Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
Létra a fellegekbe A Kapos-vári Városi-Járási Tűzoltó-parancsnokság új, 45 méteres létráját a nyugatnémet Magirus-Deuch cégtől szerezték be 12 millió forintért. Most próbálják ki. A létra beszerzését a szaporodó magas házak tették szükségessé. Élet- és vagyonmentés a rendeltetése, de tűz oltására beépített vízágyúval is fel van szerelve. A létra liftrendszerű: felfelé 2, lefelé 3 szeméig szállítására alkalmas. A kezelő és a létrán tartózkodók között az érintkezést rádió biztosítja. Szükség esetén a megye többi városának, vagy a szomszédos megyéknek is segítséget tudnak adni. Jelenleg ez a leghosszabb létra a megyében. Azt tervezik, hogy jövőre Siófokot és Marcalit is ellátják ilyen típusú, 33 méteres létrával. A PANNÓNIA CSÁRDÁIBAN B magyar konyha dicsérete Néhány Pannónia-csárdát látogattam meg egy »csendes-« hétköznapi estén a Baiaton- parton. A többi között arra voltán* kíváncsi, hogy ezek az idegenforgalmi szempontból oly fontos üzletek (.közismert, . hogy a külföldiek különös előszeretettel látogatják a csárdajellegű vendéglőket), milyen környezettel, étlappal, szakembergárdával fogadják a vendégeket, akik Európa, sőt a világ minden részéből érkeznek. Tájékozódó utamra elkísért Pintér Csaba, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Dél-balatoni Igazgatóságának szakembere, valamint Danóczi Nándor művészeti vezető, a szórakoztató műsorok szerkesztője, koreográfusa. Szürkebarát a minisztertől A szántódi Rév~csárdá,ban mintegy száznegyven külföldi vendég élvezte a »násznép« fergeteges táncát, a vőfély »ételt konferáló« rigmusait, a csodálatos népviselet pompáját, s nem utolsósorban a sok-sok szép magyar népdalt, mely a lakodalom-szertartás közben elhangzott. Zola Tóth Erzsébet, Kürti Ha énekelt szólót a többi között, s a táncosok sorában La la bár Katalint is felfedeztük. Feltűnt, hogy több ősrégi népdal hangzott el, mint magyar nóta. — Kétségtelen: az úgynevezett magyar nótát jobban kedveli a külföldi közönség — jegyezte meg Danóczi Nándor —, de meggyőződésem, hogy csak azért, mert kevésbé ismerik népdalainkat. Ebben a lakodalomban nemcsak a népviselet eredeti, hanem a dal is. Hatalmas siker, tomboló jókedv. Zöld László üz'etve- zető elégedetten nézi a so- kadalmat. — Azt hiszem, a menü és a bor sem okoz csalódást — mondja. — Máskor is ilyen élénk a forgalom? — Minden este telt ház van. Tavaly júniusban egymillió-háromszázezer forint forgalma volt a Rév-csárdának. Az idén még ennél te több. Zöld László télen a budapesti Zöldfa vezetője. Az itt dolgozók többsége ugyancsak abból az étteremből jött Szántódra. Jó konyhája van a Révnek, mely különösen az osztrák vendégek törzshelye. — Nemrég itt vacsorázott a magyar és az osztrák külügyminiszter — mondja az üzletvezető. — Ugyanakkor egy jókedvű osztrák csoport te betért, s felfedezték miniszterüket. Aláírásokkal ellátott üdvözlőlapot küldtek néki a pincérrel, mire a miniszter számos palack szürkebaráttal viszonozta honfitársai figyelmét. Szakácsok, ha beszélgetnek A balatonboglári Kinizsiudvar — leégése óta — az idén üzemel először. Mintegy három és fél millió forintos költséggel építették újjá, s az egyik legvonzóbb arculatú vendéglője a déli partnak. A vacsorázó vendégeket remek népi zenekar, s a »tűzről pattant« G. Nagy Gabriella szórakoztatja. Az üzletvezető, Pálfalvi Sándor, a Pannónia legjobb szakácsai közé tartozik. A Gundel konyháján tanult, s fiatalember létére (32 éves) már aranyérmet te nyert egy saját kreációjú ételével. — Mi volt az a remek étel? — kérdeztem. — Delikát őzbatyu vadmártással, gyümölcskörettel, burgonyafánkkal. Ezenkívül lángoló töltött alma. —* Itt is kapni valami sajátos »Pálfalvi« étket? — Igen. A magyaros Pál aprópecsenyét, amely remélhetőleg Kinizsi Pálnak te íz- lene. Vállalati üdülőben nyaralók étkeztetését is vállalják. A békéscsabai Lenin Tsz dolgozói például mindennapi vendégek itt, s úgy hírlik, elégedettek az ellátással. Júniusban csaknem nyolcszázezer forint forgalma volt a megifjult, megszépült üzletnek. A kőröshegyi Flekken-csár- dát egy kis túlzással Európa csárdájának mondhatjuk. A hazai ínyenceken kívül német, holland, francia stb. üdülők látogatják, s szinte minden harmadik vendég úgynevezett »visszatérő«. Kísérőm, Pintér Csaba évekig vezette ezt az üzletet, s szakácsművészetének is köszönhető a csárda jó híre. De Tóth Péter, a jelenlegi üzletvezető is vérbeli szakács. Néhány percen belül szenvedélyes diskurzus bontakozik ki kettőjük között különféle ételek elkészítésének módjáról, s szavaikban húsok sisteregnek, levesek párolognak. Danóczi az éjszakában A siófoki Delta nem csárda ugyan, mégis _ meglátogattuk. Mégpedig nívós revüműsora miatt. Danóczi Nándor művészeti vezető itt elbúcsúzott tőlünk, mert neki még »küldetése« volt az éjszakában. A Deltából a szállodasorra indult, hogy a többi bárban is jelen legyen, amikor művészei a közönség elé lépnek. Délelőtt 11-től éjjel háromig yan »szolgálatban«, negyvenhárom zenekar, s mintegy háromszáz énekes, táncos, artista stb. várja szűkszavú elismerését, bírálatát. Összesen tizenegy műsort szerkesztett az idei szezonra, s valamcny- nyi táncszámot ő koreografál- ta. — Nagy munka előzte meg a szezont — mondja. — A művészek kiválasztása, szerződtetése után kemény próbák következtek. A premiert a Pannónia dolgozói előtt tartottuk meg. A hagyományos folklór, és revüműsorok mellett az idén megpróbálkoztam a szalonzenével, sőt az irodalommal is. Mindkét kísérlet bevált. A ~ Siófok étteremben a régi hangulatú szalonzenét még a fiatalok te szívesen hallgatják. Az Európa tetőteraszán minden hétfőn magyar —orosz, illetve magyar—német nyelvű irodalmi estet rendezünk, olyan művészek közreműködésével, mint például Mikes Lilla. A hatvanegy éves Danóczi Nándor nevét valaha hatalmas betűkkel nyomtatták a plakátokra. A sztárok között hirdették fellépéseit Budapesten, Párizsban, Londonban, New Yorkiban. Huszonegy évig táncolt külföldön, a többi között például a párizsi Moulin Rouge-ban. Most indult, hogy megnézze,» hogyan táncolnak a tanítványai. Sz. A. Ezer apró (hiány) cikk Amikor évekkel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére az áruházakban, a nagyobb vas— edény szaküzletekben, műszaki boltokban kialakították az »ezerapróciikk-osztályt«, a vásárlók fellélegeztek: végre egy jó ötlet! Nem kell többé bejárni a. várost egy faliszőnyeg vagy függöny felszereléséhez szükséges holmiért, képszögért, tipliért, guriguri-csipe- szért, függönykarikáért, hanem bemegy az ember az áruház ezeraprócikk-osztályára, és végigböngészi a rekeszeket. Nincs többé futkosás szifonalkatrészért, mert az egyik üzletben csak tűszelep, a másikban csak gumitöpiítés kapható, mert az ezeraprócikk- osztályon tetőtől talpig kicserélheti az ember a szifonját. Az első időkben így is volt. E’ omlott a konyogó? Semmi baj, minden alkatrész megkapható hozzá az ezerapró- cikk-osztályon! Nem szív a porszívó? Irány az aprócikkosztály, ahol a gégecsötől a szénkeféig minden megtalálható! És volt ott minden: vízcsaphoz bőrkarika, mosógéphez fedőgumi, húsdarálókés, U-szeg, biztosíték, súlyszelep, szűrőbetét, sarokvas, haj csavaró, gombostű és anyacsavar. .. Apropó, gombostű! Ruhát próbálok a varrónőnél, derekaimnál kicsúszik egy gombostű, finoman pendül az előszoba mozaikkövén és elgurul. A varrónő négykézlábra ereszkedik, és félrebillent fejjel keresni kezdi a szökevényt. Szeme sugarával gondosan végig- pr'sztázza a környéket, ám a tű sehol. »Akárha szalmakazalban keresné« — kedélyes- kedtem, de a válasz komor: »Muszáj megtalálnom, mert már alig van kéttucatnyi gombostűm!« Még mindig gú- nyorosra veszem: »Vegyek magának egy fél kilót?« A derék asszony bólint: »Az bizony jó volna, mert én már két éve nem tudok szerezni!« Így kezdődött. Attól kezdve, amerre csak jártam az országban, mindenütt gombostűt kerestem. Később a kör kibővült a műanyag szifonfejjel meg a színtelen nitrolakkal. Aztán újabb megbízatásokat kaptam: égen-földön szerezzek valahol régi típusú, henger alakú, hajdúsági mosógéptetőhöz való gumikarikát, Orion rádióhoz potenciomé- tert, magnókazettát stb. Kutatásaim kettős eredménnyel jártak. Részint rájöttem, hogy a gyártási és a kereskedelmi lelemény valósággal kimeríthetetlen a hiányzó cikkek körének bővítése terén, részint pedig fölfedeztem, hogy az évek sorén egyre több áruházban, szaküzletben — városban és nagyközségben — megszüntették az ezeraprócikk-osztályt. Ezzel újra eljutottunk oda, ahol tíz évvel ezelőtt voltunk: a vevő lejárhatja a lábát, amíg összeszedi a kuktafazék megjavításához szükséges csavart, betétrácsot, súlyszelepet, nem is beszélve egy második háztartás — a hétvégi bungaló — felszereléséről. Detektív legyen a talpán, aki kinyomozza, mi volt előbb: a kereskedelem mulasztása, vagy az iparvállalatok erőteljes törekvése megszabadulni a fogyasztónak nélkülözhetetlen, ám a gyártónak szerény hasznot ígérő vagy egyenesen gazdaságtalan termékek nagyobb mérvű előállításától?! Akár így, akár úgy, a vesztes mindenképpen a vevő lett. A gazdasági szabályozók és a piac törvényei évtizede arra szorítják rá a vállalatokat, hogy minden erővel törekedjenek a gazdaságos termék- szerkezet kialakítására. Ám ez a fontes népgazdasági cél sem szolgálhat mentségül az elmondottakra. Persze, senki sem kívánhatja — józan észszel —, hogy egy vállalat »ráfizessen a jó szívére«, vagyis magasztos céloktól vezetve gyártson csupa filléres, gazdaságtalan cikket. De azt joggal elvárhatja a fogyasztó, hogy minden vállalat jelezze- megrendelőinek és szakminisztériumának, ha valamelyik gazdaságtalan termékének gyártását megszüntetni készül, s hogy az illetékesek időben gondoskodjanak a termék pótlásáról: akár más vállalat vagy kisipari szövetkezet kijelölésével, akár importtal. Nyírt Éva, Nem csupán KRESZ-előírás Több felelősséget embertársainkért! Néhány napja Kaposváron ifjú Czár József ács motorkerékpárjával elütötte a 11 esztendős Stolcz Csaba tanulót. Egy nappal később ugyancsak Kaposváron a 31 éves Király József kárpitos személygépkocsijával Kónyi Pálné 42 éves kaposvári lakost gázolta el. Ügy látszott, egyik gyalogos sem szenvedett sérülést. Az' ijedtségen kívül semmi bajuk, így ők és a járművek vezetői nyomban eltávoztak a helyszínről. Sem a motorosnak, sem a gépkocsivezetőnek nem jutott eszébe, hogy a közlekedési szabályok szellemében orvoshoz, kórházba vigye, s megvizsgáltassa a gyereket, illetve az asszonyt. Elmulasztották bejelenteni az esetet a közlekedési hatóságoknak. Igaz, ezt a gyalogosok sem kérték. Sokan látták mindkét esetet. A tanúk között akadtak hivatásos gépjárművezetők, meglett, tapasztalt emberek, akik ismerik a szabályokat, s hallottak már hasonló közlekedési balesetekről, amelyek szinte hajszálra így történtek. Nem egy példát lehetne említeni, hogy az ilyen baleseteknél nem szabad közönyösnek lenni. Előfordult, hogy az elgázolt ember csak napok múlva kezdett panaszkodni, s csak akkor ment már orvoshoz, amikor késő volt. Belső sérülések, vérzések keletkeztek, ezeket a-gázolás helyszínén nem érezte. A fiatal fiú otthon kezdett panaszkodni. Amikor orvoshoz Piaci körkép Nem enged a „húszból” a paprika Nyári árubőség — Mától kilenc forint a paradicsom Hovatovább az a meggyőződés alakul ki az emberben, aki derülni, nevetni akar, az menjen ki pénteken a kaposvári hetipiacra, álljon sorba Csincsi standja előtt — és sajnálni fogja, ha a sor elejére ér. A humor itt szünet nélkül, bőven terem. Ügy fest, a paprikára ez korántsem jellemző még. — Mi bosszantja leginkább a mai piacon? — A paprika! — négyen- öten is ezt válaszolták egybehangzóan. — Úgy látszik, az idén nem eszünk lecsót! Csincsi standja előtt . sor állt a húszforintos paprikáért. Érthető, mert általában 32, 36 és 40 forintért árulták kilóját. Reggel hét óra után' a fővárosi piaci »állapotokat« összegező tudósításban így hangzott el : »A paprika ára tartja magát, a Zöldértnél 18—32, az őstermelőknél 10— 35 forintért mérik.« Egy szó mint száz, még mindig nem hevertük ki az esős, hideg júniust, a szántó- földön még mindig nem érik olyan mennyiségben ez a kedvelt zöldségféle, hogy képes lenne »megrendíteni« a meglehetősen paprikás árakat. Mint hallottuk, tegnap a Zöldért megyei vállalata a taranyi meg a tótújfalui szövetkezettől az elmúlt két nap alatt csaknem egy vagon szántóföldön termett paprikát vett át, ez pedig mindenképpen azt jelzi, hogy ha lassan te, de csökkenniük kell az áraknak. A pesti piacokon tegnap már megjelent nyolc forintért a szántóföldi paradicsom, Kaposváron 12—14-ért kínálták. Mától viszont nálunk is változik a helyzet, a Zöldért kilenc forintért adja. Sláger lett a fejtett bab. A fővárosban 24—30 forintért mérték kilóját, a kaposvári piacon — a bögréket, a fél litereket kilóra átszámítva — 18—20 forintért. Egyébként tegnap az eladók »fogták« a vásárlókat, mert a gazdag felhozatalhoz, árubőséghez képest mérsékelt volt az érdeklődés. így aztán aki kilencet kért a fél liter babért, egykettőre alábbhagyta hétre, és unszolta mellé a zöldséget is. Ez csomónként — a minőségtől függően — 2—5 forintért volt kapható. Pesten 7, az őstermelőknél 6—8 forint veit a zöldbab,! nálunk még tíz. A sárgadinnye »fej-fej mellett« 12— 15 forint, a görögdinnye viszont itt olcsóbb: a fővárosban 17—20, Kaposváron 12 forint. Gyümölcsbőség volt a tegnapi piacon, a mennyiségtől azonban messze elmaradt a minőség. így az árak is meglehetősen tág határok között mozogtak. Volt őszibarack 5 forintért, de akadt húszért te, a sárgabarackot 12—13 forintért kínálták — Pesten ez 10—16 forint volt. Sokan hoztak körtét, meglehetősen eltérő minőségben. Nem csoda, ha a kistermelői tiz-tizen- két forintos áraktól megrettenve továbbléptek a vásárlók — a Zöldértnél ugyanis 5 forintért hozzájuthattak ehhez a gyümölcshöz. Végezetül egy jó hír az igaliaknak és az ott fürdő- ző vendégeknek: a múlt hetihez hasonlóan most vasárnap is megjelenik Csincsi a fürdőben, paprikát, paradicsomot, dinnyét, gyümölcsöt árul majd — feltehetően hasonló jó kedéllyel, mint szokása az a hetipiacon. V, 51vitték, kiderült: sérülése «** ha nem életveszélyes is — súlyos, hetekig tart a gyógyulása. Az asszony sem úszta meg csak az ijedtséggel. Amikor elmondta férjének a történteket, és orvoshoz mentek, az könnyű sérüléseket állapított meg. Az esetnek több tanulsága van. Az orvosok nem nyomban a gázolás után, hanem csalt órákkal, illetve napokkal később tehették meg a szükséges intézkedéseket. A rendőrség szintén csak jóval később, az orvosok jelentése alapján kezdhette meg a gázolok személyének kiderítését, illetve a szemtanúk felkutatását. A motoros és a gépkocsivezető ellen büntetőeljárás indult. Talán, ha időben és a szabály szerint cselekszenek, akkor megússzák szabálysértési felelősségre vonással! Így büntetésük súlyosabb lesz! Természetesen megállapítják a gyalogosok mulasztását is. Vajon nyugodtan tértek haza, nem gondoltak arra, hogy a gyerek, az asszony sérülése esetleg súlyosabb lehet, mint ott, a helyszínen látták? Önmaguk megnyugtatása is azt követelte volna, hogy azonnal orvoshoz vigyék őket, s a közlekedési hatóságoknak jelentsék a történteket! Egyúttal biztosítaniuk kellett volna a helyszínt, hogy a vizsgálat a pontos tényeket állapíthassa meg! Elmarasztalhatok a tanúk is a közönyük miatt. Amikor látták, hogy a motoros meg a gépkocsi vezetője nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, nekik kellett volna azonnal és határozottan cselekedniük. Szólni a gázolóknak, figyelmeztetni őket a kötelessé- I gükre, értesíteni a rendőrséget, följegyezni a motor, agép- j kocsi rendszámát, hogy ezzel te segítsék a közlekedési hatóságok munkáját. Bárkivel előfordulhat ilyer n c et. S akkor valamennyiünk- nefc jólesik tudni: nem csupán - sajnálkozó, együttérző embe- ‘ rek vesznek bennünket körül, ; hanem olyanok, akik felelős- s séget éreznek másokért, nem ^ mennek el közönyösen embertársaik mellett, ha bajba kerültek!
