Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
Éjszakai hajókirándulás, sörösüvegcsata Edzett ifjúságért-tábor Balaton fény ve sen Ifjúságvédelmi őrjárat a Balatonon Áz egységes hatósági gyermek- es ifjúságvédelem alapgondolata a megelőzés, a veszélyhelyzet kialakulásának megakadályozása, illetőleg a már kialakult tényezők megszüntetése és az utógondozás zás. Somogy megyében a nyári üdülési szezon idején, a speciális gyermek- és ifjúság- védelmi munka keretében különös gondot fordítanak a Balaton-parti községekben, valamint Siófokon a család- védelmi' feladatok ellátására. Több éves tapasztalataink szerint a nyári idényben a veszélyeztetett helyzetbe került, vagy bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma a Ba- laton-parton nőtt. Az ország különböző területeiről szülői felügyelet és kellő anyagi hát. tér — pénz — nélkül utaznak a Balatonra a fiatalkorúak. A védő- és óvóintézkedéseket, az ellenőrzések hatékonyságát megvizsgálta a Somogy megyei Tanács albizottsága. Célunk az volt, hogy felmérjük: a szórakozóhelyek (éttermek, presszók, italboltok, büfék) vezetői és dolgozói betart ják-e a belkereskedelmi miniszter szeszesital-fogyasztással kapcsolatos rendeletét, a táborok, a kempingek a működésükre vonatkozó jogszabályokat. Ellenőriztük, hogy a Balaton-parton, a községek területén szülő felügyelet, szállás és ellátás nélkül csavarognak-e kiskorú gyermekek. A járási hivataloknál és a községi tanácsoknál működnek gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottságok. A marcali járási munkabizottság ajánlást adott a községi tanácsoknak, eszerint kötelesek ifjúságvédelmi ellenőrzéseket tartani a Balaton-parton. Példás tervezés. következetes Végrehajtás jellemezte a Fo- áyödi JN agyközségi Tanács gyprmek- és ifjúságvédelmi albizottságáriak a munkáját. Kovács Tibor igazgatási főelőadó vezetésével a rendőrség, a KISZ, az Ifjú Gárda és a Hazafias Népfront képviselői rendszeresen látogatják a szórakozóhelyeket. Akadtak olyan egységek, amelyekben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket megsértették. Különösen nagy vonzerőt gyakorol az az egység, amelyben lemezlovas működik. A bala- tcmlellei Rózsakertben mintegy 300 fiatal szórakozott. Szinte nem volt olyan asztal, amelyen szeszes ital ne lett volna. A legkirívóbb eseteket a balatonszemesi tábor melletti Hullám étteremben tapasztaltuk. Közvetlenül éjfél előtt is 200—300 fiatalkorú — többnyire az étteremhez 400 m-re levő Expressz ifjúsági tábor lakói — szórakozott. A Pest-budai Vendéglátó üzletvezetője pedig tétlenül nézte a fiatalkorúak szeszesital-fogyasztását, a sörösüvegek törését, nem szólította fel őket 22 órakor, hogy hagyják el a helyiséget. (Ellene szabálysértési eljárás indul.) A fiatalkorúak között több budapesti gimnazista leány is volt, aki felnőtt férfiak társaságában szórakozott. Aggodalomra ad okot, hogy a tábor lakói 23 óra és 1 óra között hajókiránduláson vette krészt, és a hajóállomástól a táborig mintegy 6 kilométeres utat tettek meg, s éjnek idején az árokparton tartózkodtak. Olyan tájékoztatást kaptunk itt, hogy a kimaradás mindennapos. Miért i A pécsi Leöwey Klára Gim- • názium házi múzeumában egy i fakult zászlócskát őriznek, amelynek különös története, , rejtélyes eredete van. A köz- ; ponti fűtést szerelték az isko- i Iában, miközben az alagsor i fala egy helyen kongó hangot . adott, mintha üreget rejtene. . Amikor a kőművesek megbon- . tották a falat, legnagyobb . meglepetésükre egy kis szoba . tárult eléjük, amelynek se aj" I taja, se ablaka nem volt, s a . létezéséről sem tudtak addig. A helyiségben egy papírzászlót találtak, olyat, amilyet felvonulásokon szoktak vinni a gyerekek. A zászlón kézírásos szöveg áll, az egyik oldalán: »Éljen a magyar!«, a másikon: »Kaljics Vendel tötte oda ezt a zászlót«. Napvilágra kerülve, a zászló színei kifakultak, a betűk elhalványodtak, de az írás jól olvasható maradt. A négytomyú székesegyházzal szemközt emelkedő patinas középiskola 1892 és 1895 között épült, a zászlócska tehát abban az időben kerülhetett a rejtekhelyre. Érthetetlen, hogy miért csinálták a kell éjjel hajókirándulást szervezni? Az ellenőrzés tapasztalatainak összegezésekor dr. Dicső István, a Somogy megyei Főügyészség fiatalkorúak ügyésze elmondta, hogy a vendéglátó egységek vezetői — a sok jó tapasztalat ellenére — többet tehetnének. Elsősorban szigorúbban kell venniük a szeszesital-fogyasztásra vonat. kozó rendelkezések/betartását. A szabálysérétst elkövető üzletvezetők, felszolgálók ellen a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság eljárást kezdeményez. Az ellenőrzést még e hónapban utóvizsgálat követi. A hatóságók továbbra is tervszerűen és folyamatosan ellenőrzik a Balaton-parti egységeket. A balatonszemesi ideiglenes szállóban már eddig is meghaladta a beutalt kiskorúak száma az 1977. évi »kényszerpihenőkét«. Dr. Orbán István, a -Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója kis szobát, ha utána úgyis befalazták. Azt sem tudják, ki volt Káljics Vendel, aki ilyen különös módon üzent az utókornak. Ami a kis zászló befalazásának körülményeit illeti, ösz- szefüggésben lehet a XIX. század végi nagy pécsi munkásmegmozdulásokkal. A me- csekaljai városban már akkor nagy erőt képviseltek a szervezett munkások, több sztrájk és tüntetés zajlott le. A kor legnagyobb bányászsztrákja 1892-ben tört ki, abban az évben, amikor a gimnázium építését megkezdték. Elképzelhető, hogy Káljics Vendel maga is részese volt a munkásmegmozdulásoknak, s a zászló valamelyik sztrájk vagy tüntetés egyik jelvénye volt. Nevét azért merte megörökíteni a zászlócskán, mert bizonyos: lehetett abban, hogy a vastag fal mögött senki sem találja meg. Valóban: több mint nyolc évtized telt el, amíg a véletlen napvilágra hozta. Méltó helyre került: a Leöwey Gimnázium iskolatörténeti gyűjteményébe. Befalazott zászlócska » Valószínűleg egy régi pécsi munkásmegmozdulás emlékét őrzi BÁrXhY TAM/s . > %tfa & 00faiamét Jani leteszi a csészéjét, száját törli, kapja a táskáját és indul. De az ajtóból még visz- szaszól. — Lehet, hogy ma nem vacsorázom itthon .. . — Hogyhogy? — néz rá az apja. — Ma sem? Tétova mozdulat. — Bekapunk valamit a srácokkal ... — Te csak ne szórd a pénzt, igen? — néz rá rosszallóan a nagyanyja. — Esküszöm, ha rántott hús volna, mindjárt nem lenne más programod! Apja egy pillanatra eltűnik; lemossa arcáról a borotvaszappan habját. Törölni már itt törli szárazra bőrét az előszobában. S közben merőn nézi a fiát. — Unjuk a zsíros kenyeret, fiatalúr? Pedig így tanulja meg az ember, hogy több nap, mint kolbász! Jani dühösen legyint. — Ne félj, már megtanultam! — Órájára pillant; az ajtóhoz ugrik. — De az még bizonyításra vár, hogy ki korán kel, aranyat lel! Szevasz - tok! — És elviharzik. Nemsokára Kati is elindul az iskolába, sőt a ház úra is felöltözött már. megreggelizett, s egy futó búcsúzásra benéz a belső szobába. Felesége — a hajdani kis Ilonka — most ébredezik. Rámosolyog a férfira. — Mégy már, Karcsikám? — Megyek, aranyom. És te? — Nemsokára én is. — Bemégy ma? — Be. Viszem, amit éjjel csináltam. — Csak okosan, szívem. Nem kell mindig veszekedni velük ... Az asszony sóhajt. — Ne félj, vigyázok. És te? Sietsz haza? — Sietek. De te még pihenj egy kicsit! Meddig dolgoztál? — Menj, Karcsikám, elkésel. — Meddig voltál fenn az éjjel? — Siess, Karcsikám, elkésel! Búcsúcsók; azután a ház ura is elindul a hivatalába. 3. Munkanapja eléggé csendesen telt; délután három felé van csak egy kisebb izgalma. A pénztárkönyvet ellenőrzi éppen üvegfallal elkerített kis irodájában, amikor bevágódik az ajtó, belép a legfiatalabb levélkihordó, táskáját az asztalára csapja, s így szól: — Kérem a könyvemet, főnök. Kilépek! Félre sem tolja a pénztár- könyvet, csupán a hosszú számsorok közül emeli föl szemét. — Mi van, fiacskám? — Kérem a munkakönyvemet! — És köszönni ki fog? Aki bent van a szobában, vagy aki belépett? A fiú arcán a zavar kis rongyfelhője. — Jó napot, főnök.1 Nyájas arccal bólint. — Szervusz, fiam. Mi a probléma? — Az, hogy kilépek. Kérem a munkakönyvem! Jóságosán biccent. — A munkakönyvedet. Értem. És miért? A fiú — létramagas, sovány, pattanásos, boglyahajú — már szinte fújtat a dühtől. — Mert kilépek, mondom! — Ezt értem. De miért? A boglyahajú hallgat. Kis csönd. — Meggondoltad alaposan, fiam? A gyerek ránt a vállán. — Meggondoltam, meggondoltam! Nekem ehhez nem kell sok. És nem gatyázok meg lelkizek, meg ilyesmi ! Ha egy meló nekem almás, én lelépek ! Bólogat, mint aki most már mindent ért. — De miért almás a meló, kisfiam? A fiú elörehajol, arcába vér szökik. Jegyzetelés és sportolás Hiába tűz erősen a nap, nincs aki napozna a tábor strandján. Délelőtt tíz óra van. A megyei KlSZ-bizott- ság balatonfenyvesi vezetőképző táborában már két órája megkezdték a munkát az ifjúgárdisták és az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom szervező bizottságának vezetői. A második előadást hallgatják a fiatalok. A fülledt, meleg levegőt még a ventillátor sem tudja felfrissíteni. A homlokokon izzadságcseppek gyöngyöznek. Magyar József táborvezető, a nagyatádi járás KISZ- bizottság titkára az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom feladatairól beszél Előadása közvetlen, humora megfogja a hallgatókat. Nem kell attól félni, hogy a tízperces szünet után kevesebben jönnek visz- sza a terembe, bár csalogató a Balaton vize. Nemcsak az előadó jó, a téma is érdekes. — A legfontosabb a fiata- lok\ szemléletének megváltoztatása. Nem ismerik eléggé a tömegsportról szóló határozatot. A jelvényszerző versenyt sok helyen rosszul értelmezték. Nem az arany, ezüst vagy bronz fokozat megszerzése az elsődleges cél, hanem a kiírt követelmények teljesítése. Megváltoztak életkörülményeink, több a szabad idő; a művelődés, a tanulás, a szórakozás mellett nagyobb teret kell biztosítani a sportnak. Ahhoz, hogy tömegmozgalommá szélesedjen, a K1SZ- ben kell szervezetté tenni. Magyar József beszélt arról is, hogy mit várnak a KISZ- tőL A sportolási lehetőségek megteremtéséhez sok segítséget adnak az üzemek, tanintézetek vezetői. A drága felszerelések jó kihasználására nagyobb gondot kell fordítani. Ez úgy lehetséges, ha változatos programokat ajánlanak a fiataloknak. Faluhelyen sokszor azt mondják, azért nem sportolnak, mert nincs felszerelés. Kozári Miklós, az MTSH tömegsporttal foglalkozó munkatársa, kissé bosz- szúsan jegyezte meg: — Míg falun laktam, nekünk ez nem volt gond. Gyakoroltuk a magasugrást drága léc nélkül is. Két botot leszúrtunk a földbe, rátettünk egy spárgát, amelynek végein egy-egy krumpli volt a nehezék. Ha valóban akarnak, mindenhol tudnak sportolni. A tömegsportmozgalomnak átfogónak, nemenként, konkrét differenciáltnak kell len— Hallja! Rángasson a görcs másokat, de ne engem, azért, hoy az egyik vadidegen szivar levelét elvigye a másik vadidegen szivarnak! Nekem ebből elég volt, én ebbe belefáradtam! Figyelmesen nézi a gyerek arcát; megint bólint, mint aki a panaszt nagyon is megérti. — Mióta csinálod, édes fiam? — Már három hete! — kiáltja a gyerek sebzetten. Csak áll, áll, túrja azt a boglya haját a bal kezével, a jobbját meg nyújtogatja a munkakönyvéért. Időt kell nyerni ! — Mondd — kérdi barátságosan —, és te mindennel így vagy, Lajcsikám? A lányokat is úgy váltogatod, mint a munkahelyeidet? Három hét — aztán pá, kis aranyom, pá ? ... A gyerek elmosolyodik. — Három hét! Most mit cikiz, főnök? Ha a csaj is olyan, mint ez a meló itt, akkor három napot se húzok le mellette! — Most már vigyorog; fölényes az arca. — Túrja, az életben az a szép, hogy csaj is, meló is van bőven! — Megint beletúr a hajába; de most inkább mintha igazgatná. — Egy ilyen srác hiánycikk máma! — mondja pimasz kényeskedéssel. — A főnökök majdnem úgy buknak rá, mint a lányok! — Szégyellő magad! —mordul rá dühösen. (Folytatjuk) nie. A követelményszint eszerint változik. A KISZ-esek feladata, hogy a nem KISZ- tagoknak is kedvet teremtsenek a sporthoz. Délután bebizonyíthatták az előadás résztvevői, hogy nemcsak jegyzetelni tudnak. Repült a foci, pattogott a pingponglabda egészen öt óráig, amikor a csoportos foglalkozások kezdődtek. Szántó László táborvezetőhelyettes, a megyei KISZ- bizottság honvédelmi és sportfelelőse végiglátogatta a foglalkozásokat. — Igaz, hogy zsúfolt a programunk, de csak egy hét van a felkészítésre. Nagyon jó a mostani társaság: meg sem látszik rajtuk a fáradtság, aktívak a csoportos foglalkozáson is. Az itt levő fiatalok a tömegsportmozgalom vezetői. Útmutatást kapnak a határozatok helyi alkalmazására, segítséget adunk a szervezéshez. A foglalkozásvezetők régi sportosok, nagy tapasztalatuk van a mozgalomban. Az itteni jó kapcsolatot az alapszervezetekben is meg kell teremteni. Munkánk eredménye az lesz, ha a sportolás természetes igénnyé válik. I. £. Nyár a lakótelepen . * ....J
