Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
Libanon Csak Izrael helyzetét szilárdítja Vélemények a Camp David-i megállapodásokról A Camp David-ben létrejött megállapodások csak arra szolgálnak, hogy megszilárdítsák Izrael helyzetét, s egyben megszilárdítsák az Egyesült Államok stratégiai és politikai érdekeinek érvényesülését is a Közel-Keleten — állapította meg kommentárjában a moszkvai televízió. A Carter—Szadat—Begin talákozóról a televízió kommentárja leszögezte: — A Camp David-i keretekben csak éppen a két legfontosabb problémának nem jutott hely. Az alku eredménye egyrészt nem biztosítja az izraeli csapatok kivonását minden megszállt arab területről, — ezt csupán a távoli jövőre irányozta elő, s az izraeli megerősített települések ügyét szánt szándékkal nyitva hagyták. A ma már mintegy 150 ilyen település megléte gyakorlatilag biztosítja Izrael katonai jelenlétét és a katonai megszállás fenntartását célozza. A Camp David-i dokumentumok ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a palesztin arab nép törvényes jogait, az ön- rendelkezés és az önálló államalkotás jogát. — Szadat újabb engedményeket tett, s olyan úgynevezett rendezést fogadott el, amely ellentétes az arab népek érdekeivel. A közel-keleti csomót azonban nem lehet különutas alkudozásokkal megoldani — hangoztatta kommentárjában a szovjet televízió. A kedd reggeli szovjet lapok a TASZSZ összefoglalását közlik a Camp David-i alkuról. Mint ismeretes: a szovjet sajtó a tárgyalások kezdetétől egyértelműen elítélte a különutas alkudozásokat. Koszigin szovjet kormányfő és Gromiko külügyminiszter korábban egyaránt aláhúzta: a szovjet álláspont kezdettől fogva az. és az marad Camp David után is, hogy a rendezés egyetlen lehetőségét csupán a genfi békekonferencia nyújthatja. * * * Csak valamennyi érdekelt fél véleményének ismeretében lehet végleges álláspontot kialakítani arról, elősegítik-e a Camp David-i megállapodások az átfogó közel-keleti rendezést — jelentette ki az ENSZ főtitkára. Kurt Waldheim keddi, New York-i sajtóérte-' kezletén igen tartózkodó hangon 1 nyilatkozott az amerikai —Izraeli—egyiptomi megállapodásokról. »•Egyáltalán nem hiszem., hogy a Camp David-i fejlemények után túlhaladott volna a közel-keleti békével kapcsolatos genfi konferencia" — mondotta. Waldheim közölte, hogy továbbra is érintkezésben van a genfi értekezlet társelnökeivel, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval, majd hozzátette: véleménye szerint változatlanul nagy figyelmet kell szentelni a Palesztina! kérdésnek, mert az »döntő fontosságú« a rendezés szempontjából. Az amerikai sajtóban kedden is túltengtek az óvatos, figyelmeztető hangok. Jóllehet a Szadat—Begin megállapodással elkerülik az újabb háború közvetlen veszélyét,, nagyon is kérdéses még, sike- rül-e megoldani a fennmaradt, kulcsfontosságú kérdéseket — írta a Christian Science Monitor. Camp David Izrael csaknem korlátlan győzelme, a legnagyobb engedményeket Szadat egyiptomi elnök tette A The Wall Street Journal dicsérte Carter elnököt, amiért szakított a korábbi, átfogóbb közel-keleti rendezést célzó washingtoni tervekkel, s immár nem kívánja bevonni sem a Szovjetuniót, sem a Palesztinái mozgalmat a kérdések megoldásába. * * * A jelenlegi válságos pillanatban az arab országoknak, az arab nemzeti erőknek jól átgondolt, egyeztetett politikával, katonai, gazdasági és politikai eszközeik egyesítésével kell válaszolniuk az arab felszabadítási mozgalom elleni összeesküvésre, amelynek egyik állomása Camp David — hangoztatja a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában. A PFSZ végrehajtó bizottsága éjjel Bejrútban rendkívüli ülést tartott. Részt vettek rajta a többi palesztin szervezet, így az Elutasítási Front is. * * • — Ciszjordániaban sohasem lesz más hadsereg, mint az izraeli — jelentette ki a Le Matin keddi számában megjelent exkluzív interjújában Menahem Begin izraeli miniszterelnök a Camp David-i megállapodásokról. — Az izraeli hadsereg — jelentette ki — visszavonul majd a meghatározott állásokba, erőinek zöme Júdeábán, Szamáriában (vagyis Ciszjor-. dániában) és Gazában marad, hogy őrködjék »Izrael biztonsága fölött«. Lesz-e más állam Ciszjor- dániában? — kérdezte a Le Matin tudósítója Begint, egy palesztin állam létrehozásának lehetőségére utalva. Az izraeli miniszterelnök válasza egyetlen szó volt: — Soha! * * * Giancarlo Pajetta, az Olasz KP nemzetközi kérdésekben illetékes vezetője az Unita keddi számában az egyezménnyel ki pem küszöbölt veszélyekről ír. Megállapítja: Szadat másodszor döntött rendkívüli horderejű kérdésben anélkül, hogy kikérte volna országa vezető szerveinek jóváhagyását. — Még1 saját külügyminiszterének a véleményét sem kérte ki — írja. Lemondott tisztségéről Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter, aki végig tevékeny részese volt a Camp David-ban tartott amerikai-egyiptomi—izraeli tárgyalásoknak. Maga Szadat elnök az ABC amerikai tv-tár- saságnak adott nyilatkozatában erősítette meg a lemondás tényét és okát, nevezetesen azt, hogy Mohamed Ibrahim Kamel nem ért egyet a Camp David-ben létrejött megállapodásokkal és az ezek nyomán kirajzolódó szadati politikával. A megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy hasonló körülmények között vált meg tisztétől Kamel elődje, Iszmail Fahmi is. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, aki híva» talos látogatáson Bécsben tartózkodik, megbeszélést folytatott Rudolf Kirchschlü- gerrel, az Osztrák Köztársaság elnökével A két ország kapcsolatainak kérdéseit vitatták meg, majd időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyaltak. A tárgyaló felek kiemelték a leszerelés érdekében tett erőfeszítések jelentőségét. Az egyiptomi—izraeli különbekéről rendelkező és arab területek izraeli megszállását hosszú évekre legalizáló megállapodások Camp David-i aláírása mozgásba hozta a közel-keleti diplomácia gépezetét. Carter elnök Jordániába és Szaúd-Arábiába küldi külügyminiszterét, Cyrus Vance-t — azzal a feladattal, hogy megszerezze Amman és Ríjad jóváhagyását az amerikai—egyiptomi—izraeli csúcs- találkozón született egyezményekhez, s rávegye Husszein jordániai királyt, s alighanem a megalkuvásra hajló egyes palesztin politikusokat is, a Jordán-folyó nyugati partjáról folytatandó egyiptomi—izraeli tárgyalásokban való aktív részvételre. Szadat egyiptomi elnök — még Camp David-ből — telefonon meglehetősen kitérő választ kapott Husszeintől a további jordániai lépéseket illetően. Az egyiptomi államfő korábbi tervek szerint — még ezen a héten — Marokkóban találkozott volna a Jordániái uralkodóval, hogy személyesen próbálja meggyőzni a Camp David-i megállapodások elkerülhetetlenségéről. Husszein az utolsó percben azonban lemondta marokkói látogatását, s hétfőn Amman- ba tért vissza hosszabb európai körtújáról. Keddre pedig rendkívüli ülésre hívta össze kabinetjét. Arab diplomáciai források úgy tudják, hogy Szaúd-AráMeghosszabbílották az ENSZ-srök mandálumát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este négy hónappal meghosszabbította a márciusban Libanon ellen elkövetett izraeli agresszió után létrehozott ENSZ-békefenn- tartó haderők, az Unifil megbízatását. A Biztonsági Tanács döntése alapján Libanon déli részén a »kéksisakosok« 1979. január 19-ig teljesítenek szolgálatot. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára jelentésében eredetileg hat hónappal javasolta a térségben állomásozó ENSZ- erők mandátumának meghosszabbítását. A rövidített határidő néhány olyan ENSZ- tagálíam türelmetlenségét tükrözi, amelynek csapatai a kilenc ország katonai erőiből álló Unifil-ben tevékenykedKirchschläger aláhúzta: Ausztria és Bulgária kapcsolatai — annak ellenére, hogy a két ország társadalmi rendszere különbözik — sikeresen fejlődnek. Az osztrák államfő fontosnak mondotta, hogy folytassák az enyhülés és az együttműködés politikáját, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának szellemében. Todor Zsivkov kijelentette, hogy Bulgária és Ausztria gyümölcsöző' kapcsolatai elősegítik a helsinki ajánlások megvalósítását. bia és Kuvait is behatóan tanulmányozza az amerikai— izraeli—egyiptomi megbeszélések következményeit, s közben állandó kapcsolatban áll Ammannal. . •Az izraeli parlament, a knesszet a jövő hétfőn vitatja meg a Jordán folyó nyugati, partjával és a Gázai övezettel foglalkozó keretmegállapodást, s utána pár nap múlva szavaz a Sinai településekről. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta a Kremlben Bruno de Leusse-t Franciaország Moszkvában akkreditált nagykövetét. A találkozót a nagykövet kérte. Meggyilkolták Glasgowban Thomas Biggant, aki 17 éve volt tagja Nagy-Britannia Kommuista Pártjának, és a brit szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett. A skót kommunistát és fiát késszúrásokkal ölték meg. Aláírták Addisz Abebában a szovjet kormány és az etió- piai ideiglenes katonai kormányzótanács között létrejött, a gazdasági és technikai együttműködéssel foglalkozó szovjet—e^iópiai kormányközi bizottság létrehozásáról szóló megállapodást. fl kétélű v A terv, hogy az amerikai kormány Franciaországot, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Japánt is bevonja a Szovjetunió ellen hozott újabb diszkriminációs intézkedések végrehajtásába, szemlátomást nem úgy valósul meg, ahogy Washingtonban elképzelték. A francia külügyminisztérium hivatalos képviselője útján már közölte: »Franciaország egyáltalán nem rendeli alá politikai megfontolásoknak a polgári célokat szolgáló technika átadását ...« Hasonló reagálásról érkezett hír a nyugatnémet fővárosból is. Bruno Friedrich, a szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának alelnöke a kérdést •kommentálva kijelentette: »Ha a nyugatnémet kormány engedett volna az amerikai követelésnek, úgy azt a hosz- szú távú gazdasági megállapodást sértette volna meg, amelyet Leonyid Brezsnyev bonni látogatásakor aláírtak." Példátlan események Az amerikai kormányzat diszkriminációs intézkedései, amelyekhez most csatlakozásra szólította fel politikai szövetségeseit, az utóbbi másfél hónap során, röviddel azután születtek, hogy maga Carter kijelentette: az Egyesült Államod nem akarja külpolitikai fegyverként fölhasználni a kereskedelmet. Aztán első lépésként ha tálytatanított egy szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok több mint hatmillió dollár értékben számítógépeket szállított volna a TASZSZ szovjet hír- ügynökség számára. Ugyanaznap a kormány külön engedélyéhez kötötte az amerikai olaj- és földgázkutatóberendezések eladását a Szovjetuniónak. Később megakadályozták két magas rangú amerikai küldöttség moszkvai látogatását, majd Washingtonban azt is közölték, hogy a minimumra csökkentik a hivatalos kapcsolatokat a Szovjetunióval. Az enyhülés történetében példátlan események ezek — hangsúlyozzák a megfigyelők Carter lépéseit kommentálva. Veszélyesek, mert felelőtlenül a nemzetközi enyhülés ügyét teszik kockára. S ami szinte abszurdum — állapítják meg sokan —; mindez azért történt, mert az amerikai elnök saját személye elleni támadásnak tekinti, hogy a Szovjetunióban államellenes tevékenységért elítéltek néhány szovjet állampolgárt. Az viszont egy csöppet sem zavarja, hogy nincs olyan nemzetközi jogi okmány, amely az Egyesült Államok — vagy bármely más- ország — kormányát tenné meg döntőbíróvá más népek és államok belső jogainak megítélésében. Kétségek — törekvések Egyszerűen csak a gazdasági tapasztalatokat mérlegelve is érthetetlenek Garter lépései. A szovjet megrendelők közölték: megvan a lehetőségük, hogy másutt szerezzék be a szükséges berendezéseket, vagy ha ez nem megy, önerőből állítsák első. (A TASZSZ egyébként az 1980-as moszkvai olimpia Visszautasította az FKP parlamenti csoportja a részt- vételt az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakára utazó francia parlamenti küldöttségben. A vietnami nemzetgyűlés állandó bizottsága ratifikálta a VSZK-nak a KGST-hez való csatlakozásáról szóló szerződést. Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára október elején párt- és kormányküldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tesz az NDK-ban. Hárommillió 600 ezer dán szavazó járult tegnap az urnákhoz, hogy népszavazáson döntsön a választói korhatárnak 20 évről 18 évre történő leszállításáról. fegyver eredményeinek tárolására, illetve továbbítására rendelte a komputereket.) Távolról sem volt ilyen higgadt a reagálás az amerikai üzleti körökben. A kereskedelmi minisztérium képviselője habozás nélkül kijelentette: »Kreps miniszterasszony kénytelen engedelmeskedni elnökének, de nem tartja szerencsésnek a döntést.« Az olaj- és föld- gázkutató berendezéseket gyártó Dresser Industries véleménye szerint Carter »újabb torlaszt emelt a Szovjetunióba exportálni igyekvő amerikai vállalatok útjába, és az üzletek egy részét a külföldi — főleg a nyugatnémet és japán — konkur- rencia orozza majd el.« Egyet nem értésének adott hangot az a 24 amerikai nagyvállalat is, amelyek képviseleti irodát nyitottak Moszkvában, s amelyek közül nem egy éppen a közelmúltban kötött újabb jelentős együttműködési megállapodásokat a szovjet partnerekkel. Valamennyien azért aggodalmaskodnak, mert tisztában vannak vele: milyen nagy lehetőség a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben, hogy kapcsolatuk van egy stabil, válságjelenségektől mentes piaccal. Erről tanúskodott Armand Hammemek, az Occidental Petroleum konszern elnökének minapi moszkvai látogatása is. Cége a szovjet vállalatokkal húsz évre szóló együttműködési programot irt alá 1973-ban, s ez aztán az »évszázad üzleteként" vonult be a kelet—nyugati kereskedelem történetébe. Hammer ezúttal már egy másik nagyszabású tervről, a jakutiai földgázmezők kiaknázásában való szovjet— amerikai—japán kooperáció kérdéseiről is tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében úttörő szerepet játszó üzletembert fogadta Leonyid Brezsnyev is, aki ismételten leszögezte: a Szovjetunió ha-,lfl, tározottan visszautasítja az amerikai kormány minden olyan kísérletét, hogy a kereskedelmet politikai nyomásra használja föl. Az ilyen kísérletek semmilyen hasznot sem hoznak kezdeményezőiknek, legföljebb a szovjet—amerikai kapcsolatokat terhelik. Veszteségek Ma már tények egész sora bizonyítja ennek a megállapításnak az igazságát. Egyes becslések szerint 1974 óta egy-másfél milliárd dolláros bevételkiesés érte az amerikai vállalatokat amiatt» hogy Washington négy éve szintén politikai feltételek teljesítéséhez kötötte a gazdasági kapcsolatokat. Ami pedig Carter jelenlegi döntéssorozata várható hatásait illeti, az üzletemberek napjainkban épp a számítástechnikában, az olaj- és földgázkitermelésben számoltak a legkomolyabb értékesítési lehetőségekkel. Az amerikai kereskedelmi minisztérium közlése szerint a Szovjetunió az idén 4—500 millió dollárért akart olaj- és földgázkutató berendezéseket vásárolni az Egyesült Államoktól. Persze, illúzió lenne azt hinni, hogy a felszólított tőkésországok — Franciaország és az NSZK nyíltan, a többiek pedig diplomatikusan — politikai okokból zárkóztak el az amerikai követelés teljesítésétől. Mind a négy államot gazdasági megfontolások vezérlik : végre esetleg alkalmuk nyílhat a nagy vetélytárs lekörö- zésére vagy kiszorítására a szovjet piacon ... Másrészt —• és ez a nyomosabb érv — valamennyien komoly együtt- • működési programokról kötöttek megállapodást, illetve újabbakról folytatnak tárgyalásokat a Szovjetunióval. Számukra semmiképpen- sem éri meg tehát, hogy az amerikai elnök nyomdokaiba lépjenek a részleges gazdasági bojkottban. Ilyen körülmények között — úgy látszik — a Carter-adminisztráció végső soron saját magát manőverezi egyre nehezebb helyzetbe. K. M, Szőnyegpadlóval korszerűsítsen ! r A. Tervezők, belsőépítészek figyelmébe is ajánljuk A SOPRONI SZŐNYEGGYÁR FALTÓL FALIG és egyéb szőnyegeiből rendezett, vásárlással egybekötött BEMUTATÓNKAT szeptember 18-tól október 14-ig A BÉTEX TERÉZVÁROSI KISÁRUHÁZBAN Budapest, VI., Majakovszkij u. 56—58. Telefon: 221-000 és 221-212 és AZ ORSZÁGOS PIACKUTATÓ BEMUTATÓTERMÉBEN Budapest VI., Nagymező u. 20. (szeptember 18-tól 30-ig). Magánvásárlóinknak díjtalan szőnyegszegés (a gumihátú kivételével). (9426) nek. Todor Zsivkov Becsben tárgyal Todor Zsivkov bolgár államfő kedden találkozott Bruno Kreisky kancellárral, (Telefotó: AP—MTI—KS) Mozgásba lendült a közel keleti diplomácia gépezete , . ». -, . &.,s i üi ï ■ r ■ r~'MIIEK A VILÁGBÓL