Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Előadói körúton Csehszlovákiai tapasztalatok A közelmúltban megtisztelő feladatnak tehettem eleget. A Központi Bizottság megbízásából Csehszlovákiában tartózkodtam, és előadásokat tartottam a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei-politikai nevelő munkájának tapasztalatairól. Politikánk. ideológiai tevékenységünk hirdetése hazai környezetben is az egyik leg- megtisztelőbb feladat. Ennek szolgálata ‘külföldön számomra is külön izgalommal, felelőséggel járt A különböző szintű párt-, gazdasági vezetőkkel, propagandistákkal való találkozások élményt és sok információt adtak testvérpártunk életéről, valamint arról, hogy barátainkat milyen kérdések foglalkoztatják a mi pártunk politikai tevékenységével kapcsolatban. A Csehszlovák Kommunista Párt élete az elmúlt hetekben igen aktív volt A ‘központi bizottság vezetői élénk nemzetközi tevékenységet bonyolítottak le. Brezsnyev és Cedenbál elvtársak látogatását követően Kadhafi is Prága vendége volt. A párt belső tevékenységében pedig kiemelt jelentőségűek a beszámoló taggyűlésexet követő területi konferenciák, melyeken a XV. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit értékelik, a központi bizottság márciusban megtartott »félidős- 11. plénuma alapján. A legfelsőbb párttestület olyan feladatokat határozott meg, melyek jelentősen segítik a kongresszus határozatainak a végrehajtását. A tanácskozó sok' légkörét döntően meghatározza, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a csehszlovák nép a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos területén jelentős eredményeket ért el. Elég csak arra» utalni, hogy az utóbbi két évben a társadalmi termék 8,6 százalékkal emelkedett. A pártéletben a következő minőségi jelzőkre érdemes figyelmet szentelni magyar szemmel is: a különböző tanácskozásokon, a pártélet keretein belül növekedett a kommunisták aktivitása. A párttagság 30—40 százaléka mondott véleményt a párt politikájának megvalósulásáról, az eredményekről és a hibákról. Másrészt a feladatok végrehajtását segítő — gyakran szenvedélyes alkotó viták bontakoztak ki. A kritikai megjegyzések azonban az egyetértés talaján jöttek létre. A gyorsabb megvalósítást türelemmel, a hibák kijavítását a jobbítás szándékával vetették fel. Nagy teret kaptak az előadói beszédekben és a vi tákban.az ideológiai és a politikai tömegmunka időszerű kérdései. Ez nemcsak a kulturális, az ideológiai területeken volt tapasztalható. hanem a ga^lasáai, a területi pártszerveknél is. Tanulságos lehet számunkra a gondok megközelítése is. Husák elvtárs mondta a plénumon: »Jól tvdivJc, hogy vines élet problémák és nehézségek nélkül Akkor ütköznénk azonban a legnagyobb nehézségiekbe, ha nem látnánk. megkerülnénk. elkendőznénk és nem oldanánk, mea őket. A kommunistákat nem az jellemzi, hogy szemet hunynak a problémák felett, meghátrálnak előttük és elkerülik a megoldásukért folytatott küzdelmet.« A pártunk eszmei-politikai nevelő munkájáról szóló előadásokat nagy figyelemmel kísérték a hallgatók. Különösen nagy érdeklődést -keltett a Központi Bizottság 1976. október 26-i, a propagandamunka feladataira vonatkozó határozata. A fejlett szocialista társadalom ismérveivel. a szocialista hazafisággal és internacionalizmussal, valamint a proletárdiktatúrával, a szocialista demokráciával kapcsolatos állásfoglalásokat egyetértéssel fogadták. A propagandamunka irányára vonatkozó elveinket, törekvéseinket korszerűeknek és tanulságosaknak tartották. Pártunk célkitűzéseit ezen a területen nemzetközi vonatkozásban is időszerűeknek tartják, s a végrehajtásban szerzett gyakorlati tapasztalatainkat köszönettel fogadták. A különböző konzultációkon pártunk egész tevékenysége iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ezt mutatta, hogy nemcsak a témával, hanem egész belpolitikai életünkkel ■kapcsolatban ■ hangzottak el kérdések. Mindenekelőtt a szocialista építéssel, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatban. A tulajdonviszonyok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegének i erősödése, a társadalom ősz- ' tálysze rkeze té ben. végbement változások élénk érdeklődést váltottak ki. Kérdések hangzottak el az alkotó értelmiség tevékenységéről, munkájáról, művelődéspolitikánk néhány időszerű feladatáról is. Szinte valamennyi helyen felvetődött a kisiparosok, a kiskereskedők, a gebinesek tevékenységének hazai megítélése a lakossági szolgáltatások ellátásában, jövedelmük szabályozásának a lehetősége. A kis- polgáriság, a nacionalizmus újabb megnyilvánulásáról, az .ellenséges propaganda hatásáról, az ellenük való harcról és annak módszereiről hasznos eszmecserét folytattunk. Egyházpolitikánk időszerű kérdéseiről, az állam és az eqyház rendezett kapcsolatáról válaszainkat megértéssel fogadták. A propagandamunka hatékonysága, az agitáció szerepe és módszerei, a párt- és tömegszervezeti oktatás szervezeti rendszere a pártoktatók körében szintén érdeklődést keltett. Több kérdés hangzott el a múlt évben bevezetett szervezett önképzés eddigi tapasztalatairól és módszereiről. A CSKP nagy figyelmet szentel az ideológiai munka javítására. Az elmúlt évek eseményei, a burzsoá propaganda szocializmusellenes mesterkedései sajátos feladatokat jelentenek számunkra. Érvekkel mutatják be a szocialista rendszer demokratikus és humánus voltát, ugyanakkor leleplező cikkek, tanulmányok sorozatát jelentetik meg a 68-as események kalandor politikusainak tevékenységéről. A szocialista hazaszeretet ápolására, a párt politikájának elfogadtatására, helyességének ‘igazolására nagy gondot fordítanak. A nevelő munkát jól segítik a különböző kerek évfordulók megünneplésével. A februári fordulat 30. évfordulója jó lehetőséget biztosit a szocialista köztársaság eredményeinek bemutatására a polgári köztársasággal szemben. Az 1968 augusztusában kapott internacionalista segítséggel kapcsolatban pedig egyértelműen kijelentik: a Szovjetunió és más szocialista országok segítsége Csehszlovákiában a szocializmus megvédését, a forradalmi vívmányok megőrzését. a marxizmushoz—le- ninizmushoz hű erők támogatását jelentette. A jelenlegi gazdasági feladatok megvalósításának gyorsítása érdekében hatékony, jól összpontosított, a helyi tennivalókhoz igazodó közgazdasági propagandát és szemléltető agitációt folytatnak. Az ideológiai munkában nagy szerepet tulajdonítanak a személyes agi táci ónak és a példamutatásnak. A kommunistákkal. a vezető dolgozókkal szemben ezt alapvető követelményként határozzák meg. Ez különösen jól kitapintható a meglátogatott üzemekben, ahol a termelést közvetlenül vagv közvetetten irányító vezetők, szakemberek, egyben a párt-, a szakszervezet és az ifiúsági szövetség propagandistái is. Az eszmecserékből kitűnt, hogy az ideológiai feladatok az országhatárokon túl a szo- oalista építés általános törvényszerűségéből, a nemzetközi helyzetből adódóan lehetnek közösek vagy hasonlóak. Az eltérő sajátosságokat őszinte eszmecserével tisztázhatjuk, s ha egy nyelven beszélünk. erőinket megsokszorozhatjuk a jelenlegi ideológiai harcban is. Számunkra e tanulságok nem lehetnek közömbösek, hisz évente turistaként több mint 5 millió csehszlovák állampolgár látogat hazánkba, köztük sokan a Balaton partjára. Tőlünk pedig 2 millió azoknak a száma, akik Csehszlovákiába utaznak. f1 ontOS, hogy eredményeinkről, gondjainkról őszintén és reálisan beszéljünk ?gy mással. Az olyan kérdésekről is, amelyek nem jelentkeznek mindennap a politika középpontjában, de érzékeny területek, és helyes negközelítésük gyorsíthatja ílőrehaladásunkat, közös törekvéseinkben pedig a kölcsönös bizalmat. Dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője EGYMILLIÁRD CSAVÂR! A Csavaripari Vállalat 1. sz. gyárában az idén több mint cgymilliárd darab kötőelemet — csavarokat, csavaranyákat, szegecseket stb. — gyártanak. A terv teljesítésének, illetve túlteljesítésének egyik biztosítéka a gyár 48 szocialista és két mu-kabrigádjának verseny vállalása. Nehéz aratás... Az újságolvasók vagy á rádióhallgatók nagy része alighanem közhelynek érzi a hírt, hogy nehéz aratás előtt állunk.- Néhányan azért, mert ügy gondolják, az aratás csak »a mezőgazdaság ügye«. Mások, bár tudják, hogy az aratástól nem egyszerűen csak a tsz-ek anyagi helyzete vagy az ország kenyérellátása függ, mégis »szokványosnak« érzik ezt a gondot. »Tavaly is nehéz aratás volt, mégis sikerült. Miért volna másképp az idén?« »A gabonák jók, csak sikerüljön betakarítani« — mondták egybehangzóan a tótújfalui kombájnosok. Több mint egy hete kezdték a munkát az országhatár mentén húzódó árpatáblákon, ez idő alatt azonban csak egyetlen napot sikerült végigdolgoznipk. Csütörtök délután fél négykor például Kovács Pál még csak. kettőt fordult az egyik szállító teherkocsival. — Az előző napi nagy zivatar miatt ma csak délben tudtuk kezdeni a munkát, ráadásul nem éppen lendüleAz időjárás gyakran volt téma a héten. A viharok nemcsak a balatoni nyaralók programját zavarták meg, hanem az aratókét is. A szél korbácsolta hullámok, a vihar tördelte ágak veszélyére súlyos balesetek, szomorú tragédiák figyelmeztetnek. A szél a gabonatáblákban is »megtette hatását«: sok helyen megdőlt vagy a földre feküdt a kalászlenger. Az aratás nagy gondjáról, a munka nehézségéről a várható kilátásokról szólt az ország nyilvánossága előtt pénteken a Parla-« mentben dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi rcrniszter. Beszédéből egy fél mondatot külön is érdemes kiemelni. Amikor a technikai felkészültségről beszélt, hangsúlyozta, hogy »nem a kombájn, hanem a kombájnos arat.« Figyelmeztetett ezzel arra, hogy az emberek helytállása, felkészültsége nélkül nem takaríthatjuk be az ország kenyerét jó minőségben. Az aratást végző emberről való gondoskodásnak szép, hagyományai vannak. Sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a kézikaszák százai suhogtak a táblákon. A háziasz- szonyok az aratás idején mindig hússal főzték az ebédet, s a szövetkezeti boltosok lovas kocsin járták a határt, hogy üdítőt kínáljanak az aratóknak. A munka most sem lett könnyebb; igaz, kevesebb emberről kell gondoskodni, de a nagy értékű kombájnt kezelő traktorosok csak akkor tudnak pontosan, jól dolgozni, ha biztosítják számukra a munka előfeltételeit. Jó körülmények között is maradt egy bizonytalansági tényező egészen az aratás befejezéséig: az, hogy milyen lesz az időjárás, hányszor zavarja meg a szervezett munkát a széllel érkező zápor. A Balatonon megkezdődött a föidény minden örömével és gondjával együtt. Így hétvégeken — sok minden mellett a nagy vendégforgalom bizonyí- te.ta is ez — alig lehet közlekedni a déli parton. Siófokon pedig »világvárosi« a forgalom: több mint egy óráig tart, amíg az autós végigér a városon. A Sió-hídnál felállított jelzőlámpa nem bírja a forgalmat, amikor a dugó végképp elkerülhetetlen, akkor kikapcsolják a lámpát, és rendőrök irányítják a forgalmai, »ürítik ki« az utcákat. A déli parton egyébként csak Siófokon működik forgalmi jelzőlámpa. Zamárdiban — ahogy négy, illetve háromsávosra szélesítették az utat — leszerelték a régi lámpát. Üjat viszont — legalábbis erre a nyárra — nem építettek. A Balaton-parti közlekedés — főleg a hétvégeken — akadozik, a gyakori forgalmi dugók megszüntetését azonban egyik pillanatról a másikra aligha lehet remélni. A nyarat a munkahelyeken is érezni lehet: az emberek egy része megérdemelt szabadságát tölti, s helyettük a kollégák dolgoznak. A helyettesítők nehéz munkájáról ritkán esik szó. Pedig, ha nem vállal többet a helyettesítést Végző orvos, a gyógyszerész, az ügyintéző vagy a munkás, mi, az ügyfelek vesszük észre azt, hogy megkezdődött a szabadságolás. Egyik hivatalunkban, miután hosszan csengett a telefon tegnap délelőt't, az éppen ügyintézőre várakozó ügyfél vette fel a hallgatót. »Az ügyintézők?« — szólt a kérdés. »Azt én is szeretném tudni. Én csak egy ügyfél vagyok. Azt mondják, hogy értekeznek valahol. Én mindenesetre megvárom« — így a felelet. A hallgatót visszatették a helyére, és soha nem fogom megtudni. hogy meddig kellett várnia az ügyfélnek. A munka szervezésétől, a tartalékok feltárásától is függ, hog” hányszor talál üres szobát a hivatalokban az ügyfél, s meddig kell várnia, hogy sorra kerüljön. Or. Kcrcza Imre ■ ! tesen. ' Teljesítménybérben ■ dolgozunk. Mennénk szívesen, , de hát csak annyit vihetünk, amennyi a kombájnokból kijön. / — Nemcsak az időjárás lassítja a munkát — vette át a szót Fucskár József kombájnos. — Vártuk az új gépeket, de nem érkeztek meg. Amelyekkel most dolgozunk, elhasználódott, nem üzembiztos masinák. Nincs nap, hogy legalább egy gép ne tartana kényszerpihenőt. A főagronómustól tudtuk meg, hogy a gazdaság még tavaly megrendelt három új E—516-os kombájnt. Tavasz- szal híre jött, hogy az első félévben nem érkeznek ilyenek, de ha gyorsan megrendelik, aratásra kaphatnak E— 512-est. Elküldték a megrendelőt, de eddig csak ígéretet kaptak. — Az aratási tervet az új gépekre alapoztuk, így a j meglevők legtöbbjével már I csak tartalékként számoltunk Most mégis ezek a munka »főszereplői«. A legutóbbi jelzés szerint 10-ig jönnek meg I az új gépek. — És ha. mégsem’érkeznek meg? — Nehéz helyzetbe kerülünk. Egyetlen reményünk akkor a babarci termelési rendszer volna, ök ígértek segítséget. A munkával előbb végző gazdaságokból küldené- nek gépet. — A béraratás sokkal drágább ... — Valóban rossz volna, ha miközben a bérgépekkel csaknem kétszeres önköltséggel aratunk, a munka végére megérkeznének a saját új gépek ... Mintha csak e panaszt akarta volna alátámasztani, az egyik öreg E—512-es éktelen csikorgásba kezdett, és csörömpölve kidobott néhány al- ; katrészt. Kétségbeesetten futottak a fuldokló monstrum- j hoz. 0— Ez már aligha áll mun- ; kába — kommentálta az ese- ! menyeket Fucskár József, aki í tizenkettedik éve arat a gazdaságban. — Azt tartom, jó géppel öröm az aratás, de így többet mérgelődünk, mint aratunk. Sorolja, hogy melyik napon mit kellett javítania. Mint 1 mondja, a javítást idén is | lassítja az alkatrészhiány. A j kombájnos szerint az ékszíj | továbbra is »fogyóeszköz.«... | A beszélgetést hallgató bácsika megjegyezte. »Majd még utóbb elő kell venni a kaszákat.« 1 — Ugyan hány tagú kaszáscsapatot tudnának kiállítani ? — Talán ha tíz embert... Egy héttel a munka megkezdése után a hatvanadik hektárról vágták a kalászt a tótújfaluiak. Hátravan még nyolcszázriegyven. A homokszentgyörgyi tsz földje alig 30 kilométerrel van északabbra. Ott szerdán kezdték kóstolgatni a kombájnok a gabonát, de már délben szétzavarta az aratókat a zivatar. Csütörtök délelőtt még mindig tartott a kényszerpihenő. A kombájnosokat a műhelyben találtuk. — Mit jelent a kombájnosok számára a »nehéz aratás« ? — Több munkát és kevesebb bért — mondta Farkas László. — ' A dőlt búzákban I szinte a földön kell csúsztatni a vágószerkezetet. Sokkal j lassabban haladhatunk, és I a tartály is ritkábban telik. Hogy minden percet kihasználhassunk, hárman dolgo- j zunk két gépen. Így ebédszü- j net és megállás nélkül kora I reggeltől sötétedésig aratunk. Az egyik nagy teljesítményű Dominátor kombájnosa, I Vörös József 1960 óta tsz-tag, korábban tíz évig aratott SZK—4-esen. — Az öreg gépen jobb volt a kereset, mégsem ülnék rá vissza szívesen. Annál a néhány száz forintnál többet jelent számomra, hogy kevesebb a por és kényelmesebb a munka. — Szokott-e a munkájával j álmodni? — Olykor nehéz napok után j arról álmodom, hogy javítok. ! Persze semmi sent sikerül, az I aratás meg áll. Rossz álom. Gáspár József szarítókezelő I alig várta már az aratás kez- ■ detét. — Bárcsak ne győznénk a 1 munkát. Ez azt jelentené, hogy sok a búza, jó a termés. Szívesen dolgozunk éjjel Ss, csak jöjjön a szem. — A szárítótelep dolgozói látszólag mellékszereplői az aratásnak... ' — Ha nem ütemes a szárítás, az az egész aratást megakaszthatja. Olyankor sorba- állnak a teherkocsik, - várakoznak a kombájnok ... Azt hiszem a kombájnosok, a szállítók és a szárítók kölcsönösen egymásra vannak utalva: nincs főszerep és mellékszerep. A megye legnagyobb tsz- ében 1900 hektárnyi kalászos vár betakarításra. Pénteken újabb zápor söpört végig a megyén. A betakarításról szóló napi hír így' kezdődött: »Küzdelmes, nehéz hetek előtt...« Bíró Ferenc
