Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A leghosszabb gerendahíd Nicaragua fővárosában Gerillák szálliák meg a parlamentet Fogságban az összes képviselő — A felszabadítási front közleménye Korom Mihály látogatása a zánkai iiítörővárosban XXXIV. évfolyam 199. szám 1978. augusztus 24., csütörtök Fort Péter, az MTI tudósítója írja Havannából: Totális hírzárlat — ez vo éjjel, ami Havannába eljutott akcióról, amelyet a nicaraguai 1 dítási Front egyik különít guában. Behatolt a parlament képviselőház tagjait, közöttük litikusokat. lt az utolsó jelentés a múlt Közép-Amerikából, arról ah Sandinista Nemzeti Felsza- ménye hajlott végre Mana- épülctébe, s foglyul ejtette a magas rangú, Somozádul po­A hírzárlatot megelőző je-j leütések mozaikjaiból összeál- j ló kép szerint kedden 7— he- J lyi idő szerint a déli órákban | — a reakciós Somoza-rezsim ellen fegyverrel küzdő Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front ger.l'áinak húsz fős — katonai egyenruhába öltözött — alakulata behatolt a parla­ment (a nemzeti palota) épü­letébe, lefegyverezte az őrsé­get, és a képviselöház termé­ben — ahol a 'képviselők ép­pen üléseztek — túszul ejtet­te a résztvevőket. A különítmény — San Jo- se-i jelentések szerint — biz­tosította az épületet, a tetőn géppuskafészket állított föl — ezzel tartja távol a palotát megközelítő helikoptereket, il­letve a légierő alacsonyan szálló gépeit. Az akciót követően a san­dinista front közleményt adott ki. Ebben a túszok szabadon- bocsátásáért az összes nicara- guai politikai fogoly szabadon bocsátását és — a hírek sze­rint — tízmillió dollárt, illet­ve szabad távozást követel. Costa Rica-i rádiójelentések szerint »a gerillák teljes mér­tékben urai a helyzetnek«, az akció során azonban lövöldö­zés tört ki a palotában. Je­lentések számoltak be húsz sérültről és öt halottról. A nemzeti gárdát haladék­talanul mozgósították, és az úgynevezett különleges alaku­latok — a gerillaellenes harc nicaraguai elit egységei — megszáll túli a város stratégiai pontjait. fííddarupróba Pakson Pakson az atomerőmű építke­zését kiszolgáló dunai kikötő­ben tegnap sikerrel végrehaj­tották egy 32 tonna súly moz­gatására alkalmas, híddaru te- herpróbáját. Ez jelenleg a legnagyobb teheremelő ké­pességű daru az országban. A Dunából kiágazó hidegvíz­csatorna partján álló hídda­rut az Int.ranszmas. magyar— bolgár társaság tervei alap­ján a Ganz MÁVAG készítet­te és szerelte föl. A több eme­let magas darupálya teher- próbája is különleges előké­születeket kívánt, hiszen ilyen súlyos tárgyat sehonnan nem lehetett kölcsön kapni. Az ország több vállalata működött közre a feltételek megteremtésében. Külön erre ■a célra két óriás tartály ké­szült; hat méter hosszú, há­rom és fél méter átmérőjű hengereket töltöttek meg acél- söréttel. Az így kialakított 320 tonnás csomagra — acélleme­zekből — még 35 tonna túl­súlyt is ráraktak, hogy a tel­jes biztonságról meggyőződ­jenek. Így összesen 355 tonná­val »vizsgázott« a kikötő te­heremelő berendezése. A pró­ba minden mozzanatát mű­szeres ellenőrzés kísérte. A híddaru állta a próbát. A kikötő készen várja az atomerőmű nagy berendezé­seinek érkezését. A hírügynökségi jelentések szerint a BT foglyul ejtett kép­viselő között van Luis Palais Debayle, a parlament atelnö- ke, Anasfisio Somoza elnök közeli rokona és egyes jelen­tések szerint több miniszter — köztük Jose Antonio tcosc- rán belügyminiszter — meg néhány újságíró. Ugyancsak a front gerilláinak fogságába esett Somoza diktátor 32 éves fia: José Somoza Abredo, a képviselőház tagja. A Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front fegyveresei tegnap szabadon bocsátottak tötjb túszt: a nicaraguai par­lament alacsonyabb rangú al- ka’mazottait, de továbbra is fogva tartanak mintegy 40 képviselőt. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a parlament alkalmazottainak szabadon» bocsátására a managuai ér­sek, Miguel Obando közvetí­tésének eredményeként ke­rült sor. A fegyveresek azon­ban továbbra sem hajlandók elengedni a parlamenti kép­viselőket, köztük Somoza el­nök fiát és a rezsim több mi­niszterét. A parlament épületét a hír­hedt nemzeti gárda alakulatai tartják körülzárva. Az alku­dozás jelenleg is folyik. A nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front fegyveresei — akik az AFP legutóbbi értesülése szerint mintegy 3500 személyt tarta­nak sakkban a parlament épü­letében — a következő hét­pontos követelést tették köz­zé: 1. általános amnesztia az összes politikai ío/iolynak; 2. bocsássák szabadon a sandinista nemzeti felszabrvlí- tási szervezethez tartozó ősz- szes foglyot és tegyék lehető­vé távozásukat Mexikóba, Ve­nezuelába, Panamába; 3. a front követeléseit na­ponta háromszor közvetítsék a rádióban és a tv-ben; 4. a hadsereg és a nemzeti gárda alakulatai 300 méterre vonuljanak vissza a n.'nzeti palotától ; 5. a kormány • fogadja el az egy hónapja sztrájkoló kórhá­zi és egészségügyi dolgozók bérének emelését; 6. a kormány fizessen tíz­millió dollár váltságdíjat; 7. szavatolják, hogy a ge­rillák az általuk kiválasztott túszokkal együtt Panamába távozhassanak. A Somoza-kormány, amely korábban éjfélig kért időt a válaszra, közölte: a túszok egy részének szabadonbocsátását szabja a tárgyalások feltéte­léül. (Folytatás a 2. oldalon) Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán Zánkán, a balato­ni úttörővárosban meglátogat­ta az »Együtt a gárda« úttörő honvédelmi szemle résztve­vőit. Elkísérte útjára Pap Já­nos, a Veszprém megyei Párt- bizottság első titkára, az or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának elnöke. A vendégeket az úttörővárosban Szűcs Ist­vánná, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének főtitká­ra fogadta és tájékoztatta az úttörőszövetségben végzett honvédelmi nevelésről, sport- tevékenységről, az úttörő­szemle honvédelmi program­járól. Az ország leghosszabb »geromlahidja« cpiil a Tiszán Sze­gednél. A napokban kezdték mer a meder fölötti pálya­szelvények beemelését: elsőnek egy 18x12 méteres, 35 tonna súlyú pályalemez került a he lyérc. Száztizenhét milliárd a takarékban Októbertől öt forint a totó és lottószelvény — Az ÓIT vezérigazgatójának sajtótájékoztatója Ä lakossági takarékosságról, a lakásépítkezések támogatá­sának eredményeiről, a taná­csok pénzgazdálkodásáról adott számot, valamint a totó­ban és a lottóban tervezett változásokat ismertette az Or­szágos Takarékpénztár szerdai Paprikatermesztés, vízzel és anélkül Somogybán jól jönne a „vészöntözés'* Három dunántúli konzerv­gyár, Valamint a körzetükbe tartozó paprikatermesztő gaz­daságok képviselői gyűltek össze tegnap a magyaratádi termelőszövetkezet irodaépü­letében, hogy azokról a ta­pasztalatokról tanácskozza­nak, amelyek a száraz, nehe­zen öntözhető vidékekre jel­lemzőek. A magyaratádi ter­melőszövetkezet két éve fog­lalkozik jelentős mennyiségű paprika termesztésével:. 175 hektáros szántóföldi zöldség­területéből most 20 hektáron terem keszthelyi fehér fajtájú paprika — öntözés nélkül. A tanácskozáson dr. Kovács Já­nos tudományos főmunkatárs kifejtette, hogy a keszthelyi egyetem kezdetben 'ugyan nem értett egyet ezekkel o »száraz« termesztési viszo­nyokkal, ám épp a Somogyra jellemző viszonyok miatt ke­rült előtérbe a megvalósítás. A gazdaság növényvédő szakmérnöke. Futó Gyula, is­mertette — az elnök üdvözlő szavai után — a gazdaság­ban végzett munka sajátossá­gait. Jól bevált a melegágy- gyal kombinált fóliasátras pa­lántanevelés, és biztató ered­ményeket hozott a nemrég vásárolt — bolgár gyártmá­nyú — új palántázógép is, amelyet a tanácskozás után a helyszínen tekinthettek meg az érdeklődök. Sajnos, a terv­szerű előkészítés ellenére sem várható nagy termés az idén, hiszen lassan már negyven napja tart az aszály, s ez meglátszik a szántóföldi nö­vényeken. Az időjárástól való függés — úgy látszik — közreját­szik abban is. hogy az utób­bi években nem nő, hanem helyenként még csökken is a termelt paprika mennyisége. Szentgyörgyi József, a nagy­atádi konzervgyár nyers­anyagellátási osztályának ve­zetője nevek említése nélkül sorolta a példákat, > hogy saj­nos, nemcsak a paprika ter­mőterülete, hanem az egy hektárra jutó termés is ke­vesebb a gazdaságokban. Hol­ott a konzervipartól egyre többet rendelnek a külföldi vásárlók, köztük a Szovjet­unió. Ezeknek a rendelések­nek pedig csak akkor lehet eleget tenni, ha elég nyers­anyagot kapnak, ellenkező es-etben külföldről kell vásá­rolni paprikát. Érthető, hogV a csökkenő termésátlagokkal arányosan csökken a termelői kedv is. E tanácskozáson elhangzottak azonban épp azt bizonyítják, hogy kellő figyelemmel hosz- szú távon is biztosítani lehet a hektáronkénti százmázsás átlagot. Ez pedig már kifize­tődik a gazdaságnak is. Dr. Kovács János fölszóla- lásában a tudományos kuta­tás és az ipar összefonódásá­ról, illetve az együttműködés hatásáról beszélt. Ma még mindig nem alakult ki telje­sen a paprika új, nagyüzemi technológiája. Részben hagyo­mányos módon termelünk, s ennek következménye a több esetben kevésbé biztató ered­mény, noha tovább kellene lépni, mind a fajták kiválasz­tásában, mind a területek elő­készítésében. Még a száraz területeken is találni kellene olyan »vészösztönzési« meg­oldásokat, amelyek az ilyen hosszú aszály idején biztosí­tanák a termést; Erre a cél­ra egyébként kiválóan megfe­lelne egy-egy viszonylag cse­kély vízhozamú patak is, amelynek elrekesztésével egy-egy alkalomra elegendő vizet lehetne tárolni. Nem kétséges : a dömbos-völgyes Somogybán kis erőfeszítéssel ez i? megvalósítható. sajtótájékoztatóján Szirmai Jenö vezérigazgató. — A lakosságnak még soha nem volt annyi pénzé a taka­rékban, mint most; a betétál­lomány az első félévi 9,3 mil­liárdos növekedéssel megha­ladja a 117 milliárd forintot — mondotta. — A betétköny­vek száma mintegy 200 ezer­rel gyarapodott s eléri a hat­milliót. A kamatozó betétek összege 4,7 milliárddal nőtt. Változatlanul nagy az ér­deklődés a gépkocsinyere­mény betét iránt. Újdonság, hogy ma már egyes vállalatok is helyeznek el — nyereségalapjukból — takarékbetétet fiatal dolgo­zóiknak, az ifjúsági törzsgárda érdekében. A dolgozók kis­bankjai, a kstJc, több mint egymillió tagot számlálnak, s fél év alatt 2 milliárd forin­tot gyűjtöttek össze. A vezérigazgató bejlentette. hogy a pénzügyminiszter ren­deletére módosítják a népsze­rű totó és lottó játék felté­teleit: emelik a szelvények árát, csökkentik a lottó teli­találat nyereményalapját. A rendelkezés értelmében a 40 játékhéttől, október 6-tól — a lottóban, a totóban október 8- tól a szelvények ára 5 forint lesz. Az iker lottószelvények ára 10 forintra, az előfizeté­seseké pedig —: attól függően. hogy négy- vagy öthetes a hó­nap — 20, illetve 25 forintra emelkedik. A négyhasábos to­tószelvényeket 10 forintért, a háthasábosokat 15 forintért hózzák forgalomba. A bevé­tel növekedésével arányosan nő a nyereményalap is, mely­nek felosztásán szintén vál­toztatnak, — annyiban, hogy az öttalálatosokét csökkentik, viszont ezzel az összeggel a ' négyesekét növelik. Egy teli- taiálatos szelvény esetén a főnyereményre a nyeremény- alap 10 százaléka, a négye­sekre a 40 százaléka, a hár­masokra és a kettesekre 25— 25 százaléka jut. Ha több öt- találatos szelvény van, akkor ezek a nyereményalap 15 szá­zalékán osztoznak, s a négye­sek az alap 35 százalékát kap­ják. Ha nincs telitalálat, a négytalálatcsok között oszt­ják el a nyereményalap 50 százalékát. Mindkét játékra érvényes az új rendelkezés, miszerint a 10 forinton aluli egy szel­vényre jutó nyereményeket nem fizetik ki, illetve a teljes összeg az előző osztály nye­reményalapját növeli. Válto­zás az is, hogy a lottó juta­lomsorsolásnál — a húzások gyorsítása érdekében — elekt­ronikus számítógép bevonásá­val húzzák a nyerő szelvé­nyeket. Szovjet unió Újabb hírközlő műholdat lőttek fel A Szovjetunióban szerdán pályára bocsátották a Mol- nyija—1 sorozat újabb hírköz­lő műholdját. ' Rendeltetése az. hogy biztosítsa a nagy távol­ságú rádiótelefon- és távíró­összeköttetéseket, továbbítsa a központi televízió műsorait az Orbita-hálózat számára a tá­voli északra, Szibériába, a Tá- volt-Keletre és Közép-Ázsiá- ba. A műhold nyújtott, elliptikus pályán kering. Fon­tosabb adatai: legnagyobb tá­volsága a Föld felszínétől az északi félteke fölött 40 788 ki­lometer, legkisebb távolsága a déli félteke fölött 480 kilo­méter A .szputnyik 12 óra 16 perc alatt kerüli meg a Föl­det. A televíziós programok to­vábbítását és a több csator­nás rádiókapcsolatok biztosí­tását. szolgáló berendezéseken kívül a Molnyija—1 sorozat újabb szputnyikját vezérlő- műszerekkel, tájolórendszer­rel, valamint a pályaelemek mérésére és az elektromos energia ellátására szolgáló be­rendezésekkel látták el. A műholdon elhelyezett be­rendezések kifogastaiaiiul mű­ködnek. Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom