valamiből. Ilyesmi történt most a szilva felvásárlásánál, átvételénél, hiszen az elmúlt napokban nem egyedül a somodori Fejős Józsefné fordult szerkesztőségünkhöz panasszal, hogy leszedte a még nem teljesen érett, befőzésre. alkalmas szilváját, és most nem veszi át tőle a fel- 1 vásárló. »Ráadásul — mondta többek nevében — korábban azt mondták, szedhetjük, h'zhatjuk.« — Aztán — mint ahogy ez lenni szokott ilyen esetben — lábra kapott olyan hír is, hogy megszüntetik a felvásárlást, ami újabb »olaj« a bosszúság, a felháborodás tüzére. Mi húzódik meg a mostani, szerencsére a megyében nem mindenütt jellemző szilvaügy hátterében? Mint ismeretes, a kisgazdaságok termelését az áfész-ek szervezik. A Zöldért megyei vállalata velük van kapcsolatban ; a termeltetésnek is, az értékesítésnek is így lényegében szervezett láncolata van. Tekintettel arra, hogy öt évvel ezelőtt volt ilyen jó termés ebből a gyümölcsből, előre látható volt, hogy a nagy mennyiség zavarmentes felvásárlása, elszállítása fokozott és igényesebb szervezést, felkészülést kíván. A Zöldért megyei vállalata több mint másfél hónappal ezelőtt, július első felében fölkérte az áfész-eket, hogy mérjék fel körzetükben a termést, jelezzék a vállalatnak: naponta milyen mennyiséget vesznek át, illetve adnak tovább. Kiderült, hogy az áfész-ek a száz vagonos szerződéssel szembén előreláthatóan 220 vagon szilvát vesznek át, és továbbítanak a vállalatnak. Az érés közeledtével a Zöldért újból elvégezte a termésbecslést, és arra a következtetésre jutott, hogy legalább háromszáz, háromszázharminc vagon (csak kistermelőktől származó) szilva forgalmazására kell felkészülnie. Mivel naponta 7—9 vagonnál több gyümölcs forgalmazására képtelenek, augusztus 10-én ismét körlevélben fordultak az áfész-ékhez, melyben részletesen leírták nemcsak a minősítés módját, hanem az áruátvételt is, nevezetesen azt, hogy a felvásárlás napi ütemezését 48 órával előbb köz- lik, s ettől a mennyiségtől — — éppen a zavarmentes szállítás érdekében — húsz százalékig lehet csak eltérni. A húsz százalékon felüli meny- nyiséget szabad felvásárlási formában veszik át. Néhány áfész-nél — Marcali, Böhönye — ennek szellemében szervezik ezt a munkát, és viszonylag zavarmentesen, ütemesen történik az értékesítés, az átvétel A panaszok — legalábbis szerkesztőségünkhöz — a kaposvári áfész körzetéből érkeztek. Nehéz eldönteni, hogy ki követte el a mulasztást, a kistermelő, aki előzetes bejelentés nélkül leszedte gyümölcsét, vagy a felvásárló, aki nem tartotta be. vagy nem ismerte a körlevélben foglalt napi ütemezés rendjét.. Mert nem arról van í ", hogy megszűnt vagy megszűnik a szilva felvásárlása, hanem arról, hogy csak szervezetten, az átvétel ütemét szabályozva lehet ezt a hatalmas mnnyiséget felvásárolni, és a feldolgozó iparnak, a fo- gvasztónak továbbítani. A várható termés mintegy harmadát vették át eddig, valójában a felvásárlás első szakaszánál tartunk. A mostani gondok megszüntetéséhez az kell, hogy az ütemezést a saját érdekében minden érintett tartsa be. A termelő, mielőtt leszedi a gyümölcsét, tájékozódjon, mikor adhatja át, a felvásárló pedig, ha ígéretet tesz az átvételre, teljesítse is azt. Egy bizonyos — mondta Báli Gyula, a Zöldért igazgatója —, hogy minden eladásra kínált szilvát átvesznek, de ilyen hatalmas mennyiség forgalmazását csak ütemesen, fokozatosan lehet végrehajtani. Van a szilvaügynek egy másik, elsősorban a jövőre vonatkozó tanulsága is. Gyorsítani lehetne az átvételt, ha a kistermelőktől is jó minőségű, exportra alkalmas gyümölcs kerülne a felvásárlóhelyekre. Azonban a nagy mennyiség mellett a minőség sok kívánnivalót hagy maga után, a gyümölcsök jó része válogatás nélküli, molyos, pajzstetűs — exportra alkalmatlan. (Eddig az átvett száz vagonnyi meny- nyiség'ből többszöri átválogatással mindössze két vagonnal sikerült külföldre szállítani.) Ez arra int. hogy az eddiginél több törődést, gondoskodást kíván a kiskertek, a szórványgyümölcsösök növényvédelme. Vörös Márta
