Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
IFJÚSÁG ÉLETE Kalákáról—kalákában Fiatalon a fiatalok között Nem éppen jellemző manapság a mezőgazdasági üzemekre az alacsony átlagéletkor. A ké/ielyi termelőszövetkezet mintha ellentmondana a »szabálynak«, itt 33 évben számlálják a dolgozók átlagos életkorát. H.ét ifjú mezőgazdásszal beszélgettünk arról, mit jelent ma fiatalnak lenni egy termelőszövetkezetben, s vajon milyen érzés az, ha az ember »pályakezdő«. — Elégedett senki sem lehet Mindig többet és jobbat akarunk — állapította meg Horváth István, aki 1973-ban végezte el a keszthelyi, egyetem főiskolai karát Nagykanizsán. Növénytermesztő szakember lett, s mivel , a család Balatonmárián lakik, itt keresett állást máséit állást magának. — Kéthelyt választottam azért is, mert a gazdaság éppen akkor lépett be az IKR- termelési rendszerbe. Ez akkor még olyan új dolog volt, hogy mi a főiskolán is alig tudtunk róla. Belecsöppentem, és lassan beletanultam. Egy ideig ágazatvezető-helyettes, majd ágazatvezető lettem. A 'legújabb technológiák elsajátítása és minél szigorúbb betartása nagy felelősséget ró a fiatal ágazatvezetőre. Bár jónak mondhatók a gazdaság eredményei, azt még korai lenne állítani, hogy elérték a »tetőpontot« a növénytermesztésben. Horváth István azt kapta, amit várt a munkától, s épp a szigorú követelmények segítették beilleszkedését. Kollégájával egyidős Sípos László, aki a termelőszövetkezet háztáji üzemágát • vezeti. Már első hallásra is különös, hogy egy nemrégiben végzett fiatalember a kifejezetten hagyományos háztáji termelés irányitását és szervezését vállalta. — A debreceni egyetemen az öntözéses és meliorációs szakot végeztem el. Amikor visszajöttem Fonyódra, számomra is a kéthelyi gazdaság látszott a legvonzóbbnak. Ide jöttem, de mivel még nincsenek meg a nagyarányú öntözés és melioráció anyagi feltételei, kezdetben a takarmány termesztési üzemágban dolgoztam. A katonaság letöltése után válaszút elé kerültem. Felvetődött bennem, hogy elmegyek Nem éreztem, hol a helyem. Akkor került szóba a háztáji üzemággá fejlesztése. Kineveztek és belevágtam Izgatott ez a téma. A családom- tean, az ismerősök között jócskán voltak, akik háztájival foglalkoztak, de egészen más volt kívülről látni a dolgokat. Ma már könnyebben boldogulok, s ebben nagy szerepet játszott munkatársaim segítőkészsége. Szeretem, amit csinálok, ámbár nem könnyű emberekkel foglalkozni. Gyakran fő a vezető feje, amikor a sok egymást keresztezni látszó igényt kívánja kielégíteni. Talán csak az bánt, hogy fiatalokkal elvétve találkozik az ember. Ez az ágazat még mindig az öregebbekre épül. Vargabetűnek látszik a fiatal üzemágvezető eddigi életútja, ő mégsem tartja veszteségnek. Ügy véli, amit itt, az emberekkel ilyen szoros közelségben megismert, mindenképpen hasznos lesz valamikor. És a tervidőszak végére valószínűleg megkezdik a kéthelyi gazdaságban is a vízgazdálkodást, továbbfejlesztik az öntözést Bár különböző az eddig befutott pályájuk, a két fiatalember egyben azonos véleményt vall : megtalálták a helyüket, érzik, hogy szükség van a munkájukra. B. A. A VIT jegyében Somogyi programok a találkozó tiszteletére Alig egy hónap, és kezdődik a VIT. Megyénkben is javában folynak már az előkészületek a nagy nemzetközi találkozó méltó megünneplésére. Persze, a több ezer fiatalból, aki szeretett volna eljutni Havannába, csak néhányan utaznak. De hogy a többiek is érezzék a fiatalság egységének erejét, az itthon maradottaknak VIT- szerü programokat szerveznek. Banka Margittól, á megyei KlSZ-bizottság agitációs és propaganda titkárától kértünk felvilágosítást a már lezajlott és ezután megrendezendő eseményekről. — Köztudomású, hogy országos VIT-vetélkedőn mérték össze tudásukat a megyék legjobb csapatai. Somogyot a tv képernyőjén a megyei tanács fiataljai képviselték. A megyében járási-városi szintű vetélkedőkön több mint 200 csapat versenyzett, az összes nevezett csapatot meg, nem is tudjuk összeszámolni. Tehát a megyei tanács gárdája a több száz somogyi csapat legyőzésével jutott el a legjobbak közé. A megyei döntők az április 23-i nagyatádi szolidaritási nap egyik programjaként rendeztük meg, ahol az egész nap a VIT szellemében zajlott le. Ezt május 21,-én a barcsi kis VIT követte, ott a járás fiataljai sportrendezvényeken, kulturális bemutatókon, tábortűzön vettek részt, valamint a különböző VIT-ek jellemző táncait tanulták meg. Kaposváron egy hétig tartott a VIT-program, melyben kiállítások, filmvetítések,, pol-beal koncertek, bemutatók és élménybeszámolók is szerepeltek. Ez a május 22—27-ig tarte rendezvénysorozat szinte ai egész várost »-átszőtte«, mivel az egyes műsoroknak, kiállításoknak több intézmény adott otthont. A kiemelt rendezvényei* mellett szinte valamennyi szervezetnél tartottak és tartanak esteket, zenehallgatást, vetítéseket, túlórákat a VIT szellemében. Jól sikerült például a május 28-i lengyeltóti kis VIT, ahol a környező községek fiataljai gyűltek össze. Július 2-án a siófoki járás fiataljait várja a Balatonlelle • és Balatonboglár közötti Várdomb, ahol sportesemények, lövész- és víziversenyek, túra, valamint amatőr művészeti bemutatók és este tánc szerepelnek a programban. Az »igazi« VIT ideje alatt sem fog elszunnyadni a »VIT-láz«. Akkor kerül sor Balatonfeny- ves alsón a mezőgazdaság) KISZ-alapszervezetek titkáraival egy utolsó kis VIT-re. A megye valamennyi városában és nagyobb települüsén a megemlékezéseken túl a fiatalok VIT-parkokat és -bazárokat hoznak létre, valamint VIT-kirakatok rendezése ' is szerepel a tervekben. Augusztus 5-én, a kubai találkozó utolsó napján Kaposváron nagyszabású karnevál lesz a Centenáriumi parkban. Július 28-tól augusztus 5-ig tart Havannában a VIT, de a megyei program augusztusban sem fog véget érni. A küldöttekkel tervezünk élménybeszámolókat, valamint a szervezetek ifjúsági vitakörökön fogják feldolgozni a tapasztalatokat. Az újságíró kérdéseire is kalákában válaszolnak. Az egyik mondatát a másik erősíti vagy cáfolja —kritikai vagy egyetértő gesztussal kísérik. Néha egész kis kánon alakul prózában, máskor csak némi ritmusos kíséret. Azt hiszem, kottapapírra kellett volna írni a velük folytatott beszélgetést, úgy jött volna ki, alá és fölé helyezett hangsúlyokból és ellenpontokból — az összhang. A Kaláka együttes 1969. november 29-én alakult. Négyen vannak, a Gryllus testvérek, Dániel és Vilmos Radványi Balázs és Huzella Péter. Közülük hárman együtt jártak zepei általános iskolába. — Nagyon jó alapokat kaptunk. A naponta felhangzó közös éneklés, a kamarazenélés’ a kórusgyakorlat indított el bennünket, s jelölte ki az utunkat. Külföldön úgy határozzák meg együttesünk hovatartozását, hogy »folk group«. Meft nem elektromos hangosítással dolgozunk, »népi hangszeres, énekes csoport« vagyunk. — Ez azt is jelenti, hogy kilógunk a különféle skatulyákból. (Néha ez jó, néha meg hátrányos.) Ritkán játszunk »népzenét«, saját szer- zeményűek a számaink. A legtöbbször irodalmi alapanyaggal dolgozunk, verseket zenésítünk meg, mégsem csupán irodalom a műsoruk, hiszen a zene változtat, változtathat a vers irodalmi akusztikáján. Most a rádióban a sanzonrovat foglalkoztát bennünket, bár aki szigorúan veszi, az mégsem tart bennünket sanzonénekeseknek. — Pedig a mi módszerünk egyáltalán nem új, sőt igenigen régi, A XVI—XVII. században ugyanis nem olvasták a verseket, nem is mondták, hanem énekelték. Balassi költeményei még hangzásában is hasonlítottak a mi előadásmódunkhoz: ének — ütős. pengetős kísérettel. — Amikor elkezdtük, többféle út állt előttünk. Virágzott a beat, az akusztikus együttesek egész sora aratott sikert. Már megvolt az első pol-beat fesztivál is. Hozzánk az ősi népzene állt közel. Az ösztönösnek mondható egykét év után rájöttünk arra, hogy nem elég a sláger fércszövege. A népi ihletésű igényesebb szöveg szükséges. Ekkor folyamodtunk a versek megzenésítéséhez. — Csakhogy a versek nem húzhatók rá egy-egy népdalra. Kerestük az útat most már a népdal, népzene eszközeivel való, minél hűségesebb irodalmi tolmácsoláshoz. — Ahány vers, annyiféle zene. Nem kötöttük le magunkat soha egyetlen stílushoz sem. Különféle zenei irányzatokat művelünk, mindig az irodalmi szövegnek alárendeltem. Ifivezető-tanfolyam Balatonfenyvesen Az úttörőmozgalomban tevékenykedő kétszáz tflvezetö vett részt Somogy minden részéből a Balatonfenyvesen rende zeit egyhetes tanfolyamon. Program jukban többek között rajvita, tapasztalatcsere, módszer tani megbeszélés, kirándulás, akadályverseny, szolidaritási karnevál szerepelt. Képünkön: az ifivezetök vidám játéktanulással készülnek a következő úttörőmozgaimi évre, Radványi Balázs, Gryllus Dániel. — A fellépések kovácsoltak bennünket együttessé. S a saját ötletek mellé egyre több »megrendelés« érkezett. Ze- nésítsünk meg verset írjunk drámához zenét. Csináljunk összeállítást egy-egy nép zenéjéből ... Adjunk műsort gyerekeknek. — A gyerekeket külön meg kellett »tanulnunk« ! Most már tudjuk, hogy nem kell velük aranyoskodni és vigyorogni, nem kell sokat mondani, gyarsan. Hanem keveset de azt őszintén. És komolyan. A gyerekek értik. Sok műsort adunk nekik Levente Péter társaságában. — Eleinte mi is 2—4 perces »számokat« készítettünk. (Az elsők között volt Petőfi: Megy a juhász szamáron. Arany: Egri leány.) Majd hosszabb versekkel próbálkoztunk. Most is repertoáron van Weöres Sándor: Az éjszaka csodái. A nagy vállalkozások egyike volt az Antigoné kórusának »eljátszása« zenével, Latinovits, Mensáros, Kozák András, Monori Lili társaságában. Erről rádiófelvétel is készült. A Thália Színházban A hétfejű tündérben ugyancsak mi adjuk a zenét. Most pedig részesei vagyunk egy érdekes kísérletnek: ShakesHuzella Péter, Gryllus peare Hamletiének monodráma változatát mondja el Kozák András. Az összes több) szerep a miénk. Zenével jelenítjük meg Claudius udvarát és Offélia őrülését, a színészek szereplését, s a szellem hangjait egyaránt. — Ennek okán kibővült a nézőink, hallgatóink köre is: míg a beategyüttesek általában kortársaiknak és a náluk fiatalabbaknak zenélnek elsősorban, a mi fellépéseinken már megjelenik a náluk idősebb generáció is. Négyük közül hárman huszonnyolc évesek, csak Gryllus Vilmos fiatalabb náluk. Mind a négyen műegyemet végeztek. A kortárs együttesek körül gyakran harsog a pletyka szétválásról, »átigazolásról«. Köröttük minden csendes. Vitáik — vérre menőn — csak a komponálásnál vannak, és a futtbaEpá- lyán, ahol ketten ketten, állnak egymással szemben, csapatot alkotva. Két fellépőruhájuk van, egy díszes, húzott ujjú, színpadias, és egy fekete; de ha lehet, civjlben muzsikálnak. Emberközelben.. Tardai Aliz P Népszerűtlen pólyán Vilmos, Amikor arra kértem a kaposvári pályaudvar állomásfőnökét, hogy ismertessen össze egy nemrég munkába állt fiatallal, csak hosszas keresgélés után bukkant ifjú Sztankó Sándor nevére a felolvasókönyvben. Másnap a forgalmi irodában találkoztunk. Asztalán szüntelenül csengtek a telefonok; többször is félbe kellett szakítanunk a beszélgetést. Először a tegnapi tapasztalatomat említettem, amire egyetértőén bólintott. — Nagyon kevés a fiatal nálunk. Nem is csodálkozom: ünnepen, vasárnap, éjszaka vagy hóban, fagyban egyaránt át kell venni a szolgálatot. Ezért nem népszerű. Én sem készültem vasutasnak, a jelentkezési lapomon csak másodikként jelöltem meg a szegedi Vasútforgalmi Szakközépiskolát. Szobafestő akartam lenni, mégis az utóbbi helyre vettek föl. — Ügy tudom, a szülei is itt dolgoznak. — Amikor tavaly ősszel ide kerültem naplózónak, apám örült, hogy folytatódik a családi hagyomány. Közben megszerettem ezt a pályát. Sokat köszönhetek a munkatársaimnak, akik főként a gyakorlati munkában voltak segítségemre. Az iskolában ugyanis az oktatásnak ezt az oldalát egy kicsit elhanyagolták. — A fiatalok általában olyan állásra vágynak, ahol alkotó fantáziájukat szabadjára engedhetik, és ahol munkájuk kézzelfogható eredményét látják. Itt pedig szabályzatok, előírások kötik meg a kezét. Nem terhes ez egy pályája elején álló fiatalembernek? — A vasút zökkenőmentes munkájához elengedhetetlen a legszigorúbb fegyelem. Ha tetszik, ha nem, ehhez alkalmazkodni kell. Nekem nem okozott gondot. Az alkotó munkáért pedig, úgy érzem, bőven kárpótol az a felelősség, amellyel naponta az emberek ezreinek biztonságos utazására ügyelünk. — Milyen lehetősége van a továbbtanulásra ? _ Vasúttiszti tanfolyamra a karok jelentkezni. Ezért nem érzem elfecséreltnek azt az időt, amelyet ebben az alacsonyabb munkakörben töltök el. Igaz. ugyan, hogy végig kell járni az úgynevezett »szamárlétrát«, de így válik aztán a kezdőből igazán jól képzett szakember. — Létezik-e az a régen sokat emlegetett vasutasszív? Büszke-e a munkahelyére az a néhány fiatal, aki végül is erre a pályára lépett? Elgondolkodva válaszol. — Azt hiszem, mindenki ismeri a vasutasok szellemi képességedről kialakult, teljesen alaptalan véleményt. Egy kissé minden vasutast bosszant ez, és ilyen előítéletek mellett nem szívesen dicsekszik azzal, hogy a MÁV-nál dolgozik. Pedig kevés olyan munkahely van, ahol annyian tanulnának tovább — akár a legmagasabb szinten is —, mint nálunk. Beszélgetésünknek egy te- Hervonat dübörgése vet véget. Ifjú Sztankó Sándor gyakorlott mozdulattal a hangosbe- szélő kapcsolójához nyúl, és halkan, a mikrofonhoz egészen közel hajolva megszólal: »Figyelem! A második vágányon tehervonat halad át. A vágány mellet kérjük, vigyázzanak!« L. J. Somogyi Néplap
