Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
Jövőre Vasárnap az előzetes elképzelésekhez és az elfogadott napirendhez képest egynapos késéssel véget ért az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter), a 'konferencia elnöke rekesztette be a tanácskozást, amelyet egyértelműen az el nem kötelezett mozgalom sikerének minősített. Vrhovec hangsúlyozta: a mozgalom a jövőben is arra törekszik, hogy megvalósítsa a »külön bözőség és egység« harmóniáját, amint ezt a belgrádi tanácskozás is tette. Köszönetét mondott a világ 110 országát képviselő küldötteknek munkájukért, és a nem egyszer éles hangú vitákra utalva kijelentette: azok is a mozgalom dinamizmusát és a belgrádi értekezlet nyílt, őszinte légkörét bizonyítják. A délelőtti órákban a két munkabizottság — a politikai és a gazdasági — megegyezett a konferencia okmányainak végleges szövegében és az ezt követő plenáris záróülés ünnepélyesen elfogadta a dokumentumokat: a belgrádi külügyminiszteri értekezlet nyilatkozatát, az el nem kötelezettek akcióprogramját, valamint kiegészítő dokumentumokként az arab országok jelenlevő küldöttségei által készített és előterjesztett két határozatot, amelyek a közel- keleti helyzettel, illetve a palesztin kérdéssel foglalkoznak. Jóváhagyta továbbá a politikai és a gazdasági bizottság jelentéseit is. Az értekezlet nyilatkozata két részből, egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. A terjedelmes, csaknem 100 oldalas dokumentum megállapítja, hogy az el nem kötelezettek mozgalma, mind hatékonyabb és jelentékenyebb erővé válik a nemzetközi politikai életben. Méltatja a vendéglátó Jugoszlávia és személyesen Tito elnök szerepét a mozgalom történetében, a belgrádi értekezlet megrendezésében és az azt megelőző konzultációk megszervezésében, amelyek nélkül a tanácskozás aligha végezhetett volna sikeres munkát. Leszögezi, hogy a mozgalomnak a jövőben is tartania kell magát a 17 évvel ezelőtt ugyancsak Belgrádban meghatározott alapelvekhez és folytatnia kell harcát »az imperializmus, az expanzionizmus, a gyarmati és neokolonialista politika, valamint a faji politika, a kizsákmányolás, a hegemonisztikus törekvések és az erőpolitika minden válfaja és megnyilatkozása ellen«. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét intézkedések szorgalmazására, és ugyancsak hangsúlyozottan követeli az idegen támaszpontok felszámolását. A nyilatkozat második részében beszámol a fejlődő országok gazdasági nehézségeiről, amelyek jó részéért az iparilag és gazdaságilag fejlett államokat teszi felelőssé. Az ackióprogram rendelkezik a jövő évi havannai csúcstalálkozó alapos és köGYORSLISTA rültekintő előkészítéséről. Helsinki hárem éve Fegyveres támadás Irak párizsi nagykövetsége ellen Tegnap reggel három fegyveres férfi behatolt Irak párizsi nagykövetségére. Két diplomatát megsebesítettek, ötöt pedig túszként tartottak fogva. Az iraki hírügynökség Párizsból származó értesülése szerint az egyik támadó Said Hammaninak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet január 4-én Londonban meggyilkolt képviselőjének fivére. A túszok szabadonbocsátása fejében egy repülőgépet követelt, amelyen Londonba akart utazni, hogy kiszabadítsa azt a nőt, akit az Irak londoni nagykövete ellen pénteken elkövetett merénylet kapcsán tartóztattak le. A támadás idején Irak párizsi nagykövete éopen Giscard d’Estai ng elnöknél tett látogatást. A kora esti órákban zavaros és tragikus körülmények között ért véget a túszhisztéria. A túszok szabadon bocsátásának pillanatában tűz- párbaj robbant ki, amelynek egy francia rendőrfelügyelő és az iraki nagykövetség biztonsági szolgálatának egy embere esett áldozatul A lövöldözésnek több sebesültje is van. Mint utóbb kiderült, a nagykövetség öt alkalmazottját egy —r minden jel szerint arab — fegyveres férfi ejtette túszul. A francia biztonsági erőknek a helyszínre érkezett csoportja már rávette a terroristát, hogy adja meg magát, s az, két rendőrfelügyelő kíséretében kilépett a nagykövetségi épületből, hogy beszálljon a rendőrségi gépkocsiba, amikor a nagykövetség biztonsági szolgálatának három tagja érthetetlen módon tüzet nyitott az autóra. A francia biztonsági szolgálat emberei viszonozták a tüzet, s a lövöldözésben egy rendőrfelügyelő és egy iraki megmeghalt, a terrorista megsebesült. , Éppen három esztendeje írták alá a nevezetes Finlan- dia-Palotában, Helsinki ékkövében harmincöt állam legmagasabb rangú képviselői az európai biztonsági konferencia emlékezetes záróokmányát. Az ember — sajnos — könnyen felejt. Három év történelmi mércével egyetlen pillanat-töredék, de még emberi mércével sem igazán tekintélyes idő. Mégis úgy látszik, nem árt föleleveníteni, mi volt annak a záróokmánynak a lényege. Sajátos módon már a résztvevők száma utal az okmány »kemény magjára«, legfontosabb részére. Az a harmincöt ugyanis a »harminchárom plusz kettő« képletből állt össze. Harminchárom európai ország, valamint az amerikai kontinens két országa, az Egyesült Államok és Kanada állam- és kormányfői ülték körül azt az immár történelmi kerekasztalt. Hogy kerültek az európai biztonsági konferenciára a távoli földrész képviselői? Ügy, hogy az események alakulása folytán e hatalmak (persze mindenekelőtt az Egyesült Államok) több szempontból is érdekeltek Európa történéseiben, sorsában. Lehet-e kétséges, hogy ez a tény nem tetszik a résztvevők mindegyikének? Aligha. De attól a tény tény marad és ez volt Helsinki lényege: a valóság, a második világháború következményeinek, az azóta eltelt időszak fejleményeinek messzemenő figyelembevételével, két lábbal állva a realitások talaján továbbépíteni kontinensünk jövőjét. Egy hajszálon múlott Fakadó Takeo japán miniszterelnök megmenekülése, amikor egy férfi gépkocsijával teljes sebességgel bele akart hajtani a miniszterelnököt szállító Limuzinba és egy rendőrségi jármű a kormányfő autójától Ez helsinki legfőbb öröksége — a záróokmány szelleme és betűje nem egyik vagy másik csoport álmain-vágyain, hanem a tömény földrajzipolitikai — és társadalmi! — valóságon alapult, ezen a létező alapon tette meg megvalósítandó és megvalósítható ajánlásait. Ha Helsinki segített — márpedig sokat segített — az enyhülési folyamat kiteljesítésében, az mindenekelőtt ennek a realista megközelítés nek köszönhető. És ha most bizonyos körök magatartása komoly aggodalomra ad okot — márpedig, sajnos ad! —, akkor annak éppen az az oka, hogy ezek a körök a valóság helyett saját, különbejáratú vágyaikból indulnak ki. Helsinki lényege annak elismerése volt, hogy a világon is, Európában is különböző társadalmi berendezkedésű országoknak kell békésen, sőt barátian egymás mellett élélniük, hogy vannak és erősödnek szocialista országok. A záróokmány aláírása után mindössze három évvel nincs groteszkebb, szomorúbb színjáték, mint az a mostanában nem ritka nyugati kísérletsorozat, amely rendszerük, jellegük miatt támadja a szocialista országokat, vagy egyszerűen azért, mert — mint minden más állam a világon — eljárnak azokkal szemben, akik megsértik törvényeinket. Pedig Helsinkit »Helsinki nevében« sem lehet megcsúalig egy méternyire tudta feltartóztatni. A jobboldali kapcsolatairól ismert férfi a rendőrségen azt vallotta, hogy ily módon akarta kifejezni tiltakozását a japán fegyveres erők vezérkari főnökei leváltása ellen. (MTI) folni. H. E. Merényletkísérlet Fukuda Takeo ellen SL2 1978. július 31-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, melyen a 28. heti szelvények vettek részt, A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk : a) Lada személygépkocsira utalv., b) színes tv i„ c) 3000 forint értékhatárig asztali rádió vásárolható, d) 15 000 Ft-os otthon lakberendezés utalv., e) 50 000 Ft- os ötlet utalvány, f) 14 ooo Ft-os ‘»Ismerje meg a Szovjetuniót, az lflßt). évi olimpiai játékok országát« utalv., g) színes tv n. h) 20 000 Ft-os zenesarok utalv., i) 10 000 Ft-os értékhatárig televízió vásárolható, j) 10 C00 Ft-os vásárlási utalv., k) 9 000 Ft-os »ki mit választ« utalv., 1) 7 000 Ft-os »tetőtől talpig« utalv., m) 5 000 Ft-os vás. utalv., n) 4 OOO Ft-os »konyhaiélsz.« utalv. o) 3 000 Ft- os »textil« utalv. p) 6 000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, r) 4 500 Ft értékhatárig háztartási felszerelések vásárolhatók. s) 3 000 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható, t) 1 300 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. 9 149 930 d 2 640 551 e 62 062 082 « 2 150 684 m 2 665 844 m 62 067 545 o 2 151 843 j 2 670 622 j 62 070 096 m 2 158 844 g 2 676 344 n 62 074 247 e 2 162 561 k 2 703 700 p 62 081 645 o 2 172 936 o 2 724 627 p 62 091 599 n 2 171 071 e 2 733 644 k 62 002 738 o 2 175 956 k 2 733 383 m 62 106 2115 n 2 177 307 o 2 759 731 h 62 107 015 3 2 180 244 m 2 778 600 1 62 1127 593 o 2 182 954 o 2 799 76'5 g 62 138 894 m 2 102 084 o 2 80© 276 s 62 129 676 n 2 208 007 k 2 818 421 h 62 138 894 m 2 219 172 1 2 820 015 m 62 140 388 o 2 231 124 .1 2 821 594 1 62 151 522 3 2 234 773 k 2 829 376 n 62 151 597 f 2 241 201 n 2 830 606 j 62 170 939 n 2 253 030 s 2 838 611 n 62 183 986 m 2 286 890 e 2 844 190 O 62 204 886 3 2 288 983 j 2 878 418 1 62 2100 172 h 2 291 420 g 2 872 134 g 62 215 699 m 2 293 383 1 2 882 575 p 62 223 907 n 2 306 629 n 2 497 616 m ,62 225 574 k 2 310 751 e 2 907 187 j 62 226 843 h 2 315 569 o 2 916 440 t 62 228 510 r 2 321 193 n 2 926 136 d 62 2)31 214 m 2 368 187 n 2 937 7'57 k 62 231 214 m 2 372 331 n 2 948 281 j 62 243 247 o 2 383 141 n 2 956 348 m 62 258 909 m 2 393 085 ra 2 961 767 n 62 266 556 1 2 395 622 n 2 976 865 m 62 277 235 c 2 395 914 o 2 983 893 n 62 278 431 1 2 398 276 P 2 984 892 1 62 310 980 o 2 398 671 m 2 985 276 O 62 320 011 m 2 424 210 n 2 988 167 h 62 327 942 t 2 446 487 1 44 418 997 k 62 330 839 3 2 447 385 1 44 427 346 m 62 374 355 3 2 452 352 n 44 433 112 n 62 375 451 r 2 477 885 m 44 433 117 n 62 382 121 m 2 505 034 f 44 434 345 O 62 387 144 3 2 506 172 f 44 434 361 1 62 388 015 n 2 507 718 o 44 437 658 j 62 415 685 e 2 513 441 t 44 798 023 O 62 418 046 g 2 527 930 m 44 810 804 p 62 420 175 m 2 556 530 r 44 814 812 m 62 4 24 760 m 2 559 070 e 44 817 950 m 62 434 879 m 2 564 332 s 55 426 898 j 62 448 328 3 2, 571 140 1. 55 427 895 d 62 453 368 k 2 575 407 m- 55 432 167 g 62 470 780 P 2 582 861 o 55 820 388 j 62 511 996 n 2 584 225 e 55 813 527 1 62 535 449 e ? 609 101 m 55 802 241 m. 62 544 141 n 2 619 061 m 55 802 212 1 62 547 167 k 2 620 149' k 55 822 565 g 62 574 900 m 2 621 472 2 826 497 n r 62 018 953 n 62 575 451 m 2 628 134 f 62 044 962 h 62 386 956 m 2 630 921 n 62 061 269 O 62 600 156 6 Háború vagy béke Eritreábao ? Nem túl határozottan cáfolta az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt az etió- piai bejelentést, hogy amerikai katonai tanácsadók érkeztek Eritreába az ottani szaka- dárok kiképzésének irányítására. Függetlenül attól, hogy valóban érkeztek-e amerikai tanácsadók Eritreába, vagy sem, köztudott, hogy Washington, bár látszatra Igyekszik helyreállítani megromlott kapcsolatait Etiópia forradalmi kormányával, lelke mélyén azoknak drukkol, akik alkotó elemeire szeretnék szakítania forradalmi változások korát élő Etiópiát. Állításunk alátámasztásául hadd hivatkozzunk itt most csupán a Szomáliának szállított fegyverekre. Mielőtt az eritreai probléma mai vonatkozásairól szólnánk, vessünk egy pillantást a bonyolult történelmi háttérre. A közel kétmillió lakosú, 129 ezer négyzetkilométer kiterjedésű területet, mint a Vörös-tenger fontos kijáratát, ősidők óta hiába próbálták megszerezni az etiópjai uralkodók. Ami nem sikerült Me- nelik császárnak, sikerült a térség európai gyarmatosítójának, Olaszországnak. Igaz, kissé nehezen jutott hozzá az áhított területhez. 1869-ben tűntek fel a Vörös-tengernek ezen a partvidékén az első olasz expedíció® csapatok. 1890-ben Eritrea olasz gyarmat lett. Hat esztendővel később megpróbálták legyűrni Etiópiát is, de az amhara harcosok Aduánál (1896. április 6-án) döntő vereséget mértek a náluk jobban felszerelt olasz betolakodókra. A második világháború egyik emlékezetes előjátékaként Olaszország ismét megtámadta és ezúttal közel 800 ezer etióp halott árán le is igázta, s Erit- reával egyesítve Olasz—Kelet —Afrika néven kormányozta Etiópiát. A brit és etióp csapatok közös erőfeszítései nyomán 1941- ben mind Etiópiát, mint Erit- reát felszabadították az olasz megszállás alól. Hailé Szelasz- szié visszakerült trónjára, de Eritreában csak a megszálló változott: a térség ugyanis brit katonai közigazgatás alá került. A második világháborút követő években a gyarmatosításellenes hullám eredményeként 1950. december 2-án az ENSZ-közgyűlés határozata megszüntette a brit protektorátust, ugyanakkor kimondta, hogy Eritrea lépjen unióra Etiópiával. Az így létrehozott 68 tagú eritreai nemzetgyűlés 1952-ben meg is szavazta a 100 cikkelyből álló alkotmányt, amelynek értelmében Eritrea önkormányzatot kapott a terület ügyeinek intézésére, kivételt csak a külügy, a hadügy és a pénzügy képezett. Hailé Szelaszié reakciós mo- narchista rendszere idején Eritrea népe semmivel • sem élt jobb körülmények között, mint az idegen megszállás idején. Ráadásul a hivatalokból kiszorították az arab és a tigrinya nyelvet, helyettük az amharát vezették be. S amikor 1962-ben megszüntették az államszövetséget és Eritreát tartománnyá fokozták le, a demokratikus erők újból fellázadtak. A császári önkény körülményei között a hazafias erők nem láttak más kiutat, folytatták a harcot a területen élő népek demokratikus jogaiért. és az önrendelkezésért. Ezt használták ki a tartomány reakciós erői. A térségben érdekelt imperialista hatalmak támogatását élvezve a tartomány teljes elszakítására törekedtek, és azzal sem törődtek, hogy az általuk kirobbantott fegyveres harc óriási áldozatokat követel anyagi javakban és emberéletben egyaránt. Legalább tízezer ember vesztette életét, százezrek váltak hajléktalanná, visszaesett a mezőgazdasági termelés és az ipari tevékenység. Miután 1974 szeptemberében Etiópiában az ideiglenes katonai kormányzótanács vette kezébe a hatalmat, a központi kormány kinyilvánította készségét a múlt igazságtalanságainak felszámolására az egységes államszervezet keretében, Annak bizonyítására, hogy a forradalmi kormány őszintén óhajtja a rendezést, 1976. július 7-én létrehozta a Különleges Eritreai Bizottságot. Ennek feladata lett volna hogy az eritreai nép képviselőivel tárgyalóasztalhoz ülve, megtegye javaslatát a rendezés előkészítésére és végrehajtására. Ez a demokratikus kísérlet azon bukott meg, hogy a környező reakciós arab országok egy része azon a címen, hogy az Eritreában élő ugyancsak mohamedán népcsoportot támogatják, jelentős pénzügyi és fegyveres segítséget nyújtott a szakadár csoportoknak. Egyiptom, Szaúd- Arábia és néhány más arab ország, valamint Szomália mind a mai napig nem szüntette be a fegyverszállítást az eritreai szakadároknak. Az Amerikai Egyesült Államok szerepét talán könnyebb megérteni, ha utalunk rá, hogy az ideiglenes katonai kormányzótanács bezáratta az as- marai támaszpontot és felszólította az amerikai kormányt, hogy vonja ki az .Asmarában tartózkodó mintegy 1500 főnyi amerikai katonai szakembert. Erre azután került sor. hogy az amerikai kormány megtagadta a forradalmi etiópiai kormánynak azt a kérését, hogy szállítsa le a korábbi egyezményben vállalt fegyvereket és alkatrészeket, amelyekért Etiópia a szerződésben kikötött 40 millió dollárt átutalta az Egyesült Államoknak. Amerikai részről e követelésnek azért nem tettek eleget, mert már akkor kibontakozóban volt a Szomáliái— etiópiai ellentét és úgy vélték, ha megvonják az utánpótlást az etiópiai hadseregtől, az legfeljebb hetekig tud csak ellenállni a Szomáliái támadásnak, s egy-kettőre összeomlik az etiópiai forradalmi rendszer. Mint tudjuk, nem így történt. A Szomáliái agresszió egy időre ugyan háttérbe szorította az eritreai kérdést, amint azonban elhárult a külső veszély, az etiópiai kormány megújította tárgyalási ajánlatát az eritreai szakadár csoportoknak. Megfigyelők azt is tudni vélik, hogy ezzel egy- időben az etiópiai kormány közvetítők útján az érintett arab országokat is arra kérte, ne akadályozzák a szigorúan etióp belügyet képező kérdés békés rendezését. Az említett források szerint e felhívásra ezideig nem érkezett kedvező válasz. Nem felelnek meg azonban a valóságnak azok a nyugati híresztelések, hogy kubai csapatok bevetésére készülnének Eritreában. Miután a forradalmi kormány tárgyalási kísérletei nem vezettek eredményre, Addisz Abebában ismét felvetődTött a katonai megoldás szükségessége, a polgárháború megszüntetése, az ország területi egységének helyreállítása érdekében. Mengjsztu és a katonatisztek többsége szívesebben helyezné előtérbe a békés rendezést. A jelek szerint az eritreai szakadárok és az őket támogató reakciós erők azonban nem akarnak lehetőséget adni a választásra, pedig elsősorban rajtuk múlik, béke vagy háború lesz-e Eritreában. Kanyó András Befejeződött az el nem kötelezettek értekezlete