Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 180. szám. Szerda, 1978. augusztus 2. Ískolaköpeny-bemutató Ij könyvek kisállaítartóknak TjUzttlí Szcsk cjzIű slg. ? Csaknem másfél hónapja rossz a négy hónapja rá- sárolt hűtőszekrényünk, miközben háromhónapos gyer­mekünk ételét a szomszédba vagyunk kénytelenek hordá­nk Június 20-a körül bejelentettük a hibát a marcali Gelka szerviznek, melynek szakembere megállapította, hogy nem tudják megjavítani a gépet. Megígérte, hogy átjelentik a hibát a kaposvári szerviznek, mert nekik van a javításhoz szükséges apparátusuk. Telt, múlt az idő, de szerelők nem jöttek. Kb. egy hét múlva telefonon, majd újabb vámltozás után személyesen kerestem fel a kaposvári Gelkát, ahol mindig ígéretet kaptam a hűtő megjavítására, de mind ez ideig nem történt meg. Várjak a tél beálltáig, amikor már az éléskamrában is megfagy minden, s közben költsem a pénzem telefoná­lásra. utazásra, s vegyem igénybe a szomszédom türel­mét? Inkább Önöknek írok, így nem kallódik el a hiba­bejelentésem. Tisztelettel: ÖCa/oeiai 'Bálint Bühönye, Diófa u. 31. Tisztelt Szerkesztőség! 1978. július 22-cn szüleimmel és nejemmel Százha­lombattára utaztam a Somogy expresszel. Az odautazás gyors és kényelmes volt, a visszaút már kevésbé. Százha­lombattáról július 23-án délelőtt személyvonattal jöttünk Puszlaszabolcsig, s mivel a visszaútra előzőleg megvál­tottam a jegyet és a gyorsvonati pótjegyet, a pusztasza­bolcsi pénztárnál kértem 4 db helyjegyei. A pénztárosnö csak kettőt tudott adni, mivel több nem volt. Felszáll­tunk a Zselic expresszre. és. ott kértem a kalauzt, adjon még két helyjegyet, ö adott is, de nem ti forintért, ha­jiéin egyet 40-ért. Gondolom, ez a kis eltérés jegyenként nemcsak az én bosszúságomat váltaná ki. • Tisztelettel: ifi 'páhoki Béla Lad, Szabadság tér 5. Ízléses isk#laköpeny-bemutatóval várja a kisdiákokat a Somogy Aruház. Mennyiség és minőség Egy hónap múlva, szeptem­ber első napjaiban kerül sor a kistermelők dél-dunántúli tájkiállílására Kaposváron. A legjobb módszerek megismeré­sének, az új tapasztalatok el­terjesztésének fontos fóruma lesz ez, ahol a korábbi gya­korlatnak megfelelően minden bizonnyal hozzájuthatnak az érdeklődök a legfrissebb szak- irodalomhoz is. A Mezőgazdasági Kiadó fo­lyamatosan gondoskodik arról, hogy a legújabb eredménye­ket, tapasztalatokat közkincs­esé tegye. Az elmúlt két hó­napban több új könyv is nap­világot látott, nem egy köztük a SZÖVOSZ-szal közös gond- dozásban. A baromfitenyész­tésben hazánk kistermelői ki­emelkedő eredményeket értek el. Czibuiyás József Pecsenye- csirke a háztájiból című köny­véből az ezzel ágazattal fog­lalkozó kistermelők tovább bővíthetik tudásukat, újabb fogásokat ismerhetnek meg. A szerző felsorolja a tenfaivaló- kat a csirkék fogadásától a leadásig, leírja a háztájiban is alkalmazható legkorszerűbb módszereket, tartástechnoló­giát. Külön értéke a kiadvány­Közlekedési balesetek Nagy a meleg - csökken a figyelem! nak a Kisállattartás támoga­tása című fejezet, melyben részletes tájékoztatást nyújt a felvehető OTP-kölcsönökről és az adózásról. Milyen körülményeket kell állatainknak biztosítani, hogy egészségesek maradjanak, megfelelően termeljenek — ezekre a kérdésekre adja meg a választ dr. Vörös Gábor A háztáji kisállattartás higiéniá­ja című könyvében. A mű el­ső felében az általános higié­niai szempontokat részletezi a szerző, ismerteti az istállók el­helyezésével, hőszigetelésével, klímájával. szellőztetésével, megvilágításával kapcsolatos tudnivalókat. Dr. Holdas Sándor Prémek, szőrmék, prémes állatok című könyve nemcsak régóta várt, hanem elég sok érdeklődőt vonzó olvasmány. A szerző bevezetőben rövid prémtörté­neti áttekintést ad, majd, is­merteti a tartósítási, kikészíté­si eljárásokat. Nagy figyelmet szentel a prémes állatok le­írásának, prémjük felhaszná­lása, értékesítése ismertetésé­nek. Szó van a könyvben a nálunk egyáltalán nem, vagy kis mennyiségben tenyésztett prémes. állatokról, például a rókáról, a nyércről, de igen hasznos tudnivalókat ad a szerző a nyúl-, kecske-, juh- tenyésztőknek is. Az elmúlt hetekben sok mindent hallottunk, olvastunk láttunk az idei aratás nehéz­ségeiről, gondjairól; az ember­nek, gépnek az átlagosnál na­gyobb erőpróbát jelentő mun­káról. Most, amikor befejezé­séhez közeledik, jó érzéssel és elismeréssel nyugtázhatjuk; a természettel vívott ►•közel­harcból« ismét győztesen ke­rült ki az Ember. Bár az idő­járás mázsákat vitt el hektá­ronként a különösen gazdag­nak ígérkező termésből, ami azonban betakarítható volt, arra megkülönböztetett gon­dosságot fodítottak mindenütt. A veszteségek csökkentésé­vel legalább egyenrangúan fontos a minőség. Megnyugta­tó, hogy biztosított a kenye­rünk, de korántsem mindegy, hogy milyen minőségű. Ami­kor á hét elején az aratási szervező operatív bizottság áttekintette a helyzetet, el­hangzott az is, hogy bár ki­sebb hányadban, de még min­dig szárításra szorul a búza egy része. Figyelmeztető ta­pasztalat, hogy az átvett ter­mények fajsúlya általában jobb az átlagosnál, azonban — elsősorban szárítási hibák miatt — beltartalmi értékük közepes. Minden mezőgazdasági mun­Ä japán egészségügyi mi­nisztérium által kiadott sta­tisztikai felmérés tanúsága sze­rint a japánok élnek a leg­hosszabb ideig a világon. 1977, október 1-én a japán férfiak átlagos életkora 72,69 év volt, 0,54 évvel több, mint az előző év hasonló időszakában; ak­koriban a svéd férfiak álltak a világranglista élén 72,12 év­vel (a legfrissebb svédorszá­gi adatok egyelőre nem állnak kának az utolsó szakasza a legnehezebb. Megesik ilyen­kor. hogy az igyekezet kapko­dásba csap át. ami aztán a bajok láncolatához vezet. A fajtakeveredés elkerülése, a minőség, a beltartalmi érték megóvása éppen az elhangzott jelzés alapján nagy figyelmet érdemel. Ha lehetséges, még nagyobbat, mint a nehéz ara­tás eddig eltelt heteiben! rendelkezésre). A- japán nők átlagos életkora 0,6 évvel 77,9 évre emelkedett; 1976-ban a norvég nők átlagos életkora volt a legmagasabb 77,83 év­vel. Csaknem száz évvel ez­előtt (1891) a japán férfiak átlagos életkora nem haladta meg a 42,8 évet, a japán nőké pedig a 44,3 évet. Az ország­ban élő nők ,átlagos életkora csak 1947 óta, a férfiaké pe­dig csak 1948 óta érte el az 50 évet. Utazzon nadrággal! Emelkedik a japánok életkora A néhány napja tartó nagy meleg csökkenti gépjárműve­zetőink figyelmét, s ennek következtében szaporodnak a balesetek. Tegnap több is tör­tént. Kaposvár és Toponár között Balogh Tamás, a Volán 13. sz. Vállalat gépkocsivezetője sza­bálytalanul kanyarodott bal­ra. és összeütközött az őt sze- bályosan előző mentőgépko­csi val. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár 10 000 forint Balogh ellen szabály­sértési eljárás indult Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette tehergépkocsiját Bárdudvar­nok és Somogyszentimre kö­zött Dezső Géza 39 éves, ka­posvári lakos, elvesztette ural­mát a jármű felett, és a bal oldali árokba borult Utasa, László József 42 éves, kapos­vári lakos könnyebben megsé­rült Dezsőt szabálysértésért vonják felelősségre. Kivilágított lovas fogatnak ütközött Nagybajom és Kis­korpád között személygépko­csijával Ráskáj Dragutin ju­goszláv állampolgár. Személyi sérülés nem történt, az anya­gi kár 20 000 forint Kiderült' Ráskáj nem a látási viszo­nyoknak megfelelő Sebességgel vezetett. Szabálysértésért von­ták felelősségre. Mindenki másképp csinálja, mondja a népszerű sláger, és ezt tudatja velünk a plakátragasztó véletlen játéka. Van, aki Malév-vel, van aki Express-szel, van aki re­pülőn, van aki vonaton... A kispénzűek pedig beugranak a hétmérföldes, önjáró Trapper-nadrágba, azután usgyi. Lehet, hogy a nadrág, mint közlekedési eszköz, először furcsának tetszik, de rohamos terjedése esetén úgy meg­szokjuk majd, mint nagyapáink az automobilt. Szörnyszülött robogó Hosszú keresgélés után ta­láltam rá. Egyszerűen szür­kén állt a gyermekjátékok között. Külsejéről ítélve már ekkor sem lehetett csábító­nak nevezni, de minden igényt kielégítő árucikkre vadászni badarság volna. Ne legyünk niaximali'sták — nyugtattam tiltakozó (ma már tudom, előrelátó) énem —, örültem, hogy rábukkan­tam, és örömömben megvet­tem. Boldogságom hazafelé me­net kezdett oszladozni. A jármű első kereke a kezem­ben maradt. Rossz ómen. Történtek már nagyobb cso­dák is — gondoltam —, és házi szerszámaimmal össze- csavarozgattam. A bizalmat­lanság akkor kezdett bennem gyökeret verni, amikor az első próbára sor került. Két- esztendös fiam sehogy sem tudott biciklizni, vele. Bütykölő barátom szemre­vételezvén a jármüvet, a szemembe kacagott. Ellen ve­tettem, hogy nem volt vá­laszték, s hogy majd hozzánő a kölyök. Ö azonban rezig­nálton a térdét csapkodta. Közölte, hogy a nyeregnek csúfolt, hosszú, bőrrel bevont ülésdeszkáról a váz megnyúj­tása miatt a gyerek még esz­tendők múlva sem fogja el­érni a pedálokat. Szívesen átalakítja ugyan, de használ­ható gyermekbicikli már nem lesz belőle. Elvittem még né­hány ismerőshöz, de szomorú fejcsóváláson vagy gúnyos kacarászáson kívül más eredménye a szemlének nem volt. A kis jármű most jubilált. Kétéves. A homokozó melle került guruló padnak. A gyerekek kezdetben — mer! nem tudták mire tehet hasz­nálni — féltek tőle. de lassan megbarátkoztak vele. Égi ideig még kisebb családi ün­nepségek keretében meg- megemlékeztünk róla és ter­vezőjéről, hízelgőnek egyál­talán nem mondható véle­ménykörítéssel, és riasztgat- tuk vele a hozzánk látogató leendő kisbaba- és kerékpár- tulajdonosokat. Néhány kísérletet még te­szek vele. Megpróbálok ráü­lő kisgyereket találni. Az esélyem csekély, mert kör­nyékünkön csupa egészséges gyerkőc lakik. Nekik inkább csak azt kívánhatom, . hogy c.l, a szörnyszülött gyerekro­bogót sose tudják használni. D. G. TARKA I SOROK I A legfontosabb — Szerinted mi a leg­fontosabb a nőben? — A szája. — És milyen legyen? Nagy, szép ívű vagy pici. — Mindegy. Csak minél többször legyen zárva. Jóindulat Egy viharos éjszakán csengetnek az orvos laká­sán, és elhívják egy asz- szonyhoz. Alaposan . meg­vizsgálja a beteget, aztán így szól: — Asszonyom, ha volna valami inlézkednivalója, hívassa azonnal a család­ját. és ha végrendelkezni is óhajt, a közjegyzőt. — Az istenért — jajgat az asszony —, végem van ? — Azt nem. De miért legvek én az egyetlen bo­lond. akit hiába keltenek fel éjszaka ! Relativitás Egy misszionárius a po­kolról beszél az eszkimók­nak: — A pokolban — mond­ja — borzasztó hideg és rettenetes fagy van. Egy másik misszionárius félrehív.ja, és szemrehá­nyást tesz neki. hogy az írást így elferdíti. ' — De kérlek — szól az előbbi —, ha azt monda­nám, hogy meleg van, mind a pokolba kívánkoz­na. / Válasz Azt mondja a szegény Smith a gazdag Brownak, aki nem dolgozik, csak a vagyonából él : — Na. Mr. Brown, iga­zán nem tudom, mit csi­nálna maga, ha minden embernek az arca veri c- kével kellene megkeresni a kenyerét. — Legyen nyugodt — mondja Brown, — ak'k.ir nekem zsebkendőgyáram lenne. Feltétel A tisztelendő úr meg­kérdezi a híveket: — Mondjátok meg ne­kem, mit kell tenni az emberneK, hogy a menny­országba jusson? Nagy csend. Egyszerre csak megszólal eev hang: — Hát meg kell halni, tisztelendő úr! S I Popa vagy televíziói A 4—6 éves amerikai gyermekek a nap több | mint egyharmad részét | töltik a televízió képér- j nyője előtt. Egy nemrégi- t ben Kaliforniában végzett felmérés szerint arra a , kérdésre: »Kit szeretsz j jobban, a papát vagy a televíziót?«, a megkérde­zett 4—6 éves gyermekek 40 százaléka válaszolta azt, hogy a -televíziót«. \i MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Főszeriitísztő-h. : Faál László szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár, Pf. 31. 7401. Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivata­loknál és postakézbesíiőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyéi Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár, Május L u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg é* nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom