Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
E TYEG E Szívesen jönnének Kaposvárra Természetbarátok lacmzetkozi találkozója Abaligeten A feketerigók ín eke X frei bur gi egyetem biológiai intézetének kutatói a feketerigók énekét tanulmányozták és érdekes megállapításra jutottak. A féketerigók •v- koruktól és »tanultságuk- töl« függően — mintegy 30— 300 különböző hangelemmel élhetnek. Ezek a legváltozatosabb módon hang cső portokká, a hangcsoportok pedig »strófákká« állnak össze énekükben. Énekük két kategóriába osztható: az úgynevezett »spontán« énekre és a »válaszolható« énekre. Éneklésük mellett számos kiáltásformá- juk is létezik: ilyenek például a kérést, a figyelmeztetést vagy a félelmet kifejező kiáltások. E kiáltásokra rendszerint csak a fajtársaik figyelnek és válaszolnak. A »spontán« ének látható okok nélkül lép fel. mintha csak az állatnak egyszerűen »kedve« volna énekelni. Gyakoribb azonban a »válaszolható« ének, az úgynevezett »kontraének«, például két egymással vetélkedő, azonos fajú hím között és az úgynevezett antifpnális ének, mely az egymással kapcsolatban levő fajtársak úgyszólván mindennapi »beszélgetés«-formá- ja. A »kontraének« különösen tavasszal hallható, amikor a hímek fészkelési körzetük elfoglalását jelzik vele szomszédos, rivális hímtársaiknak. Érdekes, hogy ilyenkor énekük strófáit a szomszéd hímek strófáihoz igazítják, tehát olykor messzemenően hasonlatos dallammintákat énekeltek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz a hím egyik szomszédjának másként válaszol, mint a másiknak. , Az. antifonális ének viszont egy-egy összetartozó csapaton belül’ tölt be szerepet. Az egyes állatok hangjai között olyan egyedi vonások is van- . nak, amelyekről a csoporttársak — láthatatlanul is — felismerik egymást. Van olyan feketerigó, amely 150 énekstrófát is hallat. i Az ügyesség jutalma. A szabad idő egyik legegészségesebb, egyre több embert vonzó lehetősége a horgászat. Megtestesül benne az ősi zsákmányszerzési vágy éppúgy, mint a vizek, a természet szeretete. Szívdobogtató izgalmat jelent, aggodalmat a zsákmányért, az ember és az állat párviadalának feszült pillanatait — igazi sportélményt. ■ Horgászat közben számtalan eszközt, kelléket használnak, horgokat, orsókat, zsinórokat, botokat, úszókat, ólmokat. Mind ősi kellékek ezek, a modern anyagok és a technika azonban számtalan variációit hozta létre. A horgász- módszerek pedig igyekeznek a halak természetes táplá!kozás; szokásait megfigyelve a halak útjába juttatni a meg! elelő csalit. A módszerek közül legismertebb a fenekező. az, úszós, a pergető és a legyező horgászat. Sportszempontból a legyező horgászat vagy »1 egyezés« a horgászat legszebb és vitathatatlanul legklasszikusabb módja. A hosszú, vékony élőkére szerelt súlytalan műlegyet nagy önsúlyú, különleges legyezőzsinórral vetik a víz felszínére és ott táncoltatva ingerli a horgász kapásra a vízbe hulló rovarokra leselkedő ragadozó halakat. Ezt a módszert világszerte elösoi*- ban a pisztráng- és lazacfélék horgászatában alkalmazzák, de nálunk a fejes do- molykó és a balin fogására is kitűnően alkalmas. Maga a legyező horgászat külön művészet. A nehéz műanyag zsinórra több részből, álló, egyre vékonyodó élőkére gyarországról? vetélkedőn, hogy a részvevők milyen sokat tudnak hazánkról. A folk- lórestek keretében a nemzetközi találkozón résztvevő országok képviselői mutatták be otthoni tájaikat, szokásaikat, zenéjüket, konyhaművészetüket. A Siotour kaposvári irodájának segítőkészságe lehetőséget adott arra, hogy a magammal vitt saját diaíilmei- men kívül — amelyek. Somogy tájairól és nevezetességeiről készültek — színes térkép és ismertetőanyag segítségévei adhassak átfogó képet megyénkről, természeti szépségeiről, műemlékeiről. Ezzel is bizonyítottam, hogy nemcsak Balatonunk van, hanem a zselici táj, a barcsi ős- borókás, Somogy vár, Szalacs- ka, a Kapós-völgye mind olyan látnivaló, melyet a mostaninál jóval nagyobb mértékben érdemes bekapcsolni mind a bel-, mind a külföldi turistaforgalomba. A résztvevő tizennégy'ország képviselői kifejezték azt a szándékukat, hogy hazájukÉvről évre több a zenebarát lemezgyűjtő a megyében. Természetesen kinek-kinek más az érdeklődési köre: némelyek a klasszikusokat, mások a mai szerzőket hallgatják gyakrabban odahaza, Az egyik, lemezgyűjtő operabarát, a másik a zenekari müveket, a harmadik a kamarazenét kedveli, a negyedik pedig a dalirodalom remekeit gyűjti. Az így kialakult otthoni le-x meztárak lehetővé teszik, hogy tulajdonosuk bármikor fölte- hesse a kedves művet a lemezjátszóra. ■■ kötött műlegyet a gyakorlott legyező 20—40 méter távolságba is képes kivetni. A pisztrángozáshoz használt 2,40 —2,70 méter hosszú rugalmas bot és a speciális — a tároló- orsókhoz hasonló — legyezőorsó segítségével lengeti a horgász a legyet maga előtt, illetve a háta mögött. Jobb keze a botot mozgatja, a bal ezzel egyidejűleg lefejti a zsinórt az orsóról. Minden len- getéssel újabb centiméterekkel növeli így a zsinór hosz- szát. Amikor már megfelelő hosszú zsinórt lefejtett az orsóról, a műlegyet a kívánt hegyen a vízbe ejti. A legye- zést egyébként sportpályán .vagy. füves réten szokták gyakorolni. a műlégy helyett apró textildarabkákat kötve fel. Legyezéskor döntő fontosságú a fölszerelés összhangja, a horgászcikk-gyárak ezért megadják, hogy az egyes botokhoz milyen legyezőzsinór használatos. Pengetéskor vagy legyezéskor a horgász könnyű oldalzsákból, botból és doboznyi műlégyből' álló felszerelésével több kilométeres gyalogtúrát tehet a természetadta legszebb vízpartokon, a jó levegőn, csendes • magányban. Igazi sporthorgász számára nincs is nagyobb öröm, mint amikor a domolykó vagy a pisztráng szemmel látható rablásának a helyére vetheti a műlegyet és ügyességét I időnként siker koronázza. ban javasolni fogják —> elsősorban a természetbarát szervezeteikben —, hogy Kaposvárt és környékét önálló tu- ristaprogramnák vegyék. Ebben a Siotour kaposvári irodájának, a Spartacus természetbarátoknak a segítségére is számítanak. Szüleség lenne a jövőben a sporlkapcsolatok további szélesítésére, ezenkívül — függetlenül a desedai tó fejlesztési elképzeléseitől — egy sportkemping kialakítására a 'töröcskei vagy a kislaki erdőben az ide látogató természetbarátoknak. S természetesen arra is, hogy szélesebb körben elterjedjen a nemzetközi nyelv. ^ Érdemes együtt munkálkodnunk szűkebb hazánk Somogy, illetve Kaposvár és környékének megismertetéséért. Egészséges lokálpatriotizmussal elérhetjük, hogy olyan legyen a turistaélet városunkban. melynek fő célja tájaink, történelmünk, mai életünk megismerése. Ismeretek tömege szükséges aiihoz, hogy a zenebarát egy-egy mű legjobbnak tartott fölvételét megismerje, aztán — ez már a boltok kínálatától függ — megszerezze. A lemezvásárlás is jó alkalom arra, hogy egy-két hasonló érdeklődésű ember kicserélje a tapasztalatait. Ez azonban csak a kezdet. A hanglemez tulajdonképpen csak eszköz arra, hogy' behatóbban ismerkedjünk a művekkel. A lemezt gyűjtő zenebarátok éppen ezért igyekeznek társakat keresni, olyanokat. akikkel, megbeszélhetik a gyűjtéssel kapcsolatos gondjaikat. Az ilyen tapasztalat- csere mindig megsokszorozza a zenei ismereteket is. A Magyar Hanglemez Klub szintén célul tűzte ki, hogy szerte az országban fórumot teremt a gyűjtők zenei ismereteinek szélesítésére. E klubhálózatnak ma már mintegy hat-hétezer tagja van hazámc- bgn. Somogybán két klub működik. egy Siófokon, egy pedig Kaposváron. Az előbbi a Dél-balatoni Kulturális Központban. az utóbbi a Palmiro Togliatti megyei Könyvtár-, ban. Kiváló alkalom ez arra, hogy klubtagok és érdeklődők érdekes előadásokat hallgassanak meg. Az előadók közüL például Meixner Mihály, Juhász Előd. Varga Ferenc járt a két klubban, aztán föllépett a Camerata Hungarica, az Ars Renata együttes. Ez a szervezett keret nagyon jó arra, hogy felhívják a figyelmet egy-egy új hanglemezre, meghívják egymást gyűjteményük bemutatására. A kaposvári klub példája szerint közös hangversenylátogatásra ösztönzik' a társakat, sőt más rendezvények — például irodalmi est ■—• látogatására is. Sok gyűjtőnek van lemezritkasága, s ennek meghallgatására a kötetlen beszélgetések adnak módot. A két somogyi klub között már kialakulóban van a kapcsolat, sok zenebarát levelez az ország más táján, sőt külföldön élő gyűjtővel. A két klub most új »évad« megnyitása előtt áll, s szeretettel várja a zenebarátokat. Somogybán természetesen sokkal több ilyen fórum is működhetne. hiszen a vidéki lemezgyűjtők nehezen tudnak beutazni (s különösen hazautazni); Kaposvárra. A siófoki, a kaposvári klub is szívesen megosztja tapasztalatait azokkal, akik most szeretnének bekapcsolódni a Magyar Hanglemez Klub hálózatába. Abban a szerencsében volt részem, hogy riszt vetettem a teimészetúarátcik Abaligeren megrendezett nemzetközi találkozóján a kaposvári természetbarát szövetség és a Spartacus SE természet barál- szakosztá Iyának megbízásából A találkozót a Baranya megyei Természetbarát Szövetség és a Baranya-So- mogy-Tolna megyei eszperantó területi bizottság rendezte immár a 11. alkalommal. Tizennégy ország zászlója díszítette az abaligeti kempinget, jelezve a természetbarát-találkozó nemzetközi és baráti jellegét. Ez már a résztvevők elszállásolásában megnyilvánult, mert egy-egy lakóépületbe különböző nemzetiségűek kerültek össze. A könnyebb és a nehezebb túrák, valamint a nyelvtanulás és -gyakorlás volt a találkozó alapja. Így például az Abaüget, Hermann Ottó rezervátum, Magyarhartelend, illetve az Abaliget. Misin,á- tető útvonalon jártak a résztvevők. A hangulatos túrákon kívül madár- és növénytani megfigyelések szélesítették a részvevők ismereteit. Megismerkedtek a tájékozódási futással is. Nagy szerepet kapott a nemzetközi békemozgalom. Békemenetre indultunk a harkányi bolgár múzeumtól a hazánk felszabadításáért elesett bolgár hősök emlékművéig. Olt elhelyeztük a kegyelet virágait. Az emlékműnél a bolgár küldöttség vezetője tartott ünneoi megemlékezést. Szombat délután Vlach etvtáfSV â“~Tiëmzetk{ft:i békemozgalmi szervezet tagja tartott előadást a békeharc eredményeiről. Külön kiemelte a turizmus és az eszperantó segítségét és jelentőségét a világ békemozgalmában. A kulturális programok szintén érdekesek voltak. Meglepődtünk a külföldiek ré- I szére kiírt Ki mit tud Mamüí&ggyel Szilâgÿi Dezső J Előadások, haonversenyek a hanolemezkioősklian Hétezer bélyeg évente A 170 ezer tagot tömörítő Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a közelmúltban tartotta meg az országos küldöttközgyűlést a szövetség budapesti székhazában. A mozgalom mind nagyobb tömegeket vonz, s jelenleg már 3300 bélyegkor tevékenykedik az országban. A szövetség széles körű propaganda- munkával, szakmai előadásokkal segíti a körök gyűjtési, rendszerezési tevékenységének fejlesztését. Ez azért szükséges, mert egyetlen év alatt mintegy hétezer bélyeg jelenik meg a világ postáinál és mind nehezebb az eligazodás. Egyre többen térnek át emiatt a téma szerinti gyűjtésre. A közgyűlésen szó volt ennek a továbbfejlesztési lehetőségeiről is. Nyári képek Éadd-Domhoriból Szekszár.dtól alig húsz, a nagy Duna-ágtó1 alig néhány kilométerre van Fadd—Dombon üdülőterület. A folyam testéről leszelt holtág vizét a csapadék, s néhány kisebb patakocska táplálja. Egyik oldalon festői erdő koszorúzza, a másikon rendezett,, parkosított területen, suhanc jegenyék, nyárfák, nyíresek alatt csendes hétvégi házak. I^assan két évtizede fejlesztik, építgetik — a megyei tanács támogatásával — ezt a területet. Ma már vállalati és egyéni üdülök füzére alakult ki. A tiszta víz alkalmas fürdőzésre, népszerűek a vízi sportok és a horgászok sem panaszkodhatnak a kapásra. Tágas kemping, ABC, nagy strand van az üdülőtelepen. Az egyik legvonzóbb látványosság: a közeli Gemenci-erdő, ahol kisvasút szállítja a hétvégi kirándulókat. Horgászok a vízparton. *» »Viszontlátásra!« Turnusváltás a Magyar Újságírók Országos Szövetségének gyermeküdülőjében. Kellemes környezetben strandolnak az üdülők. (Gyerlj is Kisülő felvételei.).
