Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Jövőre Vasárnap az előzetes elkép­zelésekhez és az elfogadott napirendhez képest egynapos késéssel véget ért az el nem kötelezett országok külügymi­niszteri értekezlete. Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkár (külügyminisz­ter), a 'konferencia elnöke re­kesztette be a tanácskozást, amelyet egyértelműen az el nem kötelezett mozgalom si­kerének minősített. Vrhovec hangsúlyozta: a mozgalom a jövőben is arra törekszik, hogy megvalósítsa a »külön bözőség és egység« harmóniá­ját, amint ezt a belgrádi ta­nácskozás is tette. Köszönetét mondott a világ 110 országát képviselő küldötteknek mun­kájukért, és a nem egyszer éles hangú vitákra utalva ki­jelentette: azok is a mozga­lom dinamizmusát és a bel­grádi értekezlet nyílt, őszinte légkörét bizonyítják. A délelőtti órákban a két munkabizottság — a politikai és a gazdasági — megegyezett a konferencia okmányainak végleges szövegében és az ezt követő plenáris záróülés ünnepélyesen elfogadta a do­kumentumokat: a belgrádi külügyminiszteri értekezlet nyilatkozatát, az el nem köte­lezettek akcióprogramját, va­lamint kiegészítő dokumentu­mokként az arab országok jelenlevő küldöttségei által készített és előterjesztett két határozatot, amelyek a közel- keleti helyzettel, illetve a palesztin kérdéssel foglalkoz­nak. Jóváhagyta továbbá a politikai és a gazdasági bi­zottság jelentéseit is. Az értekezlet nyilatkozata két részből, egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. A terjedelmes, csaknem 100 oldalas dokumentum megál­lapítja, hogy az el nem köte­lezettek mozgalma, mind ha­tékonyabb és jelentékenyebb erővé válik a nemzetközi po­litikai életben. Méltatja a vendéglátó Jugoszlávia és személyesen Tito elnök szere­pét a mozgalom történetében, a belgrádi értekezlet megren­dezésében és az azt megelő­ző konzultációk megszerve­zésében, amelyek nélkül a ta­nácskozás aligha végezhetett volna sikeres munkát. Leszö­gezi, hogy a mozgalomnak a jövőben is tartania kell ma­gát a 17 évvel ezelőtt ugyan­csak Belgrádban meghatáro­zott alapelvekhez és folytat­nia kell harcát »az imperia­lizmus, az expanzionizmus, a gyarmati és neokolonialista politika, valamint a faji po­litika, a kizsákmányolás, a hegemonisztikus törekvések és az erőpolitika minden válfaja és megnyilatkozása ellen«. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét intézkedések szorgalmazására, és ugyancsak hangsúlyozottan követeli az idegen támaszpontok felszá­molását. A nyilatkozat második ré­szében beszámol a fejlődő or­szágok gazdasági nehézségei­ről, amelyek jó részéért az iparilag és gazdaságilag fej­lett államokat teszi felelőssé. Az ackióprogram rendelke­zik a jövő évi havannai csúcstalálkozó alapos és kö­GYORSLISTA rültekintő előkészítéséről. Helsinki hárem éve Fegyveres támadás Irak párizsi nagykövetsége ellen Tegnap reggel három fegy­veres férfi behatolt Irak pá­rizsi nagykövetségére. Két dip­lomatát megsebesítettek, ötöt pedig túszként tartottak fogva. Az iraki hírügynökség Pá­rizsból származó értesülése szerint az egyik támadó Said Hammaninak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ja­nuár 4-én Londonban meg­gyilkolt képviselőjének fivére. A túszok szabadonbocsátása fejében egy repülőgépet köve­telt, amelyen Londonba akart utazni, hogy kiszabadítsa azt a nőt, akit az Irak londoni nagykövete ellen pénteken el­követett merénylet kapcsán tartóztattak le. A támadás idején Irak pá­rizsi nagykövete éopen Gis­card d’Estai ng elnöknél tett látogatást. A kora esti órákban zava­ros és tragikus körülmények között ért véget a túszhiszté­ria. A túszok szabadon bo­csátásának pillanatában tűz- párbaj robbant ki, amelynek egy francia rendőrfelügyelő és az iraki nagykövetség bizton­sági szolgálatának egy embe­re esett áldozatul A lövöldö­zésnek több sebesültje is van. Mint utóbb kiderült, a nagykövetség öt alkalmazott­ját egy —r minden jel szerint arab — fegyveres férfi ejtet­te túszul. A francia biztonsá­gi erőknek a helyszínre érke­zett csoportja már rávette a terroristát, hogy adja meg magát, s az, két rendőrfel­ügyelő kíséretében kilépett a nagykövetségi épületből, hogy beszálljon a rendőrségi gép­kocsiba, amikor a nagykövet­ség biztonsági szolgálatának három tagja érthetetlen mó­don tüzet nyitott az autóra. A francia biztonsági szolgálat emberei viszonozták a tüzet, s a lövöldözésben egy rendőr­felügyelő és egy iraki meg­meghalt, a terrorista megsebe­sült. , Éppen három esztendeje ír­ták alá a nevezetes Finlan- dia-Palotában, Helsinki ék­kövében harmincöt állam leg­magasabb rangú képviselői az európai biztonsági konferencia emlékezetes záróokmányát. Az ember — sajnos — könnyen felejt. Három év történelmi mércével egyetlen pillanat-tö­redék, de még emberi mér­cével sem igazán tekintélyes idő. Mégis úgy látszik, nem árt föleleveníteni, mi volt annak a záróokmánynak a lé­nyege. Sajátos módon már a részt­vevők száma utal az okmány »kemény magjára«, legfonto­sabb részére. Az a harmincöt ugyanis a »harminchárom plusz kettő« képletből állt össze. Harminchárom európai ország, valamint az amerikai kontinens két országa, az Egyesült Államok és Kanada állam- és kormányfői ülték körül azt az immár történel­mi kerekasztalt. Hogy kerültek az európai biztonsági konferenciára a távoli földrész képviselői? Ügy, hogy az események ala­kulása folytán e hatalmak (persze mindenekelőtt az Egyesült Államok) több szem­pontból is érdekeltek Európa történéseiben, sorsában. Le­het-e kétséges, hogy ez a tény nem tetszik a résztve­vők mindegyikének? Aligha. De attól a tény tény marad és ez volt Helsinki lényege: a valóság, a második világ­háború következményeinek, az azóta eltelt időszak fejle­ményeinek messzemenő fi­gyelembevételével, két lábbal állva a realitások talaján to­vábbépíteni kontinensünk jö­vőjét. Egy hajszálon múlott Faka­dó Takeo japán miniszterel­nök megmenekülése, amikor egy férfi gépkocsijával teljes sebességgel bele akart hajtani a miniszterelnököt szállító Li­muzinba és egy rendőrségi jármű a kormányfő autójától Ez helsinki legfőbb öröksé­ge — a záróokmány szelleme és betűje nem egyik vagy másik csoport álmain-vágyain, hanem a tömény földrajzi­politikai — és társadalmi! — valóságon alapult, ezen a lé­tező alapon tette meg meg­valósítandó és megvalósítható ajánlásait. Ha Helsinki segített — márpedig sokat segített — az enyhülési folyamat kiteljesí­tésében, az mindenekelőtt en­nek a realista megközelítés nek köszönhető. És ha most bizonyos körök magatartása komoly aggodalomra ad okot — márpedig, sajnos ad! —, akkor annak éppen az az oka, hogy ezek a körök a valóság helyett saját, különbejáratú vágyaikból indulnak ki. Helsinki lényege annak el­ismerése volt, hogy a világon is, Európában is különböző társadalmi berendezkedésű országoknak kell békésen, sőt barátian egymás mellett él­élniük, hogy vannak és erő­södnek szocialista országok. A záróokmány aláírása után mindössze három évvel nincs groteszkebb, szomorúbb szín­játék, mint az a mostanában nem ritka nyugati kísérlet­sorozat, amely rendszerük, jellegük miatt támadja a szocialista országokat, vagy egyszerűen azért, mert — mint minden más állam a világon — eljárnak azokkal szemben, akik megsértik törvényeinket. Pedig Helsinkit »Helsinki nevében« sem lehet megcsú­alig egy méternyire tudta fel­tartóztatni. A jobboldali kap­csolatairól ismert férfi a rend­őrségen azt vallotta, hogy ily módon akarta kifejezni tilta­kozását a japán fegyveres erők vezérkari főnökei levál­tása ellen. (MTI) folni. H. E. Merényletkísérlet Fukuda Takeo ellen SL2 1978. július 31-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, melyen a 28. heti szelvények vettek részt, A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk : a) Lada személygépkocsira utalv., b) színes tv i„ c) 3000 fo­rint értékhatárig asztali rádió vá­sárolható, d) 15 000 Ft-os otthon lakberendezés utalv., e) 50 000 Ft- os ötlet utalvány, f) 14 ooo Ft-os ‘»Ismerje meg a Szovjetuniót, az lflßt). évi olimpiai játékok or­szágát« utalv., g) színes tv n. h) 20 000 Ft-os zenesarok utalv., i) 10 000 Ft-os értékhatárig televízió vásárolható, j) 10 C00 Ft-os vásár­lási utalv., k) 9 000 Ft-os »ki mit választ« utalv., 1) 7 000 Ft-os »te­tőtől talpig« utalv., m) 5 000 Ft-os vás. utalv., n) 4 OOO Ft-os »konyhaiélsz.« utalv. o) 3 000 Ft- os »textil« utalv. p) 6 000 Ft ér­tékhatárig hűtőgép vásárolható, r) 4 500 Ft értékhatárig háztartá­si felszerelések vásárolhatók. s) 3 000 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható, t) 1 300 Ft értékhatá­rig táskarádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP fiókok vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V. Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, az esetleges hi­bákért felelősséget nem vállalunk. 9 149 930 d 2 640 551 e 62 062 082 « 2 150 684 m 2 665 844 m 62 067 545 o 2 151 843 j 2 670 622 j 62 070 096 m 2 158 844 g 2 676 344 n 62 074 247 e 2 162 561 k 2 703 700 p 62 081 645 o 2 172 936 o 2 724 627 p 62 091 599 n 2 171 071 e 2 733 644 k 62 002 738 o 2 175 956 k 2 733 383 m 62 106 2115 n 2 177 307 o 2 759 731 h 62 107 015 3 2 180 244 m 2 778 600 1 62 1127 593 o 2 182 954 o 2 799 76'5 g 62 138 894 m 2 102 084 o 2 80© 276 s 62 129 676 n 2 208 007 k 2 818 421 h 62 138 894 m 2 219 172 1 2 820 015 m 62 140 388 o 2 231 124 .1 2 821 594 1 62 151 522 3 2 234 773 k 2 829 376 n 62 151 597 f 2 241 201 n 2 830 606 j 62 170 939 n 2 253 030 s 2 838 611 n 62 183 986 m 2 286 890 e 2 844 190 O 62 204 886 3 2 288 983 j 2 878 418 1 62 2100 172 h 2 291 420 g 2 872 134 g 62 215 699 m 2 293 383 1 2 882 575 p 62 223 907 n 2 306 629 n 2 497 616 m ,62 225 574 k 2 310 751 e 2 907 187 j 62 226 843 h 2 315 569 o 2 916 440 t 62 228 510 r 2 321 193 n 2 926 136 d 62 2)31 214 m 2 368 187 n 2 937 7'57 k 62 231 214 m 2 372 331 n 2 948 281 j 62 243 247 o 2 383 141 n 2 956 348 m 62 258 909 m 2 393 085 ra 2 961 767 n 62 266 556 1 2 395 622 n 2 976 865 m 62 277 235 c 2 395 914 o 2 983 893 n 62 278 431 1 2 398 276 P 2 984 892 1 62 310 980 o 2 398 671 m 2 985 276 O 62 320 011 m 2 424 210 n 2 988 167 h 62 327 942 t 2 446 487 1 44 418 997 k 62 330 839 3 2 447 385 1 44 427 346 m 62 374 355 3 2 452 352 n 44 433 112 n 62 375 451 r 2 477 885 m 44 433 117 n 62 382 121 m 2 505 034 f 44 434 345 O 62 387 144 3 2 506 172 f 44 434 361 1 62 388 015 n 2 507 718 o 44 437 658 j 62 415 685 e 2 513 441 t 44 798 023 O 62 418 046 g 2 527 930 m 44 810 804 p 62 420 175 m 2 556 530 r 44 814 812 m 62 4 24 760 m 2 559 070 e 44 817 950 m 62 434 879 m 2 564 332 s 55 426 898 j 62 448 328 3 2, 571 140 1. 55 427 895 d 62 453 368 k 2 575 407 m- 55 432 167 g 62 470 780 P 2 582 861 o 55 820 388 j 62 511 996 n 2 584 225 e 55 813 527 1 62 535 449 e ? 609 101 m 55 802 241 m. 62 544 141 n 2 619 061 m 55 802 212 1 62 547 167 k 2 620 149' k 55 822 565 g 62 574 900 m 2 621 472 2 826 497 n r 62 018 953 n 62 575 451 m 2 628 134 f 62 044 962 h 62 386 956 m 2 630 921 n 62 061 269 O 62 600 156 6 Háború vagy béke Eritreábao ? Nem túl határozottan cáfol­ta az amerikai külügyminisz­térium szóvivője azt az etió- piai bejelentést, hogy ameri­kai katonai tanácsadók érkez­tek Eritreába az ottani szaka- dárok kiképzésének irányítá­sára. Függetlenül attól, hogy va­lóban érkeztek-e amerikai tanácsadók Eritreába, vagy sem, köztudott, hogy Was­hington, bár látszatra Igyek­szik helyreállítani megromlott kapcsolatait Etiópia forradal­mi kormányával, lelke mélyén azoknak drukkol, akik alkotó elemeire szeretnék szakítania forradalmi változások korát élő Etiópiát. Állításunk alátá­masztásául hadd hivatkozzunk itt most csupán a Szomáliának szállított fegyverekre. Mielőtt az eritreai probléma mai vonatkozásairól szólnánk, vessünk egy pillantást a bo­nyolult történelmi háttérre. A közel kétmillió lakosú, 129 ezer négyzetkilométer kiter­jedésű területet, mint a Vö­rös-tenger fontos kijáratát, ősidők óta hiába próbálták megszerezni az etiópjai ural­kodók. Ami nem sikerült Me- nelik császárnak, sikerült a térség európai gyarmatosítójá­nak, Olaszországnak. Igaz, kissé nehezen jutott hozzá az áhított területhez. 1869-ben tűntek fel a Vörös-tengernek ezen a partvidékén az első olasz expedíció® csapatok. 1890-ben Eritrea olasz gyar­mat lett. Hat esztendővel ké­sőbb megpróbálták legyűrni Etiópiát is, de az amhara har­cosok Aduánál (1896. április 6-án) döntő vereséget mértek a náluk jobban felszerelt olasz betolakodókra. A máso­dik világháború egyik emléke­zetes előjátékaként Olaszor­szág ismét megtámadta és ez­úttal közel 800 ezer etióp ha­lott árán le is igázta, s Erit- reával egyesítve Olasz—Kelet —Afrika néven kormányozta Etiópiát. A brit és etióp csapatok kö­zös erőfeszítései nyomán 1941- ben mind Etiópiát, mint Erit- reát felszabadították az olasz megszállás alól. Hailé Szelasz- szié visszakerült trónjára, de Eritreában csak a megszálló változott: a térség ugyanis brit katonai közigazgatás alá ke­rült. A második világháborút követő években a gyarmatosí­tásellenes hullám eredménye­ként 1950. december 2-án az ENSZ-közgyűlés határozata megszüntette a brit protekto­rátust, ugyanakkor kimondta, hogy Eritrea lépjen unióra Etiópiával. Az így létrehozott 68 tagú eritreai nemzetgyűlés 1952-ben meg is szavazta a 100 cikkelyből álló alkotmányt, amelynek értelmében Eritrea önkormányzatot kapott a te­rület ügyeinek intézésére, ki­vételt csak a külügy, a hadügy és a pénzügy képezett. Hailé Szelaszié reakciós mo- narchista rendszere idején Eritrea népe semmivel • sem élt jobb körülmények között, mint az idegen megszállás idején. Ráadásul a hivatalok­ból kiszorították az arab és a tigrinya nyelvet, helyettük az amharát vezették be. S ami­kor 1962-ben megszüntették az államszövetséget és Eritreát tartománnyá fokozták le, a demokratikus erők újból fel­lázadtak. A császári önkény körülményei között a hazafias erők nem láttak más kiutat, folytatták a harcot a területen élő népek demokratikus jo­gaiért. és az önrendelkezésért. Ezt használták ki a tartomány reakciós erői. A térségben ér­dekelt imperialista hatalmak támogatását élvezve a tarto­mány teljes elszakítására tö­rekedtek, és azzal sem törőd­tek, hogy az általuk kirobban­tott fegyveres harc óriási ál­dozatokat követel anyagi ja­vakban és emberéletben egy­aránt. Legalább tízezer ember vesztette életét, százezrek vál­tak hajléktalanná, visszaesett a mezőgazdasági termelés és az ipari tevékenység. Miután 1974 szeptemberében Etiópiában az ideiglenes kato­nai kormányzótanács vette ke­zébe a hatalmat, a központi kormány kinyilvánította kész­ségét a múlt igazságtalansá­gainak felszámolására az egy­séges államszervezet kereté­ben, Annak bizonyítására, hogy a forradalmi kormány őszintén óhajtja a rendezést, 1976. július 7-én létrehozta a Különleges Eritreai Bizottsá­got. Ennek feladata lett volna hogy az eritreai nép képvise­lőivel tárgyalóasztalhoz ülve, megtegye javaslatát a rende­zés előkészítésére és végrehaj­tására. Ez a demokratikus kí­sérlet azon bukott meg, hogy a környező reakciós arab or­szágok egy része azon a cí­men, hogy az Eritreában élő ugyancsak mohamedán nép­csoportot támogatják, jelentős pénzügyi és fegyveres segítsé­get nyújtott a szakadár cso­portoknak. Egyiptom, Szaúd- Arábia és néhány más arab ország, valamint Szomália mind a mai napig nem szün­tette be a fegyverszállítást az eritreai szakadároknak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok szerepét talán könnyebb megérteni, ha utalunk rá, hogy az ideiglenes katonai kor­mányzótanács bezáratta az as- marai támaszpontot és felszó­lította az amerikai kormányt, hogy vonja ki az .Asmarában tartózkodó mintegy 1500 főnyi amerikai katonai szakembert. Erre azután került sor. hogy az amerikai kormány megta­gadta a forradalmi etiópiai kormánynak azt a kérését, hogy szállítsa le a korábbi egyezményben vállalt fegyve­reket és alkatrészeket, ame­lyekért Etiópia a szerződés­ben kikötött 40 millió dollárt átutalta az Egyesült Államok­nak. Amerikai részről e kö­vetelésnek azért nem tettek eleget, mert már akkor kibon­takozóban volt a Szomáliái— etiópiai ellentét és úgy vélték, ha megvonják az utánpótlást az etiópiai hadseregtől, az leg­feljebb hetekig tud csak ellen­állni a Szomáliái támadásnak, s egy-kettőre összeomlik az etiópiai forradalmi rendszer. Mint tudjuk, nem így történt. A Szomáliái agresszió egy időre ugyan háttérbe szorítot­ta az eritreai kérdést, amint azonban elhárult a külső ve­szély, az etiópiai kormány megújította tárgyalási ajánla­tát az eritreai szakadár cso­portoknak. Megfigyelők azt is tudni vélik, hogy ezzel egy- időben az etiópiai kormány közvetítők útján az érintett arab országokat is arra kérte, ne akadályozzák a szigorúan etióp belügyet képező kérdés békés rendezését. Az említett források szerint e felhívásra ezideig nem érkezett kedvező válasz. Nem felelnek meg azonban a valóságnak azok a nyugati híresztelések, hogy ku­bai csapatok bevetésére ké­szülnének Eritreában. Miután a forradalmi kor­mány tárgyalási kísérletei nem vezettek eredményre, Addisz Abebában ismét felvetődTött a katonai megoldás szükséges­sége, a polgárháború megszün­tetése, az ország területi egy­ségének helyreállítása érdeké­ben. Mengjsztu és a katona­tisztek többsége szívesebben helyezné előtérbe a békés ren­dezést. A jelek szerint az erit­reai szakadárok és az őket támogató reakciós erők azon­ban nem akarnak lehetőséget adni a választásra, pedig első­sorban rajtuk múlik, béke vagy háború lesz-e Eritreá­ban. Kanyó András Befejeződött az el nem kötelezettek értekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom