Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

r~öhjdteli S'ZttdzejjdÄslgJ Augusztus közepén a vízdijbeszedő 474 forint vízdi­jat kért tőlem az első félévi vízhasználatért. Bemen­tem a vízügyi igazgatósághoz, és mondtam: lehetetlen, hogy egy öttagú család fél év alatt 340 köbméter vizet elhasznál, amikor se gyerek, se kocsi nincs. A Berzsenyi utcai télé peri kértem, vizsgálják meg a vízórát. Befizet­tem ennek a díját — 321 forintot —, majd »bemérésre« behozták az órát. A »bemérésre« augusztus 25-én ke­rült sor, amikoris közölte a vízügyi szakember: csak ak­kor tudja az órát ellenőrizni, ha előtte megjavítják (a nagymutatója le volt esve), javítás után »bemérték« és megállapították, hogy jó. Kérdésem: miért nem olyan állapotban mérték be az órát, ahogy tőlem leszerelték, hiszen javítás után természetes, hogy jó? Korábban mindig 80—100 forintot fizettem fél évre. Hogy létezik, hogy a szokásos víz- mennyiségnek egyszerre az ötszörösét fogyasztottuk cl? S ha a vízórám valóban jó, akkor is másikat kell hoz­zám fölszerelni, mert ez a fajta csak ezer köbmétert mér. és a kétévenkénti hitelesítés alatt nálam 1360 köbméter víz fogy ... Tisztelettel: uatcU 0.ijOrgy, Kaposvár, Munkácsy u. 7. Tisztelt Szerkesztőség ! A fonyódi. megyei jelentőségű természetvédelmi te­rületek — amellyel kapcsolatban augusztus 1-én panasz jelent meg. majd ezzel kapcsolatos tájékoztatás dr. Ko­máromi József szakigazgatási szerv-vezető részéről — az 1973 novemberében történt átadás—átvétel óta a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telekkönyvi és természetvédelmi kezelésében vannak. A természetvé­delmi hatósági felügyeletet a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya látja el. O irányítja és ellenőrzi a temészetvédelmi kezelőt, aki a megye anyagi lehetőségeitől függően felújítási terv szerint dolgozik. A szakigazgatási szerv vezetője is helyesen állapít­ja meg, hogy a Várhegy és Síposhegy vízelvezetése hiá­nyos. Ez azonban meghaladja a "kezelő feladatát, mert ez nagy mértékben összefügg a 7-es lit védelmével is, amelynek vízvédelmi terveit a Víziterv fogja elkészí­teni. Tisztelettel: Bettler Cianid (a természetvédelmi íelügyelöség- vezető, Országos Környezet­és Természetvédelmi hivatal pécsi természetvédelmi felügyelősége AZ H SZ HP SOMOGY HEGYEI BI ZOTT S&GÁ N A'K LAP J XXXIV. évfolyam, 224. szám. Péntek. 1978. szeptember 22. Két kiállítás Kiskunhalason Kiskunhalason a képzőmű­vészeti hét eseményeként ki­állítást rendeztek a kaposvári Bors István szobrászművész alkotásaiból, Honty Márta grafikáiból, tűzzománcaiból, gobelinjeiből. Bors István szobrait a Le­nin téren állították ki. a «szo­bor utca« már az első napok­ban sok érdeklődőt vonzott. A kaposvári szobrászművész ré­gebbi alkotásai mellett az újonnan készülteket is bemu­tatja Halason. Többele között ott látható a kaposvári Ság- vári parkba kerülő bronz szö­kőkút. a korábban megrongált Tavasz című szökőkút-kom- pozíció és a tatabányai bá­nyászszerencsétlenség áldo­zatainak emléket állító mű­alkotás. A kiállítás sikeréről tanúskodik, hogy a tervezett­nél hosszabb ideig láthatók Bors István szobrai Kiskun­halason. A város új hatszázágyas kórházában — a tizedik eme­leti tanácskozóteremben — rendezték meg Honty Márta kiállítást. A gazdag váloga­tás jól érzékelteti sok irányú tevékenységét. Szobrok a Lenin téren. Előtérben a Sásvári parkba ke­rülő szökőkút. Tv-jej set Utcák, terek — terítéken Mocskos, szemetes utcák — csúf városok. S közben a föld fejlettebb országaiban a la­kosság nagyobb része a vá­rost választja élete színte­réül. Vagy »ebbe születik be­le-. S egyre több a panasz. Miközben lelkes szakemberek, hivatott vezetők, országos ha­táskörű szervek, intézetek so­ra igyekszik tudományos alapokon megteremteni — és egyre művészibbé tenni — az ember városi környezetét. És a XX. század gazdasági­Gyógyító füvek egymillió forintért (Tudósítónktól.) Nagy a forgalom ezekben a hetekben a böhönyei álész gyógynövény-felvásárló he­lyén. A vadon termő gyógyí­tó füvek, növények hatalmas zsákokban ott sorakoznak a raktárban, a pajtában. Folyik az átvétel. 24 család foglal­kozik a környék három köz­ségében gyűjtéssel. Hozzák az árut Kalapáti Ferenc felvá­sárlónak, aki 13 éve foglalko­zik gyógynövény-felvásárlás­sal, és jó ismerője a mester- ' ségének. Sárközi Károly, Hor­váth Ferenc és a Madarász j család tartozik a legjobb' gyűjtők közé. A felvásárló raktárába 54 féle növény kerül éven­te. Jelenleg a sédkendert, az aranyvesszőt, a mákgubót és a babhéjat vásárol­ják. Ebben az évben megvet­tek már 37 mázsa hársvirá- got, 8 mázsa kamillafüvet, 36 mázsa fagyöngyöt, 70 mázsa legyezőfüvet és egyéb füvek­ből mintegy 100 mázsára va­lót. Országosan is nagy jelen­tősége van a gyógynövények felvásárlásának, mert ezek egy részét exportra szállítják, 'más részét itt dolgozzák fel. A böhönyei telep az egyik legnagyobb forgalmú, gyógy­növény-felvásárló hely So­mogybán. Ezekért a füvekért több mint egymillió forintot fizetnek ki. A felvásárló többnyire szá­raz gyógynövényeket vesz át. Nagyon, kell vigyázni a mi­nőségre, mert a Herbáriánál — ahova Kalapál) Ferenc is szállít — szigorúak az elő­írások. technikai fejlődésével egyre sivárabb a kép. Nem szavaink élő cáfolata-e »utcák es terek művészetét« említeni? — Nem! Hiszen épp a felelősségtudat helyezi e kérdési a közérdeklődés gyúj­tópontjába. A képzőművészeti világhét csupán apropó. Az utcák, terek kultúráját vizsgáló műsor, amelynek el­ső részét szerdán este sugá­rozta a televízió. Dvorszky Hedvig művészettörténész vezetésével, a legjobb hazai és nyugat-európai — de para­doxonként mindkét részen magyar ihletésű — városren­dezési és városépítési törek­vésekkel foglalkozott. Tehát az utcák és terek kerültek te­rítékre — sajnos felemás mó­don, esetlegesen és esetlenül. A tévé technikai , lehetőségei nem maradtak kihasználatla­nok: megragadóan szép film­kockák villantották föl az egyes földrészek városképeit, a jelent, és a lassan testet öl­tő jövőt. Esetleg a még csak művész álmodta terveket, a Vasarely-várost vagy a »hold­béli építészet« emberi stílu­sának bizarrságait. A legjobb ötlet volt e fél évszázada külföldön élő magyar szárma­zású-híres művészeket (Pierre Székelyt, Nicolas Schöffert, illetve Viktor Vasarelyt) meg­idézni: ők nyelvünk — anya­nyelvűk — fakuló szavait ke­resgélve is igazi gondokról és messzelekintő tervekről szól­tak. A tévéstúdióbeli kerék­asztalánál csupán Jánossy György építész volt méltó »partnerük«. A másik három szakember sok szóval sem tu­dott érdemlegeset mondani. A műsorvezető pedig legjobb pillanataiban is csak egy jó­tanuló leckefelmondásának szintjén beszélt. S így, bár föl-fölbukkant, elvérzett jó néhány jobb sorsra rédemes gondolat. / Tud-e majd ennyi hibát — csak nagyjából is — korrigál­ni a műsor második része? K. F. Bors István új alkotása a bányászszerenesétlenség áldozatainak állít emléket. VilláMtinierjű Együttműködés Rostockkal Tíz esztendeje. 1968 szep­temberében kötött együttmű­ködési szerződést a rostocki Autókombinát és a Volán 13. sz. Vállalat. A jubileum al­kalmából Kaposvárra látoga­tott az autókombinát igazga­tója. gazdasági igazgatóhelyel- tesg, a párt- és a szakszer­vezeti bizottság titkára. — Mi volt kezdetben az együttműködés célja? — ér­deklődtünk Kurt Wiese igaz­gatótól. JBalatoui krónika Az utolsó nádorispán Tegnap délben a szemesi parton arra gondoltam, hogy 130 esztendeje ilyenkor már elindult a Kisfaludy gőzös -a füredi kikötőből. Fedélzetén István főherceg. Magyarország nádorispánja (Bánk bán kései utóda) üldögélt rosszkedvűen, néhány magyar úr társaságá­ban, aki komolyan vette Hahsburg-Lotharingjai István alkotmányos érzületét, s úgy vélte, képes lesz esetleg elhá­rítani a háború rémét, ha okosan tárgyal Jellasiccsal. A horvát bán a szemesi parton állt, s mivel a hajó nem tu­dott kikötni, csónakba ült gróf Zichy Manó, hogy Ist­ván nádor nevében a Kisfa­ludy fedélzetére invitálja a szerezsánok vezérét. A történet közismert. Jel­lasicsnak nem volt kedve ha­jóra szállni, István főherceg pedig méltóságon alulinak tar­totta, hogy maga üljön csó­nakba. Az utóbbi magatartás a magyar kísérők szemszögé­ből is magától értetődőnek tetszett Cmég' ha az a presz- tizsóvás sok ezer ember éle­tét kockáztatta is). Mert hát ki volt az a Jellasics István nádorhoz képest?! Termetre] minden bizonnyal Jellasics | volt a katonásabb alkat, hi- j szén Bánk bán kései »utódja« mindössze 47 kilót nyomott (a latban még ennél is keve- j sebbet), s az egykori kaján följegyzések szerint valószí- j nűtlenül kicsi keze, lába volt. De szülöttje volt egy 600 éve uralkodó családnak, amely ! akkor — régiségét, hatalmát tekintve — a világ legelső famíliájának számított. Ezen­kívül : Magyarország nádor­ispánja Pest-Pilis-Solt vár­megye főispánja, a jászkunok főkapitánya, a főrendek házá­nak, az országgyűlésnek és a helytartótanácsnak elnöke, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg. magas rangú tábornok, két ezred tu­lajdonosa. a magyar nemesi fölkelés vezetés vezére stb.. stb. volt. Mindezek ellenére a horvátországi bárócska — a szemtanúk állítása szerint — fölényesen, nevetgélve utasí­totta el a kérését. Jellasics nevetett, a nádorispán viszont rosszkedvűnek látszott. A sze­mesi színjáték két főszerep­lője — a látszólagos ellenfe­lek — mögött ugyanis ott állt a főrendező, a bécsi udvar, amely már elhatározta, hogy Magyarország alkotmányát eltörli, a magyar kormányt és az országgyűlést elkergeti. s a magyar nemzet alkotmu- nyos ellenállását vérbe fojtja. Jellasics mint készséges vég­rehajtó már megkapta az er­re vonatkozó parancsot, akár csak István nádor a »család­fő« utasítását. Csakhogy ezt a Kisfaludy gőzösön tartózko­dó magyarok még nem tud­hatták. Gondolom, annál in­kább megdöbbentek, amikor hírül vették, hogv az általuk mélyen tisztelt nádonspán — a Jellasics ellen fölsorakozó magyar seregek főve»éré — két nappal a balul sikeredett találkozó után zárt kocsiba ült, s az éj leple alatt kihai- .atott az országból. Nem csoda tehát, hogv Jellasics báró olyan jóízűen nevetett1 szep­tember 21-én a Balaton déli partján. Szemesen. Csakhogy korán nevetett. Ezt később Pákozdnál maga is beláthatta. Sz. A. ■— A dolgozóink kérésére megteremtett kapcsolat kez­detben csupán csereüdültetés­re vonatkozott; autókombiná­tunk és a kaposvári Volán munkásai így is közelebb ke­rülhettek egymáshoz, s elmé­lyült közöttük a barátság is. Évekkel ezelő.t bővítettük a szerződést szakemberek cseré­jével, s a jól bevált munka- módszereket hasznosítjuk. — Mennyiben hasonlít munkájuk az itteni közleke­dési vállalatéhoz? — Csaknem azonps. A 450C dolgozobol 3200 gépjárműve­zető, haíszáz autóbuszunk, kétszáz taxink, 1200 tehergép­kocsink, loOO pótkocsink van. Feladatunk Rostockban és a megye területén a személy­es teherszállítás, s a jármü­veket tartó vállalatok tevé­kenységének összehangolása. Mi képezzük a hivatásos gép­kocsivezetőket, autószerelő­ket, s 170 autóval az amatő: gépkocsivezetőket is. Egy év­ben 1,2 milliárd utast és £ millió tonna árut szállítunk. A teher többségét konténe­rekben. — Hogyan értékeli e tíz évet? — Hasznos volt. Eddig négyszáz dolgozónk járt Ma­gyarországon, Somogybán, s ugyanennyi vendéget — köz­tük sok szakembert — fogad­tunk mi is Rostockban, és hevingsdorfi üdülőnkben Több kaposvári módszert hasznosítottunk, köztük az el­használódott alkatrészek fel­újításának gyakorlását. Most újabb tíz évre szóló megálla­podást kötöttünk. Tovább bő­vítjük a szakembercserét: égy-égy csoportban azonos- munkaterület dolgozói kapnak helyet. Igv alaposabban tanul­mányozhatjuk egymás mun­káját. több tapasztalatot sze­rezhetünk. Sz. L. T,9RM SOROK Vallomás Az isztambuli bíróságon a vádlott kijelenti: — Áldozataimat mindig nappal támadtam meg. Éjszaka ugyanis féltem volna rablott pénzzel jár­kálni ... Őtmesferi nézőpont Az őrmester két lusta katonát szid: — Ördög vigye, ez mégis hallatlan! A te nyakken­dőd, Frank, félrecsúszott, a cipőd nincs kitisztítva. A te nadrágodnak pedig, Teddy, alig látszik az éle! Csapnivaló! Mi lesz itt, ha háború tör ki?! Műszóid újdonság A »Csajka« stadionban, ahol azelőtt a kézi mun­ka volt túlsúlyban, gépe­sítették a munkaigényes folyamatokat. Mérkőzé­sek után ezentúl nagy teljesítményű kombájn segítségével gyűjtik össze az üres üvegeket. Aforizmák Már régen búcsút mond­tam volna a hibáimnak, ha nem volnának az eré­nyeim közvetlen folytatá­sai^ * * * Ne rántsátok le róla hirtelen a leplet — kár a lepelért ! * * * Az illető nagyon vigyá­zott az. idejére — soha­sem érkezett időben. Minél kisebb a fogas­kerék — annál többet kell forognia. * » * Hetet-havat összehor­dani sokkal könnyebb, mint a súlyos anyagok mozgatása. * * * Néha az elefánt is lé­gy eskedik. * * * ■ A főnök valamennyi ujja — mutatóujj. * * * Az illető előbb a má­sik szívébe markolt, az­után a zsebébe. * * * Hogv valaki tisztelje önmagát, ehhez nem ok­vetlenül szükséges, hogy egymagába iszogasson. * * * Még manapság is ke­vesebb a jó költő, mint a remek suszter. * * * Vajon a féltékenység a jövőben is a piúlt csöke- vénye marad? * * * Akadnak olyan embe­rek, ak:kben a negatív jelenségek pozitív érzése­ket keltenek. Scmoggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László szerkesztőség: Kaposvár, Latine» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon; 11-510, 11-51L 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 1. Postacím: Kaposvár, Pf. 3L Î40L Telefon: ll-51b, 11-510. Felelős kiadó: Dopiján Sándor Teijeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkczbesitö postahivataloknál cs kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 96? ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár, Május l. u. 101 Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg és □ein küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom