Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

Tanácshozás és bemutató

Tovább bővül a Rába család

TURIZMUS - TANULSÁGOK

z idegenforgalom — nemcsak nálunk, hanem a világon min- ídenütt — ma az egyik legelőnyösebb üzletág. Olyan lehetőség, mely az adott országnak igen kedvező devizabevételt nyújt. Például Olaszországban, Ausztriában a nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek az összes valutabevételnek 24—35 százalékát is elérik. Vagy itt van hazánk esete. Az idegenforgalmi devizabevétel tavaly az t ->ortból Származó bevételek 3,5—3,7 százalékát tette ki. Rubelben ez csaknem négy és 11 milliárd forintot, valamint konvertibilis valutában több mint 2 milliárd forintot jelent. E bevételek egyébként nagyságrendjüket tekintve sem lebecsülendők. Hiszen megközelítik vagy elérik például a híradástechnikai gépek, cikkeik, kohászati alapanyagok általunk exportált értékét. Az is tény, hogy az idegenforgalom — az itthon eladott árukkal, a szállodai és egyéb szolgáltatásokkal együtt stb. — gazdaságosabban termeli a devizát, mint az áruexport.

De ha tovább szemléljük a statisztikát, kiderül például, hogy a szocialista országokból érkező turisták átlagosan 128 forintot, míg a nem szocialista országokiból jövők 300 forintot költenek naponta. Ez több szempontból is figyelemre méltó: úgy látszik, elég kevés lehetőséget adunk a turistáknak a pénzköltésre (hiányoznak bizonyos szolgáltatások, illetve a nagy számú turista viszonylag kevés vendégéjszakát tölt hazánkban), bár hazánk a nemzetközi turistaforgalmi főútvonalakon helyezkedik el, például rajtunk haladnak át Nyugat- Európából Görögországba, Törökországba, a jugoszláv és a román tengerpartra. S mivel keveset költenek az átutazó turisták az országhatáron belül, a magyar idegenforgalmi

t-vételek minden bizonnyal jelentősen elmaradnak a lehetségestől.

Erre utalnak — s nem csupán az idei rekordév tapasztalatai mondatják ezt velünk — a KSH rendszeresen közreadott statisztikai összefoglalói: 1966 és 1977 között a külföldi látogatók száma majdnem négyszeresére nőtt (1977-ben 12,4 millió volt),. Viszont a legalább egy éjszakát eltöltő külföldi turisták száma ennél s-.erénvebb mértékben nőtt — mindössze két és félszeresére.

•Helyesebb az idei tapasztalatok után úgy fogalmazni : miközben örvendetesen gyarapodik a magyar idegenforgalom az ide látogató turisták, illetve az itt átutazók számát tekinve — még nem mindig tudunk élni az irántunk megnyilvánuló érdeklődés valamennyi kínálkozó lehetőségével. Másként fogalmazva: nem az a baj, hogy nagy a forgalom, hanem inkább az, hovv e nagy forgalomnak még mindig nincs meg az elvárható haszna.

A kérdések kérdése, hogy miként lehetne -adottságainkat jobban, gazdaságosabban kamatoztatni; s a tényt — a világátlagot jelentősen meghaladó módon nő Magyarország idegenforgalma — méltóbban kiaknázni?

Aligha árulunk el titkot, e kérdéseket állandóan napirenden tartják az illetékesek csakúgy, mint a megoldás módjainak vizsgálatát. Köztudomású, hogy a hasznos devizabevételek növelését elsősorban a szálláshelyek és szállodák bővítésével, kulturáltabb pihenési centrumok kialakításával, színvonalasabb idegenforgalmi programokkal stb. lehetne elérni. (És egyebek mellett precízebben működő idegenforgalmi apparátussal is.) De hát ezek igen költséges, nehéz ügyek. Hiszen például a szállodaépítés

olyan beruházás, amely csak

hosszú idő múlva térül meg, és igen igényes kivitelezői munkát követel. Drága annak a háttérágazatnaik — infrastruktúrának — a fejlesztése is, amely nem csupán az idegenforgalom céljait szolgálná, hanem elválaszthatatlanul hozzá tartozik a hazai lakossá • jobb ellátásához. Tehát mindehhez pénz kell, méghozzá nem kevés, továbbá építő-, szerelőkapacitás — azaz olyasmi, amiben ez idő tájt nem vagyunk gazdagok.

Igaz, a beruházásigényes drága megoldások, lehetősége-: mellett adódnak egyszerűbb, könnyebben kivitelezhető feladatok. A kemping az a turistaintézmény, amely viszonylag a legkisebb költséggel. a legrövidebb határidő alatt jó színvonalon megteremthető. S ez az máskülönben, amely iránt világszerte hatalmas mértékben erősödik az érdeklődés éppen a motorizáció, az autós, motoros turizmus fejlődésével. Továbbá ez az intézmény az, amelyhez hazai adottságaink kiválóan megfelelnek — éghajlatunk, úthálózatunk lehetővé teszi megfelelő kempingek kiépítését.

E

gyébként ez nem pusztán lehetőség immár. Talán érdemes lenne e tekintetben a legalaposabban megvizsgálni az idei nyár tapasztalatait, szemügyre venni a Balaton környéki kempingek — az elviselhetetlen- ség határait súroló — túlnépesedését. Könnyen kiderülhet, hogy az ország vonzása miatt (továbbá a Balaton csakugyan eredetien kedvező feltételein kívül) más tájainkon is érdemes lehet kialakítani több olyan kempinget, amely mellett nem tud elmenni az idegen anélkül, hogy kedvet ne kapjon néhány napot Magyarországon tölteni.

M. I.

Százan — mindannyiunkért

ziasszonyok klubjának társelnökét a békemozgalomban és a városi népfrontbizottság nőklubjában végzett szervező munkájáért tüntették ki. Az ápolónőt az idős korúakról való gondoskodásért, az agronó- must a kertbarátkor vezetéséért. a tanárt az ismeretterjesztő munka szervezéséért jutalmazták.

Majdnem százan vették át a kitüntetést Somogybán. Sokat tettek értünk, szebb és

e~észségeisebb környezetünkért, magasabb fokú tájékozottságunkért, ismereteink gyarapításáért. Társadalmi munkában, önzetlenül áldozták idejüket, energiájukat közhasznú célok megvalósítására megyénk városaiban, községeiben, pusztáin. Megérdemlik, hogy lakóhelyükön hallgassanak mozgósító szavukra, csatlakozzanak társadalmi kezdeményezéseikhez.

H. F.

A napokban lezajlott szántóverseny egyik tapasztalata volt: az igazán jó minőségű munkához elengedhetetlen, hogy az új nagygépek azokkal a munkagépekkel —ekékkel — legyenek kiegészítve, amelyek a gyári utasításnak is megfelelnek, azaz tökéletes összhangba hozható a traktor és vontatmánya.

Mintha erre akartak volna feleletet adni az illetékesek, amikor tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési szakosztálya, a Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége, valamint a Somogy megyei Mezőgzadasági Ellátó Vállalat rendezésében szakmai tanácskozásra hívták meg mindazokat, akik a gyakorlatban ismerkednek az amerikai licenc alapján gyártott, mind népszerűbb Rába traktorokkal és munkagépeikkel.

A csokonyavisontai pártszékházban összegyűlt érdeklődőknek Sási János, a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat igazgatója abban jelölte meg a tanácskozás célját, hogy mind alaposabb betekintést nyerjenek a magyar gépgyártás egy korszerű termékének »természetrajzába«. Nem elsősorban a kereskedelmi meggondolás, hanem a jobb gyakorlati alkalmazás lehetősége vezérelte a szervezőket. Napjainkban a világ minden országában jogos igény lett a mezőgazdasági erőgépek vonóerejének növelése. Ezt az igényt kívánta kielégíteni a győri Rába Vagon- és Gépgyár, amikor amerikai licenc vásárlásával kifejlesztette a Rába-Steiger, majd a Rába— 180-as erőgépet, illetve azok munkagépeit.

Dénes István, a gyár fejlesztési osztályvezetője ismertette az erőgépek jellemzőit, szerepét. A gyár továbbra sem mondott le a fejlesztésről, persze ehhez a mező- gazdasági üzemek támogatása is szükséges, hiszen csak azt érdemes , kifejleszteni, amire igény van.

Vései László osztályvezető az új erőgépekhez csatlakozó munkagépek típusait és főbb jellemzőit ismertette, illetve azokat a licenc eket, amelyek megvásárlásával a nagy teljesítményű traktorokhoz jól alkalmazkodó tartozékokat fejlesztették ki. Többek ko- i zött elmondta, hogy már gyártják a győri gyárban a Cyclo—400-as vetőgépeket, s

a külföldi cég már készíti a szintén megvásárolt Cyclo— 600-as vetőgép műszaki rajzait.

A termelők tapasztalatait Gerlecz József, a vendéglátó csokonyavisontai tsz növény- termesztési fő-ágazatvézetője ismertette. A gazdaságnak — mint elmondta — nagy területű szántója van. Itt is nehézséget okozott a munkaerő- hiány; nem volt elegendő szakképzett traktorosuk. A korszerű termeléssel együtt járó technológiai követelmények, valamint az előbbi kényszerítő tényezők ösztönzésére vásárolt a gazdaság Rába— Steiger erőgépeket.

Az új gép és az új technológia szemléletbeli változásokat is követelt a dolgozóktól. A fő-ágazatvezető úgy vélte, ezt különösen figyelembe kell vennie minden vezetőnek, aki hasonló irányú fejlesztésre szánja & magát. Mint a korábban bemutatott ismeretterjesztő film is igazolta, a nagy teljesítményre képes gép meghibásodása, vagy nem megfelelő használata — éppen a nagy teljesítmény következ- ! tében — többszörös veszteséget okozhat a gazdaságnak.

B. A.

Munkájuk értéke tavaly több mint 90 millió forint volt Somogybán. Mindannyiunk hasznára dolgoztak, hiszen bármelyikünk használhatja például az orciak járdáját, gyönyörködhet a fákban, melyeket az ott lakók elültettek. Kaposváron, a Hősök terének megújhodott képe dehogyis csak a kaposváriak örömére való, mint ahogy a Somogy bármely pontján végzett társadalmi munka sem csupán helyi érdekeket szolgál. >

Ez a bizonyos több mint 90 millió forint a társadalmi munkának az értéke, s a közelmúltban csaknem százan vették át megyénkben a Kiváló társadalmi munkás kitüntetést Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ők »dolgozták le« egyedül ezt a tekintélyes munkaértéket, hiszen tíz- és tízezrek vesznek részt a különböző akciókban. A szervezés, a mozgósítás, az irányítás azonban nélkülözhetetlen az eredményes társadalmi tevékenységhez, s akik ebben élenjárnak és példát mutatnak, azoknak adják évente alkotmányunk ünnepe alkalmából- a Kiváló társadalmi munkás kitüntetést.

Pénzügyi szakember és nyugdíjas kisiparos, katolikus lelkész és iskolaigazgató, vb-titkár és ápolónő, erdészeti előadó és tanácselnök, agro- nómus és körzeti orvos, bölcsődevezető és téesztag — s folytathatnánk még a sort, hányféle foglalkozás, beosztás szerepel azoknak a neve után, akiket a múlt hét végén azért tüntettek ki, mert régóta eredményesen szervezik, irányítják lakóhelyükön a társadalmi munkákat, s maguk is részt vállalnak a1 feladatok megoldásából.

A körzeti orvost azért tüntették ki, mert átlagon felüli volt a tevékenysége például az egészségügyi felvilágosításban. A neves muzeológusnak a megye honismereti mozgalmában másfél évtized alatt szerzett érdemeit ismerték el; a nyugdíjas kereskedőt, a háAzt szokták mondani, hogy a nyár »holt időszak« a pártpropagandában. Erre nagyon jó cáfolat Győri Vendel szemlélete és magatartása. »Hivatalosan« több mint húsz éve propagandista, valójában

azonban már 1950-ben is vezetett szemináriumot az Üj- pesti Cémagyár nagyatádi telepének munkavédelmi és újítási előadója.

Akkor a legfiatalabb proägandistanak számítottam, s íondhatom, hogy á legnehe- ;bb helyet kaptam, a megyei íróságra küldtek. Még Bayai Lajos bácsi is az én csontomba járt. Olyan jól zár- ík az évet, ho’gy ambíciót, lőtt. l’Jgy éreztem, hogy én ' sen a területen tudok a légibbet nyújtani az emberekek.

Az irodában több fénykép itható, aztán grafikon, a sekrényen sok dosszié. A foison ott lóg a világosbarna äpeny, ezt ölti magára, ami- ar szétnéz az üzemben.

Sokkal fiatalabbnak látszik lint amennyi valójában. Kék :eraű, világosbarna hajú, kel- ■mes modorú férfi. Nagyon üszke arra, hogy 1945-ben j •pett be a pártba Heresz- yén. A mozgalom hőskorá- an mindennapos volt, hogy ílpattant a kerékpárra, s el- idult gyűlésre, aztán MA- USZ-szervezeteket alapítani, lost ötvenhárom éves, _ de lyan lelkesen beszél, mint- ,a most indulna az eletnek. íz íróasztaláról már a má- jdik csomag tjophianac-t

Most is kérdeznek a hallgatók

Klubot szer

a propagandistáknak

kapja fel, s szinte egyik cigarettáról gyújt a másikra.

— Még nem is dolgoztam a cérnagyárban, de már jártam ide tanfolyamot vezetni. Húsz éve dolgozom az üzemben, s azóta mindig propagandista vagyok, egy év se maradt ki, még akkor sem, amikor a közgazdasági technikumba jártam ... Soha sem hagytam ki, mert nekem ez az életelemem...

Rá mindig számíthattak. Ha a KISZ-ben, ha a szakszervezetben volt szükség propagandistára, már mondták is: kérjük meg a Győri Vendelt. Persze, az elismerés sem hiányzott, többször elküldték a Szovjetunióba jutalomútra. az idén pedig megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést a két évtizedes propagandistát tevékenységéért.

— Nekem ez a tevékenység soha nem volt terhes. A kötelességemnek tartottam. Mindig azt mondom, hogy aki ezt csupán a pártmunka egyikének tartja, s nem a legfontosabbnak, az ne is vállaljon ilyet. Erre a területre csak a legkiválóbbakat lehet hívni, mert mindenhova kisugárzik a tevékenységünk. S az oktatáson kívül a nevelés a legfontosabb. Elmondhatom, én szépen is meg jól is az anyagot, ha nincs nevelés, akkor baj van. Véleményem szerint ezen a területen még van mit javítanunk.

Még tart a nyár, a cérna- gyár vezető propagandistája azonban már a pártoktatás nyitányára készül, azt mérlegeli, mikor menjen tanfolyamra, mit hogyan szervezzen.

— Éveken keresztül A gazdaságpolitikai kérdések ipari tagozata elnevezésű tanfolyamot vezfettem, most azonban A szocialista társadalom fejlődésének kérdései című tanfolyam anyagát tanítom majd. Eddig is úgy voltam, hogy sikerült összekapcsolni g tananyagot a mindennapi üzemi gyakorlattal. Hol azt vitattuk meg, mitől függ a nálunk gyártott termékek elhelyezése, máskor a rekonstrukció jött szóba.

— Tudja-e mérni a hatást?

— Én úgy érzem, hogy igen .,. Például azon, hogy

ki kap kedvet a marxista— leninista középiskolában való továbbtanuláshoz. Azt is idetartozónak érzem, hogy a

rekonstrukciót fegyelmezetten támogatják a dolgozók, mivel a tanfolyamokon megértették a fontosságát.. Sok türelemre volt szükség, hiszen az egyik helyen bontották a parkettát, a másikon pedig már szerelték az új gépet.

— Mit tart a legfontosabbnak?

Gondolkodik, majd így kezdi;

— Annak idején taggyűlésen is elmondtam, hogy nem mehetünk előre a pártoktatás színvonalának az emelése nélkül. A párttagokat fői kell készítenünk, hogy mindenre tudjanak válaszolni. Ügy érzem, tavaly már javult a tömegoktatás színvonala, módszere. Sokat segíthet nekünk, ha megalakítjuk — mint már terveztük — a propagandisták klubját. E fórum lehetővé teszi, hogy kicseréljük a tapasztalatunkat, egyeztessük álláspontunkat egy-egy kérdés megítélésében, sőt a szemléltetés végett egy-egy filmet is vetíthetünk.

— Ebben fontos a vezető propagandista szerepe is.

Bólogat.

— Természetesen. Egy-egy tanfolyam, foglalkozás után

összehívom a propagandista társaimat, s megbeszéljük a teendőinket.

Győri Vendel kezeli a műszaki könyvtárat, s ahogy mondja, ott is sok a politikai mű. Ezenkívül az üzemi pártvezetőség titkárának szobájában van egy kis könyvtár. S mint régi propagandistának, odahaza is ott sorakozik több száz könyve, köztük a Lenin- sorozat.

— Nézze, nem lehet csak arra hagvatkozni, hogy majd az oktatás kezdésekor belenézek a tananyagba.

— Nyáron is kérdeznek a hallgatók?

— Amikor lemegyek az üzembe, itt is, ott is megállítanak, hol Kína politikájáról kérdeznek, hol a gazdaságpolitikáról. A propagandában nincs nyári szünet. Ügy mondhatom, hogy mindennap készenlétben kell lennünk, mégpedig reggeltől estig. Ha most nem tudok választ adni, akkor később sem találom meg az összhangot a hallgatókkal. Pedig a bizalom a legfontosabb, ez teszi' olyanná a légkört, hogy kibontakozhasson a vita, bátran megkérdezze ki-ki. ami érdekli...

Naponta foglalkozik a munkavédelemmel, újítással. Szerinte ez is ' propagandatevékenység, ugyanolyan emberközpontú munka, mint a tanfolyamok irányítása és vezetése. Éneikül nem is tudja elkéozelni az életét. A hallgatók is érzik ezt. s szívesen indulnak el hozzá, amikor kezdődik a foglalkozás.

Lajos Géza