Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Megnyitó Tabon Szolidaritási rendezvények Somogybán Szedik már a cece/ paprikát Megkezdődött a fölkészülés Egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a békerendez­vények iránt Somogybán. A májusi békehónap rendezvé­nyein például több'mint ki­lencezer ember vett részt. A Hazafias Népfront béke-, bá- rátsági és szolidaritási munka- bizottsága a napokban megtár­gyalta az őszi szolidaritási ak­ció tervét. — Az idén szeptember 1-e és november 7-e között tart­juk a szolidaritási rendezvé­nyeket — tájékoztatott Langó József, a Hazafias Népfront megyei munkatársa. — Ezeken ismertetjük az indokínai,' az arab és a chilei nép küzdel­mét, az afrikai országok fel- szabadításí mozgalmait. Min­den gyűlésnek, beszélgetésnek az a célja, hogy erősítsük a szolidaritás érzését á somogyi emberekben a szabadságukért küzdő elnyomott népek 'iránt, középpontba állítva a társa­dalmi haladásért vívott küz­delmüket. — Milyen rendezvények vár­hatók? — Nagyon fontosnak tart­juk az előadók fölkészítését, ezért augusztus 24-én aktíva­értekezlet lesz Kaposváron. Az őszi szolidaritási akció megyei megnyitóját Tabon tartjuk, szeptember 5-én. A tervek sze­rint dr. Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára lesz a gyűlés előadója. Az akció során hat­vanöt szolidaritási gyűlésre kerül sor a megyében. Mar­caliban például két nagyobb rendezvényt terveznek: Fonyó" don ifjúsági nagygyűlést . is összehívnak, aztán lesz egy rendezvény a marcali nőknek. Mindkettőn chileiekkel talál­koznak. — Minden ilyen rendez­vénysorozat alkalmat ad a szo­cialista országok közös harcá­nak jobb megismerésére. — Úgy van, most is élünk ezzel a lehetőséggel. Több üzem, intézmény dolgozói ta­lálkoznak a hazánkban levő szovjet turistacsoportokkal, a tabiak, az igaliak, a csurgóiak pedig a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőivel beszélgetnek. Balatonbogláron és Babócsán magyar—lengyel, Tabon és Fonyódon magyar— NDK barátsági nap lesz. Ez Szolgáltatóházat avattak Kadarkúton kiegészíti mindazt, amiről a gyűléseken is szó lesz: hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország a tartós béke ér­dekében. — Kisebb csoportok is ki­fejezik szolidaritásukat? — A szocialista brigádok tagjai most már rendszeresen bekapcsolódnak a szolidaritási rendezvények szervezésébe. A Kaposvári Ruhagyár már ter­vez ilyet A megyei KISZ-'oi- zottság elképzelése: a VIT- beszámolókat is fölhasználják arra, hogy megismertessék a fiatalokkal az afrikai népek szabadságmozgalmát, függet­lenségi harcát. S lesz réteg­beszélgetés, fórum az eljáró dolgozóknak, a kisiparosoknak, a kiskereskedőknek és a falu­si asszonyoknak is. — Az év végén ül össze az országos békekongresszus. — Erre is gondoltunk már most, az előkészítés során. Az őszi szolidaritási rendezvénye­ken szó lesz az Országos Bé­ketanács tevékenységéről. A tömegszervezetek, a szövetke­zetek fölajánlották fórumaikat, hogy a békéről, a szolidaritás­ról is beszéljünk az egyéb té­mák mellett. Ez hagyományos, jó módszer; sokkal nagyobb hatósugarat ad az ügynek, s megsokszorozza az akció részt­vevőinek a számát is. L. G. Hetesi zöldség Kaposvárnak Két éve a Kisiparosok Or­szágos Szövetségének vezetősé­ge pályázatot hirdetett egy kisiparos-szolgáltatóház épí­tésére. Kilenc megye verseny­zett a 400 ezer forintos pálya­díjért, s végül Somogy kapta meg a támogatást — Zala, Szolnok és Pest megye előtt. A benyújtott terveket Jakab Ernő, a kadarkúti tanács épí­tési előadója készítette társa­dalmi munkában. Kadarkút központjában ingyen ajánlot­tak föl telket, ugyancsak in­gyen állították össze á költ­ségvetést, és mindenben segí­tették a kisiparosokat. A tervek eredetileg 150 négyzetméteres épületre ké­szültek, a tegnap fölavatott épület azonban végül 221 négyzetméter alapterületű lett, mert az öt kisiparos műhelye mellett is a KIOSZ kadarkúti szervezetének irodája is he­lyet kapott itt. Anyagra és fuvarra 583 631 forintott hasz­náltak föl. A megye kisiparo­sai társadalmi munkában vé­gezték el a szakipari teendő­ket. Ennek az értéke mintegy kétmillió forint. Százhetven­egy kisiparos jött el önzetle­nül — az első szóra — a me­gye legtávolabbi pontjáról. Az avatáson részt vett Mol­nár József, a KIOSZ elnöke is. A szolgáltatóház átadásakor kitüntetéseket is átadtak : Tom­pos József kőműves az Építő­ipar kiváló dogozója, Máder Jenő lakatos a Könnyűipar k'váló dolgozója minisz­teri kitüntetést kapta. A Ki­váló szervezeti munkáért ki­tüntetést Jakab Ernő építési előadó és Stefanik József, va­lamint Horváth István kőmű­ves vette át. A KIOSZ kiváló dolgozója kitüntetést adták Vörös Józsefnek, a kaposvári körzeti csoport előadójának. Holnaptól Kadarkút négy­ezer lakosát és a község von­záskörzetébe tartozó nyolcezer ember, igényeit szolgálja a rá­dió- és tv-szerelő, a kárpitos, a férfi- és női szabó, valamint a női fodrász. E kisiparosok egyébként ingyen kapták a műhelyt, csupán a legalacso­nyabb bérleti díjat fogják fi­zetni. Kifutóban van már a para­dicsom'— ezzel fogadott Hort Tibor, a hetesi termelőszövet­kezet kertészetének vezetője a határban. Még szedik az asz- szonyok az utolját, de már az újabb zöldség, az ízletes ce- cei paprika az, ami munkát ad a kertészet szépen öntözött területén. Fólia alatt 1700 négyzetmé­teren termesztették a paradi­csomot, s száz mázsát szállí­tottak innen a kaposvári Zöldértnek, nem számítva a hátralevő — immár nem túl nagy — mennyiséget. Meghálálta az öntözést a paprika. Ha a tervek valóra válnak, akkor a négy hektár­ról — folyamatosan szedve — mintegy kétszáz mázsát szál­lítanak majd a kaposvári fo­gyasztóknak. Szerződés rögzíti a gazdaság és a Zöldért kö­zött, hogy a termelőszövetke­zet minden terményét nekik szállítják. Tiszták és rendezettek a so­rok a vetemények között a kertészetben, az idei nyár azonban itt is okozott gondo­kat. A sok eső kedvezett a levélbetegségeknek, s bár ka­páltak, mire a végére értek, már újra kivirult a gyom az újabb eső hatására. A nehéz­ségek ellenére is úgy látják azonban a szakemberek: tel­jesül az . idei terv, meglesz a várt — mintegy 2,2 millió forintos — bevétel. Az első kosár paprika. Szeptember végéig munkát ad a most kezdett paprika- szedés, utána pedig a kerté­szet fő növénye »kerül sor­ra«, a 13 hektárra ültetett Holnap jön a váltás Gyorsmérleg a táborokról — az utolsó turnus előtt Már a negyedik turnus tag­jai is elutaztak a KISZ nyári építőtáboraiból, s helyüket holnap az utolsó »váltás« 13 ezer ifjú önkéntese foglalja el. Az eddigi eredményekről, a legfontosabb tapasztalatokról kérdezte Márton Józsefet, a KISZ KB építőtáborok bizott­ságának titkárát az MTI mun­katársa : — Az idén 12 új tábort nyi­tottunk, így a már hagyomá­nyosnak számító táborainkkal együtt 61 helyen kínáltunk munkalehetőséget a fiatalok­nak. Az első turnus június 18- án kezdett, az ünnepélyes tá­borozásokra pedig augusztus 26-án kerül sor. Ez idő alatt mintegy 47 ezer 500 fiatal dol­gozott — illetve fog .még dol­gozni — a táborokban, nyolc­ezerrel több, mint 1977-ben. A legtöbb munkahely, szám sze­Néhány éve még nem volt ritkaság, ha egy hétre akár két gyáravatás, alapkőletétel, üzembővítés jutott is. Somogy akkori, úgynevezett ext'enzív fejlődését egyebek között az jellemezte, hogy az üzemek, gyárak szinte egymás után nőttek ki a földből. Ott, ahol egy-két évvel korábban még a kukorica zöld levelét len­gette a szél... A mai — ritkább — gyár- avatók sokban különböznek ettől. A fejlődésnek egy más irányát jelzi a héten Marcali­ban elvágott avatószalag és a Kaposváron lerakott alapkő. Változatlan cél és korszerűbb tartalom — így lehetne ösz- szefoglalni a Május 1. Ruha­gyár marcali farmergyára felavatásának és a húskombi­nátnál épülő sonkakonzerv­üzem alapkőletételének lénye­gét. Világszínvonalú technika- technológia, a legfejlettebb termelési-szervezési eljárások, keresett, minden piacon érté­kesíthető termékek. Ez az el­készült és a jelenleg is épülő létesítmények célja, értelme. Ezen a sínen fut, s a jövőben még inkább ezen kell futnia, a somogyi és a magyar ipar. a népgazdaság fejlődésének. j Különösen jó előrelátásról \ tanúskodik a sonkakonzerv- j üzem építése. Ma a világ egy j része éhezik. Nem nemzeti vagy kontinensekre szorítkozó j probléma ez — az éhség j érinti a világnak azt a felét is, ahol az éhséget már rég leküzdötték. Az élelmiszer- ipar gyors fejlődését már ma is, s holnap még inkább ezek az egész földön erjedő erők szorgalmazzák. Ezeknek az igényeknek elébe menni, föl­mérve a várható roppant fel­adatot, annyit jelent, hogy már most megalapozzuk je­lenlétünket a holnap piacán. Ezenkívül olyan műszaki kul­túra meghonosítására számít­hatunk Kaposváron, amely — minden bizonnyal — nem múlik el kisugárzó erő, példa­mutató hatás nélkül az ország húsiparában. A héten véget ért a július óta tartó nagy nyári erőfeszí­tés, az aratás. A táblákról mindenütt betakarították a kenyérgabonát. Az idei ter­més és a betakarítás értéke­lésére még várni kell, de már bizonyos, hogy — főként az időjárás miatt — rendkívül kedvezőtlen körülmények kö­zött arattak. A jövő évi kenyérnek való- ! ról csak akkor mondhatjuk j el, hogy biztonságban van, ha j teljesen a magtárakba kerül. ! A gyors átvételnek azonban hátrányai is lehetnek: ke- | nyérsütésre Jrevésbé alkalmas I fajtákat vagy éppen takar­mánygabonát adnak át ke­nyérbúzaként. S ez különö- j sen Somogybán kellemetlen [ ahol a búzák sütőipari értéke egyébként is jóval az orszá­gos átlag alatt van. Az ilyen »tévedések« kiszűrésével már az idén is próbálkoznak — egyelőre csak kísérleti jelleg­Ögl. Két napot töltött a héten a Balatonnál Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter, s eb-1 bői egyet a somogyi parton.! Milyen tapasztalatokat sze­rezhetett? A partrész min­denütt zsúfolt, sőt túlzsúfolt. Az idei idegenforgalom min­den eddigi rekordot megdön­tött: nemcsak külföldi vendé­gek érkeztek a magyar ten­gerhez, hanem az autótulaj­donosok számának növekedé­sével hazai kirándulók, üdül­ni, szórakozni vágyók is. S az idén újra csak kiderült: kicsi a Balaton. Elérte — sőt: túl­haladta — befogadóképessé­gének felső határát. Mit lehet tenni? A szállás­helyek (kempingek, szállodák, kereskedelmi hálózat) okos fejlesztésekkel még bővíthe­tők, az úgynevezett kulturá­lis szolgáltatásokra pedig ugyancsak ráférne még több beruházás. A tó kedvezőtlen biológiai-környezeti változá­sai viszont a hatalmas ven­dégtömeg jelenléte, a nem megfelelő csatornázás és né­hány, évek óta hiába várt vízrendezési munka (a Zala folyó torkolata) elmaradása miatt gyorsan haladnak elő­re. Rohamosan öregszik a Ba+ laton, ez már a laikus előtt is nyilvánvaló. (A Keszthelyi­öbölben például inkább halas- tavi. mintsem fürdőhelyi mi­nőségű a víz.) A vendégfogadás jobb föl­tételeinek megteremtéséhez és a Balaton környezetvédelmi gondjainak megoldásához át­fogó intézkedések szüksége­sek. A kétnapos miniszteri szemle talán ennek előkészí­téséhez is hozzájárulhat. y1*"-"' _ O>upor Tibor rint 48, mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari teendőkkel várta az érkezőket. — Az idén alapvető változás következett be: korábban min­dig ki tudtuk elégíteni a tábo­rok gazdáinak létszámigényeit, most viszont 70 ezer fiatal is elkelt volna a táborokban. — Gyorsmérlegünk szerint az első három turnusban dol­gozott majdnem 30 ezer fia­tal munkájának forintban ki­fejezhető értéke megközelítet­te a 19,5 millió forintot. Mi­ből? A nemesnádudvari Asz­talos János Leánytáborban például az első csoportban 120 lány 7.2 tonna cseresznyét, 2,1 tonna meggyet szedett 88 ezer szőlőtőnél végzett hajtásválo­gatást, 53 hektár szőlőt kapál­tak meg — többek között. — Előbbrelépésnek tartjuk, hogy idén — a tavalyi eggyel szemben — már három olyan épí‘őtábort sikerült nyitnunk, ahol kizárólag szakmunkásta­nulók dolgoznak, s ott eltöltött két hetük beszámít a kötelező nyári gyakorlati időbe. A le- ninvárosi tiszai kőolajfinomító építésénél, az ajkai alumigi- umkohó, valamint a gördülő­csapágy-gyár diósdi gyárának rekonstrukciójánál dolgozó fiatalokról — az első négy tur­nus tapasztalatai alapján — nyugodtan megállapíthatjuk: a felnőttekkel egyenértékű mun­kát végeztek. Az idei építőtáborok a hu­szonegyes sorszámot kapják. Az első évfolyam az emléke­zetes Í957-es volt, amikor a Hanság lecsapolásában segéd­keztek a vállalkozó kedvű if­jak. Bár az utolsó turnus ön­kéntes munkásai csak augusz­tus 26-án teszik le a szerszá­mot, már foglalkozunk a jövő évi tervekkel: a »tábortulaj­donosok« szeptember közepéig jelentkezhetnek 1979-re szóló terveikkel. A jövő évi táborok helyéről a KISZ KB december közepén dönt káposzta. Mintegy 70—80 va­gonnal várnak belőle. Négy éve már, hogy 20—25 hektáron gazdálkodik a ter­melőszövetkezet kertészete, azelőtt nagyobb területet mű­veltek, azonban itt is mint mindenütt gondot okozott a kellő munkaerő biztosítása, s a jelenlegi szerkezet vált végül is a legmegfelelőbbnek. Így paradicsom, uborka, és a most érő paprika mellett a nagy területű káposzta alkot­ja a választékot. Újdonság per­sze akad így is. Az már magá­tól értetődő, hogy állandó ön­tözéssel biztosítják a növények egyenletes fejlődését, viszont új kísérletnek számít, hogy az uborkát úgynevezett síkfóliás módszerrel nevelték. Az újítás bevált, s a korai fagyoktól meg­óvott növény kétszázezer fo­rinttal hálálta meg a gondos­kodást. Hasonló módon védték meg a viszonylag nem nagy te­rületre ültetett karfiolt és ko­rai káposztát is. Tizennyolc főből áll a gazda­ság kertészeti brigádja, s ez a létszám biztosítja a kiegyensú­lyozott termelést. További fej­lesztésről jelenleg nemigen ál­modoznak a vezetők. Újabb gépek vásárlása komolyabb pénzösszeget igényelne, s erre — egyelőre — nincs lehetőség. MegíaláUa a helyét Azt hiszem, sem a belső el­lenőrök, sem az üzemszerve­zők nem tartoznak a legnép­szerűbb emberek közé. Pedig nagyon lehet szeretni mind a két tevékenységet. Jó példa erre egy fiatal közgazdász. Csuka Zoltán egy éve a Volán 13. számú Vállalatának meg­bízott belsőellenőrzési és üzem" szervezési osztályvezetője. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem pécsi tagozatán vég­zett, öt évvel ezelőtt, s ez a második munkahelye. — Az egyetemen a második évfolyam volt a miénk; fiatal, kezdő tanároktól, tanársegé­dektől tanultunk. Nagyon iz­galmas, érdekes témákat dol­goztunk ki. Ezekután furcsa volt, amikor évfolyamtársaim­mal összeültünk, és kicserél­tük a munkahelyi élményein­ket, szinte valamennyien azt figyeltük meg: ha előálltunk valamilyen ötlettel, a vezetők rögtön felsorolták, miért nem lehet megvalósítani. És ha va­laki nem elég szívós, hamar el­megy a kedve, hogy új és jobb megoldásokon törje a fejét. S azt sem lehet megszokni, hogy a négyszemközti beszélgetések alkalmával mintha fogéko­nyabbak lennének az emberek az új befogadására, ha viszont többen összeülünk. mintha megváltozna a véleményük. Ez elkeserítő. Akkor ijedtem meg igazán, amikor fölrémlett előttem, hogy gépiesen megyek a munkahelyemre dolgozni, le­húzom a nyolc órát, azután televíziót nézek, és másnap minden kezdődik elölről. Ami­kor nem a tenniakarás vezér­li az ember életét, még a mun­kába vetett hitét is elveszít­heti. Csuka Zoltán a saját bőrén tapasztalta, hogy akkor kezde­nek figyelni egy fiatal szak­emberre, amikor bejelenti tá­vozási szándékát; akkor jut idő a beszélgetésekre, és ígé­retek is elhangzanak, sőt, egy tanulmányút lehetőségét is megcsillantják ... Csakhogy az emberek ilyenkor már egyedül a gyökeres változtatásban bíz­nak. Csuka Zoltán így került egészen más közösségbe.­— Nem bántam meg a lé­pésemet. Sok segítséget ka­pok nyugdíjas elődömtől, aki visszajár az osztályra. Lehet, hogy ő is hozzájárult, hogy alaposan megváltozzon az egyetemen kialakult vélemé­nyem a számvitelről, az ügy­vitelről és az ellenőrzésről. Az egyetemen mi ezt kicsit afféle könyökvédős főkönyvelői fel­adatnak tartottuk. A belső ellenőrzés a munka egy-egy területét hosszabb időn át megfigyeli, összehasonlítja, s az igazán ésszerűbb megol­dást javasolja. — Azt nem mondom, hogy elemzőnk, mert ezt kissé el­csépelt kifejezésnek tartom, mégis az vezet bennünket: ha nem is vagyunk okosabbak azoknál, akiknek a tevékeny­ségét nézzük, mégis meglátunk olyat, ami az ő figyelmüket el­kerülte. Az osztályon az egyik kollégám műszaki képzettségű; jó képességű fiatalember, akit még az egyetemről ismertem. Jó közösséget alkotunk. A hivatali elfoglaltság örö­mén kívül akadt valami, ami a fiatal közgazdász szabad ide­jét színesíti : ez a vállalat mo- tocross-szakosztálya. Eleinte csak el-eljárt a Berzsenyi _ut- cai klubba, később a klubta­gok, versenyzők hol ezzel, hol azzal a kéréssel fordultak hoz" zá, mígnem a vezetőjükké vá­lasztották. A napokban tértek haza egy olaszországi verseny­ről; ott szép sikerrel szerepel­tek. — Tulajdonképpen itt tanul­tam meg, mint bánjunk az emberekkel — mondotta. Csuka Zoltán olyan fiatal értelmiségi, aki- megtalálta a helyét. Persze az élete ma sem zökkenők nélküli. Ezeknek elviseléséhez jó segítség neki is, mint a hozzá hasonló fiatalok­nak, a Szervezési és Vezetés­tudományi Társaság fiatal ve­zetők klubja. — Rendszeresen találkozom itt hozzám hasonló gondokkal küszködő gépészekkel, építés székkel. Elmondjuk egymásnak az élményeinket, és ez már ön­magában is segítség. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom