Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

Ándrej Gromiko beszéde New Yorkban (Folytatás az 1. oldalról) intervencióval járó beavatko­zás, az ázsiai országok közötti viszály szítására irányuló kí­sérletek helyett tartós békét kell létrehozni. Ebből a szempontból hatal­mas jelentősége van az ag- resszorokat földjéről kiűző, békészerető politikát folytató egységes Vietnam létrejötté­nek. A Vietnami Szocialista Köztársaság, amely hősiesen viselte a sokéves és rendkívül súlyos háború minden terhét, most bátran védelmezi szuve- rénitását. Az ENSZ emelvé­nyéről a Szovjetunió most is­mét kinyilvánítja szolidaritá­sát Vietnammal és hangsú­lyozza: megengedhetetlenek a vele szemben támasztott hé- gemonista igények. A Szovjetunió jó kapcsola­tokra törekszik az ázsiai or­szágokkal, amelyek a maguk részéről ugyancsak kölcsönös megértésre és jószomszédság­ra törekszenek a Szovjetunió­val. A legégetőbb probléma À szovjet delegáció vezetője ä továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a legnagyobb, a leg­égetőbb, a szó legteljesebb ér­telmében vett globális, vala­mennyi országot és népet érintő probléma a fegyverke­zési verseny beszüntetése, a leszerelés. Az ENSZ közgyű­lésének rendkívüli — leszere­lési — ülésszakán hozott ha­tározatokról szólva Andrej Gromiko rámutatott, hogy az ülésszak a népek eltökéltségéi tükrözte a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére, a leszere­lés, végsősoron az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sára. Józanul szemlélve a dolgo­kat, be kell azonban ismerni, hogy a fegyverkezési hajsza jottányit sem csökkent. Álla­mok egy csoportja — ismere­tes, hogy melyik országokról van szó — határozatot hozott olyan hatalmas, kiegészítő jellegű 'előirányzatokról, ame­lyek a fegyverzetek mennyi­ségének növelését célozzák több évre előre. A NATO mi­niszteri tanácsának washing­toni határozatát, valamint több állam részéről a katonai előkészületek fokozására tett lépéseket nem lehet másként értékelni, mint kihívást azok­kal szemben, akik a leszerelé­sért harcolnak. A fegyverek mennyiségének növekedésé­vel új, még pusztítóbb fegy­verfajták megjelenésével fo­kozódik a háború veszélye. Semmifajta magyarázat, mint például »a szovjet fenyegetés­re« való hivatkozás, sem fo­gadható el. Ezek a hivatkozá­sok teljes mértékben hamisak. Vajon nem a Szovjetunió teszi-e az egyik javaslatot a másik után a fegyverkezési verseny megfékezésére, a had­viselés új eszközei létrehozá­sának megakadályozására? És ki az, aki ellenségesen fogadja ezeket a javaslatokat? Nem másokról van szó, mint a le­szerelés ellenfeleiről. A jelenlegi körülmények között — és ezt a Nyugat képviselői is elismerik — hozzávetőleges egyensúly, pa­ritás alakul ki a fegyverzetek terén. A Szovjetunió — és ml újólag megerősítjük est — nem törekszik arra, hogy a maga javára változtassa meg ezt a helyzetet. Sőt. mi "több, javasoltuk és javasol­juk a katonai szembenállás szintjének csökkentését, azaz mindenki biztonságának sza­vatolását a fegyverzetek és fegyveres erők alacsonyabb mennyiségi és minőségi para­méterei mellett. Mint Leonyid Iljics Brezs- nyev teljes határozottsággal hangsúlyozta : »nincs olyan fegyverfajta és mindenekelőtt tömegpusztító fegyver, amely­nek korlátozására, a kölcsö­nösség alapján, más államok­kal kötött megállapodások út­ján történő betiltására, majd a fegyverarzenálból történő teljes kivonására a Szovjet­unió ne lenne kész«. Országunkban egész progra­mot dolgoztunk ki a fegyver­kezési verseny csökkentésére — folytatta Andrej Gromiko. Olyan körülmények között, amikor a fegyverkezési ver­seny fokozódik, és ennek folytán a béke veszélybe ke­rül, a legfontosabb követel- imény a fegyverzetek további mennyiségi és minőségi növe­lésének megakadályozása. A fegyverkezési hajszából ered a békét fenyegető leg­nagyobb veszély. Ez azt je­lenti, hogy a nukleáris lesze­relésnek kell az előtérbe ke­rülnie. A Szovjetunió javaslata A Szovjetunió véleménye szerint minden nukleáris ha­talomnak, valamint egyes, nukleáris fegyverrel nem ren­delkező államoknak tárgyaló- asztalhoz kell ülniök, hogy meghatározzák e tárgyalások megkezdésének pontos idejét A jelenlegi ülésszaknak is megfelelő felhívással kell for­dulnia mindenekelőtt az ösz- szes nukleáris fegyverrel ren­delkező hatalmakhoz. Minden nagyszabású feladat megoldását, a nukleáris lesze­relését pedig különösképpen olyan intézkedéseknek kell kísémiök, amelyek az álla­mok politikai és nemzetközi jogi garanciáinak megerösíté-' sét szolgálják. Ennek kapcsán mind időszerűbbé válik az a javaslat, hogy kössék meg azt a világszerződést, amelynek értelmében nem alkalmaznak erőszakot a nemzetközi kap­csolatokban. Teljes mérték­ben megszabadítani a népeket a nukleáris háború veszélyé­től — ezt a célt szolgálják a Szovjetunió konkrét intézke­dései, amelyekre ma is a leg­nagyobb hangsúlyt helyezzük. Először is arról van szó, hogy meg kell erősíteni a nukleá­ris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szava­tolását. Másodszor pedig, hogy ne juttassanak nukleá­ris fegyvert az olyan államok területére, ahol ez idő szerint nincsenek ilyen fegyverek. Mindezt figyelembe véve, a Szovjetunió azt javasolta, hogy fontos és sürgős kérdés­ként tűzzék a jelen ülésszak napirendjére »a nukleáris fegyverrel nem rendelkező ál­lamok biztonságát szolgáló biztosítékok megerősítéséről szóló nemzetközi konvenció megkötésének« kérdését. Attól a törekvéstől vezéreltetve hogy az ügyet azonnal gya­korlati vágányokra tereljük előterjesztettünk egy ilyen szerződés-tervezetet is. Ami második javaslatunkat illeti, nevezetesen hogy ne he­lyezzenek el nukleáris fegy­vert az olyan államok terüle­tén, ahol jelenleg ilyen fegy­verek nincsenek, aligha vitat­ható, hogy ez a nukleáris fegyverek elterjedése megaka­dályozásának egyik megbíz­ható módszere. A kérdés megoldását mi olyan nemzetközi megállapo­dásban látjuk, amelynek alapja a nukleáris fegyverre] rendelkező hatalmak világos és egyszerű kötelezettségválla­lása lenne arra vonatkozólag, hogy nem helyeznek el nuk­leáris fegyvert olyan terüle­teken, ahol most nincsenek ilyenek. A kötelezettségválla­lás a nukleáris fegyverek minden válfajára kiterjedne. A jelen ülésszakon előterjesz­tett kezdeményezéseink meg­valósítása azt is eredményez­né, hogy lényegesen megerő­södne az atomsorompó-rend­szer, ugyanakkor pedig sem­miképpen sem csökkennének a nukleáris energia békés cé­lú felhasználásának lehető­ségei. Sürgető szükségszerűség Mind sürgetőbben jelentke­zik az a szükségszerűség, hogy nem szabad megengedni az új tömegpusztító fegyver- fajták és fegyverrendszerek létrehozását. Vonatkozik ez mindenekelőtt az olyan em­bertelen fegyverre, mint a neutronfegyver. A helyzet sokkal veszélyesebbé válna, ha realizálnák e fegyver gyár­tásának, felhalmozásának és elterjesztésének terveit A béke érdekei ezeknek a ter­veknek végleges feladását követelik meg. Bárhogyan haladjanak is a leszerelési tárgyalások — a mi irányvonalunk a konkrét leszerelési eredmények el­érésének irányvonala. Külö­nös jelentősége van annak, hogy mielőbb befejeződjenek a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. A probléma lé­nyege abban van, hogy mej kell állapítani a legveszélye­sebb, a legnagyobb romboló erővel rendelkező fegyverfaj­ták kifejlesztésének határait, és ezt követően át kell térni szintjük lényeges csökkentésé­ről folytatandó tárgyalásokra. Szeretnénk kifejezésre jut­tatni azt a reményünket, hogy ebben a rendkívül fon tos, kérdésben az Egyesült Ál­lamok politikájában felülkere­kedik a józan, kiegyensúlyo­zott irányvonal, minthogy az új egyezményre azonos mér­tékben van szüksége a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak, az egész világnak — jelentette ki Gromiko. Tárgyalások Eécsben A szovjet külügyminiszter ezután rámutatott: Egyelőre nincs reális hala­dás a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokon. A tár­gyalások folyamán minden­kor szembe találtuk magun­kat nyugati partnereink egy és ugyanazon irányvonalával, önöknek, a szocialista orszá­goknak nagyobb mértékben, nekünk pedig kisebb mérték­ben kell csökkentenünk. A mi álláspontunk egysze­rű: nem változtatva a fegy­verzet és a fegyveres erők arányát, csökkenteni kell_azok szintjét mindkét félnél. A szocialista országok nem­régiben Becsben olyan új ja­vaslatokat terjesztettek elő. amelyeknek konstruktív jel­legét Nyugaton is elismerik. Mi gyakorlati és pozitív vissz­hangot várunk ezekre a le­szerelés problémájával kap­csolatos javaslatokra. A Szovjetunió régóta java­solja, hogy meghatározandó százalékkal csökkentsék a ka­tonai költségvetéseket, első­sorban a Biztonsági Tanács állandó tágjainak katonai költségvetését és a megtakarí­tott összegek egy részét for­dítsák a fejlődő országok megsegítésére. Ez óriási jelen­tőségű lépés lenne. Bármilyen szemszögből me­rüljön is fel a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés problémája, a Szov­jetunió kész keresni a meg­állapodáshoz vezető, megfele­lő utakat. Ezen-a téren konk­rét javaslatokat terjesztettünk elő. Természetesen készséggel megvitatjuk más állgmok j olyan javaslatait is, amelyek I ennek a történelmi jelentősé- j gű feladatnak a megoldását j célozzák. A közgyűlés jó szolgálatot tehet a béke ügyének, ha elő­segíti a leszerelési világkonfe­rencia összehívását. Éppen ezen a fórumon lehetne majd az államokra nézve kötelező érvényű döntéseket elfogadni. A szovjet külpolitika A Szovjetuniónak a békére, az enyhülésre, a leszerelésre irányuló külpolitikai vonala szilárd irányvonal. A Szovjet­uniónak ez az irányvonala az egész szovjet nép akaratát juttatja kifejezésre a szovjet pártkongresszusok elvi téte­leit valósítja meg. Gromiko végezetül kijelen­tette: — A szovjet emberek derű­látóan néznek a jövő elé. Meggyőződésünk azon alap­szik, hogy a népek békeakara­ta legyőzhetetlen; a béke meg­őrzéséért és megszilárdításáért küzdő erők fölényben vannak azokkal szemben, akik az el­lenkező irányba szeretnék te­relni a világeseményeket. * * * Pu ja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője hétfőn ta­lálkozott Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter­rel, a csehszlovák delegáció vezetőjével. A két külügymi­niszter eszmecserét tartott a két ország kapcsolataival ösz- szefüggő, valamint az ENSZ- közgyűlés napirendjén szerep­lő nemzetközi kérdésekről. A találkozó meleg, baráti lég­körben zajlott le. Nicaraguái helyzetkép Folytatják a harcot a diktatúra eí/en „Csupán a megfelelő pillanatra várunk...” Á nicaraguai fővárosban, Managuában — a hírügynök­ségi jelentések szerint — át­menetileg véget ért az álta­lános sztrájk, és több üzlet kinyitott. A gyárakban meg­kezdődött a munka. A keres­kedelmi kamara szóvivőjének nyilatkozata szerint ez nem jelenti azt, hogy az általános sztrájk végleg befejeződött, és az ellenzék föladta volna a harcot. Ezt bizonyítja az ellenzéki Széles Front által Managuában közzétett felhí­vás is, amely felszólítja az ország lakosságát: folytassa harcát az erősen meggyengült Somoza-diktatúra ellen. Managuában a nyugalom még mindig nem állt helyre. A kijárási tilalom idején több pokolgép robbant, fegyveres összetűzések voltak, és foly­tatódtak a letartóztatások. A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front hétfőn a hondurasi fővárosban, Teguci­Megszakadtak a kínai—vietnami tárgyalások Csüng Hszi-tung kínai kül­ügyminiszter-helyettes a kí­nai—vietnami tárgyalásokon résztvevő kínai küldöttség ve­zetője kedden Hanoiban kije­lentette: »A jelenlegi körül­mények között« nem lát le­hetőséget a Vietnamban élő kínaiak helyzetéről folyó tár­gyalások folytatására, ezért a megbeszélések elnapolása mellett dönt. »A kínai kül­döttség jelentéstételre vissza­utazik Pekingbe.« Mint az Uj Kína hírügy­nökség jelentéséből kitűnt: a kínai fél Vietnamot próbálja felelőssé tenni a tárgyalások elodázásáért; figyelmen kívül hagyva a vietnami részről mutatkozó konstruktív erőfe­szítéseket, egyoldalúan Viet­namot vádolja a tárgyalások eddigi eredménytelensége miatt galpában kiadott közleménye megerősítette, hogy »a dikta­túra ellen vívott harc folyta­tódik egész Nicaraguában«. A közlemény hangsúlyozta, hogy »a felszabadítási front erői a nemzeti gárdának a védtelen polgári lakosság ellen intézett bombázásai és a tömeges ki­végzések ellenére sem gyen­gültek meg, sőt gyarapodtak. A harcok beszüntetése átme­neti. Csupán a megfelelő pil­lanatra várunk, hogy ismét előrenyomuljunk«. A nicaraguai helyzet ismer­tetése céljából Havannába ér­kezett a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetősé­gének tagja, a mozgalom egyik alapítója, Totnas Bor­ges. A sandinisták képviselője Havannában' tájékoztatást ad a Somoza nemzeti gárdájának Nicaraguában elkövetett em­berellenes cselekményeiről. Ugyanakkor útjának célja; hogy a nemzetközi szolidari­tás talaján keressen politikai támogatást a mozgalom szá­mára. Arab diplomácia — Camp David után Asszad Ámmanba Az egyiptomi államfő üzenetet vár Hafez Asszad Szíriái elnök kedden délelőtt Ammanba re­pült, hogy tájékoztassa Husz- szein jordániai uralkodót a Szilárdsági Front damaszkuszi csúcsértekezletének dönté­seiről, és megvitassa vele a Camp David-i megállapodások nyomán a Közel-Keleten elő­állott helyzetet. A jordániai uralkodó — mint ismeretes — elvetette azt az ajánlatot, hogy csatla­kozzék az amerikai közremű­ködéssel létrejött egyiptomi— izraeli megállapodáshoz. Az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozataiban — legutóbb hétfőn, jordániai tisztek egy csoportja eiőtt mondott beszé­dében — leszögezte, hogy Jor­dánia számára a Camp Da­vid-i megállapodás csak olyan módosítással lenne elfogadha­tó, ha egyértelműen utasítaná Izraelt, hogy vonuljon ki az összes megszállt arab terület­ről, és elismerni a Palesztinái .arab nép törvényes jogait. Ugyanakkor Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain — legalábbis amerikai értékelés szerint — Husszein, akárcsak Vance másik tárgyalópartnere, Kha- led szaúdi király, nem mon­dott véglegesen nemet Camp Davidre. Az amerikai külügyminisz­ter, aki hétfőn tért vissza Ammant, Rijadot és Damasz­kuszi érintő körútjáról, így tájékoztatta Carter elnököt és a washingtoni kormányt. A washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője, Hodding Car­ter szerint Vance tárgyalásait nagymértékben megnehezítet­te, hogy az újonnan létesí- téndő ciszjordániai zsidó tele­pülésekre vonatkozó Camp David-i megegyezést homlok- egyenest eltérően értelmezik a felek. A kairói A1 Ahram keddi számának értesülései szerint Szadat egyiptomi államfő üzenetet vár Carter elnöktől a ciszjordániai zsidó települé­sekkel kapcsolatban. A lap közli azt is, hogy az egyipto­mi—izraeli béketárgyalások hamarosan megkezdődnek, mihelyt az izraeli parlament jóváhagyja a Sinai-félszigeten levő települések fölszámolását. Nagy terjedelemben foglal­kozik a szovjet sajtó a Camp David-i alku következményei­vel. A lapok beszámoltak a Szilárdság Frontjának határo­zatairól; közöl téli, hogy a különutas tárgyalásokkal szemben álló haladó arab or­szágok megbízták Asszad Szí­riái elnököt: vegye föl a kap­csolatot a Szovjetunióval — a legújabb fejlemények meg­tárgyalására. A Pravda keddi száma fi­gyelmeztet rá, hogy Washing­ton és Tel Aviv még a Pa­lesztinái arab nép fogalmát is ­id akarja kapcsolni a köz­tudatból. Erre utal Begin ki­jelentése: ezentúl a megszállt ciszjordániai területen élő arabokat nem palesztinaiak- nak nevezik, hanem »Izrael földje arabjainak«. Begin sze­rint Carter amerikai elnök írásban is kijelentette, elfo­gadja Izrael követelését Ilyen eszközökkel »oldják meg« Izrael vezetői a Palesz­tinái problémát — hangoz­tatja à szovjet lap. HÍREK A.VILÁGBÓL Óva inti a dán kormányt a DKP KB kedden nyilvános­ságra hozott nyilatkozata, hogy — a dán katonapolitika eddigi alapelveivel ellenté­tesen — NATO-csapatokat ál- lomásoztassanak az országban. FJ barik adóztak egy orszá­gos főútvonala^ Kelet-Franeia- országban a sztrájkoló acél­gyári munkások, Marseille- ben pedig bezúzták a köztár­sasági párt (Giscard d’Estaing pártja) egyik vezetője autójá­nak ablakait. A francia acél­gyári munkások a tervbe vett elbocsátások ellen tiltakoznak. A görög—kínai kapcsolatok várható alakulása az utóbbi napokban a görög sajtó egyik központi témája Huang Hua kínai külügyminiszter ugyan­is pekingi látogatásra hívta meg Karamanliszt és Halliszt. A hírek szerint a görög veze­tők látogatására jövőre kerül majd sor. Mongólia tervfeiadatai 1978-ban Se Szénbányászat §|j|| Q Sz í ncsf émkombinátl. § Házgyár m A Építőipai ^Faipar ♦DaîanÆwîgad ruházatiipaf Élelmiszeripar &. a <*«mfel<*>l9orf^ 300km È —I —* nagyüzem Az 1976/77-es rendkívül hideg tél miatt majdnem 3 millió tenyészál­lat pusztult el Mongóliában, s tervlemaradást okozott a mezőgaz­daságban, az élelmiszeriparban. Az 1978-as* népgazdasági terv — rész­ben a lemaradás pótlására — az eredetinél magasabb tervszámok teljesítésével számol. A nemzeti össztermék 6,6, a nemzeti jövede­lem pedig 6,5 százalékkal növek­szik ebben az évben. A fütőanyagipar 12,4, a fémfel­dolgozó ipar 7,8, az építőanyagipar 12,9, a ruházati ipar 5,8, az élelmi­szeripar 6,4 százalékkal termel töb­bet 1978-ban, mint 1977-ben. Több beruházás üzembe helye­zése is segíti a tervfeladatok meg­valósulását. Megkezdi termelését az erdeneti réz-molibdén-bánya és dúsító üzem, mely szovjet segít­séggel épült. Darhanban üzembe helyezik a Szovjetunió ajándékát, a nagypaneles házgyárat. Arvaj- hérben a vasbetonelem-gyár, hat megyeközpontban pedig téglagyár lép be a termelésbe 1978-ban. Az élelmiszerellátás javítása ér­dekében 71 ezer hektár szüzföldet vonnak termelés alá, az állatállo­mány emelkedését pedig négy szá­zalékban irányozták elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom