Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

Kártérítési per a chilei junta ellen Orlando Letelier, a Wa­shingtonban meggyilkolt volt chilei külügyminiszter özve­gye, valamint az ugyanennek a merényletnek áldozatul esett Honnie Moffit családja a wa­shingtoni szövetségi bírósá­gon kártérítési pert indított Pinochet kormánya, az azóta megszűnt Dina chilei titkos­szolgálat négy vezető tisztje és további néhány személy el­len. Ez az első eset, hogy az Egyesült Államokban magán- személyek pert indítanak egy idegen ország kormánya ellen. »A Pinochet-féle kormány elvette tőlünk szeretteinket. Mint a gyilkosság idején is el­mondtuk: Orlando Letelier és Ronnie Moffit haláláért a chi­lei diktatúra viseli a felelős­séget-» — mondották az áldo­zatok családtagjai egy nyilat­kozatban. Mint ismeretes: egy ameri­kai szövetségi bíróság augusz­tus 1-én a Letelier elleni me­rényletben bűnösnek találta a Dina több volt vezetőjét, köz­tük Juan Manuel Contreras Sepulveda tábornokot, és kér­te kiadatásukat Chilétől — hogy az Egyesült Államokban lefolytathassák ellenük az el­járást. Japán—kínai megbeszélések Megkezdődtek Pekingben Szonoda Szunao japán és Huang Hua kínai külügymi­niszter tárgyalásai a két or­szág közötti tervezett béke és barátsági szerződésről — je­lentik a hírügynökségek. A tárgyalások előre láthatólag három napig tartanak. A vi­tás kérdés az úgynevezett »••he­gemóniazáradék-“ beiktatása, amelyet Peking szorgalmaz. Véget ért Vance missziója ,i • y ban, hogy a Camp David-i csúcstalálkozó sikerre vezet Az egyiptomi elnök a kérdés­re azt válaszolta, hogy »ter­mészeténél fogva mindig de­rülátó«, de — fűzte hozzá — »nem szabad előre inni a medve bőrére«. Alexandriában az amerikai külügyminiszter kíséretének egyik tagja arra a kérdésre, vajon az Egyesült Államok miért tett most ilyen lépést, azt válaszolta, hogy »kifut­nak az időből«, s hogy noha a csúcstalálkozó is rejt magában kockázatokat, »a kockázatok még nagyobbak lennének, ha semmit sem tennénk...« Nyugati hírügynökségek ér­tesülései szerint a Camp Da­vid-i Carter—Szadat—Begin találkozó időtartamát egyelőre nem határozták meg; lehet, hogy két, négy vagy akár tíz napig is fog tartani — ha szükséges. Washingtoni körökben való­színűnek tartják, hogy a kö­vetkező tíz napban vagy ma­ga Cyrus Vance külügymi­niszter, vagy pedig Alfred Atherton utazó nagykövet Is­mét a Közel-Keletre utazik, s Izrael, valamint Egyiptom kö­zött »ingázva« igyekszik meg­határozni az esetleges megál­lapodás »konkrét területeit« — még a »döntő fontosságú­nak« feltüntetett Camp Da- vid-i háromoldalú csúcs előtt. Antonio Ramalho Eanes tá­bornok, portugál államfő a késő esti órákba nyúlóan megbeszélést tartott Lissza­bonban tanácsadó testületé­nek, a legfelsőbb forradalmi tanácsnak a tagjaival, hogy kikérje véleményüket az ál­tala kinevezendő új kormány­fő személyét illetően. A ta­nácskozás befejeztével nem adtak ki közleményt. Politikai megfigyelők sze­rint Eanes minden valósszí- nűség szerint olyan politikust bíz majd meg kormányalakí­tással, akit a Portugál Szo­cialista Párt, az ország leg­jelentősebb politikai ereje is hajlandó elfogadni. Figyelem­re méltó ezzel összefüggésben a haladó nézeteiről ismert Emesto Meló Antunes őr­______________________I __________ ( Folytatás az 1. oldatról) Szadat megerősítette: James Carter amerikai elnök meghí­vására részt vesz a Camp Da- vid-ben szeptember 5-től tar­tandó hármas csúcstalálkozón. Megkérdezték tőle, vajon miért változtatta meg álláspontját azok után, hogy még nem is olyan régen bejelentette: nem hajlandó fölújítani a közvet­len kapcsolatot Izraellel, ha Tel Aviv nem változtat ma­gatartásán. Szadat a kérdésre azt válaszolta; Carter elnök meghívását azért fogadta el. mert annak célja — szerinte — az, hogy a csúcskonferen­cián az ENSZ BT 242. számú határozata alapján »új kere­tet« teremtsenek a «béke kere­séséhez. Állította, hogy a há­romoldalú találkozó »új lapot« nyit a közel-keleti béke szor­galmazásában. Közölte még : Carter elnöktől csak azt fog­ja kérni, hogy az Egyesült Államok »teljes jogú partner­ként« kapcsolódjék be a tár­gyalásokba. Vance a sajtókonferencián kijelentette: az Egyesült Álla­mok »kész vállalni a teljes jogú partner szerepét, s igyek­szik elhárítani minden aka­dályt, egyengetni a békéhez vezető utat...«. Vance semmiféle közelebbi fölvilágosítást sem adott arra, hogy mi értendő az amerikai »partneri szerepen«. Arra a kérdésre azonban, hogy mi- __ lyen közvetlen szerepet játsz­hat az Egyesült Államok a ...... . , . . - . tárgyalásokban, azt válaszolta, ! A ÖZOVjetUDlO kuIgazdasagl kapcsolatai hogy »a megbeszélések három fél között fognak folyni, s ha fölkérnek minket ^közvetlen szerep betöltésére, eleget fo­gunk tenni a kérésnek«. Hoz­záfűzte, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa 242. számú ha­tározatának keretében mun­kálkodnak majd a béke meg­valósításán. Az 1967-ben ho­zott határozat — mint isme­retes — felszólítja Izraelt, hogy ürítse ki az akkor meg­szállt arab területeket. Végül az újságírók megkér­dezték Szadatot: bízik-e ab­A portugál kormányrálság nagynak, a legfelsőbb forra­dalmi tanács tagjának a por­tugál alkotmányjogi bizott­ság elnökének keddi nyilatko­zata: ebben hangsúlyozta, hogy az ország új miniszter- elnökének kinevezésekor — az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — annak a pártnak a véleményét kell fi­gyelembe venni, amelyik a legutóbbi törvényhozási vá­lasztások alkalmával a leg­több szavazatot kapta. Mint ismeretes, ez a Portugál Szo­cialista Párt, amelynek a legtöbb képviselője van a parlamentben. Emlékezetes, hogy Meló Antuneséhez ha­sonló nyilatkozatot tett ko­rábban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára is. Nyugtalanító a lisszaboni helyzet Ismét kiújult a karc Alig 48 órás fegyvemvugvás után szerdán kora hajnalban ismét kiújultak a harcok Bej­rutban a jobboldali keresz­tény milíciák és az arabközi békefenntartó erők Szíriái egységei között. A legheve­sebb összecsapásokat Beirut keleti negyedének A-in Rum­Puccs Hondurasban Kiállitás 25 országban Hétfőn este Hondurasban puccs történt. Nincs az a nyá­ri uborkaszezon — mostaná­ban nem panaszkodhatunk: egymást kergetik a világpoli­tika eseményei —, amikor ez a hír különösebb izgalmakat vált ki. Honduras már hoz­zászoktatta a világ közvéle­ményét a véres vagy vértelen hatalomátvételekhez. Latin- Amerika gyakori puccsai kö­zül talán a legtöbbet ebben a 112 ezer négyzetkilométeres, ám csupán mintegy három­millió lakosú országban haj­tották végre. Már alighanem száznegyven elnök állt az ál­lam élén — megbízható sta­tisztika nincs róla, mert elő­fordult, hogy a délben diadal­maskodó tábornokot délután már elsöpörte egy újabb lá­zadás. Természetesen, Juan Alber­to Melgar Castro, a most el­mozdított elnök is így került az államfői tisztségbe. Három éve ragadta magához a ha­talmat, amelyet most a há­rom tagú junta elorozott tőle. A juntában a fegyveres erők főparancsnoka, a biztonsági erők főnöke és egy ezredes kapott helyet. Az államcsíny­re — állítólag — Melgar Castro vonakodása adott okot: nem akart megválni a kabi­net három tagjától. Válaszul a legfelső katonai tanács — 300 zászlóaljparancsnok, ma­gasrangú főtiszt és a katona- iskolák igazgatói alkotják — »elfogadta lemondását«. Így megy ez már 1838, az állam függetlenné válása óta. Honduras az USA egyik leg­megbízhatóbb partnere a »zöld kontinensen. Export­jának csaknem fele az Egye­sült Államokba irányul, s onnan származik importjának megközelítően azonos százalé­ka. Izig-vérig banánköztársa­ság, amely számtalan hosz- szabb-rövidebb háborút vi­selt szomszédaival: El Salva­dorral és Nicaraguával. A legemlékezetesebb konfliktus 1969. július 14-én robbant ki és két hétig tartott. Futball- háború néven jegyezték föl, miután ‘ látszólag a hondurasi és a Salvador! válogatott vi­lágbajnoki selejtező mérkőzé­sen támadt nézeteltérés vál­totta ki. Valójában azonba a Hondurasban meghirdetett részleges földreform miatt dúlt a legalább háromezer ál­dozatot követelt háború: a túlnépesedett Salvadorból 300 ezren Hondurasba települtek, s a telepesek a földosztás miatt elvesztették anyagi bá­zisukat. Nicaraguával a Mosz- kitó-part birtoklásáért folyt a vita, amelyet a pártatlan dön­tőbírónak fölkért spanyol ki­rály, majd a Nemzetközi Bí­róság Hondurasnak ítélte oda. A főleg banántermelésből élő ország területének kéthar­mada mezőgazdasági művelés re alkalmatlan. Lakói emiatt szegények, magas a munka- nélküliek száma, s a latin­amerikai országok közül itt az egyik legriasztóbb a gyer­mekhalandóság aránya. A puccsista tisztek »forradalma« azonban mindezen aligha vál­toztat. Gy. D. A Karád-Koppányvölgye Afész szakácsot azonnali belépéssel fölvesz a törökkoppányi bisztróba. Jelentkezés az áfész központi irodában, Karád, telefon: Karád 7. (37368) Huszonöt ország, 31 kiállí­táson mutatta be tavaly a szovjet kereskedelmi kamara a Szovjetunió iparának ter­mékeit, az exportra kínált árukat. Ezeket a bemutatókat mintegy 25 millió ember lát­ta s nagy volt kereskedelmi hasznuk is: hét milliárd ru­bel értékű szovjet áru szállí­tására kötöttek szerződéseket. 1976-ban még csak öt milli­árd, egy évvel korábban pe­dig 3,8 milliárd volt a kama­ra által rendezett kiállításo­kon létrejött szerződések ősz- szege, a fontos kereskedelmi intézmény ugyanakkor nagy lehetőségeket biztosított a külföldi vállalatoknak is arra. hogy a szovjet kereskedelmi szerveket és a nagyközönsé­get megismertessék árukíná­latukkal: tavaly 205 nemzet­közi, illetve vállalati kiállí­tást rendeztek a kamara köz­reműködésével a Szovjetunió­ban s ezeken 29 ország csak­nem ötezer vállalata vett részt. A kamara tevékenységét Borisz Boriszov elnök ismer­teti az Ekonomicseszkaja Ga- zeta című szovjet lapban. Külön kiemeli Boriszov cik­ke a szocialista országok ke­reskedelmi kamaráinak együttműködését. Ezzel kap­csolatban szól a múlt év őszén Budapesten megtartott tanácskozásról is: a szocialis­ta országok kereskedelmi ka­marái itt tárgyaltak arról, hogyan segítsék elő a Helsin­kiben aláírt záróokmány meg­valósítását a magük eszközei­vel HÍRE ti A VILÁGBÓL Diplomáciai kapcsolatot lé­tesít egymással Kína és Lí­bia. Az erről szóló közös köz­leményt tegnap paraíálták. Latin-Amerika országai kö­zött javítani kell az együtt­működést — szögezi le egy »bogotai nyilatkozat« címen a kolumbiai fővárosban nyil­vánosságra hozott dokumen­tum, amelyet Kolumbia, Bo­lívia, Ecuador és Venezuela államfői, valamint a perui miniszterelnök írt alá. »Kínával addig nem norma- lizálhatjuk kapcsolatunkat, amíg nem rendezzük teljes mértékben a vitás kérdése­ket« — jelentette be az indiai parlament felsőházában Atal Bihari Vadzspaji indiai kül­ügyminiszter. A Sri Lanka-1 parlament kétharmados többséggel elfo­gadta az ország alkotmányát módosító törvényt. maneh kerületéből jelentették, ahol 1975 áprilisában a 19 hónapon át tartó libanoni pol­gárháború kitört. A falangis- ták és a nemzeti liberális párt miiíciái nehézgéppuskákat ve­tettek be, a szíriai egységek tüzérségi és aknavetőtűzzel válaszoltak. , Az összetűzések kitörése előtt kedden a békefenntartó erők szíriai egységei közle­ményben jelentették be, hogy a jobboldali orvlövészek go­lyóitól három katonájuk megsebesült, egy másikat pe­dig agyonlőttek. Eliász Szárkisz libanoni el­nök szerda délelőtt összehív­ta a kormány ülését, hogy megvitassák a helyzetet. Sze- lim Al Hossz miniszterelnök kijelentette: tanulmányozzák azt a lehetőséget, hogy kérik a Biztonsági Tanács összehí­vását Izrael dél-libanoni te­vékenysége miatt, amely aka­dályozza a bejrúti kormány fennhatóságának helyreállí­tását a térségben. A vietnami rádió a határincidensrői A hanoi rádió szerdán viet­nami nyelvű adásában kom­mentálta a Bac Luan határ­átkelő helynél kedden este kínai provokáció következté­ben kirobbant incidenst amelynek során a Kína által július 12-én életbe léptette határzár miatt a határon át- településének engedélyezésére várakozó mintegy 1500 kínai származású vietnami rend­szeres egészségügyi ellenőrzé­sét végző csoportot a tömeg­ben elvegyült kínai ügynökök és átszivárgóit provokátorok megtámadták és 20-at közü­lük megsebesítettek. A hanoi rádió kommentárja megállapítja, az incidensnek a célja, hogy feszültséget kelt­sen a kínai—vietnami határ mentén, és hogy elhintse a nemzeti gyűlölködés magvait a hoák és a kínai nép soraiban. Távozik a yérbíró Végre lemondott a 77 évet Hans Filbinger, Baden- Württemberg tartomány mi­niszterelnöke. — Végre — mondjuk, mert az ügy tenge­rikígyóként húzódott már. Sokkal többről van szó ugyanis, mint egy háborús bűnös szemérmetlen Hazudó- zásairól és ragaszkodásáról a hatalomhoz... Ahhoz, hogy Filbinger — és. sajnos, még több hasonszőrű társa — ilyen karriert futhasson be, s ahhoz, hogy a leleplezés után is hatalmon maradhasson ennyi ideig, többre volt szükség, mint az ő múltjá­ból és egyéniségéből követke­ző agresszivitásra. A sajátos NSZK-beli közeg kellett hoz­zá, amelyben ez mind­máig lehetségesnek bizo­nyul ... Filbinger története közis­mert. Baden—Württemberg távozó kormányfője a II. vi­lágháború alatt a flottánál szolgált — náci vérbíróként. Ez azonban — megint csak azt mondjuk: annyi társához hasonlóan — nem akadályoz­ta abban, hogy a háború után »antináciként« ne jelentkez­zék az akkori kancellár, Kon­rad Adenauer pártjába, a a CDU-ba, s ne fusson be fé­nyes pályát. Rolf Hochhuth. a világhírű. * nyugatnémet antifasiszta író anyaggyűjtés közben, véletle­nül bukkant rá arra a dosz-_ sziéra, amelyből kitűnt: Fil­binger 1945 májusában — te­hát egy-két nappal a nácik fegyverletétele előtt — még halálra Ítélt »defetizmusért« egy Gröger nevű, húszéves matrózt, és az ítéletet végre is hajtották. Szinte a háború utolsó pillanatában! A bizonyíték elég volt ahhoz, hogy az NSZK-ban is fölháborítson minden becsü­letes embert, de ahhoz nem, hogy Filbinger tartományi »trónja« meginogják. Pártja, a CDU körömszakadtáig véd­te illusztris tagját — egészen addig, amíg néhány nappal ezelőtt újabb Filbinger-akta nem került napvilágra. Mert ebből kiderült, hogy a CDU- tyonatya 1943-ban ugyancsak halálra ítélt egy fiatal mat­rózt, méghozzá olyan kis vét­ségért, hogy — az előkerült bizonyítékok szerint — még a náci admiralitás is kény­telen volt felülvizsgálni és börtönbüntetésre változtatni az ítéletet... Ez már a CDU-nak is sok — vagy legalábbis túl kellemetlen — volt. Így dr. Filbinger most visszavo­nul ... hogy miért csak most? Erre meglehetősen ne­héz a válasz. Sokmilliomod- magával ezt kérdezte a Fil- 'binger által megölt matróz anyja, Frau Gröger is. Két ember életét vesztette Ankarában a múlt éjjel, mi­kor három személy tüzet nyi­tott egy városi autóbuszra. Törökországban az év eleje óta 360-an estek áldozatul a politikai jellegű merényletek­nél. Agyonlőtték tegnap egy üz­letben Ahmed Kilicet, a török nemzeti mozgalom egyik ve­zetőjét. A tettes elmenekült. Diákok barikadozták el ma­gukat Managuában egy ENSZ- épületben, tiltakozásul az el­len, hogy Somoza elnök soro­zatosan megsérti az emberi jogokat. Az ENSZ-képviselet igazgatója közölte, hogy nem engedi a rendőrséget belépni az épületbe. A hondurasi kabinet 9 pol­gári minisztere lemondott ! Juan Alberto Melgar Castro hondurasi elnök megbuktatá­sát követően. A vértelen ál­lamcsínnyel hatalomra került junta nyilatkozatot tett, mely szerint Melgar Castro politi­káját kívánja folytatni, és 1980-ban szabad választásokat ír ki. Afrika és az el nem kötelezettek Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek öt­napos belgrádi, tanácskozása (amint az várható volt), Af­rika jegyében zajlott le. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a résztvevők több mint egyharmada az Afrikai Egy­ségszervezet 15. ülésszakáról, Khartoumból érkezett a ju­goszláv fővárosba. Jelenleg a fekete földrészen szinte min­dennaposak a kísérletek a gyarmati jelenlét fölelevení- tésére és a függőségi tömbök új formáinak kipróbálására. Példaként említhetjük az Egyesült Államok vezetésével végrehajtott belga—francia intervenciót Zaire Shaba tar­tományában, vagy a NATO- nak azt a próbálkozását, hogy »az Afrika-közi biztonsági erők« ürügyén leányvállalatot hozzon létre a kontinensen. Napjainkban tehát az afri­kai el nem kötelezett államo­kat érik a legnagyobb meg­próbáltatások: az imperialista hatalmak a kontinens kor­rupt rezsimet próbálják rá­venni az el nem kötelezett mozgalom fő elveinek eláru­lására. A mozgalomnak ezek a tagjai a tőkés érdekek hir­detői, a konfliktusok kezde­ményezői, a feszültség szítói, az enyhülés terjedésének akadályozói, ók azok, akik az új gazdasági rendért folyta­tott harcot a nyugati multi­nacionális monopóliumokkal való összeesküvésre cserélik föl. A példákért nem is kell messzire menni. Egyiptom, miután szakított nasszeri po­litikai és társadalmi öröksé­gével, megbontotta az arab szolidaritást és lefékezte a közel-keleti helyzet igazsága?, békés rendezésének folyama­tát. Szomália miután Washing­ton fegyvereket ígért számá­ra, Etiópiát, el nem kötelezett szomszédját támadta meg. Zaire, a NATO első számú afrikai »tagjelöltje« pedig messzemenően kiszolgálja a nyugati érdekeket. Ezek az afrikai quislingek azt képzelik, döntöbírák le­hetnek abban, hogy ki el nem kötelezett és ki nem az. Most az utóbbiak között emlege­tik Kubát. Pedig Havanna miközben a Dél-afrikai Köz­társaság által megtámadott Angolának, a Szomália által lerohant Etiópiának nyújtott segítséget, nem sértette meg azt az el nem kötelezettség el­veit. Ellenkezőleg: a mozga­lom antiimperialista eszméit szolgálja, yalósítja meg Afri- ka-politikájávaL A belgrádi értekezleten a résztvevő külügyminiszterek a külső nyomás ellenére sem voltak hajlandók Kuba-elle- nes határozatot elfogadni. Ez sok mindenről tanúskodik. A Száva-palotában elhangzott felszólalások azt bizonyítják: az el nem kötelezett országok többsége a harcos antiimpe­rialista együttműködést vá­lasztotta a haladás erőivel. Vlagyimir Szimonov ÍAPN—KS) MOV auri)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom