Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

Védjük az erdők élővilágát KI ne érezné jól és keile mesen magát a zselici vagy a desedai erdőkben. Van-e olyan, aki nem szívesen hall­gatná a fák koronáin énekli madárkórus dalát, a mezei pacsirta erdő melletti skálá­zását, az erdei kakukk hang­ját, a tóban csipogó vízicsi­bét, a vadkacsa hápogását aki nem nézné szívesen í mindig figyelő őzeket, a pa­takra inni igyekvő szarvaso­kat ? Mégis akadnak olyan garáz­da, a törvényeket mtegszegc és semmibe vevő, az ember! humanitásból kivetkőzött ele­mek, akik az erdő élővilágé* rendszeresen pusztítják a bír tokukban levő légpuskával Könyörtelenül, szórakozásból pusztítják védett madarain­kat, területeinket. Veszélyez­tetik a parkerdőbe kiránduló sétáló, az ott pihenni vágvr embertársaik testi épségét zavarják, pusztítják környe­zetünket. A 17/1968. (IV. 14.) sz. kor­mányrendelet meghatározza ; lőfegyver és légpuska vásár Lására, használatára vonatko­zó szabályokat. Akik a lég puska használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegik 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújthatok. A hatóság elkobozhatja a légpuskát is; amellyel elkövették a sza­bálysértést. A városi természetbará szövetség, a társadalmi érdé szolgálat tagjai kérik a tu­ristákat és a kirándulókat hogy ha ilyet észlelnek, je­lentsék az‘erdei szolgálat kar szalagos ügyeletesének, a ter­mészetbarátoknak. Támogas­sák munkájukat, s ha szüksé­ges, hívják fel a hatóságot figyelmét az ilyen tevékeny­ségre. Sz. J. Kőkori sakkfigurák A sakk szerelmesei inindig büszkék arra, milyen ősi a: a játék, amelyet kedvelnék Biztosan örömmel olvassák a hírt egy szenzációs régészet' leletről. A sakk legrégibb írá­sos említése a VI. századbó' származik. Valójában az em­beriség ennél sokkál régeb­ben ismeri e játékot. Türkrnénia déli részén, e Kopet-Dag hegység lábánál nemrég egy neolit-kori falui tártak fel és a leletek között számos kőfigurára bukkantak. A kőből vagy agyagból ké­szült figurák között van olyar is, amelyik emberi arcot áb­rázol. HÉTVÉGÉ Nyári tanácsok fotósoknak A szabadság, a nyaralás, az utazás, a kirándulás mind jó alkalom a fényképezésre. Aiknek van fényképezőgépe, vigye magával. Akinek még nincsen, annak az az első problémája, hogy milyet ve­gyen. Az átlagos fotós igé­nyét nyáron jól kielégítik a 300—350 forintos, kisfilmes gépek. Könnyűek, egyszerű a kezelésük. A nagyobb igényű amatőr természetesen már ke­resi a komolyabb, korszerű fényképezőgépet. Magyaror­szágon ma általában minden­ki megtalálja az igényének és erszényének megfelelő gépet. Azokat a gépeket nevezzük korszerűnek, amelyekben a keresőbe a lencsén keresztül egy pentaprizmán vetődik fel a kép, a fénymérőt beépítet­ték és ugyancsak a lencsén keresztül méri a fényt, ame­lyet automatika szabályoz vagy egy kis mutató jelzi a helyes expozíciót a kereső­ben. Beszéljünk először a pen- taprizmáróL Szinte kivétel nélkül minden fényképező­gép gyár készíti ma ezt a tí­pusit. Legnagyobb választék­ban és viszonylag a legkedve­zőbb áron az NDK-beli Pen- tacon gyár készülékei kapha­tók (Pentacon Six, Praktika). Beszerezhetők a legnagyobb japán márkák, valamint nyu­gatnémet vagy svéd gépek is. Az utóbbinak az ára már jó­val félül van egy Trabant gépkocsién. Mit tudnak a pentaprizmás gépek, hogy az utóbbi tíz évben szinte forra­dalmasították a fényképező­gép-gyártást? A lencséből a keresőbe ve­tített kép nagyon megköny- nyíti a témakeresés-t és a leg­kedvezőbb pillanat kiválasz­tását. A cserélhető lencsék — hozzátartoznak e típushoz — a gép nagyon sokoldalú ki- fejlesztését teszik lehetővé: a távoli téma közelhozását- (te- lelencsék) ; rövid távolságról is széles vagy magas téma befogását (nagylátószögű len­csék), az apró tárgyak közel­ről való lefényképezését tel­jes nagyságukban (közgyű­rűk) . Természetesen a fény­képezőgép kiegészítése ilyen tartozékokkal már messze meghaladja az átlag amatőr igényét és nem is ahhoz ké­szül. Ezek a tartozékok al­kalmassá teszik a gépet a legkülönbözőbb területeiken való felhasználásra. Így ma már semmilyen tudomány nem tudna meglenni fényké­pezés nélkül. Napjainkban éppenúgy találkozunk a Hold­ra szálló űrhajósnál a fény­képezőgéppel, mint az or­szágúton a rendőrség áltel használt Trafipax készülékbe épített géppel. Mindennapi életünkhöz szervesen hozzá­tartozik és éppen mint a tu­dományok nélkülözhetetlen segédeszköze, állandóan fej­lődik. E gépekbe a fénymérőt szintén beépítik és a gép lencséjén keresztül méri a megvilágítási időt. A régebbi fénymérőknél ezt szelénnel oldották meg, amely a fény hatására elektromos áramot fejleszt. A mai gépekbe épí­tett fénymérők szilíciummal', cserélhető gombakikumúlátor fényképezni. Természetesen ez szintén drágítja a fényké­pezést, mert egy ilyen kazet­tát csak egyszer lehet hasz­nálni, utána eldobható. Ezek a gépek még nincsenek ná­lunk elterjedve, inkább csak az amerikai Kodak cég hozza őket forgalomba. A gépek lencséje általában nagy fényerejű, jól rajzoló. A kisméretű felvételről (24x36 mm-es film) ugyanis csak jó lencsével készült felvételről tudunk kifogástalan nagyí­tást készíteni. A szobában így műfény mellett is tu­dunk vele dolgozni és a szí­nes felvétel is megfelelő mi­nőségű a lencse révén. Ma A kép közepén egy tokban van a fényképezőgép. A többi a különböző kiegészítő tartozék. Ezt ki-ki igénye szerint vásárolhatja meg. segítségével mérik a fény mennyiségét. Egyes gépeknél ezt már elektronikus vezér­léssel teljesen automatizálták s nem kell a zársebességeit és a fényrekaszt állítani, mert a gép elvégzi. A nagy gyáraik géptervezői általában azt igyekeznek az új típusoknál kifejleszteni, hogy a gép ke­zelőjének ne kelljen hossza­san tanulnia a gép használa­tát, így ha fényképezni akar, jóformán csak a téma kivá­lasztására összpontosíthat. A fénymérő automatiiká'kon kívül még ezt a célt szolgál­ják a leegyszerűsített filmbe­töltési megoldások. Ma már számtalan gépnél találkozunk olyan megoldással, mint a magnókazetta. Csak be kell illeszteni a kazettát, s össze­csukva a gépet, már lehet már szinte minden családnak az albumában található több­kevesebb színes kép vagy diapozitív. Ez ugyan még drágább, mint a fekete-fehér fénykép, a felvétel elkészíté­se egy jó géppel mégsem okoz gondot. Általában egy jónak mond­ható, korszerű gépnek (kb. 3000—3800 forintos) 1 mp-től 1/1000-ed másodpercig műkö­dő a zárja. Ezekkel a leg­gyorsabb mozgások is meg- örökíthetők. Az ilyen gépek általában a kölcsönzőben is kaphatók nyaralásra, utazásra, családi ünnepségre. . K. B, Olimpiai láng bélyegen Sorozat Kovács Margit kerámiáiról Nyáron sem pihentetik 7 gyűjtőszenvedélyüket a szép bélyegek szerelmesei. Ilyen­kor nagyobb az érdeklődés az iránt is, mi várható a közel­jövőben. Augusztusban a hipertónia világév jegyében megjelenik az ünnepi 1 forintos bélyeg. A baráti országok postáinak 20 éves együttműködéséről szintén bélyeggel emlékeznek meg. Verne Gyula születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból adják ki a képzeletbeli útszerkezettel díszített, 20 fo­rint névértékű légipostái blokkot. Az ősz ugyancsak kínál majd érdekességeket. Szep­temberben vásárolhatják meg a gyűjtök a bélyegnapi blok­kot és a négyértékű sorozatot Ez a hazánkban talált római mozaikok legszebb részleteit mutatja be. A prágai nemzetközi filafce- lista kiállítást három darab 3 forintos bélyegből álló kisív örökíti meg. A Béke és Szo­cializmus, a kommunista pár­tok folyóirata 20 éve ad tá­jékoztatást elméleti kérdé­sekben. A jubileumra 1 forint névértékű bélyeg kerül a postahivatalokba. Kovács Margit kerámiáit ábrázolja majd egy sorozat, s megjele­nik Krúdy-emlékbélyeg is. Egy blokkot a koronázási jel­vények díszítenek, s várható a Kőszeg városának, illetve Thököly szabadságharcának jubileumát köszöntő bélyeg is. Novemberben ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját. A poste ünnepi bélyeget ad ki a jubileumról, a munkásmozgalmi hősökről. Néhány külföldi újdonság­ról is hírt adunk. Az NDK négyértékű sorozata a konté­nerszállítást mutatja be. Az egyes címleteken a töltés, a szállítás, a behajózás, a kon­téner-pályaudvar látható. Prága szép kiadványokkal készíti elő a szeptemberi bé­lyeg világkiállítást. Blokkpár és ötértékű sorozat hívja fel a figyelmet az óvárosi óra­torony művészi részleteire. Az NSZK-ban most kiadott két I A Szovjetunióban űj sorozat jelent meg a XXII. olimpiai játékok, Moszkva—80 témá­ban. E szép sorozatból muta* tunk be hármat. bélyegen 'egy érdekes régé­szeti lelet látható: az 50 mil­lió éves kövületek közül a denevér és az ősló megköve­sedett lenyomata. Görögországban ugyancsak több, nagyon szép újdonság örvendeztette meg a gyűjtő­ket. Két bélyeggel emlékez­tek meg a Nemzetközi Olim­piai Bizottság május 10—21~e között Athénben tartott 80. ülésszakáról. A 7 drachmas bélyeg az olimpiai láng meg­gyújtását, a 13 drachmás a 100 méteres síkfutás rajtját, s az ülésszak szimbólumát ábrá­zolja. Négy bélyeggel emlékeztek meg a görög posta 150 éves évfordulójáról. Több a keszeg a Balatonban A horgászok a zsákmányo­kon mérhetik le, hogy újra elszaporodott a Balaton tö­meghala, a keszeg. A kuta­tók néhány évvel ezelőtt már attól tartottak, hogy csökken Amikor Ha esik, ha fúj, menni kell — szoktunk morgolódni. De aki felkészül a rossz időre, nem ázik el, nem megy tönk­re a frizurája és talán a ked­ve sem megy él a rossz idő miatt... Persze, legfontosabb a jó esernyő. Még a szürke világ is szebb egy nagy, színes er­nyő alól és mindenki szép az esernyő alatt is, ha megfelelő színű az a védősátor. Keve­sen gondolnak rá: a kék vagy zöld esernyő alatt sápartinak, betegesnek látszunk, a piros- tarka ernyő alatt rózsaszín­barna, egészséges színű az arcbőr. Bőrig ázni? Nem éri váratlanul az em­bert az időjárás szeszélyeske­dése, ha van egy összecsuk­ható, apró esernyője, és mű­anyag, szintén kicsire hajto­gatható esőkabátja^ Az ernyő­ről már szóltunk — az eső­kabátról csak annyit, hogy többet árt, mint használ, ha nem szellőzik, nem »léleg­zik«. Mert megvéd ugyan a külső nedvességtől, de netán megizzadunk és emiatt fázunk meg benne. Ha nincs kellő széllőzése, megoldhatjuk ma­gunk is a nagy kérdést: a kabát »hónalján« nyugodtan csinálhatunk néhány lyukat, ennyi elég a szellőzéshez. A hajunk, a frizuránk — bizony elázhat akkor is, ha van ernyőnk. Ha bekötjük kendővel? Összenyomódik. Ha nem ért váratlanul az esős idő, megakadályozhatjuk a hajt. Néhány kisebb haj­csavaró vagy csipesz elfér az esőkalap, de még a kendő alatt is, s egy cseppet se le­szünk nedvesek, ha a kendő két rétege közé vékony nylon­fóliát rejtünk, ezt ügyesen megkötött kendőnél tényleg senki se látja. A sasson-kefé- vel szárított frizurán persze így sem segíthetünk. De kös­sük le bátran, hogy ne érje nedvesség. Ha összenyomó­dott, pár perc alatt segíthe­tünk rajta: tincsenként kevés lakkot fújunk rá és csipesz- szel fel csavarjuk, pár percre, míg megszikkad, utána kifé­süljük. Elázott tincseinket is — gyors szárítás után — rendbehozhatjuk így. Ha így se sikerül a frizurát rendbe­hozni — még mindig jobb egész nap egy csinosan meg­kötött kendő a fejen, mint a rendezetlen, ázott frizura... És a csizma? Jobb egy váltócipő a sza­tyorban, mint egy elázott a lábon — éppen ezért ne le­gyünk restek egy papucsot vagy szandált magunkkal vinni. Divat lett a gumi­csizma is — bár lehetne ná­lunk is mindig kapni csino­sát, színeset! —, hiszen ha van egy gyapjú- vagy pamut­zoknink, csak jobbik oldalát mutatja a gumicsizma is. Ha félcipővel szaladunk, el ne fe­lejtsük hogy a felfröccsent sarat alkalmas1^ pillanatban egy nedves papírzsebkendövel tüntessük el lábunkról. Van, aki szeret esőben sé­tálni — és sok kozmetikus igazat ad! Igaz, a »minikkel legyünk óvatosak — bár kap­ható már nedvességálló szem­festék is —, de az arcbőrnek, minden ellenkező híresztelés ellenére, nem árt, a közpon­tifűtéstől kiszáradt bőrnek meg használ is, ha nedves időben kissé »dunsatoljuk«. Praktikus, csinos ruhában védettek és jókedvűek lehe­tünk akkor is, ha szakad az eső. Sz. M. m Neve: Articsóka '■ Nemcsak a kertbarátok, a haszon- és hobby-kertek száma gyara­podik rohamo­san, hanem a növénykülön- Leg ességek iránti kíváncsi­ság is. Egy-két évvel ezelőtt »tört be« a pa­radicsomfa, ma már úgyszól­ván polgárjo­got nyert. A kertet kedvelő, próbálkozó, kí­sérletező kedv­nek valószínű, hogy nincs ha­tára. A képen lát­ható növény­különlegesség Kaposváron, a Sallai utca 84 alatt, Böröcz Ferencék kertjében látható. A köznyelvben articsókaként is­merjük (vagy kevéssé ismer­jük), a hivatalos neve, articsó­ka. Ez a fészkes virágzatúak családjába tartozó növény a Földközi-tenger mellékén ho­nos, Dél-Európában például Franciaország déli részén nagyban termelik. Nálunk azonban valóban ritkaság, csu­pán elvétve fedezhető fel a különlegességek iránt érdeklő­dő kerttulajdonosoknál. Díszes, érdekes növény az articsóka, persze nem csupán díszként termelik. Különleges virágzatának húsos fészekpik- kelyeitíől kiváló salátát, főzelé­ket lehet készíteni. Emellett gyógynövényként is számon tartják. A leveleiből főzött teát epe- májbántalmak, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cu­korbetegség ellen használják. az állomány és már a faj­fenntartó törzsállományt fog­ják a halászok és a horgá­szok. Négy éve rendszeresen mes­terséges fészkekben gyűjtik az ikrát és védett öblökben, valamint medencékben kelte­tik ki. Az idén mintegy hu­szonötezer »nászágyat« kí­náltaik az ívó keszegeknek. A céltudatos munka eredménye az állomány állandó gyarapo­dása. Ennek szép bizonyíté­ka , hogy a halászok most már naponta százötven má­zsa keszeget is kifognak a Balatonból. Egyre több az autós hor­gász. Nagy utakat tesznek meg egy jó tó, hírből hal­lott hely miatt. Az ő figyel­mükbe ajánljuk a horgász­verseny pályát, amely a szép környezetű szolnok—alcsi-szd- geti holt Tiszán épült, s a múlt héten avatták fel az el­sőosztályú országos horgász csapatbajnoksággal. A széles vízmeder partszakaszát úgy rendezték, hogy egyszerre százhúsz versenyző foglalhat majd helyet. A versenypálya kijelölésénél nagy gondot for­dították arra, hogy a horgász­sport minden szerelmese egy­forma eséllyel rajtolhasson: valamennyi állásnál azonos mélységű a víz. A nemzetkö­zi mércével mérve is korsze­rű horgász versenypálya ad helyet jövőre a szocialista or­szágok horgászhajnokság'ániak. Somogyi Néplap a

Next

/
Oldalképek
Tartalom