Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Gyárfás Endre Támad a bástya! GYERMEKEKNEK A kis sólyom Gyomlálás Kiskertemben érik rnâr a sárgarépa, zöld saláta; csakhogy a gaz fürgébben nő, Olyan a kert, mint az erdő. Szó ami szó, van itt aztán lapulevél a káposztán! Tarack nő a barack helyett, salátára szulák szalad, sosem ízesíti ecet, ha elnyomja most az acat. — Hol á kapa, édesapa? — Tudod jól: a kamra mellett. Előveszem, nekiesem... Pusztulj, páréj, acat, lednek! Hajolgatok balra, jobbra: volt vadtorma — nincs vad torma. És mire a rádióban a nagyharang delet kongat, nyoma sincs már semmi gyomnak. Zelei Miklós Sípot faragok Mit kérsz Kódorgó? Nem neked dönt a hordó. Le is út, Fel is út, hátadra egy jó nagy púp! Van-e hát vízmád, síp termő náderdő? Sípot faragok, síp szaván is (elvágyók. Nyári napfényben fürdőit a kis patak. Csillogó tükrét apró hullámok fodrozták, s időnként halak dobták fel magukat a hús vízből: piros, sárga, ezüstös pikkelyükön ilyenkor sziporkázott a fény. Élvezték a szabadságot, a játékos ringatást, a bújócs- kázást a meder kövei kö­zött ... Egyszerre azonban, ahány halacska csak volt a patak­nak ezen a szakaszán, ré­mülten menekülni kezdett. Mintha parancsszóra tették volna: abbahagyták a gond­talan játszadozást, az öröm­teli vadóckodást és szélsebe­sen eliramodtak. — No, hát ezekbe meg mi ütött, hogy ilyen veszettül menekülnek? Csak nem tő­lünk ijedtek meg? — így ta­nakodott három, éppen arra vetődő kis harcsa. És büsz­kén kihúzták magukat, hogy: no lám csak, ilyen tekintély­nek örvendenek ők hárman a többi halacska előtt. Kérked­ve fel-feldobták magukat a vízből, hogy a nap is lássa: noha aprócskák még, de már­is ráijeszthetnek társaikra. Hiúságuk annyira elvakította őket, hogy nem látták, amit a többi halacska idejekorán észrevett: három megtermett kacsa közeledett vidám há­pogással a parton. Szárnyuk­kal csapkodtak, piros csőrük­kel egymás tollát tépdesték. Minden valamirevaló halacs­ka sejthette a hápik készü­lődéséből, hogy ezek bizony meg sem állnak a vízig, s ha beletotty annak a patakba, igencsak jól jár minden víz­lakó, aki messzire menekül... A kis harcsák kevélysége akkor sem lohadt, amikor a három Icacsa éppen a köze- lükbin kezdett vad fürdő­zésbe. Sőt, olyannyira neki­bátorodtak a pikkelyesek, hogy egyikük odaúszott a legnagyobb kacsához és meg­szólította: — Ki vagy te, aki ilyen hangos hápogással háborítod a csendet ? A kacsa jól megnézte az aprócska harcsát s nem akart hinni a szemének. Forgatta À magas északról telelni érkező fenyőpintyeket, zseszé- ket, csonttollú madarakat és a csak átvonuló partfutókat hosszú útjukon hívatlan ven­dégként elkíséri egy apró ter­metű, hegyes szárnyú ragado­zó, a kis vagy törpe sólyom is. A hím felül palakék, farka szürke, fekete végszalaggal, alul rozsdásbarna hosszanti foltozással. A tojó és a fiata­lok felseje szürkésbarna, alul a hímhez hasonlóak A kis sólyom fészkelő hazá­ja a Brit-szigetek, Skandiná­via és a Szovjetunió északi területei, ahonnét október— novemberben rendszeresen délnyugat felé húzódik és évente felkeresi hazánkat is. Északon a fátlan tundra lakó­ja, így azután nem csoda, ha nálunk is a nyílt, pusztai jel­legű területeket kedveli. Szin­te nyílként repül a behava­zott mezők felett, kutatva a kiálló kórókon keresgélő apró madarak, elsősorban a külön­böző pintyfélék csapatait. Né­ha fára, karóra, 'kukoricaszár is a fejét jobbra-balra, hogy ezzel meg azzal a szemével is alaposan megvizsgálja a nagyszájú halat. — Én vagyok a kacsa vagy réce, ahogy neked jobban tetszik. — No, ha te vagy a kacsa, hát akkor szedd gyorsan a sátorfádat a társaddal együtt, mert ha meglát benneteket az én nagyapám, a nagy ba­juszt* öreg harcsa, hát jaj nektek! — így fenyegetőzött a kis hal, s még peckeseb­ben illegette magát a vízben. — Lám csak, de odavagy a nagyapáddal. Hadd nézze­lek meg közelebbről, még sohasem láttam ilyen bátor kis halacskát. Mutasd ma­gad. A kis harcsa nem kérette magát többször: leírt néhány kört a kacsa közelében, s hogy fitogtassa tudását, fel­dobta magát a víz fölé ... De vissza már nem poty- tyant többet a patakba. A kacsa kinyújtotta a nyakát, kitátotta a csőrét és — a kis harcsa máris sebesen siklott lefelé a hápi torkán. Mind­ezek láttán igencsak meg­szeppent a másik két harcsa és úgy eliszkolt onnan, hogy a patakban lakó halak, bé­kák, rákok ezután soha töb­bé nem látták őket. Halászok mesélték egymás­nak, nagyszülők az unokák­nak, hogy hálóba került egy­szer egy távolabbi folyóban — abba a folyóba torkollott ez a patak — két hófehér harcsa. Amikor partra tették őket, nemcsak a színük miatt akadt meg rajtuk a halászok szeme, hanem azon is na­gyon elcsodálkoztak, hogy ezek a furcsa pikkelyesek úgy remegtek, mint a ko­csonya. Nem tudták — hon­nan is tudhatták volna? —, hogy a színváltozás, a reme­gés az ijedtségtől van. Ak­kor váltak falfehérré és kezdtek el remegni, amikor hencegő társukat bekapta a kacsa... Elmesélte: Buzsáki Istvánná (Szakcs) Följegyezte: H. F. kupac tetejére ülve kémlel zsákmány után. Nálunk első­sorban citromsármányokat, zöldikéket, rigókat fogdos, de megbirkózik a szarkával, a gerlével és a harkályokkal is. A községek, városok környé­kén szinte kizárólag verebek­kel él. Áldozatát a levegőben üldözve kapja el, bár tulaj­donképpeni hazájában néha rágcsálókat, elsősorban lem- mingeket is zsákmányol. Eze­Egy tizenhárom éves kis­lány panaszkodott a minap, hogy hiába szeretett volna a nyáron legalább egy hó­napot dolgozni, nem vették fel, mert még nincs tizen­négy éves. »►Pedig milyen jó lett vol­na valami hasznossal eltölte­ni az időt!« — kesergett. Bi­zonyos, hogy ezzel a bánatá­val nincs egyedül, ezért hí­vom fel a figyelmeteket egy olyan időtöltésre, amely hasz­nos is, szórakoztató is — és nincs korhoz kötve. Ez a fog­lalatosság a gyógynövény­gyűjtés. A természet min­denütt gazdagon kínálja ezt a kincsét. Hogy mit gyűjtsetek, arra vonatkozóan pontos út­baigazítást találhattok a Gyó­gyító növények című könyv­ben. Segítségképpen most egy-két, könyv nélkül isköny- nyen felismerthető. vadon ter­mő gyógynövényre hívom fel a figyelmeteket. A kék búzavirágot min­denki ismeri: az árokparto­két a fű közül vagy a hóról ►»emeli fel«. Zsákmányát va­lami alkalmas helyen a föl­dön tépi szét és fogyasztja eL Mint a legtöbb európai ra­gadozómadár-faj, a kis só­lyom állománya is csökkenő­ben van. Éppen ezért, bár el­sősorban énekesmadarakkal él, hazánkban törvényes vé­delmet élvez, lövése vagy más módon történő pusztítá­sa tilos ! Téli kis sólyom vendégeink valószínűleg északkeletről, a Szovjetunió megfelelő kerüle­téiről látogatnak el hozzánk. Jó néhány évvel ezelőtt egy hideg februári napon fogott és gyűrűzött hím madár’ a következő év novemberében Moszkva közelében került is­mét emberkézbe. A Szovjet­unióban fészekben jelölt fia­tal madarak közül néhányat az NSZK-ban és Olaszország­ban fogták vissza, ami szin­tén délnyugati irányban tör­ténő vonulásukat bizonyítja. És hogy milyen gyorsan mo­zognak, arra jellemző a kö­vetkező adat: egy 1957. októ­ber 20-án Belgiumban megje­lölt hím példányt 7 nap múl­va Franciaországban, 800 ki­lométernyire délnyugatra fogr tak el ismét. kon, a szárazabb réteken, a kalászos vetések szélén min­denfelé megtalálható. Virágait a fészkéből kicsipegetve kell gyűjteni és árnyékos helyen kell szárítani, mert különben elveszti kék színét és értékte­lenné válik. Mindenütt nagy tömegben előforduló növény a csalán. A leveleit kell gyűjteni, de mi­vel a csalán úgynevezett ful­lánkszőrökkel borított, »csí­pős«, feltétlenül húzzatok kesztyűi a gyűjtésekor. Fon­tos, hogy csak a leveleit szed­jétek, szárrész nem kerülhet bele. Legcélszerűbb padláson szárítani, megóvni minden szennyező anyagtól. Szárítás közben többször át kell for­gatni. Ki ne ismerné a kamillát, más néven az orvosi székfűt? Réten, utak mellett mindenütt megtalálható. Az egyik leg­fontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. A virágot akkor szedjük, amikor a fe­hér sziromlevelei vízszintesen állnak és közepük szép sárga. Péti rajzai A nyáron Peti a Balaton mellett nyaralt. A kellemes órák sokszor teltek el rajzo­lással. Egy alkalommal — amikor tréfás kedvében volt — néhány állatot rajzolt egy­más tetejére. Soroljátok fel ezeket az állatokat. (A helyes választ megtalál­játok a 10. oldalon.) IA hencegő Szórakoztató és hasznos Kaposváron, a Kinizsi lakótelepen az elmúlt napokban örömmel vették birtokukba a gyerekek az óriás sakkot. Ravasz mondatok Első olvasásra teljesen »nor­mális«, közönséges mondatok az alábbiak: Meg ne lássál engem. Régi görög ígér. Kis Elek elesik. Kendnek még kémkednek? Lényeg é nyél. Megég a gégém. Az első olvasás, a látszat azonban csal! Ravaszok ezek a mondatok. Próbáljátok kita­lálni, hogy miért (Ha nem sikerülne, nézzé­tek meg a 10. oldalon a meg­fejtések között.) Labdajáték A játékosok körbeállnak, egyiküknél van egy labda. A labda eldobásának pillanatá­ban a játékos megnevez két főnevet, s akinek , dobta a labdát, annak azonnal vála­szolnia kell arra, hogy miben hasonlít egymásra a két fő­név. Például a kezdő játékos azt mondja: »acél és üveg«, aki kapta a labdát, azt válaszol­hatja : »mindkettő kemény«. Most ő dobja a labdát, termé­szetesen nem sorban, hanem- fejtörővel tetszés szerint és például azt mondja: »bot és ceruza«, el­fogadható az a válasz: »mind­kettőnek két vége van«. Aki sokat gondolkodik vagy rosszul válaszol, az zálogot ad. ) Egyébként, ha a játéknak ezt a fajtáját megunjátok, folytathatjátok úgy is, hogy a labda megkapásakor nem ar­ra válaszoltok, hogy a két fő­név miben hasonlít, hanem arra, hogy miben különbözik! Hegyeink: a Bakony 1 2 3 4 S 6 7 8 9 10 a m 12 13 14 * 15 m 16 m 17 fc * 18 19 $ 20 é 21 22 » 23 24 m 25 m $ 26 27 m 28 29 30 31 32 m 33 m $ 34 VÍZSZINTES: 1. Amit vesz­nek. 4. Italtartó edény. 10. Patak a Bakonyban. 12. Vi­rág. 13. Kutyák. 15. Ital. 16. Vízlelő hely. 17. Séta hang­talanul. 19. Számnév. 20. Ket­tős mássalhangzó. 21. Szén­bánya a Bakonyban. 23. Al­föld. 24. Egyik szülőt, becéz­ve. 25. Csodás történet. 26. Ártalmas. 28. Kavics. 30. A Bakony egyik magaslata. 33. Napszak. 34. Feljegyzés. / FÜGGŐLEGES: 1. : :. -bo­r . 2. A névszókhoz járul. Nem régit. 5. Mangánt bá­nyásznak itt. 6. Háziállat. 7. Nem ezt. 8. Várrom a Ba­konyban. 9. Tejtermék. 11. A. R. 14. Szándékol. 18. Mértani test. 19. Valaminek a kerü­lete. 20. Ásványos. 21. A méh­csípés teszi. 22. Jár neki. 23. Étkezde az állomáson. 25. Meo betűi keverve. 27. Retűr hangtalanul. 29. Kisebb úttö­rőcsoport. 31. Gellért. Éva. 32. Vigyázó. K. J. Beküldési határidő: 1978. augusztus 21., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá : »Gyermekkereszt­rejtvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 23-án, szerdán, az Otthon és család című összeállításunkban kö­zöljük. Somogyi Néplap a

Next

/
Oldalképek
Tartalom